Budapest, 2010. (33. évfolyam)
2. szám február - Gál Vilmos: Világlátott alkotások Pestről és Budáról
BUDAPEST 2010 február uralták. A bal oldalon a Tudás és Dicsőség, míg a jobbon a Munka és Jólét allegorikus alakjai voltak láthatóak. A tisztán képzőművészeti kiállítás Szinyei Merse Pál munkásságát állította a középpontba. A hazai szobrászatot Zala Györgyön kívül többek között Stróbl Alajos (Anyánk), Róna József (Savoyai reliefek), és Ligeti Anonymusa is képviselte. A háború után a húszas évek végéig kellett várni, hogy egy expón összegyűljenek a világ legjelentősebb képzőművészeti alkotásai. 1929-ben Barcelonában a magyar kiállítás központi helyiségében volt látható Kisfaludi Strobl Zsigmond 1926-ban elkészült bronz kisplasztikája, a Mária Terézia korabeli huszár. Ez a műve már az 1920-as évek végén bekerült a Herendi Porcelánmanufaktúra kisplasztikai sorozatába, s a Csikóshoz hasonlóan több világkiállításon bemutatták ebben az időszakban. A később Kardját néző huszárnak, illetve Öreg huszárnak is nevezett mű különlegessége, hogy alkotója ugyan kisplasztikának szánta, ám már hat évvel születése után elkészült a köztéri változata. Ugyanis olyannyira megtetszett egy magyar származású svájci gyárosnak, bizonyos Serényi Richárdnak, hogy finanszírozta annak másfél életnagyságban történő felállítását. Kikötése csupán annyi volt, hogy a királyi palota közelébe kell kerülnie. A főváros örömmel fogadta felajánlását, és 1932-ben a Dísz tér felőli bejárathoz, a Palota út és a Szent György utca sarkán állíttatta fel. Ma is eredeti helyén csodálhatjuk meg. A művész 1929-ben aranyérmet vehetett át Vénusz születése című művéért is, melynek eredetijét Santa Barbara városa vásárolta meg, de idehaza is két városunkban látható köztéri változata: Nyíregyházán és Zalaegerszegen. Kisfaludi Strobl még egy híres alkotása kapcsolódik világkiállításhoz. 1937-ben, a párizsi expó magyar pavilonjának parkjában tekinthették meg a látogatók Ad Astra című 212 centiméter magas bronzát. A mű eredetileg két, röviddel egymás után eltávozott fiútestvérnek a farkasréti temetőben lévő sírjára készült 1927-ben. A párizsi zsűri a karjait kitárni készülő fiatal férfit ábrázoló művet a Diploˆme d’Honneur kitüntetésben (a nagydíjat követő legrangosabb elismerésben) részesítette. Több másolat is készült róla, az egyiket 1943-ban Siófokon Horthy István kormányzóhelyettes emlékműveként avatták fel, s a művész kerepesi temetőben lévő síremlékét is ez díszíti. 1984-ben Zalaegerszeg állította fel újabb példányát. Pásztor János, a kor neves, a konzervatív iskolát követő művésze már 1929-ben nagydíjat nyert a barcelonai expón, majd 1935-ben és 1937-ben is részt vett az éppen aktuális világkiállításokon. 1935-ben Brüsszelben a Györgyi Dénes funkcionalista pavilonja előtti parkban állították fel antik stílusjegyeket mutató nőalakját, a Kazinczy-kutat, melyet egy évvel Kisfaludi Strobl Zsigmond Ad Astra című alkotása 1937-es párizsi pavilonunk parkjában Veres Kálmán: Táltos ló (2000)