Budapesti Hiradó, 1845. január-június (107-206. szám)

1845-06-03 / 191. szám

és tétlen visszavonulásának , holott többségénél fogva okvet­lenül győznie kellene, ha mindenütt a­mint illik fellépne. A liberális párt azért győzött, mert mindenütt és mindenkor teljes erejét kifejté, é s így a kisebb számmal működő józan pártot mindig lerikkantotta. Bátran is jósolhatjuk, ez mindig igy leend , mig a conservativek becses személyüket phleg­­májukból és türelmükből ki nem emeltetik, s nemcsak su­­­tonban , de nyilvánosan is megteszik mire szükségök van. Teendőik legfőbbjei , mindenek előtt solidaritásba hozni ma­gukat, minden ügyben, minden tárgyban nyilakozzanak, igyekezzenek devalválni az ellenfél által gerjesztett roppant vágyakat ne dobálják, bármilly csekélyeknek látszassanak, sárral saját embereiket, oszlassák el a demokraták feje körül gőzölgő nimbust, és most míg ideje van, foglalják el a sta­bilitás és alkotmányos jogok terét ’s győznie kell a conser­­vativ elvnek, melly a nemzet vérében van, azon vérben, mellyel csak mámorosító szerek izgatnak bűnösen fel. *** KÜLFÖLDI IRODALOM. X. Das Princip der Erblichkeit und die französische und englische Pairie. Ein Beitrag zur Geschichte. Berlin, Stettin und Elbing, in der Nicolaischen Buchhand­lung. 1832 De la Patrie et de l’ aristocrat­ie moderne. Parle Die Auguste Cieszkowsky, auteur du Credit et de la Circulation ete. etc. Paris. Librairie D’Amyot, Editeur, 184. (Folytatás.) XVIIIdik Lajos Angliában­ mulatása alatt ezen ország intézményeit tanulmánya tárgyául tűze, és azok szerint kí­vánta némileg újra alakítni a franczia monarchiát; de kísér­letének kezdetén legott tapasztalá, hogy hiányzanak az elemi kellékek. A rendek kiirtva, a históriai emlékek eltörölve va­lónak. A kezességet emlegették, ’s azért a kétkamrarend­­szerhez folyamodtak: egyike öröklő, a másik választásnak jön alávetve. Az elsőben zagyvalék foglalt helyet; az utób­biban a képviseleti rendszer — földtér és népesség szerint idomítva — censusra alapittaték ! Ez balfogás volt,­­ így monarchiát alapítni nem lehet ; mert hol a lét és népesség többsége vétetik alapul, ott a democratia téré nagyobbittatik. Ha tehát a felsőkamra nem tartalmaz realitásokat, akkor a választott kamrának meg­szűnt ellenőre lenni , ’s igy végre az illy alkotmányban a monarchia ’s democratia közötti súrlódásokat semmi­kép sem lehet kikerülni, mellyeknek aztán csak az alkotmány halála vethet véget. E négy pontból alkottatott az 1814diki franczia chartának — valódi papiralkotmánynak — betűje; ’s igy e négy pont az, mellyet a magyar reformereknek jó lesz min­dennap elimádkozniok. Francziaország ma sem sokkal nyugod­­­tabb, mint volt az előtt. Megváltoztatta dynastiáját is, de e változtatással a súrlódások nem szűntek meg. XVIIIdik Lajos fölötte hibázott, hogy azon választási rendszert alapította meg, mellyet említek. Neki tudnia kelle, hogy Francziország nem Anglia. — Ebben Lajos és Magyar­­ország között nagy rokonság mutatkozik : egyike sem tanul saját keserű tapasztalásain ! Alapszabály szerint Angliában a grófságok képviselőjé­nek 600 font sterlinget (6000 p. fzt.) jövedelmező birtokkal kell ellátva lennie , a városi követnél elég 300 font (3000 pengő frt). — Francziaországban a választótól 500 frank (200 p. frt), a választandhatótól 1000 frt (400 p. frt) évi adó kimutatása kívántatik; és ebből keletkezének mind XVIII. Lajos, mind X. Károly alatt a monarchia ’s democratia közötti hánykolódások , mellyeknek természetesen az első megbukásával kellett végződniük. XVIII. Lajos a választott kamrának ellensúlyul a paire­­kamrát állitá fel, mellyben nem tündökölhettek nagy nevek; ’s ha illyenek voltak is , vagyontalanok valának , ’s elsze­­gényült nemességből alakult paireségnek nincs nyomatéka. Sőt a visszaállított majorátusok sem valának képesek neki tekintélyt szerezni, ’s Francziaország állapota, a restauratio után, mákszemnyivel sem volt jobb mint előtte : a monar­chia mindig ingadozott, ingadozik ma is, és ingadozni fog mindaddig , míg a pairekamra mai semmiségéből ki nem emeltetik. Hogy a pairie Francziaországban nem viselendi azon sze­repet, mellyel Angliában, azt eleve átlátta Lajos; sőt átlát­ják a mai franczia publicisták is, hogy azt többé sohasem viselendő. A földbirtokot a paireség vissza nem szerezheti ,s e nél­kül maradandó alapja, szilárd állása biztosítva nem lehet. Tekintélyének a júliusi forradalom végdöfést adott, midőn örökösödhetését eltörölte. Az 1830dik charta, mint tisztán democratai mozgalmak szüleménye, csak a democratiát tar­totta szem előtt; innen nyerte a nép kezdemény­­jogát a tör­vényhozásban ; innen határoztatok a választók censusa 200, a választandóké 500 frankra; a paireség örökölhetése meg­szűnt, a koronának paire kinevezhetési joga korlátoltatok, így Francziaország a júliusi fáradalom által uj alkot­mányt nyert, mellyben XVIII. Lajos intézményeiből semmi­sem maradt fen. Francziaország ma nem több ,s nem kevesebb, mint democraliai királyság, hol egy polgár király szerepel. Az aiszocratai alkotmányban minden aristocratai ösvényen halad. A paireség örökösödésének eltörlésével megszűnt en­nek rendeltetése, holott alkotmányos országban a paireség­nek kell fentarló elv-és elemnek lenni; az örökölhető testü­letek mindig magukban hordozzák magvát az állandóságnak, nem úgy az ideiglenesek. Most tér nyittatott a nagyravágyás versenyére, holott az örökölhető paireseg önálló és független volt, a pairei kinevezési jog korlátozása által a korona te­kintélye csökkent, mellyel monarchiai alkotmányban növelni kell és nem csekélyítni. Mindezekből kitetszik, hogy Fran­cziaországban minden democratai lábon áll. A nemzet kép­viselői korlátlan felhatalmazásokkal megbízva, az alkotmányi kötelékeket feloldozzák, daczára a józanabb rész ellenműködé­sének, é s a nemzet talán elvesztendi jogait, mert némellyek­­nek saját köréből túlságos jogokat adott. Valóban az absolut nép­hatalom többet nem tehetett. A journalistáknak és a theoreticusoknak ez rendkívül tetszhelik, de el nem fogják hitethetni, hogy Francziaország most boldog, vagy hogy a mai institutio mellett valaha és tartósan boldog leend És erre különösen figyelmeztetjük a centralizálókat, kik nagy előpéldányul ez országot tűzték ki munkájok czéljául. Higgadó lélekkel lehessen azon elveket, mellyeket Francziaország lázas mámorában felkapott’s meg­állapított, kitűzni. Anglia ’s Francziaország a két állodalom, mellyet min­den politikai elmélkedéseknél tanulságos példányul lehet el­fogadni. Mit az egyikben a fentartási, és a másikban a bontási elv működött, abban oktatás és intés is fekszik egyszers­mind. De a dolgot úgy kell venni, a mint gyakorlatilag áll, és nem a mint elméletileg feltűnik; ez olly tévedés , mellybe minden előlegezett vélemény könnyen bukik. Ki a valódi szabadságot szereti, a theoriát megvetendi. Az állo­­dalmat nem lehet metaphisicailag alakítani. Újabb időkben többen ’s igen jetesen írtak a helyhatósági rendszer-és városi szerkezetről, ’s bizonyára jogosan állítot­ták, hogy a jó községrendezet a valódi szabadság első alapja, ’s azért annak minden mást meg kell előznie. — Minden­esetre az állodalom egyes testületeinek különösen kell ala­kítva, ’s biztos álláson szilárdulva lenniök, mielőtt az egész alakításához kezdenénk. Az egész szerkezése, mielőtt a ré­szek szabályozva volnának, alap híjával van, ’s fen nem áll­hat. Azonban más részről szinte igaz marad, hogy a városok rendszerével a munka nincs befejezve, ’s hogy még van az országban más testület is, mellynek rendezése szint olly n­él­­külözhessen és ez­­ a nemesség ! A franczia helyhatósági rendszer az állodalomnak csak democratai részét szabályozta, mivel a városok a monarchia respublicai részét képezik. Ez­zel tehát a monarchia javára semmi sem történt , a többiek biztosítása pedig annyival inkább mulaszthatlan, mivel a de­­mocrata rész jogai, természetöknél fogva, majd többet, majd kevesebbet állnak ellenileg a monarchia irányában , és mindennek arra kell számítva lenni, hogy a monarchia minden súrlódásoktól, mellyek végeredményét tudni sohasem lehet , megőriztessék. A nemesség rendezésére azonban keveset vagy épen nem gondolunk; valószínűleg azért, mert az úgynevezett korszel­lem,­­ a fölvilágosodás, a nép nagykorúsága, é s ki tudná mi­kép hangzanak mind ama szokott nagy szavak­­ azt hozza magával, hogy jó népalkotmánynak semmi becse ne legyen. Meglehet, hogy az aristocratia­’s hierarchiátóli idegenkedés, m­elly ma szintelly­eszélytelen , mint milly kíméletlenül nyi­latkozik, az aristocratai testületek állapotában rejlik; miért is az aristocratia saját részéről iparkodjék fontos és magas hi­vatásának tettleg megfelelni. (Vége köv.) MÍíIiFÖM!. (A nyugatindiai posta.) Anglia,nem tekintve ipa­ros és kereskedő polgárainak vállalkozási szellemét, nagy­ságát, hatalmát és az egész földön kiterjedt kereskedelmi vi­szonyait, nem kismértékben köszönheti azon gondviselés­nek, mellyet kormánya tanúsít mindenütt, hol a közlekedés élénkítése ’s a britt alattvalók uralma kívánja. Hadi lobogója minden tengeren lengedez ’s az idegen földön angol meg nem sértetett ’s károsíttatott, hogy egyszersmind óraimat ’s gyá­­molitást nem nyert volna. Ezért becsültetik ’s tiszteltetik mindenütt az angol név , ezért túlnyomó az angol kereskedés túl a tengereken. A keletindiávali közlekedés Aegyptuson keresztül vezettetik ’s a mint angol lapokból értjük , épen most van vizsgálat alatt a dolog, várjon a levélvitelt nem lehetne-e Trieszt ’s Németországon keresztül meggyorsíttatni. Nem különben rendes a kapocs Anglia és Nyugatindia között. Ámbár roppant öszvegbe került, míg ez jelen tökéletességére hozatott, de az angol kikű­rés nem engedi magát visszariasz­­talni kedvetlen pénzbeli eredmények által, mert a világtenger mindkét részén igen jól tudják , milly sok függ a gyors köz­lekedéstől. A státus ezért pártolá a nyugatindiai postát, ked­vez neki most is, és helyesen. Ha mi szárazföldiek bámuljuk, milly roppant eredményeket idéz elő Anglia mindenütt, fon­tolóra kellene vennünk, mikint bánik­­ a dologgal, kissé mozgékonyabbaknak illenék lennünk ’s némelly ügyekben nem ártana angolokhoz iskolába járnunk. Azonban a tárgyhoz. A nyugatindiai posta minden hó 2. és 17dik napján indul meg Londonból. Ezen posta-gőzhajósor valóban óriási válla­lat. 18 hajó tartozik hozzá, mellyek közöl a legnagyobbak 2000 tonnát bírnak el. Mindnyájan a legcsinosabb­ és ké­nyelmesben rendezték, száz utast vehet fel egyegy, kik közöl mindenik külön hálószobát nyer. A kényelmet akkor méltányolhatni illően, ha az előbbi vitorlás postahajókra gondolunk é s mérlegbe veszszük azt, hogy jelenleg félannyi idő nem kívántatik az utazásra. — S o u t­h a m p ton túl (mert Londonból vasúton érkezik ide a posta) Madeira felé tart legelőbb a gőzös, mellynek Funchal városához 7 nap alatt érkezik 1287 angol tengeri mérföldet haladván. Madeira pompás egy sziget; tavasza örökös, mezei dús gazdasága mellett minden európai kényelemmel kínálkozik. Angliából tömegenkint özönlenek ide minden évben betegek ’s egészsé­gesek, ’s a sziget, mellyet négy század előtt a portugálok fedeztek fel, nemsokára angol gyarmat színét ölti magára. A gőzös itt azonban csak addig tartózkodik, míg elég élelmi­szerrel nem láttatik el, aztán tovább üget, hatalmas kerekeivel korbácsolva az óc­eánt Barbado­s felé. A szelek és habok feltartóztatják egy kissé, de nem gátolják rohanását. E szigetet legfölebb 14 nap alatt éri el. Egy napi nyugvás után Grenada felé veszi útját, mellyel 15 óra alatt fut be. Southamptonból idáig 4037 angol tengeri mérföldet haladott a gőzös 23 nap alatt.­­S ez az első pálya. Grenadában van a főállomás, hol a gőzösök egymás terhét felcserélik, máso­dik pálya Barbadoestől vezet Demeráróig; a Illik Trinidadig, a Ilik Portorikoig; az Yik Grenadától Cubaig; a Yldik Ja­maicától Tampicóig; Vilik Bermudáig; Vik­ Thomastól visz­­sza Southamptonra, hova a gőzös minden hónap 22ik nap­ján ér; Ilik havonkint Grenadából la Guayraig ’s vissza; Xik havonkint Jamaicából San Juan de Nicaraguáig ’s vissza; Xlik havonkint Havannából Balizeig ’s vissza. — Nézzük már ezen vonalakat a földabroszon ’s első pillanatra meg­győződünk ezen összeköttetés czélszerüségéről ’s fontossá­gáról. — Mind ezen pályák egymásba fonódnak, képezve egy nagy öszveköttetést úgy, hogy minden sziget legalább egyszer kétszer havonkint szállíthat Európába és egyéb An­tillákra , avagy kaphat onnan leveleket. A hajóérkezés napja és órája kiszámítható, miáltal a kereskedés, mellynek lelke a pontosság, igen sokat nyer. Mennek tehát, mint mondatott­aik’s 17én havonkint levelek ’s utasok Londonból Barba­does, Grenada, a dán st. Thomas és Bermudára; 50 nap alatt már Themsenél van a válasz; 80 nap alatt Új-Grenada és Guatemalából; 95 nap alatt Mexikó és Hondurasból, egyéb Antillákról 65 nap alatt. Az útidíj Madeiráig 22 ’s illetve 30 font szert, Barbado­sig 32 vagy 42 , Jamaicáig 40 vagy 50 ’s igy tovább a távolsághoz képest. A hajók a legközelebb múlt három év alatt folyvást tengeren voltak, 154 utat tet­tek ide ’s oda ’s kevés kivétellel mindig pontra érkeztek. Né­­mellyikök 115,000 tengeri mérföldet haladt, tehát olly tért, mintha négyszer fordult volna meg a földkörül, és az erő­műveken eddig még legkisebb rendetlenség sem történt. — Ez aztán a posta­­ gyors is, olcsó is , kényelmes is, és végre pontos is! NAGYBRITANNIA. Május 19-én a felsőházban Brougham lord kilencz bilit terjesztett elő az angol polg. éi büntető­jogi visszásság orvoslására. Mire Campbell lord, gúnyoló ellenese, megjegyzi, hogy ha nemes és tudós „ba­rátja“ a macska nyulékony életével bírna is, melly állatról azt tartja a példabeszéd, hogy kilencz életet él, kilencz bilijének elfogadtatását nehezen érné el. Ezen elménetség azonban elhangzot­t, mikint Broughamnak különben jeles szónoklata is, kívüle három lordnál nem lévén több jelen. Rész jele Anglia jogi reformjainak! Ezen kérdések megértése az angol tör­vények bővebb ismeretét igényelvén, közölök csak egyet emelünk ki. E bili támogatására kijelentő szónok, miszerint a 20 fontos adósságok börtönbüntetése megszüntettetvén , ideje volna, hogy a két parliamenti ház tagjai azon szabadi­­tékükről, miszerint adósságaikat nem fizetik, valahára le­mondjanak. Szónok nem képes átlátni, az egész országban miért épen a parl­amenti tagok azok, kik hitelezőik igazságos követeléseinek kielégítésére nem szoríttathatnak. Szónok bilije azért kötelezi nemcsak a peerekat de az alsóházi tago­kat is, valamint egyéb alattvalókat, adósságaiknak tulajdon erszényekbeli kifizetésére, a kiszabott büntetés terhe alatt. Szónok ezen bilit joggal nevezi a parl­amenti függetlenség biztosítására szolgáló okiratnak , mert valódi függetlenség össze nem fér a legszembeszökőbb és a polgárosodott státus­­társaság minden tagját illető kötelesség aluli kiváltságos álla­pottal. Az alsó házban Sir R. Pell a maynoothbill harmad­szori felolvastatását indítványozó. Ewart minden státus­adományozás ellen vallásos czélra nézve módosítványt ter­jesztett elő, Bank­es pedig a bill félrevetését inditványozá. Az elsőre nézve csak másodrendű szónokok nyilatkoztak ,s a vitatkozás elhalasztatott. Különben ezen tárgyat az előbbi hosszas vita annyira kimerítő, hogy már csak a vég­eldöntés bírhat érdekkel! Az északsarki új expeditio május 19én indult részteljes útjára „Erebus“ és „Terror“ hajókon. Ezen hajó mindenike 200 ón-henger- tokkal van ellátva az irományok megőrzésére. Ezen tokok időnkint a tengerbe vettetnek, hat nyelven írott különféle tapasztalásokról szóló közleményeket foglalván magukban. A hajósok, kik megtalálják, kéretnek ezen tudó­sításoknak a brit admiralitáshoz átadására. FRANCZIAORSZÁG: A földművelési gyűlés első kétnapi tanácskozás eredményét múlt számunkban megérintvén, a két utolsó nap kifejezett kivonatok közöl ezeket tartjuk kieme­­lendőknek. A gabna iránt jelentéstevő Lucas alaptalannak nyilváníló azon ellenvetést, hogy Francziaország nem ter­meszt elég gabnát, különben a franczia piaczokon a gab­­naár félszázad óta jobban felszökkent volna. A gabna­­árjegyzéknek bizonyos piaczok szerinti szabályozását czélsze­­rűtlennek, az égalj-meghatározást a vámkijátszás előmozdí­tására szolgálónak,’s az osztályozást a tulajdonképi piaczi árral ellenkezőnek találta.­­ Az e tárgy feletti tanácskozás abban központosul, miszerint a kormány megkeresik , hogy az ár­jegyzéknek czélszerübb és biztosabb készítéséről gondoskod­jék. A toulousi kereskedési­ kar panaszkodik, hogy a mar­­seilli árjegyzék költött vétel által csak azért létezik magasra, hogy a fekete tengerbeli gabnabevitel könnyítessék. — Per­­rot inditványozá, hogy a II-dik évi törvény, melly a parasz­toknak nem engedi a zöld vetéseket learatni, eltöröltessék, — ezen törvény sok helyütt magától szűnt meg, másutt a­­zonban az igazgatás és a közvélemény hatalma által, melly az idő előtti aratásban drágaságelőidézési szándékot sejt, fentartatik. A gyűlés ezen indítványt magáévá téve. A trágya iránt több indítvány fogadtatott el. A kormány megkéretik, hogy a trágya-víz és egyéb termékenyítő anyagnak az utcrá­­kon elvesztegetését czélszerű rendszabályok által akadályoz­tassa, olly móddal, hogy ezáltal az egészségi­ rendőrségre is illő tekintet fordíttassék, és jelesül hol lehetséges a városi gaz kitakarításánál azon légtisztító eljárást alkalmazza, mi­szerint a folyóvíz a városi piszok és tisztátalanság csatorná­ja lenni megszűnjék. A gazdasági egyletek gaz-gödrök ásá­sát a legfontosabb csőd­tárgyak közé sorolják ’s az e körül szerzett tapasztalást közhírül tegyék. A kormány minden mó­don mozdítsa elő a trágya-anyagok behozatalát, ’s a gazda­sági egyletek tegyenek kísérletet azon termékenyítő hulladék 371

Next