Budapesti Hiradó, 1845. július-december (207-310. szám)
1845-09-16 / 251. szám
Kedden 251. BUDAPESTI September 16. 1845. utczai Claudy-házban leftik szára alatt, és minden császári királyi postahivatalnál. — Az ausztriai birodalomban külföldre csak abc hivatalnál menendő példányok icsi császári postarendeltethetnek mei Ezen lapok minden héten négyszer, u. m. kedden, csütörtökön, pént. és valam.jelennek meg. Előfizetési ár félévre Budapesten házhoz-hordással 5 ft., borítékban 6 ft., postán borítékban 6 ft. ez. p. A hirdetmények minden apróbelüs hasábbráért 5 (ut) ez. kr. fizettetik. TARTALOM: Magyarország és Erdély. Névváltoztatás. Necrolog. Gyászhir. Egy közgyűlési jelenet Pestmegyében. Budapesti hirharang. Külföld. Nagybritannia. Francziaország. Spanyolország. Németország. Görögország. Amerika. — Irodalom Felszólítás az Iparegyesülettől. Hivatalos és magánhirdetések. Loteriákban húzott számok. Nemzeti színházi Játékrend. Gabonaár. Statuspapirok és részvények árkelete. Dunavízállás.______________ és ERDÉLY. A cs. kir. ap. felsége Drescher Máté m. kir. helytartósági számvevő-tanácsos vezetéknevének „Béke gyre változtatását kegyelmesen megengedni méltóztatott. NECROLOG. Féri aug. ükén gr. Andrásy Károly, tüdőszélhüdésben hirtelen meghalt Brüsselben, életének 53ik évében. Útban volt, külföldön vas-, czukor-és gépgyárak körüli tapasztalatait gyarapitandó, szándéka pedig vala ezen tapasztalatait hazánkban gyakorlatilag alkalmazni, és innen sors útjának és életének határt tűzött ki. Benne a haza egy buzgó fiát, a főrendi tábla egy szeszélyes és fáradozó tagját , a szabolcsi Tiszaszabályozási társulat létrehozóját és elnökét, sokan pedig hű barátot vesztettek. Hírlapokban megjelent némelly czikkein kívül azon, a maga idejében feltűnt: „Umrisse einer möglichen Reform in Ungarn“ czímű munka tollából folyt, és ha talentumához aránylagos kiképeztetést nyer fiatal korában, hazánk tündöklő csillagai közt foglalható helyet. Hült tetemei azon megyében, mellynek gyűlésein annyit küzdött szabad elvek mellett t. i. Gömörben, Nagy-Veszverésen fognak eltakaríttatni. Három nagy reményű fiai Manó, Gyula, Aladár és Cornelia leánya siratják, édes anyjokkal szül. Szapáry Etelka grófnővel a korán elhunyt halálát. Béke hamvaira! — E.n. (P. Hírlap.) F. hóskén jobb életre szenderült Tabódy Sándor és Ungmegyének érdemes táblabirája. Tiszta lélek, szeplőtelen becsület és vallásosság jellemzék e férfiút. A családi élet példányképe, nejével 52 szeretetteljes éveket élve, távol a közdolgok zajos színhelyétől, a haza ügyeit otthoni magányában részvétes figyelemmel kisérte. Halálát mélyen őrzik özvegye Dúl Apollónia, Katalin leánya, Ignácz és Pál fiai; az utolsó Ungmegyének volt országgyűlési követe. — Áldás és béke hamvainak! _______ (Egy közgyűlési jelenet Pestmegyében* 1845diki aug. 26-án.) Pestmegye az ország közepén fekszik. A szép Duna egész hosszában folyja keresztül, ’a mint testben a főér szív felé, úgy vezeti a bel- és külföld életerének anyagát e megye székvárosába, melly egyszersmind — nem ugyan historiailag, de tettleg csakugyan — fővárosa az országnak is. — Pest kétségkívül gyülpontja Magyarhon értelmiségének ; de gyülpontja egyszersmind Magyarhon ifjú óriásinak is; mi más szóval csak annyit tesz, hogy Pest gyülpontja a puskaportermészetü fiatal értelmetlenségnek is. — Pest, mint általában a civilisált világ minden egyéb fővárosa, bir nagymértékben fővárosi jelességekkel; de bir egyszersmind, ’s pedig sokkal nagyobb mértékben, fővárosi salakok,— sőt valóságos roszokkal is. Szóval: ki másutt kenyeret hiába keres: Pestre tódul, és többnyire itt koplal, — hacsak ig éne jól nem lakik.--------Pest megyében tulnyomóságot nyert az ellenzék, és tulnyomóságot nyertek a dissenterek is; mi magában még nem volna nagy baj, ha ezen urak türelmesek lenni tudnának. De a türelmesség mint sehol a világon, úgy itt sem igen bántja őket. Hiába! ők a jámborok elnyomottaknak hiszik magukat (!?!) A magyar municipális élet jó és szép oldalai alig tűnnek fel az ország egyegy megyéjében inkább, mint Pestben, de fonák és rész oldalai sem árnyékosabbak sehol, mint Pestben. — Pest megye közgyűlései néhány év óta híresek lettek — hatásuk miatt, mellyet az ország többi megyéire (mellyek t. i. elég szellemszegények voltak, szolgaviszhangjai lenni a pesti nagy szavaknak) gyakorolni kezdettek. Az intelligentia itt — mint némelly urak hirdetik — roppant! Azonfölül tömérdek ifjúság szokott itt összeseregleni az ország minden vidékiből, és ezen ifjúság, habár az egyetemi tanodák várják is, a gyűlést világért el nem mulasztaná. Ide járul még azon nevezetes körülmény is, hogy a közgyűlések Pesten országos vásárok lefolyta alattartatnak, mikor aztán boldog és boldogtalan egyiránt fütözhetik a pestmegyei összetömegesült intelligentiának melegítő sugárinál!_ -----A mag nagy táblákban elvettetik a nélkül, hogy a lélekszakadásig szorgalmas vetők meggondolnák: el van-e kellőleg készítve a föld, mellybe azt szórják? ... Ők vetnek szántás nélkül, trágyával gazdagon meghintett, de kavicsos , bodzás, burjános ugarakba----Ha aztán a termés silány, azon nem kell csodálkozni. Készítetlen földben jó mag nem teremhet, csak a gaz bujul föl! — Hogy ollykor botrányok is történnek, az megbocsátható, hiszen a pesti liberális urak nem angyalok, ’s pedig az angyalok közt is voltak botrányos viseletüek. — — — Igaz, ) Noha lapjaink már emlékeztek a pestmegyei gyűlésről, meg mát a régen tartatott, miután azonban egy ismerősünk fárangot veve magának , ezt terjedelmesebben , graphice és plantice terrnt ezen olvasmányt nem tagadhattuk meg olvasóinktól. Valóban méltó, hogy az efélékről minél többször és mélyebben gondolkozzunk, és számot vessünk magunkkal, hova vezet az, ha gyűléseinkben ezentúl is a fel nem jogosítottak tömege fog határozni, és sem a tanácskozási rendre, sem pedig annak kellő megtudására, hogy azok szólnak-e valamelly tárgyhoz, kiknek szólani joguk van, és igy az illyenek akaratának megtudására és a fel nem jogosítottak lármája általi el nem nyomhatására nem, semmi gondot rám fogunk fordítani. — Szerk, hol annyi intelligentia központosul, mint Pesten, ott azt kellene hinnünk, azt lehetne követelnünk, hogy botrányok ne történjenek. De ők az Írással tartanak, melly azt mondja: „oportet fieri scandala.“ Jó keresztények ! — Augustus 26-án kezdődött a famosus közgyűlés, — és folyt, mikép következik. Reggeli 9'/8 órakor van kezdete az ülésnek. A megyei nagy terem már reggeli 8 órától fogva telni kezd hallgatókkal a legtarkább vegyületben. A karzat szinte megrakva nézőkkel , egyik oldalán hölgyek, nők és szüzek, mindnyájan csinos, kaczér reggeli pongyolában. Buzgó ’s lelkes honleányok , kik a közügyek folyamát, a közélet erlüktetéseit figyelemmel kisérik !... Főispáni helyettes ur ő misága megnyitja a gyűlést, örömmel üdvözölvén a nagy számmal öszszegyült kk-at és rr-ket ’s a nem-karokat és nem-rendeket, kik zajos éljeni kiáltanak. — A múlt kisgyülési jegyzőkönyvek hitelesítése után, Sz. M. első alisp. ur indítványt tesz: nádor ő fens,e hivatala és pestmegyei főispánságának félszázados ünnepe megülése iránt. — P. J. tbiró ur támogatja az előadást. — Az indítvány elfogadtatik, ’s mind a két hivataloskodásnak egyszerre leendő fényes megünneplése 1846- ki májusra határoztatik; egyszersmind küldöttség neveztetik, melly az ünnepély módja ’s az iránt különösen, minő országos jótékony intézettel örökittessék a honban e magas hivatalnok hálás emléke? javaslatot tegyen. — És eddig a dolog szépen ment. Következik most az ülés selejtes része.— Megtörténik, hogy hol az alkotmány, polgári szabadság és szentjogálat, nevében gyönyörűen virágos szónoklatok tartatnak: ott sokszor, midőn tettre kerül a dolog, a legnevetségesb paródia készül azon szent tárgyakra.—De lássuk a közgyűlés további folyamát. A sor a megyei törvényszék azon jelentése felolvasásán van,mellyben a H. I. és gr. Cs. Zs. közt fenforgó váltóügynek eddigi tárgyalása adatván elő , keretnek a kk. és rrk , hogy miután bizonyos Cz. J. táblai ügyvéd, a kérdéses ügyre vonatkozó, és saját vallomása szerint nála létező váltókat, a törvényszéknek, melly azokat a tulajdoni jog szentségének sértése nélkül, mint büntesteket kellő használat’s az ügy további folytatása végett magának átadatni rendelte, kiadni vonakodnék , et azok kiadására erőhatalommal is kényszeritenék. — Olvastatott ezután bizonyos Herczberg Carolina vádlevele, ugyancsak gr. Cs. Zs. ellen. Folyamodó a mennyiben a nevezett gróf által szinte pár ezer forintig megkárosittatott, a már folyamatba tett bűnvádi vizsgálatot ez érdemre is kiterjesztetni ’s a grófot megfenyittetni kéri. — Ny. P. m. alisp. ur, hogy a törvényszék azon tettét, mellynél fogva gr. Cs. Zs. személyét letartóztatta, igazolja, előterjeszti rövid vázlatokban gr. Cs.-nak még azon csalási eljárását is, mellyel ez, bizonyos pesti kereskedő D. J. irányában élvén, ezt ugyan már másod ízben tetemes pénzöszszegig megkárosította; a megye középponti szolgabiráját pedig, mintha hivatalával visszaélt volna, compromittálni igyekezett. Hihetlen dolgok történnek — mond szónok tovább — e város kebelében. Midőn Sue „párisi rejtelmei“ megjelentek , és szóló azokat olvasta, mint mások többen, úgy ő is, nagyítottaknak tarjá azokat; de mióta a törvényszék ügyeit vezeti, olly galádságok fedeztettek fel, hogy valóban csak egy magyar Sue kellene, ki azokból ’s a még kifejlendőkből, mellyeknek a törvényszék már is nyomában van, ’s mellyek nem sokára napfényre jutandnak, a bünszörnyek élethű rajzát több kötetre terjedőleg megírva, a világnak még szebb rejtelmekkel szolgáljon, mint a hires franczia regényköltő. — Vannak többen részesei e galádságoknak, — mond tovább szónok úr — kik eddig tiszteletben állottak ’s vannak kik e teremben bíráskodtak is; azonban bátran szól ő e gyülekezetben, mert nem hiszi, hogy lehessen magáról annyira megfelejtkezett egyén, hogy e teremben itt megjelenni elég szemtelen legyen, ’s igy szavait itt magára senki sem veheti; ’sat.“— Több hang a bal oldalról: A törvényszék helyesen cselekedett, midőn olly erélyességgel járt el. — A nézőség: Helyes! Helyes! Jól volt! — Egy őszbecsavarodott t.biró: (Halljuk! halljuk!) Nem barátja a személyes, születési előjogoknak, ’s azt óhajtja, hogy ezen jogok a haza minden polgárira nézve mentül előbb ugyanazok, egyek legyenek; de miután az 1723 . 5. t. cz. a nemesekre nézve, csak, és egyedül a „crimen laesae majestalis“ esetekben engedi meg a lény bebizonyulása és a vádlott elítélése előtt a befogatást, minden egyéb bűntettekben pedig a Partis Iaetit.lus még ma is maga teljes ereje ’s épségében fenáll: a nemeseket mig el nem ítéltettek, letartóztatni ’s elzárni nem lehet. Nem akar szónoka lenni a csalásnak ; de azt hiszi, hogy valamint gr. Cs. Zs., mig el nem ítéltetett bebörtönözni nem lehetett, úgy Cz. urat is letartóztatni, mig felőle az, hogy a kérdéses váltókkal, mellyek hamisaknak állíttatnak, tudva és csalási szándékkal élt, itéletileg ki nem mondatik, nem szabad.“ — A nézőség egy töredéke: „Igaz ! Úgy van! Éljen!Halljuk!“ — Másik töredéke:,^ nem nemes, csaló, lakoljon !“*~Egy másik szónok: „A törvényszék eljárása olly körülményekben,mint azok másod alispán ur által előadottak, csak helyeselhető; ’s ő úgy hiszi, hogy ha Cz. ur , szolgabiró és eskütt által felszó- Tttatván, a kérdéses okiratokat előadni vonakodnék, azok tőle erővel is elveendők volnának, ’s ha ki nem adná, vagy elsikkasztaná, még személye is letartóztatandó.“ — Néző tömeg: „Helyes! helyes!“ — Harmadik szónok: „Ki a megye határozatának ellenszegül, az refractarius; ha tehát az.ur a váltókat, mikre a bűnvádi eljárásnál mint büntettekre szükség van, kiadni a megyei végzés folytában sem akarja, ellene mint refradarins ellen , erővel kell élni, mert különben a végzés siker nélkül maradna, minek megtörténni a státus érdekében nem szabad.“ — Néző tömeg: „Igaz! helyes éljen!“—Az erre következő szónok igy nyilatkozott: „A köztársaság mételye pártfogásra ne számíthasson.— Ki tanításban és nevelésben részesült, annál, ha bűnt követ el, nagyobb a beszámítás, ’s ha illy embereket a törvény védne, csak a polgárok személy- és vagyonbátorsága veszélyeztetnék, mit a státusnak tűrni nem szabad.“ — Több hang a zöld asztalok körül: „El kell tőle venni a váltókat,s ha azokat át nem adja, le kell őt tartóztatni.“ — A néző tömeg: „Úgy van! Helyes! Helyes!“— Az elnök: „A t. kk. és rik azt határozzák, hogy küldessék ki egy szolgabiró , ki magához vévén egy esküttet, szólítsa fel Cz. urat a kérdéses váltók előadására; 's azokat, ha jó szerével nem adná, tőle erővel is elvegye, ’s mint ellenszegülőnek személyét a megyeházba kisérve letartóztassa. — Ehez képest H. szolgabiró ur megbizatik e határozat végrehajtásával. — A tiszti főügyész (nagy zsibongás közt): A végzést tiszteli , azonban aggodalmát aziránt nem rejtheti el, hogy nemes embert sajátjától megfosztani lehessen, é s ha attól magát megfosztani nem engedi, személyét letartóztatni kelljen. Mint értésére esett, Czur a kérdéses váltót már másra átruházta, ’s igy ki sem adhatja---------“ — Ny. P.: „Ha tette, igen roszul tette, ő a törvényszék által le volt tiltva annak másra ruházásától. Egyébiránt sajátját tőle elvenni nem akarja senki. A váltók iránt, mellyek követeltetnek , bűnvizsgálat van folyamatban , ’s igy azokra, mint büntestekre, a törvényszéknek mulhatatlanul szüksége lévén, anélkül, hogy birtokosuknak azokhozi saját joga megsértetnék , köteles azokat a törvényszéknek átadni. — Ha kisülne, hogy hamisak , vagy a csalás eszközei, akkor úgy sem maradhatnak sajátjai.“ — Egy pár conservativ az asztal kaloldalán (nagy zaj közben): „Meg kellene tartani a formákat, a törvény szerint.“—A tiszti főügy.: „Azt hiszem, hogy mégis föl kellene tenni az actiót, ’s ítélet által kellene a letartóztatott személye iránt intézkedni.“—Erre azon észrevétel létetett: „Hiszen nem mint vádlott állsz. itt; ha a kérdéses váltókat kiadja, a dolog megszűnik; ha ki nem adja, akkor mint refractarius ellen lehet személyletartóztatást rendelni.“ — Több hang: „Úgy van! úgy van! Halljuk! Menjen ki a szolgabiró, ’s hajtsa végre a határozatot.“ — Elnök: „A szolgabiró mindjárt innen az ülésből mehetne, ’s jelentést tehetne. H úr, egy esküttel............“ (A szolgabiró indulni akar.)— A nézők közöl többen: „Itt van Cz.! nem kell fáradni házához; itt van Cz.!“ — Más hangok: „Hol van? hol van?“ — Több hang: „Ott áll!“ — Más hangok: „Itt áll! itt!...“ A teremben ekkor nagy és tartós zúgás jön, Cz. körül pedig nagy kört képezett a hallgatóság. — Néhány hang a zöld asztalok közül: „Jöjön ide, ’s nyilatkozzék.“ —Cz. előtt a tömeg félre vonulva, nyitást képez, ’s ő bántatlanul lassú zajlás közt, behat a zöld asztalok közé , megáll a megyei ügyész előtt, szemközt rézsűit az elnökkel, és szólni akar.) — A tömeg: „Halljuk! halljuk!“ — Mások: „Halljuk Cz.-t! halljuk!“ — Elnök: „Itt lévén Cz. ur, hallotta a határozatot, azért nem szükséges azt ismételnem. Vonuljon a kiküldött szolgabiró és esküttel a mellékterembe, és nyilatkozzék az iránt, kiadja-e, vagy sem a kérdéses váltókat?“ — Több hang az asztalok közül: „Cz. ur szólni akar, halljuk őt!“ — A nézőség: „Halljuk! halljuk Cz.-t!“ — Más hangok: „Menjen haza, ’s adja át a váltókat.“ — Több hang: „Halljuk!halljuk!“ — (Egy tb., és vele többen felállnak.)— A tömeg : „Halljuk ! halljuk!“ (roppant zaj). — Az előbb felállott tb.: „Cz.úr köztünk lévén, és szólni akarván,nem hiszem,hogy a szólást néki megtagadni lehessen. Talán körülményeket fog felhozni, mellyek hozott végzésünk sikerülését fölöslegessé teszik. Ő nincs vád alatt, annál kevésbbé van elítélve, ’s így a szólásszabadság tőle el nem vonható.“ — Több hang: „Éljen! Igaz! Halljuk Cz.-t!...“ — Más hangok: „Ne beszéljen Cz., adja ki a váltókat! . . .“ — Elnök: „Most nem arról van szó, szabad-e szólni Cz.-nek? hanem arról: sikeritessék-e a végzés, mellyet a t. kk. és rrk legitt hoztak? Én azt tartom, mindenek elött a hozott végzést kell végrehajtani, ’s igy Cz. ur távozzék, ’s ha nyilatkozni akar, tegye azt a kiküldött szolgabiró elölt.“ — Több hang az asztalok körül: „De ha szólni akar, szóljon itt!...“ — Több hang: „Szóljon Cz.!...“ — A hallgatóság: „Halljuk ! halljuk ! halljuk !“ — Egy gróf: „Senkitől sem lehet megtagadni a jogot, hogy jelenlévőn ’s ügyében szólni akarván, dolgát itt előadhassa. Még kik vád alatt állnak is feljogositvák arra, hogy magokat védhessék. — Cz. ur ellen még nincsen vád, annál kevésbbé ítélet, mellynek következtében szólásában akadályoztathatnék; annálfogva én is úgy vélekedem , hogy őt meg kell hallgatnunk.“ — Hallgatóság: „Halljuk ! halljuk Cz.-t! halljuk! . ..— Cz. ügyv. (magát meghajtva): „Méltóságos főisp. helyettes, . . ..“ — Hallgatóság: „Halljuk! halljuk!“ — Más hangok: Ne beszéljen, menjen haza, ’s adja át a váltókat!....“ — — Némelly hang az asztalok közül: „Még nincs elhatározva, szólhat-e vagy sem.“— Elnök: „Eddig az előbbi végzés áll, ’s az’volna végrehajtandó ....“— Több hang: „Halljuk Gr.t s hadd szóljon!“— Sz. M. e. alisp.: „A tisz