Budapesti Hiradó, 1845. július-december (207-310. szám)

1845-10-23 / 272. szám

268 _hol egész világrész-----------sőt kettőnek is érdeke forog kérdésben, egy csatorna nem találhat részvétre vagy ki­tartásra !! És pedig alig van kereskedelmi irány, melly en­nél sebesebben fejlődött ki, mint­ azt a Journal d’Odessa maga is eképen mutatja ki: Sulinai hajó-mozgalom 1835—1844 közt. 1835 18 36 1837 1838 18 39 1840 1841 1842 18 43 1841 16 100 123 289 319 439 534 215 375 54­­5 761 280 325 502 372 551 426 153 252 325 563 100 129 152 150 143 146 91 139 192 228 27 42 130 145 215 143 42 79 429 155 14 33 90 117 105 113 23 52 116 172 42 43 81 76 73 61 34 39 47 58 1­­9 18 12 17 19 23 22 15 28 28 24 14 19 21 179 9 209 26 2 13 15 16 189 6 1 19 2 2 9 131 — 1 2 3 _ 3 177 — 1 5 11 . _ 2 4 3 3 3 1 — _ _ 2 1 2 — — — — 2 _ _ 2 — 4 — — — — 1 ai —_ _ _ _ — 1 1 2­­. _ _ _ _ — — 2 2 1 _ _ 1 _ _ — — — 3 3 _ — — — — — — 1 1 _ _ _ _ — — — 1 — 1 2­­— — 1 — — — — — — 598 7251300 1480 1622 1483 595 988 1410 20 30 Török Orosz Sardiniai Ausztriai Jonnai Aldunai * Angol Samosi Franczia­­országi Nápolyi Belga Toscanai Romai Hannoveri Svécziai Porosz Hollandi Amerikai Szerb Dániai öszvesen Mesgyéki Túróczból. Megyénkben mielőtt még a három év lejárt, már elkezdődött a korteskedés,’s midőn azt már mind­két párt legnagyobb tűzzel űzte, akkor a pártok főnökei közt barátságos egyezés kísértetett meg. Az egyezés tudtomra nem sikerült, de ámbár a közbékének igaz kívánói annak ma­lasztit nem élvezhetik , a kísértésben mégis annyi köszönet van, hogy a korteskedési hév mindkét részről jóval alább­­szállt. Illy körülmények közt pes­­zre kitüzetett az évnegye­­des gyűlés, és kiki feszült figyelemmel várta ennek kimene­telét, részint a tisztválasztási határidő kitüzetésére nézve, ré­szint pedig a némelly felveendő tárgyak érdekessége tekinte­téből. Előttei napon, a megyeháznál tapasztalt mozgalmak oda mutattak, hogy a gyűlés a főispáni elnöklet alatt fog tar­tatni ’s ez másnap be is teljesült; ’s miután az igen számo­san egybesereglett­eák körében, előbocsátott fényes meghí­vásra, harsány éljen­ kiáltozások közt ő mlsga megjelent, ’s az elnöki széket elfoglalta , beszédében főleg az ő felségének jeles ecsetü képére , mellyel a terem nemes pacsér­ Tocsek Mátyás ajándékából feldiszesittetett, figyelmezteté a­kirat; ezután pedig hódolva tisztelt nádorunk ő fenségének félszá­zados választási emléknapját üdvözlő felírással megünnepel­­tetni inditványozó, mire szűnni nem akaró ,éljen­ kiáltással válaszoltak a rendek. Következett a múlt évnegyedes gyűlés jegyzőkönyvének felolvasása, időközben kisgyűlésnem tartat­ván , majd a magánosok ügyeit tárgyazó üdv. rendelvények kihirdetése; ’s igy ezek után került a sor a helyi­ tanács intéz­­vényeire, mellyek közöl midőn a katonai karhatalom alkalmaz­­­tatásáról szóló felolvastatott volna, főispánunk vala első, ki az intézvényt elfogadtatni ajánlá, olly megszorítással, hogy az alispáni hivatal tettéért szinte felelős lévén, csak ennek tudtával ’s megegyezésével rendelhessék meg a szolgabirák a hatalomkart, ’s ez egy szóval ’s akarattal határozatta jön, mert ellene egy szó sem emelkedett, meggyőződve lévén a­rrk a felől, hogy valamint káros lehet néha a hatalomkar használata, úgy sok esetben üdvössége elvitázhatlan. Ezt kö­veté azon intézvény, melly némelly megyebeli nemesek leg­felsőbb helyen benyújtott folyamodása következtében, azon törvényszéki határozat iránt, melly törvényszéki tanácskozá­sokban belső coordinatióképen a latin szóbeli nyilatkozáso­kat ki nem rekeszti, körülményes jelentést felterjesztetni ren­del ; ’s itt az olvasót azonkívül, hogy a jelen lapok 215dik számában most érintett határozat keletkezése ’s viszontagsá­gai körülményesen előadvák, kiegészítésül következőkre kell figyelmeztetnem. Azon párt, melly első alispánunk el­lene, miután indítványával sem a törvényszéken, sem az ak­kor idején tartott közgyűlésen nem boldogult, indítványa pe­dig épen ellenkező végzést szült, ő felségéhez folyamodott, ’s a végzést megsemmisittetni kéri; azonban ő felsége, mie­lőtt valamit végzésünk felől határozna, a helyi­ tanács útján a dolog mibenlétéről körülményes tudósítást kíván fel. Ter­mészetes, hogy ezen kérdés, annál inkább, mivel a folyamo­dásban az első alispán személye hivatalos eljárására és tör­vényszéki elnökségére nézve —, magával a végzéssel össze­­kapcsoltatik , és mivel most a tisztválasztás küszöbén állunk, bizonyos tekintetben pártkérdés is lehetett; de hála Istennek, még­sem fajult ollyanná, mint talán sok megyében illynemű kérdések fajulni szoktak ; mert kivéve azon jeleneteket, mik a nagy sokaság egyenes kifolyásának tulajdoníthatók, miu­tán néhány mindkét pártbeli szónok higgadtan nyilatkozott volna, csakhamar abban jön a megállapodás, hogy körül­ményes tudósítás gyanánt a törvényszéki végzést, és a gyű­lésen közbevetett óvás folytában hozott határozatot, hiteles kiadásban a nagy kormányszéknek fel kell küldeni.­­ Ez­zel az elsőnapi tanácskozás befejeztetett, ’s a főispán által száznál több terítékre adott ebédnél, a két pártbeliek legba­rátságosabb toaszokat ürítettek egymás egészségére, úgy, hogy kinek a dolgok állásáról tudomásuk nincs, ezen jele­netből a pártok nemlétét bízvást állíthatná. — Másnap a gyű­lés első alispánunk elnöklete alatt folytattatván, és October Okén befejeztetvén, megemlitendök következők: gr. Széche­nyi Istvánt hozzája intézendő üdvözlő levelünkben egyszers­­mind tájaink megszemlélésére kérjük meg; azon örökös tar­tománybeli elnevezés ellen, melly a bécsi kórházi intézkedés­ről szóló közintézményben előfordul, végzésileg óvást te­szünk ; nemesek által leírt úrbéri telkek összeírása, azonkal, *) Moldva és oláhországi. — hogy megyénkben kivéve a földesurakat, nemeseink jobbágyi telkektől, még a törvény behozatala előtt adóztak, az urb. törvények kihirdetése alkalmával megtörténvén, ezen össze­írásnak alapján a mostani állapotról, még a gyűlés előtt je­lentés létetett, ’s első alispán által elnökileg a helyi, tanács­nak felterjesztetett. Az orosz birodalombani kereskedésnek embereink által üzdelését tudató közintézmény örömmel fogad­tatott , katolika hitről evangélikusra történt átmenetelek iránt némelly esetekre vonatkozólag az evang. lelkészek írásbeli nyilatkozás-adásra fognak szorittatni, ’s a fenforgó, vádkép feladott körülmények, vegyes küldöttségek által megvizsgál­tatni. A marhahúsnak ára tovább is 11 krban meghagyatott. BUDAPESTI HIRHARANG. A „Pesti Kör“ múlt vasár­nap tartó első közgyűlését az országúti Kunewalder-házban, már díszesen butorzott szállásán, ’s magát alakultnak nyi­latkoztatván, a részvénydíjt évenkint fizetendő 15 ezüstforint­ban állapította meg, ’s 5 ftot egyszerre mindenkorra rendelt fizettetni az uj butorzatra. E mellett tekézés, kártya, dohány, olvasás is ingyenes. Határoztatott egyszersmind, hogy egy évre is fogadtatnak el tagok, kik minden kényelmében ré­­szesülendnek e társulatnak, a szavazásjogot kivévén, melly kizárólag csak hároméves tagok által fog gyakoroltatni. A tisztújító közgyűlés jövő vasárnap, oct. 26-án, d. e. 10 óra­kor menend véghez. Az egész bútorzat honi, kivévén a vilá­gítási eszközöket. — Budán egy közel 80 éves aggastyán, biztosított háromezer p­öftnyi évi jövedelemmel, ki ezenkül­­ötelen és tökéletesen független vala, ’s korához képest jó erőnek és egészségnek örvendett, múlt vasárnap reggel élet— unottságból agyonlőtte magát! — Múlt héten a budai teme­tőben reggel felé egyszerre három helyen tüzet láttak, ’s né­­mellyek azt gondolák, hogy elásott kincsek lángolnak, mely­­lyek csakugyan igen tetemesek lehetnek, ha meggondoljuk, mennyi pénzbe kerültek az ott porló gyomrok; mások ellen­ben azt hitték, hogy néhány tüzes szerelmes sírjából emel­kednek a pusztító lángok ; végre azonban kisült, hogy a te­mető felügyelője a „szemetet“ halmokra hordatá és felgyúj­­tatá. Ezen mulatságát nem akarjuk korholni, mert­ mindenki úgy mulatja magát, a­mint leírja; de általában néhány szót kell elmondanunk a budai sirkerbről, mire több igen tekinté­lyes helyről egyenesen felszólíttattunk. A budai temetőben húsos embercsontokat láthatni gyakran, miken s­ebek rá­gódnak (ezt magunk is láttuk); láthatni meztelen halottakat fényes nappal sírba dobáltatni (erre hiteles tanúink vannak); ezenkül a „bakterek“ igen drágán fizettetik magukat a han­­tolásért ’sat., ’s ha valaki saját emberei által csinosittatja föl elhunyt szeretteinek sirhalmait, bizonyos benne, hogy a bakterek a munkát három nap alatt elrontják, ’s kérdőre vo­natvan , csak azt felelik , hogy ők a sírokat nem kötelesek őrizni, sőt még a megfizetett munkát is lerombolják, hogy új zsarolásra nyíljék alkalmuk. Ajánljuk tehát a budai vá­­roshatóságnak, hogy a sok panaszt valahára szüntesse meg, kövesse Pest példáját is adja a temetőt illő felügyelet mel­lett haszonbérbe, hogy botrány nélkül lehessen az elhunytak e csöndes tanyáját meglátogatni, mert különben végre kény­telenek lesznek az emberek meg nem halni.—Pesten nem rég egy vidéki uraság települvén meg, a nagyvárosi élet egyik kellem­ével csakhamar megismerkedék, cseléde­­­­i. az asztali ezüstöt ellopta; rögtöni vallatás által azonban any­­nyira elrémült, hogy a zálogházi czédulát kiadta, mert már oda tetté az ezüstöt, sőt a biztos érzékeny kérdéseire a pénzt is megfelék szolgáló kedvesénél, kivel már szökni készült. Roszul sikerült merényekről most a városi börtönben elmél­­kednek. — A gőzhajótársaság f. évi augustus végéig össze­­sen 558,655 embert szállított, ’s összes jövedelme ugyanezen idő alatt 1,292,278 ft 43 kr volt pengőben. — Swoboda órás most honi órákat árul száz pgöfton, mellyek Sweiozban ké­szültek ’s Deák élethü arczképével díszesitvék. E szerint csakugyan Deáktól várhatjuk már most, hogy megmutassa: hányat ütött az óra? — A „Spiegel“ szerint Dessewffy Aurél gróf hátrahagyott minden munkái díszkiadásban fognak meg­jelenni. A kiadást e czélra alakult részvényes társaság esz­­közlendi. E gondolat mindenesetre igen szerencsés. Óhajta­nák , bár az élő jelesb irók munkáinak kiadására is illy tár­sulatok vállalkoznának, mi rendkívüli emelkedésre segíthet­né irodalmunkat, é s több író nem kényszerülne rötekintettel lenni munkáinál a divat kivonalira, melly nélkül pusztán nyerészkedő kiadót soha nem találhat. —­0 Magyar gazdasági egyesület. A nagyérd. gazdaközönség ezennel értesittetik, hogy az egyesületnek f. é. novemberi és illetőleg leopoldvásári gyűlései következő sorban fognak tartatni: november 4kén, kedden d. u. 6 ór. a szőlőmű­­velési , — november 5kén , szerdán d. u. 4 ór., az állattenyész­tési, — november 6kán, csütörtökön este 6 ór. a géptani és er­­dészeti szakosztály fog ülést tartani; november 8kán, szombaton d. e. 10 és d. u. 5 ór., a magyar gazdatisztek érdekében állítandó nyugdíjintézet iránt kinevezett küldöttség tartja előleges tanácsko­zásait; november 9-én , vasárnap d. e. kormányzó- választmányi ülés, végre november 10kén hétfőn d. e. 10­/1 ór. közgyűlés, mellynek főbb tárgyai lesznek a) a középponti gyümölcskert ügye, b) a szarvasmarhatenyésztés országos előmozdítása ügyében és Pest vármegyének adandó vélemény, c) a gazdatisztek érdekében állítandó nyugdíjintézet ügye körül teendő lépések és rendszabá­lyok elhatározása, d) a szakosztályi működések iránti előterjesz­tés, e) az egyesület köztelkének építési ügye, f) jelentés a német gazdák boroszlói gyűléséről ’sat. ’sat. Egyesületünk t. ez. tagjai tehát, valamint egyéb ügybarátok is, minél számosabban megje­lenni keretnek.—­2szor. Miután a gazdasági „Kistükör“ czimű­ népkönyvünk kik kiadása is végképen elfogyott, s mindazon nagyérdemű egyházi férfiak , földesurak , hatóságok és községek, kik ezen népiskoláinkban napról napra kevésbbé nélkülözhető nép­­könyvből nagyobb számmal hozatni óhajtanak, méltóztassanak be­cses megrendeléseiket a novemberi vásár alkalmával megtenni, hogy az azonnal nyomtatás alá kerülendő sík kiadás példány­szá­mát ahhoz szabni lehessen. —­3 szor. Szinte a közelgető novem­beri vásárig a robot és dézma ügyét illető ’s még. gr. Batthyány Kázmér által jutalmakkal koszoruzott 3 rendbeli pályamunka sajtó alól ki fog kerülni ,s 1 ft 20 krjával pengőben minden hiteles könyvkereskedőnél, ugy az egyesület titoknoki és előadói hivata­lánál is lesz megszerezhető. 2 4szer. A „Magyar Gazda“ t. ez. olvasói és pártfogói szives tisztelettel kéretnek, miszerint a jövő félévi előfizetés megtételére a pesti novemberi vásár alkalmá­nak kényelmeit és alkalmait használni ne terheltessenek, végre el­őször. Azon tisztelt hazánkfiai, kik a szarvasmarha tenyésztés körében az egyesület által kitűzött 100 arany jutalmú kérdésre pályázni óhajtanak, ezennel figyelmeztetnek, hogy a pályázásra kitűzött idő f. é. dec. 31 kén lefolyik. — Pesten , oct. 15én 1845. Török János, s. k. egyesületi titoknok. (Antithetica, a vallótörvényszéki eljárás hibáiról a P. Zeitungban érte­ke­z­­­n­e­k.) A Pester Zeitung 113. és 114i. számaiban egy értekezést közöl­t­ a váltótörvényszéki eljárás hibáiról. Elsőben is a váltótörvényszéket vádolja, mintha az nema törvények értelméhez képest hozna ítéleteket, hanem mintegy törvényhozó, egyszer egy másszor amúgy ítél; továbbá hi­bás eljárása miatt káros eredményűnek nevezi azt. Különö­sen következő okokból, mert az adósnak kifogását az iránt figyelembe veszi, hogy az adósnak megegyezésén kívül teh­­etett ki­váltóvá a kötelező irat; aztán ritkán rendel biztosí­tási végrehajtást, a városi hatóság által végrehajtásokban megelőztetik, és végre mivel az alperest idézteti, marasz­talja és igy rendel végrehajtást, a váltótörvényszék eljárását lassúnak mondja. Ellenkező meggyőződésemet el nem hallgathatom, mivel N. értekezéséne­k tartalmában nem osztozhatom. Minden állí­­tásomat pedig a tör­vény tudomány mezején szerzett ismerete­ken alapitandóm; nem azért, mintha a megtámadott váltó­törvényszék védelmezője tudnék vagy akarnék lenni, melly különben is bírói hatóságához képest igazságkiszolgáltatás által azon után mozditja elő a közjót, mellyet honi törvé­nyeink szabtak ebbe­ — egyedül II. értekezésének ellenzé­séül , véleményemet közlöm e tárgyban az olvasó közönség­gel, hogy a két ellenkező nézet egybevetéséből ítéltethessék meg, mellyik legyen a tévedt és hibás okoskodás. Egyszers­mind kijelentem, miszerint igyekezetem abban központosul, hogy megmutassam, miképen e.nek a váltótörvényszéki el­járás elleni vádjai a jogtudomány ismeretlenségében fenek­­lenek. Ellenzésem ebben áll: a váltótörvényszék törvények ér­telmében ítél, de tartozik is úgy ítélni. — Egy váltótörvény­­széki határozatot sem olvastam még, melly az 1840: XV. t. ez. II. 124. §. rendeletéhez képest okokkal támogatva nem lett volna. — Valahányszor a perlekedő fél a váltótörvény­széki határozattal meg nem elégszik, azt a Il­. 133.137. 1844: VI. t. ez. 19. §. értelmében felebbezheti. Mikből kö­vetkezik, hogy önkényesen nem ítélhet, de törvényszerüleg ítélni anyagi érdekek is kötelezik, különben a Hr. 140.1844. VI. t. ez. 14. §. szerint kárpótlással tartozik a feleknek, mi­ben már az aradi, sopronyi, pesti váltótörvényszékek el­marasztalva is voltak. Ennélfogva átaljában képtelenség állí­tani , mintha a váltótörvényszék nem ítélne törvény szerint. Átmegyek továbbá N. értekezésének részletes taglalására. Az arra nézve ellenkező véleményben vagyok, ugyanis azt hiszem, hogy a váltótörvényszék, midőn a szerződés vég­bementekor ki nem töltött, később az adós megegyezte nél­­­­kül kitöltetett okiratot váltónak nem tartja, akkor törvény­­szerint jár el. Ilyen eljárást parancsol az II. 14., 19. és 20. §. — Hiedelmem szerint N. ezen törvényszakaszok egybeve­tését nem kisérte meg tökéletesen, mellyek szerint a váltó­szerződés végbementével a törvény múlhatlan megkívánja váltóban a kellékeket, különben azokat köztörvényi tekintet alá esőknek rendeli, — ennélfogva a váltószerződés végbe­mente ellen az adós által támasztott kifogást a bíróságnak figyelem nélkül hagyni nem lehet, mert akkor törvénytelenül cselekednék a váltótörvényszék, ha alperest, ki be tudja bizonyítani, hogy az elfogadással átadott okirat üressége miatt, a váltószerződés végbemente még egyezkedéstől függ —­illy kifogásában meg nem hallgatná, mivel az üres okirat akkor lesz váltóvá a hitelező kezében, ha az adós megegyez­­­tével töltetik ki. Határozottan mondja az I­r. 35. §., hogy az üres forgatmány később kitöltethetik, de az üres elfogadást kitölteni a váltótörvény sehol sem engedi meg. — Tekintsünk kissé a váltófoglalkozások körüli szerződésekre, különösen a váltószerkesztés módjára: a hitelező, kiadásával váltót fogadtat el, nem cselekszi ezt a­nélkül, hogy egyezkedésük értelmében a váltót ne tudná kitölteni. Az egyezkedés meg­történtével tehát a hitelező vagy maga tölti ki a váltóban a fizetés feltételeit ,s így fogadtatja el a váltót; a vagy azo­kat felírja az elfogadó , ’s ezután adatik át a váltó ; avagy az elfogadó a kitöltést, elfogadás megtörténtével ’s váltó áta­dása után teljesíteni a kibocsátóra bízza. Ezen esetekben az adós nem bizonyíthatja be azt, hogy a váltószerződés közte és hitelezője közt végbe nem ment. De igen sok esetet hoz­hatnék fel, mellyekben az elfogadott váltóban, a fizetés fel­tételeit az elfogadó azért nem tötte ki, mivel a váltót pénz­­hajhászó kezekre bizván, a váltószerződés végbevitelét a köl­­csönzőveli egyezkedéssel föltételezé. És ezen tekintetben cse­lekedett volna ez a váltótörvényszék törvényjog, és igazság szerint akkor, ha az elfogadónak, például olly esetben, mi­dőn ez ki nem töltött váltóját pénzkeresés végett adta haj­­hásznak kezébe, de a hajhász sem pénzzel sem váltóval nem térvén többé vissza , a váltó bepereltetett —­ figyelembe nem vette volna azon kifogásait, mellyeket a váltószerződés végbe nem mente iránt bizonyított. — Láttam ugyan egy két keres­kedőnél , hogy elfogadott vásári váltóit beperlés szükségére szokta kitölteni, — mire megjegyzendő, hogy mindenesetre

Next