Kegyes Tanítórendiek főgimnázuma, Pest, 1860
A régiek véleménye a föld és ég alakjáról Ilerodot szerint A délnyugati Kis-Ásiának Phrygia és Lydia közt terjedező Kúria nevű tartományában fekvők Halikarnassos, egy dóriai város, melyben a 74-dik Olympiasnak első évében Kr. e. 484-dikben először látott világot Herodot, kit, magas érdemei tekintetéből, az egész utókor mély hálaérzeténél fogva a történelem atyjának, Strabo pedig a földrajzi tudomány kezdeményezőjének (do/ijyét)\v ryg yeujyQacpixijg iuxuorag) nevez. Mily tanárok által és mily tanulmányokba volt legyen beavatva, nem tudatik , hanem hogy Hornért és Hekataeust, kiről maga mondja, hogy első irt kötetlen beszédben történelmet, valamint egyéb akkori nevezetesb irók műveit szorgalmasan tanulmányozta, arról ránk maradt becses művének mind terve mind kivitele biztosan tanúskodik. Kora haladtával szülőföldét Halikarnassost, nem tűrhetvén ott Lygdamis zsarnokságát, elhagyta, és Samos szigetére költözött, hol az ióniai szójárásnak kellemeit elsajátítván, legyőzhetlen vágyat kapott a történelemirásra. De mélyen érzé, hogy e célnak kivitelére megkívánt anyagi készletnek hiányában szenved; hacsak a külországok fekvéseit és az idegen népek vallását, szokásait, törvényeit ki nem ismerné, azért már fiatal korában görögországon és a szomszéd tartományokban tett hosszas utazások fáradalmaitól el nem rettent, sőt az akkor ismert világnak nagyobb részét bámulandó tudvágygyal és észlelő szemmel vizsgálgatá. Megszemlélvén göröghont és Epírust, valamint Macedóniát és Thráciát, a szittyák tartományában Ister és Boristhenes folyamokon túl hatott; Ásiától sem vonakodott ; látta Mesopotamiát, Assyriát, Médiát; bejárta Syriát, s ekkor Tyrust, a phoeniciaiak leghíresebb városát, valamint Palaestinának tengerparti vidékeit gondos szemügyre vette. Innen könnyen átmehetett Egyiptomba, mely iránt epedő látási vágyát Euterpe könyvében beszéli. Egyiptomból kiindulván Libyába látta Ilyrenét, valamint ezen terjedelmes földrésznek egyéb nevezetes helyeit. Bejárván ily számos tartományokat és városokat Herodot, és különféle népek szokásait és erkölcseit kitanulván, visszatért Samosba, és amit fáradalmas utain a tapasztalás nyomán munkás méhecske gyanánt szorgosan összegyűjtött, azt, mint Suidas állítja, egy tudományos műbe foglalni és az utókornak becses kincs gyanánt tanulságul áthagyományozni magában eltökéltette. Míg e művel foglalkoznék, egy alkalmas időszak kínálkozék arra, hogy szülőföldét Lygdamis zsarnok uralmától megszabadítsa, mely szándékában sikerhez jutván, csakugyan följuttatá édes hazájának egére a polgári egyenlőség és szabadság napját; de, mint történni szokott, a derűre korú következvén nemsokára kényszerült hazáját elhagyni, és göröghonba költözvén, legtöbbnyire Athénéban tartózkodik. Ekkor történt, hogy művének egy részét az olympiai játékok alkalmával 81-dik Olympiasnak első évében Kr. e. 456-ban az ünnepélyes népgyűlésnél először olvasta föl. Ide tartoznak Luciánnak ezen szavai, melyek néhány előtt oly érthetleneknek tűntek föl: VXsvGag yuo etxo&sv tx rtjg Kantaq ivítv rtjg ‘EIXádog éaxoneXro xnóg tavi ev, ónwg elv Taxeota xcd uTioayuováoTaTa irciGiuog xai neQipotiTog yévoiro, azaz , hajózván Káriából göröghon felé, tünödék magában, mikép válhatnék leggyorsabban és legkönnyebben hírnevessé? S ime e célra legjobb alkalomnak látszik neki az olympiai játékok színhelye : ide sietett tehát és itt a népgyülekezet előtt annak tapsdiadalos hallatára olvasó művét először, majd ismét Korinthban és harmadszor Athénában a 83-ik Olympias harmadik évében Kr. e. 445-ben téve azt nyilvánosan. Ezen időtájban történt, hogy az athénaiak nagy göröghonnak (Graecia maiora Italia inferior) a tarenti öböl mellett fekvő Lucania tartományába gyarmatot szállítottak, mely ott Thurium nevű várost épített.