Budapesti Hiradó, 1845. július-december (207-310. szám)

1845-09-18 / 252. szám

Az 1 ső § azon rendeletét ,hogy a betáblázások a törv­­­hazónknál a megyegyűléseken, városi tanács rendes ülé­sen haj­dú városokban a kerületi gyűlésen, a bányai va­gyonra nézve pedig a bányamester és jegyző előtt történje­nek.“ El kell törülni, és ezen hatóságok helyett illető első birósága rendes törvényszékeket rendelni. Már a B. P. Híradó 1974. számában a jó jelzálogi rend­szer alapelvei taglalásánál említettem, hogy a biztosítékul adandó ingatlan vagyonnak az azt biztosítékul kijelölő köl­­csönvevőnek valóságos , igazi és kérdés alá nem vonható tu­lajdonának kell lennie; minden betáblázásnál tehát egyszer­smind tulajdoni jogkérdések is ezeknek megítélése fordulnak elő. Ugyanezen alapelvek taglalásának lödik száma alatt említettem továbbá, hogy az olly kérdéseket, mellyek az ,enyim és tied, körül forognak, kirekesztőleg csak törvénytudó bírák fejthetik meg, dönthetik el; bebizonyítottam, hogy az illy kérdések eldöntését nagyobbrészt törvényt­ nem­ tudó, gyakran szenvedélyes cortes-gyülevész által lelki megnyug­vással eldönteni nem lehet; megmutattam, hogy addig, míg a betáblázások tulajdoni jog és változási feljegyzések a rendes törvényszékek határozatára nem bízatnak, a jó jelzálogrend­szer életbe léptetése teljes lehetetlen. Annak, ki a tulajdon­jog változását,és a kifizetési elsőbb­­ségjogot eldöntő betáblázást elhatározza, tettéről felelnie kell, a megyei gyűléseket felelősekké tenni lehetetlenség, de a törvényszéket, — ha tagjai bizonyos számúak és törvénytu­­dók, — feleletre vonni, és ha nyilvános törvény és törvé­nyes rendszer ellen vétett, elkövetett hibájáért felelőssé ten­ni ’s ezáltal a hitelt erős lábra állítani lehet, ha az ausztriai német örökös tartományokban fenálló ítélet-semmitő vádpert (Nullitaets-Klage) illető tövényeket befogadjuk. Mennyire szükséges hazánkban az illy sanctio senki sem fogja tagadni, ki törvénybiráink eljárásáról csak némi tudomást szerezhetett is magának; ha a bíró tudja, hogy minden világos törvény és törvényes rendszer ellen elkövetett hibájáért lakol­­nia kell, bizonyosan nagyobb vigyázattal hozandja ítéletét. De ezekről később egy külön czikkben értekezendem. A 2dik­ónál röviden ki kell mondani, hogy átalános be­­táblá­zásnak többé helye nincs, tehát csak a különös jelzálog lekö­ése engedtetik meg. a 3dik §ban azt kellene rendelni, hogy a betáblázás szo­rosan a betáblázási folyamodvány beadatozása idejétől nyeri érvényességét. Már az 1 so­rra tett jegyzésben és a 197. számú Híradó­ban megmutattam , hogy mig politikai gyűlésen történnek a betáblázások ,s mig az elsőbbségi jog szorosan a beadatozás idejétől fel nem tételeztetik, semmiképen sem boldogulha­tunk hitel­ügyeinkben. A 4dik §. megmaradhat, bizonyítvány is adassák. Ezenkívül a betáblázott irománynak má­solata egy különös, e végre készített betáblázási jegyzőkönyvbe beírandó, ’s minden betáblázásokról egy névsor szerinti lajstrom vezetendő.— 12.§. A betáblázási jegyzőkönyvet’s lajstromot min­denki szabadon és díjfizetés nélkül megtekintheti, és a levéltárnok köteles azokból bárkinek kivonatára, minden különös végzés vagy elnöki meghagyás nélkül, illő díj mellett, hivatalos aláírása alatt kivonatot kiadni. — 13. §. A megyei közgyűlések előtt jövendő­ben is történhetnek illy általános betáblázások, mellyeknél az adósnak egyik vagy másik vagyona különösen ki nem jelöltetik, ’s ezeknek törvényes ereje az adósnak azon megye hatósága alatt lévő minden ingatlan javaira egyformán kiterjed. — 14. §. De szabad királyi városokban illy általános betáblázásnak jövendőben helye nem leend , hanem a hitelező köteles ezentúl a betáblázás alkal­mával mindenkor különösen kijelölni adósának azon vagyonát, mellyre a betáblázást intézni akarja, é s midőn a betáblázás erejét annak minden ingatlan javaira ki akarja terjeszteni, ha ettől az adóslevélben eltiltva nincsen, azokat mind egyenkint ’s különösen megnevezve jelölje ki, mert a mit meg nem nevezett, arra nézve a betáblázás neki elsőbbséget nem ad. — 15. §. Ezeknek követ­kezésében minden szabad királyi városnak meghagyatik , hogy a betáblázási könyvet a földkönyvvel (Grundbuch) kösse össze. Azon szabad királyi városoknak, mellyekben rendes földkönyv még nem létez, két esztendei határidő engedtetik, melly alatt azt múlhatatlanul elkészíteni, rendbe hozni ’s a betáblázásokkal ösz­­szekötni köteles. — 16. §. Midőn a betáblázandó irományban az adós fél már maga határozottan kijelölte azon polgári ingatlan va­gyonát, mellyre adósságát betábláztatni engedi, akkor a betáb­lázást annak egyéb javaira kiterjeszteni nem lehet. — 17. §. A ki valamelly betáblázással terhelt polgári vagyont megvesz, addig, míg az eladott vagyonra betáblázott követelések kifizetve, vagy a hitelezők megegyezésével biztosítva nincsenek , az eladónak kezé­hez a vételbeli summából semmit se ne fizessen , különben a hite­lezőknek minden ebből eredhető káráért kezességgel tartozik. Ugyanazért köteles a városi tanács minden i­lyen eladásról az illető hitelezőket azonnal tudósítani, és őket hivatalosan felszólítani, hogy betáblázott követeléseiknek miképeni biztosítása iránt legfel­jebb egy hónap alatt kívánságukat kijelentsék. Ha a hitelezők meg nem nyugodnának abban, hogy követeléseik az eladónak még bir­tokában maradott egyéb vagyonaira írassanak által, hanem kielé­gítést kívánnának, a vevő, hacsak a hitelezőkkel másképen nem edzezi mindazt, a­mit a vételbeli summából szerződés szerint egy­szerre vagy időnkint letenni tartozik, addig, míg a hitelezők ki nem elégítettek, mindig a városi tanács előtt fizesse le; a tanács pedig a letett summákból a kifizetendő követeléseket azonnal elé­­gíttesse ki, és az eladó csak azt veheti kezéhez, a­mi hitelezőinek kielégítésén felül maradott. Ha valamelly hitelező a városi tanács felszólítására egy hónap alatt sem jelentené ki akaratját, a vevő­nek választásától függ, azon követelést a maga terhére átíratni vagy azt a városi tanács kezéhez letenni. — 18. §. Midőn a be­táblázással terhelt polgári vagyonnak csak egy része adatik el, a hitelezők betáblázott követeléseiknek csak azon részére nézve kí­vánhatnak a vevőtől biztosítást vagy kielégítést, a­mi a betáblá­­zás alatti vagyonnak eladott részére esik, ’s ha ezen résznek Az 5ik §nak utolsó szaka , mint minden hitelt rontó ren­delet, az lső és 3dik §-ra tett jegyzeteknél fogva kihagyat­­ván az eleje megmaradhatna. A 6dik ellen, minthogy a jelzálog-rendszernek alapja csak ingatlan jószág lehet, észrevételem nincsen. A 7ik §ra nézve sincs, mert ez csak a múltra vonatkozik. A 8dik §ra csak azon jegyzést kell tennem, hogy úgy is törvényszéki bíróra lévén a betáblázási rendelés bízandó ; elég, ha az eredeti kötelezvény, engedménylevél, végintézet, ítélet a betáblázási határozattal együtt a nyilvános könyvek­be szorul szóra beiktattatik. A Bik­ának második szaka, minthogy az eljáró bíróság az első szak következésében úgyis megtagadandja a betáb­lázási engedelmet, kihagyathatnék. A jndik­k szükségtelenné válik, mert a 1990. sz. alatti Híradóban előadott jelzálog-rendszer­­ 1. alapeve szerint úgy sem történhetik az adós világos megegyezése vagy bírói íté­let világos rendelése nélkül semmi érvényes betáblázás; ha pedig az adós a betáblázást megengedi: volenti non fiet in­juria ; vagy, ha a törvényszék bírói hivatalánál fogva hatá­rozza el a betáblázást, az köteles tettéért felelni is. A Ildik­ó az lso­kra tett jegyzéshez kell alkalmazni, azaz meg kell határozni, hogy a betáblázási folyamodvány a törvényszék elnökének beadandó, és miután a törvényszék a betáblázást elhatározta, a kötelezvény a bírói határozattal e­­gyütt a nyilvános könyvekbe iktatandó. A 4­2dik § megmaradhat. A 13dik § mint a jó jelzálog-rendszerrel össze nem férő egészen kihagyandó. A 14dik § a 2d. §ra tett jegyzésnél fogva kihagyandó. A 15dik § rendelete már 5 év óta csak a papiroson áll, végrehajtását, ha nem volna is olly felette hasznos, sőt szükséges, már csak azért is, mert e t­örvény, eré­lyesen szolgálni kell. A 16dik § a 16dik §ra tett jegyzésnél fogva mint szük­ségtelen kihagyandó. A 17dik , minthogy a hitelező a betáblázás által tárgyi­lagos jogot (Dingliches-Recht) nyer a jelzálogra, és az ál­talam javaslott rendszer Ildik alapelve szerint semmi a hi­telező világos megegyezése vagy különös bírói ítélet nélkül ki nem tábláztathatik, magától értetik, hogy a betáblázott adósság addig terheli a jelzálogot mig ez a maga rendes ut­ján törvényszéki végzés következtében azon tehertől fel nem mentetik. Ezeknél fogva a 17­. § is mint szükségtelen kihagyandó. A 18 § rendelet tárgya szorosan birói ítéletet követel ,s minthogy a felállított alapelvek szerint úgy sem történhetik semmi betáblázás előleges bírói határozat vagy ítélet nélkül, mint szükségtelen, hasonlókép kihagyandó­ mennyiségére nézve a felek egymás közt meg nem egyezhetnének, azt a városi tanács fogja rövid úton elintézni; követeléseik többi része pedig tovább is az adós birtokában maradott vagyon­részt terheli. — 19. Ha egyes személyek nemesi javaikra nézve a be­táblázásnak azon módját akarnák behozni, melly a fentebbi §§ok által a királyi városokra nézve megállapittatott, szabadságukban álland­­ e végre a megye közgyűléséből küldöttséget kikérni, melly az illető nemesi fekvő javakat hitelesen összeírja és felméresse; melly munkálatot a megye közgyűlésére bemutatván , az illy mó­don hitelesen összeirt és felmért nemesi birtokokról egy különös jegyzőkönyv fog a megye által vitetni. A küldöttség munkáló­­dásának valóságáról felelet terhével tartozik. — 20. §. Addig is pedig, mig a megyékben is rendes földkönyvek hozatnak be, olly esetben, midőn az adósnak valamelly különösen kijelölt birtokára történt a betáblázás, és az adós azon birtokát elidegeníti, a vevő tartozik mindazon hitelezőket, kik követeléseiket különösen azon birtokra betábláztatták, annak megvételekor tudósítani és őket ki­elégíteni, vagy azon adósságokat a megvett birtokkal eg­yütt általa vállalni, különben, habár az egész vételbeli summát az eladónak lefizette is, mindazon adósságok, mellyek a megvett birtokra különösen valának betáblázva, azt tovább is terhelik. A 21. § Ugyanez lészen megtartandó akkor, midőn az adós valameily tör­vényhatóság alatt lévő, ’s általános betáblázással terhelt minden birtokát eladja, habár más törvényhatóság alatti birtokai megvol­nának is.— 22. §. A kitáblázások csak a betáblázott kötelezvény­nek visszaváltásával történhetnek, ’s ugyanazon hatóságnál teljesítendők, mellynél a betáblázás történt. A visszaváltott köte­lezvény kitáblázás alkalmával is eredetben elömutatandó ,­­s a ki­táblázásnak módjára és rendes följegyzésére nézve az illető ható­ságok épen azon szabályok szerint fognak eljárni, mellyek a be­­táblázásra nézve e jelen törvényczikkelyben foglaltatnak; ha azon­ban a kitáblázandó kötelezvény eltévedvén, eredetiben be nem mu­tattathatnék, a kitáblázást sürgető fél az illető hatósághoz esedezést adand be, mellyhez a hitelezőnek azon hitelesített elismerését, hogy a kitáblázandó és eltévedett kötelezvény valóságosan kifizettetett, hozzácsatolandja, és a kötelezvény megsemmisítésének és kitáblázá­sának eszközöl­etését kérendi. Az illy kérelemlevél következtében az illető hatóság a betáblázott kötelezvény másolatát a helytartó­tanácsnak megküldi, a főkormányszék pedig ezt körlevél és a vál­­tótörvénykönyv Ildik részének 213dik­kban emlitett hírlap által kihirdetvén, egy esztendei határidőt tüzend ki, mellynek elfoly­­táig az, kinek birtokában a kihirdetett kötelezvény lenne, a kitáb­lázást sürgető törvényhatóságnál igényeit bebizonyíthatja; ezen határidő után a kötelezvény megsemmisítettnek jelentetik, ’s ki­táblázása megengedtetik. — Végre, ha valaki ellen hamis, vagy már kifizetett kötelezvény volt betáblázva, ’s ez azon kötelezvény iránt per utján birói képen felmentetett, a legfelsőbb bíróságnak, vagy ha a pert a másik fél felebb nem vitte, azon bíróságnak, melly a kérdés felett utoljára ítélt, felnente-itélete mellett is meg­történhetik a kitáblázás. — 23. §. A betáblázás díja minden kö­telezvénytől, melly 200 finál nagyobb sommiról nem szól, 1 ft 30 kr. — 200 f­okat meghaladó sommától minden kötelezvénytől 3 ft. A kitáblázásért díj nem jár. — 24. §. Fiumére nézve az ott gyakorlatban lévő betáblázási rendszer tovább is r­egtartatik.­­ A 12dik § az lső §ra tett megjegyzéshez alkalmazandó. A 20, 21. és 22dik §§ok az lső, 2dik és 17 §§okra tett megjegyzéseknél fogva kihagyandók. A 23 § megbővitést kíván, végre A 24. §ra semmi észrevétel. Megrostálván e szerint az 1840d. XXIV. törvényczikkel a kihagyatni javaslati §§. helyett az általam (a B. P. Híradó 197. és követk. számában) előadott jó jelzálog-rendszer lső 2. 3. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. és 14. számok alatti alapelveit kellene törvényesíteni és általában minden magyar honban lévő ingatlan jószágra kivétel nélkül kiterjeszteni. ________ Várady József. BUDAPESTI HÍRHARANG. A jövő májusi ünnepélyre nagyszerű előkészületek történnek, és középponti megyénk fényes bandériumot fog kiállítani. Egy franczia utazó állítása szerint néhány párisi főbb hírlap szerkesztősége referenseket szándékozik ez alkalommal Budapestre küldeni, a lipcsei képes újság kiadói pedig már tudakozódnak, hogy mikép kaphatnák meg sikerült rajzokban az ünnepély főbb jelene­teit. Csak aztán valamikép Janin Gyula ne jöjön el Parisból ki a mostani porosz ünnepélyekről többi közt azt írta, hogy Staudigl kisasszony igen jól énekelt, mert nálunk majd, eszmerokonság útján, Benza kisasszonyt találná magasztalni. — A rákosi táborban szorgalmasan folytatják a hadigyakor­latokat , ’s mult hétfőn már a budai gyalogság is oda vonult. E példa a derék fegyveres polgárság harazias szellemét is föltüzelé, ’s a német egyenruhás magyar gyalogság az úgy­nevezett Lehner-pagonyba táborozni vonult, nyugórásban vig baráti körben élvezve a haza áldásait, mi mindenesetre csak nagyobbíthatja a honszeretet és áldozatra­ készséget, mert annak meggondolása, hogy illy áldások várakoznak hatályos utalomra, minden férfikeblet nemes lángra gyulaszt­­hat. Általában igen szépen tanúsítja a közszellem örvendetes kifejlődését, hogy polgári őrhadunk díszes sorai mindinkább szaporodnak, daczára annak, hogy nem rég komoly szolgá­latban is részt kelle venniök. — A Magyarutczában az ismert botrányos kenfalat már lerontották, ’s valahára talán sza­bályoztad fog azon szomorú utcza, mégis különös, hogy az egész belvárosban nincs ehez hasonló dísztelen utcza, ’s épen ez neveztetik magyarutczának, vagy talán azért ruház­­tatott föl a magyar névvel, mivel benne legtöbb egyenetlen­ség találtatik? — A választó polgárok sora rendkívül ritkul, legközelebb ismét egy tagjokat veszték Gömöry Kár. gyógy­szerészben. — Épen nem ritkaság Budapesten, hogy orvosok nagy házakat szerzenek, ’s legújabb időben az ügyvédek kö­zöl is sokan nagy házakat építenek ’s vásárolnak. Ugyan ki tudná kiszámolni: hány élet, ’s hány per kívántatik egy ház megszerzésére? Már az irók nem illy szerencsések, mert a legragyogóbb nevüek sem szerezhetnek magoknak egész házat, hanem legfölebb csak egyetlen követ, melly haláluk után sirjok fölött emelkedik! — Néhány nap előtt Budán is­mét egy váltóhamisitó került hurokra, ki bő költekezése miatt már rég gyanúban volt.­­ A gőzhajótársaság már többször s több helyen rovatott meg, hogy nem eléggé méltányolja hazánkat, mellyben vállalata után legtöbb hasznot lát, minek azonban nem nagy sikere látszik lenni, így legközelebb ismét közel száz matrózt hozatott a Rajna mellől, kik itt olly dolgokra alkalmaztatnak, hogy bizony hazánkból is igen könnyen ki­kerülhettek volna. De hiába, az első ügykezelők is onnan származtak ide, és így nem csoda, hogy hajdani hazájok iránt rokonszenvvel viseltetnek; a főigazgatóság mindazáltal szigo­rúbban ellenőrködhetnek az illy sáfárkodások fölött. — A nemzeti színházban Telepy néhány mutatványt adand köd­­fátyolképeivel, mellyek igen érdekesek leendőek, miután Telepy Erdély ’s hazánk szebb vidékeit lefösté, mikben min­denesetre jobban gyönyörködhetünk, mint holmi stri várak és chinai csengetyüs tornyok szemlélésében. — A játékszini vá­lasztmány 1843. april. 20ika óta mai napig épen száz ere­deti színművet birált meg, ’s közölök tizenhármat fogadott el, mellyek közöl kilencz tetszéssel adatott, egy megbukott, ’s három még előadatásra vár, vagyis tulajdonkép csak egy, mert kettő az illető szerző által visszavéteteit. A színházi igazgatóság ellenben, a játékszini választmány bírálata nélkül, vagyis annak tökéletes elmellőztével, tizet hozott színpadra, és ezek közöl hét megbukott. A játékszini választmány tagjai tehát összesen nyolc­vanhét kimondhatlanul rosz színművet emésztenek meg, és egészségük ennyi sületlenség daczára is még meglehetős állapotban van. Mennyit adna sok gazdag ember illy egészséges jó gyomrokért! Egyébiránt a játék­szini választmány tagjai ezen százados ünnepélyt a zugliget­ben illő vidámsággal ülték meg, még pedig hasonszenvi el­vek szerint, azaz forrásvízzel. — A „Nemzeti Kör“ jövő sz. Mihály napján csakugyan a hatvanutczar pompás Horváthház szép elsőemeleti szállására költözendik, ’s igy most ezen roppant ház csupán művészettel ’s irodalommal lesz megtölt­ve, mert lakik benne: könyvnyomda, két szerkesztőhivatal, egy nyilvános tanító, egy köztiszteletű tanitó özvegye , egy igen kedvelt költő, egy közhasznú kártyagyártó, ’s egy — harangozó. — C AUSZTRIA. (Az ausztriai iparműkiállitás; har­madik levél *). — Bécs, jul. 6, 1845. Érczmüveink igen jól tűnnek föl e kiállításon ; az ipartanoda tágas ter­meinek majd negyedét foglalják el, ’s változatosság és mi­nőségre nézve nyilván tanusitják a kifejlés azon nevezetes fokát, mellyre ez iparág jutott. De e kifejtés bármilly kielégítőnek mutatkozzék is, nem érte el véghatárát. Műiparunk egy ágának sincs olly szép jövendője mint az ércziparnak. Átalános szemlénkben nyil­vánított elvünkkel ellenkezőleg azt mondhatni, mikép itt a finomítás az első anyag szerzését és készítését felülmúlta.­ ­­ Folytatásul a ,franczia Presse­-ből ,Híradónk( 20'S., 209., 224. és 225­­. számaiban közlött czikkhez. —­ S­z­e­r­k.

Next