Budapesti Hiradó, 1846. január-június (311-412. szám)
1846-05-28 / 394. szám
Csütörtök 394. Május 28. 1846. BUDAPESTI HÍRADÓ. B Ieff set betn! helyben a kiadóhivatalban, ker ívenint közei Horváth-házban 1881k szám alatt földszint, és minden királyi postahivatalnál. — Az ausztriai birodalomba s külföldre menendő példányokat csak a bécsi császári postahivatalnál rendeltethetnek meg. Ezen lapok minden hetet négyszer, u. m. kedden, csütörtökön, pént. és vasam.jelentek meg. Előfizetési ár félévre Budapesten házhoz-hordással 5 ft., borítékban 6 ft., postán borítékban 6 ft. ez. p. A hirdetmények minden apróbetűs hasábsoráért 5 (öt) ez. kr. fizettetik. MAGYARORSZÁG és ERDÉLY A JÓZSEF NÁDOR NEMZETI KÉPCSARNOKÁT alakitó egyesület első közgyűlése jövő kedden, június 2-án , d. u. 5 órakor tartotik a magyar nemzeti museum épületében, mellyre ezennel az egyesület tagjai, kik eldöntő szavazattal bírnak, tisztelettel meghivatnak. Főtárgyai lesznek: az egyesület eddigi működésének előterjesztése, az igazgató választmány megválasztása és egyéb szükséges intézkedések. — Az egyesületi nmviligy főpártoló meghagyásából Mátray Gábor, egyes, titoknok. HALÁLOZÁS. Palóczy Lászlót, a közönségesen tisztelt férfiút, mély szomorúság sújtotta. Szeretett hitvesét, Visoly Judit aszszonyt, kihez most is azon hévvel ragaszkodott,melylyel 39 évvel ezelőtt oltárhoz vezeté, tegnap, azaz május 20. kisérte örök nyugalom helyére. Keseregnek vele együtt veszteségén Tamás, Judit és Magdolna gyermekei, barátai és tisztelői, óhajtjuk, enyhíthessék az ősz férfi fájdalmát baráti részvételi és vigasztalásukkal! (Ismét néhány szó a Tiszaszabályozás érdekében.) Lehetetlen, hogy a Tiszának szomorító mibenléte a magyart fájdalommal ne töltse el. Kétszáz négyszegmérföldnél, vagyis három millió holdnál többet teszen azon földterület, mezők, rétek, puszták, ligetek és erdők, mellyek a Tisza áradásainak kitéve ’s örökké veszélyeztetve vannak, és valóban évenkint, sőt egy évben ismételve is pusztítatnak. Tömérdek embertömeg ipara lesz évenkint általa semmivé. Számtalan milliókra rug a kár, melly vele a honnak évenkint okoztatik. Ezen süni áradások miatt egész hazában, mellyet a Tisza végig hasít, a közlekedés innen és túl közt egyre gátoltatik, ’s általa az országos és kereskedelmi utak építése nemcsak szerfelett nehezítve van, hanem nagyrészt lehetlenné is válik. Sőt a javaslatba hozott vaspályák is, ha létesülniök kellene, az árvizes helyek miatt fölöttébb kockáztatnának, valamint a hajózás is a rendezetlen vizek mellett nem virulhat föl. Hajózás és útvonalak nélkül természetesen sem bel-, sem külkereskedés nem létezhetik. Kereskedelmi és közlekedési elem nélkül pedig semmiféle mezei gazdálkodás és iparág fen nem állhat, mik nélkül minden iparnak el kell lankadnia és tespednie. — Innen értelmezhetni a nemzeti törekvések megakadásait, az ország szertelen nagy zavarait és szegénységét, és a veszélyt, melly a nagy elszegényültség miatt a hazát életkérdésileg fenyegeti. E szomorú körülmények a legkegyelmesebb uralkodót és a hon apáit arra bírták, hogy a fenyegetőző nemzeti veszélynek elejét veendők, a baj okait eltávolítói és e részben czélszerüleg rendelkezni kívántak. Öröm- és hálaérzettel tölté el minden hazafi kebelét a kormánynak ebeli korszerű gondoskodása, mellynek nyomán keletkezett kbr. biztosság bölcsen a vizkiöntések elhárításával fáradhatlanul foglalkodva, a Tiszának, ezen valóban szilaj folyamnak, gyökeres szabályozását véli mindenekelőtt eszközlendőnek. Hála a legkegyebb uralkodónak, hogy ezen biztosság támaszául a kornak legtapasztaltabb férfiakon meghivatva, t. i. azon nagy hazafi, azon hatás és tény embere, ki az előtte álló roppant vállalatnak bizonyosan megfelelend, kihez a hon valamenynyi fia teljes bizalommal járul, ’s kit kivált azon megyék, mellyek a Tisza pusztitásitól leginkább szenvednek, közelebbi szabaditóúl üdvözölnek. ’S valóban minden honfinak szoros tisztében áll, imer országos ügyet minden kitelhető ereje és tehetségével előmozdítni és támogatni. Az önmegtartás törvénye parancsolja azt! A tiszaszabályozási feladat, hazánkban a legnagyobbak egyike, leginkább a vízműértők körébe tartozik. Örvendetes, hogy a haza ilyenekkel is el van látva. Azon legnagyobb szorgalommal és pontossággal, igazi szakértő férfiak által történt Tisza ’s uradalmi környék felmérései és szintezései olly műértésre mutatnak, miből a legsikerültebb eredményeket méltán várhatni. Csupán a mellékes folyók iránt, mellyek szinte a Tiszaszabályozáshoz tartoznak ’s a nmviltgy biztosság előtt nem egész kiterjedésökben ismeretesek, kívánatosak talán még némelly fölvilágositások, ’s ezeket leginkább azon tájvidéki szakértőktől várhatni, kiknek ezen folyókkal egész a kulforrásokig megismerkedniök több alkalmok ’s idejök vala. Ezen utóbbiak sorába tartozik parányiságom is. Harminczöt év óta ismerem a Tokajig ’s Szolnokig terjedő felső-tiszai környéket. Még 1814 és 1815 ben a Tisza, Latorcza és Bodrog folyamok szabályozása b. Vay Miklós kir. biztos ur őáltsága felügyelése alatt részletekben elkezdődött. Azon biztosság körében nekem is volt akkor szerencsém, mint ungmegyei rendes mérnöknek együttmunkálkodnom; a záhonyi tiszai átmetszést én jegyeztem ki; a Csapptól Salamonig menő tiszai költések akkor az én felügyelésem alatt keletkeztek. Mint kir. kerületi mérnök pedig több helyen a tiszapartok építéseit eszközlöttem, ’s valahányszor a Tisza szabályozása azon tájakon kérdésbe jött’s küldöttségek munkálkodtak benne, magam is benne alkalmazva voltam, ’s alkalmam volt a messze Bereg, Ugocsa, Szatmár, Ung, Zemplén, Szabolcs, Borsod és Heves megyékbe terjedő Tisza-uradalmakkal, valamint majd minden folyókkal, mellyek a Tiszába szakadnak, egészen kieredésök helyéig megismerkednem. Néhányat azokból magam fel is mértem és szinteztem is. ’S jóllehet hasonló munkálatok nem mindig egyenesen hivatalom körébe tartoztak, mindazáltal a vizépítészet nekem örökké kedvencz tanom volt. A Tokajnál öszpontosuló Tisza és Bodrog folyók víztömegét én olly roppant nagynak találtam, hogy az úgynevezett Bodrogköz, mint mindenki tudja, a közönséges árvizeket sem képes roppant károk nélkül felfogni, holott köztudomásilag a Tisza és Szamos áradásai Szatmár, Ugocsa, Bereg és Ung megyék mélyedésein hetekig küzködni és elpárologni szoktak, a többi tájakon pedig leginkább csak elszivárognak. Mit várhatni, ha a ma küzködő tömérdek víztömegek a szabályzás által annyi roppant folyamokból egyszerre a Bodrogközön hirtelen összetódulnak, valóban kívánt eredményre nehezen számíthatni. Annyi ugyan bizonyos, mikint legfőbb czélja a Tiszaszabályozásnak, a Tisza kiáradásainak mellőzése , vagyis a Tiszamelléknek vitteli megmentése; mindazáltal eddigi tóban földre akadnak , tüzes kődarabokat hullatnak le , mit több feljegyzett égikő-esésekkel bizonyít be, mellyek közt a legnagyobb, hét lábnyi hosszú,kődarab Brazíliában találtatott fel, és ezt úgy, mint minden eddig feltalált égi követ, alakjánál fogva csak töredéknek tekinti. Mind alakjok, mind kérgek minéműségére, mind vegytani alkatukra nézve feltűnő az égikövek egymásközti hasonlatossága , de külső tekintetre különböznek egymástól. A bennök talált nyolcz érez és öt földnem közt legállandóbb a termény-vas, melly sajátságos bélyegekhez tartozik , valamint az is, hogy szövedékök kis szemű. Ez és a földünkön honosabb ásványi elemeknek az égikövek vegyületében létezése nem szolgál azonban sz. előtt elég bizonyságul földi eredetek megmutatására ; más részről pedig igen sebes és a földpályával ellenkező mozgásuk ellenmond a holdbéli származtatásnak. A futócsillagok időszakos megjelenésére, melly minden évben november 12 —14-én, néha augustus 16kén is, némelly helyen ezerenkint észrevétetett, figyelmezteti sz. a természetvizsgálókat; egyszersmind azon égi fényt, melly kitűnő szépségben látható a meleg égöv alatt, hol is annak utazásai folytában több ízben szemtanúja volt, remek ecsettel tünteti az olvasó elé. A nap és egyéb állócsillagok bizonyos törvények szerint különböző irányban mozognak az égen. Szabad szemmel 8000 csillag látható; a tejutat képző kisebb csillagok száma mintegy 18 millióra becsültetik. Az egymás mögött fekvő csillagrétegek közt vannak nagyobb csillagtalan hézagok is, hol mint valamelly nyíláson keresztül, a legtávolabb égtérbe nézhetni. Tekintve a külön távolságú és külön nagyságú égitestek fénysugárinak terjesztési idejét, arról eszmélkedik szó, hogy e szerint (melly egy másodpercz alatt 41,518 geogram.földet halad) három különálló csillag fénysugári, kiszámított illető távolságukhoz képest, csak 3 , 9 , sőt 12 év múlva érhetnek ide hozzánk; és minthogy ezenkívül felvéve azt is, hogy rögtön új csillagok támadhatnak az égen, és hogy másodrangú csillagok első ranguakká válhatnak, az égi tüneményekben a múltnak kifejezését véli szemlélhetni. Elválván a fenséges égi tejtektől, mellyek leírását sz. a tizepasztalataim nyomán sehogy sem tudok amaz aggálytól menekedni, hogy a még Tokajnál is igen csekély esésű és jelenlegi végtelen hosszuúlu Szamos és Tisza folyamoknak szabályozása által a mondott vizmentesités bizonyára kimondhatlan nehéz föladat maradand, ha nem általában lehetetlen. Ha talán kevesen osztják is ebeli aggályomat, mindazáltal hogy az nem mese, sem nem agyrém, hadd álljanak elő tényszerű adataim, mellyeket előhozni kötelességemnek tartom. E végre szükség felszámítni azon víztömeget, mellyel a Tiszaszabályozás mellett szembeszállni kell; ama víztömeget, mellynek kitudása, mint ezt minden műértő megengedi, a Tiszaszabályozásnak, mint általában a vízépitészeti tannak erkölcsi főalapját teszi, mellynek kitudása nélkül minden vizépitészi vállalat csak vak szerencsére történhetik. A Tiszának viztömegét nem számíthatni jelenlegi útja szerint; ezt csak úgy számíthatni föl, miszerint azon mellékfolyamoknak vízöszletét kell meghatározni, a mint azokat a Tisza magába összegyűjti, vagyis inkább akint, hogy a Tiszát még előbb átalakítni és képesítni kell, hogy azon roppant víztömegeknek bevevője (recipiense) lehessen, melylyek beleszakadnak; mindezeknek felvilágitása, valamint a rendszabályok előterjesztése, mellyek által a mondottakra nézve, ide értve a hajózási ügyet is, biztosan ezért érhetni vélnék, egy külön értekezést igényeltek tőlem, olly értekezést, mellynek jelen lapokban aligha helye lehetne, ugyanazért elkülönözve ezen czím alatt: „Ansicht zur Regulirung der Theisz“ (Nézetek a Tiszaszabályozásról) ezúttal a könyvkereskedésben megjelent, mellyek foglalatja következő : 1) A vizek hasonlítása az emberhez. 2) A Tisza kiáradásai. 3) A kiáradás okai. 4) Közelebbi tekintet a Tisza partjaira. 5) Szabályozásnak szükséges volta. 6) Helyszíni folyamszabályozó módok és eszközök. 7) A vízmennyiségnek tudása mint feltétel a folyószabályozásnál. 8) Vizsgálása a tiszai vízmennyiségnek. 9) Rendkívüli nagy vízmennyiségek közönséges nagy áradásoknál. 10) Feltűnő vízmennyiségi különbségek. 11) Okai az eféle különbségeknek. 12) A Tiszaszabályozásnak nehézségei a Tisza jelen völgye szerint. 13) Összeütközések a vizszabályozási elveknek. 14) Nézetek a Tisza és némelly mellékes folyók vidékei feletti uralmára. Az Ung folyó és vízmennyisége. A Szamos és Kraszna folyók idomtalan (abnormis) iránya. 15) Kikutatása egy uj medernek a Szamos és Kraszna vizeire nézve. 16) Azoknak uj, czélszerű és hasznos vezetése az Ér és Berettyó medreibe. 17) Lecsapolása a Tisza egy részének. 18) A Tisza jelen vízszinének lejebbszállítása és üdvös következményei. 19) Összefolyása a nagy vizeknek Csongrádnál. 20) Főczélja a Tiszaszabályozásnak. Lecsapolás. Kárpótlása az új mederhez szükséges földtérnek. 21) Tekintet a szálazásra, hajózásra és útépítésre. 22) Kérdés: vájjon alulról vagy felülről kezdődjék-e a Tiszaszabályozás ? 23) Végnézetek. Igénytelen munkámat olly szempontból kívánom tekintetni , minőből azt írom, t. i. a közjó iránti szempontból. Igazolásokat szívesen veendek, miktől mentnek magamat épen nem tartom. Hogy német nyelven írtam, oka az, mert a tudományos előadás nekem valamivel könnyebben esik ezen, mintsem anyai nyelvemen, minthogy hivatalos körömben amahoz voltam leginkább szoktatva. — Ungvárt, april 18-án 1846. Lamm Jakab, a kir. kassai kerület és az ungvári kir. urad. igazgató-mérnöke ’s táblabiró. TARTALOM. Magyarország és Erdély. A József-nádor nemz. képcsarnokát alakitó egyesület tartandó első közgyűlése. Halálozás. Ismét néhány szó a Tiszaszabályozás érdekében. Lámm Istvátót. — Egy jó jelzálogrendszer hazánkbani életbeléptetésének akadályai, és ezen akadályok elmozdításának módja. Úrbéri birtok. (Folytatás.) Megyék. Hírek Borsodból. Budapesti hirharang. A honi izraeliták között magyar nyelvet terjesztő pesti egylet választási közgyűlése. József-nádor nemzeti képcsarnokának felállítására beküldött adakozmányok Ilik közlése (folytatás.) Külföld. A krakói és galicziai események. (Folytatás.) Francziaország. Hivatalos és magánhirdetések. IRODALOM és TUDOMÁNY. Kosmos. Entwurf einer physischen Weltbeschreibung von Alexander v. Humboldt. I. B. Stuttgart und Tübingen 1845. Irodalom és Tudomány. KOSMOS. Enlirurf einer physischen Wellbeschreibung von Alexander von Humboldt. (Egy physikai vildgleirds tervrajza Humboldt Sándortól). I. B. Stuttg. und Tübingen. 1845. A nagyhírű természetvizsgáló tudós és utazó egy félszázad alatt öszszegyűjtött folytonos tanulmányai és nagyszerű tapasztalásai eredményét ezen munkájában átadja a német olvasó közönségnek, melly azt már több év óta óhajtva várta és most köztetszéssel fogadta, midőn azt szinte más műveit nemzetek, nevezetesen az angolok és francziák, fordítás utján, sajátjokká tenni iparkodtak. Talán nem lesz érdektelen az eddig megjelent első kötetet rövid vázlatban a magyar olvasó közönséggel is megismertetni. A physikai földleírást illető kimerítő természetrajzokon kívül az égi testek leírását is ide csatolja szerző, és azért munkáját physikai világleírásnak czimezi, mellynek minden részében kitetsző az egyes természet tanulmányok részletes alapos ismerete és azon igyekezet: a physikai tüneményeket közös öszszefüggésekben, a természetet mint egy belső erőktől izgatott egészet előállítani, mellyet mindenkor fő czéljának vall szerző az előszóban , és mind ezt olly remek modorban, olly érthető módon teszi, hogy a természettudományban többé vagy kevésbbé avatott olvasó egyképen sok tanulságos tárgyat , valódi gyönyörrel , fog magának kiszemelhetni. Lássuk a részletes előadásokat. Legelsőbb is az égi testek előszámlálásában a napot említi sz, mint azon egyetlen önviláglató állócsillag testet, mellynek a tőle függő és körötte forgó égi testekhezi viszonyait tapasztalásból ismerjük. Ide tartoznak 11 planéta, 18 hold vagy mellékplanéta , számtalan üstököscsillag és a földpályán keresztülmenő vagy ahoz közelgő kisebb égi testek — ide számítván az égi köveket (a é r o 1 i t h e n) és a futócsillagokat. Az utóbbiakat úgy tekinti sz., mint nap körül forgó kisebb tömegeket, mellyek ha utjokbik ívvel végzi be, szálljunk le földünkre és vegyük tekintetbe először alakját; szakértő mérések szerint a földgömb mindkét sarkán annyira lapult , hogy a sarki fél átmérő 27/s geogram.földdel rövidebb a föld egyenlítő átmérője felénél. Lehet a föld egyenetlenségének méregetésére órafüggöntyűvel is élni, jóllehet nem olly arányos eredményhez vezet , de kitetszik ebből is, hogy földünknek nincs meghatározott tökéletes alakja. A függentyű lebegéséből lehet a föld középtömöttségét is meghatározni, melly ötször meghaladja a viz tömöttségét,— úgy véve azonban, hogy a föld felületén csak félannyival nagyobb, ’s rétegekkint a középpont felé mindinkább növekszik aránya. Itt megjegyzi sz., hogy földreli ismeretünk annak kérgén , vagyis a felületéhez legközelebbi rétegeken túl nem hat, kivéve egyes mély völgyekben, vagy artézi kutak fúrása által kivájt helyeken és némelly bányákban , mellyek legmélyebbikét 2000 lábnyira becsüli a tenger színe alatt. A mélységgel egyaránt növekszik a földalatti meleg; ezt bizonyítják a mélyebb artézi kutakból fakadt meleg vizek, a mély bányákban talált ásványok melegsége , és kivált a földnek vulkáni működése. Körülbelül minden 92 lábnyi mélységre számítsz, egy foknyi meleget (a százfokú hévmérő szerint, mert ezzel él általánosan.) Változik ugyan a földrétegek mérséklete az évszaki időjárással, de nem igen hat a föld mélyébe a nap melege, teszem nálunk a közép éghajlat alatt alig 30 lábnál beljebb. Öszvefügg a mérséklet változásival földünk mágnesi és villanyos állapotra, melly más más helyeken, és különbféle időkben szinte változónak mutatkozik, különösen a mágnestű mozgásiban. A mágnes-erő nyomozása legújabb vizsgálatok által igen eredménydús; például szolgáljanak a mágnestű vízirányos eltérései, mellyek kitűnő pontossággal határoztalak meg. Számtalan mérések nyomán fénykép állíthatni fel, hogy földünk mágnes-ereje az egyenlítőn túl mindkét földsark felé mindinkább növekszik. Folytattatnak azonban még szüntelen a föld mágnesi tüneményeit illető vizsgálatok és e végre 1828 óta Európa műveltebb tartományain kívül, sz. felszólítására , a roppant orosz birodalom legtávolabb városiban és később a világ minden széle