Budapest, 2010. (33. évfolyam)

2. szám február - Gál Vilmos: Világlátott alkotások Pestről és Budáról

BUDAPEST 2010 február uralták. A bal oldalon a Tudás és Dicső­ség, míg a jobbon a Munka és Jólét alle­gorikus alakjai voltak láthatóak. A tisztán képzőművészeti kiállítás Szinyei Merse Pál munkásságát állította a középpontba. A hazai szobrászatot Zala Györgyön kí­vül többek között Stróbl Alajos (Anyánk), Róna József (Savoyai reliefek), és Ligeti Anonymusa is képviselte. A háború után a húszas évek végéig kellett várni, hogy egy expón összegyűl­jenek a világ legjelentősebb képzőművé­szeti alkotásai. 1929-ben Barcelonában a magyar kiállítás központi helyiségében volt látható Kisfaludi Strobl Zsigmond 1926-ban elkészült bronz kisplasztikája, a Mária Terézia korabeli huszár. Ez a műve már az 1920-as évek végén bekerült a He­rendi Porcelánmanufaktúra kisplasztikai sorozatába, s a Csikóshoz hasonlóan több világkiállításon bemutatták ebben az idő­szakban. A később Kardját néző huszár­nak, illetve Öreg huszár­nak is nevezett mű különlegessége, hogy alkotója ugyan kisplasztikának szánta, ám már hat évvel születése után elkészült a köztéri vál­tozata. Ugyanis olyannyira megtetszett egy magyar származású svájci gyáros­nak, bizonyos Serényi Richárdnak, hogy finanszírozta annak másfél életnagyság­ban történő felállítását. Kikötése csupán annyi volt, hogy a királyi palota közelébe kell kerülnie. A főváros örömmel fogadta felajánlását, és 1932-ben a Dísz tér felőli bejárathoz, a Palota út és a Szent György utca sarkán állíttatta fel. Ma is eredeti he­lyén csodálhatjuk meg. A művész 1929-ben aranyérmet vehe­tett át Vénusz születése című művéért is, melynek eredetijét Santa Barbara városa vásárolta meg, de idehaza is két váro­sunkban látható köztéri változata: Nyír­egyházán és Zalaegerszegen. Kisfaludi Strobl még egy híres alkotása kapcsolódik világkiállításhoz. 1937-ben, a párizsi expó magyar pavilonjának park­jában tekinthették meg a látogatók Ad Astra című 212 centiméter magas bron­zát. A mű eredetileg két, röviddel egymás után eltávozott fiútestvérnek a farkasréti temetőben lévő sírjára készült 1927-ben. A párizsi zsűri a karjait kitárni készülő fiatal férfit ábrázoló művet a Diploˆme d’Honneur kitüntetésben (a nagydíjat követő legrangosabb elismerésben) ré­szesítette. Több másolat is készült róla, az egyiket 1943-ban Siófokon Horthy Ist­ván kormányzóhelyettes emlékműveként avatták fel, s a művész kerepesi temető­ben lévő síremlékét is ez díszíti. 1984-ben Zalaegerszeg állította fel újabb példányát. Pásztor János, a kor neves, a konzerva­tív iskolát követő művésze már 1929-ben nagydíjat nyert a barcelonai expón, majd 1935-ben és 1937-ben is részt vett az ép­pen aktuális világkiállításokon. 1935-ben Brüsszelben a Györgyi Dénes funkciona­lista pavilonja előtti parkban állították fel antik stílusjegyeket mutató nőalak­ját, a Kazinczy-kutat, melyet egy évvel Kisfaludi Strobl Zsigmond Ad Astra című alkotása 1937-es párizsi pavilonunk parkjában Veres Kálmán: Táltos ló (2000)

Next