Budapesti Hiradó, 1845. január-június (107-206. szám)

1845-03-04 / 141. szám

148 nem költészet. Más, a­mit óhajtunk, hogy az élénk képze­lem , a gondolatgazdagság ’s e könnyűség szerzőnket sokal­­lrásra ne csábítsák. A legjelesb költői tehetségnek sem oly­­lyan minden képe, gondolata, érzése, hogy azt érdemes legyen azonnal dalba foglalni. Nem lehetünk mindig lelke­sedve , ’s nem is a lelkesedés ostromában készül a legsze­­rencsésb mű: olly óráját kívánja az a nyugalomnak, mellyben, mit a lelkesedés a lélekbe lerakott, eltölt, de el nem fogott elmével, öntudatosan tudjuk szavakba fűzni. Nem szükség idézetekkel bizonyítani, milly kevés dal jut a nagy költők­nél egyegy évre. A sas sem olly szapora, mint jó házi madaraink, de a kit szül, sas leszen. — Legyen itt mellékesen „A helység kalapácsa“ is em­lítve, ugyanazon szerzőtől, mellyet ez hőskölteménynek nevez. Az érdek nem a tárgyban, hanem a formában van: az irónia játsza itt szerepét, ’s mint hiszszü­k , nem szeren­cse nélkül: az affectált pathos contrastban a kisszerű tárgy­­gyal. Érdekét csak az csökkenti, hogy kelletinél hoszabb, ’s hogy ez iróniának, Apollónak hála, ma már czéltárgya nem igen van. Ellenben a népies alap való és mulatságos. Petőfi haszonnal fogja ez elemet a maga helyén használni, ha ta­pintatot szerez, melly az aljastól megója. Eddig nem mindig maradt mentve tőle. —Sujánszky „Vallási és hazafiui köl­teményedben bizonyos csinált hév van, melly nem melegít, nem ragad meg. Amott asceticai szellem inkább, mint a világte­­­remtő nagyságának eleven, önkénytelen érzése, mint a költő lelki helyzeteiből előtörő buzgóság; itt az a stereotip pa­nasz a haza felett, melly szépirodalmi lapjaink hasábjain álló czikk, akár vannak nagy motívumok, akár nincsenek. Sok­szor hallott, ’s azért már erőt vesztett dolgok. — Zseb­könyv ez évre eddig csak kettő jelent meg, a vallásos „Őrangyal“, a munkás Sujánszky által szerkesztve, ’s a „Tavasz“, a pápai „képző társulat“ írásaiból kiállítva. Nem érdektelenebb ez szépirodalmi időszaki sajtónk egyéb gyűj­teményeinél, ’s a többi közt megjárja: mi itt azon szempont­ból üdvözöljük, mint nyelvünk fejlődése örvendetes tanúját. Emlékezzünk viszsza a pozsonyi, pataki, ’s más tartományi zsebkönyveinkre: a nyelvvel bánásbani haladás feltűnő. Egyébiránt nem vagyunk a collegialis költészkedés barátai. Nagy hasznát látjuk az illy gyakorló egyesületeknek, ha k­i­­rekesztőleg tudományos kidolgozásokkal foglalkoz­­nak, mert ezek egyfelül tanulásra, ismeretgazdagításra ad­nak alkalmat, másfelül gondolataink világos és helyesen ösz­­szefüggő előadására; midőn a szépirodalmi gyakorlások in­kább ártanak: egyszer, mert a tárgybani szegénység — nem lehetvén az iskolai növendéknek ember- ’s világismerete, ’s az indulatok azon hatalmas tényezői által, mik a világba lé­pettet gerjesztik, még nem érleltetvén — többnyire után­zásra , sokszor elmondottak más alakban variatiojára, érzés eltanulására ’stb., valamint csillogó szók vadászására csal; másfelül, mert az ifjúi képzelet, melly az ítéletet különben is túlszárnyalja, költői tárgyak csábitó játszisága által fe­lettébb elfoglaltatik, korán fejti ki azon a felületes, könnyű, semminek velejéig nem ható irányt, melly aztán a komolyabb tanulmányok körül olly igen érezteti magát. Tehát: éljenek a képző társulatok, de valahára más iránynyal! A hazának egyébre van szüksége e tenger tűrhető , de csak is tűrhető, elbeszélésnél, versnél. Ha mást nem tanulnának is illy társu­latok tagjai, mint jól kivonni, ’s a kivontakat jól öszszeállí­­tani, milly nyereség! De —mostanra ennyi elég. Annyi bizonyos, hogy — a jelen könyvre viszszatérvén — Petőfit is, kinek itt egy pár verse adatik, nem az iskola, hanem az élet fejtette ki, ’s kifejté vala az iskola nélkül is. C Berzava folyó vizkártékonysága elleni tö­k­életes szabályzata, és a viz-jövedelmeztetés végett gyökeresen javított gépes vizvezetése (Machinen-Wasserleitung)­t. Te­­mes megyében. — Beszédes Józseftől.) (Vége.) Műtani tekintetben a malomcsatornák első tanítók és ér­­telmesitők a viz kártékonysága megszüntetésére, ’s a viz használatra, mert nem elég műtétes a viz ártalmát megszün­­tetni, hanem azt jövedelmeztetni is kell, mivel Isten áldása, ha értünk hozzá, különben átok, mint honunkban még most majd mindenütt. De a malomcsatornában rejlik országunk szel­d esetű lápföldének természete szerint áldásos folyóink eredeti­ elvű bizonyos olcsó és terjedelmes használata , min viziulakra, mert a malomcsatorna könnyen hajózhatóvá te­tethetik, szélesebbre­ ásatás, és szekrényes zúgó al­a a malmoknál, ’s ez által száraz uraink biztos alakitása é­s hordásával az épité szereknek lehető ; mind gepes Y1ZV®Z­­téseik kaszáló-öntözésre, és ha akarjuk hasa - es sz­usztatásra alkalmazhatók. Illy értelmesitő inteze ég enni a berzavai malomcsatorna, mellynek itt a terv szerin rovi leirata adatik. — Ezen terv elve következő . Aradmegyei vizosztó eredeti tervem sze­rint itt is építtessék egy vizosztó - épület a gertenyesi határban, azutan a Berzava folyó több ágazatiból éjszakról a­akuttassék egy szabad vizágy, a déli ágazatokból pedig állít­tassák össze gép­es­ víz vezeté­s, a régi mal­mokat a hol lehet gyökeresen javítva, a hol pedig nem lehet újakat építve. Illy egyszerű elv feltalálója csak gyakorlati mezőn edzett itélőerőnek adatik a táj figyelmes vizsgálata által. és Temes megyében föld alkata szerint a vizek szinének lejtje közép szert tart as Krassó és Torontál megyék folyói közt, annak fölösleg van vizesete, ennek kelletinél kevesebb, és Temes megyében elegendő,úgymint: Gertenyestöl a den­­tai határ alsó széléig 136' 10'2"' a vizlejt. Ez nagy kincs, mivel a tározat csak 2 lezer 300 öl hosszú, azért ezen esettel mind a folyót tökéletesen szabályozni, ’s ez által azonnali fausztatásra alkalmassá tenni könnyen lehető, és így közér­dekű folyóvá lesz az 1751. 14. t. sz. értelmében, ezenkívül még nyolcz vizi malmot egyenkint hat foryó köre épütni le­hetséges. Ez mint amit tesz is Temes megye többi folyói rendezetére, és a víz jövedelmeztetésére, azért a belső vagy megyei kormányzat elősegítő erejét méltán igényli, annál inkább, mivel árvízrongálta nagyrészint adózó földből majd 26 ezer hold szabadul meg a kártékony víztől, és újra a kövecset a rendezett folyó Krassóból még Torontálba is le­hozza: ez is nagy kincs az útcsinálásra. Vízosztó épület kötelessége a fölöslegvizet kár nélkül szabadon ereszteni, a kövecset és nem úszó (hengergő) ho­mol­­ót a malom csatornából kizárni, annak olcsó fentartása végett. Ez a folyó vizű csatornázatra honunknak áldást és üdvöt hozó elv, mivel világ tapasztalás szerint, de kivált­kép az olaszországi lapályban folyó ágzatoknál tagadhatlan tény az, hogy ezek természetes vízosztás által is százado­kig jó karban tartják ágyaikat, ha tiszta vizet kapnak. A berzavai terv leirata ez: Gertenyesi határban vizosztó épületet helyét­­ mutat­ja. Ezen vizosztó ászok gerendája a part és körüllevő föld­­szin alatt 2 öl mélyre építtetik, a csatornatorok pedig még ezen alól 4 lábbal fog alább építtetni. Vizosztó derekának szélessége egyenlő a folyónak itteni szélességével, azaz 10 öl. Itt vezettetik be éppen a vizosztó fölött elegendő esettel a Boruga patak, hogy ez oldalról a malomcsatornát ne isza­­positsa és ne ostromolja. Ezen vizosztónál veszi kezdetét a Berzava folyó szabályzata a következő vonalon: C, D, E, F, G, H, I, K, L, M, vagy a mint jobbnak fejlendi ki a munkálat K, M, N, D, P, D és Z. Ezen vonal hossza A és Q pont között vagy is ns Krassó megye határától és Torontál megye hatá­ráig 23,000 vont ölnyi, és eszközlendő 34 átmetszéssel, mellyeknek összes hossza részen 2 841 vont élet, ezenkívül hét malomgát megszüntetése szükséges, névszerint: sósdiai, szkulyai, birdai kettő, opaliczai, dettai kettő, és egy zárgát áttétető dentai határ végen y betűvel jelölt helyre, az ottani hidcsatorna helyett a rizs-öntés végett. Ezenkívül e folyó szabályzatra megkivántatik a vizező dolgozhatása végett, hogy tőkéktől és fabokroktól a folyó partjai és feneke meg­­tisztogattassanak. Ezekből áll ime hasznos folyónak tökéletes szabályzata, mellyet a rajzolt terv még kisebb részletekben és helyszinileg szem­ek­be állít. Ugyan a vízosztón átveszi kezdetét a völgy déli részén ön­állólag a külön gépes vízvezetés, vagy­is a malomcsatorna, mellyet főbb helyeken következő belük jelölnek: B, c, d, e, f, g, h, i, k, o, n, p, q, r, t, u, v, x, y, melly alakítandó ré­szint Berzava folyó darab ágyaiból, részint uj átmetszések­ből, melyeknek hossza összesen részen­­3144 ölet, to­vábbá alakítandó a már létező malom csatornákból a szük­séges zártöltésekkel együtt; az egész csatorna hossza pedig 21,300 ölre vonul.Nyolcz malom közül: gertenyesi, gatájai, kolostor sz. györgyi, omori, bercsényi féle és a kamarai régi malmok mostani helyökön maradnak , de egy tökéletes egész intézetbe illesztvék gyökeresen megjavíttatnak, a sósdiai pedig mint e. betűnél látható, és a birdai i-nél egészen újra építtetik. Ászokgerendáik magasságát mutatják az eredeti vizeset-mérésből meghatározott számok, mellyek a hosz­­szeletben mindenütt láthatók. Mind a javított, mind az uj mal­mok száraz esete ászokgerendától alá vizi kerék alatt a zsi­lipfenékig 6 lábra határoztatok, részint gazdasági, részint technikai tekintetből. Hogy pedig az örlőviz mindig folya­matban legyen, úgy hogy ha viz szerint egyik felső malom nem őrölne, de az alsónak volna őrlése, erről a vizet amaz el ne foghassa, és az iszapnak a malomcsatornából vizerö­­vek­ kitisztítása végett, minden malom mellé okvetlen meg­­kivántatik egy táblás zugó , melly egyszersmind az örlöviz­­állást, melly a malom ászokgerenda fölött két lábra van ha­tározva, e mértékben tartja. Illyen táblás zugónak ászokge­­rendája 2 és fél lábbal alább tétetik a malom ászokgerendánál és két felhúzó táblára egyenkint 3 és fél lábnyi szélességben építendő. Ezen hasznos nagy vállalatnak mind díszére , mind érde­kére nézve igen óhajtandó, hogy az egész terv végrehaj­tassák, vagyis, hogy mind a nyolcz malom megépíttessék; mindazáltal ha ne talán legyőzhetlen politikai akadályok gör­dülnének elő a három alsó malom végett, akkor ama szomo­rú és költségesb kénytelenség álland be, hogy Birda helység alatt kezdve a kr. sz. györgyi határban H, p vonalon eresz­­tethetik a rendezett Berzava folyó éjszaki ágyából KI. Szent- Györgytöl kezdve és Torontálmegye határáig a déli termé­szetes folyóágyba, melly azonban minden gáttól megszaba­dítandó. Ezen esetben a malomcsatornát k, f, m, n. vonal szerint is vezethetni birdai és ki. sz. györgyi határon. ide mellékeltetik napszámban A és B alatt mind a folyó szabályzatra, mind a malom csatornára teendő munka meny­­nyisége, és az eredeti föld és vízszin­efelmérés jegyzőkönyvi kivonata. A többi tudnivalót a terv mutatja, melly a társasági gyű­léseken élőszóval minden részvényes uraságnak fel fog vilá­­gosittatni, valamint a kezelési terv és technikai utasítás, mellyet csak a munka valódi kifejtése tanítand a tervező és végrehajtó igazgató vízmérnök által. Több hasonló intézet létrehozásában szerzett biztos tapasztalása szerint gazdasá­gosan és tagadhatlan jó foganattal, szinte itt is a t. társaság tanácskozásiban időrül időre be fog nyúttatni. Úgyszinte azon szoros elővigyázat által parancsolt rendeletek is annak idejé­ben megteendők, hogy a gátok milly sorban szüntessenek meg, nehogy a szabaduló Berzava a malomcsatornára szánt ágfolyásokat eliszapolja. Ezek tartoznak a technikai munkák igazgatásához a körülmények fokonkénti idomulata szerint. Isten adjon a t. társaságnak tartós cselekvő akaratot és egyesitett erőt (vis m­ila fortis) ezen díszes tárgyú és köz­hasznú terv akadályai (ezekkel illy nagy munka minden or­szágban küzd­ legyőzésére, szívből óhajtja a tervező, ki mint honpolgári erényt tiszteli a vállalatokban olly szegény hazánk technikája utalmát, ’s ki maga e mezőn hasznost tesz a mit szűk köre miatt csak tehet, de bizonyosan nem hátrál­tat. Ezen elvet mint élete és működése irányzóját hiven kö­veti. Duna-Földvár febr. főkén 1844. Beszédes József, berzavai igazg. vizmérnök. Megyék. Vasból, febr. 24. Ismét közgyűlésünk van, 's mert közgyűlés, róla írnom levelezői tisztemben áll. Helyt.tanácsi ’s egyéb levelek felolvastatásával nyittatok az meg elnöklő alispánunk által. Nagyrészben a jelen ülést a közel tisztusi­gadat egyszerre a legnagyobb kényelem közepette, melly minden apró, a kedélyre mindig olly szégyenitő köznapisággal ható gon­dokat kirekeszt, hol minden, min szemed nyugszik, a választékos­ság, a műveit ízlés elragadó alakzatában tűnik fel, hol mindazt, mi a művészetben nemes, tiszta és fellengő, élvezheted a nélkül, hogy egy gondocska terhelje lelkedet. — Hol vidám hálás arczok kör­nyeznek, ’s tág mező nyílik tiszteletet előidéző szerepet játszani a világban. Gondolod , hogy a jótékonyság élve ki van ebből re­­kesztve azok számára, kik ebben gyönyört találnak. Ő korán sem Ginám ! — Én az embereket megvetem, mert nem érdemelnek tő­lem egyebet, ’s nyíltan kimondom: kevés hajlamot érzek magam­ban anyagi szükségeken segitni: e nép feljebb nem megy! — Ha volna, ki e beteges intézetek, ezen ingatag társasági viszonyokból kiemelkedve, egy tágabb, láthatóbb tekintetével bírna annak, mit én nevezek életjelentőségnek, nem mondom, hogy kezet nem nyújtanék olly segélyre, melly a csűrön és kamrán túl esik. Ám de te , ki még nem értél ama végletekig, hová jutnod kell, hová jutni fogsz egykor, ám add a jótékonyságot adalékul élveidhez, ’s kérdem most: nem hiszed-e, hogy illy helyzet, annyi képesség az örömet összepontositani, idővel ne hozhatna a lélekbe jóltéve me­legséget és ádámságot? (3 anyám! ha hinném , hogy minden mit mondás képes lenne saját lelkedet fölvidámitani, itt kezem,—Gina hévvel szorította meg anyja kezét, — egy pillanatig sem késném mindenre, mit már is sej­tek tervedből, megegyezésemet adni. — Őszinte vagyok, kedé­lyem jelenben sokkal sivárabb , mint hogy magamnak bár mi után boldogságot ’s teljes megnyugtatást mernék jósolni; de tudom ’s ez nem ábránd, hogy azon meggyőződés, mikép­pe szeretett anyám boldogabb lehetnél, engem­et kimondhatlan boldognak tenne. Mert — Ginn itt egy kis szünetet tön, azután azon szeretetreméltó nyíltsággal ’s ártatlansággal, melly a lelkületet jellemzi, folytató: veled tudatni mindazt, minek még köztünk tisztába kell jöni. — Életem önkénytelenségek sánczaiban folyt le , ’s cselekvésem h­arcz volt, részint védelmi, részint támadó, ’s e folytonos munkálkodása közben ellenségesen nyomott kedélyemnek, életem szemléleti irányt vett. Nem csak könyvekből ismerem az életet, láttam sokat és ta­pasztaltam sokat, mi a felületes elmék hatáskörén túlesik, ’s látói tehetségem a szerencsétlenség közepett érett meg. Halld tehát: Vagyonom olly nagyságra szaporodott, mikép ezen agg és büszke aristokrata házak bár­mellyikével kiállom a versenyt fényben ’s kényelemben. — A világ, mikép én tekintem azt, egy átmeneti pálya, hol ki teheti, oktalan ha magának minden élvezetet meg nem szerez. Félre ne érts , valódi élvezetet értek, ’s igy legalább reád nézve bizonyosan ollyant, melly önbecsérzeted ’s nyugalmad koczkáztatása nélkül megállhat. Férjem előkelő franczia ház úgynevezett veszett fia volt, sze­gény de régi családból származott, ’s családi fája nem egy mellett honunk legrégibbjei közöl , meg nem szégyenlené magát. De ez puszta név s keveset ér. Férjem halála után az ínség ’s nélkülözések közepette s bele sodratva anyámnak iszonyú sorsába inkább el valék fásulva , minthogy szerepet kívántam volna ját­szani. Most a dolog más fordulatot vett, most nincs vagyonra szük­ségem. Nekem név kellett, azért vettem fel férjem nevét__ újra — név mondom , nem egyéb ’s ez sem azért, mintha belső meg­győződésem bármelly névnek valami különös fontosságot adna, de igen azért leányom, mivel egy jól hangzó névvel keresztül törhe­tünk azon aristokratiai ’s hűbéri érczfalakon , mellyet nagyaink ke­rítettek magok körül. Akarom pedig — Mária különös hang­nyomától vetett­e szóra — akarom, ismétlé némi büszkeséggel, hogy te mindazon körökben el légy fogadva , vagy legalább józan ellenvetést reád nézve a legesbüszkébbek se lehessenek. Gondolod-e anyám, hogy ha a nagyvilág árjába vetjük ma­gunkat boldogabbak leszünk? Semmi visszaesés Ginám! szólt anyja komolyan, ez egyezke­désünk ellen lenne, mert én föltételeidre ráállok, hagyj te is enge­­met saját utamon tovább haladni. — Mi a boldogság gyermekem? — magad azt hiszed , hogy ahoz nagy gazdagság semmit sem ad­hat, ha a lélek vidámsága és nyugodalma hibázik. Ugy­e ezt mondád ? — Te jóval fiatalabb vagy nálamnál’s ez nincs kifeledve számításomból. Én lelked nyugalmát és vidámságát akarom ne­ked — jól érts — neked visszaszerezni. Szived egy keserű csalódáson ment át, ’s én a Ginal — — Ő minő felfedezés száll e pillanatban ajkaimra, — de még nincs idő ezt neked megmondani. — Uj titok tehát anyám? Nem gyermekem! semmi mi téged nyugtalaníthatna, ez egye­dül ’s elrekesztve minden külviszonyoktól szívvilágomra, saját ér­zelmeimre vonatkozik, légy nyugodt Ginám, ’s hallgass ki enge­­met, mert ezen óra csak egyszer üt egy életben, ’s neked mindent kell tudnod . — Én a társasági körök szellemét ismerem, tudom igen jól, hogy egy puszta névvel még e nép közt kevésre mennénk , de midőn egy aggnévnek olly roppant vagyon ad nyomatékot mint a tied, akkor ezen emberek közt, kikre külsőségeknek olly nagy hatása van, igen szilárd, tiszteletet parancsoló állásra lehet szert tenni, ’s ezt akarom. — Az élvek választékosabb izlete gyermekem azon tulajdonnal bir, háládattal működni kedélyünkre: a mi előre nemét a kábult szórakozásnak idézi elő, az később fölfokozottan ragad magával, ’s minden a mi növekedő gyönyörérzettel jár, ter­mészeténél fogva a sötét képleteket háttérbe idézi.­­• Kétkedel? higyj nekem Gina, minő szégyenitő emberi természetünkre nézve, olly igaz, olly elvitathatlan, hogy kedélyünkre az élvek folytonos mámora kellemesen izgató erővel bír. — Egy példát­ képzeld mn­

Next