Budapest, 2017. (40. évfolyam)
12. szám, december - Simplicissimus Budapestje
Hauszmann igen, ő díjat is kapott, de kúriája csak általános stílusjegyeiben hasonló: ez is, az is neoreneszánsz fogantatású. Egy másik, kevesebbek által ismert tévhit, hogy a gellérthegyi Hegedüs- (valójában Schoch-) villa, másképpen Vörös Ház egy konkrét genovai előkép alapján épült, azaz annak pontos mása. Hogy megtudjam az igazságot, néhány hónapja megküldtem képét a Genovai Turisztikai Hivatalnak. Hamar válaszoltak. Azt mondták, hogy nem tudnak ilyen jelenleg is álló vagy elpusztult épületről, de több hasonló is létezik a domboldalon álló villanegyedben. Fényképeket is küldtek. Ugyancsak makacs tévhitnek vélem azt a gyakran ismételgetett „tényt”, miszerint az 1911-ben megnyitott Párisi Nagyáruház tetején valaha műjégpálya működött. Megítélésem szerint ez egy képeslapon, reklámcélból közzétett, teljesen hamis arányú rajz-ábrázolásból ered. Ezen szerintem sétáló párok láthatók, nem korcsolyázók. De olyan régen izgat ez a dolog, hogy most végre szeretném lezárni. Pályázat a Párisi Nagyáruház tetején valaha esetleg működött korcsolyapálya ügyében Tárgy: Írásos vagy képes bizonyíték arra nézve, hogy valaha működött ott korcsolya pálya, akár a legrövidebb ideig. Időhatár: 1911-1945. Pénzdíj: 10 000 Ft. Leadási határidő: 2018. december 20. Közzétevő: Simplicissimus s.k. Melyik a legtöbbször nevet változtatott közterület Budapesten a Kiegyezés óta? Erre könnyen rávágja az ember, hogy Andrássy út (hiszen Sugárút, Andrássy út, Sztálin út, Magyar Ifjúság útja, Népköztársaság útja, megint Andrássy). Ám utcahosszal előzi meg a Károly körút. Idesüssenek: Országút (–1874) Károly körút (1874–1916) IV. Károly király út (1916–1918) Nép körút (1918) Károly körút (1919–1926) Károly király út (1926–1945) Somogyi Béla út (1945–1953) Tanács körút (1953–1991) Károly körút (1991–) Ha pedig valaki megnézi a Falk Miksa utca névtörténetét, látja, az is cirkalmas, és még éppen lenyomja az Andrássy utat. Nádor utca (egy része: 1874-től, előbb Pannonia Gasse), Falk Miksa utca (1910-től), Juhász Andor utca (1943-tól, a faji törvények miatt), megint Falk Miksa utca (1945-től), Néphadsereg utca (1953-tól, mert a régi világ embere volt, a királynéhoz dörgölőzött?), megint Falk Miksa utca (1991-től). Szöllősi Mátyás: Budapest katalógus (Arcok, történetek a világ egyik legszebb fővárosából) A fotóriporterként is dolgozó író Budapest 140. születésnapja (2013) előtt néhány nappal kezdett bele egy New Yorkból indult Facebook projekt „honosításába”. Brandon Stanton HONY („Humans of New York”) becenevű, nagyravágyó terve eredetileg arra irányult, hogy tízezer New York-it lefényképezzen az utcákon. Aztán egyszer csak nem volt elég a kép, így elkezdte kérdezgetni az alanyait, míg végül a fotókat a tömörített szövegekkel együtt tette fel a Facebookra. Hatalmas siker lett, összesen mintegy húszmillió követője van mindenféle social media csatornán. Ugyanezt kezdte el művelni Szöllősi Mátyás először egy Mohai Balázs nevű fotós barátjával, majd egyedül – a szövegnek már eleve nagy szerepet szánva. Az alanyok eleinte megszólításos alapon kerültek a sorozatba, majd lehetett jelentkezni. Arról nem beszél a tömör, szerény és a célokat illetően tartalmas előszó, hogy hány portrét válogatott be a szerző az összes mintegy hatszázból. A Budapest katalógus 150 fényképes-szöveges portrét tartalmaz. A szövegek – ez nagy dolog – kétnyelvűek. Sem az írások, sem a fényképek önmagukban nem világrengetőek. Az érdeklődésünk ellenben fokozatosan növekszik már a lapozgatás után is, tíz portré elolvasása után pedig rajongássá fajul. Minden történet olyan hosszú, „amenynyit megkíván”. Gyakran egyetlen mondat, például a Gutenberg térről, máskor egy egész oldal. Általában egy személy van a képen, néha egy pár, kivételesen egy kisebb zenekar, együtt. Elvétve akad egy-egy ismert ember, mint (Tahi-Tóth) László, vagy (Saly) Noémi, de a legtöbbjükről most hallunk először. A ríkató történet is kevés. Mindennapi életek, nem mindennapi módon felvillantva: ez a zöm. Hadd soroljak fel itt két kedvencet: – Attila, aki már tizenkilenc évet ült, és anynyira megtanult dobolni, hogy Som Lajostól kapott bőrdzsekit. – Egy másik Attila, aki nagy sakkozó akart lenni, de elérte határait, és most fiatalokat tanít sakkozni, hogy jobbak legyenek, mint ő. – Ünige, a művészettörténész, aki a Budapest100 önkénteseként imád régi házak lakóival együtt dolgozni. – Mónika, a három gyerekes Krisna-hívő és higiéniai tanácsadó. – Mihály, aki kétszáz hasonmás Vizsolyi Bibliát akar legyártani, és ehhez saját, vízimalom meghajtású papírmanufaktúrát épített. – Jóli néni, aki 94 éves korában is dolgozni jár egy kertbe, és kedvenc olvasmánya Jób története a Bibliából. – János, a kerekesszékben élő volt hajléktalan, aki 18 éve van együtt Erzsivel, és elmondja, hogy szedte fel. Érdemes külön böngészni a Facebook oldalt, van olyan szöveg, ami terjedelme miatt nem férhetett be a könyvbe. Például idén június 9-én került fel a lapra a László Kopeczky utca című, amiben a szerző benne hagyta a Lator Lászlóhoz szóló kérdéseit is. Ezúton is gratulálunk mi is a kilencven éves költőnek! (Európa Kiadó, 2017, Fotók: Szöllősi Mátyás – hat kép kivételével, melyek alkotói Honfi Anna és Mohai Balázs. Felelős szerkesztő: Magyarósi Gizella, tervező: Pyber Anita, 320 o., ára 4990 Ft) ● 15