VIII. kerületi Práter-utcai Községi Polgári Leányiskola, Budapest, 1903

a tiszteletet. Nem mindenkinek kell leányát a kenyérkereset képes­ségére nevelni, de arról bizony minden szülőnek kell gondoskodnia, hogy leányából jó gazdaasszonyt neveljen. Akár férjhez megy a leány akár nem, a háztartási teendőket, főzést, ruhavarrást mind­egyiknek értenie kell. De a háztartási teendőket csak akkor fogja megtanulni és megszeretni, ha idejében szokja meg. Nehéz mun­kára úgysem fogják a serdülő leányt, de számítsanak segítségére minden háztartásban. Ne higyje az anyja, hogy jót tesz leányával, midőn nem bocsátja a konyhába, ha kíméli, ha maga dolgozik helyette. Nem tesz jót vele, sőt akárhányszor szerencsétlenné teszi, mert maholnap mégis csak magának kell végeznie a háztartási munkát s vajmi keserves az embernek a saját kárán okulni, ha egyáltalában okul. A ruhavarrás olyan foglalkozás, melyet a fiatal leányok rendesen nagy kedvvel űznek. Egy-egy kalapot is szívesen fel­díszítenek s a mai leányoknak igazán dicséretére válik, hogy jó­formán minden leány, ki egyébként nem szorul kenyérkeresetre, legalább maga várja ruháit. A háziasan nevelt leány mindig talál magának munkát, fog­lalkozást, unatkozni soha nem fog, szórakozást, mulatságot, élvezetet sem fog hajhászni. Hamar be fogja látni, hogy a boldogság az egy­szerű családi otthonban sokkal hamarább tanyát üt, mint a pazar­lás és fényűzés közepette. S az a nő, ki ezt az igazságot felfogta és megértette, százszorta boldogabb mint az, ki pazarlásban, fény­űzésben keresi azt. Ezt korán meg kell tanulnia a fiatal leánynak, annál inkább, mivel korunk úgyis hajlandó a fényűzésre. Ijesztő módon szaporodik a tönkrement családok száma s ennek oka igen sok esetben a nők fényűzése, pazarlása. Viszont ott, hol a család csen­des boldogságával az anyagi jólét is gyarapodik, szintén a nőt kell keresnünk, kinek takarékossága, munkássága százszoros kama­tot hoz. A fényűzésre való hajlam rendesen már a legzsengébb korban mutatkozik s az anyának is, az iskolának is jó példával, ha kell szigorral oda kell hatnia, hogy a leánykákkal az egyszerűt kedveltesse meg mindenben. Ruházatban, szórakozásban egyaránt hajlanak a fényűzésre s igazán sajnálni kell az olyan 14 éves leánykát, kit már színházba visznek, holott gyermeteg lélekkel még sokkal jobban mulatna társnőivel. Szórakozzék, mulasson a gyermekleány is, de olyan körben, amely tényleg neki való, ezt

Next