Budapesti Hiradó, 1845. július-december (207-310. szám)

1845-09-26 / 257. szám

Intézeti és egyesületi közlések. A váczi siketnémák intézete részére 1­845dik évi január 1jétől 1845-i junius utolsó napjáig a kir. közalapitványi főpénztá­rak tisztségébe befolyt adakozások. Kozák Juliána hagyománya 2 ft p. p. Duchon József bil­éti lelkész hagy. 20 vft. Egyházi Ádám vámosmikolai plébános hagy. 10 vft. Fauser Antal budavári plébános hagy. 5 vft. Chmelnicsek Miklós nagymarosi pleb. hagy. 5 vft. Ponitz József ipoly-szécsenkei pleb. hagy. 20 vft. Uhlich József józsefvárosi lelkészhelyettes adománya 7 vft. Néhai Majan­­tsik József péterfalvi pleb. öröktelenségi tömegéből 2 ft p. p. Szabó József néhai nagyetsi pleb. tömegéből 7 ft 30 p. p. Harko­­vics Mihály széplaki pleb. hagy. 5 ft p. p. Drezsmitzer György sopronyi olvasó kanonok tömegiből 10 ft p. p. Rottenbiller Krisz­tina hagy. 5 ft p- P- Czollner Erzsébet hagy. 200 vft. Malocsai József hradeki pleb. hagy. 10 vft. Ribonich István ottenth­ali pleb. hagy. 10 vft. Livek József bogdanoczi pleb. hagy. 3 vft. Garai István nyugpénzes hagy. 100 vft. Kropp József nyugpénzes hagy. 5 vft. Polakovics Ignácz nyugpénzes hagy. 50 vft. Hlozsny György topronyai pleb. hagy. 200 vft. Takács Mihály cziráki pleb. töme­géből 10 ft p. p. Dunántúli ágostai vallásu evang. egyházi kerület hagy. 15 ft 93/­ kr p. p. (Túr­um József néhai nyitrai püspök gr. Pongrácz Jánosnak 2000 váltóforint­ról és 200 vftról szóló szenvedő kötelezvényeit hagyományozta.) Il­llrich János hagyománya váltóban 84 ft 213/4 kr. Gr. Nádasdy Ferencz kalocsai érsek alapítványa 2000 ft p. p. Herle Antal karácsonyi pleb. hagy. váltóban 62 ft 45 kr. Újvári Ferencz szendi pleb. hagy. 20 ft p. p. Összesen 2076 ft 39­4 kr pengőben és 792 ft 6s/a kr­vál­óban.— A kir. közala­pitványi pénztárak főtisztsége által. Budán, 1845 ki sept. 12kén. Mendlik Leopold, főtiszt. Memlauer János, ellenőr. A pesti műegyesület f. évi October 5kén d. e. 10 óra­kor , a nemzeti casinoban az igazg. választmány választása ’s a számadások előterjesztése végett közgyűlést tartana, mellyre min­den t. ez. egyesületi tagok szívesen megjelenni tisztelettel kéret­nek.— Az igazg. választmány meghagyásából közli Ritter Sán­dor, egyes, titoknok. A cs. kir. szab. révkomáromi biztosí­tó-társaság a tűzi biztositásral alakulásra i. é. Sep­tember hó 15ik napjára kitűzött közgyűlésében a köröztetett 152 aláírási ív közöl a mondott napig csak 45 ív érkezvén be , ezeken pedig koránsem foglaltatván olly számbani rész­vény­vállalások , miszerint a nevezett társaság magát alap­tervezetéhez képest tűzbiztosítási újabb czéljára nézve ala­kóknak nyilatkoztathatta volna, okulási közgyűlését jövő 1846dik évi február ha­tdikára volt kénytelen halasztani. Tisztelettel kéretnek tehát minden t,­ez­­ívtartó urak a ke­zeik közt lévő íveket tovább is köröztetni ,s csak jövő évi január hónapban — de már akkor halasztás nélkül — Rév­­komáromba az igazgatósághoz beküldeni. Az igazgató­ság által.— Beimel és Kozma nyomdájában épen most jelent meg. „Rövid népszerű Kozműtan,a mellyel dr. Barentin után magyarított ’s némi módosítás- és bőví­téssel tanitványinak használatára kézirat hellyett kiadott Soltész Dániel, a szegedi kir. képezde tanára ’s hites ügyvéd. Ezen 56 lapot tevő ’s legújabb öntetü Cicero be­tűkkel nyomott mű ára 24 kr. pgében. A munkát az eredeti jelességén, a fordítás sikerültén ’s az e nembeli könyveknek honi nyelvünköni nagy ritkaságán kívül még annak népta­­nodákbani legczélszerübb használhatása is ajánlja, 's isko­lai jeles igyekezetü gyermekek közt kiosztandó ajándéknak igen alkalmas leend. — Kapható a könyvecske Pesten csupán n. tiszt. Zimmermann Jakab kir. ké­­pezdei tanár urnái, az ajtatos-rend házában, emeleten 16. sz. alatt, és Szegeden az ottani kir. képezde tanári­nál, névszerint n. tiszt. Menyhárt Ágoston urnái a kegyesrend házában, és a k­i­a­d­ó tulajdonos­­n­á­l. A t. sz. vevők és megrendelők, kik a munka átveen­­désekor készpénzzel fizetni kéretnek, minden tíz példányra egyet ajándékul kapnak. k­ölMIJD. SCHWEICZ. A „Constitutionnel Neuchatoleis“ következő tudósítást közöl egy Schweiczszerte elterjedt atheista­ társa­ságról. Nem rég Neuenburg kantonban egy nagy, és a com­­munistákénál sokkal veszedelmesb egyesület fedeztetett fel. Ennek czélja, atheismus és minden erkölcsi elv felforgatása, nemkülönben királygyilkolás által Németország vallási, so­­ciális és politikai szerkezetének erőszakos átalakítását esz­közölni. F. e. jun. 9én, midőn Lardy úr, pontsi maire az ot­tani communista-clubbot letartóztató, maguktól a commu­­nistáktól nyert közelebb adatokat egy „ifjú Germania“ léte­zéséről. E társaság több tagjai erre elfogattak, de ismét el­bocsáttattak , mert a kormány csak szorosan bírói bizonyít­ványok szerint akart eljárni. Ennek következtében tiz főnökei a La-Chaux-de-Fondsban fenálló clubobnak újra befogattak, ezek közt Standau Gyula, német nyelv tanítója az ottani gymnasiumban. A vizsgálat eredményei im ezek: Schweicz­­ban 1838 óta áll fen egy titkos propaganda „Das junge Teutschland“ czímmel. E propagandának tagjai több schweizi városban szétszórvák. Főigazgatók Standau és Döleke német nyelvtanítók, Marr Vilmos, a propaganda hírlapjának szer­kesztője és Hoffmann gyógyszerárus. A társaság alapszabá­lyainak második czikke így hangzik A társaság természeténél fogva titkos, lényegénél fogva pedig politikai propaganda.“ Mindenik tagja 40 éves koráig a társaságban megmaradni köte­lezi magát, továbbá, minden erejét a kitűzött czél elérésére for­dítni és semmi áldozattól vissza nem borzadni. Schweiczban egy középponti hivatal létez, melly az egész működést vezérli, és minden, Németországba viszszatérő tag, e hivatalhoz ren­des jelentést köteles időről időre működésének eredményéről beküldeni. Hasonló hivatalok mihelyt csak lehet Németország minden tartományában alakítandók. A tagok bevétele a tár­saságba ünnepélyes és mysticus módon történik. Az ujoncz­­nak szemei valamelly csendes utczában éjszaka beköttetvén, hosszas kerülésekkel egy földalatti terembe vezettetik, hol a német propaganda választmánya ülést tart. Itten folyvást be­kötött szemekkel hit- és politikai vallását leteszi, és ha őszinte atheistának találtatik, a társaság tagjává lesz. Előbb azonban nyilatkoznia kell, minő büntetésnek veti magát alá, ha a propaganda iránti kötelezettségeit nem teljesíti pontosan. _Mivel a propaganda titkai csak kevés személyre bízatnak, a társasági rendes tagok száma aránylag igen csekély. Azonban hadsereg felállításáról gondoskodók a propaganda , a német munkások izgatása által, minő mindig 20—25 ezer van Schwweiozban. Hihetlen munkásságával sikerült, 28 politikai clubbot rendszerezni, u. m. Genf, Carouge, Nyon, Rolle, Aubonne, Morges, Lausanne, Aigle, Vivis, Yverdon, Mou­­don Payerne , Chaux-de-Fonds, Fleurier, Bern, Biel, St. Imer, Pruntrut, Burgdorf, Chur, Zug, Zürich, Winterthur, Basel, Luzern és Freiburg, Francziaországban pedig Marseille és Strassburg városokban. (A luzerni és freiburgi clubbok minap fensőbb parancsra eltiltanak.) A propagandisták mun­kássága által e clubbok szövetséggé alakultak a schweiczi státusszövetség mintájára. Ez úgynevezett „Lemanbund“-ot egy „Vorort“ kormányozza, melly minden 6 hónapban vál­toztatja helyét. A mostani élőhely Lausanne. Minden hat hó­napban valamennyi clubbol követei összejövetelt tartanak. E gyűlésben az élőhely jelentést tesz a közügyek vezetéséről, és ezután az új élőhely jelöltetik ki. Az ember visszaborzad a hihetlen munkásságon és valóban ördögi eszközökön, mik­kel a propagandisták a munkások elcsábítására élnek. Egyi­­kök p. o. e képen ír Zürichből a középponti hivatalhoz: „Nem képzelhetitek clubbunk állapotát. Mindenek előtt a kormány miatt nagy elővigyázatra kényteleníttetünk, továbbá legna­gyobb része az ide érkező munkásoknak egyenesen Németor­szágból jó, és ezért a királyi rendeletek és egyéb hunezvát­­ságok (Hundsfödereien) által nagyon megijesztvék. Legtöbbje azt kérdi tőlem a clubba lépéskor, nem politikai-e az ? E szerint kénytelenek vagyunk őket az abc-re észrevétlen ok­tatni, mihez jelesen szükség, őket arról meggyőzni, hogy a a vallás nem egyéb mint szemétdomb. Clubbunk tehát csak előkészületnek tekinthető a franczia Schweicz clubbjainak számára, és én oda küldöm mindeniket, a­ki Zürichet el­hagyni akarja.“ Egy másik bizonyítványa a propaganda mun­kásságának ez. Morseeban több bádogos legény még nem volt tagja az ottani clubbnak. A propagandisták egyike ezt írta a középponti hivatalnak: „Küldjétek ide Jüstint N. N-t, vagy ennek hiján más alkalmatos bádogost, kire számolhatunk, és ki alkalmatos arra, hogy e város bádogos legényeit az egye­sületbe hozza. A clubbok mindig leveleztek egymással; min­­denikben ezzel különösen megbízott tolivivő volt. Az élőhely is intézett körleveleket a clubbokhoz, utasítást adva nekik, vagy buzgalmakat felelevenítve. Ez egész levelezés politikai tartalmú és jele annak, mennyire át volt minden hatva a for­radalmi szellemtől. Minden clubbnak választmánya volt, melly a közgyűlésben tárgyalandó kérdéseket előkészité. A propa­ganda mindig e választmányokhoz intézé utasításait. A ta­nácskozás tárgyai mindig politikai, társadalmi és vallási kér­dések valának.­­ Több clubb lassan kint diszleni kezdett és tetemes pénz felett rendelkezik. Voltak hírlapjaik, könyvtá­raik, zongoráik ,stb. a kézművesek csábítására. A berni, genfi , lausannei, zürichi és chaux-de-fondsi clubbok hatal­masok voltak. Az utóbbi p. o. 1844 végével 207 tagot szám­lált, és az 1845 öt első hónap alatt 204 tagot. Ezen kivül Chaux-de-Fondsban az ifjú Germania mellett még egy nagy­számú communista clubb is létezett, mi­szerint a communisták és atheisták száma Schweiczban ezerekre megy.­­A clubbok, kivévén a lausanneit, talán mit sem tudtak a propagandáról, de mindenikében legalább egykét propagandista volt, olly feladattal, hogy abban a tüzet szítsák, a clubbnak irányt adjanak ,s benne az atheismus és felforgatás szellemét fej­­leszszék. Ez fájdalom igen nagy mértékben sikerült nekik. Egyikök így örvend levelében: „Clubbistáim hatalmas elő­menetelt tesznek ! Már­is szép hírre kapott atheismusok!“ — Marr hírlapja, az „ifjú Germania“ kitűzött zászlója, az atheis­­mus elvét lobogtatja. „Isten és halhatlanság vén asszonyi lo­csogás ! mond Deleke ,Atheismus­ czím­ű czikkeinek egyiké­ben. E hírlap szerint Voltaire és az encyklopadisták még csak gyermekek voltak, és koránsem állottak az atheismus csú­csán. „Német fiatalok! Így szól a szerkesztő egy helyen, ne engedjétek magatokat a gondviselés légtüneménye által orron hozatni! Ne feledjétek, hogy a testi embernek, nem pedig lelkének vagytok kötelesek erőtöket szentelni!“ Ez vallási rendszere az ifjú Germaniának. A hírlapnak több mint egy har­mada illy tanokkal van kizsufolva. Következő idézetből er­kölcstana is kivehető! „Hajh! csak nagy bűnöket, véres, óriási vétkeket láthatnék, hogy ne kellene tovább néznem ez unalmas erényt, a mindennapi morált!“ A politikai és sociá­­lis elvek pedig ebből láthatók: „Mi erőszakos haladást aka­runk. Németországnak politikai, vallási és sociális átalaku­lásra van szüksége , és ha e mellett vallás és politika füstbe mennek, a sociális ember annál tisztábban fog kilépni a pro­­cessusból. A német szabadelvűek szerencsétlen untató ficz­­kók. A dicső emlékezetű Tschech (ki a porosz királyra lőtt) ez egyhangúságba változatosságot akart hozni, fájdalom, hogy fáradozása nem jól sikerült. Tschedi tette bosszuállási tény volt, már pedig a bosszuállás természetes igazságki­szolgáltatás.“ E rövid kivonatokból fogalma lehet az olvasó­nak e lapról, és az ,ifjú Germania" clubbjainak, hol a lap­nak 500 előfizetője volt, szelleméről. Senki nem fog ezen­túl a királygyilkosokon csodálkozni, midőn illy propaganda létez, melly a mesterlegényeket előbb atheistákká teszi, az­után politikai szenvedélyekre izgatja és Tschechet höskint di­csőíti. — Standauon kivül Chaux-de-Fondsban még négy propagandista száműzetett Schweiczból és a szövetséges kor­mány köszönetet szavazott Lardy pontsi mairenek és Favre neufchatel cantoni rendőrigazgatónak az ifjú Germania fel­­fedezéséért.“­­ — Megjegyzendő, hogy Neufchatel canton Schweicz franczia határán fekszik és egyszersmind a porosz királyság egyik alkatrésze. Ó-Schweiczból, sept. 14. A dolgok állapota mind­inkább békésebb alakot ölt, és jóllehet Ó-Schweicz a legkö­zelebb tapasztalásokon okulva istenben és kardjában bízik, mégis reméljük, hogy a minapi aggodalmak nem valósuland­­nak. A berni nagytanács rendkívüli gyűlésének eredménye igen megnyugtató a kedélyeket; mi azt hiszszük, addig nem fog új intercantonális háború kiülni, míg Bernben a jelen kormányi többség fenáll. Miután ez eléggé teljes bizal­mi szavazatot nyert, várható, hogy a béke ösvényén ma­­radand és a radicalok túlzó törekvésének gátol vetend. Igaz , a berni állapotok állandó biztosítékot nem nyúj­tanak , mert októberben a nagytanács újjáválasztása leend, azonban a nagytanács szilárd magatartása nem maradhat befolyás nélkül e választásra. A nélkül tehát, hogy a berni nagytanács eredményét túlbecsülnék, örvendnek annak az ó cantonokban. — Luczern nagytanácsa egyidőben a bernivel szinte összegyűlt és abban a kedélyek nemsokára a megnyug­tatására nagy hajlandóság mutatkozott. A vezéreket kivéve, minden résztvevő a decemberi és martiusi történetben nem sokára bocsánatot nyerend NAGYBRITANNIA, London, sept. 14. A legnagyobb befolyású orangisták roszaják ugyan eleinte a protestáns pár­tiak enniskilleni demonstrációját, azonban a kormány eljá­rása az orangistai tisztviselők ellen az összes ír orangismust és az angol torykat igen felingerte. Winchelsea lord csupán Watson iránti rokonszenvből tette le hivatalát, és Roden lord felette szenvedélyes beszédet tartott egy lakománál, ’s azt azzal végezé, hogy dicső III. Vilmos arc­képét vonta ki keb­léből ,s azt a közönségnek megmutató. E képet, úgymond, mindig magánál hordja mint jelét annak, mi áll előtte legna­gyobb becsben e földön ; mert a képet maga a király aján­dékozó Notingham grófnak egyike után azon véres hadjárá­soknak, mellyben az Oranien ház és a protestáns párt Izland szabadait és vallását semmivé tették. — Lehet-e még olly férfiúnak mint Roden­illy túlságos pártnyilatkozata után O’­Connell szenvedélyességét, vagy pedig Cavan megye ag­gasztó állapotát csodálni ? Az ügy azonban még közelebb felvilágosítást kíván. Tudva van, hogy Izlandban az erősza­koskodás és ijesztés, mikkel a titkos néptársaságok a föld­birtok átruházását meghatározni törekszenek, legközönségesb oka az ottan elsőforduló vétkeknek. A földesúr nem változ­tathatja bérlőjét ,s nem rendelkezhetik birtoka felett tetszése szerint, a nélkül hogy magát és az uj bérlőt a legiszonya­­tosb következéseknek kitenné. Az ir bérlők nem örökösök, hanem földesuruk önkényétől függnek, azonban a haláltóli félelem biztosítja őket bérlet­ökben, és a vétek e­lemét a parasztság űzi, a papság pedig mint teljes jogszerű, és az ország erkölcseiben elismert befolyásgyakorlást jóváhagyja. Erre egy bizonyító példa e napokban történt. Southwell ka­­tholikus földesúr Cavan grófságban adósságba esett, és ura­­dalma az ír udvari törvényszék ítélete folytán árverés alá ke­rült. Bizonyos Hamilton vette meg 50 ezer fonton. A vásár­lás tökéletesen jog- és törvényszerű volt. Az ír nép azonban egészen más véleményben van. Illy birtokátruházás a csa­ládról újra minden szenvedélyeit felingerli, és ha Hamilton, vagy helyette más valaki a jószág birtokába ülne, házát al­kalmasint leégetné és családját meggyilkolná. A vezérlő ka­­tholikusok jobb utat javasoltak e viszály kiegyenlítésére ,­­s már aláírásokat kezdnek gyűjteni Southwell úr adósságainak kifizetésére, hogy birtokában megmaradhasson. Európa leg­szegényebb népe arra szólíítatik fel, hogy 50 ezer font ster­linget tegyen össze e czélra és olly ember számára, kinek neve honán kivül soha meg nem emlittetett. A Times egyik Izlandba küldött szerkesztőjének közle­ményei legnagyobb érdekkel olvastatnak, kivált mivel többet foglalkoznak az ország sociális állapotával mint pártküzdel­meivel. Rajzolatai számos ír absentista földesur cselekvés­módjáról uradalmaikon, épolly kebelrázók mint igazak. A szerkesztő akadt olly emberekre is, kik csak burgonyából élnek egy kis borssal és vízzel vegyitve, kiknek egyetlen foglalkozása egy darabka silány föld mivelése, mellynek ter­mékei életök i­ly szűk fentartására is alig elegendők. Maguk a repealerek hivatkozni kezdenek a Times e czikkeire. igaz, hogy Izland Nagybritannia szégyenfoltja, de a vád legna­gyobb súlya saját fiaira nehezkedik, saját földbirtokosaira. FRANCZIAORSZÁG. Far­is, sept. 14. Az északi vas­pályarészvények elosztásáról, melly most az odaengedés után történik, mulatságos dolgokat beszélnek. Kezdjük a jó oldalnál. Bizonyos, hogy Rothschild ur több kisebb vagyonú családnak , mellyek tőle különös kedvezésként néhány rész­vényt kértek, adott belőlök, mi a 400 franknál több ráfize­tésnél , mellyet a börzén nyernek, nem csekély ajándék volt. Mások ellenben , kik szinte írásban folyamodtak hozzá, azzal panaszkodnak, hogy választ igen, de részvényeket nem kap­tak. Rothschild úr mostan az illető személyeknek érdemek­­hez aránylag kedveskedik. Mindenek előtt a váltó ügyészek dicsérhetik bőkezűségét, ezek mindenikének, azaz 60 egyénnek huszhusz részvényt küldött. Ez mindössze 1200 darab, és a mostani rápénzzel 480,000 franknyi aján­dékot tesz. Azon lapok szerkesztőségeire is, mellyek Roth­schild úr érdekét előmozdítók, vagy mellyek, mint a Fresse, a fegyvert utolsó pillanatban letevék, kiterjedt a dúzs lőzsér jótékonysága. A J. d. Débats különösen gazdagon megaján­dékozottnak lenni mondatik, nem különben a Presse is kö­penye megfordításáért, és a hallgatott lapok sem felejtettek el. Sőt tudni akarják — mi azonban nem bizonyos — hogy a pénzvásárpiacz nagylelkű fejedelme magán az ellenséges Nationalen is 50 darab részvény megküldése által akart bu­­szut állni, de határozottan tagadó választ kapott. Följebbi ada­tok felvilágosításul szolgálhatnak a Democratie pacifique mai számában olvasható panaszokhoz, hol majd minden nyilvános közlöny a Rothschild féle részvények által megvesztegetett­ 205

Next