II. kerületi községi polgári fiúiskola, Budapest, 1937
óra bevezetése valóságos jótétemény a nevelés munkájának fokozása és kiegészítése érdekében. Az iskola összmunkásságáról az 1938. március 17-én tartott felügyelői értekezlet számol be. Ezen az értekezleten vitéz dr. Sághelyi Lajos tanulmányi felügyelő elnökölt. Magas színvonalú értekezésében rámutatott a mai polgári iskola céljára, történelmi hivatására és hogy miként kapcsolódik be ez a nagy nemzetépítő munkába. Kijelölte azokat az irányelveket, amelyek korszerű nevelői munkánkat eredményessé teszik. Beszámolójában nemcsak megfigyeléseit közölte, hanem igen értékes útbaigazításokat is adott. Fentebbi felügyelői értekezleten kívül az igazgató elnöklete alatt egy alakuló, egy rendes, két módszeres, két ellenőrző, két osztályozó és egy évzáró értekezletet tartott a tanártestület. Három szülői értekezletünkről külön számolunk be. Filmoktatás. Ebben a tanévben 21 filmet vetítettünk. Ez a szám a múlt tanévi 33-hoz képest lényegesen kisebb. A visszaesés oka egyrészt a vetítőgép szerkezetében beállott hiba volt, amelynek javítása több, mint 6 hetet vett igénybe, másrészt az Eucharisztikus Kongresszus miatt megrövidített tanév, a tananyagban való gyorsabb haladás szükségessége nem kedvezett a filmoktatásnak. Rendkívüli tárgyak. A német társalgási tanfolyamon 37 tanuló, a gyorsírásin 14 tanuló vett részt. Zenetanfolyam. Hegedű tanfolyamunkat 5 növendék látogatta. 8. Iskolai ünnepélyek. A nemzeti öntudat és hazafias érzés fejlesztését és ápolását szolgálták az iskolai ünnepélyek. A tanévnyitó ünnepély után okt. 6-án a magyar történelem legragyogóbb korszakának, a magyar szabadságharcnak tragikus befejezését idéztük fel, március 15-én, a magyar szabadság tavaszáról, a nemzeti ébredés koráról emlékeztünk meg és ezen alkotások érdemében részes márciusi magyar ifjúságot állítottuk példának a mai magyar ifjúság elé. Általában minden hazafias ünnepélyünkön rámutattunk arra, hogy a Trianonban ránkszakadt csapásból a jobb jövő felé vezető útra a régi nemzeti küzdelmek példáiból kell merítenünk bátorítást és lankadatlan kitartást. Okt. 6-án Heinrich László IV. b. és március 15-én Hennel Edgár IV. b. osztályú tanuló mondotta az ünnepi beszédet. Május 11-én, a „Nemzeti gyermekhét“-tel kapcsolatban az anyák napját is megtartottuk, amelyet az otthon, a családi tűzhely ünnepének is nevezhetünk. Ezen az ünnepélyünkön az édesanyát, aki egész évben oly sokat tesz, fárad és aggódik a családjáért, mint az otthon szellemének ápolóját és megtestesítőjét ünnepeltük. 9. Szülői értekezlet. A szülői értekezletekkel azt a célt szolgáljuk, hogy az otthont és az iskolát, a tanárt és a szülőt közelebb hozzuk egymáshoz. Ezen kapcsolat szorosabbá tételére az év folyamán 3 ízben tartottunk szülői értekezletet. Az 1937. szeptember 30-i értekezlet osztályértekezletek alakjában folyt le. Az értekezleten 270 szülő jelent meg. — Másodízben 1938. január 31-én tartottunk szülői értekezletet. Az értekezlet főtárgya: a félévi értesítő szülői megítélésének megértő és eredményt biztosító módjainak ismertetése. Ezt megelőzően Castiglione László igazgató a rendkívül nagy számban megjelent szülőkre való tekintettel örömmel állapította meg, hogy a gyermekeink javát szolgáló gondolatban milyen nagyfokú megértésben találkozott ez alkalommal szülő és iskola. Ezután Kronstein Ferenc tanár a szülőket felvilágosította abban az irányban, hogyan támogathatják legjobban gyermekeiket