Budapesti Hiradó, 1846. július-december (413-516. szám)

1846-10-20 / 476. szám

ságban a zsidónak, de most­ már feje után is sóvárognak. Egyébiránt igen szomorú, hogy [illyesmi nappal a főváros tőszomszédságában is történhetik, ámbár ennek ismét nem a városi hatóság az oka, mert néhány lovas katonájával bizony nem lehet mindenütt jelen. — Egy pesti divatárusnő 8 ezer forintnyi bálipiperét hozatott Pak­sból, egy adatni szándéklott tánczvigalomra, melly most, a vállalkozók visszalépése miatt, el fog maradni, és a divatárusnő kétségbeesésből kötelet vagy — férjet keres, mert drága piperéi jövő farsangig ki­mennek a divatból. — Lakatos tánczmester is Pestre készül, és egyéb tánczain kívül egy egészen új „tréfás“ csárdást is szándékozik betanítani. Sokan eddig is olly tréfásan járták a kedvderítő csárdást, hogy félhetni talán, miszerint ezen va­­lódilag tréfás csárdásból valami szelíd Cancan fog alakulni. De csak most jut eszünkbe, hogy ez épen nem lenne sze­rencsétlenség , mert hiszen a Cancan hazája Francziaország, ’s a franczia nemzet nagy nemzet; hátha belőlünk is nagy nemzet válandik, mihelyt a tréfás csárdás lábra kap nálunk? — Garay előfizetés utján adja ki balladáit, mondáit ’sat. a vezérek ’s árpádháziak korából; a terjedelmes munka elő­fizetési dia csak 1 ft 30 kr pgében. Reméljük, „hogy a ma­gyar“ közönség illőn méltányolandja legkedveltebb költői­nek egyikét. — Még egy jeles irodalmi vállalatra figyelmez­tetjük t. olvasóinkat, ’s ez „Természettörténet az ifjúság ta­nítására és házi használatra,“ magyarázta Peregriny Elek, 150 színezett képpel. Első füzet ára két huszas. Szerző neve dicséretesen ismeretes a nevelés-irodalmi pályán, ’s alig lesz műveltebb család hazánkban, melly ifjúságot érdeklő munkáinak nagyobb részét ne bírná. Hasonló szerencsés modorban van e természettörténet is irva, ’s különösen ajánlatossá válik az által is, hogy nem csupán száraz adatokat foglal magában, hanem egyszersmind érdekes tör­­ténetkéket mond el, mallyek szorosan a tárgyalt czikkre vo­natkoznak ’s a gyermek figyelmét folytonos éberségben tart­ják. Minden szülőknek sürgetve ajánljuk e jeles munkát, melly hat füzetben mintegy négy hónap alatt teljesen meg fog jelenni, minthogy a képek már készek ’s a szöveg na­gyobb része a sajtót elhagyá. A kiállítás díszes, a képek szépek és természethez hívek, mi annál nagyobb dicséretére válik a kiadó Geibel könyvárusnak, mivel mindemellett is olly olcsóra szabta az árt, hogy költségeit csak nagy részvét térítheti meg.­­ A győri „Vaterland“ czimű német lap tu­lajdonosa folyamodott, hogy jövő új évtől kezdve magyarul adhassa ki mulattató folyóiratát; ennek csak örülhetni.­­ A budai takarékpénztár élénk részvétnek örvend,­­s a köny­vecskék kívánság szerint magyar vagy német nyelven adat­nak ki; mondják azonban, hogy többen kivonnak német mint magyar szöveget; ez nem nagy csoda, mert a magyar min­dig jó keresztény volt, roszul gazdálkodott’s bízott abban, ki a mezei liliomokat ruházza és az égi madarakat táplálja ! » Erdély! Orsz­­ggy ülés. XVII. Országos ülés. Octob. Dán kormányzó ö­nmaga elnöklete alatt.— (Tárgy: a választások mellett (junctim) teendő felirat-ja­vaslat érdemleges tárgyalása ’s megállapítása, kb­. biztos e nagyméltóságáhozi kisérő-irat.) Elnök ő amaga a múlt ülési jegyzőkönyv felolvasása ’s megállítása után, a köziratra adott felirat-javaslatot előbb egészen, azután pontonkint olvastatván, annak előzménye, úgy­szintén első és második ága, Kolozsm. e. k. észrevételei nyomán csekély, inkább az összeállításra vonatkozó, módo­sítást szenvedett; a többi iránt ellenben egy pár, az in 11 e­­ték“ és „tekintet“ (competentia et respectus) szóknak törvényes jelentését tárgyazó, szövegvilágositó hozzáadás után — valamint átalában a felirat elveire és szellemére nézve, mint melly a múlt ország­­ülési jegyzőkönyvben ki­fejtett e tárgybani megállapodásokat híven tükrözi,'s egyéb­­kint is a kk és rrk e tárgy körüli érzelmeiknek hiv tolmács­tal tétetett, hogy agyaggal zavaros vizet eresztettek a csa­tornába, mi által a beszivárgás kevés hét alatt teljesen megszün­tetett. Ezen csatorna legköltségesebb részei a hidcsatornák, azaz hidak, mellyek a csatornát magát elviszik más folyók vagy völgyek fölött. Illyen ezen csatornán 10 van és egész 60' ma­gasságunk. A falak 8' vastagságúak és mégis engedtek, mikor a viz beeresztetett , úgy hogy a legszebb építmények beszakadtak. Hid a csatornán keresztül 100 van, kikötő 7, mellyeken 40,000 mázsa ki és berakathatik egyszerre, mellyek partjai mind füg­gőleges erős falakból állnak. Az őrök lakásai épen nem alávaló nyomorult viskók, hanem három szobából, egy kamarából és egy pinczéből állanak, a má­sik felén egy konyha és egy istállóból egy kis kerttel. A víz olly bőséges, hogy minden zsilipnél egy malom fog építtethetni, a Neumarkt mellett építtetett már most 60 Schäffel gabonát erös napjában amerikai rendszer szerint, mi nagy liszt­kivitelre nyújt reményt, és okot szolgáltat arra, hogy a csatorna partjai kevés idő alatt benépesedjenek, mi Magyarországra nézve egy legérdekesebb tulajdonsága a csatornáknak. Megemlítendő még, hogy a csatorna mentiben eddig már 40,000 cseresnye , alma és körtve-fa van ültetve , mellyek ismét nem csekély jöve­delemmel kecsegtetnek, minthogy még sok ezer ültetendő. A halászat sem megvetendő. A mi ránk nézve legfontosabb tanulság, az utolsó fejezetben foglaltatik. Ezen csatornás remek munkának előleges költségve­tése 8­/1 millióra számíttatott, de végbevitele 14 millióba került, és így a roppant nehézségek, a keserves tanpénzek és balesetek, a remek és római jellemű építmények daczára csak 70 péttel haladta meg az előleges számításokat, miből kézzel foghatólag az következik, hogy a dunatiszai csatorna ezen sum­ma felébe sem kerülhetene. De illy dolgokban nem ítélhetünk kényünk-kedvünk szerint, tekintélyeknek sem biztos vakon hitelt adni, hanem illy c­áfolhatatlan tényekre kell alapítanunk meg­győződésünket, mint a millyeket itt látunk előadatva. — Dély, lója, a kir és rrk nem sokára megegyeztek. Ezután kir. biz­tos ő nmlgához teendő kisérő-irat is felolvastatván ’s elfogad­tatván, elnök ő nmlga pedig a holnapi ülésre ezek tisztába irva felhozását és hitelesítését tűzvén ki, Jelenti, miszerint azon alkalommal lesz szerencséje ő Dmagának a kir. előadá­sok 3ik pontjával egybefü­ggőleg, egyszersmind a múlt 184 l/s orsz.gyűlésről kinevezett rendszeres bizottságok némelly munkálatait is a középponti rendszeres bizottság jelentésével együtt a kk és rrk elibe terjeszteni. Mire az ülés eloszlott. XVIII. Orsz. ülés oct. 9én előbb tart. korlátnok gróf Lázár László ö mlga, azután kormányzó ő­nmlga elnökleté­ben. — (Tárgy. Jegyzőkönyv-megállítás, a választási fel­irat vég felolvasása ’s hitelesítése, rendszeres bizottsági munkálatok’s azok iránti jelentése a középponti bizottságnak, szünidő.) — Helyettes elnök ő maga jelenti, miszerint a mai tanácskozásokban a kir. kormányszék is részt kiván venni; addig is azonban jónak látná a Jegyzőkönyv olvasásához fogni. Melly előterjesztés után felolvastatván a múlt ülés jegyző­­könyve, megállittatott. Ezután a választási felirat, és ezt kir. biztos ő­nmlgához kisérő­ irat felolvastatván ’s szokott módon aláíratván és megpecsételtetvén, annak kir. biztos ő nmlgához átvitelére küldöttség neveztetett ki, melly is a maga tisztében eljárván, nemsokára a rrk kebelébe vissza­tért azon jelentéssel, miszerint kir. biztos ő amlga a kk és rrket viszonüdvözlete mellett biztosittatni kívánja az iránt, mikint a feliratot tüstint ő felségéhez fel fogja küldeni.­­ Melly választási felirat magyar fordításban imigy következik „Szentséged császári királyi és apostoli felség , legjobb ’s legkegyelmesebb urunk 1 Felséged folyó évi július l­ről 3876. szám alatt költ kegyelmes kir. leirata által, jogaink és törvé­nyeink megtartására irányzott kegyes szándékából , az üresség­ben levő kincstárnoki, tartományi főszámvevőségi elnöki, két kormánytanácsosi és itélőmesteri állomásokra választást, ország­gyűlési tanácskozásaink második tárgyává tűzvén ki, midőn fel­séged hű­ek, és erdei törvényeikkel és óhajtásaikkal is egyelő ezen kegyelmes akaratuak következésében, elöl érintett hivatal­nokok megválasztásához fogni sietnének : megadatott felségednek folyó évi július­áról 3976. szám alatt kelt kegy. kir. leirata, mellynél fogva a kir. és rrk kormánytanácsossá kinevezett Föld­vári Farkas előléptetése által megürült itélőmesteri hivatalra múlt országgyűlésen tett, ’s 1843 ik évi jan. 11 éves költ felirat által legfelsőbb megerősítés végett alázatosan felterjesztett választása, azon okból, mivel a választottak egyike , Pócsa Pál időközben meghalt, a kir. előterjesztvények 2ik pontja tárgyalása alkalmá­val teendő uj választás végett kegyelmesen visszau­tasittatik. Meg­tevőn azért a feltisztelt kir. leiratok nyomán, az előszámlált hi­vatalállomásokra törvényes választásunkat, szózattöbbséget nyer­tek. (itt következnek az elősorolt hivatal-állomásokra különböző vallások szerint többséget nyertek). Melly , szabad szózatolással történt választásnak sorát legfelsőbb megerősítés végett a követ­kező alázatos kéréssel terjesztjük felséged elibe. — Miután a Comp. Const. N­. R. I. czime , IV. czikke , 15. pontja: az orszá­gos hivatalnokokat , a történt ürességek után tartandó első or­szággyűlésen megválasztandóknak, megerősítendőknek, és az ország rendei előtt eskületétel után, ujonan nyert Hivatalaikba igtatandóknak rendeli; ezen törvény és a kk. és rrket illető vá­lasztási jog rovására, nem minden aggodalom nélkül látjuk annak megtörténését, hogy a kk. és rrk múlt országgyűlésen tett ité­lőmesteri törvényes választására azon országgyűlés folyama alatt kegyelmes megerősítés nem következett, és e két választásuk törvényes eredmény nélkül maradott. Bensőleg meggyőződve lé­vén a felől, hogy a legjobb fejedelem, és hűséges népe között levő kölcsönös bizalom , mint a közboldogság legerősebb alapja és támasza , legkivált a törvények szigorú megtartása által válik szilárddá, alázatosan kérjük felségedet, méltóztassék, törvé­nyeink , jogaink és szokásaink megtartása iránti atyai hajlama szerint, elősorolt hivatalokra legfelsőbb megerősítését még ezen országgyűlésre kegyelmesen leküldeni annyival inkább , mivel a kk. és rvk törvényes választását az elöl idézett 1.czikknél fogva sem kegyelmes megerősítés nélkül hagyhatni, sem az országgyű­lés eloszlása után többé megerősítés alapjául szolgálhatni nem véljük.­­ Továbbá, valamint mi választásunkat minden állomásra külön czédula szerint terjeszszük fel; azonképen alázatosan kér­jük felségedet is, méltóztassék ezen czédulákból különkülön egy­­egy egyént az illető hivatalra kinevezni, nehogy valamellyik vá­ lasztó-czédula teljes mellőzése által az 1791 beli 29. t.cz. azon rendelete, melly szerint minden állomásra külön czédulák fel­küldendők , egyoldalúvá váljék ’s ősi választási szabadságunk megszorítást szenvedjen. — Végre, miután hazánk alaptörvé­nyei , mind a bevett vallások , mind a különböző nemzetek ille­tőségére, tekintettel lenni parancsolják, kérvén felségedet, hogy az ezutáni kinevezéseknél erre figyelemmel lenni kegyelmesen méltóztassék, nem mellőzhetjük hallgatással, hogy az egység­­hivők közöl jelenleg a beltanácsban csak egy tanácsos van , és hogy az ürességben levő itélőmesteri állomások egyike a r.kathot, a másik az ev. ref. vallás követőit illeti, egyszersmind kérjük fel­ségedet , hogy a szózatok többségére , mint a mi a kir. és rrk óhajtását fejezé ki, méltó tekintettel lenni, a kinevezési okle­velek (collationalis) iránt pedig olly kegyelmes rendelést tenni, hogy azokban a kir. és rrk szabad választásáról az 1791 beli 29. t.czikk értelmében világosan említés legyen, és utoljára 1838ik évi jul. 8. és nov. 20áról kelt feliratainkban tett alázatos kéré­sünknek teljesítésével minket megvigasztalni méltóztassék.’sat.’sat.“ A felemlitett bizottsági jelentés után nem sokára a kir. kormányszék is megjelenvén, ’s a kk. és rrk kormányzó ő­nmlga beléptét sürü „éljen“-zésekkel üdvözölvén, ö nmlga előadó, miszerint tegnapi ígéretéhez képest van szerencséje a kk. és rrknek az 484’yyiki országgyűlés által kinevezett rendszeres bizottsági munkálatokat ’s a középponti bizottság ezek iránti jelentését ezennel bemutatni. Már most, úgymond ő nmaga, legelőbb is ezek felolvasását hozná magával a ter­mészetes napirend, de ez igen hosszas fogna lenni, azért is jónak látná jelenleg csak a kísérő iratokat felolvasni annyi­val is inkább, mivel, a­mint később előterjesztendő ö­nmaga, ezen munkálatok a kk. és rrknek kiadatni fogván, lesz al­kalmuk a kk. és rrknek azokkal bővebben megismerkedni. Melly előterjesztésen a kk. és rrk megnyugodván, a követ­kező tárgyakban­ részint terjedelmes munkálatok, részint rövid véleményes jelentések kisérő iratai olvastattak fel:­­ 1) Az úrbéri, 2) adóügyi, 3) katonaélelmezési, 4) ujoncz­­állítási, 5) országgyűlési szállásbérfizetés iránti 6) szóbeli perlekedést illető, 7) Erdély területének czélszerűbb poli­tikai elosztását, 8) több testvérhoni családok levelei kiadá­sát, 9) némelly brassóvidéki és szebenszéki közönségek pa­naszos kérelmét, 10) Zilah folyamodását, 11) Dobra és V. Hunyad országgyűlési hely és szavazat iránti kérését, 12) Gyeresnek megyei hatóság alóli kivétetését ’s országgyűlés­­ei meghivatását, 13) Felvitcz hason tartalmú folyamodását, 14) némelly egyes hatóságok különböző folyamodását illető vélemények és munkálatok kisérő iratai. — Ezen mun­kálatok feletti tanácskozások további folyamat hely szűke miatt nem adhatván, sietünk azok eredményét, úgy a mint azt­, több követek felszólalása és a rendszeres bizottsági munkálatoknak, a múlt I­d’­sifei országgyűlés határozata szerint, a törvényhatóságokkal!­ közlése iránti sürgetése kö­vetkeztében , ismételve tett elnöki nyilatkozatokból kivenni lehetett, t. ez. olvasóinkkal közölni. Megnyugtatni kiván­ó t. i. elnök korm. ö­nmaga a kk. és riket az iránt, hogy a) a mint az úrbéri munkálat kinyomtatva, az azzali könnyebb megismerkedhetés tekintetéből az orsz.gyűlési tagoknak , és törvényhatóságok elnökeinek egyegy példányban kézbesitte­­tett, szintúgy b) a bizottság több munkálatai is sajtó alatt vannak, ’s reménye , hogy minél hamarább abba az álla­potba jöhet, miszerint azokat is épen azon módon, mellyen az úrbéri munkálatot, nem sokára közölheti. — c) A meg­erősítés végett felterjesztett t.czikkekre és azok melletti fel­­­iratokra érkezendő kir. leiratok is annak idejében a kk. és rrkfcfil a szokott közirat utján — miszerint, ha utasításuk úgy kívánná, küldőikkel közölhessék, és azok iránt meg­kérdezhessék— közöltetni fognak. — Melly, jegyzőkönyvbe igtatni kívánt biztosításán ő­nmagának a kk. és rrk ezúttal megnyugodtak. Ezek után elnök korjn, ö­nmlga kijelentvén miszerint, hogy a kk.és rrk gazdasági ügyeiket is igazíthassák ’s egy­szersmind a köztölt é s közlendő munkálatok iránt is gondol­­kozhassanak , kegyes volt ő felsége néhány déli szünidőt engedni­­a viszont egybegyülésről a kk. és rrk annak ide­jében értesiltetni fogván. — Ezzel az ülés eloszlott; kor­mányzó ö­nmga távoztát a kk.és rrk szives „éljen“-e kisérte. (E. H.) HLfr&FOUD. A spanyol házasságokat megelőzött udvari cselszövénye­­ket egy publicista körülbelül így adja elő. Az angol befo­lyásnak gyengítésére a franczia ármányok Spanyolországban már don Carlos megbuktatásával, vagyis azon pillanatban kezdődtek, midőn Angliának egy uralkodót, ki Spanyolor­szág új életének magját képezni nem volt képes, eltávolítnia sikerült. Miután tehát akár az angol, akár pedig a franczia politikának e gátja el­len gördítve, a francziák főkép egy új conservativ és angolellenes párt alakításán és megerősí­tésén munkálkodtak, hogy az angol túlnyomóság főeszközét, Esparterot megbuktathassák. Ez sikerült is, és a megszökött angol védence helyén a franczia túlnyomóság főeszköze, Krisztina királyné jelent meg (1843). Mi volt már most te­endő? Bizonyára a kivívott túlsúlyt maradandóig kelle meg­­erősítni azáltal, hogy Lajos Filep valame­lyik fia a két trón­örökös hajadon valamelyikét nőül vegye. De mellyikét? A királynét? Nem, mert ez a cabinetek vetélkedését közvet­lenül magára vonná. Tehát az infánsnét. Madridban épen koburgi hg Leopold lévén jelen, Krisztina királyné ennek franczia utasítás szerint több ízben nagyobb leánya kezét ajánlja, mire Francziaország azzal fenyegetőzik, hogyha Anglia ez összeköttetést pártolná, az legott Montpensier­­y és az infansné össszeadatása által előztetnék meg. Anglia azt nyilatkoztatja, hogy részéről senkit sem jelöl ki vőlegényül, és csak azt kívánja, hogy valamint a királyné, úgy az infánsné is szabadon válaszszanak. Ez éui összejövetelnél Viktória királyné Lajos Filepnek, Aberdeen lord pedig Guizot urnak azt ígérik, hogy Isabella nőül menését valame­lyik unoka­­­testvéréhez, Luisa infánsnőét pedig Montpensier­­yhez nem ellenzik azon feltétel alatt, hogy e második házasság ne tör­ténjék meg előbb, mielőtt a királynénak gyermeke lenne. Lajos Filep és Guizot bejegyeznek. Nincs tehát egyéb hátra , mint hogy e bejegyezés is illő módon elháríttassék. Néhány hónap múlva a franczia cabinet azt nyilatkoztatja az angolnak, hogy ha Leopold­ig ismét föllép kérőül, azáltal Francziaország feljogosítottnak érzendi magát­, Montpensier hget Luisa infánsnéval haladék nélkül összeadni. Egyszers­­­ mind pedig Lajos Fi­­p újra odautasítja Krisztina királynét,­­ hogy Leopold hget e leány kérésre bátorítsa. Az angol ca­binet azonban legelső nyilvánítása mellett marad és Leopold hget egészen önsorsára bízza. Ezalatt Londonban cabinet­­változás történvén, Palmerston lord egy Bulwer úrhoz kül­­­dött utasításában Leopold hgről mint Isabella királyné kérő­jéről szólt, a Toileriak ezáltal az eui adott szó alól felmen­­tetteknek érzik magokat. Ez hozalik fel fem­entségül azon 1­6 oldalra terjedő levélben is, mellyel Lajos Fi­lep a belgák xki­­rálynéjának irt olly czélból, hogy az Viktoria királynéval is közöltessék. NAGYBRITANNIA, London, oct. 6. A közönség fi­gyelme a Montpensier-házasság iránt annál gyorsabban enyé­szik , mivel az izlandi ügyek hovatovább szorongatóbbakká válnak. Nem mintha politikai fontosságúak volnának, hanem mivel mindenki érzi, hogy több millió embernek tervszerinti tápláltatása olly feladat, mellyel semmi kormány tökéletesen meg nem oldana, ’s mellyben minden ballépésnek veszedel­mes következései lehetnek. A leggonoszabb az, hogy a kor­mánynak izlandiakkal van dolga , melly népnél, akármi le- 263

Next