X. ker. tisztviselőtelepi Széchenyi István gimnázium, Budapest, 1929

iáját. 8. Várady : Petőfi a Hortobágyon. Előadták Ferenczy Károly VI., Hézser Zoltán és Wieser István VII. o. tanulók. 9. Víg­jelenet. Előadták Márthé Terézia, Hőke Mária úrleányok, Gelley István és Vitkovics Imre VIII., Hajdú Lajos, Márkus Emil VII. o. tanulók. 10. Schubert: Katonainduló, előadta a zenekar. Az egyes számokat bevezette Kőrössy János VIII. o. t., ifj. elnök, a zenekart Fricsay Ferenc V. o. t. vezényelte. A második estélyen a szülők bőkezűségéből az intézet udvarán gazdag büffé is volt. Sírok gondozása. Nemzeti nagyjaink sírjainak gondozását, az irántuk való kegyelet ébrentartása céljából Pintér Jenő tankerületi kir. főigazgató úr a tanulóifjúságra bízta. Intézetünk négy sírt gon­doz. Halottak napján, a gyászmise után az ifjúság elzarándokolt a Kerepesi­ úti temetőbe és egy-egy tanuló rövid beszéd kíséretében helyezte el a kegyelet koszorúját a sírokra. Beszédet mondott Jókai Mór sírjánál Schütz Pál, Dalmady Győző sírjánál Szabados Antal, Bartha Miklós sírjánál Kőrössy János, Lisznyay Károly sírjánál Fiedler Kálmán VIII. o. tanulók. Szülői értekezletek. Az iskola és szülői ház együttműködésének elmélyítését szolgálják a szülői értekezletek. Ha ezeken a szülők nagy számmal jelennek meg, az iskola vezetősége jogosan gondolhatja, hogy a szülők egyrészt érdeklődéssel kísérik az iskola munkáját, másrészt szívesen részt vesznek azoknak a gondolatoknak, terveknek megvaló­sításában, melyeket az ilyen értekezleten, hol az iskola vezetősége kíván tárgyaltatni, hol maguknak a szülőknek találékonysága vet fel. Megelégedéssel állapíthatjuk meg, hogy a szülők már évek óta minden­kor igen nagy számban jelentek meg, mintegy 160—180-an, megértés­sel fogadták az előadásokat és nagy érdeklődéssel kísérték az igazgató beszámolóit, melyek az iskola belső életét ismertették. Az első szülői értekezlet november hó 9-én volt, melyen dr. Happ József tartott előadást a család és iskola együttműködéséről. Az iskola alapítójának szelleme szerint minden erejével igyekszik a szülők támo­gatására lenni a nevelői munkában s arra kérte a szülőket, hogy viszont ők is legyenek az iskola támogatói a tanítói munkában. Rámuta­tott azokra a módokra, hogyan oldhatja meg a szülői ház az iskolát támogató feladatát, mely nemcsak feladat, de még inkább kötelesség. A második értekezleten, április 10-én, Kárpáti Győző r. tanár beszélt a serdülő kor nehézségeiről. Ismertette a serdülő kort jellemző lelki szimptómákat, azokat a zavarokat, melyek előtt a szülő gyakran értelmetlenül áll meg. Rámutatott, milyen eszközökkel siethet a szülő a problémákat megoldani nem tudó s azokat mégis váró gyermeke segítségére. Foglalkozott azzal a kérdéssel is, milyen veszedelmes lehet, ha a szülők meg nem értése miatt máshol keresi a gyermek a nyug­talanító gondolatok megoldását. Az előadás után az igazgató a mai kor egyik legsúlyosabb problémájáról, a pályaválasztásról beszélt. Vázolta az egyetemi tanulmányok nehézségeit, részletesen beszámolt a felmerülő költségekről, az elhelyezkedés körülményességéről és arra kérte a szülőket, hogy kevésbbé tehetséges gyermeküket a tudomá­nyos pálya helyett gyakorlati pályákra tereljék.

Next