Kegyes Tanítórendiek főgimnázuma, Pest, 1853
A régiek ismeretköre öszthasonlítva a mostaniakéval. Schirkhuber Móricz tanártól.M osthasonlítván a régiek ismeretkörét a mostaniakéval első tekintetre egészen más világba szálltnak képzelhetjük nemzedékünket. Szellemi tevékenységünk kihatva az anyaginak ezerféle modorbani fölhasználására az ókor fennen magasztalt műveit olly állapotba látszik tenni akarni, miilyenben szoktak részesülni ön vétkük nélkül a nagy áron megszerzett, de kisérlettételkor alkalmatlanoknak mutatkozott gazdasági gépek. Korunkban a hevítés által híg szerkezményét terjedékenynyel fölváltó víz csuda ereje az ó és új bölcsészeknek meghatározhatás tekintetéből annyi izzadásba került időt s tért majdnem semmivé zsugorítja össze, és az emberiséget hajdan nem is sejtett tervek kivitele reményében ringatja. Ennek ügyetlen kezelés mellett romboló, de hozzáértők vezetése által korlátozható működése gyaníthatólag rövid idő múlva egy nemzetté, egy közös érdekű néppé alakítandja át a most egymásra gyanús pillanatokat vető halandókat, akár a kaukazi, akár a maláji faj bélyegét viseljék is testalkatukon. Az alap meg van vetve az által, miszerint nem is tekintetik világdivatu nevelésnek az ollyan, mellyben az újabb nyelvek taníttatása elhanyagoltaik, és méltán, mert a nyelv az értelem közlönye. Korunkban a tudományok terjesztésére, az ismeretek általánosítására társulatok szolgálnak, mellyek részint távalból írás, részint összejövetel alkalmával szóbeli eszmecsere utján szilárdítják meg a különben egyoldalúnak hirdetendett tantételeket, mi által a vizsgálódások s kutatások fönséges tárgyai nem egyes bölcsészi szellemekre szorítkoznak, nem lesznek iskolák és felekezetek saját, hanem a társaság minden rétegei előtt valódi minőségekben nyilvánulnak. A fölvilágosodott kormányok anyagi segélylyel párosított ösztönzése hatalmas ruganyul szolgált arra, hogy bolygónk mindkét féltekéjén egy időbeli szemlék tartathatnak a naponként nagyobb fontosságot nyerő villanyosság, delejesség , tengeri léghullámzás, és az ezekből eredő rejtélyes viszonyok fölött, mellyek lélekzési tápunk hőmérsékét, nedves vagy száraz állapotát föltételezik, és mellyek egyik évben a földmíves izzasztó fáradalmait áldással jutalmazzák, a másikban pedig őt teljesen tönkre teszik. Ha e buzgalmat még a vasutak szaporodtával nagyobb kiterjedést nyerendő gőz alkalmazása és a nyelv általánossága elősegítendik, kiszámíthatlanok azon dús eredmények, mellyek utódunkra tudományosság tekintetéből várnak. A természetbúvár ekkor, elegendő költség létében, egyik hónapban a genfi, másikban a Koko tó mellett ereszkedhetik vizsgálódásokba ; a tudós világ képviselői pedig egyik évben Árokszálláson, másikban Arakán környékén tarthatják nagy gyűléseket. Tíz évvel ezelőtt csak négy bolygót hirdettünk Mars és Jupiter között, mint egy szétrombolt nagyobb tömegnek részeit keringeni a nap körül: most ha huszonhat ilyenről szólunk is, nem leljük magunkat kellő biztosságban, eltaláltuk a valódi számot, mert ha minden nyolcz évben 22 találtatik föl, mint ez történt 1845—1853-ig, akkor rövid idő múlva száma sem lesz e romtömegeknek. Egy szorgalmas számoló, kit a költészet nyájas kertében ábrándozók széles jó kedvekben könnyen szobatudósnak neveznének, fölszólítja 200 mérföldnél távolabb lakó barátját, keresné föl távcsövek segélyével azon eddig ismeretlen bolygót, mellynek létéről számolása kezeskedik: amaz enged a kihívásnak, kutatja az égitestet a kijelölt helyen, és szerencsésen megleli! Megleli, ha nem tévedünk, naprendszerünk végső szegélyén. Hatvan évvel ezelőtt Galváni bőrmentesült békái történetesen eszközlött villanyhatás által vonaglásba hozattak. Volta kísérleteiben a békákat nélkülözhetőknek nyilvánítá, s e nyomon indulva tudósaink az évezred folytában kötve tartott vegyelemeket szabad lábra állíták; e nyomon indulva adtak létet azon láthatlan hírnöknek, melly pillanatnyi gyorsasággal, száz meg száz mérföldeken keresztül, hozza meg az emberi lélek gondolatait, vágyait, üzenetei. Ki nem látja ezekből a magasztos természettudományok müveltelésének túlterheltségét? Minélfogva jelen értekezésünkben a tudományosság említésekor leginkább a természetiek ismeretét értendjük.