Budapesti Hiradó, 1845. január-június (107-206. szám)

1845-03-04 / 141. szám

fizen lap ok milde» két#« négyszer,», m. kedden, csütör­tökön, pént. és vasárn.Jelennek meg. Előfizetési ár félévre Buda-pesten házhoz-hordással 5 ft., borítékban 6 ft., postán bo­rítékban 6 ft. ez. p. A hirdetmé­nyek minden apróbeliis hasáb- soraért 5 (öt) ez. kr. fizettetik. Kedden 14Í. Martius 4. 1845. BUDAPESTI HÍRADÓ. Előfizethetni neiyöcn a kkdókhrktalban, gránátos* atozal Dlauhy-házhan 4 (Kük szám alatt, és minden császári királyi postahivatalnál. — Az ausztriai birodalomba s külföldre menendő példányok, csak a bécsi császári posta­hivatalnál rendeltethetnek uieg. TARTALOM. Magyarország és Erdély. Kinevezé­sek. IJjabb emberbaráti adakozások az árvamegyei szegények részére. Árvának nyomora. Tudományos vilásr (Hazai irodalom. Szépiro­dalmi újdonságok.) Berzava lolyó vizkártékonyság elleni tökéletes szabályzata Temesmegyében; Beszédes Józseftől (vége.) Megyék: Közgyűlés Vasban és még valami. Hírlapi szemle. Külföldi irodalom. (L’ llistoire de dix ans 1830 — 1840. Par M. Louis Blanc.) Külföld. Kranc/iaország. Nagybritannia. Lengyelország Hivatalos és magán- hirdetések. T á r c z a. Akarat és hajlam. Regény b. Jósika Miklóstól. [Ild. Rész. 4. szak.: A beteg és orvosa. ]VIACiVAROR87iÍG és RRDRL1. ő cs. ap. klr. Fölsége nyitrai főispánná gróf Károlyi Lajost eddig abauji főispánt; Csanádi főispánná, Kállay Istvánnak mint kam­rai hivatalnoknak a megyei kormányrádiói fólmentelése ’s díj elengedés mellett ,udv. tanácsos' czimmel diszesittetése után A c z é 1 Antalt eddig tornai főispánt; t' encsini főispánná Marczibányi Antalt eddig árvamegyei főispáni helyettest $ továbbá szatmári főisp. helyet­tessé : b. Vécsey Miklósnak, saját kérelme következtében a megyei kormányzástól fölmentetése után F ö I d v á r y Gábort eddigi cson­grádi főisp. helyettest; Vasmegye főisp. helyettesévé; Czindery Lász­lónak a megyei kormányzástól saját kérelmére fölmentetése után gróf Zíchy-Ferraris Bódog cs. k. kamarást; esztergami főisp. helyettessé : Uzovics Jánosnak azon hivatalánál fogva, mellyet a hétszemélyes főtörvényszéknél visel, a megyei kormányzástól föl­mentetése után An drássy József eddig k' helyt.tanácsost; tornai f"isp. helyettessé : B á r c z a y József eddig kir. táblai ülnököt; csongrádi főisp. helyettessé : B e n e József eddigi diósgyőri kamrai praefectust; árvái főisp. helyettessé pedig Z m e s k á 1 Móricz első alispánt méllóztatott legkegyelm. kinevezni. Szerkesztőségünknél az árva megyei éhséggel küzdő szegények fölsegélésére újabban adakoztak pengőben: t. ez. Schwarz Ferencz, horthi plébános a helybeli tiszturak és job­bágyok részérül beküldött 20 ltot. — Mesko Pál szabolcsmegyei t. főorvos, ,kisvárdai adakozás' czim alatt 18 ft 38 krt p.p. (Éhez járultak: Treszkay 1 ft. Mesko 1 ft. Gnandt 1 ft. Saller 20 kr. Kaszap 40 kr. N. N. 20 kr. F. Farkas Istv. 1 ft. N. N. 20 kr. Tattay 1 ft. Berko 10 kr. Laszky 48 kr. Törőcsik 1 ft. Megó 40 kr. Kisvárdai hgi kasznár 1 ft. Dézsy 20 kr. Dézsyné 20 kr. Bo- donyi 20 kr. Kastal Imre 1 ft. Csorna 20 kr. Becske Lajos 40 kr. Lövey Ant. 20 kr. N. N. 40 kr. Durst József 1 ft. König Móricz I ft. Ribáry 40 kr. Farkas Ign. 1 ft. Glück Venczel 40 kr.) — Az ,Életképek' szerkesztősége által ns Szék.-Fehérvár város taná­csa 116 ft 111//5 kr p. p. (vagyis váltóban 290 ft és 28 krt.) — A pesti szerbek mint báli felülmaradványt 14 ft 30 kr. p. és 5 db aranyat. — Zombásról G.P. ur beküldött 15 p.ft mint gyengekoru gyermekek mulalságpénzeit (névszerint Döry Ilona k. a. 5 ft. Döry Mathilda k. a. 2 ft. Döry Pál 2 ft. Döry Miklós 1 ft. G. P. 5 fi.) — Egy ismeretlen 55 ft. — A ,Magyar Gazda' szerkesztőségének újabb gyűjteménye 31 ft 10 kr. — T. ez. Bodó Rábel 10 ft. — Tészen a mullszámbeli részlettel az újabb adakozási öszveg 618 II 49‘/s kr pengőben és 5 db aranyat. (Mit a már elküldött 2906 fi 47/. 5 kr és 3 db aranyhoz adván, az egész gyűjteményi öszveg mostanig 3525 ft 364/s kr pengőben és 8 db arany.) Mennyire szorult Árvának — e legmeddöbb ’s leg- kopárabb megyének — adózó ncpe a Magyarhaza közsege­delmére; milly nyomasztó sőt kétségbe ejtő ott az uralkodó ínség, kitetszik a jeles „Életképek“ legújabb (9ik) szá­mában megjelent árvái levélből, mellyet valóságos életképül egész terjedelmében ide ikialunk. „Árvából. Mig mások különféle vigalmak tomboló örömeiről szólanak, nekem az emberi nyomor legaggasztób- bikát, az éhséggel küzdés nyomorát kell reszkető kézzel pa­pírra vázolnom. Szegény megyénk amúgy is sovány földjé­nek vetései szakadatlan hideg esőzés miatt már két éven át nem érhettek meg, ámbár az aratás novemberig halasztatott, a mikor gyéren termett zöldzabunk- és burgonyánkat hó B PESTI HÍRADÓ TÁRCZÁJá. AKARAT és HAJLAM. Regény, - - B. JÓSIKA MlIíLÓS-tól. II. R é s z. 4. A beteg ’s orvosa. Túl a reményeken, Mellyekre hidegen Éjszinü szemfedőt Csalódás ujja szőtt. Vörösmarty. Lehetséges-e, kiáltott fel Mária, e különös váratlan engedékeny­ség által kiveretve szokott rögeszméjéből. Légy nyugodt! felelt Gina: de mielőtt nézeteidhez járulnék, engedd , hogy tisztába hozzunk némelly eszméket egymásközt ’s bizonyos elveket megalapítsunk. Mária arcza hirtelen komolylyá vált. — Hogyan érted ezt? kérdé büszkén. ISe aggódjál anyám! szólt Gina , kiben hajlamai most olly erélylyel párultak, meliy egészen képes volt anyja szigora akarat­jával kiállni a viadalt. Ne félj! folytaié: gondolom mihelyt a fő- eszmében egyetértünk, mellékességeken hamar túl leendünk. — Azt mondád: hogy a mi volt elmúlt: azaz a kereset időszakán túl vagy ’s birtokod alapítva van. Első kivánatom (ellát az, hogy miután vagyonod, mikép azt nekem hosszasan fejtegetted, a világ nézetei szerint a legbecsüle­tesebben el van helyezve, részint földbirtokból áll, mellyet készpénzen vettél meg, részint olíy tökepénzekböl, mellyekért kivétel nélkül csak törvényes kamat fizettetik: tehát semmi se bír­ál ól kellett kiásnunk, miután a zöld’s érellen szalmát a vetések érleltetésére meggyujfani nem lehetett.’S innét szár­mazott azon leirbaibin (mert ezt csak látni és tapasztalni kell) nyomor, mellyröl hazai lapjaink olly melegen emiéke- zének ’s mellyröl ludósilást szerezhetnek magoknak mindazon városok és faluk lakói, mellyeken szegény népünk félig mez­telenül vándorol, boldogabb letelepedési helyet keresendő. Eddig mintegy 700—800 család költözött ki, kik közt voltak olly embertelenek, kik 1 —10 éves gyermekeiket Isten gondviselésére bízva , elhagyák. Ezekhez tartoznának hihetőleg azon elhagyatott gyermekek is , kikről a „Nemzeti Újság“ már elmondá a requiemet, ha, megyei czélszerü in­tézkedéseinknél fogva, ezen szerencsétlenek a megyei és uradalmi tiszlurakhoz gondviselés végett el nem osztattak volna. — Az éhség nálunk olly nagy, hogy mintegy 13 —14 ezer ember mindennap várja a vigasztaló halált: a szegény osztály eledele nagyobb részt zölden pely- vástól lenyirbált, később öszszemorzsolt’s kulassának (híg gancza) megfőzött zabból áll... de már ez sincs! ’s igy néhány hét múlva a me­gyének fele, utóbb, ha a tavaszi vetésidö beköszön, legszo­rosabb értelemben háromnegyede tökéletes éhséggel fog küz­deni , ha emberbaráti segélyezések nem érkeznek. — E ré­mítő csapás orvoslására mindent elkövető megye rendei az egész Magyarhon törvényhatóságihoz ’s egyházi és világi méltóságaihoz kérelmi leveleket bocsátottak, ’s hála e nem­zet felebaráti szeretetének,már több igen nevezetes adakozá­sok az istensujtotta szegény nép javára forditíathattak. Adja az ég, bár soha ne kelljen ezen kölcsönt viszonoznunk , de áldja meg azon nagylelkű emberbarátokat, kik éhségünket enyhíteni kegyeskedtek, — nagyobb szükség eseteiben me- gyeileg még a pénzkölcsön is elhatároztatott, valamint május 25kén egy sorsjátékkal öszszekapcsolt tánczmulalság ’s némelly színdarabok előadása ’stb. — VárzélyJáno s.“ TUDOMÁNYOS VILÁG. ITIaiy nr a e a d e in 1 a. (Szépirodalmi újdonságok. Petőfi, Kerényi ’stb.) Azóta, hogy szépirodalmi újdonságainkat utolszor elősorol­tuk., ismét több figyelemre méltó darab jelent meg. És pedig a dráma mezején Szigligetinek mindenfelé epedve várt népies triásza: .Szökött katona/ ,Két pisztoly/.Zsidó'(mind­három Geíbelnél); 0 b e r n y i k Károly koszorúzott szomorú- játéka ,Föur és pór' (az akadémia Eredeti Játékszínében), meliy ,Örökség' czimü nézöjátékával együtt sokat várat e szerzőtől az úgynevezett polgári komoly színmű körében ; végre Vörösmartynak a nemzeti szinpadonis, de cson- dílva, megfordult, uj történeti drámája: ,CzilIei és a Hunya­diak/ egy, költői szépségekkel gazdagon megrakott mii — Aregóny ’s elbeszélés kevesebb eredetit hozott, de a mit hozott, mind érdekes. Itt először is megint a szapora Nagy Ignáczczal találkozunk. T.i. összegyűjtött „Munkái" újra két kötettel öregbedtek, mikben „Hajdan és Most“ czím alatt több, a múlt és jelenben játszó beszélyét találjuk össze­állítva , uj sorát azon vonatkozásokban ’s jótakaró satirában dús apróságoknak, miket közönségünk olly kedvezve szo­kott fogadni. Ezek mellett a „Magyar Tb kok“ már a IXdik füzeiig haladlak elő; ’s a Kisfaludy-lársaság „Uj Regény­tára ,“ meliy szinte a M. Titkok szerzőjének gondjai alatt je­lenik meg, az Vdikig, mikben Hahn Ida ,Forster Zsigmond'- ja berekesztetík, Warrren Sámuel ,Tőzsér‘e egészen, ’s is­mét Hahn Ida ,Cecil'je két részben, majdnem egészen, fog­laltatik. Ezeken kívül Jósika „Külföldi Regényei“ is tizen­két füzetre szaporodtak, mikben jelennen Mügge Tivadar Toussainlje foly, a Kolosvárt megjelenő „Ezeregy nap“ egy IVd. kötettel; Ált Móricz tói pedig „ifj. Békési kalandjai“ jón rá többé, a legszéditőbb nyereség reménye sem, hogy azon magad által is nemtelennek elismert sokasitási rendszerre vissza­térj! — Esküszöm! szólt Mária magosra emelvén kezét, ó leányom, sokkal több kínnak voltam életem ama parlagon-fukar éveiben ki­téve , mint hogy illy üzérkedésekre adjam többé magamat. Ab te nem tudod gyermekem, mennyire vagyok képes éretted! Ez tehát tisztában volna közöttünk, szólt Gina, kiben ezen egész egyezkedés közben , ama légi teremtésre a csendes malom közelében , körülfolyva az éj párázatitól senki sem ismerne. Az érett szűz itt életterveinek akarta megvetni alapjait ’s minden ábrándja a fiatal szivnek lehámlott róla. — Egyel azon gyakorlati tökélylyel biró lények közöl volt ügye, kikkel szemközt számokra kell átütnünk követeléseinket, ’s ezt Gina most, anyjának lélek­rázó közlései után igen jól átlátta. — Azután szintazon komoly erélylyel folylafá: A másik kérésem az: hogy engemet semmi viszonyra ne kény­szeres ’s ha magad az önállást tartod a világ legnagyobb kincsé­nek, ne foszsz meg a magamétól. — Természetes, bogy illy kö­vetelés kölcsönös, ’s én semmiben sem fogok veled kedves anyám ellenkezni, mi becsületes utón eszméiddel megyegyezik ’s mit ma­gadra nézve kívánatosnak tartasz! Feledted, szólt Mária egy árnyalatával a bizodalmallanságnak : bogy én csak érted élek, ’s hogy azon pillanatban kijátsztam sze­repemet , mellyben reád nézve szükségtelen vágyóit. Gina megkapatva azon szívből kelő hangtól, mellyel Mária e szavakat intézte hozzá; bár minő roppant ellentét volt illy érzelem közt, ’s anyjának őrült rögeszméje közt, e pillanatban csak az anyát látta. 0 anyám! szólt, gondolod, hogy lehet-e világon olly viszony, olly állás, hol anya gyermekén>k szakségielen lehetne. Soha -­teljesen megjelentek. — Lyrai köllemények gyűjteménye három van elöltünk: Kerényi Frigyesé (ezelőtt Vidor Emil), Petőfi Sándoré és Sujánszky Antalé. Az első kellő kifejezett költői természet, ’s méltók, hogy őket ezúttal a nagyobb közönségnek is bemutassuk. Mindkettő érző kebel, Kerényit humánus és polgári érdekek hangolják, ’s igy tárgyait a mos­tani lyrai köllök nagy részével osztja, Petőfinek két olly mo­tívuma van, a fiúi szeretet és barátság, mik ritkán tűnnek fel mai nap a dalvilágban, mintha azok nem bírnának többé hc- vitö erővel; e részben tehát P., ki itt egészen magamagát adja, a ncmesb kedélyek rokonszenvére annál biztosabban számolhat. És csakugyan az c tárgyú darabok (Hazámban, Két vándor, Távolból, Füstbe ment terv, Levél öcsémhez; ’s ismét Katona barátomhoz, kétszer is, Végszó) azok , mik a kölet olvasása alatt szivünkbe ’s emlékezetünkbe leginkább tapadnak.(Ezt kiemelve, nem kívánjuk Kerényi erkölcsi be­csét legkisebbé is háttérbe szorílaui, az ö éltére hihetőleg más csillag tekintett, ’s mi amannak, mostohább, ridegebb állapotban, olly kimondhatlanul kedves fájdalmat és örömet adóit, ezzel, szerencsésb lelki helyzetben úgy nem éreztette magát, valamint az igazán egészséges nem érzi teste ép ré­szeit , hanem ezek csak akkor lépnek öntudatába, midőn szenvedőkké lesznek. Kerényi minden emberiért, minden szépért lángol: lantja nem dicsőít semmit, mint a nemeset; mig Petőfi egyediségének egy más, egy olly oldalát is mu­tatja fel, meliy a müveit emberiség hajlamai körén kívül fekszik: a dorbézolás , éjjeli időtöltések, rendetlen élet sze- retetét. A bor mindenha olly thema volt, meliy mint kedv- derítő, búszélesztö, a szellemi életet apró nyűgeiből kiemelő ’s megfeszitp, tehát hatásaiban szellemi élv, a költők ked­vezését bírta, de csak mintillyen, azaz mint eszköz: ami költőnknél közvetlen éleménykiat fordul elő, a mi lenni a jobb társaság emberénél csakugyan megszűnt. Ezért minden, a mai világ erkölcsi csúcsán álló költő — ’s a költőnek miu- dig ott kell állni — csakugyan tiltakozni fog olly társ ellen, kinek nézete a tivornyát a költöiséggel azonítva kiált fel: „Költő vagyok, költóileg kell Végig rohannom az életulon 1" ’S bár elégtételt nyújt a „Betegségemben“ czimü dal, meliy a „Javulási szándék“ szép ellentéte, de csak fel-felmerül is­mét ez irány, ’s még olly darabban is, mint a „Levél Iíeré- nyihez,“ hol a baráti emlékezés tetőpontja a „rusztizás,“ ’s a baráti örömek versiója az „áldomásozás.“ Ámbár tehát ne­mesi) egyediséget tüntet fel Kerényi, nem tagadhatni, hogy költői tehetségre nézve Petőfi felebb áll. Ennek dalait a composilio tisztasága, átlátszósága emeli társáéi fölibe, ’s a milly jól vannak gondolva, szintolly szerencsés akivitel: mindenütt sem több, sem kevesebb , sem egyéb , mint mit a gondolat helyes világítása kíván, ’s ez öntudatos dolgozót — könnyűsége, meliy nem fajul hanyagsággá, erőt, tech- nicája gondot, correctiót mutat; a nyelvet teljes hatalmában tartja. Azonkívül Kerényi alanyi köre szükebb , az érzésben lágyságra hajlik, az életnézetben bizonyos egyszínű érzékeny elfogultság észrevehetők: Petőfinél egy felül bensőség érzel- gés nélkül, gyöngédség affectatio nélkül; másfelül valóságos derült jó kedv, csapongás nélkül. Nem hiányzik ugyan néha a sötétebb hangulat is , miilyent ifjúi vágyak be nem telje­sülése szül, de még mindig költői alappal. Óhajtjuk, hogy az a világnézet, meliy szerzőnknek egy újabb versét („A világ és én,“ P. Divatlap 12d. sz.) szülte, szeszély legyen, ne va­lóság; mert az embergyülölés és lenézés maszlaga minden költészetnek. A költészet első eleme a szeretet; a meliy ke­bel a legkeserübb tapasztalások után is, legalább egy em­bert, sőt az embertől elvonatkozva is , az emberiséget nem tudja szeretni, annak költészete tövis rózsa nélkül, ’s az már soha; Isten, ki szivembe lát, tudja, mikép életemet adnám , hogy boldognak ’s nyugodtnak lássalak — — Légy magad boldog és nyugodt, szólt hirtelen Mária , ’s gör­csösen ölelte át gyermekét, ’s az leendek én is. Ginának tökéletes igaza volt abban amit mondott: a nemes hölgy anyjának azon erkölcsi szenvedései közben érezte gyermeki kegyeletet óriási erőben fölmagasodni. Ki bámulna rajta, ha épen most kívánta inkább mint valaha , hogy anyját tévutjairól elvon­hassa , ’s ha az okos hölgy épen most latta át inkább mint valaha, hogy b etegge 1 van ügye , kinek saját nézeteibe kell ereszked­nie , ha balkai azon bizodalmát akarja kivíni, mellyel illy jellemre halhat. Lehet kedves anyám — szólt: hogy nem jól fejeztem ki ma­gamat; szavaim értelme ez: mikép mindkettőnk önállásá; kívánnám megóni. — Gina! szólt Mária egy éles tekintetet vetvén leányára : gon­dolom átértettelek , ’s valóban eljött az idő hol halkai teljesedni látom, mit kétes elöérzetem álmodott, ’s azért igazad van gyer­mekem , nekünk tisztában kell lennünk egymással. — Reméltem, egyet fogunk érteni, mert ha van, ha lenne miben egyelnem érthetnénk, annak egész súlyát magamra vállalom. — Gina ezen utóbbi nyilatkozatot nem él tette tisztán, de minden­esetre sokkal jobban ismerte anyját, minthogy utógondolataitól ne rettegne, azért hévvel ragadta meg kezét és szólt: semmi titok többé köztünk anyám. Meglátjuk, felelt Mária, azután darabig csendesen járt a szo­bában fel ’s alá , mintha gondolatait rendezné, végre leült, ’s szokása szerint — mert e nő soha sem hevert — munkáját vette elő és szelíden szólt: Jó, hogy igy kelle mindennek jöni, kön­nyebben lélekzem , mióta szivemet öntöttem ki előtted, ’s ezen óra olly fontos életpontot képe - nnkép most és nem kcsubo akartam

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék