Magyar Új Iskola Egyesület nyilvános jogú leánygimnázium, Budapest, 1936
voltak a húsvéti segélyezések. A II. o. ismét 35 csomagot készített a rákosbetegeknek és még 3 család kapott ajándékcsomagot vagy pénzt. Perczel Erzsébet VI. o. a német ifjúsági mozgalmakról tartott előadást. A II. osztály albumot készített a németországi csoport számára. Májusban még megünnepeltük anyák napját és aztán minden erőnkkel az évvégi kiállítás munkáihoz láttunk. A munkánkat az Ifjúsági Vöröskereszt Egyesület vezetősége elismeréssel fogadta és naplónkat dicséretben és jutalomban részesítette. A tanárelnököt, Báthory Máriát, pedig ezüst emlékéremmel tüntette ki. * 104. sz. Hungária cserkészleánycsapat. A cserkészcsapat idei életének három nagy iránya volt : a cserkészmunka, a csapathangulat megalapozása és a karitatív munka. A tulajdonképeni cserkészmunka, a próbapontok elvégzése két család keretein belül történt. A két család a II. és III. oszt. próbaanyagát, az «öregek» a VII., ezek pedig az I. oszt. próbapontjait végezték el. December 13-án a csapat nyolc újonca ünnepélyes, közös avatáson vett részt, majd az év második felében a Morse-ismereteket sajátította el az egész csapat közösen. A csapatnak, mint kis közösségnek a szellemét a közös kirándulások, közös emlékek és bensőséges összejövetelek alapozták meg. Ősszel a csapat első kirándulása a Római-fürdőbe vezetett, «hidravadászatra». A mulatságos esetekben bővelkedő délelőtt eredménye az iskola újonnan felszerelt akváriuma lett, ami bővelkedik kis vízi szörnyekben, természetesen hidra kivételével. A másik, emlékekben gazdag kirándulásunk a szépvölgyi táborházba vezetett, ahol vidám játék után a csapat néhány tagja bezárkózott félórára a konyhába, majd titokzatos varázsszavakat mormolva diadalmasan előhozott egy csésze teát, .. . aminek az ízét ma sem felejtettük el. Ha a kirándulások biztosították is a derűs és vidám hangulatot, a bensőséges cserkészszellemet a karácsonyi ünnepélyünk alapozta meg. Vezetőnk, Ilonka néni mit sem tudott az egészről, a három «öreg» VII.-es titokban tanácskozott a kisebbekkel az előkészületekről. Ennek eredménye feldíszített karácsonyfa lett, melynek csillogó gyertyafényénél fontuk szorosabbra cserkésztestvérségünket. A szeptemberi első összejövetelen Ilonka néni arról beszélt, hogy a mai élet a cserkészektől fokozottabb szolgálatot, résenállást, segítségtöbbletet követel. Nem szabad tétlenül néznünk, hogy a tanyákon a csecsemők 60%-a elpusztul, hogy ahelyett, hogy többen lennénk, mindig kevesebben leszünk magyarok. Ez a szeptemberben megütött hangnem egész júniusig hatott és minden más cserkészmunkán túl a legelső, a legfontosabb, mindig a szociális segítés volt. November-decemberben az «öregek» rendszeresen vettek részt környezettanulmányokon a Kormányzóné-akció szolgálatában. Ilyen alkalommal ismertünk meg három elhagyott, öreg nénit, akiket azóta is segítünk. Karácsonykor ruha- és ételneműt vittünk nekik és ugyanekkor közös elhatározással nekik adtuk a csapat feldíszített, cukorral tele karácsonyfáját. A kis karácsonyfának még a meleg ruhánál és ételnél is jobban örültek, mert, ahogy mondták, náluk még soha nem volt karácsony. Januárban közös gyűjtés eredményeképen hátizsákokban 20 kg fát vittünk nekik, majd májusban, ugyancsak gyűjtés útján, a házbérüket fizettük ki. Karácsonykor a csapat régi szokásához híven 2 teljesen felszerelt vándorkosarat adott át a Turul-szövetségnek falumentési akciójukra.