Budapesti Hiradó, 1846. július-december (413-516. szám)

1846-09-17 / 457. szám

182 Lajos és Zsombori Istvin. - Ul áh fa­­ o r.: Both Ferencn­é, Both Károly - Szamos-Ujvár r.: Novák Márton és Bog­dán Jakab. - Szászváros r.: Molnár Károly és Wolf Sá­muel/— Sepsi­sz. György r. : Demeter József és Császár Sámuel. — Vaj­da huny­ad mv. r.: ifj. gr. Bethlen Gábor és Koncz Lajos. — Viz akna vár. r. : Fogarassy János és Szász János. — Zilah mv. r.: Kiss József és Gergely Sándor. — Sz. Udvarhely városa r. — nincs. Megyék* ZEMPLÉNBŐL. (Közgyűlés folytatása.) Másnap sept. 4én. A kisebb gyűlések jegyzőkönyvei olvastatván fel, mi­dőn a helyi.tanácsnak as.-a.-újhelyi zsidóság folyamodására költ azon intézvényére került volna a sor, mellyben a me­gyének­­meghagyatik, hogy a s.-a.-újhelyi rabbinus hatá­rozatiig lett hivatalától­ elmozdítása tárgyában a dolog maga valóságábani fentartása mellett a megye fölvilágositó jelen­tést tegyen, L. G., gr. V. K., Sz. Ö., W. K., S. A., K. J. nagy szenvedélylyel vitatták, hogy a helyi­ tanácsnak nincs joga a megye határozatát érvényességében megakadályozni, ’s mi több , nagy csodálkozásunkra a megye egyik főügyésze B. A. fölhozván az 1647 törvényt, azt bátorkodott állítani, hogy azon törvény egyedül a kanczellária rendelményei­­ről szól, a helytartó tanács intézményeit pedig rende­ljék, gyanánt venni nem lehetvén, olly szigorún nem vagyunk kénytelenek mindjárt engedni. A főjegyző K. A. ’s maga az elnöklő alispán is kifejtvén a dolgot, ’s mondván hogy a niviligu k. h.tanács mint kormányszék hivatásánál fogva akar bele tekinteni és magát a törvény értelmében tu­­dósíttatni akarja: vájjon nem létezik-e valami törvénytelen­ség a mondott megyei határozatban, de a megye határoza­tát legkevésbbé sem semmisíti meg — mi több , előhozatalt hogy ez mindennapi dolog annál is inkább, mivel itt a zsidó község a megye factuma ellen emelt panaszt — már pedig annak elítélése: váljon a megye határozata érvényes-é vagy sem, a helyi­ tanács mint igazgató kormányszékre az 1723, 101 és 102. t.czikk értelmében bízatott egyedül — az iro­mányoknak hivatalos jelentés melletti felterjesztését hátrál­tatni egyáltalában nem lehet. De mind­ezeknek ellenére a kerületi szolgabirónak meghagyatott, hogy a megye hatá­rozatának azonnal foganatot szerezzen, a hivatalától elmoz­dított lengyel származású zsidó rabbit pedig eredeti helyére kisértesse vissza — és ezen határozat felül minden iromány felterjesztése mellett a helyi­ tanács tudósíttatni rendeltetett. Milly erőszakos dühös megrohanásokkal és az elnökség mél­tatlan megtámadásával éltek az ellenzékiek ezen határozat­hozatala alkalmával, megemlíteni sem érdemes, mert ha elő kellene azokat hoznunk, kénytelenek volnánk elszégye­­nülni, hogy Zemplén megye tanácskozási teremében történ­hettek o­lyanok. I .,s­ept. 5 én ismét folytattatván a közgyűlés , fölolvasta­­tot"a löisp. helytartónak egy hivatalos levele, mellyben a tisztujitás minél előbbi megtarthatása végett a szükséges ne­mesi öszveirást, és tisztujitási rendszabályok hozatalát szor­galmazza. Ennek következtében az 1839ik évi rendszabályok ismét megerősittettek, hol a szavazat-vásárlás meg­­gátlásáról semmi legkisebb nem foglaltatik. M. M. tb. a hono­­ratioroknak is szavazatot kívánt adatni, mondván, ha képessé tette őket a törvény hivatalokra, a szavazatot sem tagadhatja tölök meg Többé. igen ám , de ez nemesi kiváltsági jog lé­vén országgyűlésen kívül megyeileg el nem dönthető. — Átlátván itt tehát az ellenzék is, hogy illyesmit többé erő­szakolni nem lenne tanácsos — megnyugodott abban, hogy a határozatba befoglaltassék, mikép a főisp. helytartó az 1723: 56. és 1790: 26. t.czikk értelmében járjon el tiszti köteles­ségében. — Továbbá fölvétetvén a nmlrgy kir. udv. kama­rának a 29626 sz. a. kört megkereső levele, miszerint Czi­­gánd helysége némelly lakosai ellen sócsempészet tárgyában hozott és eredetiben közlett ítéletének végrehajtása végett szólítja fel a megyét—azonnal szóla M. L., hogy ezt a megye utján végrehajtani nem lehet, mert a kamarának a megye nem szolgája,­­ folyamodjék elébb maga utján elégtételért, ezt hivatalosan tárgyalni sem lehet. Főjegyző S., röptor, és K. I. ezt az ügyet igy brevi­vra félretenni nem lehet, mert ez a király és nemzet közötti régi vita alatt álló kérdés: jövendőre az országgyűlésen lehet ugyan szorgalmazni annak valaházai elintéztetését — de jelenleg a végrehajtást késleltetni nem lehet, nem szabad. L., V., A., K. J. és Wl., S. nagy zajon­gás között az illyés ügyekbeni kamarai eljárást és bírásko­dást törvény elleninek mondották (mi­közben a főjegyző figyelmeztetvén, hogy száz meg száz esetben minden vona­kodás nélkül megtévén a megye a végrehajtást, azt tagadni nem lehet) az elnöklő alispán mindezekhez képest úgy köz­­lötte a közmegállapodást, hogy a­mennyiben lopás esete forogna fen, ’s a megyének is lenne bele szólani valója, vé­leményadás végett a föügyészhez utasittassék. ( Vége köv.) KRASSABOL. Megyénk erdei aug. akci közgyülésökből gr. App­onyi György másod-fökanczellár­i exclljához kö­vetkező üdvözlő iratot intéztek: „Magyarhon az átalakulás­nak áll küszöbén , és vannak minden iránt közönyösek, ’s nem bajak­ a fáradalomnak, kik rózsafényben tündökleni látják a közel és távol jövendő napjait, mig mások egy jobb kornak reményeiről is lemondva csak vészt jósolnak, mert önmagok és mások iránti bizalmatlanságuk szülte komor ke­délyük csak fekete színben tünteti föl a Jövendőt ■ _a leg­nagyobb rész azonban bízva fölséges urunk legjobb akaratá­ban, és a közbeke áldásdus malasztinak biztosítottságában de bizva önmagában is, nemcsak reményű, hanem a meg­győződés lángmelegétől áthatva hiszi, hogy a trón és nem­zet egyesült jóakaratú buzgalmának a sokoldalú akadékos­kodás daczára is sikerülend e hon polgárait a szellemi és anyagi jólét biztos révébe vezérleni, és sikerülend Ma­gyarországot fényben és dicsőségben lyuled­elni fel. És épen ezen körülmény az, minél fogva a közügyek vezetésébe közvetlen befolyással bíró hivatalnokok kine­vezését élénk f­igyelemmel kísérjük, és ezen­­körülmény az, minélfogva az országos hivatalnokok üdvözlése, mi en­nek előtte többnyire csak szokás, vagy az illedelem érzeté­nek kifolyása volt, ma már politikai jelentőségű. — Ezek előrebocsátása után engedje meg nagyméltóságod, hogy a magyar kormány élén a szív legbensőbb érzelmeivel üdvö­­­zöljük; — hű ragaszkodás az alkotmányhoz, a nemzetiség szent szerelme, szilárd, ernyedetlen jellem, érzelmek és aka­rat tisztasága, a nemzeti jobblétet előmozdító javítások esz­­közlésére irányzott férfias törekvés, és az alkotmányos ha­ladás iránti rokonszenv . — ezek azon magasztos tulajdonok, mik kegyelmességedet múlt hongyűlési működése közben már a magyar ég elsőrendű csillagai közé emelék; — ezek azon magasztos erények, mellyek nagyméltóságod mint a kedves hon közügyeinek vezérletére legkegyelmesebben meghívott jeles honfi irányában a legőszintébb bizodalomra hívják fel a honpolgárt; hitünk tehát az, hogy excitádnak egy önbecsét érző férfias nemzet nagy többsége által őszin­­­lén üdvözlett, és szilárd eltökéltséggel gyámolitandó tettdus kormánya alatt a viszálykodás mételye elenyészendik, föl­­épülendnek az egység és bizalom védbástyái, és a nemzet szellemi ’s anyagi jobblétének, fényének ’s nagyságának alapjai letételendnek; és hogy ezek folytán joggal mondhat­juk el: „A magyar látkör derül.“ — Illy erős meggyőződé­­sünk folytán ismételve mondjuk, legyen üdvöz nagyméltó­ságod magas hivatalában, és fogadja kegyesen hódolatun­kat. Kik ’sat. — Lev._______ Pozsony és Szat­már megyék közgyűléséről rendes levelezőink imént vett tudósítását közelebbi számainkban közlendjük. ------------­Sz. kir. Szeged városa tanácsa f. évi augustus 17én tartott ülésében Szentiványi Vincze cs. kir. arany­kulcsos és magyar kir. helytartói tanácsos ur­a­miságát, mint a fenséges kormányszék tagját, és e városra és vidé­­kére áldást hozandó tiszaszabályozási ügyben működő biz­tosság másod­ elnökét fáradhatlan buzgalma hálás elismeré­sének jeléül — Bene József kir. tanácsos és csongrád­­megyei főisp. helyettes, nem különben B­ab­arc­zy Antal kir. helytartói tanácsos , nagyságukat pedig mint helybeli születésű olly jeles férfiakat, kik buzgó hazafiságuknál fogva a haza oltárára letett bokros érdemeiket legújabb időkben lankadni nem tudó erélyességgel, a haladás zászlóját kitű­zött kormánynak szilárdítására, városunkra úgy, mint az egész hazára csak hasznot ígérő törekvéseikkel tetézték; — a kebelbeli polgárság koszorújába, mint annak ezekután tündöklő díszeit fonta be, mivel a szokott polgári oklevele­ket az illetőknek is megküldenni elrendelte. BUDAPESTI HIRHARANG. A budapesti háziurakat nagy veszély fenyegeti ! Talán józanabbak lettek a lakosok ,s csak annyi szobát tartanak, mennyire múlhatlanul szükségök van? Vagy a szépítő biztosság elhatározó, hogy ezentúl a falakat legalább is olly vastagokra kell építeni, mint egy egy ven­dégfogadói palacsinta, a szobákat pedig olly tágakra kell szabatni, hogy legalább három keményített szoknyás hölgy megfordulhasson bennök egyszerre? Nem, hanem sok pesti lakos elhatárza, mikép ezentúl Palotán, Fóton és Váczon fognak lakni, és onnan vasúton naponkint berándulandnak Pestre. Fogadni mernénk, hogy ebk­re sok pesti háziúr ijed­tében jövő szent Mihály napján a lakbért magasbra fogja rágtatni. — Hire van, mikép az orvosi kar épülete, a kór­házzal együtt oda fog áthelyeztetni, hol most a füvészkert áll, tehát a nemzeti színház tőszomszédságába; ezen saját­­szerű szomszédság talán kieszközlendi, hogy színházunknál azontúl kevesebb fog lenni a betegeskedés. — Neheztelve látják sokan a harminczad körüli rondaságokat, és azt hiszik, hogy azok mind eltűnnének onnan, ha a rendőrség a száját megnyitná; mi e hiedelmet nem akarjuk háborgatni, de azt hiszszük, hogy a­mi évek óta ellehetett ott békével, azt most már kár háborgatni, miután a harminc p­ad úgyis eltakarítta­­tik onnan és a Duna mellett illő díszben fog fölépítletni, ak­kor aztán úgyis eltűnik majd a szemét. Egyébiránt ide vonat­kozólag föl vagyunk egyszersmind szólítva az „Ungar“ egy állításának rövid, de hiteles megc­áfolására. A nevezett lap állttá, mikép azon helyen egy hihetőleg méreg által kimúlt középkorú hím patkány volt több napig szemlélhető; ezt most az érintett tekintélyes felszólító alaptalannak hirdettetni kí­vánja, azon megjegyzéssel, hogy a kérdéses patkány csa­ládapa , tulajdonképen családanya volt, sőt utóbb, szoros­ vizsgálat után még az is kisült, hogy voltaképen nem is volt patkány, hanem csak ártatlan fiatal házi macska. Ha ez csak­ugyan való, úgy egészen más szint ölt magára a dolog, és természetesen megszűnik botrányos lenni. — Beszélik, hogy több fiatal író magyar Charivari kiadását tervezi, a gondo­lat igen jó, mert nálunk bizony sok az irtani való; kívánjuk azonban, hogy a kivitel minden tekintetben könnyű legyen. Magunknak is volt egykor hasonló szándékunk, de ügyes és egyszersmind olcsó rajzolók hiánya miatt nem mertünk bele­fogni. Egy pár új regény is van sajtó alatt, olvasmány­ban tehát nem lesz hiány. — Egy fiatal franczia író regényt irt, ’s elhatározá, hogy csak három év múlva fogja sajtó alá bocsátani, addig pedig minden évben egyszer elolvassa és javitand rajta. Mi nem igen szenvedünk illy gyöngeségben, sőt ellenkezőleg olly munkákat is kinyomatunk, mellyeket még meg sem irtunk. Legalább többször volt rá csakugyan példa nálunk, hogy olly könyvek sajtó alatt létesé­­s mielőbbi meg­jelenése hirdetteték, mellyek akkor még megírva sem vol­tak , és máig sincsenek megírva. — Milly üdvös hatása van a rendőrségi kötelességek lélekismeretes teljesítésének, ki­világlik a következő tényből: valaki eddig minden évben ren­desen kilencz­el tűzifát rakatott létre pinczéjébe, ’s e men­nyiséggel a pincze megtelt; ez évben mindazáltal már nyolcz öllel annyira megtelt a pincze, hogy nem lehet­ többet bele­rakatni. íme, mennyi hasznot eszközölhet a rendőrség, mi­helyt szilárdul akar. — A budai színkör ismét új átalakuláson megy keresztül, az új bérlő ugyanis maga Temesváron lakni kényszerülvén, a budai színészet igazgatását egy haja­don színésznőre bízta, és így az most igazán leányágra ju­tott; de ez nem baj, sőt illy aligazgatót mindenütt örömmel lehetne elfogadni, mert azt mondják a tapasztalt politikusok, hogy ott férfiak kormányoznak, hol asszony uralkodik, és megfordítva. Egyébiránt ha Angliát, Spanyolországot és Portugáliát huzamos­ ideig jól igazgathatók hajadonok, miért ne tehetné azt a kérdéses kisasszony is a budai színkörrel? Igen, mondhatná erre valaki, de nem kell feledni, hogy sokkal könnyebb ám három országot kormányozni, mint egy színházat! — Nemzeti színházunk zenekarában a hárfa igen kellemes hatású, de mégis félünk, hogy nem lesz jó követ­kezménye , és előadási pontossága miatt méltán magasztalt zenekarunk egyszer másszor meg fog botlani, mert egy hölgy annyi férfi közt bizony könnyen zavart okozhatna. Te­gyük föl például, hogy a fuvolya és első énekesnő épen pia­nissimo olvadoznak, a fagottista pedig szájához tartja hang­szerét, készülvén a rögtön bekövetkezendő crescendora, vagy épen fortissimóra, s akkor szemeit a hárfás hölgyre emelvén, akaratlanul mélyen sóhajt, mi bizony bármelly emberfián is megtörténhetik. Ha már ezt föltettük, ’s ugyan miért ne tehetnék fel ? akkor igen természetes, hogy ezen boldogtalan sóhaj nem a hárfásnő szivében, hanem a közö­­nös fagottban fog viszhangra találni, és milly botrányosan fogna azután e hang a fuvolya ezüst és énekesnő pakfong hangja mellett dörmögni ?! — A szüret beállása óta Budán az utczákat már nem öntözik, mi azon örvendetes reményre jogosít mindenkit, hogy Budán igen sok bor lesz, és nem fogja a fejeket rendkívül elkábitani. Mégis szép az ildomos­­ság, melly az eső elmaradását igy tudta kipótolni! — E na­pokban egy hirdetményt olvastunk, mellyben valaki a jövő iskolai évre szállást és asztalt ajánl jó házból levő ifjaknak, ’s különös vonzerő gyanánt jelenti, hogy házánál a társalgás kizárólag franczia és német nyelven gyakoroltatik. Nem is kétkedhetni, hogy e megjegyzés gazdagon fog neki gyümöl­csözni , mert hiszen magyarokhoz van intézve. — Rebesge­tik, mikép a pesti polgárság igen szeretne egy érdemes ha­zafit valamikép kitüntetni, de olly módon, melly még eddig nem használtatott el. Sokan léptek föl indítványokkal; né­­mellyek azt hivék, hogy polgári oklevéllel kellene őt meg­tisztelni, de ezüst táblára írottal; mások arany tollat, ha­sonló íróeszközökkel kívántak neki adatni; ismét mások márvány szobrát inditványozák elkészittetni Ferenczy által, természetesen csak Mátyás szobrának elkészítése után, mel­­lyet a magyar lelkesülésnek köszönhetünk; de mind­ez nem tetszett. Végre egy fiatal polgár igy szólt : „Legjobb lesz, ’s egyszersmind eddig egyetlen megtiszteltetés a maga nemé­ben, ha egy háromemeletes ház tulajdonosává teendjük őt.“ A határzat ezen ildomos indítványra még nem tudatik. 2 A HETEDIK KÖZLEMÉNY (a József nádor nemzeti kép­csarnokra érkezett újabb adományok felöl). A­ Migos Po­povi­cs Bazil munkácsi püspök 19dik számú aláírási ívén : Popovics Bazil püspök 5 ft. Balugyánszky András hittani tanító és Hadzsega Bazil püsp. titoknok mindenik 1 ft. Bacsinszky Jenő megyei hivatal iktatója 24 fr. Csepey Antal, Dulicskovics Mih., Hvordovics Péter ungvári papnevelőház lelki atyja, Medveczky Bazil püsp. levél- és könyvtárnok, Mihály János szentszéki jegyző, Paulovics Lázár hittani tanító, Rakovszky János, mindenik 20 kr. Likovics János nyugalmazott tanító 10 kr. Öszvesen 9 ft 54 kr p. p.ben. — B)Gr. Zichy-Ferraris Emanuel 144­. sz. ívén: Zichy-Ferraris Mannó 15 ft. Gr. Esterházy József 10 ft. Hauszer Fábián lelkész és alesperes, Szabó Béla, Tóth József ka­nonok, gr. Zichy Aladár, Zichy-Ferraris Sarolta és Zichy Otto, mindenik 5 ft. Kácskovich Laj. 1 ft, öszvesen 5­6 ft. — C)K­onyovics D­ávid Zombor városi főbíró 289dik sz­­ívén: Konyovics Dávid főbiró , Mihailovics Miklós, zombori olvasókör, mindenik 5 ft. Öszvesen 15 ft. — E hetedik közleményi öszveg 80 ft ez. p.ben. Közli ’s a még künn levő aláírási ívek minél előbbi beküldetése­­ket újólag kéri Mátray Gábor, egyes, titoknok. A KISDEDOVÓ INT. M. D. TÉRJ. EGYESÜLET. (Folytatása:) 3) jelentvén a választmány, mikép Ráday Gedeon gróf e nagysága a nemzeti színházban egy előadást ígért egyesü­letünk fölsegélésére, a közgyűlés ezen szívességért is kö­szönetet szavazott a tisztelt gróf irányában, egy tánczviga­­lomnak pedig kedvező alkalommal , és az egyesület pénztá­rának koc­káztatása nélküli rendezésére megbizá a választmányt. 4) helyeslés mondatott a választmány azon eljárására, miszerint ez a 3858 ftra menő részvényi és alapítványi tartozások behaj­tását az illető hatóságokhoz intézett gyakoribb fölszólítások , sőt egy részben már­ a per ut­áni megvétel figyelmeztetésével is esz­közölni törekedett. 5) a közgyűlés előtt is felolvastatik az épü­let kötelezvényekre nézve f. évi július 31én végbe ment sorshú­zás eredménye, ’s a választmány megbizatott, hogy a kisorolt 20 részvény 400 p.ftnyi értékének, és a még ki nem vett kamatok­nak , mint szintén a Boskovicz L. József ur 400 p.ftnyi kölcsöné­­nek a kitűzött időben leendő visszafizetéséről gondoskodjék. 6) Mühr Antal ur irányában —ki az intézet épületének felügyelője volt, és az egy éven túl csupán nemes feláldozásból és buzgón folytatott ezen tisztéről lemondott, a méltányló elismerését és köszönetét fejezé ki a közgyűlés, Márton József úr pedig, mint hasonló buzgalomról ismert és a választmány közakaratával megválasztott új felügyelő szívesen üdvözülteték. 7) Az egyesület vagyonértékéről követ­kező kimutatás terjesztetik elő. 1845ben az egyesületnek tudo­mására jött alap­ pénze tett 24,349 ft 16 kr p. pénzb., melly ösz­­veg az idén 25,889 ft 16 krra emelkedett, bele számítván eb­ben azon 7690 pilot is, melly az épületbe van fektetve. A múlt évi részvényesek száma az idén ismét szaporodván , je­len nem van az egyesületnek 169 rendes részvényese. Az épü­leten még 3460 pft fekszik tehérképen, melly a fennebb említett 3856 ftnyi tartozékok behajtásával könnyen letisztázható Scune. 8) A pénztárak jelen állapotát illetőleg a) a pénztárban az idei

Next