II. kerületi községi polgári fiúiskola, Budapest, 1904

közs. polgári leányiskolában a természettannak óradíjas, 1885-től rendes tanára lett. Mellékesen az angol kisasszonyok váci­ utcai polgári iskolai tanítónőképző-intézetében és a „Sacre-Coeur“-ben is szép sikerrel tanított, mindenütt kedves emlékeket hagyva hátra. Iskolánkat 1895. szeptembertől haláláig, mintaszerűen és nagy buzgósággal igazgatta s ezzel intézetünk történetében elévülhetet­­len érdemeket szerzett. Lelkiismeretes tanár, ügybuzgó igazgató volt, igazi ember­­barát, ki a közügyek iránt is melegen érdeklődött. A budai ״ Katholikus Kör” életében, mint igazgató, tevékeny részt vett. Népszerűségének egyik bizonyítéka, hogy a községi választásoknál, mint bizottsági tagjelölt, két ízben is csak csekély különbséggel maradt kisebbségben. Egy ideig az iskolaszéknek is tagja volt, úgyszintén a II. kerületi ״ szegény gyermekeket felruházó egyesületé­­nek élete végéig választmányi tagja s egy ideig buzgó pénztárnoka, mely minőségében jelentékeny összeget gyűjtött nevezett jótékony egyesületnek, intézetünknél az iskolai korcsolya- és tánciskolai díjak jövedelemfölöslegéből ezrekre menő jutalomalapnak létesítője, melyből évenként egy-egy szorgalmas és jó tanuló jelentékeny összeget élvez. Temetése 1904. évi október hó 23-án, vasárnap, délután nagy részvét közt ment végbe. A budai farkasréti temetőben pihen Derák Sándor és Tausz Ferenc intézeti tanárok sírjai közelében. Előbbi néhány hét múlva, december elején, követte őt oda, honnan nincs többé visszatérés. Derák Sándor 1855. február 21-én született Budán, hol atyja vízivárosi tanító és kántor volt. Özvegy édesanyja 80 éves kora mellett is még mindig jó egészségnek örvend. Budán és Esztergomban tanult. Az elemi tanítóképző tanfolyamát 1874- ben a budai állami képzőben végezte, a tanképesítő vizsgálatot 1876-ban a pesti kir. kath. férfi-tanítóképzőben tette le. 1873- ban egy évig nevelő volt Pesten a Szőnyi-féle intézetben, 1879- ben Nagy-Maroson, 1875-ben Promontoron volt községi tanító, 1876—1890-ig Budapesten elemi iskolai tanító. 1884-ben a nem­­zeti torna egyesületnél a tornázás tanítására közép­iskolai képesítést nyervén, 1890. évi szeptembertől a VII. ker. polgári fiúiskola óradíjas tornatanára lett, 1892-ben pedig a tekintetes Tanács a polgári iskolák­­hoz a torna- és szépírás rendes tanítójává választotta, mely minősége­

Next