Budapesti Hiradó, 1845. július-december (207-310. szám)
1845-08-07 / 228. szám
88 777 600 négyszögölet, vagyis 648 holdat tesz. Ezen körülmény a csatorna jövedelméből évenkint tetemes költséget nyelne el; mennyi legyen ezen költség? meghatározni nem lehet mert, mikint említem, földünkön ehez hasonló példára nem akadunk, ’s ha a fentartási költség mennyiségét csak közelítőleg akarnék is tudni, ismernünk kellene a föld nemét is 6—9 ölnyi mélységben. Ámbár tehát e módon igen czélszerűen és tökéletesen köttetnék össze Magyarország két első folyama, mindazáltal meg sem ajánlható az,azon nagy pénztőke miatt,mellynek száztóli ötös kamatra már 150 aportot tenne' s e szerint itt is egy vaspálya alkalmazása, mellynek építési költsége alig tenné az összeg egy hatod részét, inkább lenne maga helyén. Mielőtt azonban határozottan kimondanám véleményemet, taglaljuk röviden a Beszédes által Naviglio nevezet alatt szóhabozott csatornát is. Az érintett csatorna tervének részletességeibe nem bocsátkozhatom azért, mivel az, az 1840. évi 38. sz. utalma alatt álló részvényes társaság által már műtani vizsgálat alá bocsáttatott ’s a competens technicai főtisztség már kimondotta ez eszme iránt véleményét, melly tehát a tárgyaltatás kiegészítése végett azon tisztelt társaságtól kikérendő volna. Minden ez ügyben mondandókat tehát a tisztelt közönség magánnézetemnek venni méltóztassék. A Navigliónak tervezője, mint már feljebb emlitem, nagyobb részben a csatorna azon vonalát követte, mellyel Bálla 1791 évben kimutatott. Főeszméje egyébiránt abban áll: a Dunát a Tiszával közvetlen folyóvizű csatornával összekötni. Tekintetbe vévén azon akadályt, miszerint a közben eső földhát 8—9 mföld távolságra 6-9 öllel fekszik magasabban a Duna legkisebb színénél, és 18—21 öllel a Tisza legkisebb vizeszinénél, mellynél fogva, ha a Duna és Tisza közti 12 öl eset, a csatorna folytában egyenlően eloszlatnék, a vonal nagyobb részén, olly mély ’s aránylag olly nagy kiterjedésű ásásoknak kellene történni, mellyeket, a mint alább meg fogom mutatni, sem pénzzel, sem erővel győzni nem lehetne; a Naviglio tervezője ezen legyőzhetlen munkát majdnem egészen a viz erejére szándékozik bízni olly kinézéssel, hogy az előleges csekély ásások következtében, a csatorna magát a legnagyobb hajók hordozására 6 évek alatt ki fogja a vizerejénél fogva képezni. Ezen szándékát pedig egy kisméretű csatornának kiemelése által véli elérendőnek , olly formán, hogy annak feneke a Duna középvizénél 4 lábbal alább, tehát a legkisebb víz felett 8 lábra tétetnék , ’s igen csekély esést nyerne mind azon pontig, hol a földszintek lejtősége a Tisza felé kezdődik 's melly a Dunától 15 mfdnyire esik. Ezen előásásba részint a Duna víze, midőn az 8 lábon felül áll, részint az ezen ásáshoz közel eső mocsár-vizek , mellyeket tervező 9 millió köbölre számít, vezettetvén, ezen intézkedésből várja, hogy a víz ereje a czélzott csatornát egész mélységben és szélességben 6 évnek elforgása alatt ki fogja képezni. Minthogy szerző az ásás tömegét közel egy millió köbölre teszi, a csatorna völgyelete pedig tökéletesen kiképzett állapotában 21,766,000 köböl tért foglal el , lenne a vizre melly minden másod perezre legfeljebb 100 köblábnak tétethetik, bízandó kivájás több mint 20 millió köböl; ’s igy minden 4 köbláb víznek 1 köbláb földet kellene egyremásra clseperni , hogy a javasló felvételének eleget tegyen. Az eszme létesítésére megkívántató költség csak mintegy 3,300,000 flra számíttatott, melly aránylag csekély költség a vállalatot valóban kecsegtető alakban tüntetné elő, ha a felette merész hypothesis valónak vétethetnék. Ezen eszme taglalásánál, először is kérdés támad: a földnek minősége iránt 10—15 öl mélységben történtek-e fúrások, és hol? Ezt annyival szükséges tudni, mivel természettanilag, a kérdéses közben olly szilárd agyagföld gyanítható , melly daczolna a viz megtámadásának, söl lehető, hogy illy mélységben kőrétegek is vonulnak át, minek köztudomás szerint a pest-szolnoki vonalban is találhatók; melly esetben a viz nem 6 évnek lefolyása alatt, de századok múlva sem tenné meg várt hatását, ’s a legjobb esetet feltételezve sem mosna egy rendetlen vad ároknál egyebet; minél fogva nem maradna egyéb hátra, mint mivel a csatornának illő mértékbeni kiásása meggyőzhetlen, sőt jobban mondva, ki nem mondható költséget igényien©, a talán megkezdett munkálatokat bevégzetlenül, ’s más vállalatoknak rémképül hagyná. De a legkedvezőbb esetben sem lehetne azt ajánlani, mivel 21 millió köböl földnek a Tiszába hordalása által az említett, restségéről ismeretes folyó, olly zavarba hozatnék, mellyböl századok alatt sem lenne képes kitisztulni. Dijába hozatik elő, hogy a kivájt földdel a tiszai lapályok feliszapoltathatnának; a viznek munkálata a csatorna kiképeztetésére az egész közben lévén elfoglalva, ’s a dolog természeténél fogva annak feneke a Tisza legkisebb víz színe alá lévényezve nem fogható, mikép hasson az alább mun-kálkodó víz egyszersmind a magasbban fekvő lapályok fels01l6Söre. Végre még különös megfontolást érdemel azon körülmény, hogy a Tisza felé folyó csatorna csekély használata tekintetéből sem felelne meg rendeltetésének. Tudva van, hogy egy ló vízarányos csatornán 3 láb sebességgel 1500 mázsát képes elvonni, a jelen esetben azonban , mivel a csatornán lefolyó viznek sebessége 3 lábnak vehető, 6 láb sebességet kellene a lónak legyőzni ’s igy a hajónak ellenállása arányban lévén a beleütköző viz sebességének négyszegével, a jelen esetre alkalmazva, mint 3szor három adszor halhoz, vagyis mint 9 : 36 következik, hogy azon ló, melly vizarányos csatornán 1500 mázs. terheltethelik, viz ellenében csak 375 mázsát bírna el. ’S ezen nagy veszteség a vontatásban a szállítandó mennyiség nagyobb részére esnék, a mennyiben bizonyosnak vehető, hogy a Tisza felé szállítandó áruknak mennyisége alig tenné tizedrészét azon terményeknek , mellyek onnan Pestnek, tehát a vízlefolyás ellenébe szállíttatnának. Ebből világos, hogy a Naviglio, gazdasági tekintetben sem ajánlható. A kérdésnek illy állásában a Duna és Tisza közti csatorna eszméjével bár annak a kereskedés élesztésére szolgálandó haszna félreismerhetlen, és semmi más szállítási móddal teljesen ki sem pótolható, fel kellene hagynunk, de szolgálatunkra áll még egy első tekintetre különösnek látszó , de közelebbi megvizsgálás után igen elfogadható mód és eszköz, mivel alkalmazása által, azon nehézség elhárítható , melly a Duna és Tisza közti földhát magasb fekvéséből származik. Meg vala tudniillik fentebb mutatva, hogy a csatorna építésére fordítandó költségek valószínűleg a mély ásások miatt 14—22 millió ftra rúgnának, ’s hogy ezenkívül a magas partoldalnak jó karban tartása a csatorna évi kiadásait felette növelné. Ha a felső csatorna - sarsányt, melly a baracsi puszta és Majsa között fekszik 16—24 lábbal magasbra lehetne helyezni, a sokszor szóba került mély ásások és az azokra fordítandó tetemes költségek elkerültethetnének, és az illy formán épített csatorna kevéssel kerülne többe, mint amennyibe egy kedvező földön alkalmazott csatorna kerülni szokott. A kérdés csak az, mikép tápláltassék a szükséges vízzel a telelt felső tartány , amidőn a Dunából csak a pest-baracsi csatorna részt lehetne éltetni. Maillard, Heppe ’s Balla a fent mondottak szerint, a homokos agyag réteg közt gyanított szivárgó vízre számoltak, de ezen hypothesisre csatornánk ügyét a felhozott okoknál fogva nem bízhatjuk. • Egy a magyar academiához benyújtott a csatornák építéséről szóló pályamunkában egy más mód ajánltatik. A illető pályázó tudniillik azt találta, hogy a víz a felső tarlányba a most olly nagy szerepet játszó gőzszivattyúknak alkalmazása által megbízható költséggel felemeltethetik, és ezen eszméjét azon factummal támogatja, hogy újabb időben a London városábanfelállított uj találmányu úgynevezett Cornish gőzgép, melly a várost, a részint házi szükségre, részint utczáinak tisztítására megkivántató vízzel ellátja, olly nagy hatású legyen, hogy egy 206/1 lóerejü gőzgép egy perez alatt 6 mil. 818.000 angol fontot emel föl egy angol láb magasságra, és a gépnek hajtására minden lóerőre egy óra alatt nem kívántatik több kőszén 258/000 angol fontnál. • A gépnek e nagy hatására figyelmeztetve lévén, a tárgy iránt bővebb felvilágosítást nyerendő a Pesten épen jelen volt William Tierney Clark urat kerestem meg, aki is, miután a kezemnél lévő adatokat ’s a csatorna létrehozását nehezítő körülményeket elbe terjesztem , első tekintetre minden előleges számvetés nélkül oda nyilatkozott, mikép a kérdéses csatornát csak az utolsó módon lehetne legczélszerűbben ’s mérsékleti költséggel létrehozni. Később calculus alá vette a gőzgép megszerzésére ’s kezelésére tartozó költségeket’s annak eredményét velem levélben volt szives közleni. Melly közlött előadásból kitűnik, hogy azon akadály, melly egy a Duna ’s Tisza között Pestnél vonandó csatornaépítését nehezíti, körülbelül 1 millió pengő forinttal elhárítható, és mivel különben más nehézségekben nem forognak, az egész csatorna építése meggyőzhető költséggel leszen eszközölhető és a nemzetnek e köz óhajtása teljesülésbe mehet. A csatorna építésére fordítandó egész költség tenne 5.092.000 ftot, esik egy mérföldre 212.166 frt, melly számolás helyes voltát következőkép lehet igazolni. Minthogy az ásás mélysége általjában csak 2—3 élet tesz, ’s számos, de különösen Szászorszában vaspályáknál lest tapasztalások szerint, egy köböl ásása 1 öl mélységig 33 krba, a második ölig 58 krba , a harmadikig 1 frt 23 krím kerül olly módon, ha a föld 40 ölnyire eltávolíttatik, tehát itt is noha a földmunka kétségkívül olcsóbb lesz, ezen tapasztalás szolgált kulcsul azért, mivel a vontató útnak kiegyengetése is ezen árba van foglalva. Egy egy zsilip építése, — kivévén a két szélsőt a Duna ’s Tiszába szakadót, mellyek 200,000 összesen 400,000 ftra tétettek, — 50,000 ftra számíttatott. A Bourgogni csatornánál Francziaországban egy 25 öl hosszú, 17 láb széles és 8 láb esetű zsilip került 24,000 frlba. .hhez hasonló a duna-majnai csatornánál 25,700 frlba. A duna- és tiszai csatorna zsilipjeinek hossza szinte csak annyi teme, vagy kevés különbséggel több; esete 8 láb, mint a felhozott példáknál, szélessége azonban 26:30 láb ’s így mivel a különböző méretű zsilipek építési költségei úgy állanak egymáshoz, mint a hosszas szélesség teretjei sokszorozva az eset négyszögével, látható, hogy a felvev 50.000 ft a tapasztalás által is igazoltatik. Ami végtére a gőzszivattyúkra megkívántató költséget illeti, szükség megjegyeznem, hogy William Tierney Clark úr előleges felvetését azon felvételre alapítá, hogy a felső tartányba a víz 16 láb magasságra fog emeltetni. Közelebbi és szoros összehasonlítása után a földemelkedésnek azonban gazdaságosabbnak találom a csatorna felső tartányát ugy helyezni, hogy abba a viz 25 lábnyira emeltessék, melly oknál, fogva szükséges a gőzszivattyukra’s azok kezelésére nézve a számolást a felvételhez képest módosítani ; Is igy tör is a csatorna folytonos éltetésére megkivántató víz-* tömeget kiszámítani ’s ahoz képest már meghatározni, hány lóerejű gőzgép lesz szükséges 0 vizkellék fedezésére. Mért adatok kimutatják, hogy a csatorna a baracsi pusztáig táplálását a Dunából venné, ’s e ponttól kezdve a Tiszáig , tehát 59,000 öl távolságra kellene a csatornát vízzel szivattyúzás által ellátni. Tapasztaláson épül, hogy az elpárolgás, földbeszivás és a zsilip-kapukoni átszivárgás következtében a viz a csatornában naponkint 1 hüvelyknyit apad , melly felvétel szerint lesz a vizpálgás, földbeszivás ’sat. által elvesztett viz naponkint 516,000 köbláb , és ha naponkint 30 hajó zsilipeztetik által a felső tartányon a 30 hajó átzsilipezésére a zsilipeknek senkitett méreteik szerint fog kivántatni 2,246,400 köbláb, tehát a mindennapi vizkellék összesen lesz 2,762,400. Hogy ezen vizkellék megszereztessék, a gőzgépnek másodpercenkint 32 köblábat kellene a meghatározott magasságra emelni. A felállítandó gőzgép nagyságának meghatározására már fent is láttuk, hogy Londonban egy 206'/ lóerejű gép egy perc alatt 6,818,000 angol vagy 5,520,000 bécsi fontot felemel 1 láb magasságra, tehát 25 lábra egy másodpercz alatt 5,520,000 ° 60,25 570 ° 64*/1 köbláb vizet fog felemelhetni; ’s mivel végtére csak 32 köbláb kell másodperczenkint a vízveszteség pótlására, tehát a gőzgépre, vagyis körülbelül 102 lóerejű leend. Ha nagyobb biztosság végett a gép hatását még 28 lóerővel szaporítjuk, valamint azt a többször tisztelt angol építész úr is tévé, gépünk nagysága 130 lóerejű lesz, ’s mivel kettő szükséges, melly felváltva fog működni, tehát igen bő számítással a gépek megszerzésére ’s kezelésére kívánt pénzösszeg 1,460,000 ftra fog rúgni. Fontolóra vevén, milly tetemes költségek fordittattak An-,gol- és Francziaországban, nevezetesen a Canal du Midin táptavakra, vizvezető árkokra, ’s egyéb müvekre, hogy a csatornáiknak táplálására megkivántató vízmennyiség biztosítva legyen, ezen summát valóban mérsékletinek fogjuk találni. Itt pedig még megjegyzendő, mikép a vizkelléket azon felvétel után számítók, hogy naponkint 30 hajó leszen a felső tartányon átzsilipezendő, mi évenkint 240 napot véve, melylyen a hajózás űzetik, esnék egy esztendőre 7200 hajó, ’s ha egy hajó terhét egyre-másra 2000 mázsára teszszük (a nagy hajók 6000 mázsát is elbírnak) lenne a szállithatás mennyisége 14,400,000 mázsa. Ezen szállítási mennyiség nagyobb, mint várni lehetne, annak fele is legalább kezdetben reményeink kielégítésére elegendő, melly mennyiséget számításunkban alapul vévén, az 1,460,000 ftra kihozott pénzösszeg, egy millióra leolvadna. Ennek 6 százléli kamatja 60,000 ft lévén, ezt a csatorna visszanyerné, ha az egész szállítási béren kívül Szegedtől Pestig még minden mázsára/skr .rovatnék. De tegyük ,hogy csak 3,600,000 mázsa menne által évenkint a csatornán, még azon esetben sem kellene a csatornabért minden mázsánál 1 krajczárnál többre emelni, hogy a szivattyúkra fordított költség, az építési tőkének visszatéríttessék. . . Nem szenved tehát kétséget, hogy az előadott mód szerint alkotott csatorna valamint költség, úgy hasznosságára nézve a czélnak teljesen meg fog fellelni. A vitelbér rajta csekélyebb lehetvén, mint vaspályán, főkép nyers termesztmények szállításánál érdemel elsőséget, de személyszállításra nézve is kiállja a lóerőre alkalmazott vaspályával a concurrentiát, mivel, Számos angol csatornák példája után, rajta olly intézkedés lehető, hogy az utazók számára különösen alkalmazandó hajók egy óra alatt 2 mértföldnyi gyorsasággal haladhassanak elő, mellynél sebesebb szállítást a lovas vaspálya sem eszközölhet.----Feltehetni, hogy előbb-utóbb egy csatornaág Csongrád felé fog a fővonalból kivetetni. Ennek hozzáépítése azon minden reményünket felülmúló esetben, ha a kereskedés élénksége miatt még egy harmadik gőzgépre lenne szükség, 1,766,000 ftra számíthatott. Véleményem szerint ezen csatornaág elkerülhetlenül szükségessé fog válni, mihelyt a máskor később szóba kerülendő debreczeni csatorna létrejö. • Pestnél a csatorna a városnak alsó végén köttetnék össze a Dunával, ollyformán, hogy ha a város érdeke kívánja, a főcsatornából egy Pestet megkerülő ág kivézethetnék, ’sa városnak felső részéig vezettethetnék, hol azt azonban a Dunával közvetlen kapcsolatba hozni nem lenne szükséges. Ez igen kevéssel emelné nagyobbra a csatorna-építési tőkét, de mód nélkül Pest külső városait. (Folytatjuk.) Megyék. Hevesből, aug. 1. Julius 28 án első alispáni elnöklet alatt tartott közgyűlésünkben fölolvastatott egy helyi tanácsi intézvény, melly szerint a megyék főkormányzóinak, alispánjainak és főszolgabiráinak, rendkívüli esetekben fogadatik katonai karhatalom fölkérésére és használására. Ezen intézmény többeket aggodalomba ejtett. Volt, ki így szólt: ez által a kormány a municipalitás utolsó csíráját akarja elfojtani , támaszt ad a főispáni önkénynek. Más monda: a jua vitae et necis a főispánok vagy helyetteseik kezébe adatik, és az még csak nem is felelős , az intézvény szavai szerint illy tettéért. Volt, ki Heves vármegye jelen helyzetét véve, kérdező: várjon a vármegye mostani főkormányzójában van-e valakinek biztosítéka, hogy ez intézvényadta ,joggal viszsza nem élend. Volt, ki önkény eszközéül tekintvén az intézmény adta jogot, csak azért is félreteendőnek véleményező azt, nehogy elfogadás által a legitimitás bélyegét ráütni látszassák. Mondák még többen törvény- és alkotmányellenesnek, és véleményezék: tétessék félre az intézvény, minden egyes tiltassék el, előleges megyei határozat nélkül, a katonai karhatalom használatától, és tétessék e tárgyban erélyes fölirás az intézmény visszahúzásáért. Volt, ki aggódott, szomorkodott ugyan az intézmény miatt, mert a katonai kar, önkény kivitelére már sokszor használtatott, de fölírni nem kívánt, és mondá: legyünk óvatosak. Mások nem láttak ez intézvényben semmi újat, semmi alkotmány-, semmi törvényellenest, sőt az alkotmány és törvény kifolyásának állították. A végrehajtó hatalom a kormánynál