Budapesti Hiradó, 1846. július-december (413-516. szám)
1846-11-26 / 497. szám
848 minden változtatás nélkül, mert jobban mulattatni inkát legnagyobb erőködéssel sem tudnak. íme, itt A. Bátran typusilag szolgálható becsületérzéstől és •Aszakbani iparmozgalomtól lelkesedett magyar hós . _ iXnXfH rrnvnefik-Rap.nfiájának minden nem t. olvasót az egész: jelen koriank pesti _____ ______ ellen élhező megbízottjai csaknem vállsuttogva képezik kötelességüket. E sorok írója pár hónap előtti leutazásában átadá podgyászát az elhatárzott mértéket tulhágó kielégítésivel a pozsonyi gőzös agentiának nagyobb biztosítás végett — és Pestre érkeztvel hibázott annak egy része, némi megbecsülhetlen világhirü kezek sorait is benfoglalva, u. m. Mezzofanti ’sat. (E végső csak fájlalás megtekintéséül említhető). Pozsonyban kiszolgáltatott nyugtatvány gyanánti jegyit Pesten (auf mellékeltárarczra fohászkodott pfiffiges Verlangen) az illetőknek átkezelésre a végre , hogy az elgözösült sikeresebben visszafüstölöghessen. Mi most a siker? A podgyász talán a letke orkussában vázzá lön 's elhamvazott — és az authenticai jegy pedig szappanhoraggá bombult 's elfuvatott, mivel emezt tagadják. De még Pomare királynő is inkább bizhat a francziák pártfogására mint mi matrózaink figyelmére, mert ezek ám a legfelemelhetőbb aristokraták honunkban. B író hálisten koránt sem siratja podgyászát, de hogy e boscoi augurokfélék markogba nevető mysteriuma alatti tényt gyászolja — a legmagasb pyrámis tetőn bemetszett szavak is magyarázhatják hazája iránti vonzalmát. — Világszerte utazásai után csak honában szenvedett be hajótörést, — és ötét se thebai Ammon templája, se vadihaliai cataracták álmélkodtatták elannyira mint eduna-hullámokból kigőzölgött 's fafa morgana-kint szemfénnyesztő (el-) tünemény! — Távul tőle hogy e jellemhez közelebb lépjen ezen állításnál: „gondatlanság 's ennek már megtörténte utáni buzgó eltörlése.“ — Van még ott hol szülték. Nyug hamvaira! Talán a túlvilágon már csak összekelünk, mert mindenben lélek izzad Peletz munkája szerint. — Apropos: Mivel már úgy is tollát dunába áztatásró, Jelenti: maradtak még némi pillulái ezentúli hajótörésekre is, így tehát sorait bezárja — minthogy már a spanyol viasz is olvadni kezd — ha másut is nem, legalább — Guizot hátán. G.L.címe, teljesítettük tös gyökeres hazánkfiának kivánatát. — Nyílt levél mlgos gróf Dessewffy Embúrhoz*). Soroksárt, octob. 31kén 1846. Engedje meg mlgod, hogy lapjának hasábjaiba ismét egy parlagi ember becsempészkedhessék. — Csak egy homályzugocskát tehát, mígos úr, míg t. i. a közügy érdekében elmondhatnám azt, mi jelenleg szívemen fekszik, mert hiszen az élet szeszélytarka színpadján áldott mesteremmel, az ősmező-iparral együtt rég megszoktam már a kuczkó mögé futást. Erősen fogadom, hogy látogatásom illedelmes, mindenekfelett pedig kerülve a falusi csacskaságot lehetőleg rövid leend. Kétségkívül ismeri magod t. ez. B. E. urnák f. évi aug. 13-án Eperjesen a természetvizsgálók közgyűlésében a gazdasági törvényalkotás nehézségeiről elmondott beszédét, amaz elhirált értekezést értem, melly természettani tudós fejtegetések szentélyében elmondatván elég érdekesnek tartatott, hogy e tudós testület jegyzőkönyvében megörökitessek; melly ehez képest a köztudomás ragadó örvényébe olly példátlan sebességgel sodratott, hogy azt a Pester Zeitung már sept. okán közreadható,s azóta is minden honi lapjainkban ritka élénkséggel terjesztetett, melly hogy jövő tervhozásunkra irányadólag kíván hatni, önmaga nyilván hirdeti, és e minőségben legújabb mezőgazdászati törvényeinkre valóságos zeusi boszuval kérlelhetlenül szórja az észszerűtlenség, életrevalótlanság, képtelenség, sőt erkölcstelenités anathemáit, melly szóval ma valóságos esemény gyanánt foglalkodtatja az egész magyar világot. Épen erről kívánok én ez alkalommal mlgodhoz néhány komoly szót intézni. — Szólok pedig magadhoz, ez egyesületnek két fontos szakban elnökéhez azért, mert köztanácskozásaink zajai közt az efélék különben siker nélkül szoktak elhangzani, mert több, csöndesebb, komolyabb megfontolást igényelnek, mint mint örökké szűk, néhány perczekre szorított közvitatásaink unatkozásai engednek; mert végre óhajtom, hogy e téren nemzetem meggyőződései tiszta forrásokból áradozzanak elé, miután az illusiók habarcsaiban, fájdalom ! — elég régen eviczkelünk már! Legyen hát nekem is szabad, magos úr, szakmámmal az e tekintetben létrehozandó közvélemény helyes műszerezetéhez járulnom, és elmélkedéseimet ez értekezés felett, őszintén kizárnom, hadd szolgáljon mondókám legalább egy egészséges vitának előidézésére olly tárgy felett, melly nemzeti meggyőződéseink lajstromába besoroztatni indul. E beszéd első része gyönyörűn fejtegeti a gazdasági törvényhozás nehézségeit, tekintettel ugyan a hazai viszonyokra , de adatait leginkább a britt és franczia állapotokból mentve. Végeredményként mindezekből kettőt hoz ki, nevezetesen , hogy „majd legszerencsésebben jártak legyen azon országok, mellyeknek törvényhozó testületei legkevésbbé foglalkozzanak a mezőgazdasággal“ és másodszor, hogy közelebb minket illetőleg „magából a módból, mikép a törvények nálunk hozatnak, világosan mutatkoznak a csekély eredmény okai a mezőgazdászat terén.“ Mi már most a főkérdést hazai szempontból véve illeti, törvényalkotásunk azon téren, mellyet értek, ur felfogott, meggyőződésem szerint, se nem olly szövevényes , se nem olly bajos, mint minőnek azt derék ért, ur elmerülve a britt és franczia bonyodalmakba, festegetni törekszik. Nálunk e viszony egy bölcs fejedelemnőnek erélyes fellépése által rég szabályozva, egyszerűivé; a terézia-urbér A 93dik számú ,Hetilap a vukovár-fiumei vasút tárgyában következő tartalmú czikket közöl: „A vukovár-fiumei egyesült vasut-társaságnak f. nov. 15-i ülésében jelen voltunk magunk is, részint hogy megismerkedjünk a társaság állapotával, részint hogy a tisztelt szerkesztőségnek is szolgálhassunk tudósítással. Magunkat ugyanis, nemcsak mint egyik részvényest, hanem mint a haza anyagi fejlődésének, önálló világkereskedése megszülemlésének hős aggodalmas óhajtóját, a vukovár-fiumei vasútvállalat kiváltképen érdekel. Más részről meg vagyunk győződve, miként a nagy közönség, bár nem volt még alkalma közvetlen részvényesül csatlakozni a társasághoz, mégis szinte élénk figyelemmel és hazafias vágyakkal kiséri a vállalat előhaladását. Következőleg, mint magunkra nézve az ügy baráti részvét volt ösztönzőnk, úgy azon tekintet is indítónk volt e közgyűlés meglátogatására, hogy az országos figyelem is kielégíttessék a Hetilap híradása által. Számos részvevője volt pedig a közgyűlésnek. Az iparegyesületnek meglehetősen tév és teremetele volt, tanúságul arra, miképen tengerpartunk jövője korszerű érdekkel bír a fővárosi, sőt a vásáron együtt volt vidéki közönség előtt is. "S óhajtanunk kell, hogy a társaság igazgatósága ezentúl nagyobb localitásban tartsa a közgyűléseket, miszerint az érdeklettek közel annyival számosabban vehessenek részt. Mert reményünk van, hogy e vasút ügye mindig több és több barátokat fog nyerni a hazában, amint folyvást és föltartatlanul előbbre és előbbre fog mozdíttatni. E tekintetből fölötte örvendetes körülménynek tartjuk, hogy az igazgató testület által választott főmérnök , Kräuter Ferencz úr, a közgyűlésen már jelen lehetett,s a társaságnak bemutattatott azon jelentéssel, miszerint vele a vukovár - károlvárosi vonal élőmunkáinak megkészítése iránt meg van az alku, 's csak a közgyűlés jóváhagyása kivántatik, hogy azonnal a helyszinére menjen, 's hozzá fogjon munkáihoz. Későn történt ugyan ez, 's minden ügybarátnak sajnálnia kell, hogy ennyi idő kelle csak ezen stádium elérésére is, de ki e késedelemnek okait a legújabban közlött értesítésből tudja, örülni fog, hogy az akadékos szövetség, a véletlen daczára is odáig lehetett jutni, hogy van főmérnök é s a vonal egyik részén megkezdethetnek a munkálatok. — ’S a közgyűlés helyben is hagyta Kräuter Ferencz úrral az alkut,s utasította a bizottmányt, hogy meglévén különben is derék ereszünk Rusz Antal úr által készíttetve a szükséges mórszerek, haladéktalanul kezdesse meg Vukovár és Károlváros között az elődolgozást. Amint értesítve vagyunk, a közgyűlés e határozata következtében a szerződés már alá is íratott, kicseréltetett,s midőn a tisztelt közönség ezt olvasni fogja, Kräuter úr útban van Károlváros felé. Csak a Vukovár-Károlváros közli vonalról születtünk eddig, holott a károlváros-fiumei vonalnak is meg kellene készülnie. Sietünk a dolgot felvilágosítani. A már ismert nehézségek miatt annyi idő fecséreltetett el, miszerint a jövő országgyűlésig az egész vukovár-fiumei vonalt nem lehetne egy mérnöknek fölvennie, miután Kräuter úrnak a vukovárkárolvárosi vonal élőmunkáihoz is egész a jövő évi augustus hónapig van szüksége. Ehez képest az igazgató bizottmány indítványára a közgyűlés elhatározó, hogy a vonal osztassák meg,s a károlváros-fiumei vonal fölvételéhez a bizottmány keressen más mérnököt, miszerint azon egy idő óta mind a két vonalrész munkái folyamatban is befejezve lehessenek. Az idő rövidségén kivül továbbá a társaság pénzügyeinek állapota is tanácsolta a vonalnak illy megosztását. A franczia-angol tőkepénzesek megbízottjának 60,000 pftnyi aláírása kiterültetvén, — a fiumeiek 50,000 pftnyi kötelezettsége ollyan lévén, mineknek a magyar tartozásokat szereti a világ gúnyolni, arra tehát legalább a pillanati szükség esetében számolni nem lehetvén, a károlváros-fiumei vonal élőmunkáinak költségei még nincsenek födözve. Még ezekre aláírások kellenek. De ezeknek begyűlése előtt nem volt volna óvatos eljárás szerződést kötni a munkák iránt. Azért, miután a vukovár-károlvárosi vonal felvételéhez szükséges öszveg teljesen meg van, a legtanácsosabb volt a vonalt elosztani,s az elkészíthető részt azonnal munkába venni. Míg a költségek a másik vonalrészre is begyülendnek, addig a bizottmány értekezéseit végezendi az ezen vonal munkáihoz meghívandó mérnökkel. Ami e költségek beszerzését illeti: a közgyűlés ugyan nem oldotta föl a fiumei részvevőket kötelezettségük alól, sőt a bizottmányt utasította, hogy azt sikeresíteni igyekezzék, — de azért nehogy megkezdett vonakodásuk miatt zavar támadjon az ügy kárával, a közgyűlés helyeselte az új aláírási ívek kibocsátását ,s azoknak további köröztetését elhatározta, annál inkább, mivel az egy két, már visszaküldött ívnek népességéről igen eleven részvételre, nagyon bő csatlakozásra számíthatni. A talán öszvesen 506 íven már 5045 pft 30 kr van aláírva, 357 részvényes által. Az aláírási föltételek úgy állapítottak meg, mint a már érdeklett közleményben részletesen elő vannak adva,s pedig e föltételek az eredeti aláírókra is kiterjesztettek. Az imént említett élénk csatlakozáson,s az aláírások kecsegtető gyűlésén érzett örömet fölülhaladta a vasút vonalába eső uradalmak tulajdonosainak nagylelkű és hazafias áldozatkészsége. Jankovich László, verőczei első alispán úr eszközléséből nyilatkozatokat küldöttek be kötelező iratokban gr. Pejachevichok, b. Prandanok, Jankovitsok, gr. Khuen, gr. Élez, H. Lippe, hogy a mennyiben allodiális birtokaikon keresztül fog a vasút vonulni, a szükséges telket kisajátítási kárpótlás nélkül engedendik át a társaságnak. Eszék városa és Buccari ezt már előbb megajánlották. E birtokosok egyébiránt mindnyájan,s nagy részint tetemesebb öszvegekkel lévén érdekelve az aláírásokban is, telkeik átengedésével valóban olly adományt nyújtanak a hazának, mellyet ez a hit fiaitól nyert jótétemények közé fog számíthatni mindenkor. — E tetemes segítség, mellyel a drávavölgyi birtokosok istápolják a vállalatot, továbbá azon nyomatékos okok, mik olyannyira ajánlják, hogyha csak lehetséges, a vasút ne Szávavölgyén a török széleken, hanem Dráva mentében, Somogy és Baranya szomszédságában vitessék, — azután azon körülmény, miszerint a fiumeiakkal kötött szerződésben, még azon esetre is, ha az építés egy pár millióval többe kerülne, a vonal a Drávavölgyön tűzetett ki, —s mivel Keczkés Károly úr a Dráva- és Szávavölgyeken tett szemleútjáról adott jelentésében oda nyilatkozik, miszerint a vonalnak Drávavölgyön vitele nemcsak nehézséggel nem jár, de sőt még igen kedvező földfekvés mellett még rövidebb é s így kevesebbe kerül, mint ha a Szávavölgyön vizetnék, mert végül a Drávavölgynek áruforgalma már most is nagyon élénknek tapasztaltatott, a jövőre pedig igen kecsegtető kilátásokat igér; mindezek arra határozták a közgyűlést, hogy már most végkép kijelentené, hogy a vasút Vukovártól Eszéknek, a Drávavölgyön vitessék, é s Kräuter úr az élőmunkákat e vonalban készítse, Valpónál vagy Rácz-Miholácznál arról is gondoskodván, hogy a pécs-mohácsi vasúttársaság csatlakozásához képest a szárnyvonal a legalkalmasabb ponton kapcsoltathassák a Brukovár-fiumei vonalhoz. X. *) Ezen czikket az audiatur utraque pars kedvéért adjuk kinyilatkoztatván, hogy a bírált értekező urnák lehető viszonzását a legnagyobb készséggel fogjuk közleni. Ezer által a britt farmerség ingatagságaitól úgy, valamint a franczia elaprózásnak örökös bonyodalmaitól távol változhatlan alapokra fektetve van, és miután kivált az idők újabb fejleményeit a későbbi törvényhozás szem elől el nem tévesztve, a tágabb fejlődést újabb törvényeivel lehetővé tette, nálunk a jövendő törvhozásoknak valóban alig marad egyéb feladás e téren, mint törvényeinkbe letett jótékony intézkedéseknek minél akadálytalanabb, minél átalánosb létesítését elősegíteni, ezt pedig nehéz szövevényes feladásnak épen nem lehet mondanunk! Ha jeles értékező így tekinti e téren az állapotokat, úgy beszédének e részében ránk nézve sokkal tanulságosabb végeredményekhez juthat vala, mint minőket a fenebbiek szerint élénkbe állított, mellyeknek elseje nevezetesen a mezőipar fejlődésének történetével merőben ellenkezve , törvény- censornak, irányadónak szájában valóságos káromlás marad; másodika pedig szintén olly átalánosságban minőben tért. az velünk elhitetni akarná, nem való, mert ki honi állapotunktól nem idegen , azelőtt rég tudva van már, hogy a törvényes jó szándékoknak megtörhetlen százados szímje nem más, mint a végrehajtásnak lajha akaratlansága, és az ebből szoros következetesen a nép minden rétegeire átáradt törvénytiszteletlenség! És igy derék ért ezelmélkedése gyönyörű szavainak daczára nézetem szerint legkisebb tanulságot sem foglal magában, sőt honi állapotunkat helyes szempontból fel nem fogva, ránk nézve nem egyéb: egy kellemesen hangzó declamatiónál, mellynek csak a nótája szép ! Azonban lássuk a t. ért. által minéletünkből megállapodott tényként felhordott részletes adatokat; ezekből tán többet tanulhat jövő törvényhozásunk. Derékért, annak bebizonyítására, mi nehéz kielégítő törvényeket e téren alkotni, szigorúan bonczolgatja újabb gazdasági törvényeinket, 's nevezetesen az általa ugyan tagositásinak czímzett, azonban tulajdonképen, mi okoskodásaiból kétségtelenül előtűnik , az 1836. évi X. t.czikkedikában körülirt rendbeszedési törvény elleni kezeket hozza fel: „E törvényt örök időkre további bírálat alá nem eshetőnek nem kellett volna alkotni. Mikép is lehet e változhatlan és minden idő igényeihez alkalmatos szabályokat hozni mingazdaságunkra , melly csak alig kezdett okszerűbb lenni. Jól tudom én , hogy az elkülönzött és magánkezelés alá adott birtok állandóságának gyengítését mellőzni kell, igen természetesen tehát sőt bölcsen! ?! — történt volna, ha inkább 20—30 évi határidőt szabnak, de örökké, örökké! — így kiált fel ildomossági gyötrelmei között derék értekezünk ! — „mi az, mi a nap alatt örökké tart?!“ így áll e jellemző okoskodás a Magyar Gazda 67. számában szorul szóra. (Vége köv.) KISFALUDY-TÁRSASÁG. Folyó nov. 20kaig, mint határnapig , a következő pályairatok érkeztek alulirthoz , úgymint: I. A szépműtani rendkívüli díjra, kivántatván a sonett elmélete és története , jött négy. 1) A sonett elmélete (Jelige : Munus et officium , nil seribens ipse docebo. Horat. de arte poetica.) — 2) Széptani nézetek a sonettről. (Jelige : A dal ered szívből, ’s szívhez vagy újra repülni. Kölcsey.) — 3) A sonett elmélete, gyakorlati alkalmazása. (Jelige : Un sonnet sans défaut vaut seul un longue poéme. Boileau.)— 4) A sonett elmélete. (Jelige: Qui bene distinguit, bene docer.) — Bírálókul választattak: Császár, Erdélyi, Szontagh Gusztáv. — II. Népszerű költői elbeszélés jött tizennégy, úgymint: 1) Kádár István, vagy az újfalui csata. Történt 1658. évben. (Jelige: Ezt ki gondolta volna? Népének.) — 2) Zrínyi Zeánya. (Jelszó : Legszebb gyöngy a világon. A tiszta hölgy-erény, Melly égi fénynyel ég, az Érzelmek tengerén.) — 3) Beke Pál: Költői beszély 10 szakaszban. (Jelige : Megleltem már a ligetet, Hol együtt, lesz lakásunk; Együtt látunk napkeletet, Egy lesz pályafutásunk. Goethe után.) — 4) Toldi. (Mostan emlékezem az elmúlt időkről . Az elmúlt időkben jó Tholdi Miklósról. Ilosvai.) — 5) Szuhay Mátyás: Költői beszély. (Jelige : Terem az ember, mint a házi bőr. A nép.) — 6) A kápolna. Népbeszély. (Jelige: „Tar tetőn áll, mélységekre néz le, Ódon arczczal a setét kápolna. Mintha csak gyász szólana belőle. "S mult örömről régi emlék volna.“ B. Kemény Zs.) — 7) Csaba vitéz. Népies beszély. (Jelige: „Hasonlatos a beligeti fényűből.)