Budapesti Hiradó, 1845. július-december (207-310. szám)
1845-09-18 / 252. szám
Az 1 ső § azon rendeletét ,hogy a betáblázások a törvhazónknál a megyegyűléseken, városi tanács rendes ülésen hajdú városokban a kerületi gyűlésen, a bányai vagyonra nézve pedig a bányamester és jegyző előtt történjenek.“ El kell törülni, és ezen hatóságok helyett illető első birósága rendes törvényszékeket rendelni. Már a B. P. Híradó 1974. számában a jó jelzálogi rendszer alapelvei taglalásánál említettem, hogy a biztosítékul adandó ingatlan vagyonnak az azt biztosítékul kijelölő kölcsönvevőnek valóságos , igazi és kérdés alá nem vonható tulajdonának kell lennie; minden betáblázásnál tehát egyszersmind tulajdoni jogkérdések is ezeknek megítélése fordulnak elő. Ugyanezen alapelvek taglalásának lödik száma alatt említettem továbbá, hogy az olly kérdéseket, mellyek az ,enyim és tied, körül forognak, kirekesztőleg csak törvénytudó bírák fejthetik meg, dönthetik el; bebizonyítottam, hogy az illy kérdések eldöntését nagyobbrészt törvényt nem tudó, gyakran szenvedélyes cortes-gyülevész által lelki megnyugvással eldönteni nem lehet; megmutattam, hogy addig, míg a betáblázások tulajdoni jog és változási feljegyzések a rendes törvényszékek határozatára nem bízatnak, a jó jelzálogrendszer életbe léptetése teljes lehetetlen. Annak, ki a tulajdonjog változását,és a kifizetési elsőbbségjogot eldöntő betáblázást elhatározza, tettéről felelnie kell, a megyei gyűléseket felelősekké tenni lehetetlenség, de a törvényszéket, — ha tagjai bizonyos számúak és törvénytudók, — feleletre vonni, és ha nyilvános törvény és törvényes rendszer ellen vétett, elkövetett hibájáért felelőssé tenni ’s ezáltal a hitelt erős lábra állítani lehet, ha az ausztriai német örökös tartományokban fenálló ítélet-semmitő vádpert (Nullitaets-Klage) illető tövényeket befogadjuk. Mennyire szükséges hazánkban az illy sanctio senki sem fogja tagadni, ki törvénybiráink eljárásáról csak némi tudomást szerezhetett is magának; ha a bíró tudja, hogy minden világos törvény és törvényes rendszer ellen elkövetett hibájáért lakolnia kell, bizonyosan nagyobb vigyázattal hozandja ítéletét. De ezekről később egy külön czikkben értekezendem. A 2dikónál röviden ki kell mondani, hogy átalános betáblázásnak többé helye nincs, tehát csak a különös jelzálog leköése engedtetik meg. a 3dik §ban azt kellene rendelni, hogy a betáblázás szorosan a betáblázási folyamodvány beadatozása idejétől nyeri érvényességét. Már az 1 sorra tett jegyzésben és a 197. számú Híradóban megmutattam , hogy mig politikai gyűlésen történnek a betáblázások ,s mig az elsőbbségi jog szorosan a beadatozás idejétől fel nem tételeztetik, semmiképen sem boldogulhatunk hitelügyeinkben. A 4dik §. megmaradhat, bizonyítvány is adassák. Ezenkívül a betáblázott irománynak másolata egy különös, e végre készített betáblázási jegyzőkönyvbe beírandó, ’s minden betáblázásokról egy névsor szerinti lajstrom vezetendő.— 12.§. A betáblázási jegyzőkönyvet’s lajstromot mindenki szabadon és díjfizetés nélkül megtekintheti, és a levéltárnok köteles azokból bárkinek kivonatára, minden különös végzés vagy elnöki meghagyás nélkül, illő díj mellett, hivatalos aláírása alatt kivonatot kiadni. — 13. §. A megyei közgyűlések előtt jövendőben is történhetnek illy általános betáblázások, mellyeknél az adósnak egyik vagy másik vagyona különösen ki nem jelöltetik, ’s ezeknek törvényes ereje az adósnak azon megye hatósága alatt lévő minden ingatlan javaira egyformán kiterjed. — 14. §. De szabad királyi városokban illy általános betáblázásnak jövendőben helye nem leend , hanem a hitelező köteles ezentúl a betáblázás alkalmával mindenkor különösen kijelölni adósának azon vagyonát, mellyre a betáblázást intézni akarja, é s midőn a betáblázás erejét annak minden ingatlan javaira ki akarja terjeszteni, ha ettől az adóslevélben eltiltva nincsen, azokat mind egyenkint ’s különösen megnevezve jelölje ki, mert a mit meg nem nevezett, arra nézve a betáblázás neki elsőbbséget nem ad. — 15. §. Ezeknek következésében minden szabad királyi városnak meghagyatik , hogy a betáblázási könyvet a földkönyvvel (Grundbuch) kösse össze. Azon szabad királyi városoknak, mellyekben rendes földkönyv még nem létez, két esztendei határidő engedtetik, melly alatt azt múlhatatlanul elkészíteni, rendbe hozni ’s a betáblázásokkal öszszekötni köteles. — 16. §. Midőn a betáblázandó irományban az adós fél már maga határozottan kijelölte azon polgári ingatlan vagyonát, mellyre adósságát betábláztatni engedi, akkor a betáblázást annak egyéb javaira kiterjeszteni nem lehet. — 17. §. A ki valamelly betáblázással terhelt polgári vagyont megvesz, addig, míg az eladott vagyonra betáblázott követelések kifizetve, vagy a hitelezők megegyezésével biztosítva nincsenek , az eladónak kezéhez a vételbeli summából semmit se ne fizessen , különben a hitelezőknek minden ebből eredhető káráért kezességgel tartozik. Ugyanazért köteles a városi tanács minden ilyen eladásról az illető hitelezőket azonnal tudósítani, és őket hivatalosan felszólítani, hogy betáblázott követeléseiknek miképeni biztosítása iránt legfeljebb egy hónap alatt kívánságukat kijelentsék. Ha a hitelezők meg nem nyugodnának abban, hogy követeléseik az eladónak még birtokában maradott egyéb vagyonaira írassanak által, hanem kielégítést kívánnának, a vevő, hacsak a hitelezőkkel másképen nem edzezi mindazt, amit a vételbeli summából szerződés szerint egyszerre vagy időnkint letenni tartozik, addig, míg a hitelezők ki nem elégítettek, mindig a városi tanács előtt fizesse le; a tanács pedig a letett summákból a kifizetendő követeléseket azonnal elégíttesse ki, és az eladó csak azt veheti kezéhez, ami hitelezőinek kielégítésén felül maradott. Ha valamelly hitelező a városi tanács felszólítására egy hónap alatt sem jelentené ki akaratját, a vevőnek választásától függ, azon követelést a maga terhére átíratni vagy azt a városi tanács kezéhez letenni. — 18. §. Midőn a betáblázással terhelt polgári vagyonnak csak egy része adatik el, a hitelezők betáblázott követeléseiknek csak azon részére nézve kívánhatnak a vevőtől biztosítást vagy kielégítést, ami a betáblázás alatti vagyonnak eladott részére esik, ’s ha ezen résznek Az 5ik §nak utolsó szaka , mint minden hitelt rontó rendelet, az lső és 3dik §-ra tett jegyzeteknél fogva kihagyatván az eleje megmaradhatna. A 6dik ellen, minthogy a jelzálog-rendszernek alapja csak ingatlan jószág lehet, észrevételem nincsen. A 7ik §ra nézve sincs, mert ez csak a múltra vonatkozik. A 8dik §ra csak azon jegyzést kell tennem, hogy úgy is törvényszéki bíróra lévén a betáblázási rendelés bízandó ; elég, ha az eredeti kötelezvény, engedménylevél, végintézet, ítélet a betáblázási határozattal együtt a nyilvános könyvekbe szorul szóra beiktattatik. A Bikának második szaka, minthogy az eljáró bíróság az első szak következésében úgyis megtagadandja a betáblázási engedelmet, kihagyathatnék. A jndikk szükségtelenné válik, mert a 1990. sz. alatti Híradóban előadott jelzálog-rendszer 1. alapeve szerint úgy sem történhetik az adós világos megegyezése vagy bírói ítélet világos rendelése nélkül semmi érvényes betáblázás; ha pedig az adós a betáblázást megengedi: volenti non fiet injuria ; vagy, ha a törvényszék bírói hivatalánál fogva határozza el a betáblázást, az köteles tettéért felelni is. A Ildikó az lsokra tett jegyzéshez kell alkalmazni, azaz meg kell határozni, hogy a betáblázási folyamodvány a törvényszék elnökének beadandó, és miután a törvényszék a betáblázást elhatározta, a kötelezvény a bírói határozattal együtt a nyilvános könyvekbe iktatandó. A 42dik § megmaradhat. A 13dik § mint a jó jelzálog-rendszerrel össze nem férő egészen kihagyandó. A 14dik § a 2d. §ra tett jegyzésnél fogva kihagyandó. A 15dik § rendelete már 5 év óta csak a papiroson áll, végrehajtását, ha nem volna is olly felette hasznos, sőt szükséges, már csak azért is, mert e törvény, erélyesen szolgálni kell. A 16dik § a 16dik §ra tett jegyzésnél fogva mint szükségtelen kihagyandó. A 17dik , minthogy a hitelező a betáblázás által tárgyilagos jogot (Dingliches-Recht) nyer a jelzálogra, és az általam javaslott rendszer Ildik alapelve szerint semmi a hitelező világos megegyezése vagy különös bírói ítélet nélkül ki nem tábláztathatik, magától értetik, hogy a betáblázott adósság addig terheli a jelzálogot mig ez a maga rendes utján törvényszéki végzés következtében azon tehertől fel nem mentetik. Ezeknél fogva a 17. § is mint szükségtelen kihagyandó. A 18 § rendelet tárgya szorosan birói ítéletet követel ,s minthogy a felállított alapelvek szerint úgy sem történhetik semmi betáblázás előleges bírói határozat vagy ítélet nélkül, mint szükségtelen, hasonlókép kihagyandó mennyiségére nézve a felek egymás közt meg nem egyezhetnének, azt a városi tanács fogja rövid úton elintézni; követeléseik többi része pedig tovább is az adós birtokában maradott vagyonrészt terheli. — 19. Ha egyes személyek nemesi javaikra nézve a betáblázásnak azon módját akarnák behozni, melly a fentebbi §§ok által a királyi városokra nézve megállapittatott, szabadságukban álland e végre a megye közgyűléséből küldöttséget kikérni, melly az illető nemesi fekvő javakat hitelesen összeírja és felméresse; melly munkálatot a megye közgyűlésére bemutatván , az illy módon hitelesen összeirt és felmért nemesi birtokokról egy különös jegyzőkönyv fog a megye által vitetni. A küldöttség munkálódásának valóságáról felelet terhével tartozik. — 20. §. Addig is pedig, mig a megyékben is rendes földkönyvek hozatnak be, olly esetben, midőn az adósnak valamelly különösen kijelölt birtokára történt a betáblázás, és az adós azon birtokát elidegeníti, a vevő tartozik mindazon hitelezőket, kik követeléseiket különösen azon birtokra betábláztatták, annak megvételekor tudósítani és őket kielégíteni, vagy azon adósságokat a megvett birtokkal együtt általa vállalni, különben, habár az egész vételbeli summát az eladónak lefizette is, mindazon adósságok, mellyek a megvett birtokra különösen valának betáblázva, azt tovább is terhelik. A 21. § Ugyanez lészen megtartandó akkor, midőn az adós valameily törvényhatóság alatt lévő, ’s általános betáblázással terhelt minden birtokát eladja, habár más törvényhatóság alatti birtokai megvolnának is.— 22. §. A kitáblázások csak a betáblázott kötelezvénynek visszaváltásával történhetnek, ’s ugyanazon hatóságnál teljesítendők, mellynél a betáblázás történt. A visszaváltott kötelezvény kitáblázás alkalmával is eredetben elömutatandó ,s a kitáblázásnak módjára és rendes följegyzésére nézve az illető hatóságok épen azon szabályok szerint fognak eljárni, mellyek a betáblázásra nézve e jelen törvényczikkelyben foglaltatnak; ha azonban a kitáblázandó kötelezvény eltévedvén, eredetiben be nem mutattathatnék, a kitáblázást sürgető fél az illető hatósághoz esedezést adand be, mellyhez a hitelezőnek azon hitelesített elismerését, hogy a kitáblázandó és eltévedett kötelezvény valóságosan kifizettetett, hozzácsatolandja, és a kötelezvény megsemmisítésének és kitáblázásának eszközöletését kérendi. Az illy kérelemlevél következtében az illető hatóság a betáblázott kötelezvény másolatát a helytartótanácsnak megküldi, a főkormányszék pedig ezt körlevél és a váltótörvénykönyv Ildik részének 213dikkban emlitett hírlap által kihirdetvén, egy esztendei határidőt tüzend ki, mellynek elfolytáig az, kinek birtokában a kihirdetett kötelezvény lenne, a kitáblázást sürgető törvényhatóságnál igényeit bebizonyíthatja; ezen határidő után a kötelezvény megsemmisítettnek jelentetik, ’s kitáblázása megengedtetik. — Végre, ha valaki ellen hamis, vagy már kifizetett kötelezvény volt betáblázva, ’s ez azon kötelezvény iránt per utján birói képen felmentetett, a legfelsőbb bíróságnak, vagy ha a pert a másik fél felebb nem vitte, azon bíróságnak, melly a kérdés felett utoljára ítélt, felnente-itélete mellett is megtörténhetik a kitáblázás. — 23. §. A betáblázás díja minden kötelezvénytől, melly 200 finál nagyobb sommiról nem szól, 1 ft 30 kr. — 200 fokat meghaladó sommától minden kötelezvénytől 3 ft. A kitáblázásért díj nem jár. — 24. §. Fiumére nézve az ott gyakorlatban lévő betáblázási rendszer tovább is regtartatik. A 12dik § az lső §ra tett megjegyzéshez alkalmazandó. A 20, 21. és 22dik §§ok az lső, 2dik és 17 §§okra tett megjegyzéseknél fogva kihagyandók. A 23 § megbővitést kíván, végre A 24. §ra semmi észrevétel. Megrostálván e szerint az 1840d. XXIV. törvényczikkel a kihagyatni javaslati §§. helyett az általam (a B. P. Híradó 197. és követk. számában) előadott jó jelzálog-rendszer lső 2. 3. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. és 14. számok alatti alapelveit kellene törvényesíteni és általában minden magyar honban lévő ingatlan jószágra kivétel nélkül kiterjeszteni. ________ Várady József. BUDAPESTI HÍRHARANG. A jövő májusi ünnepélyre nagyszerű előkészületek történnek, és középponti megyénk fényes bandériumot fog kiállítani. Egy franczia utazó állítása szerint néhány párisi főbb hírlap szerkesztősége referenseket szándékozik ez alkalommal Budapestre küldeni, a lipcsei képes újság kiadói pedig már tudakozódnak, hogy mikép kaphatnák meg sikerült rajzokban az ünnepély főbb jeleneteit. Csak aztán valamikép Janin Gyula ne jöjön el Parisból ki a mostani porosz ünnepélyekről többi közt azt írta, hogy Staudigl kisasszony igen jól énekelt, mert nálunk majd, eszmerokonság útján, Benza kisasszonyt találná magasztalni. — A rákosi táborban szorgalmasan folytatják a hadigyakorlatokat , ’s mult hétfőn már a budai gyalogság is oda vonult. E példa a derék fegyveres polgárság harazias szellemét is föltüzelé, ’s a német egyenruhás magyar gyalogság az úgynevezett Lehner-pagonyba táborozni vonult, nyugórásban vig baráti körben élvezve a haza áldásait, mi mindenesetre csak nagyobbíthatja a honszeretet és áldozatra készséget, mert annak meggondolása, hogy illy áldások várakoznak hatályos utalomra, minden férfikeblet nemes lángra gyulaszthat. Általában igen szépen tanúsítja a közszellem örvendetes kifejlődését, hogy polgári őrhadunk díszes sorai mindinkább szaporodnak, daczára annak, hogy nem rég komoly szolgálatban is részt kelle venniök. — A Magyarutczában az ismert botrányos kenfalat már lerontották, ’s valahára talán szabályoztad fog azon szomorú utcza, mégis különös, hogy az egész belvárosban nincs ehez hasonló dísztelen utcza, ’s épen ez neveztetik magyarutczának, vagy talán azért ruháztatott föl a magyar névvel, mivel benne legtöbb egyenetlenség találtatik? — A választó polgárok sora rendkívül ritkul, legközelebb ismét egy tagjokat veszték Gömöry Kár. gyógyszerészben. — Épen nem ritkaság Budapesten, hogy orvosok nagy házakat szerzenek, ’s legújabb időben az ügyvédek közöl is sokan nagy házakat építenek ’s vásárolnak. Ugyan ki tudná kiszámolni: hány élet, ’s hány per kívántatik egy ház megszerzésére? Már az irók nem illy szerencsések, mert a legragyogóbb nevüek sem szerezhetnek magoknak egész házat, hanem legfölebb csak egyetlen követ, melly haláluk után sirjok fölött emelkedik! — Néhány nap előtt Budán ismét egy váltóhamisitó került hurokra, ki bő költekezése miatt már rég gyanúban volt. A gőzhajótársaság már többször s több helyen rovatott meg, hogy nem eléggé méltányolja hazánkat, mellyben vállalata után legtöbb hasznot lát, minek azonban nem nagy sikere látszik lenni, így legközelebb ismét közel száz matrózt hozatott a Rajna mellől, kik itt olly dolgokra alkalmaztatnak, hogy bizony hazánkból is igen könnyen kikerülhettek volna. De hiába, az első ügykezelők is onnan származtak ide, és így nem csoda, hogy hajdani hazájok iránt rokonszenvvel viseltetnek; a főigazgatóság mindazáltal szigorúbban ellenőrködhetnek az illy sáfárkodások fölött. — A nemzeti színházban Telepy néhány mutatványt adand ködfátyolképeivel, mellyek igen érdekesek leendőek, miután Telepy Erdély ’s hazánk szebb vidékeit lefösté, mikben mindenesetre jobban gyönyörködhetünk, mint holmi stri várak és chinai csengetyüs tornyok szemlélésében. — A játékszini választmány 1843. april. 20ika óta mai napig épen száz eredeti színművet birált meg, ’s közölök tizenhármat fogadott el, mellyek közöl kilencz tetszéssel adatott, egy megbukott, ’s három még előadatásra vár, vagyis tulajdonkép csak egy, mert kettő az illető szerző által visszavéteteit. A színházi igazgatóság ellenben, a játékszini választmány bírálata nélkül, vagyis annak tökéletes elmellőztével, tizet hozott színpadra, és ezek közöl hét megbukott. A játékszini választmány tagjai tehát összesen nyolcvanhét kimondhatlanul rosz színművet emésztenek meg, és egészségük ennyi sületlenség daczára is még meglehetős állapotban van. Mennyit adna sok gazdag ember illy egészséges jó gyomrokért! Egyébiránt a játékszini választmány tagjai ezen százados ünnepélyt a zugligetben illő vidámsággal ülték meg, még pedig hasonszenvi elvek szerint, azaz forrásvízzel. — A „Nemzeti Kör“ jövő sz. Mihály napján csakugyan a hatvanutczar pompás Horváthház szép elsőemeleti szállására költözendik, ’s igy most ezen roppant ház csupán művészettel ’s irodalommal lesz megtöltve, mert lakik benne: könyvnyomda, két szerkesztőhivatal, egy nyilvános tanító, egy köztiszteletű tanitó özvegye , egy igen kedvelt költő, egy közhasznú kártyagyártó, ’s egy — harangozó. — C AUSZTRIA. (Az ausztriai iparműkiállitás; harmadik levél *). — Bécs, jul. 6, 1845. Érczmüveink igen jól tűnnek föl e kiállításon ; az ipartanoda tágas termeinek majd negyedét foglalják el, ’s változatosság és minőségre nézve nyilván tanusitják a kifejlés azon nevezetes fokát, mellyre ez iparág jutott. De e kifejtés bármilly kielégítőnek mutatkozzék is, nem érte el véghatárát. Műiparunk egy ágának sincs olly szép jövendője mint az ércziparnak. Átalános szemlénkben nyilvánított elvünkkel ellenkezőleg azt mondhatni, mikép itt a finomítás az első anyag szerzését és készítését felülmúlta. Folytatásul a ,franczia Presse-ből ,Híradónk( 20'S., 209., 224. és 225. számaiban közlött czikkhez. — Szerk.