Kegyes Tanítórendiek főgimnázuma, Pest, 1851

Mi a művelés? A si­elly nevelő fontos hivatásában czélszerűleg akar eljárni, minden más előtt oda törekedjék, hogy a nevelés fogalmáról minél tisztább ismerettel bírjon. Ha nem teszi, előbb utóbb hasonlítand az olly hajós­hoz, ki, az örvények és zátonyok miatt, akadékos tengeren delejtű nélkül bolyong, s kinek iparkodását az óhajtott révpart felé csak egy roppanás is végveszélybe döntheti. Mert a sem irányaiban nem határozott, sem eszközeiben nem biztosított kezelés után mit is várhatna egyebet. így van ez mindenütt a foglalkodás mezején, de sehol inkább, mint a nevelési pályán. Van-e valami szentebb, mint a nevelés czélja? Kíván-e valami nagyobb óvakodást a tájékozásban, mint a nevelés tárgya? Jár-e valami több akadálylyal, mint a nevelés módjainak észszerű alkalmazása? Ha más körben fonákul mozog a kezelés, csorbát ejt; ha itt, er­­kölcstelenít. A másutt okozott hiány kipótolható; a nevelés álladékos szöveményében ritkán. Itt tehát nem elég a virgoncz elme, a tisztán dobogó kebel, a jóban szilárd akarat, hanem ezekhez még a működésben­ biztosság is szü­kségképen megkívántatik. Vezetékül ehhez a nevelés fogalmát ajánlhatni. Hol is venné a nevelő működésének biztossági alap­ját, ha még azon fogalmat sem tette magáévá, mellynek fokonkénti megvalósítására törekszik ? E nélkül bukdosnia kell minden lépten, nyomon­ pedig alig lehet valahol kártékonyabb a bizonytalanság miatti buk­­dosás, mint épen itt. Azonban hogy a nevelés fogalma csakugyan biztos vezetékül szolgáljon, szükséges előbb az öt alkotó részek mivoltát minden oldalról tisztító vizsgálat alá venni. Alkotó részei a művelés és tanítás, mert a nevelés a művelés és tanítás egységében áll. Nevel ugyan a művelő is, nevel a tanító is, d­e azon egyoldalúság miatt, mellytöl sem az egyik sem a másik nem ment, józanul nem várhatni , hogy a valódi nevelő tisztét mindenkép bevégezzék. Ha sajátszerű tisztének mindenik pontosan megfelel, a mű­velő műveltséget, a tanító tanultságot, a valódi nevelő a műveltség és tanultság egységét, azaz a nevelt­­séget idézendi elő. Innen látszik, hogy a műveltség és tanultság csak úgy válhatnak mindenkép igazakká, ha egymást a neveltség egészében kölcsönösen kiegészítik. Ezen fejlődő egészhez alakut a műveltség, tartalmat pedig a tanultság fog szolgáltatni.

Next