Budapesti Hiradó, 1845. január-június (107-206. szám)
1845-05-30 / 189. szám
Széchenyi Istvánt, Deák Ferenczet, b. Eötvös Józsefet, gr. Dessewffy Emilt ’sat. — A gyűlésnek e napra vége szakadván, helyettes önligának 300 vendégre váró magyar fűszeres asztalához hivalánk, hol a komoly hivataloskodás jó kedvre olvadván, először is a minden kegyelmek kútfejéért felséges urunk ’s királyunkért és annak hosszú éltéért emelte helyettes őmlrga az áldomáspoharat, mellyet országunk szeretet nádora, föherczeg Károly és az egész uralkodó házérti követvén megyés püspök ő nmlrga pedig ismert őszinte kebléből merített szavakkal helyettes omltgára köszöntvén, valamint szinte másod alispánunk is a nap hősének édes szüleiért is emelvén poharat, miután még a tisztelkedésre megjelent vidéki megyék barátságuknak is áldoztatott, azon örömittas reménynyel, hogy az itt szerződött tiszta magyar érzelmek örök rokonokká kapcsolódtak , szétoszlottunk, az estét és éjszakát fényes tánczvigalomban töltendők. — Egy kebelbeli minorum gentium ember is poharával szerepelni vágyván egy testületre köszöntött, mellyet azonban midőn éltetett volna, bizonyos, csak általa látott felek említésével elég gyengédtelenül megkarczolt; mi ehez már hozzá szoktunk, de mit visz rólunk szomszédba a jó szives vendég, kit, hogy illyéseket az ünnep kedvéért felejtsen el, szívesen megkérni bátorkodunk. — Másnap úrnapja lévén, majd az egész baranyai RR. teljes díszruhában jelenvén meg, püspök önmatgának szives asztala folytatta a vendéglést. — Az elsőnapi jegyzőkönyv harmadnap hitelesíttetvén meg , ezúttal, mivel, mint mondják, a magyar nem örvendhet a nélkül, hogy egyszersmind jót tegyen, Nunkovics Ignácz t. bíró az elaggott megyei tisztviselők számára szolgáló nyugdíj-intézet alapítását inditványozá, mellyre a közhajtás igért mindenki keblében testté fogantatvan, határoztatok, hogy a már ezen javadalmat élvező tek, megyék, az illy intézet alapszabályainak közlésére keressenek meg, alkalmazandókat egy kinevezendő választmány által a megyei körülményekhez. Jövő közgyűlésünk junius 23ára tűzetett ki, mikorra a kebelbeli nemesek öszveirása is beadatni rendeltetvén, a tartandó tisztújításnak határnapja is akkor fog elhatároztatni. M o mu s. (Egy kis ellenészrevétel.) Az e lapok 178dik számában közlött „Félremagyarázatok ’s gyanúsítások ellen“ czimü czikk végén felhozatott, mikép a massachussetsi status pamutgyáraiban , az ott közrebocsátott hivatalos adatok nyomán 1837 ben 28,739,438 p.ftnyi tőke volt beruházva, melly tőkén 26,113,318 ftnyi értékű gyártmány készítése végett csak 19,754 munkás (nők, férfiak és gyermekek) foglalkoztatott. Ebből azt következtettük, hogy — miután Magyarország pamutkelmebeli, azaz fonalos szövetbeli szükségét 16 millió forintra vettük föl — a szükséges fonó- és szövőházak felállítására 18 milliót kivántatnék, ’s mégis csak 12.000 ember nyerendne foglalkozást. Ezen következtetést a Hetilap szerk. lapja 15. számában 232 sz. alatt, bölcseségében — ha a tisztelt úrhoz lebocsátkozni akarnánk, mondhatnék kofabölcseségében — roszalja, és várjon miért? Minden értelmes,olvasónak 10,000 évet engedünk, hogy abban az okokat föllelhesse, mert — úgymond — Massachussets csak 400 négyszög mérföldnyi területtel bir.!! A Hetilap mélyen látó szerkezet logica szerint kétségkívül nem sokára egy lépéssel tovább menend, ’s azon fontos fölfedezést közlendi olvasóival, hogy miután Massachussets csak 4000 mérföldön is 26 millió ft értékű pamutot termeszt, ’s azzal 19.000 embert foglalkoztat, éven át nem látható, miért ne termesztene M.ország 5000 □ mérföldnyi területén 325 mil. ft értékű pamutot ’s ne legyen 230.000 fonója és takácsa! Ugyan mi befolyással bírhat bárhol is széles e világon valamelly ország térnagysága a munka ’s készítmény közti viszonyra? A tisztelt úr egész beszédéből csak azt vehetni ki tisztán, hogy ő minden áron, még józan eszének rovására is, el van tökélve az olvasók szemébe homokot szórni. Egyébiránt hamarkodtunk érintett czikkünkben , ha számításunk alapjául a gyártmányok értékét vettük föl, melly 1837 óta nagyobb változáson ment át, hogy sem most is még zsinórmértékül szolgálhasson. Mi e hibát elismerjük, és sietünk azt más alapos számítással pótolni, melly szerint azon anyag mennyiségét veszszük tekintetbe, melly a Massachussetsben foglalkozó fonók és szövök által egy évben dolgoztatott fel. Ez pedig jön 37,275,917 font pamutot, vagy 303,056 bécsi mázsát, melly mennyiség a fonás és szövésnél történő hulladék levontával 272,000 mázsára megy. Minthogy ennek feldolgozása öszvesen csak 19,754 munkást kívánt, a magyar pamutfonal és szövetbeli szükségek fedezésére, — fölvéve, hogy az 100,000 mázsára rúgna — csupán 7265 munkás kivántatnék. Az adatok, mellyeken e számítás alapszik, List státusgazdászati munkájának 159 lapján feltalálhatók. Ha ezek helyesek, mit kétségbe vonni nem lehet, minthogy hivatalos kiforrásokból merittettek, az azokból vont következtetésre sem lehetene semmi eszélyes kifogást tenni. Dr. Gall. KÜLFÖLDI IRODALOM. X. Das Princip der Erblichkeit und die französische und englische Pairie. Ein Beitrag zur Geschichte. Berlin, Stettin und Elbing, in der Nicolaischen Buchhandlung. 1832. De la Paine et de P aristocratie moderne. Par lette Auguste Cieszkowsky, auteur du Credit et de la Circulation etc. etc. Paris, Librairie D’Amyot, Editeur, 18. (Folytatás.) Kezdetét mindazon mozgalmaknak, mellyek a nagy tragoedia utóhangjaiként jelennek meg, a XVI. században lehetne kimutatni. Ha hosszas, titkos korhadás nem előzte volna meg mindazokat, úgy Rousseau és Siéyes munkái nem gyakorolják vala azon trónpusztító hatást, mellynek szemtanúja volt Európa, sőt szemtanúja a világ, hanem Francziaországban szinte mint Angliában, a trón lefékezendette a fergeteget, és diadalmasan emelkedett volna fel új erővel a kiöntött polgárvér felett. Francziaországban a nemesség önmaga ásta meg a sírt önmagának, és kínos vonaglások közötti letűnése Európa legrégibb monarchiáját rövid ideig tartó despoticus respublicává idomította. Angliában a valódi szabadság a törvényesen korlátolt monarchián alapult, mellynek ellenében, a szinte korlátolt jogú vazallok álltának. A korona „fő bére d e 1e mu volt, ’s minden küzdelmek, mellyek az angol nemzet életében feltűntek, olly tusák voltak, mellyek egyedül jogért, ’s pedig olly jogért történtek, mellyet a törvények szentesítettek. Csodálni nem lehet, ha az angol koronát a bérledelmi kiváltságok ellen harczban látjuk; mert ezek bilincsül valának, mellyek azt a féktelenségtől visszarántották; ellenben a nemességnek szigorú érdekében állott sajátja mellett fölkelni, ’s mivel e saját közös maradt, a nemesség szilárd, bonthatlan testületben fejledezvén ki, egyesült erővel otalmazta a nemzeti szabadságokat , ’s rokonérzettel vítta ki magának a dicsőséges „magna chartát,a mellyből az angol alkotmány úgy, mikép azt ma látjuk, nem rögtön, hanem léptenkint haladva, fejlett ki. Ezen alkotmányban a nemesség minden jogaibenfoglalvák. Ezen alkotmány kizárván a democratiát, benne monarchico-aristocratiai democratia elő sem fordul, mert Anna királynő korától fogva fekvőbirtok a szavazat alapja; ezenkívül a városok sincsenek önkeblekbeli választáshoz kötve, képviselőjökül minden honi jelentőség válhatván. E szerint tévednek mai reformereink, ha azt hiszik, hogy az aristocratai elem az alsóházba visszaélésül csempésztetett, és tévednek azok is, kik az (angol) képviseletben nyomatos, democratai alakról álmodnak, s ajátlag nem tesznek egyebet, mint megsemmisítik a legpositivabb jogokat. E szavakat kivánnák lelkeikbe vésni mindazoknak, kik czifra popánczaikba beleszeretve, el akarják nemzetünkkel hitetni, hogy azok életerős lények. Angliában mindent historiailag kell megvizsgálni, ’s a britt institutiók megítélésében mindig az álladalom alakjának eredetére visszatérni. ’S kérdem : lehet-e nálunk különben cselekedni, vagy elegendő-e arra egykét egyénnek zajoskodása, hogy minden ősi intézkedés, rococo-butorkint utczára szórassék, ’s helyébe bizonytalan minőségű ’s eredményű ut szereztessék? Eljő az idő , hol kiébrülve a kedves népképviselet és centralisálás mámorából, meggyőződni fogtok, hogy hiú árnyalakokat karoltatok, midőn a nemzetnek sérveit franczia szabású chartaféle képviselettel hittétek orvosolhatni ! Igen, ki fogtok ébrülni, mint Francziaország újabb publicistái mai paire-kamrai árnyalakukra nézve kiébrültek már. ’S csak az óhajtható , hogy korábban történjék kijózanodástok, mint történt a Szajna partjain, hol olly nehéz segítni a seben, melly éveken át annyira elhatalmazott! Egyébiránt az angolok cseppet sem voltak nagyobb politikusok , mint egyéb nemzetek, hanem ha abban, hogy a régi jót állandóan fentartani értették, lassan haladtak, nem játszadoztak lapjakint intézményeikkel, és nem engedtek semmi újítást, ha az elkerülhetlenül szükséges nem voló. Ebben állott, és áll min napjainkig legfőbb érdemök. De hiszen hol kell nagyobb érdem ennél politikában? Francziaországban máskép állott a bérsedelmi ügy. Itt részint lázadalmak következménye, részint bitorlások eredménye , de nem az országlással egybeforrt kormányalak, hanem az uralkodóra feltukmált, megszaggatott, összefüggetlen’s a hatalmas bakról kidaczolt, közczéltalan jog volt az. Francziaország nemessége sohasem olvadott egy testületté, mindig töredék maradt, melly a városokkal és néppel semmit, ’s egyedül magával gondolt csak, és igy jön időjártával mind gyűlöletessé, mind nyomasztóvá. Francziaország a középkorban a rablás, zsákmánylás és portyázásnak volt örökös színhelye; a főbb nemesség különválva az alsóbbtól, ez a múlt században a nép részére hajolt, ’s fölidézte a napokat, mellyek olly távol a képzelt jó elérhetésétől, vérbetűkkel jegyezték föl a történet lapjain! És kell-e itt tükröt elővennem, hogy saját képünket megismerjük? kell-e megemlítnem, hogy nálunk soká, igen soká tartott a középkor? vagy megemlítsem-e, hogy a magyar nemesség, noha a főbb aristocratia magát nálunk másképviseli, mint tőn a franczia, nagy részben még most is dacz, irigység és száz egyéb nemtelen szenvedély által magát vakul ragadtatni engedő töredék, mellynek valamint egyes nemes fellobbanásai magasztalhatók, de sem feje, sem szive nincs egyesülve? Eldaraboltság okozá Francziaországban azt, mi Angliában meg nem történhetett Az ország kebelében élt fejedelemségek alakultak, addig létezők, míg XI. Lajos alatt az állandó sereg a korona e vetélytársait lassankint kiirtván, az egésztől elmállott részeket vérrel viszszakapcsolta, ’s a bérledelmi rendszert, mellyhez erőhatalommal kötve valának, eltörölte. A király e viszálykodásai a nemességgel mindig csak önvédelemnek tekintendők, épen úgy, mint azok valának az olygarchiai küzdelmek nálunk is, az Árpád- és vegyes házakbeli királyok országlása alatt. Kétséget nem szenved, hogy a bérjedelmi rendszer megszűnésére Francziaországban nagy befolyása volt a római jognak, és Anglia szabadságának épen az volt alapja, hogy Justinián törvényeinek nem hódolva, a régi bérledelmi törvényeket megtartotta, ’s a birtokot felosztatni, felparányiztatni nem engedte. ’S csak e hű ragaszkodás az ős intézményhez tartotta fen Anglia nemességét, ’s e nemesség viszont a monarchiai trónt és a nemzet szabadságát. A nemesi birtok a középkorban európaszerte hűbéren alapult; a hűbér pedig kezdetben katonai intézkedés volt, és azért terjesztetett egyedül a férfiágra, a család legidősbjére pedig különösen azért, mert ez leghamarabb jön alkalmas teljesítésére mindazon kötelességeknek, mellyek a hűbérrel jártanak; egyenes utódok hiányában a hűbéri birtok a koronára szállt vissza. Világos tehát, hogy a vagyont fejenként feloszlató római törvényeknek az újabb monarchiai alkotmányokra ellenkező hatással kellett lenniök. Hol a római jog alkalmazása behozatott, ott a régi intézkedésekben igazságtalanságnál nem láttak egyebet, minthogy azok egy nemre, ’s itt is a legidősbre, központosíták a birtokot, erőt és hatalmat. Ezek ellen kiáltoztak minden érdekek a morál és vallással , ’s igy jön, hogy a bérledelmi institutiókból emlékkép egyedül a majorátusok és senioratusok maradtak fen, ’s ezek is csak kivételképen a szabálytól. — így történt ez Francziaországban, de nem szinte Angliában is. Itt a többi testvérek kizárásával, minden fekvőbirtok az elsőszülött fiúé, kivévén Walesi, hol a másodszülötté az örökség. Angliában tehát az elsőszülöttségi jog tartotta fen egyedül a nemességet , ’s egyedül ezáltal maradt a nemesség az, a mi eredetileg volt, t. i. erős, izmos testület, miilyennek minden örökölhető monarchiákban, saját érdekében, mulhatlanul lennie kellene. Anglia történetéből tanulhatjuk, mit lehet a szilárd egészszé forradt nemesség, valamint azt is, milly kevéssé képes ellenállni a fergetegnek az aristocratia, ha önmagát gyöngíti , és az álladalombani rendeltetését felfogni nem képes. Ha ezen elvtől egy időre eltért az angol aristocratia, szerencséjére csak az szolgált, hogy elég eszélyes volt ahoz ismét visszatérni. A két rózsapárt harczai alatt annyira alászállott az angol nemesség, hogy egészen eladósodva, egyedül birtoka eldarabolhatása által hitt magán segíthetni. Lancaster Henrik trónját erősbíteni vélvén, megengedte a birtok felosztását, ’s a nemesség elveszté tekintetét, hatalmát. VIII. Henrik nyugtalan szive ügyét a nemzet ügyévé tevén, eltörté a zárdákat, vagyonaikat az álladaloméihoz csatolva, ’s az addig birtoktalan polgárságnak csekély áron eladogatta, mi által ez földbirtokhoz jutván, politikai jogokat és parliamentben bemenetet nyert. Erzsébet alatt már több respublicai, mint monarchiai szellem lengé át az alkotmányt; mindamellett is e királyné magas lelki tulajdona ingathatlanná tette a trónt, a nemzetet az által hódítván meg, hogy az ipart és kereskedést emelve, olly pontra emelte azt, mellyen vagyonosságra nézve azelőtt sohasem állott. Egyébiránt ezen kísérlet is megtermé keserű gyümölcseit. A községek makacsságának ez vetette meg alapját. I. Károly zivataros uralkodása szomorú tanulság arra, hogy a községek túlkapó hatalma a monarchiáknak kétségtelen romlása, ha a törvényhozó hatalomban sulegyen nem állíttatik ellenökben, így jön Anglia köztársasággá, melly kényurilag vitte a kormányt ’s megbuktatta a királyságot; — de nem irtotta, nem irthatta ki mégis a nemességet, mert a régihezi ragaszkodás sokkal mélyebb gyökeret vert a szívekbe, semhogy megsemmisítésére egy Cromwell elégséges lehetett volna. Sok régi büszke család porba hullott, de az ősbérledelmi romokból csakhamar uj nemesség sarjadzott, melly Cromwell halála után erőteljesen segité visszahelyezni II. Károly alatt a monarchiát, melly egyedül képes valódi szabadságot adni és az eltiprottat helyreállítani. — II. Jakab alatt a forradalom az aristocratia köréből indulván ki, a monarchia határain túl nem tört. Az elsőszülöttségi jog, a földbirtok szét nem oszlása volt tehát az angol szabadság palládiuma, melly a democratiai megrohanásokat visszatorolta, ’s a korona túlkapásait kiállotta; a másodszülöttek ezen rendelet által a magasb aristocratia ’s a nép között egybefüző lánczul szolgálván. Erre ügyelni más tartományok elmulasztották, ’s igy maradt fen az angol nemesség a nemzetben, ’s az angol nemzetiség viszont a nemességben. (Folytatjuk.) KII.FÖril). FRANCZIAORSZÁG. Május 19én. A cabinet, mond egy levelező, kedvező híreket kapott Londonból a kutatási joggal összekötött alkudozások iránt. Broglerg mindennap váralik haza, magával hozandó a két nemzet közötti egyesség eredményét. A két ország hadihajóiból ’s gőzöseiből szerkesztett czirkáló hajósereg fog felvigyázni a szerecsen-kereskedés felett ’s közös egyetértéssel megítélni az előadandó eseteket. A franczia ministérium még ez országgyűlésen szándékozik törvényjavaslatot terjeszteni a kamrák elébe, mellynek czélja leendő ezen hajóssereg szabályozására megkívántató hitel kieszközlése. Guizot úr teljesen helyre van állítva, a királylyal sűrűn tanácskozik Neuillyben. A király akarja, hogy a szerecsenkereskedés elleni flotta szabályozása iránti törvényjavaslatot Guizot úr terjeszsze elő. — A schweiczi kormány kérdést intézett a franczia kormányhoz, várjon a legközelebbi események miatt elítélt luczerni elitélteket nem lenne-e hajlandó Amerikába szállítani, melly föltét alatt ezeknek kegyelmet igér. A cabinet elutasitá magától e működést, kinyilatkoztatván, hogy Schweicz hóhérja lenni nem akar ’s e helyett élénk kivonatát terjesztvén az iránt, hogy a schweiczi kormány szelídséget gyakorolni kegyeskedjék. — A J. d. Débats, melly a Panama-átmetszéssel mindig bíbelődik, jelenti, hogy Gazella főmérnök pontos jelentést terjeszt a külministérium elé, a helyszínen véghezvitt vizsgálatai és méréseiről. A költségeket csak 44 millió frankra teszi. Terve a legnagyobb dicséretben részesül. Igen helyes, mond a lap, ha megmutatjuk a világnak, milly gond ’s értelmiséggel ’s őseihez híven jár el Francziaország olly ügyekben, mellyek az egész civilisatiora közérdekkel bírnak. — NAGYBRITANNIA. A pünkössi ünnepek után a felsőház május 16-án először ült össze. A Canterbury érsek, a londoni, chesteri és gloucesteri püspökök és Kenyon lord petiziókat nyújtanak be a maynoothi pénzsegély ellen. Ugyanez nap az alsó házban Palmerston lord kiemelvén az előbbi ministerium érdemeit, a jelen ministériumnak hanyagságot lobbantott szemére a rabszolga-kereskedés elnyomása ügyében. Peel biztosíta a buzgó szónokot, hogy a ház elibe nem sokára terjesztendő okiratok a jelen kabinet eljárását kedvezőbb színben tüntetik elő. 363