Budapest, 2015. (38. évfolyam)

4. szám április - Buza Péter: TÁRGYESET - Páholydísz Hildától

BUDAPEST TÁRGYESET Páholydísz Hildától szöveg: Buza Péter, fotó: Sebestyén László Lehetne akár királyi kastély is. Egy ki­sebb királyságban. De még ebben a mai, lepusztult állapotában is fejedelmi. Szó szerint. Guiness Lucy Madeleine-nek és saját magának építtette a portréfestés máig elismert nemzetközi fejedelme, László Fü­löp, 1898-ban, Gyalus Ferenccel. Mert bár málladoznak kint a falak, megrogyóban a büszke tornyok, félben-harmadában pusztulnak semmivé a faragott díszek, odabent, az első emeleten, ahol a pazar műterem is őrzi százéves pompáját vagy tízszer-tíz méteren, mintha még mindig a nagymester dolgozna valaki varázslatos­ra igazított arcképén. A modell kerevetén, háta megett hatalmas tükörrel, drapériák keretében – és a fotós kedvéért – most Ági, Szegvári Károlynak, az utoljára itt dolgo­zó művésznek az özvegye ül. Volt ő aki is – Karcsikájának feküdt modellt –, jaj, hogy mennyivel szebb volt minden akkor! Itt született Liliom – Annak idején, 1947-ben a híres színész, Berczy Géza meg a felesége a teljes első emeletre költöztek be. Sokáig élt itt Rey­metter Árpád leánya aztán, már özvegyen. Géza 1963-ban halt meg. Mutatványos fa­mília volt Reymetteréké. Tulajdonosai az angolparki dodzsemnek, a barlangvasút­nak, a Royal Varietének. Karcsika 1954-ben leszerződött Berczynével. Jött volna a műterembe. Lakni, dolgozni. Mindig ide készült. Tudta azt minden képzőmű­vész Pesten, hogy ki volt László Fülöp, és hogy milyen paradicsomi hely a mű­terme. Itt formázta meg Segesdi a Marx-Engels szobrot, dolgozott itt Englerth Emil portréfestő. A házban, a kisműte­remben, Biai-Föglein István, Füsti Mol­nár Zoltán. De egy kis hiba történt. Gé­zának adta a pénzt a műteremért Karcsi, az meg eltüntette. Nem csak ezért tette ki a felesége persze, sok volt már a szí­nészférj rovásán. De ezzel annak is be­fellegzett, hogy itt lakjon és dolgozzon a majdani párom. Szerzett hát egy mű­termet valahogy a Dob utcában, onnan hurcolkodott át később a Dózsa György út 17-be, abba a házba, ahol Latyiék lak­tak. Berczyné közben suttyomban eladta a nagyműtermet valamikor a hatvanas évek elején Szendrő Jóskának. Bejáratos volt ő is a házba és a lakásba, sokan ta­nulták itt a szerepüket Somlai Artúrtól Sennyey Veráig, mindennapos, olykor hálóvendégként. Van ennek is tudja, ré­ges-régi hagyománya. 1912-ben a végleg Londonban ragadt László Fülöp eladta a kastélyt Pauperának, a bankárnak. Akinek a feleségét Bajor Gizinek hívták. Előbb, 1909-1910-ben pedig – még Lászlóé a Zic­hy Géza utca 10. – Molnár Ferenc bérli az emeletet. Itt írja a Liliom ligeti történetét, a Liget partján.­ ­ 2015 április

Next