Budapesti Hiradó, 1846. július-december (413-516. szám)

1846-10-27 / 480. szám

278 már most azon önkénytesen felötlő kérdést teszszük magunk­nak- mi jött hazánkba e természetes kapukon ? — Délről, mindenki tudja , ázsiai vád barbarismus, nyomor , inseg és tisztulás kíséretében. Nyugatról? keresztény vallás esci­­▼ilisatio Rajtunk van már most a sor, visszaadni délnek nem a barbarismust, hanem a keresztény morál sze­rint épen ellenkezőleg, barbarismus helyett civilisatiót, és nyugatnak? . . . tudom, senki sem akarná a civilisatiót és keresztény vallást barbarismussal fizetni vissza; de azt is tudom, hogy hazámfiai egy részének éretlen és értetlen tol­­mácslások után, nagy kedve kerekedett elsorompózni hatá­­­rainkat ezen oldalról ’s inkább Brasiliában, a rabszolgaság legvirágzóbb honában, keresni boldogságot és civilisatiót, mint épen a szomszéd német tartományokban. Ordítja elől a kolompos ’s utána bőgi a nyáj, mint valami példabeszéd mondja, hogy minden hátramaradásunknak, kedvelt szójárás szerint szegénység örvénye felé sodortatásunknak , függet­len kereskedésünk nem létének ’s több eféle bétfejü sár­kánynak —■ mint mondta volt nem­régiben egy plebejus — okai az ausztriai német tartományoknak felettünk adott sok elsőség és kedvezés, tehát félre, távol Ausztria! hadd ölel­jünk tégedet ismeretlen szépségű Brasilia és Japán! . . . . A tény pedig csak az, nyájas olvasóm, hogy ha nyugat fe­lől is azon határaink volnának, mint délről és keletről, ak­kor minden bizonnyal ott állanánk az általános culturában, hol Moldova, Havasalföldé és Bessarabia ; hogy mikor mi még kóborló haramiák voltunk, akkor az ausztriai népek már rendes formális társadalmat képeztek , mellyben már szántott vetett a nép , mellytől a gyümölcsöt mi csak elra­boltuk, gyűlöljük tehát a szomszédokat, szidjuk a németet con amore, miért régibb és fejlettebb náluk a társadalom , miért sokkal munkához szokottabb az ember ott, mint ná­lunk ! Előttem így áll a dolog. Ennyit tartok érdekesnek, határvonalunkra nézve meg­jegyezni. Ifjabb Szabó Pál, a magyar kereskedelmi társaság igazgatója, megszökött! — Ezen esemény fölött szükségkép minden magyarnak keble sajnos fájdalomtól szorong, ha tudja, mennyire van ez által az első­­ kereskedelmi társu­latnak hitele általában az egész világ előtt, — a sociális mű­ködések jövendője pedig különösen hazánkban compromit­­tálva!!! Alig múlt két éve, hogy a pozsonyi országos teremben hangosan harsogtatá szavát K.L. a fölött, mikint a magyar név külföld előtt annyira ismeretlen, hogy egy pár forintnyi váltót sem vagyunk képesek elfogadtatni! A bécsi házak pártolására szorul a magyar kereskedő, hogy fizetéseit kül­földön teljesíthesse! — e minorennitásból ki kell emelked­nünk, ’s a m. kereskedelmi társaság fogja azon utakat meg­­nyitni , azon viszonyokat összeszőni, mellyeken ’s mellyek által ez megtörténhetik! És mi, kik az indítványozónak sem politikus nézeteit nem osztók, sem az általa igazgatásra felkarolt egyén iránt, több oldalról vett figyelmeztetések következtében, bizalommal nem viseltethetünk, siettünk mégis tehetségeinkhez képest járulni a társulat megalapításához, melly ha lélekismeretesen, szak­­értőleg és kereskedelmi óvatossággal — melly t.­­ ellenőr­ködéseit semmi baráti viszonynak, semmi politikus sympa­­thiáknak fel nem áldozza — kezeltetik, gyarapodásunkra szolgálhatott volna; —legyőztük az indítványozó személyes­sége ’s politikája iránti ellenszenveinket, se alapos gyanún­kat , csakhogy valamiképen késkedésünk miatt az ügy maga ne szenvedjen. —Hittük is egyrészt, hogy szakértőknek csat­lakozása, ezeknek s nem pedig prókátorok- 's megyei tiszt­­viselőknek­ engedendő illő befolyásuk és ellenőrködések mellett, talán a megbukott és ismert könnyelműségű ifjabb Szabó Pál igazgatása alatt is vagy jól menendnek dolgaink, vagy a hiányok csakhamar feltűnvén, azok okozási idejeko­rán fognak elmozdíttatni. Azonban józan reményünkben csalatkozunk, a társaság dolgainak vezérletében főszerepet játszott a politikai rokon­­szenv és így abban szakhoz nem értő, ábrándozó emberek túl­nyomó befolyást gyakoroltak, akik jónak látták izgató phra­­sisokkal teli szónoklataikkal oda vinni a dolgokat, hogy ifj. Szabó Pál majd majd teljes hatalmú igazgatóvá neveztetett. És bekövetkeztek ez által mindazon szomorú események, miket a hidegen számitó kereskedők amúgy suttonban már rég jó­soltak ,­­ az illető pedig alig megfogható ügyességgel a végső catastropháig titkolni képes volt­­?­. Mi vádolni senkit sem akarunk, de Isten és világ előtt merjük becsületesen állítani, hogy a magyar kereskedelmi társaság működései által a magyar hitel veszített és nagy kárt szenvedett;­­ hogy ennek okai, közvetlenül ugyan itt Szabó Pál jellemtelensége; de közvetve mindenesetre azok, kik öt olly korlátlan­ hatalmú igazgatónak feltolni, és annyi gyanakodó figyelmeztetések daczára is sáfárkodásának véget nem vetni jónak látták. — , ^s, i k®serü tanulság után még csak egy kérdést K. L. i. m' * ? most is, hogy ő e honnak újjászületésére küldött Messias? és financier, kereskedő, vasut-L! [ a.^n 0 11 ] P 01 i t i k u s ’sat és tetszése szerint a mint epén kell, minden a mi kell? !!! IGAZÍTÁS. Ifjabb Szabó Pál mosre a, • , , , látott cikkbe hirtelen írás miatt a m'lU sz,uriba nappal el van tévesztve ; búcsúlevele nem 21 A választmány titoknoka nem 22kén hanem 21 iwuaSí°íi hozzá. A szökés szintúgy nem 22én hanem 21ént érték­?’s nem 23, hanem 22ken jutott tudomásra. Szóval a napozás egygyel hátrébb leendő JWTenyése és kerületek. JÁSZ - KUNSÁGBÓL. Jászberény, oct. 19. öröm és bánat tőszomsz­édok lévén, midőn amaz derét, ez mély redőket von az arczokra, ezen olly hü tükrére a szívnek. Az öröm tartós nem lehet, de a bánat, kivált ha közös, ed­zett kebleket, sőt egész nemzeteket is mélyen sebz; a hit­­füzérek szomorú soraiból mindenki tudja azon valódi fenség olly igen becses egészségének hanyatlását, kinek élete mil­liók életével van összeforrasztva, ki szeretetével egy olly hű nemzetet ölel, melly viszonszeretetének határtalan jelét bár­­milly borongós politikai küzdelmek közben is előtüntetni soha sem késett. Illy kedves élet fölötti aggodalom nem csoda, hogy olly igen korszerű. ’S most már térjünk kir. tan. ’s nád. főkapitányunk önmaga elnöklete alatt e mai napon tartatott, ’s be s végzett közgyűlésünkre. A teljes számmal és öröm remé­­nyében összegyűlt tisztikar ’s környék képviselői csakhamar értesülvén fenséges nádorunk súlyos betegségéről, a kedély­hangoló hír azonnal megtermő borús gyümölcsét, és gondos főkapitányunk intézkedése következtében az egész testület a parochiális egyházban kellő díszszel megjelenvén, ott a fen­séges beteg egészségének visszaállításáért buzgó könyörgé­sek tartottak. Ennek végeztével kezdődvén a közgyűlés felolvastatott a nmlgy kir. helytartótanácsnak azon k. intéz­ménye, melly ő felségének azon legkegyelmesb akaratát tu­datja , hogy nádor ő fensége félszázados hivataloskodási ün­nepének megülésére, ’s ugyanakkor ő fensége nevével di­­szesitendő ipartanodai épület alapjának letételére f. évi nov. 5ik napja tűzetett légyen ki. Azon határtalan tisztelet és sze­retet, mellyel e kerületek nádor ö fensége 50 éves boldo­gító kormánya alatt tapasztalt kegyességek érzetétől villa­­nyozva viseltetnek, ott, hol e fenségének az egész Magyarhon irányában tündöklő érdemei dicsőítésére ’s örökitésére nézve részvét kivántal­k, az alkalmat legmelegebb készséggel használták, minélfogvást a czélba vett ünnepélybeni részvétre köztiszteletü főkapitányunk — ki e végett megkérelvén — vezérlete alatt nádorr­al, ’s kerületi­­ kapitányok, és a fő­jegyző a szükséges tisztelkedések teljesítésére kineveztettek. Ezután a kerületi kapitányoknak meghagyta a közgyűlés, hogy azonnal sietős körlevél által helyenkint intézkedjenek aziránt, hogy ő fensége egészségének visszanyeréséért a mindenhatóhoz minden vallásbeli egyházi személyek által szokásos könyörgések és ajtalosságok tartassanak. Pest me­gyének nádor­i fensége félszázados ünnepélyének dicsőíté­sére tervezett emlékpénzek iránti levelét szinte felolvasván, a megkereső nemes megye intézkedéseiben mi is egész öröm­mel osztozunk , és valamint egyrészről az emlékpénz mintá­jának, és a fenséges család részére vezetendő emléknek ké­szítésére megkívántató költségekbeni részvétet a legnagyobb készséggel megajánljuk, másrészről e kerületek részére egy arany, ezüst és bronz emlékpénzek örökemlékül levéltárunkba, a szabadalmi levelek záralatti ládájába lesznek betétezendők. Elnök ö­nmaga buzgó felszólítása következtében még e gyű­lés folyama alatt, az emlékpénzekre számos előfizetés történt. Ezen emlékpénzeknek a községek részére is leendő megsze­­reztetés felemlítésekor egyik főbb tisztviselőnk a községek elöljáróit meggondolatlan könnyűséggel vastagon rovogata ; ezt igen csodáljuk, holott ő urasága is még néhány év előtt községi jegyző lévén, meg nem foghatjuk . . . honnan pus­­kázgatott; . . . egyébiránt e tekintetben méltán több kímé­letet érdemel azon testület, melly olly kiegészítő rész, mi­kint nála nélkül a másik rész magában megsemmisül; kü­lönben pedig tisztelet, becsület, de igazság is, minden embernek becsülete legdrágább. Heves megyének a hazard kártyajátékok eltiltása iránti levelét mi is pártoljuk, ámbár az eféle szerencsejátékokat már ezelőtt két évvel eltiltot­tuk. Jerney János hazánkfia az 1554. és 1572. évekről, ke­rületeinket érdeklő igen érdekes és nagybecsű történeti ada­tokat küldött kéziratban, e küldeményért neki a kisk. kapi­tány által kijelentendő köszönet szavaztatott. A fenyegető szükség esetére elnök főkapitányunk hatályos közremunká­­lása mellett czélszerű intézkedések tétezték. Befejezésül bá­torságot veszünk magunknak ezen különben teljesen con­­servatív kerületekbeni közgyűlésekben uralkodó, egy épen nem conservativ szokást előmutatni, tükörül szolgálandó­ az illetőknek. A szónoklat istenéhez egy egekig nyúló fohászt jó volna bocsátani; közgyűléseinkben nem igen lehet hosz­­szasban szónokolni, mivel mi különben állhatatos természeti hajlamunknál fogva e tekintetben nagy állhatatlanságot fej­tünk ki elannyira , hogy szónokainkat gyakori közbenszólá­­sokkal háborgatjuk, néha öten hatan is beszélnek egyszerre; ezen úgyis megrovott szokást ideje volna elhagyni. ” ÁRVÁBÓL. (Az inság­ügyi választmány szá­moló jelentése a befolyt emberbaráti segély­­öszvegek ’s egyéb adakozmányok kezelésé­ről — folytatás) 105) Kocsipostán Győrből érkezett 160 ft; 106) Budapesti Híradó utján 1350 ft 38 kr; 107) Pest vár­megye 1000 ft; 108) Zala vármegye 400 ft; 109) Vesz­prém vármegye 195 ft 54'/8 kr; 110) Pesti Hírlap utján 285 ft 24 kr; 111) Budapesti Híradó útján 232 ft 323­ kr; 112) ugyanezen szerkesztőség útján 409 ft 40 kr; 113) Pesti Hírlap szerkesztőség útján 463 ft; 114) Religio és nevelés folyóirat útján 228 ft 43 kr; 115) Szakolcza városa 71 ft 12 kr; 116) Mosony 393 ft 22 kr; 117) Zára 42 ft 10 kr; 118) Záhora János kanonok 47 ft; 119) Gömör vármegye 47 ft 12 kr; 120) Arad vármegye 157 ft 8 kr; 121) Pozsony városa 270 ft 3 kr; 122) Torontál vármegye 104 ft 57­/4 kr; 123) Lőcse városa 10 ft 12 kr; 124) me­gyei főispáni helytartó útján 1547 ft 21 kr; 125) Buda vá­rosa 12 ft 2 kr.; 126) Budapesti Híradó utján 198 ft 49 kr; 127) Soprony városa 767 ft 424 r, kr; 128) Esztergom vá­rosa 52 ft 562/5 kr; 129) Kőszeg városa 35 ft 52 kr; 130) Eperjes városa 161 ft 46 f1 kr ; 131) Pesti Hírlap utján 963 ft 30 kr; 132) Torontál vármegye 22 ft 12 kr; 133) Ba­kabánya városa 7 ft; 134) Hírnök szerkesztősége útján 166 ft 49 kr ; 135) Pozsony vármegye 137 ft 19 kr ; 136) Po­zsony vármegye 45 ft 32 kr; 137),Ó-Zsólyom városa 20 ft; 138) Veszprém vármegye 205 ft 57s/* kr; 139) Nemzeti Újság szerkesztősége útján 500 ft; 140) Pesti Hírlap útján 136 ft 40 kr; 141) N. m. kir. helytartótanács utján (134,26. sz. a.) 638 ft 30 kr ; 142) ugyanazon n.m. k. helytartótanács utján (13436 sz. a.) 1510 ft 30­/4 kr; 143) Csányi lelkész 77 ft 2320 kr; 144) Budapesti Híradó utján 1639 ft 26 kr­ 145) XVI Szepesi városok 128 ft 46­4 kr; 146) n. m. kir. helytartótanács utján 17127. sz. a. 1725 ft 25 kr.­(Ezen szám alatt következő adakozások foglaltatnak: u. n.: Fehér vármegye 117 ft 10 kr; Borsod vármegye 26 ft 10 kr; N.­­Bánya városa 73 ft 323/4; Szeben városa 37 ft 34 kr; Győr vármegye 100 ft; Pozsega vármegye 24 ft 23 kr; Pest vá­rosa 369 ft 42 kr; Eszék városa 233 ft 29’­ kr; Csanád vármegye 39 ft 20 kr; Kis-Márton városa 32 ft; Szatmár vármegye 200 ft; Csongrád vármegye 313 ft 4 kr; Selmecz­­bánya városa 115 ft; Újvidék városa 24 ft; összesen 1725 ft 25 kr.) — 147) Religio és nevelés folyóirat útján 151 ft 342/4; 148) Nagyszombat városa 295 ft 40 kr; 149) Arad vármegye 7 ft 20 kr ; 150) gróf Széchenyi István 981 ft 42 kr ; 151) gr. Fesztetics Károly 490 ft 52 kr; 152) Borsod vármegye 191 ft 25 kr; 153) n. m. kir. helytartótanács ut­ján 21291. sz. a. 1248 ft 473/4 kr. (Ezen szám alatt követ­kező adakozások foglaltatnak: u. m.: Vas vármegye 36 ft 332/1 kr; pécsi főiskolai tanítók 25 ft; Bihar vármegye 522 ft 24 kr; Szatmár-Némesi városa 107 ft 120 kr; He­ves vármegye 58 ft; Zombor városa 209 ft 54 kr; Fiume városa 1 ft 39 kr; Szeged városa 34 ft 26 kr; Magyar ten­­germelléki igazgatóság 100 ft; Selmeczbányai academiku­­sok 56 ft 30 kr; oraviczai bánya-igazgatósága 67 ft 50 kr; Borsod vármegye 29 ft 29 kr; összesen 1248 ft 47% kr.) 154­ n. m. kir. helytartótanács utján 25473. sz. a. 6391 ft 172­4 kr. (Ezen szám alatt ezen adakozások foglaltatnak, u. m.: Bazin városa 66 ft 6 kr; Szerém vármegye 40 ft 39 kr; Zágráb vármegye 623 ft 43 kr; Szerém vármegye 120 ft; Szerém vármegye 60 ft; Pest városa 50 ft; ugyanaz 21 ft 573/*; ugyanaz 351 ft 292/1 kr; c­orsovai harminczad-hi­­vatal 16 ft 50 kr; Komárom vármegye 395 ft 47 kr; Sze­ged városa 100 ft; Kőrös városa 14 ft 5 kr; Fehér várme­gye 55 ft 31­­/1 kr ; Pozsega vármegye 26 ft; Győr várme­gye 9 ft; horvátországi hadi­ fökormány 22 ft; Todesko bécsi nagykereskedő ház 4000 ft; Szerém vármegye 101 ft 16 kr; Jászói prépost 100; Szent­gotthardi és sz. kereszti cziszterczi apát 100 ft; bánáti fökormány 77 ft 2 kr; ugyan­az 40 ft; összesen 6391 ft 172/­2 kr.) (Folyt, követ.) BUDAPESTI HIRHARANG. Már másodérésü cseresz­nyét is árulnak nálunk, sőt éretlen apró almát is, mind a­­kettő hatályosan mozdítja elő a hidegleléseket. — A kere­­pesi ut«»n nemrég elásatott emberfejet találtak, de nem is­mertek rá, mert testnélküli fej igen szokatlan. — Múlt csü­törtökön és pénteken Havi és Szabó pécsi dalszínésztársa­­sága hallata magát, külföldi utazásából visszatérvén, nemzeti színpadunkon. Nagy hírek első este a nyolcz nap alatti négy bérszünet daczára is jól megtörte a színházat, minek csak örvendhetünk, mert ez tanusítá, hogy nemcsak idegen szem­fényvesztőkkel , hanem hazai jeles tehetségekkel is lehet a színháznak nagy közönséget szerezni. Az első kardalok ki­elégítők a hallgatók várakozását, és minden előadatott szám kitörő tetszéssel fogadtatott, noha Lützow vadászain és „Ki­dőlt a fa­landolástól“ népdalon kivül a többi mind igen sze­rencsétlenül volt választva, főkép a dallamokra nézve. Sobri énekei azonban minden hatás nélkül maradtak, mert azon közönség, melly Füredi gyönyörű hangjához szokott, bi­zony nem található tetszést Folinus gyönge énekében. Az operai előadások is sokkal gyengébbek voltak a mieinknél, az oláh táncz pedig nevettetett ugyan, de talán mégis kissé nagyon tréfás volt nemzeti színpadra, főkép ha tekintetbe veszszük, hogy nem is különös ügyességgel járták. A kar­ból egy pár olly szép mély hang tűnt ki, hogy nem ártana azokat magándalokban is megkísérteni, mert bassistákban is nagy nálunk a hiány, mit annál inkább csodálhatni, mivel nálunk nemcsak beszélni, hanem gyakran még írni is igen vastag hangon szoktak. Cerritonak annyira megtetszettek e dalszínésztársaság sajátszerű előadásai, hogy megígéri, miszerint Londonba hivatásukat ki fogja jövő évre eszköz­­leni. E társaság Budán is hallata magát, és a pécsiek min­denesetre kellemes színházi estéket várhatnak.­­ A magyar népdalok második kötete még az elsőnél is érdekes a tarta­lommal, novemberi vásárra okvetlenül meg fog jelenni.­­ A játékszíni választmányhoz két hét óta egyetlen színmű sem adatott be lét­álalra; mondják, hogy ezen eddig példátlan élvezet és szerencse következtében a választmány néhány tagja már csaknem hízni kezd, a betegesek pedig szemlátomást erősöd­nek. Íme, mitől nem függ néha az ember sorsa! — Jótékony czélokra rendezett előadások, mutatványok &sat. alkalmával olly sok botrányos visszaélés történt már az illető rendezők részéről, hogy valóban nem ártana, ha a városi hatóság az illy előadásoknál mindig biztost állítna a pénztárhoz, és egy­szersmind arra ügyelne, hogy minden fillér szigorúan oda fordíttassék, hová a jelentésben fordíttatni ígértetek. Ha ez mielőbb meg nem történik, egyszersmind az úgynevezett előadási költségek legszigorúbb ellenőrködés alá nem állít­tatnak, úgy végre annyira elvesztendi számtalanszor kiját­­szatott bizalmát a fővárosi közönség, hogy az illy jótékony mutatványokat kerülni fogja, nem akarván magát bárki által tetszés szerint kizsebeltetni. — Vannak, kik szépnek, sőt ta­lán még közhasznúnak is találják, ha némelly furfangos kocsmárosok a legderekabb honfiak, művészek, művésznők ’sat. neveikre keresztelik kolbászaikat, disznóoldalasukat ’sat; mi azonban semmi különös megtiszteltetést nem talá­­­lunk abban, ha például egy darab hagymás marhahúsra va­­lamelly köztiszteletü nevet függesztenek, ’s nem is tudjuk, hogy illyesmi külföldön divatban volna, hacsak gúnyból nem. — A dolgozódéban ismét némelly czélszerü intézkedések történtek, mellyek foganatosságát még inkább emelendik. Meg kell vallanunk , hogy alig ismerünk nyilvános intézetet, mellyisek kezelése körül nagyobb bajgatom fejtetnék ki. "­

Next