Budapesti Hiradó, 1845. július-december (207-310. szám)

1845-08-07 / 228. szám

88 777 600 négyszög­ölet, vagyis 648 holdat tesz. Ezen körül­­m­én­y a csatorna jövedelméből évenkint tetemes költséget nyelne el; mennyi legyen ezen költség? meghatározni nem lehet mert, mikint említem, földünkön ehez hasonló pél­dára nem akadunk, ’s ha a fentartási költség mennyiségét csak közelítőleg akarnék is tudni, ismernünk kellene a föld nemét is 6—9 ölnyi mélységben. Ámbár tehát e módon igen czélszerűen és tökéletesen köt­tetnék össze Magyarország két első folyama, mindazáltal meg sem ajánlható az,azon nagy pénztőke miatt,mellynek száz­tóli ötös kamatra már 1­­50 apo­­rtot tenne' s e szerint itt is egy vaspálya alkalmazása, mellynek építési költsége alig tenné az összeg egy hatod részét, inkább lenne maga helyén. Mielőtt azonban határozottan kimondanám véleményemet, taglaljuk röviden a Beszédes által Naviglio nevezet alatt szó­­­­habozott csatornát is. Az érintett csatorna tervének részletességeibe nem bo­csátkozhatom azért, mivel az, az 1840­. évi 38­­. sz. utal­­ma alatt álló részvényes társaság által már mű­tani vizsgálat alá bocsáttatott ’s a competens technicai főtisztség már ki­mondotta ez eszme iránt véleményét, melly tehát a tárgyal­tatás kiegészítése végett azon tisztelt társaságtól kikérendő volna. Minden ez ügyben mondandókat tehát a tisztelt kö­zönség magán­nézetemnek venni méltóztassék. A Navigliónak tervezője, mint már feljebb emlitem, na­gyobb részben a csatorna azon vonalát követte, mellyel Bálla 1791 évben kimutatott. Főeszméje egyébiránt abban áll: a Dunát a Tiszával közvetlen folyóvizű­ csatornával összekötni. Tekintetbe vévén azon akadályt, miszerint a közben eső földhát 8—9 mföld távolságra 6-9 öllel fekszik magasab­ban a Duna legkisebb színénél, és 18—21 öllel a Tisza legkisebb vizeszinénél, mellynél fogva, ha a Duna és Tisza közti 12 öl eset, a csatorna folytában egyenlően eloszlatnék, a vonal nagyobb részén, olly mély ’s aránylag olly nagy ki­terjedésű ásásoknak kellene történni, mellyeket, a mint alább meg fogom mutatni, sem pénzzel, sem erővel győzni nem le­hetne; a Naviglio tervezője ezen legyőzhetlen munkát majd­nem egészen a viz erejére szándékozik bízni olly kinézéssel, hogy az előleges csekély ásások következtében, a csatorna magát a legnagyobb hajók hordozására 6 évek alatt ki fogja a vizerejénél fogva képezni. Ezen szándékát pedig egy kisméretű csatornának kieme­lése által véli elérendőnek , olly formán, hogy annak feneke a Duna középvizénél 4 lábbal alább, tehát a legkisebb víz felett 8 lábra tétetnék , ’s igen csekély esést nyerne mind a­­zon pontig, hol a földszintek lejtősége a Tisza felé kezdődik 's melly a Dunától 15 mfdnyire esik. Ezen előásásba részint a Duna víze, midőn az 8 lábon felül áll, részint az ezen ásáshoz közel eső mocsár-vizek , mellyeket tervező 9 millió köb­ölre számít, vezettetvén, ezen intézkedésből várja, hogy a víz ereje a czélzott csatornát egész mélységben és széles­ségben 6 évnek elforgása alatt ki fogja képezni. Minthogy szerző az ásás tömegét közel egy millió köb­öl­re teszi, a csatorna völgyelete pedig tökéletesen kiképzett állapotában 21,766,000 köböl tért foglal el ,­ lenne a vizre melly minden másod perezre legfeljebb 100 köblábnak tétet­hetik, bízandó kivájás több mint 20 millió köb­öl; ’s igy min­den 4 köbláb víznek 1 köbláb földet kellene egyremásra cl­seperni , hogy a javasló felvételének eleget tegyen. Az eszme létesítésére megkívántató költség csak mintegy 3,300,000 flra számíttatott, melly aránylag csekély költség a vállalatot valóban kecsegtető alakban tüntetné elő, ha a felette merész hypothesis valónak vétethetnék. Ezen eszme taglalásánál, először is kérdés támad: a földnek minősége iránt 10—15 öl mélységben történtek-e fúrások, és hol? Ezt annyival szükséges­ tudni, mivel ter­­mészettanilag, a kérdéses közben olly szilárd agyagföld gya­nítható , melly daczolna a viz megtámadásának, söl lehető, hogy illy mélységben kőrétegek is vonulnak át, minek köz­tudomás szerint a pest-szolnoki vonalban is találhatók; melly esetben a viz nem 6 évnek lefolyása alatt, de századok múl­va sem tenné meg várt hatását, ’s a legjobb esetet feltéte­lezve sem mosna egy rendetlen vad ároknál egyebet; minél fogva nem maradna egyéb hátra, mint­ mivel a csatornának illő mértékbeni kiásása meggyőzhetlen, sőt jobban mondva, ki nem mondható költséget igényien©, a talán megkezdett munkálatokat bevégzetlenül, ’s más vállalatoknak rémké­pül hagyná. De a legkedvezőbb esetben sem lehetne azt ajánlani, mi­vel 21 millió köb­öl földnek a Tiszába hordalása által az em­lített, restségéről ismeretes folyó, olly zavarba hozatnék, mellyböl századok alatt sem lenne képes kitisztulni. Dijába hozatik elő, hogy a kivájt földdel a tiszai lapályok felisza­­poltathatnának; a viznek munkálata a csatorna kiképezteté­­sére az egész közben lévén elfoglalva, ’s a dolog természe­ténél fogva annak feneke a Tisza legkisebb víz színe alá lévén­yezv­e nem fogható, mikép hasson az alább mun-­kálkodó víz egyszersmind a magasbban fekvő lapályok fel­­s01l6Söre. Végre még különös megfontolást érdemel azon körülmény, hogy a T­isza felé folyó csatorna csekély használata tekinte­téből sem felelne meg rendeltetésének. Tudva van, hogy egy ló vízarányos csatornán 3 láb sebességgel 1500 mázsát ké­pes elvonni, a jelen esetben azonban , mivel a csatornán le­folyó viznek sebessége 3 lábnak vehető, 6 láb sebességet kellene a lónak legyőzni ’s igy a hajónak ellenállása arány­ban lévén a beleütköző viz sebességének négyszegével, a je­len esetre alkalmazva, mint 3szor három a­dszor halhoz, vagyis mint 9 : 36 következik, hogy azon ló, melly vizará­nyos csatornán 1500 mázs. terheltethelik, viz ellenében csak 375 mázsát bírna el. ’S ezen nagy veszteség a vontatásban a szállítandó mennyiség nagyobb részére esnék, a mennyi­ben bizonyosnak vehető, hogy a Tisza felé szállítandó áruk­nak mennyisége alig tenné tizedrészét azon terményeknek , mellyek onnan Pestnek, tehát a víz­lefolyás ellenébe szál­líttatnának. Ebből világos, hogy a Naviglio, gazdasági tekintetben sem ajánlható. A kérdésnek illy állásában a Duna és Tisza közti csatorna eszméjével bár annak a kereskedés élesztésére szolgálandó haszna félreismerhetlen, és semmi más szállítási móddal tel­jesen ki sem pótolható, fel kellene hagynunk, de szolgála­tunkra áll még­ egy első tekintetre különösnek látszó , de kö­zelebbi megvizsgálás után igen elfogadható mód és eszköz, mivel alkalmazása által, azon nehézség elhárítható , melly a Duna és Tisza közti földhát magasb fekvéséből származik. Meg vala tudniillik fentebb mutatva, hogy a csatorna építésére fordítandó költségek valószínűleg a mély ásások miatt 14—22 millió ftra rúgnának, ’s hogy ezenkívül a ma­gas partoldalnak jó karban tartása a csatorna évi kiadásait felette növelné. Ha a felső csatorna - sarsányt, melly a baracsi puszta és Majsa között fekszik 16—24 lábbal magasbra lehetne he­lyezni, a sokszor szóba került mély ásások és az azokra for­dítandó tetemes költségek elkerültethetnének, és az illy for­mán épített csatorna kevéssel kerülne többe, mint a­mennyibe egy kedvező földön alkalmazott csatorna kerülni szokott. A kérdés csak az, mikép tápláltassék a szükséges vízzel a te­lelt felső tartány , a­midőn a Dunából csak­ a pest-baracsi csatorna­ részt lehetne éltetni. Maillard, Heppe ’s Balla a fent mondottak szerint, a homok­os agyag réteg közt gyanított szivárgó vízre számoltak, de ezen hypothesisre csatornánk ügyét a felhozott okoknál fogva nem bízhatjuk. • Egy a magyar academiához benyújtott a csatornák épí­téséről szóló pályamunkában egy más mód ajánltatik. A illető pályázó tudniillik azt találta, hogy a víz a felső tarlányba a most olly nagy szerepet játszó gőzszivattyúknak alkalmazása által megbízható költséggel felemeltethetik, és ezen eszméjét azon factummal támogatja, hogy újabb időben a London vá­rosában­­felállított uj találmányu úgynevezett Cornish gőzgép, melly a várost, a részint házi szükségre, részint utczáinak tisztítására megkivántató vízzel ellátja, olly nagy hatású le­gyen, hogy egy 206­­/1 lóerejü gőzgép egy perez alatt 6 mil. 818.000 angol fontot emel föl egy angol láb magasságra, és a gépnek hajtására minden lóerőre egy óra alatt nem kíván­tatik több kőszén 258/000 angol fontnál. • A gépnek e nagy hatására figyelmeztetve lévén, a tárgy iránt bővebb felvilágosítást nyerendő a Pesten épen jelen­ volt William Tierney Clark urat kerestem meg, a­ki is, miután a kezemnél lévő adatokat ’s a csatorna létrehozását nehezítő körülményeket el­be terjesztem , első tekintetre minden elő­­leges számvetés nélkül oda nyilatkozott, mikép a kérdéses csatornát csak az utolsó módon lehetne legczélszerűbben ’s mérsékleti költséggel létrehozni. Később calculus alá vette a gőzgép megszerzésére ’s kezelésére tartozó költségeket’s an­nak eredményét velem levélben volt szives közleni. Melly közlött előadásból kitűnik, hogy azon akadály, melly egy a Duna ’s Tisza között Pestnél vonandó csatorna­­építését nehezíti, körülbelül 1 millió pengő forinttal elhárít­ható, és mivel különben más nehézségek­ben nem forognak, az egész csatorna építése meggyőzhető költséggel leszen esz­közölhető és a nemzetnek e köz óhajtása teljesülésbe mehet. A csatorna építésére fordítandó egész költség tenne 5.092.000 ftot, esik egy mérföldre 212.166 frt, melly szá­molás helyes voltát következőkép lehet igazolni. Minthogy az ásás mélysége általjában csak 2—3 élet tesz, ’s számos­, de különösen Szászorszában vaspályáknál lest tapasztalások szerint, egy köb­öl ásása 1 öl mélységig 33 krba, a második ölig 58 krba , a harmadikig 1 frt 23 krím kerül olly módon, ha a föld 40 ölnyire eltávolíttatik, tehát­ itt is noha a föld­munka kétségkívül olcsóbb lesz, ezen ta­­­pasztalás szolgált kulcsul azért, mivel a vontató útnak ki­­egyengetése is ezen árba van foglalva. Egy egy zsilip építése, — kivévén a két szélsőt a Duna ’s Tiszába szakadót, mellyek 200,000 összesen 400,000 ftra tétettek, — 50,000 ftra számíttatott. A Bourgogni csatornánál Francziaországban egy 25 öl hosszú, 17 láb széles és 8 láb esetű zsilip került 24,000 frlba. .hhez hasonló a duna-majnai csatornánál 25,700 frlba. A duna- és tiszai csatorna zsilipjeinek hossza szinte csak annyi tem­e, vagy kevés különbséggel több; esete 8 láb, mint a felhozott példáknál, szélessége azonban 26­:30 láb ’s így mivel a különböző méretű zsilipek építési költségei úgy állanak egymáshoz, mint a hosszas szélesség teretjei sokszorozva az eset négyszögével, látható, hogy a felvev 50.000 ft a tapasztalás által is igazoltatik. A­mi végtére a gőzszivattyúkra megkívántató költséget illeti, szükség megjegyeznem, hogy William Tierney Clark úr előleges felvetését azon felvételre alapítá, hogy a felső tartányba a víz 16 láb magasságra fog emeltetni. Közelebbi és szoros­ összehasonlítása után a földemelke­­désnek azonban gazdaságosabbnak találom a csatorna felső tartányát­ ugy helyezni, hogy abba a viz 25 lábnyira emel­tessék, melly oknál, fogva szükséges a gőzszivattyukra’s azok kezelésére nézve a számolást a felvételhez képest mó­dosítani ; Is igy tör is a csatorna folytonos éltetésére megkivántató víz-* tömeget kiszámítani ’s ahoz képest már meghatározni, hány lóerejű­ gőzgép lesz szükséges 0 vizkellék fedezésére. Mért adatok kimutatják, hogy a csatorna a baracsi pusz­táig táplálását a Dunából venné, ’s e ponttól kezdve a Ti­száig , tehát 59,000 öl távolságra kellene a csatornát vízzel szivattyúzás által ellátni. Tapasztaláson épül, hogy az elpárolgás, földbeszivás és a zsilip-kapukoni átszivárgás következtében a viz a csator­nában naponkint 1 hüvelyknyit apad , melly felvétel szerint lesz a vizpá­lgás, földbeszivás ’sat. által elvesztett viz na­ponkint 516,000 köbláb , és ha naponkint 30 hajó zsilipez­­tetik által a felső tartányon a 30 hajó átzsilipezésére a zsili­peknek sen­kitett méreteik szerint fog kivántatni 2,246,400 köbláb, tehát a mindennapi vizkellék összesen lesz 2,762,400. Hogy ezen vizkellék megszereztessék, a gőzgépnek másod­­perc­enkint 32 köblábat kellene a meghatározott magasságra emelni. A felállítandó gőzgép nagyságának meghatározására már fent is láttuk, hogy Londonban egy 206'/­ lóerejű gép egy perc­ alatt 6,818,000 angol vagy 5,520,000 bécsi fontot fel­emel 1 láb magasságra, tehát 25 lábra egy másod­percz alatt 5,520,000 ° 60,25 57­0 ° 64*/1 köbláb vizet fog felemelhetni; ’s mivel végtére csak 32 köbláb kell másod­perczenkint a vízveszteség pótlására, tehát a gőzgép­r­e, vagy­is körülbelül 102 lóerejű leend. Ha nagyobb biztosság végett a­ gép hatását még 28 ló­erővel szaporítjuk, valamint azt a többször tisztelt angol építész úr is tévé, gépünk nagysága 130 lóerejű lesz, ’s mi­vel kettő szükséges, melly felváltva fog működni, tehát igen bő számítással a gépek megszerzésére ’s kezelésére kívánt pénzösszeg 1,460,000 ftra fog rúgni. Fontolóra vevén, milly tetemes költségek fordittattak An-,­gol- és Francziaországban, nevezetesen a Canal du Midin táp­­tavakra, vizvezető árkokra, ’s egyéb müvekre, hogy a csator­náiknak táplálására megkivántató vízmennyiség biztosítva legyen, ezen summát valóban mérsékletinek fogjuk találni. Itt pedig még megjegyzendő, mikép a vizkelléket azon fel­vétel után számítók, hogy naponkint 30 hajó leszen a felső tartányon átzsilipezendő, mi évenkint 240 napot véve, mely­­lyen a hajózás űzetik, esnék egy esztendőre 7200 hajó, ’s ha egy hajó terhét egyre-másra 2000 mázsára teszszük (a nagy hajók 6000 mázsát is elbírnak) lenne a szállithatás mennyisége 14,400,000 mázsa. Ezen szállítási mennyiség nagyobb, mint várni lehetne, annak fele is legalább kezdet­ben reményeink kielégítésére elegendő, melly mennyiséget számításunkban alapul vévén, az 1,460,000 ftra kihozott pénzösszeg, egy millióra leolvadna. Ennek 6 százléli ka­matja 60,000 ft lévén, ezt a csatorna visszanyerné, ha az egész szállítási béren kívül Szegedtől Pestig még­ minden mázsára­­/s­kr .rovatnék. De tegyük ,­­­hogy csak 3­,600,000 mázsa menne által évenkint a csatornán, még azon esetben sem kellene a csator­nabért­ minden mázsánál 1 krajczárnál többre emelni, hogy a szivattyúkra fordított költség­, az épí­tési tőkének visszatéríttessék. . . Nem szenved tehát kétséget, hogy az előadott mód sze­­­rint alkotott csatorna valamint költség, úgy hasznosságára nézve a czélnak teljesen meg fog fellelni. A vitelbér rajta cse­kélyebb lehetvén, mint vaspályán, főkép nyers termesztmé­­nyek szállításánál érdemel elsőséget, de személyszállításra nézve is kiállja a lóerőre alkalmazott vaspályával a concur­­rentiát, mivel, Számos­ angol csatornák példája után, rajta olly intézkedés lehető, hogy az utazók számára különösen alkalmazandó hajók egy óra alatt 2 mértföldnyi gyorsaság­gal haladhassanak elő, mellynél sebesebb szállítást a lovas vaspálya sem eszközölhet.----Feltehetni, hogy előbb-utóbb egy csatornaág Csongrád felé fog a fővonalból kivetetni. Ennek hozzáépítése azon minden reményünket felülmúló esetben, ha a kereskedés élénksége miatt még egy harmadik gőzgépre lenne szükség, 1,766,000 ftra számít­hatott. Véleményem sze­rint ezen csatornaág elkerülhetlenül szükségessé fog válni, mihelyt a máskor később szóba kerülendő debreczeni csatorna létre­jö. • Pestnél a csatorna a városnak alsó végén köttetnék össze a Dunával, ollyformán, hogy ha a város érdeke kívánja, a főcsatornából egy Pestet megkerülő ág kivézethetnék, ’s­­a városnak felső részéig vezettethetnék, hol azt azonban a Dunával közvetlen kapcsolatba hozni nem lenne szükséges. Ez igen kevéssel emelné nagyobbra a csatorna-építési tőkét, de mód nélkül Pest külső városait. (Folytatjuk.) Megyék. Hevesből, aug. 1. Julius 28 án első alispáni elnök­let alatt tartott közgyűlésünkben fölolvastatott egy helyi­ ta­­nácsi intézvény, melly szerint a megyék főkormányzóinak, alispánjainak és főszolgabiráinak, rendkívüli esetekben fog­adatik katonai karhatalom fölkérésére és használására. Ezen intézmény többeket aggodalomba ejtett. Volt, ki így szólt: ez által a kormány a municipalitás utolsó csíráját akarja el­fojtani , támaszt ad a főispáni önkénynek. Más monda: a jua vitae et necis a főispánok vagy helyetteseik kezébe adatik, és az még csak nem is felelős , az intézvény szavai szerint illy tettéért. Volt­, ki Heves vármegye jelen helyzetét véve, kérdező: várjon a vármegye mostani főkormányzó­­jában van-e valakinek biztosítéka, hogy ez intézvény­­adta ,joggal viszsza nem élend. Volt, ki önkény eszkö­zéül tekintvén az intézmény­ adta jogot, csak azért is félre­­teendőnek véleményező azt, nehogy elfogadás által a legitimi­tás bélyegét rá­ütni látszassák. Mondák még többen törvény- és alkotmányellenesnek, és véleményezék: tétessék félre az intézvény, minden egyes tiltassék el, előleges megyei hatá­rozat nélkül, a katonai karhatalom használatától, és tétes­sék e tárgyban erélyes fölirás az intézmény visszahúzásáért. Volt, ki aggódott, szomorkodott ugyan az intézmény miatt, mert a katonai­ kar, önkény kivitelére már sokszor használta­tott, de fölírni nem kívánt, és mondá: legyünk óvatosak.­­ Mások nem láttak ez intézvényben semmi újat, semmi alkot­mány-, semmi törvényellenest, sőt az alkotmány és törvény kifolyásának állították. A végrehajtó hatalom a kormánynál

Next