Budapesti Hiradó, 1846. január-június (311-412. szám)

1846-05-28 / 394. szám

Csütörtök 394. Május 28. 1846. BUDAPESTI HÍRADÓ. B Ieff set betn! helyben a kiadóhivatalban, ker íve­ni­nt k­özei Horváth-házban 1881k szám alatt földszint, és minden királyi postahivatalnál. — Az ausztriai birodalomba s külföldre menendő példányokat csak a bécsi császári posta­­hivatalnál rendeltethetnek meg. Ezen lapok minden hetet négyszer, u. m. kedden, csütör­tökön, pént. és vasam.jelent­ek meg. Előfizetési ár félévre Buda­pesten házhoz-hordással 5 ft., borítékban 6 ft., postán bo­rítékban 6 ft. ez. p. A hirdetmé­nyek minden apróbetűs hasáb­­soráért 5 (öt) ez. kr. fizettetik. MAGYARORSZÁG és ERDÉLY A JÓZSEF NÁDOR NEMZETI KÉPCSARNOKÁT alakitó egye­sület első közgyűlése jövő kedden, június 2-án , d. u. 5 órakor tartotik a magyar nemzeti museum épületében, mellyre ezennel az egyesület tagjai, kik eldöntő szavazattal bírnak, tisztelettel meghivatnak. Főtárgyai lesznek: az egyesület eddigi működésé­nek előterjesztése, az igazgató választmány megválasztása és egyéb szükséges intézkedések. — Az egyesületi nmviligy főpártoló meghagyásából Mátray Gábor, egyes, titoknok. HALÁLOZÁS. Palóczy Lászlót, a közönségesen tisztelt férfiút, mély szomorúság sújtotta. Szeretett hitvesét, V­i­s­o­l­y­­ Judit aszszonyt, kihez most is azon hévvel ragaszkodott,mely­­lyel 39 évvel ezelőtt oltárhoz vezeté, tegnap, azaz május 20. kisérte örök nyugalom helyére. Keseregnek vele együtt vesz­teségén Tamás, Judit és Magdolna gyermekei, barátai és tisztelői, óhajtjuk, enyhíthessék az ősz férfi fájdalmát baráti részvételi és vigasztalásukkal! (Ismét néhány szó a Tiszaszabályozás ér­dekében.) Lehetetlen, hogy a Tiszának szomorító miben­léte a magyart fájdalommal ne töltse el. Kétszáz négyszeg­­mérföldnél, vagyis három millió holdnál többet teszen azon földterület, mezők, rétek, puszták, ligetek és erdők, mellyek a Tisza áradásainak kitéve ’s örökké veszélyeztetve vannak, és valóban évenkint, sőt egy évben ismételve is pusztítat­nak. Tömérdek embertömeg ipara lesz évenkint általa sem­mivé. Számtalan milliókra rug a kár, melly vele a honnak évenkint okoztatik. Ezen süni áradások miatt egész hazában, mellyet a Tisza végig hasít, a közlekedés innen és túl közt egyre gátoltatik, ’s általa az országos és kereskedelmi utak építése nemcsak szerfelett nehezítve van, hanem nagyrészt lehetlenné is vá­lik. Sőt a javaslatba hozott vaspályák is, ha létesülniök kel­lene, az árvizes helyek miatt fölöttébb koc­káztatnának, va­lamint a hajózás is a rendezetlen vizek mellett nem virulhat föl. Hajózás és útvonalak nélkül természetesen sem bel-, sem külkereskedés nem létezhetik. Kereskedelmi és közlekedési elem nélkül pedig semmi­féle mezei gazdálkodás és iparág fen nem állhat, mik nélkül minden iparnak el kell lankadnia és tespednie. — Innen ér­telmezhetni a nemzeti törekvések megakadásait, az ország szertelen nagy zavarait és szegénységét, és a veszélyt, melly a nagy elszegényültség miatt a hazát életkérdésileg fenyegeti. E szomorú körülmények a legkegyelmesebb uralkodót és a hon apáit arra bírták, hogy a fenyegetőző nemzeti veszély­nek elejét veendők, a baj okait eltávolítói és e részben czélszerüleg rendelkezni kívántak. Öröm- és hálaérzettel tölté el minden hazafi kebelét a kormánynak ebeli korszerű gondoskodása, mellynek nyomán keletkezett kbr. biztosság bölcsen a vizkiöntések elhárításával fáradhatlanul foglalkod­­va, a Tiszának, ezen valóban szilaj folyamnak, gyökeres szabályozását véli mindenekelőtt eszközlendőnek. Hála a legkegyebb uralkodónak, hogy ezen biztosság támaszául a kornak legtapasztaltabb férfia­kon meghivatva, t. i. azon nagy hazafi, azon hatás és tény embere, ki az előtte álló roppant vállalatnak bizonyosan megfelelend, kihez a hon valameny­­nyi fia teljes bizalommal járul, ’s kit kivált azon megyék, mellyek a Tisza pusztitásitól leginkább szenvednek, köze­lebbi szabaditóúl üdvözölnek. ’S valóban minden honfinak szoros tisztében áll, imer országos ügyet minden kitelhető ereje és tehetségével előmozdítni és támogatni. Az önmeg­tartás törvénye parancsolja azt! A tiszaszabályozási feladat, hazánkban a legnagyobbak egyike, leginkább a vízműértők körébe tartozik. Örvendetes, hogy a haza i­lyenekkel is el van látva. Azon legnagyobb szorgalommal és pontossággal, igazi szakértő férfiak által történt Tisza ’s uradalmi környék felmérései és szintezései olly műértésre mutatnak, miből a legsikerültebb eredmé­nyeket méltán várhatni. Csupán a mellékes folyók iránt, mellyek szinte a Tiszaszabályozáshoz tartoznak ’s a nmviltgy biztosság előtt nem egész kiterjedésökben ismeretesek, kí­vánatosak talán még némelly fölvilágositások, ’s ezeket leg­inkább azon tájvidéki szakértőktől várhatni, kiknek ezen fo­lyókkal egész a kulforrásokig megismerkedniök több alkal­­mok ’s idejök vala. Ezen utóbbiak sorába tartozik pará­nyiságom is. Harminczöt év óta ismerem a Tokajig ’s Szolnokig ter­jedő felső-tiszai környéket. Még 1814 és 1815 ben a Tisza, Latorcza és Bodrog folyamok szabályozása b. Vay Miklós kir. biztos ur ő­áltsága felügy­elése alatt részletekben elkez­dődött. Azon biztosság körében nekem is volt akkor szeren­csém, mint ungmegyei rendes mérnöknek együttmunkál­kodnom; a záhonyi tiszai átmetszést én jegyeztem ki; a Csapp­­tól Salamonig menő tiszai költések akkor az én felügyelésem alatt keletkeztek. Mint kir. kerületi mérnök pedig több he­lyen a tiszapartok építéseit eszközlöttem, ’s valahányszor a Tisza szabályozása azon tájakon kérdésbe jött’s küldöttsé­gek munkálkodtak benne, magam is benne alkalmazva vol­tam, ’s alkalmam volt a messze Bereg, Ugocsa, Szatmár, Ung, Zemplén, Szabolcs, Borsod és Heves megyékbe terjedő Tisza-uradalmakkal, valamint majd minden folyókkal, mel­­­­lyek a Tiszába szakadnak, egészen kieredésök helyéig meg­ismerkednem. Néhányat azokból magam fel is mértem és szinteztem is. ’S jóllehet hasonló munkálatok nem mindig egyenesen hivatalom körébe tartoztak, mindazáltal a vizépí­­tészet nekem örökké kedvencz tanom volt. A Tokajnál ösz­­pontosuló Tisza és Bodrog folyók víztömegét én olly roppant nagynak találtam, hogy az úgynevezett Bodrogköz, mint mindenki tudja, a közönséges árvizeket sem képes roppant károk nélkül felfogni, holott köztudomásilag a Tisza és Sza­mos áradásai Szatmár, Ugocsa, Bereg és Ung megyék mé­lyedésein hetekig küzködni és elpárologni szoktak, a többi tájakon pedig leginkább csak elszivárognak. Mit várhatni, ha a ma küzködő tömérdek víztömegek a szabályzás által annyi roppant folyamokból egyszerre a Bodrogközön hirte­len összetódulnak, valóban kívánt eredményre nehezen szá­míthatni. Annyi ugyan bizonyos, mikint legfőbb czélja a Tisza­­szabályozásnak, a Tisza kiáradásainak mellőzése , vagyis a Tiszamelléknek vitteli megmentése; mindazáltal eddigi tó­ban földre akadnak , tüzes kődarabokat hullatnak le , mit több feljegyzett égikő-esésekkel bizonyít be, mellyek közt a legna­gyobb, hét lábnyi hosszú,kődarab Brazíliában találtatott fel, és ezt úgy, mint minden eddig feltalált égi követ, alakjánál fogva csak töredéknek tekinti. Mind alakjok, mind kérgek minéműsé­­gére, mind vegytani alkatukra nézve feltűnő az égikövek egy­másközti hasonlatossága , de külső tekintetre különböznek egy­mástól. A bennök talált nyolcz érez­­ és öt földnem közt legál­landóbb a termény-vas, melly sajátságos bélyegekhez tartozik , valamint az is, hogy szövedékök kis szemű. Ez és a földünkön honosabb ásványi elemeknek az égikövek vegyületében létezése nem szolgál azonban sz. előtt elég bizonyságul földi eredetek megmutatására ; más részről pedig igen sebes és a földpályával ellenkező mozgásuk ellenmond a holdbéli származtatásnak. A futócsillagok időszakos megjelenésére, melly minden évben november 12 —14-én, néha augustus 16kén is, némelly helyen ezerenkint észrevétetett, figyelmezteti sz. a természetvizs­­gálókat; egyszersmind azon égi fényt, melly kitűnő szép­ségben látható a meleg égöv alatt, hol is annak utazásai folytá­ban több ízben szemtanúja volt, remek­ ecsettel tünteti az olva­só elé. A nap és egyéb álló­csillagok bizonyos törvények szerint különböző irányban mozognak az égen. Szabad szemmel 8000 csillag látható; a tejutat képző kisebb csillagok száma mintegy 18 millióra becsültetik. Az egymás mögött fekvő csillag­rétegek közt vannak nagyobb csillagtalan hézagok is, hol mint valamelly nyíláson keresztül, a legtávolabb égtérbe nézhetni. Tekintve a külön távolságú és külön nagyságú égi­testek fénysugárinak ter­jesztési idejét, arról eszmélkedik szó, hogy e szerint (melly egy másodpercz alatt 41,518 geogra­m.földet halad) három különál­ló­ csillag fénysugári, kiszámított illető távolságukhoz képest, csak 3 , 9 , sőt 12 év múlva érhetnek ide hozzánk; és minthogy ezenkívül felvéve azt is, hogy rögtön új csillagok támadhatnak az égen, és hogy másodrangú csillagok első ranguakká válhat­nak, az égi tüneményekben a múltnak kifejezését véli szemlélhetni. Elválván a fenséges égi tejtektől, mellyek leírását sz. a tize­­pasztalataim nyomán sehogy sem tudok amaz aggálytól me­­nekedni, hogy a még Tokajnál is igen csekély esésű és je­lenlegi végtelen hosszu­úlu Szamos és Tisza folyamoknak szabályozása által a mondott viz­mentesités bizonyára ki­­mondhatlan nehéz föladat maradand, ha nem általában le­hetetlen. Ha talán kevesen osztják is ebeli aggályomat, mind­azáltal hogy az nem mese, sem nem agyrém, hadd álljanak elő tényszerű adataim, mellyeket előhozni kötelességemnek tartom. E végre szükség felszámítni azon víztömeget, mellyel a Tiszaszabályozás mellett szembeszállni kell; ama víztöme­get, mellynek kitudása, mint ezt minden műértő megengedi, a Tiszaszabályozásnak, mint általában a vízépitészeti tannak erkölcsi főalapját teszi, mellynek kitudása nélkül minden vizépitészi vállalat csak vak szerencsére történhetik. A Tiszának viztömegét nem számíthatni jelenlegi útja szerint; ezt csak úgy számíthatni föl, miszerint azon mel­lékfolyamoknak vízöszletét kell meghatározni, a mint azokat a Tisza magába összegyűjti, vagyis inkább akint, hogy a Tiszát még előbb átalakítni és képesítni kell, hogy azon rop­pant víztömegeknek bevevője (recipiense) lehessen, mely­­lyek beleszakadnak; mindezeknek felvilágitása, valamint a rendszabályok előterjesztése, mellyek által a mondottakra nézve, ide értve a hajózási ügyet is, biztosan ezért érhetni vélnék, egy külön értekezést igényeltek tőlem, olly érteke­zést, mellynek jelen lapokban aligha helye lehetne, ugyan­azért elkülönözve ezen czím alatt: „Ansicht zur Regulirung der Theisz“ (Nézetek a Tiszaszabályozásról) ezúttal a könyv­­kereskedésben megjelent, mellyek foglalatja következő : 1) A vizek hasonlítása az emberhez. 2) A Tisza kiára­dásai. 3) A kiáradás okai. 4) Közelebbi tekintet a Tisza partjaira. 5) Szabályozásnak szükséges volta. 6) Helyszíni folyamszabályozó módok és eszközök. 7) A vízmennyiség­nek tudása mint feltétel a folyószabályozásnál. 8) Vizsgálása a tiszai vízmennyiségnek. 9) Rendkívüli nagy vízmennyisé­gek közönséges nagy áradásoknál. 10) Feltűnő vízmennyi­­ségi különbségek. 11) Okai az eféle különbségeknek. 12) A Tiszaszabályozásnak nehézségei a Tisza jelen völgye szerint. 13) Összeütközések a vizszabályozási elveknek. 14) Néze­tek a Tisza és némelly mellékes folyók vidékei feletti ural­mára. Az Ung folyó és vízmennyisége. A Szamos és Kraszna folyók idomtalan (abnormis) iránya. 15) Kikutatása egy uj medernek a Szamos és Kraszna vizeire nézve. 16) Azoknak uj, czélszerű és hasznos vezetése az Ér és Berettyó medrei­be. 17) Lecsapolása a Tisza egy részének. 18) A Tisza je­len vízszinének lejebbszállítása és üdvös következményei. 19) Összefolyása a nagy vizeknek Csongrádnál. 20) Fő­­czélja a Tiszaszabályozásnak. Lecsapolás. Kárpótlása az új mederhez szükséges földtérnek. 21)­ Tekintet a szálazásra, hajózásra és útépítésre. 22) Kérdés: vájjon alulról vagy fe­lülről kezdődjék-e a Tiszaszabályozás ? 23) Végnézetek. Igénytelen munkámat olly szempontból kívánom tekin­tetni , minőből azt írom, t. i. a közjó iránti szempontból. Igazolásokat szívesen veendek, miktől mentnek magamat épen nem tartom. Hogy német nyelven írtam, oka az, mert a tudományos előadás nekem valamivel könnyebben esik ezen, mintsem anyai nyelvemen, minthogy hivatalos köröm­ben amahoz voltam leginkább szoktatva. — Ungvárt, april 18-án 1846. Lamm Jakab, a kir. kassai kerület és az ungvári kir. urad. igazgató-mérnöke ’s táblabiró. TARTALOM. Magyarország és Erdély. A József-nádor nemz. képcsarnokát alakitó egyesület tartandó első közgyűlése. Halá­lozás. Ismét néhány szó a Tiszaszabályozás érdekében. Lámm Istv­átót. — Egy jó jelzálogrendszer hazánkbani életbeléptetésének akadályai, és ezen akadályok elmozdításának módja. Úrbéri birtok. (Folytatás.) Megyék. Hírek Borsodból. Budapesti hirharang. A honi izraeliták között magyar nyelvet terjesztő pesti egylet választási közgyűlése. József-nádor nemzeti képcsarnokának felállítására beküldött adakoz­­mányok Ilik közlése (folytatás.) Külföld. A krakói és galicziai események. (Folytatás.) Francziaország. Hivatalos és magánhirdetések. IRODALOM és TUDOMÁNY. Kosmos. Entwurf einer physi­schen Weltbeschreibung von Alexander v. Humboldt. I. B. Stuttgart und Tübingen 1845. Irodalom és Tudomány. KOSMOS. Enlirurf einer physischen Wellbeschreibung von Alexan­der von Humboldt. (Egy physikai vildgleirds tervrajza Humboldt Sándortól). I. B. Stuttg. und Tübingen. 1845. A nagyhírű természetvizsgáló tudós és utazó egy félszázad alatt öszszegyűjtött folytonos tanulmányai és nagyszerű tapaszta­lásai eredményét ezen munkájában átadja a német olvasó kö­zönségnek, melly azt már több év óta óhajtva várta és most köz­tetszéssel fogadta, midőn azt szinte más műveit nemzetek, ne­vezetesen az angolok és francziák, fordítás utján, sajátjokká tenni iparkodtak. Talán nem lesz érdektelen az eddig megjelent első kötetet rövid vázlatban a magyar olvasó közönséggel is megis­mertetni. A physikai földleírást illető kimerítő természetrajzokon kívül az égi testek leírását is ide csatolja szerző, és azért munkáját physikai világleírásnak czimezi, mellynek minden ré­szében kitetsző az egyes természet­ tanulmányok részletes alapos ismerete és azon igyekezet: a physikai tüneményeket közös ösz­szefüggésekben, a természetet mint egy belső erőktől izgatott egé­szet előállítani, mellyet mindenkor fő czéljának vall szerző az előszóban , és mind ezt olly remek modorban, olly érthető mó­don teszi, hogy a természettudományban többé vagy kevésbbé avatott olvasó egyképen sok tanulságos tárgyat , valódi gyö­nyörrel , fog magának kiszemelhetni. Lássuk a részletes előadá­sokat. Legelsőbb is az égi testek előszámlálásában a napot említi sz, mint azon egyetlen önviláglató álló­csillag testet, mellynek a tőle függő és körötte forgó égi testekhezi viszonyait tapasztalásból ismerjük. Ide tartoznak 11 planéta, 18 hold vagy mellékplané­­ta , számtalan üstököscsillag és a földpályán keresztülmenő vagy ahoz közelgő kisebb égi testek — ide számítván az égi köveket (a é r o 1 i t h e n) és a futócsillagokat. Az utóbbiakat úgy tekinti sz., mint nap körül forgó kisebb tömegeket, mellyek ha utjok­bik ívvel végzi be, szálljunk le földünkre és vegyük tekin­tetbe először alakját; szakértő mérések szerint a földgömb mindkét sarkán annyira lapult , hogy a sarki fél átmérő 27/s geogra­m.földdel rövidebb a föld­ egyenlítő átmérője felénél. Lehet a föld egyenetlenségének méregetésére órafüggöntyűvel is élni, jóllehet nem olly arányos eredményhez vezet , de kitetszik ebből is, hogy földünknek nincs meghatározott tökéletes alakja. A füg­­gentyű lebegéséből lehet a föld középtömöttségét is meg­­­határozni, melly ötször meghaladja a viz tömöttségét,— úgy véve azonban, hogy a föld felületén csak félannyival nagyobb, ’s ré­­tegekkint a középpont felé mindinkább növekszik aránya. Itt megjegyzi sz., hogy földreli ismeretünk annak kérgén , vagyis a felületéhez legközelebbi rétegeken túl nem hat, kivéve egyes mély völgyekben, vagy artézi kutak fúrása által kivájt helyeken és némelly bányákban , mellyek legmélyebbikét 2000 lábnyira becsüli a tenger színe alatt. A mélységgel egyaránt növekszik a földalatti meleg; ezt bizonyítják a mélyebb artézi kutakból fakadt meleg vizek, a mély bányákban talált ásványok melegsége , és kivált a földnek vul­káni működése. Körülbelül minden 92 lábnyi mélységre számít­sz, egy foknyi meleget (a százfokú hévmérő szerint, mert ezzel él általánosan.) V­áltozik ugyan a földrétegek mérséklete az évszaki időjárással, de nem igen hat a föld mélyébe a nap melege, te­szem nálunk a közép éghajlat alatt alig 30 lábnál beljebb. Öszvefügg a mérséklet változásival földünk mágnesi és villanyos állapotra, melly más más helyeken, és különbféle időkben szinte változónak mutatkozik, különösen a mágnestű mozgásiban. A mágnes-erő nyomozása legújabb vizsgálatok által igen eredménydús; például szolgáljanak a mágnestű vízirányos eltérései, mellyek kitűnő pontossággal határoztalak meg. Szám­talan mérések nyomán fénykép állíthatni fel, hogy földünk mág­­nes-ereje az egyenlítőn túl mindkét földsark felé mindinkább nö­vekszik. Folytattatnak azonban még szüntelen a föld mágnesi tü­neményeit illető vizsgálatok és e végre 1828 óta Európa művel­tebb tartományain kívül, sz. felszólítására , a roppant orosz bi­rodalom legtávolabb városiban és később a világ minden széle

Next