Budapesti Hiradó, 1846. július-december (413-516. szám)

1846-07-02 / 413. szám

Csen lapolr minden Me* * négyszer, u. m. kedden, csiitör» lökön, pétit, és vasárn. jelennek Die«. Előfizetési ár főiéire Luőa-pestcn házhoz-hordással 5 fi., bontókban 0 ft., postán bo­rítékban (J ft. ez. p. A hirdetmé­nyek minden aprobetiis hnsáb- soraéi b (öt) ez. kr. fizettetik. Csülörlök 413. Julius 2. 1846. t BUD APESTI JUR A DO. EiőffxeMi© vgí úsíyfröa a kiadohiinulhan. hatvani öt« czaí lloí\ath-h.i/t',n CM.Tik szám alatt földszint, és immu u Királyi postahivatalnak -- Az ausztriai biiydalomba s külföldié menendő példáin okát csak a borsi rsrnzán posta­im utalna! icndeltcihctiiek mey. TARTALOM. Magyarország és Erdély. Kinevezések.» Előléptetések. Névválloztalás. Vasúti tapasztalások I. — Lóverseny ‘ (Esterházy Pál hg alapilványa.) Megyék. Közg^iiés Nógrád és Szé­pedben. Budapesti napló. Érzelmek a inegdicsőuii Horvát István iránt. Solti helv. hitv. egyházmegyei gyűlés. — Balaton-Fiiredröl II. levél. Utazási napló Horvátfóldön IV. Külföld. Nagybrílannia. Franczia- ország. Törökország. Spanyolország. Hivatalos és magánhirdelések. IRODALOM és TUDOMÁNY. „Magyarország statisti- káj a.“ Irta Fényes Elek ’sat. í«A€l¥AEOB§ZÁGl és ERDELY. ö cs. kir. ap. Fölsége a magy. kir. udv. Kamaránál ujan-rendsze- ritett titoknoki állomásokra L o cat e 11 i László számfeletti titoknokot, Virták Károly, Bal ás Ágoston és Fi 1 ó Keresztély fogatmazókat; az ujanrendszeiitett fogalmazói állomásokra pedig Christen András száuifeletti fogalmazót, Kustényi Rudolf közöns. udv. kamrai fogalmazó gyakornokot, Willroder Zsigmond és Albertffy Mihály magyar udv. kamrai fogaim, gyakornokokat érdemesíteni leg- kegy,mélióztatott. Ö cs. kir. ap. Felsége Krammercsik János tiszaszaloki plébános­nak vezetéknevét ,Kö v á r y‘-ra változtathatni legkegy. megengedte. (Vasúti tapasztalások. I.) Napjainkban azon törik leginkább fejőket a publicisták, staiusgazdászok és törvényhozók, mclly közlekedési eszköz bir tulajdonkép elsőbbséggel a másik fölött? Hazánkban ezen nyomozás még sok fejfájást nem okoz­hatott, mert velünk született mindentudóságunkban apodi- clicus elhatározottsággal majdnem általánosan a vasuiak mellett nyilatkoztunk, minek az természetes következése, hogy ezen legnagyobb tökéletesség utáni meddő vágyódá­sunkban — közlekedéseink legroszabb állapotával vagyunk kénytelenek küzdeni. Pedig a vasutak csudáinak ezen arany korszakában is, elvi- tázhatlan fontosságából egyik régibb közlekedési eszköz sem vesztett semmit is azok előtt, kiknek nézetei nem félszeg általánosságokban sarkalnak, hanem a tények és tapaszta­lások specialitásába ereszkedni serénykednek, hogy a javí­tásokat ne csak szavakkal formulázhassák, hanem hogy a körülményeknek ’s a valónak kitanulásával azokat lehetsé­gesekké is tegyék. A vasutak hasznosságát kétségbe vonni senkinek sem lehet szándoka. Hol a tőkék halmaza ’s a körülmények fej­lettsége olly nagyszerű beruházásokat fesz lehetővé, ott épüljenek és fognak is építtetni a nélkül, hogy azokat gá­tolni sikerülhetne; de épen ebből ’s az ezen irányban szer­zett tapasztalásokból következik, hogy azok eröszakol- tatása minden vidékre nem lehel üdvös intézkedés, cg hogy a vízi közlekedések roppant fontosságát fitymálni nevetséges törekvés, a természet ajándokakint kínálkozó vizeket nem használni, bűn. Bécsben a kereskedési forgalom számára most már a közlekedések minden nemei kínálkoznak. A vasutak már a kereskedés legfőbb irányaiban egybekötik a tartományok fő­helyeit az összes monarchia kereskedési középpontjával, mig a vízi közlekedés csak korlátolt mértékben és irányban fej­lett: és mégis azt mutatja a tapasztalás, hogy vizen többet szállitnak, mint vasutakon, azon áruk forgalmát tekintve, melly a bécsi fővám-hivatal által letar­tóztatás nélkül eszközöltetik, annyira, hogy az egész for­galmának egy tizede sem került a vasútra, mint az a követ- I kező hivatalos adatok nyomán alakult kimutatásból látható. I Ezen főhivatal a raktárokbani letétel nélkül expediáit: | Í8f5ben iSV'ben Vasúton mázsától 3S,212 133 010 Gőzhajókon » 231,251 137 091 a Dunaágon <3 7,738 7,575 Hivatalhelyéről szekereken „ t 1GGSG0 147,073 Ivülföldrei kivitelre „ 155 690 149 271 Magyarországbai kivitelre „ 795,444 775,211 Vámvonaloutuli belforgalom „ ■" 32,91G 35,847 Ellenőrségi intézkedés „ 383,587 318,587 öszvesen 1,911,728 1,703,S26 Ebből láthatni, hogy a szállítás egyik közlekedési esz­közön sem emelkedett 1844ről 1815re annyira, mint a gőz- hajózásé, mert mig a vasúté 133,010 mázsáról csak 138,212re, tehát alig 5000 mázsával növekedett, addig a gőzhajókon szállított áruk 137,09Íröl 231,251 re, azaz majd 100,000 mázsával szaporodtak. Ezek nyomán lehelne ugyan még állítani, hogy mind ez épen úgy áll az egész forgalomra nézve is, de mindent ösz- szevéve az arány nem sokkal változhatik ; ha pedig az északi vasutba és a gőzhajózásba fektetett tőkét, és a két közleke­dés eredményét összehasonliijuk: az utóbbinak hatása arány­talanul kedvezőbb az elsőénél, mi vizeink sokfelé irányza­tánál fogva a legnagyobb figyelemre méltó. A Dunagőzhajózásba fektetett töke 4,778,500 ft p. p. Az északi vasúiba ruházott pedig 18(G39,325 ft p. p. Beruházási különbség 13,860,825 ft p. p. Az első szállított 1845bcn 790 851 személyt A vasút „ 659,247 „ A vasút elleni különbség 141,604 személy. Az első áruszállítása 1845bcn 1,539.796 mázsa A vasutó „ 2,186,833 „ A vasút melletti különbség 647,027 mázsa **) Az elsőnek bevétele 1845ben 2,124,300 ft 59 kr A vasúté „ 1,805,785 ft 41 kr A vasút elleni különbség 318,515 ft / 8 kr mellyböl a gőzhajózási részvényeknek 8%, a vasúti rész­vényeknek csak 5 */2 °/o jutott osztalékul. Közgazdászán tekintetben pedig az első 180***} mérföldnyi hosszában működik , a vasút csak 42 mérföldre terjed, vasút elleni különbség tehát 138 mérföld. Mind ezekből elég világosan kilünik, melly közlekedés érdemel csekély tőkékkel bíró hazánkban nagyobb figyelmet, azért Catokint eenseo. hogy s vízi közlekedéseket lehetőleg ki kell zsákmányolni és tökéletesíteni. LÓVERSENY. Főméltóságu hcrczegEszterházyPál ur, a pesti lovar-egyletnek folyó évi junius 1 Óik napjáról hozzá intézett ’s e lapok 409dik számában közlőit levele következ­tében , a pesti lóverseny, mint a honi lónemesités egyik leghathalósb eszköze iránti hazafiui részvétét te Illeg az állal bizonyitá be legújabban, miszerint tízezer pengő forintot alapított, melly tökének évenkinti száztól ötös kamatja, azaz 500 pengő forint egy a pesti versenygyepen évenkint mul- hatlanul elnyerés végett kiteendő díjra fog fordíltatni. E díj közelebbi feltételei annak idején lesznek közhírül téve. — _______________ Egy versenybarát. *) Mellynek nagy része hihetőleg szinte a Dunán közönséges bajókon úszott le. — **) Ezen különbséget a téli hónapok okozták. — Csak Pozsonytól Onováig számítva. — Irodalom és Tudomány. Magyarorssdg slalistikdja, irta Fényes Elek, három kőiét. Festen 18i2. és 1843. Valamint Fényes átalában azon kevés magyar tudósok egyi­kének tekintendő, kik véleményeiket nem fenhéjázó üres mon­datokra épitik, hanem előre tett fáradságos fúrkészeteik eredmé- nyekint állítják fel: úgy átalán véve, különösen Slatistikájáról mondhatni, mikép ez hosszú vizsgálat's hasonlítás ulján nem igen erősen megállapított adatok gyümölcsének mutatkozik. Ez utol­sót azonban nem lehet szerzőnek felróni, hanem azon rendhiány- nak , melly a magyar közigazgatási viszonyokat átalában jellemzi. Es ha igazságosak akarunk lenni, mikint is kívánhatjuk, hogy a statislikus Magyarországban , hol átalan kevés ^’s még kevesebb tökéletes statistikai adatok nyilváníttatnak, hol statistikai hiva­tal nem létezik, olly munkát képes legyen nyújtani, mellyet más országokéival, hol statistikai források nagy bőségben talál­tatnak, összehasonlítni lehessen? Ezzel ellenkezőleg Fenyes ér­deme annál nagyobb, minél nehezebb illy körülmények közt a forrásokat, hogy úgy mondjam felfödözni, 's azon hiányokat, mellyeket a még föl uem fodözöttek hagynak , a már ismertek­kel! összehasonlítás áltál kitölteni. Tekintsük csak a geographiai bevezetést, melly természete­sen nem a Ritter áltál behozott rendszer módjára adatik elő; eb­ben a szerző mindjárt kimutatja , miszerint terkrpeink hiányosak 's az ország pontos fölmérésével épen nem bírunk; bogy illy hely­zetben a müveit föld szerinti felszámítást, melly pontos alig le­het, félreveti, részint mivel Magyarországban a föld igen nagy része nem is müveltetik, részint mivel a müveit föld mennyiségé­ről sincsenek pontos adataink , az szigorúsága- és óvatosságá­nak annál több becsületére válik , minél Hehezebb vala azon ösz- izeallitás, mellyre a terület vagy kiterjedés felszámítását alapítót- ta. Éghajlatunk jellemzésében hasonló nehézségek gördültek elibe j •z ez iránt tett vizsgálatok csekélysége miatt,'« nem kisebb mér­tékben fordultak elő ott, hol a lakosok számának meghatáro­zásáról van szó. És Fényesnél épen ezen feladatok megoldását a mint legnehezebbnek, úgy legsikerültebbnek is mondhatni, mivel ő e tekintetben eléggé nem becsülhető óvatossággal járt el, jól­lehet némelly túlbuzgó hazafi, Bárándynak vagy más statistikai jegy­zékeknek elejetői végig fényesebb adatait örvendetesbeknek ’s igy fontosbaknak is tarthatná. De másrészt a kevésbbé vérmesek Fényes adatainak helyességére nézve biztosítékot épen abban ta­lálnak, hogy ő magát tnlzó hazafiság által elragadtatni nem en­gedvén, azon utat és módot, mellyen a lakosok számát más sfa- tistikusoknál 2 millióval kevesebbre tevő adatait gyűjtötte, előt­tünk lépésenkint kifejti. Előtte a politikai- kormányzati összeírások nem bizonyosak részint ritka fölvételük (közönségesen njonczállitáskor) részint hiányos közöltetésök miatt; végre mivel nemcsak a nemességet, de azon nemnemeseket is mellőzik, kiket illy alkalommal örö­mest kihagynának a játékból; holott más összeírások, a nemese­kéi t. i., mellyekről azt hinnök, hogy az előbbiek hiányait kipó­toljak, többnyire a megyei tisztujitások végett tétetnek , ’s ezért csupán szavazatképes, azaz teljeskoru férfiegyénekre szorítkoz­nak; itt tehát ismét tetemes, nem könnyen betölthető hiány ma­rad, mellynek vétke főleg a nemesség adómentességére súlyoso­dig A dolgok illyeten állásában a statistikus, mikint Fényes ur is cselekszik, csupán és egyedül a püspöki megyék névtárára tá- maszkodhalik, habar a tökélyt iit is sok hiányok akadályozzák, mellyeket nem kevés fáradsággal szükség elhárítani. E hiányok onnan erednek, mivel az egyházi névtárak leginkább kath. püs­pökségek által szerkesztelek, ezek pedig néha szándékosan, többször nem tudva, más vallásu nepek számát vagy épen nem, vagy legalább nem kielcgitőleg tudatják; továbbá, mivel a név­tárak nem minden évben jeleunek meg, 's igy a statistikus némelly megyékből a legközelebbi, másokból az ezelőtti két, három , sőt négy évről is bírja a lakosok számát’s a későbbi szaporodást csak átalános kulcs szerint kell felszamimia, melly ha helybelileg al­kalmazik , gyakran csal. így például, Fényes saját vizsgálatai nyomán, melyeknek eredményét az akadémia kjvánalara más ■ IWcgryck*! NOGRÁDBOL. Jun 25kén ismét összegyűltünk Ralas?a- Gyarmaton leginkább azért, hogy a közelgő liszlujitás mi- kinli megtartásáról tanácskozzunk. Mllgos (őisp. helytartónk szokott nyájassággal üdvözölvén a rrket, előterjesztő a ta nácskozás tárgyait. Némelly kisebb fontosságú ügyek tárgya­lása után szőnyegre került a múltkori közgyűlésünkből Ki­nevezett választmánynak munkálata a mikint tartandó tiszt— ujilás körül. A választmány a lélekvásárlást (a kortcskcdésQ egészen megszüntetni akarja és egy itélőszéket kíván felállittatni, mellynek működése oda terjedne, hogy a liszlujitás alatt a korteskedöket, vagy a liszlujitás kö­rül megállapítandó szabályok ellen bármikint vétkezőket rög­tön pörbe idézze és elitélje. Élénk vitatkozás támadt, melly- ből kiviláglott, hogy Nógrád rrdei csakugyan szívből utálják az annyi kihágásoknak ’s erkölcsi romlottságnak kiforrá­sát, a korteskedést. A Legellenzékiebb tagok a legnagyobb lelkesedéssel a főisp. helytartót fölhatalmazotfnak nyilatkoz­tatták arra, hogy olly egyént — legyen az bárki — ne is candidáljon,kire a korteskedésnek csak legkisebb gyanúja esik. Végzéssé lön: hogy a tisztuji ás alatt működő itélö- szék ne állíttassák föl, hanem hogy Nógrádban általiban korteskedni többé ne legyen szabad. A voksolások történ­jenek titkon — a legtitkosabban — külömz nü ládákban. Jelenjenek meg igenis — akarják Nógrád rrdei — szegé- nyebbsorsu nemestársaink a tiszlujilásokon,gyakorolják vá­lasztási jogukat; de bor és pálinka által ne erkölcstelenil- tessenek. Szép, dicső, hogy Nógrád rrdei olly lelkesen küzdenek ezen szörnyeteg ellen, melly hazánk majd műiden megyéjére kiönté halálveszélyes mérgét. Bár siker ülhetne Nógrádnak jó példájával ezen szörnyeteget megölni! Bár lenne Nógrád ezen szörnyetegnek az, mi Dániel vala a ba­biloniak sárkányának!—Egy érzékeny jeleneinek valánk ezen gyűlésben tanúi. Ugyanis első alispánunk Krátor Pál hivatalától búcsút vett. Meglepetve valánk, midőn illy mun­kára termett férfiút, kiben a lélek és ész cgyiránt kitűnő, a nyilvános megyei munkásság teréről visszalépni láttunk. 0 mltga, és a másod-alispán is a tisztikar nevében kére, hogy legalább a tiszlujitásig tartaná meg hivatalát, de szilárdul előbbi nyilatkozata mellett nyilatkozván, hivataláról csak­ugyan lelépett. — Tiszlujitásunk julius lőkcn leend. SZEPESBŐL. Lőcse, jun. 24. Első alispánunk teg­nap kezdett rendkívüli közgyűlésünket azon nyilatkozással megnyílván, miszerint a kk. és. rrket ujonsn kineveztelcU főispánunk mlfgos gr. Csáky Tivadar ur, cs. kir. aranyktil- csos ő nagyságának beiktatására tcendőelőintézkedések végeit egybehítta légyen, miután az időközben tartatott kisgyülé­sek jegyzőkönyvei meghitclesiltellek, kihirdellelelt ö cs. kir. felségének k. k. leirata, mellyel fentisztelt főispán ur kine- veztetését e megye rendéivel legkegyelmcscbbcn (udatni mélióztatott; mellynek tartalma élénk éljennel mcgértelvén, a kk. és rrk ezen legfelsőbb kegyelméért ö felségének leg­mélyebb hálás érzelmöket jegyzőkönyvileg nyilvánítani, az ujonan kinevezett főispán ur ő nagyságának pedig első al s- páni vezérlet alatt fényes küldöttség óllal jul. 5kén kebel­beli hotkóczi ősi lakán őszinte szíves örömüket kijelentem! határozók. Ezt követfe egy más rendbeli k. k. leirat felolva­sása , mellynélfogva ő nagysága kir. biztos közbejöttével tartandó ünnepélyes beiktatása alól fölmenfetett és m<l!y mellett egyszersmind az általa leteendő eskü mása is közöl- tetett. Végre felolvasfafott főispán ur ő nságának levele, munkájában irta le, Magyarországban a népesség szaporodása népfajok szerint különbözik; legnagyobb a zsidóknál 's a tót tör­zseknél, kisebb a németeknél, legkisebb pedig a magyarnál, de átalában alig több mint 1 : lOOra , mi mindenesetre igen kevés. Miliy sok nehézséget kelle tehát itt legyőzni, milly különféle ha­sonlatokat tenni,'s egyik forrás rendezését a másik által milly vigyázva eszközölni, hogy csak féligmeddig megálló eredmcuj=> bez is juthassunk! De ez még nem a legkeserübb szemrehányás, mellyel szerző müve illettetelt; ez főleg a magyarul beszélők Fényes állal meg­állapított számára vonatkozik; és mégis amaz urak közöl, Kik e számot olly határzónán nagyitotlnak állilák, egyik sem mutatá ki sem annak helytelenségét, sem azon jobb slalistikai forráso­kat, mellyekből azt rendezni lehetne. Fényes adatai mindemel­lett sincsenek légből merítve; azokat az egyházi névtárakból, mellyek számát ö felhozza, magunk is képesek vagyunk kivonni , ’s ha az eredmény hibás, nem Fenyes, hanem a források vário- landók ; mert határozottabban semmit sem állíthatni, minthogy az egyházi névtárak e tekintetben elfogadható adatokat foglalnak magokban. Vagy többet higyünk más statistikai adatoknak, mely- lyck csupán szóbeli magánközléseken alapulnak , 's mellyek úgy változnak , mint nézetei 's sympathiai azon partoknak, melyek­től származnak? Vagy talán a lelkész, ki fökép kisebb helyeken községét személyesen megismerni legtöbb alkalommal bir, keve­sebb Iliiéit érdemel, mint azon megyei vagy városi hivatalnok, Ki történetes 's igy csalekony szemmérlékre szokott támaszkodni ? Vagy az annyira buzgó tótok 's németek helytelennek találjak, ha egy , bármi 11 y ajkú lelkész is, azon gyermeket, melly magat magyar község tagjakint adja ki , valóban ollynnnak tartja? Két­ségkívül van, hogy miután a gyengék mindenütt a győző párthoz csatlakoznak, illy magyarázatok ’s nézeteknél sok lu ság követ­telik el, mellyel azonban helyes mértékére visszavezetni a statis­tikus egyátalában nem képes. Mi tehát, egészen szigorun szóKa, hiszszük,miszerint ha a magyarok száma Fényesnél magosra latszik teve lenni azon esetben, ha 8nnak egjéneit mind törzsökös ma­gyarokul akarnék tartani, másrészt ismét csekély Icuno , ha csu=

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék