Budapesti Hiradó, 1845. január-június (107-206. szám)
1845-06-03 / 191. szám
és tétlen visszavonulásának , holott többségénél fogva okvetlenül győznie kellene, ha mindenütt amint illik fellépne. A liberális párt azért győzött, mert mindenütt és mindenkor teljes erejét kifejté, é s így a kisebb számmal működő józan pártot mindig lerikkantotta. Bátran is jósolhatjuk, ez mindig igy leend , mig a conservativek becses személyüket phlegmájukból és türelmükből ki nem emeltetik, s nemcsak sutonban , de nyilvánosan is megteszik mire szükségök van. Teendőik legfőbbjei , mindenek előtt solidaritásba hozni magukat, minden ügyben, minden tárgyban nyilakozzanak, igyekezzenek devalválni az ellenfél által gerjesztett roppant vágyakat ne dobálják, bármilly csekélyeknek látszassanak, sárral saját embereiket, oszlassák el a demokraták feje körül gőzölgő nimbust, és most míg ideje van, foglalják el a stabilitás és alkotmányos jogok terét ’s győznie kell a conservativ elvnek, melly a nemzet vérében van, azon vérben, mellyel csak mámorosító szerek izgatnak bűnösen fel. *** KÜLFÖLDI IRODALOM. X. Das Princip der Erblichkeit und die französische und englische Pairie. Ein Beitrag zur Geschichte. Berlin, Stettin und Elbing, in der Nicolaischen Buchhandlung. 1832 De la Patrie et de l’ aristocratie moderne. Parle Die Auguste Cieszkowsky, auteur du Credit et de la Circulation ete. etc. Paris. Librairie D’Amyot, Editeur, 184. (Folytatás.) XVIIIdik Lajos Angliában mulatása alatt ezen ország intézményeit tanulmánya tárgyául tűze, és azok szerint kívánta némileg újra alakítni a franczia monarchiát; de kísérletének kezdetén legott tapasztalá, hogy hiányzanak az elemi kellékek. A rendek kiirtva, a históriai emlékek eltörölve valónak. A kezességet emlegették, ’s azért a kétkamrarendszerhez folyamodtak: egyike öröklő, a másik választásnak jön alávetve. Az elsőben zagyvalék foglalt helyet; az utóbbiban a képviseleti rendszer — földtér és népesség szerint idomítva — censusra alapittaték ! Ez balfogás volt, így monarchiát alapítni nem lehet ; mert hol a lét és népesség többsége vétetik alapul, ott a democratia téré nagyobbittatik. Ha tehát a felsőkamra nem tartalmaz realitásokat, akkor a választott kamrának megszűnt ellenőre lenni , ’s igy végre az illy alkotmányban a monarchia ’s democratia közötti súrlódásokat semmikép sem lehet kikerülni, mellyeknek aztán csak az alkotmány halála vethet véget. E négy pontból alkottatott az 1814diki franczia chartának — valódi papiralkotmánynak — betűje; ’s igy e négy pont az, mellyet a magyar reformereknek jó lesz mindennap elimádkozniok. Francziaország ma sem sokkal nyugodtabb, mint volt az előtt. Megváltoztatta dynastiáját is, de e változtatással a súrlódások nem szűntek meg. XVIIIdik Lajos fölötte hibázott, hogy azon választási rendszert alapította meg, mellyet említek. Neki tudnia kelle, hogy Francziország nem Anglia. — Ebben Lajos és Magyarország között nagy rokonság mutatkozik : egyike sem tanul saját keserű tapasztalásain ! Alapszabály szerint Angliában a grófságok képviselőjének 600 font sterlinget (6000 p. fzt.) jövedelmező birtokkal kell ellátva lennie , a városi követnél elég 300 font (3000 pengő frt). — Francziaországban a választótól 500 frank (200 p. frt), a választandhatótól 1000 frt (400 p. frt) évi adó kimutatása kívántatik; és ebből keletkezének mind XVIII. Lajos, mind X. Károly alatt a monarchia ’s democratia közötti hánykolódások , mellyeknek természetesen az első megbukásával kellett végződniük. XVIII. Lajos a választott kamrának ellensúlyul a pairekamrát állitá fel, mellyben nem tündökölhettek nagy nevek; ’s ha illyenek voltak is , vagyontalanok valának , ’s elszegényült nemességből alakult paireségnek nincs nyomatéka. Sőt a visszaállított majorátusok sem valának képesek neki tekintélyt szerezni, ’s Francziaország állapota, a restauratio után, mákszemnyivel sem volt jobb mint előtte : a monarchia mindig ingadozott, ingadozik ma is, és ingadozni fog mindaddig , míg a pairekamra mai semmiségéből ki nem emeltetik. Hogy a pairie Francziaországban nem viselendi azon szerepet, mellyel Angliában, azt eleve átlátta Lajos; sőt átlátják a mai franczia publicisták is, hogy azt többé sohasem viselendő. A földbirtokot a paireség vissza nem szerezheti ,s e nélkül maradandó alapja, szilárd állása biztosítva nem lehet. Tekintélyének a júliusi forradalom végdöfést adott, midőn örökösödhetését eltörölte. Az 1830dik charta, mint tisztán democratai mozgalmak szüleménye, csak a democratiát tartotta szem előtt; innen nyerte a nép kezdeményjogát a törvényhozásban ; innen határoztatok a választók censusa 200, a választandóké 500 frankra; a paireség örökölhetése megszűnt, a koronának paire kinevezhetési joga korlátoltatok, így Francziaország a júliusi fáradalom által uj alkotmányt nyert, mellyben XVIII. Lajos intézményeiből semmisem maradt fen. Francziaország ma nem több ,s nem kevesebb, mint democraliai királyság, hol egy polgár király szerepel. Az aiszocratai alkotmányban minden aristocratai ösvényen halad. A paireség örökösödésének eltörlésével megszűnt ennek rendeltetése, holott alkotmányos országban a paireségnek kell fentarló elv-és elemnek lenni; az örökölhető testületek mindig magukban hordozzák magvát az állandóságnak, nem úgy az ideiglenesek. Most tér nyittatott a nagyravágyás versenyére, holott az örökölhető paireseg önálló és független volt, a pairei kinevezési jog korlátozása által a korona tekintélye csökkent, mellyel monarchiai alkotmányban növelni kell és nem csekélyítni. Mindezekből kitetszik, hogy Francziaországban minden democratai lábon áll. A nemzet képviselői korlátlan felhatalmazásokkal megbízva, az alkotmányi kötelékeket feloldozzák, daczára a józanabb rész ellenműködésének, é s a nemzet talán elvesztendi jogait, mert némellyeknek saját köréből túlságos jogokat adott. Valóban az absolut néphatalom többet nem tehetett. A journalistáknak és a theoreticusoknak ez rendkívül tetszhelik, de el nem fogják hitethetni, hogy Francziaország most boldog, vagy hogy a mai institutio mellett valaha és tartósan boldog leend És erre különösen figyelmeztetjük a centralizálókat, kik nagy előpéldányul ez országot tűzték ki munkájok czéljául. Higgadó lélekkel lehessen azon elveket, mellyeket Francziaország lázas mámorában felkapott’s megállapított, kitűzni. Anglia ’s Francziaország a két állodalom, mellyet minden politikai elmélkedéseknél tanulságos példányul lehet elfogadni. Mit az egyikben a fentartási, és a másikban a bontási elv működött, abban oktatás és intés is fekszik egyszersmind. De a dolgot úgy kell venni, a mint gyakorlatilag áll, és nem a mint elméletileg feltűnik; ez olly tévedés , mellybe minden előlegezett vélemény könnyen bukik. Ki a valódi szabadságot szereti, a theoriát megvetendi. Az állodalmat nem lehet metaphisicailag alakítani. Újabb időkben többen ’s igen jetesen írtak a helyhatósági rendszer-és városi szerkezetről, ’s bizonyára jogosan állították, hogy a jó községrendezet a valódi szabadság első alapja, ’s azért annak minden mást meg kell előznie. — Mindenesetre az állodalom egyes testületeinek különösen kell alakítva, ’s biztos álláson szilárdulva lenniök, mielőtt az egész alakításához kezdenénk. Az egész szerkezése, mielőtt a részek szabályozva volnának, alap híjával van, ’s fen nem állhat. Azonban más részről szinte igaz marad, hogy a városok rendszerével a munka nincs befejezve, ’s hogy még van az országban más testület is, mellynek rendezése szint olly nélkülözhessen és ez a nemesség ! A franczia helyhatósági rendszer az állodalomnak csak democratai részét szabályozta, mivel a városok a monarchia respublicai részét képezik. Ezzel tehát a monarchia javára semmi sem történt , a többiek biztosítása pedig annyival inkább mulaszthatlan, mivel a democrata rész jogai, természetöknél fogva, majd többet, majd kevesebbet állnak ellenileg a monarchia irányában , és mindennek arra kell számítva lenni, hogy a monarchia minden súrlódásoktól, mellyek végeredményét tudni sohasem lehet , megőriztessék. A nemesség rendezésére azonban keveset vagy épen nem gondolunk; valószínűleg azért, mert az úgynevezett korszellem, a fölvilágosodás, a nép nagykorúsága, é s ki tudná mikép hangzanak mind ama szokott nagy szavak azt hozza magával, hogy jó népalkotmánynak semmi becse ne legyen. Meglehet, hogy az aristocratia’s hierarchiátóli idegenkedés, melly ma szintellyeszélytelen , mint milly kíméletlenül nyilatkozik, az aristocratai testületek állapotában rejlik; miért is az aristocratia saját részéről iparkodjék fontos és magas hivatásának tettleg megfelelni. (Vége köv.) MÍíIiFÖM!. (A nyugatindiai posta.) Anglia,nem tekintve iparos és kereskedő polgárainak vállalkozási szellemét, nagyságát, hatalmát és az egész földön kiterjedt kereskedelmi viszonyait, nem kismértékben köszönheti azon gondviselésnek, mellyet kormánya tanúsít mindenütt, hol a közlekedés élénkítése ’s a britt alattvalók uralma kívánja. Hadi lobogója minden tengeren lengedez ’s az idegen földön angol meg nem sértetett ’s károsíttatott, hogy egyszersmind óraimat ’s gyámolitást nem nyert volna. Ezért becsültetik ’s tiszteltetik mindenütt az angol név , ezért túlnyomó az angol kereskedés túl a tengereken. A keletindiávali közlekedés Aegyptuson keresztül vezettetik ’s a mint angol lapokból értjük , épen most van vizsgálat alatt a dolog, várjon a levélvitelt nem lehetne-e Trieszt ’s Németországon keresztül meggyorsíttatni. Nem különben rendes a kapocs Anglia és Nyugatindia között. Ámbár roppant öszvegbe került, míg ez jelen tökéletességére hozatott, de az angol kikűrés nem engedi magát visszariasztalni kedvetlen pénzbeli eredmények által, mert a világtenger mindkét részén igen jól tudják , milly sok függ a gyors közlekedéstől. A státus ezért pártolá a nyugatindiai postát, kedvez neki most is, és helyesen. Ha mi szárazföldiek bámuljuk, milly roppant eredményeket idéz elő Anglia mindenütt, fontolóra kellene vennünk, mikint bánik a dologgal, kissé mozgékonyabbaknak illenék lennünk ’s némelly ügyekben nem ártana angolokhoz iskolába járnunk. Azonban a tárgyhoz. A nyugatindiai posta minden hó 2. és 17dik napján indul meg Londonból. Ezen posta-gőzhajósor valóban óriási vállalat. 18 hajó tartozik hozzá, mellyek közöl a legnagyobbak 2000 tonnát bírnak el. Mindnyájan a legcsinosabb és kényelmesben rendezték, száz utast vehet fel egyegy, kik közöl mindenik külön hálószobát nyer. A kényelmet akkor méltányolhatni illően, ha az előbbi vitorlás postahajókra gondolunk é s mérlegbe veszszük azt, hogy jelenleg félannyi idő nem kívántatik az utazásra. — S o u th a m p ton túl (mert Londonból vasúton érkezik ide a posta) Madeira felé tart legelőbb a gőzös, mellynek Funchal városához 7 nap alatt érkezik 1287 angol tengeri mérföldet haladván. Madeira pompás egy sziget; tavasza örökös, mezei dús gazdasága mellett minden európai kényelemmel kínálkozik. Angliából tömegenkint özönlenek ide minden évben betegek ’s egészségesek, ’s a sziget, mellyet négy század előtt a portugálok fedeztek fel, nemsokára angol gyarmat színét ölti magára. A gőzös itt azonban csak addig tartózkodik, míg elég élelmiszerrel nem láttatik el, aztán tovább üget, hatalmas kerekeivel korbácsolva az óceánt Barbados felé. A szelek és habok feltartóztatják egy kissé, de nem gátolják rohanását. E szigetet legfölebb 14 nap alatt éri el. Egy napi nyugvás után Grenada felé veszi útját, mellyel 15 óra alatt fut be. Southamptonból idáig 4037 angol tengeri mérföldet haladott a gőzös 23 nap alatt.S ez az első pálya. Grenadában van a főállomás, hol a gőzösök egymás terhét felcserélik, második pálya Barbadoestől vezet Demeráróig; a Illik Trinidadig, a Ilik Portorikoig; az Yik Grenadától Cubaig; a Yldik Jamaicától Tampicóig; Vilik Bermudáig; Vik Thomastól viszsza Southamptonra, hova a gőzös minden hónap 22ik napján ér; Ilik havonkint Grenadából la Guayraig ’s vissza; Xik havonkint Jamaicából San Juan de Nicaraguáig ’s vissza; Xlik havonkint Havannából Balizeig ’s vissza. — Nézzük már ezen vonalakat a földabroszon ’s első pillanatra meggyőződünk ezen összeköttetés czélszerüségéről ’s fontosságáról. — Mind ezen pályák egymásba fonódnak, képezve egy nagy öszveköttetést úgy, hogy minden sziget legalább egyszer kétszer havonkint szállíthat Európába és egyéb Antillákra , avagy kaphat onnan leveleket. A hajóérkezés napja és órája kiszámítható, miáltal a kereskedés, mellynek lelke a pontosság, igen sokat nyer. Mennek tehát, mint mondatottaik’s 17én havonkint levelek ’s utasok Londonból Barbadoes, Grenada, a dán st. Thomas és Bermudára; 50 nap alatt már Themsenél van a válasz; 80 nap alatt Új-Grenada és Guatemalából; 95 nap alatt Mexikó és Hondurasból, egyéb Antillákról 65 nap alatt. Az útidíj Madeiráig 22 ’s illetve 30 font szert, Barbadosig 32 vagy 42 , Jamaicáig 40 vagy 50 ’s igy tovább a távolsághoz képest. A hajók a legközelebb múlt három év alatt folyvást tengeren voltak, 154 utat tettek ide ’s oda ’s kevés kivétellel mindig pontra érkeztek. Némellyikök 115,000 tengeri mérföldet haladt, tehát olly tért, mintha négyszer fordult volna meg a földkörül, és az erőműveken eddig még legkisebb rendetlenség sem történt. — Ez aztán a posta gyors is, olcsó is , kényelmes is, és végre pontos is! NAGYBRITANNIA. Május 19-én a felsőházban Brougham lord kilencz bilit terjesztett elő az angol polg. éi büntetőjogi visszásság orvoslására. Mire Campbell lord, gúnyoló ellenese, megjegyzi, hogy ha nemes és tudós „barátja“ a macska nyulékony életével bírna is, melly állatról azt tartja a példabeszéd, hogy kilencz életet él, kilencz bilijének elfogadtatását nehezen érné el. Ezen elménetség azonban elhangzott, mikint Broughamnak különben jeles szónoklata is, kívüle három lordnál nem lévén több jelen. Rész jele Anglia jogi reformjainak! Ezen kérdések megértése az angol törvények bővebb ismeretét igényelvén, közölök csak egyet emelünk ki. E bili támogatására kijelentő szónok, miszerint a 20 fontos adósságok börtönbüntetése megszüntettetvén , ideje volna, hogy a két parliamenti ház tagjai azon szabaditékükről, miszerint adósságaikat nem fizetik, valahára lemondjanak. Szónok nem képes átlátni, az egész országban miért épen a parlamenti tagok azok, kik hitelezőik igazságos követeléseinek kielégítésére nem szoríttathatnak. Szónok bilije azért kötelezi nemcsak a peerekat de az alsóházi tagokat is, valamint egyéb alattvalókat, adósságaiknak tulajdon erszényekbeli kifizetésére, a kiszabott büntetés terhe alatt. Szónok ezen bilit joggal nevezi a parlamenti függetlenség biztosítására szolgáló okiratnak , mert valódi függetlenség össze nem fér a legszembeszökőbb és a polgárosodott státustársaság minden tagját illető kötelesség aluli kiváltságos állapottal. Az alsó házban Sir R. Pell a maynoothbill harmadszori felolvastatását indítványozó. Ewart minden státusadományozás ellen vallásos czélra nézve módosítványt terjesztett elő, Bankes pedig a bill félrevetését inditványozá. Az elsőre nézve csak másodrendű szónokok nyilatkoztak ,s a vitatkozás elhalasztatott. Különben ezen tárgyat az előbbi hosszas vita annyira kimerítő, hogy már csak a végeldöntés bírhat érdekkel! Az északsarki új expeditio május 19én indult részteljes útjára „Erebus“ és „Terror“ hajókon. Ezen hajó mindenike 200 ón-henger- tokkal van ellátva az irományok megőrzésére. Ezen tokok időnkint a tengerbe vettetnek, hat nyelven írott különféle tapasztalásokról szóló közleményeket foglalván magukban. A hajósok, kik megtalálják, kéretnek ezen tudósításoknak a brit admiralitáshoz átadására. FRANCZIAORSZÁG: A földművelési gyűlés első kétnapi tanácskozás eredményét múlt számunkban megérintvén, a két utolsó nap kifejezett kivonatok közöl ezeket tartjuk kiemelendőknek. A gabna iránt jelentéstevő Lucas alaptalannak nyilváníló azon ellenvetést, hogy Francziaország nem termeszt elég gabnát, különben a franczia piaczokon a gabnaár félszázad óta jobban felszökkent volna. A gabnaárjegyzéknek bizonyos piaczok szerinti szabályozását czélszerűtlennek, az égalj-meghatározást a vámkijátszás előmozdítására szolgálónak,’s az osztályozást a tulajdonképi piaczi árral ellenkezőnek találta. Az e tárgy feletti tanácskozás abban központosul, miszerint a kormány megkeresik , hogy az árjegyzéknek czélszerübb és biztosabb készítéséről gondoskodjék. A toulousi kereskedési kar panaszkodik, hogy a marseilli árjegyzék költött vétel által csak azért létezik magasra, hogy a fekete tengerbeli gabnabevitel könnyítessék. — Perrot inditványozá, hogy a II-dik évi törvény, melly a parasztoknak nem engedi a zöld vetéseket learatni, eltöröltessék, — ezen törvény sok helyütt magától szűnt meg, másutt azonban az igazgatás és a közvélemény hatalma által, melly az idő előtti aratásban drágaságelőidézési szándékot sejt, fentartatik. A gyűlés ezen indítványt magáévá téve. A trágya iránt több indítvány fogadtatott el. A kormány megkéretik, hogy a trágya-víz és egyéb termékenyítő anyagnak az utcrákon elvesztegetését czélszerű rendszabályok által akadályoztassa, olly móddal, hogy ezáltal az egészségi rendőrségre is illő tekintet fordíttassék, és jelesül hol lehetséges a városi gaz kitakarításánál azon légtisztító eljárást alkalmazza, miszerint a folyóvíz a városi piszok és tisztátalanság csatornája lenni megszűnjék. A gazdasági egyletek gaz-gödrök ásását a legfontosabb csődtárgyak közé sorolják ’s az e körül szerzett tapasztalást közhírül tegyék. A kormány minden módon mozdítsa elő a trágya-anyagok behozatalát, ’s a gazdasági egyletek tegyenek kísérletet azon termékenyítő hulladék 371