Budapesti Hiradó, 1845. július-december (207-310. szám)
1845-09-11 / 248. szám
ez alkalommal egy helyet a szerzőnek, mellyel teljes meggyőződéssel osztván, nem lehet ki nem írnunk : „Azt mondjuk: népszerűsíteni kell a tudományokat, ellenmondásba esünk. Tudomány felsőbb műveltséget föltételez, tudomány soha sem lehet népszerű, tudomány a tudósok elidegeníthetlen tulajdona, tudományokat népszerűsíteni annyit tesz, nálunk nem tehet mást, mint az alapos tudományok kirekesztésével, tudomány színét viselő felületes ismereteket terjeszteni: ezen az utón még egy nemzet sem jutott magasra, hanem ezen az utón sülyedt alá mindegyik.“ T. i. hol népszerűsítik a tudományt, ott megfosztják azt szellemétől, mi azt a puszta ismerettől választja el, ’s hogy az utóbbi, mint holt anyag, melly magából nem fejthet ki semmit, terméketlen, világos. ’S illy meddő lesz a szellemi mező, mellyből magából sarjad elő minden haladás, ott, hol a népszerűzés vonzó, könnyű iránya válik uralkodóvá. Az értelmiség emberei fogynak ott, hogy a meddő tudákosság üsse fel sátorát. Visszatérve főtárgyunkhoz, amaz anyagi bajokon segítendünk, értekezőnk szerint, minden bizonynyal, ha az árvizektől borított termékeny térföldet visszafoglaljuk.a Honunk terjedelmének egy negyedrészéért a legtermékenyebb vidékeken, melly maga egy szép kis királyságot tenne, méltó volna terhes háborút viselni, ’s ez békés után vérontás nélkül visszaszerezhető: ez népességünk mostani arányában közel három millió léleknek nyújtana táplálékot, ez újabb elevenséget önt a földművelés, kereskedés, közlekedés foglalkozásába; ez az ország belsejében, a nemzet belső életében és magában fog nagyobb erőt összepontosítni;ezen nemcsak elhagyatott, hanem mételyes, dögleletes veszélylyel embert és barmot pusztító mocsárok termékenynyé tételével ’s benépesfüllével, három millióval több magyarajku lakosokra számíthatunk ’sat.u Vonzó kép, de mellynek lehetőségéről méltán kétkedhetünk, miután nincs példa szaporább népnél is, hogy az, anyagilag legkedvezőbb környületek közt is egy pár ivadék alatt három ötöddel (t. i. ha értekezővel a magyarajku nép jelen számát 5 millióra teszszük, növekedjék ; ’s ha más, ha szellemi utón, mellyhez szerzőnek olly kevés bizodalma van, nem szaporodik számunk, nemzetiségünk, mellyel itt csalétekül használ, aligha nem olvad el, a sok idegen , részint ellenséges elemek közt, sokkal elébb, mint az árvizek veszélyeitől megmentett biztos lakföldön it három millió magyar jutalmazná meg fáradságokat, áldozatainkat. Ne csüggedjen tehát mindazok buzgósága, kik nemzetiségünket magyar nyelv, tudományosság , művészet ápolása és terjesztése által kívánják emelni; mellettük a múlt idők sikerei is szólnak, mert nemcsak a legújabb időkben terjedett köztünk a magyarság, szellemi útón, kézzelfoghatólag, de, bár meddig menjünk vissza történeteinkben, vérünk szaporodását soha sem annyira anyagi, mint erkölcsi uton találandjuk megszaporodottnak. Ezt csak azért, hogy, míg egy eszközt ajánlunk nemzetünknek a nagy czél elérésére, a többieket se hanyagoltassuk el vele. Erősebben áll szerzőnk védoka, ha az nem túloztatik. Pártoljuk tehát lelkesen a nyelvet, irodalmat ’s mindkettőnek hatalmas terjesztőjét ’s közvetítőjét, a színházat, készítsünk munkákat, „szótárt“ is a nyelv megtanultatása előmozdítására, munkákat a tudománynak magyarjaink közt terjesztésére; és másfelül, igenis, legyünk áthatva azon igazságtól, mellyet szerző olly meggyőzőleg állita élénkbe, ’s melly szerint anyagi jólétünk (’s ennyiben a szellemi’s nemzetinek is) egyik olly nélkülözhetlen föltétele vizeink szabályozása, mi által nemcsak biztosabb közlekedési eszközöket nyerünk, hanem egyszersmind nemzeti alaperőnk is két uj tényezővel gazdagodik: egy egész termékeny tartománynyal, mellyet a mesterség Neptuntól hódít meg ,’s egy jobb és (mert biztosítva lesz) czélszerűbb gazdaság lehetségével, melly kétség kívül a legnagyobb nyereség. —Figyelmes elolvastatásra méltó a következő czikkely, mellynek feliratai: „Szegénységünk oka, mert világkereskedésünk nincs.“ Nyugtatólag, de igen tanulságosan is, emlékeztet Gy. ur, hogy ne akarjunk mindent, hanem akarjuk mindazt, a mit elérhetünk ; az ő szavaival : „amit a természet tőlünk megvont, az után ne sóvárogjunk; a mi jótéteményeket pazar kézzel ránk halmozott , azokat meg ne vessük.“ Miután tehát tengerünk nincs, a világkereskedéshez szükséges tőkéink sincsenek, nem bírunk tengeri gályákat építeni, tengeri fegyveres erőt tartani ’sat., használjuk folyóinkat, gazdaságunknak az egész országban szétosztására; szabályozzuk Dunánkat, melly a világ legnevezetesb két részét, a műveit Európát ’s a gazdag Ázsiát, köti össze hazánkon keresztül. „Sőt tengerünk is van annyi, amennyi szükségünkhöz képest elég, hogy rajta a gyarmati áruczikkelyeket első kézből megszerezhessük, é s ennek hasznaitól épen a világkereskedés utáni sóvárgás által zártuk el magunkat.“ „Nema Ludovica vámjai (halljuk!), hanem a belső közlekedés nemléte miatt húzódik a kereskedés Bécsnek, Laibachnak, Triesztnek. Külső kereskedésünk felelevenítésének is, ha már azt akarjuk, nem ez a lényeges feladata: mikép jutunk legkönyebben Sziszektől vagy Károlyvártól Fiuméba? hanem ez : miképen jutunk Arad, Debreczen, Szeged, Temesvár környékeiről elsőben Sziszekig, Károlyvárig ! Nem ez, hogy miképen vonjuk ki a haza belsejéből a kereskedést, műipart és szorgalmat,a„ste hanem ez: miképen éleszszük fel azt a haza belsejében, hogy onnét kifele a szelekre terjedezzen.“ (Vége későbbi számb.) Pesti czukorgyár egyesület (évnegyedes választmányi ülés). A pesti czukorgyár egyesület f.é.od első napján d. e. 11 órakor tartandja a czukorgyár-épületben rendes választmányi ülését, mellyre a t. ez. választmányi tagok megjelenni kéretnek. — V e r e b y, m. k. WITXFCIil». NAGYBRITANNIA. A Times, melly most különös figyelmet fordít az ír állapotokra, legújabban következőleg ír: „Izland bajai nem annyira politikai és vallási, mint sociális bajok. Annál inkább tartoznak a közvélemény mezejére. Mennél világosabb,hogy a földbirtokosoknak hatalmában áll nyomorult parasztjaik sorsán segíteni, annál nagyobb figyelmet gerjesztnek maguk iránt. És igy, ha ellenök derülnek ki a tények , várható , hogy már maga az, ha valaki ír földesur, gyalázat leend, ’s e lelkülete jóságának előleges bebizonyítása nélkül angol társaságba nem is fog bocsáttatni. Nem is lehet különben. Angol rabszolgatartót mainap nyilvánosan sértegetnének, jóllehet még nem olly igen régen tekintélyes férfiúnak tartatott, mainap már igazolnia kellene magát ,s legalább is bebizonyítnia azt, hogy rabszolgái megelégedvék és boldogok. Hasonló kötelességre fog tán néhány év múlva az ír földbirtokos is szoríttatni. Az ír parasztság ínsége olly köztudomásúvá fog válni, hogy ír földbirtok utáni jövedelmet minden ember becstelen keresménynek tartana. Nálunk csakhamar kivívandja e győzelmet a közvélemény. Azon földesúr, kinek bérlői és béresei ínséget szenvednek, napfényre fog állíttatni és e szerint méltányoltatni. Ezért is az ír földet az angol közvélemény terére hozandjuk. Jelenleg kétféle törvényünk van : törvényünk Anglia és törvényünk Izland számára. Valamint sokan vannak, kik a fővárosban olyast tesznek, mit születéshelyükön lenni nem mernének, a földesur is a helyhez szabja törvénykönyvét. Angliában mint angol, Izlandban mint ír földesur viseli magát. Mi egyéb ez, mint az unió valóságos megszegése? Valóban, az unió nincs befejezve, mert Anglia legfőbb áldásai nem terjesztvék ki a testvérhonra. A közvélemény nem lépett át a csatornán, ’stb.“ Az United Service mond: „A tengernagyi hivatal 16 sorhajót és 8 vagy 10 naszádot gőzhajókká alakitand át archimedi csavarokkal. E végre a 72 álgyus hajók 56 álgyusokká változandnak át és olly könnyű vitorlázatot nyerendnek, mint eddig a 46 álgyus naszádok, a gőzgép 450 lóerőt nyerend; a személyzet 800 főről 568 főre csökkentetik. A 42 álgyus naszádok is 300 lóerejü gőzösökké válandnak 306 személylyel. Ez új gőzösök csak 6 hétre szükséges éléskamarával fognak elláttatni. Portsmouth, Devonport és Sheerness kikötőkben 30 sorhajó horgonyoz, olly tökéletesen felkészítve, hogy minden pillanatban elindulhatnak. E harmincz sorhajó közt három 120 álgyas. E tengeri erőn kívül még 4 sorhajó és 5 naszád vitorláztatik fel. Öt nagy hadi gőzös, ezek közt két 800 lóerejű, már mindennel el van látva, úgy, hogy az indulásra szinte nem sokára készen állandóak. Alighanem Mexikó és Texas védelmére térelnek e roppant készületek.“ FRANCZIAORSZÁG. Guizot úr augustus végével Parisba visszaváratott. Thiers úr Spanyolországba utazott, az ottani császárkori csatamezőket megtekintendő. A franczia Antillákról azon hír érkezett Parisba, hogy Pierrot tábornok, Hayli elnöke, ki a sziget független része, a Domingoi köztársaság ellen pusztító háborút indított, megveretvén, a franczia és angol, azon vizeken állomásozó haderők parancsnokaitól segedelmet kért. Resid pasa, török követ, aug. végén Konstantinápolyba visszautazott. A spanyol cabinet újra felszólíta a franczia kormányt, hogy a spanyol szökevényeket, főleg az esparteristákat szoros felvigyázat alatt tartsa. L’Algerie hírlap körlevelet nyilvánít Bugeaud tábornagytól , aug.lről, mellyben az afrikai hadak parancsnokai felszóliltatnak, miszerint a katonáknak haladék nélkül tudtára adják azon igen kedvező feltételeket, mellyek mellett Algériában nemsokára katonagyarmatok fognak alapittatni. A körlevél elején igy szól a marsall: „Okom van, azon pillanatot igen közeinek tartani, mellyben a katonai nagybani gyarmatositásra felhatalmazást nyerendünk.“ Ezért is előre összeiratja Bugeaud azon tisztjeit, altisztjeit és katonáit az algíri hadnak, kik e gyarmatosításban részt venni kívánnak, ígérete szerint megházasodás végett hat hónapra Francziaországba fognak szabadsággal menni a katonák státusköltségen, é s addig a hadsereg hátralevő része a szükséges faluk szinte státusköltségein építésével foglalkozandik. Az új házaspárokat a földművelésre szükséges dolgokkal szinte az ország látandja el. A jótakaró kormányzó e tervéhez az ellenzéki Courier Français illyetén megjegyzést tesz: „Ha Lajos Fülöp király és a franczia nemzet leköszönnének és a legfensőbb hatalmat a Bugeaud dynastia kezébe tennék, nem szólnánk ez ellen, bármilly kevéssé volna ínyünk szerint az illyen változás. Ámde ha ezentúl is az 1830i charta alatt kell élnünk, akkor Bugeaud ur vagy bolond, vagy szándékosan sért minden törvényt, mellynek mint polgár ’s mint katona engedelmeskedni tartoznék. vagy paizson felemelni ’s korlátlan uralkodónak kikiáltani kell az algíri fökormányzót, vagy pedig csak kettő közöl lehet választanunk: az egyik zuhany-fürdő, miáltal napszegzésben megtébolyodott eszét helyrehozzuk, a másik hadi birószék, melly őt a kormány illy nyilvános megsértéséért megbüntesse.“ A Presse védelmezi a tábornagyot a sajtó ellen. A Constitutionnel azt mondja, hogy az ápr. 4. óta már erre szaporodott pairkinevezések czélja a pairkamara szilárdítása a kormány részére, mellynek a kamatváltoztatás és az egyetem kérdéseire fegyverkeznie kell. Az újon kinevezett 9 pair által megürült követiszékek betöltésére az illető választó testületek sept. 17. és 20ra hivatnak össze, tehát mindeddig bizonytalan, szétoszlattatik-e az idén a kamara. A titkos társulati perbe fogott dolgozni nem akaró párisi ácsok közöl aug. 25. többen 2—36 hónapi börtönre ítéltettek a fenyitő rendőrszék által. Aug. 24é- ig taltaktak be Parisban az újon választott ke 16e reskedelmi bírák, melly alkalommal a kereskedelmi törvényszék elnöke áttekinté a párisi multévi kereskedést. Seine megyében 80 ezer szabadalmazott kereskedő van, ’s ezek közöl 60 ezer lakik Parisban; a törvényszék tavai 46,064 perben ítélt, ’s ezek közt 45,367et döntött el; a bukások száma ez évben 733ra ment 41 '/1 millió frank összes kárral. Marokko császárja franczia befolyás következtében 25 prétel szállíta alább a beviteli vámot; a tojás és narancs császári egyedáruság czikkei maradnak. SPANYOLORSZÁG. Az újon teremtett tanácsban 6 főkapitány, 22 spanyol grand, 14 érsek és püspök, 28 tábornok, 29 néhai minister, 12 hivatalnok, 7 castiliai czimviselő ’stb. ülnek. A tanács ez új tagjai közt észrevehetők . Narvaez tábornagy; D. Fernando Mungoz, Rianzaresi hg, Krisztina királyné férje; a Bayleni, Castroteneroi és Saragossai hgek; Iszluritzur, a követkamrai ellenzék egyik vezére; Manuel de la Concha altábornagy, ki nemrég a cataloniai főkapitányságról leköszönt; Serrano tábornok , ki az Espartero elleni utolsó forradalomban átalános minister volt, de Olozaga Cabinetének szétoszlatása óta a közügyektől visszavonult; (legfiatalabb tag, alig 30 éves, hajdan Espartero kedvencze, ki öt hadnagyból néhány év alatt tábornokká emelé); Viluma marquis, az absolutistius párt vezére,ki az utóbbi congressusból 17ed magával kilépett, miután még azelőtt külügyministeri tárczáját letette volna; de Meer báró, cataloniai főkapitányságáról ismeretes. Eddig még csak igen kevesen neveztettek ki újólag azok közül, kik az utóbbi törvényhozáskor a tanács tagjai valának. A hírlapok ismétlik, hogy Madridban, miután az aug. 19-i pártütők közül egy, ki egy katonatisztet agyonszúrt, egy pedig, ki a főkapitányra követ dobott, kivégeztettek, a csend ismét helyreállott. A királyné a bask tartományokban eddig nem ízlelt boldogságban részesül, a nép őszinte szeretetében. A hódolat mesterkéletlen nyilvánítása, mellyet Guipuscoában tapasztalt, a szigorú Narvaez szivét is megható, ki is ez alkalommal igy kiáltott fel: Most látom , hogy két Spanyolország van! Pedig e tartományokban alig van család, melly valamellyik tagját a királyné seregei ellen viselt hadakozásban el nem vesztette. Azonban ez emlékezetek eltűnnek az ártatlan szűz látásán, és egynél több alapos kívánságot fojt el a lakosság keblében, nehogy a hódolata önzés kiszámításának színét árulja el. Midőn a királyné aug. 16 án I. Sebastiánból Mondragonba jött, Ormaisteguiban, Zumalacarregui születése helyén ennek öcscse , az ottani plébános üdvözlést szívből fakadt beszéddel. Főkép valódi jámborságával nyeré meg a királyné a baskok szivét, kik őt és anyját mindig imigy üdvözlik. Vivan las reynas catolicas ! (A. P. Z.) NÉMETORSZÁG. Würtemberg királyság pénzügyi törvényét, 1845. jul. tól 1848i jusig, hirdeté az ottani kormánylap. A státusköltsége három évre összesen 32,133,631 for. (49 peng. kr.) a rendes szolgálatra, és 17,600,000 a rendkívülire, összesen 49,733,831 .A hadseregre 6,898,668, a katonák nyugalmazására 1,657,486. A státusadósság kamatra 3,172,551, a törlőtőkébe 830,852. A rendes szolgálat költségei födeztetnek: a kamarai javak jövedelmével : 14,602,703, az egyenes adóval: 6,717,000, a vámmal: 5,961,495, a nem egyenes adó összege 11,289,720. A rendkiüli kiadások, státusvasutak építése 16 millió részenkinti kölcsönvétele által födezik. Milly sok pénze van még e kis országnak is! OROSZORSZÁG. A porosz Alig. Zg ezt írja Regulyról Pétervárból aug. 24ről: Múlt hó derekán Reguly magyar utazó Nisnij- Novgorodba érkezett. Több mint két év óta járja már be ez utazó Oroszország különféle vidékeit, anyagot gyűjtve nyelvészeti tanulmányihoz a finn néptörzseknél. Eddig már a vogulokat, osijákokat és cseremiszeket látogatta meg, most pedig a mordvák felé szándékozik indulni. Nisnij-Novgorodban János püspök személyében munkáinak épolly ismerőjére mint pártfogójára akadt. Ezen felül Reguly úr a hatóságok által minden kitelhető módon gyámolittatik. Alexandronopol kerületben a grúz-imereti kormányzatban jun. 20tól kezdve, kivált 23an a magas fekvésű vidékeken nagy hó esett, azután egy nap és egy éjig tartó fergeteg következett és a nomád pásztorok csordáiban nagy pusztítást tett. Számos apró madár, pacsirta ’stb megfagyva találtatott, a pásztoroknak kezök ’s lábok fagyott meg. A kaukasi táborból már is szomorúan kezdnek a hírek kongani; egy Pétervárba érkezett szemtanú állítása szerint Woronzoff eggsége jut. 20ka körül hátat fordított az elfoglalt országoknak, és visszavonulása alatt a roszidő, azséhség és a szerkeszek fegyverei naponként tizedelik seregét. AMERIKA, Cumbria , Liverpoolba legújabban megérkezett amerikai gőzös Ujyorkból aug. 15-ig terjedő tudósításokat hozott. Legfontosabb ezek közt a mexikói, melly szerint és az ujyorki lapok hangulatából ítélve , a háború Mexikó és az unió közt kétségkívül kitörend. A ,Tropic ujorleansi hírlapban egy Yercaruzban jul. 22. kelt levél ekép végződik: „Sietnem kell e levél befejezésével, mert épen most jött hire, hogy Északamerikának háború szentetett, ’s a hajók hirtelen elindulni készülnek , az elkobozást elkerülendők.“ A „Boston Atlas“ ekép ir ez ügyről: Minden kandi csak azt kérdi, lesz-e háborúnk Mexikóval? Még most kormányunk maga sincs, mennyiből a Washingtonban megjelenő közlönyének kétes hangjából ítélhetni, végkép elhatározva. Hogy a mexikói nemzet háborút kiált, minden tudósitásból kiérthető, de várjon e zaj az ottani kormányt, melly annyi pénzzel sem bír, hogy békelábon tarthassa seregeit, hadizenésre készitendi-e, az kétséget szenved. Mi azt hiszszük, hogy épen a mostani mexikói kormánynak van oka a békét a háborúnál előbbre tenni; először, mert híján van a szükséges eszközöknek a háború erélyes viselésére, és másodszor, mert Mexikóban most a háború bizonyára katonai dynastiát ültetne a kormányra, a mostani polgári kormány elnyomás