Budapesti Hiradó, 1846. július-december (413-516. szám)

1846-07-03 / 414. szám

Péntek 414. Julius 3.1840. / I HÍRADÓ. E­T­a­il 101 h OrQi 8 kiadokiD.'»tatban, hatvani ut« czai Horv.ith-ha/km szám alatt földszint, és minden királyi postahivatalnál — Az a­u­s­z­t­r­i­a­i birodalomba s külföldié menendő példányokat tsak a berni császári posta* hivatalnál rendeltetttetnek­ meg. Ezen lépőt minden héten négyszer, u. m. kedden, csütör­tökön, pént. és vasárn.jelennek meg. Előfizetési ár felé­re Buda­pesten h­áv.ho/.—hordással 5 ft., borítékban 6 ft., postán bo­ritékban 1)­ ft. ez. p. A h­irdetmé­­nyek minden aprobetu­s hasab­­soraét b (öt) ez. kr. fizettetik. TARTALOM. Magyarország és Erdély. Előléptetések. Vasúti tapasztalások II. Dunagőzhajózási ü­gy. Megyék. Közgyűlés Gömbiben Budapesti napló. Magyar­­Ja­.das Egyes földészeti szak­osztályának ülése jun. 2an. Balaton-Kü­red (III. levél.) Külföld. Nagybritannia. Francziaország. Olaszország. Afrika. Ausztrália. Dél­­amerika. Egyveleg. Hivatalos és m­agánhirdetések. Loteriákban hú­zott számok Nemzeti színházi játékrend. Gabonaár, statuspapírok és részvények árkelete. Urnavszállás. IRODALOM és TUDOMÁNY. „Magyarország Statistt­­kája.“ Irta Kényes Elek. Három kötet. Pesten 1842 és 1843 (vége.) IILIGVilEOttSZÁG és ERDÉLY. A nmligu­ntasy. kir. udvari Kamara a keblebeli kiadó-hivatalban Klein Ferenczn­ek kamarai gazdasági intézővé lett kineveztetésével megü­resült irnokságra H­a­u­m­a­n­n László eddigi járulnokot, az ekép ürességbe jött járulnokságra pedig Szubbotics Jenő gya­kornokot léptette. (Vasúti tapasztalások. II.) Kopott szójárás, hogy a vasutakon csak a személyszállítás eszközölheti a beléjök fektetett roppant tőkék kellő kamatozását, de illy banális általánosságban még nem rejlik sok tudomány, és semmi esetre nem elegendő arra, hogy szerinte megitélhetnék, melly vidék alkalmatos vasútra, milly kiterjedésen tanácsos azt vonatni és milly mennyiségig lehet tőkéket a kamatozás valószínű reményével beléjök ruházni ? Minél rövidebb egy vasút két népes és iparos város kö­zött, annál élénkebb a forgalom,és minél hosszabbra terjed ez, habár népesebb is a vidék és a végpontok, annál inkább csökken az utazók száma, mint ez a külföldi és ausztriai vas­utakon is bebizonyul. Liverpool és Manchester közt egy mér­föld egy esztendőben 8000 font sterlinget jövedelmez, Bir­mingham és London közt, ámbár itt a kereskedés és népes­ség kétszerte nagyobb, mégis csak 4000 fontra rúg a jöve­delem, mert kétszerte hoszabbra terjed. A bécs-gloggnitzi vasút, mellynek hossza csak 11 mérföld, 1­45ik évben bevett 992,388 ft 35 krt, esik te­hát egy mérföldre 90,217 forint évi jövedelem. A bécsi északi vasút pedig, mellynek hossza 42 mérföld, bevett ugyanazon évben 1,873,902 ft 56 krt, melly öszvegből egy egy mérföldre csak 44,610 ft, tehát fele sem a fentebbi jövedelemnek, esik, mert míg ezen 42 mérföldön csak 657,276 személy utazott, azalatt az első 11 mérföldnyi pályát 1,027,123 személy használta. E szabály alapossága még inkább kitűnik, ha ezen északi vasút kimutatását külön tekintjük. Tudva van, hogy ennek két ága van: a brünni északi pálya, melly­nek hossza 39’A mérföld, és a stockeraui nyugati szárny­vonal , mellynek hossza 23/* mérföld. Az első 39 mér­földön utazott csak 323,278 személy, a második rövid szárny­vonalon pedig 336,029 személy , tehát sokkal több , mint az egész tulajdonképeni északi pályán, úgy­hogy, ha ez nem készült volna el, a hoszti vonalnak személyszállítása még több mint 100 percenttel kevesebb volna. Míg tehát a két főváros Bécs és Brünn közt csak 18,190 személy utazott, Bécs és Stockerau mezővárosa közt 94,997 személy élénkíté a közlekedést. Még nagyobb ezen aránytalanság (még most) az áruszál­lításra nézve, mert a bécs-gloggniczi vasút 1845ben szállí­tott 1,541,464 mázsa árut, úgy hogy egy mérföldre 140 133 mázsa esik, az északi vasút pedig szállított 2,186,833 m.,­­ úgy hogy egy mérföldre csak 52,686 mázsa esik, tehát körübelül csak harmada annak, mit az első szállít. A vasút jövedelmezhetősége tehát annál bizonyosabb, minél nagyobb arányban haladja meg a személyszállítás az áruszállítást, így Francziaország és Németországban át­mérőleg az egész bevételnek 73 percentje a személyszállí­tásból és csak 27 percentre ered az áruszállításból; Belgi­umban a személyszállítás bevétele az áruszállításéhoz úgy áll mint 6 : 4hez; Angliában mint 22 : 1őhez; a bécs-glogg­­n­ezin mint 6 : 2hez; már az északi Ferdinánd-pályán Bécs­­ben csak mint 9 : 3hoz, miből szabályként következik, hogy minél ritkább és szegényebb a népesség és minél hosszabb a vasút, annál inkább nő az aránytalanság a két jövedelmező factor közt, minthogy pedig hazánkban, talán egy pár fő­irányon kívül, az áruszállítás minden bizonynyal megfordí­tott arányban álland mindenütt a személyszállitáshoz, mint ez a pozsony-nagyszombati vasút kimutatásából világosan kitetszik, mellyen 1844ben a személyszállításból eredeti jö­vedelem csak 14,501 ft 16 krra; az áruszállitásbóli pedig 23,071 ft 45 krra lógott, mi nem volt történetes, mert 1845ben ismét a személyszállítás csak 13,657 ft 24 krt, az áruszállítás pedig 20,770 ft 38 krt jövedelmezett, ebből az a következés, hogy a vukovár-fiu­mei vasút pártolóinak ezen adatokat nem kellene figyelemből szalasztani, és meggyő­ződni, hogy ha az országtól 20 — 25 millió hármas pencen­­tumának biztosítását kívánják, ez nem tesz egyebet, hanem azt, hogy ezen 600 , vagy 750 ezer ezüst forintot az ország meg is fogná fizetni — és azért valamint: censeo, a vasutat nem kell erötetni ’s a vizi közlekedéseket lehetőleg ki kell zsákmányolni ’sat. ^DUNA-GŐZHAJÓZÁSI ÜGY.'*) Tudósítás létetett az­iránt, hogy a társaságnak terjedelmes üzletével nincsenek arányban annak eszközei. Elhatároztatott ugyan már , hogy a szükséghez képest szaporíttassanak a hajók, de eddig egy­részt a rendelkezés alatti öszveg csekélysége tön korlátot, más­részt czélszerűnek találták,mielőtt e tekintetben lépéseket tennének, az uj alapszabályok szerinti lélegesitését bevárni a társaságnak, melly ha megtörténendik, meg lesznek téve a kellő intézkedések. — Tudva van, milly nagy feladata le­gyen a gőzhajózási társaságnak, nevezetesen Europa legna­gyobb folyóján eszközlendő ’s növekedő szükséghez képest nagyobbitandó közlekedés, melly e földrész szivét keletnek legtávolabb partjaival, Magyarországgal, a többi termény ’s készitménydus keleti tartományokkal közvetlen érintkezésbe hozza. — Folyón ’s tengeren a gőzhajózás az , melly jelen­leg a világkereskedelem legfontosabb részét teszi, a sebes közlekedésnek ’s ezáltali időnyerésnek leginkább megfelel. Minél nagyobb segédeszközei vannak a közlekedésnek, an­nál gyorsabban fejlődik az’s annál terjedelmesebbek igényei — kitetszik ez jelen társaság példájából, mellynél a mostan rendelkezésre álló 3000 lóerejü gépezet kevésbbé elégítheti ki a közlekedést mint akkor, midőn 500 lóerőre vala szorít­kozva.­­­ Midőn az első hajók Magyarország déli részeiben legelőször megjelentek, az ottani közlekedési eszközök hi­ánya miatt igen gyéren valának elfoglalva, ’s a termények nehezen történhető szállithatása következtében a föld nagy része parlagon hevert; e hiány azonban a gőzhajózás által elhárittatott, a földművelés örvendetes fejleménynek indult, mellynek üdvös következményei a nagy mennyiségű termé­nyek ’s készítményekben jelentkeznek. Hogy a jelen idő azon kedvező pont, mellyben a növe­kedő szükségnek megfelelő erőnagyobbitás eszközlendő: két­*) Befejezése a , Jelenkor* ,T á r s a l k o d ó­ ja után közlött czikknek.­séget nem szenved.­­ A társaság iöitik évi pénzállapotját összehasonlítva az 1845 ki­vel, kiderül: mikint az IS41 ki alap­tőke 4 millió forintot tönt , melly 744 lóerejü 7 tengeri ha­jóban, 900 lóerejü 16 folyamh­ajóban, igy összesen 23 ha­jóban 1724 lóerővel, ide értve a pénztárban ’s kötelezvény­ben (Portreuille) levő 69,000 ftnyi tökét, képviseltetett. A 1345ik év végével a társaság alaptőkéje ez utóbbi állapotban maradt és 1 millió forintnyi kölcsön tételeit, ellenben a 744 lóerejű 7 tengeri hajó nem csekély veszteséggel eladatott: mindazáltal a társaság öszszes üzletereje (Betriebsmittel) 2902 lóerejű 31 gőzösre, 30 vasrakhatóra és 714,000 fo­rintnyi tökére rúgott, így tehát az összes üzleterő 1200 ló­erővel szaporodott, melly az imént említett készpénzbeli tö­kével 2 millió forintra megyen. Láthatni ebből, miszerint a társaság alaptőkéje igen kedvező állapotban van, és ha a már munkálatban levő üzleteszközök készen leendenek, akkor a társaságnak 3500 lóerejű gépezet álland szabad rendel­kezésére. A növekedő közlekedés Pest és Bécs között főleg pesti vásár alkalmakor a vontató hajók szaporítását igényli, mi nélkül az áruczikkek késedelmes szállítása iránti panasz soha nem fog megszüntethetni. — A pest-zimonyi vonalon a szál­lítási árcsökkentés nagy mozgalmat idézett elő, és még annyi hajónak is tudna foglalkozást adni. — A Tisza- és Száva­­vonal fontossága akkor fog leginkább kitűnni, hahogy az ot­tani közlekedés a küldendő vontató hajók által fog elői­­déztetni. — Szeged, a Tiszavölgynek, Magyarország azon leg­termékenyebb tájának központja sok becses természelvény­­nyel, u. m.: dohánynyal, olajmaggal bővelkedik, mellyre nézve ha szükséges szállítási eszközökkel el volna látva, igen nyereményes gabonakereskedést űzhetne Triestre). — Ezen közlekedés nemcsak a Tiszát, hanem a Szávát is felette élén­kítené, ’s ezeknek hajókkal bejárása a trieszti vaspályávali közvetlen összeköttetést fogná előidézni.­­ Más részről az illykép gyarmati czikkekkel elláthatandó déli Magyarország Trieszt ’s Fiumén keresztül visszamenet hő forrást nyiland­­hatna különféle szállításoknak, ’s a kereskedést valószínűleg egész az aldunai városok kebléig elterjeszthetné, mi által ezen vonal is élénkebb foglalkozásban részesülhetne. Hogy ezen szükségeken segíteni lehessen, az üzleteszkö­­zök 1200—1500 lóerőre emelése, főleg teherszállító hajók és a hozzájuk szükséges rakhatók szaporítása igényeltetik. E mellett azon 100,000 ftnyi összegeknek fedezése is tekin­tetbe veendő, mellyel midőn a múlt évben megrendülésein­ket tevők, a rendelkezésünkre állott summát túlhaladtuk. Szinte kívánja az üzlet rendszeressége, miszerint a gépek annak idején létesíthetésére szükséges alaptőke is legyen. A társaság keletkeztekor nem volt szükséges a tőkéket elkü­löníteni, hanem a körülményekhez képest a­mint lehetett, úgy fedeztettek a szükségek, tudniillik, azon összeg, melly a jövő évbeli kötelezettségek fedezésére volt kijelölve, a vál­lalat űzésére fordu­latott, és az ebből keletkezett jövedelem­mel pótoltattak aztán az említett kötelezettségek. De mostani terjedelme mellett a vállalatnak e segély sem czélszerű, sem biztos; miután nem lehet kívánni, miszerint egy év bevéte­­léből a mintegy 300.000 ftra rugó üzlet­eszközi alaptőke kiállíttassék, czélszerűbb lenne ezen összeget rendkívüli for­rásokból meríteni. A kiadások, mellyek összesen e szükségek födezésére kívántatnak, mintegy 2.000,000 ftot tesznek. — Pénzhez juthat a társaság vagy kölcsön vagy a mostani részvényekre ráfizetés, vagy uj részvények kibocsátása által. — A köz- Irodalom és Tudomány. Magyarország statistikája, irta Fényes Elek, három kölet. Festen 1812. és 1813. (Vége.) Ha a szerzőnek már a népszám meghatározásánál sokat kelle küzdeni forrásainak helytelensége, pontatlansága ’s ellenmondá­saival, e küzdés a termékmennyiség ’s kereskedési­ mérleg megál­lapításánál teljesen vég-, és mondhatnék , eredmény­ nélkülivé válik; mert mikép lehet itt csak távolról is valami kielégítőt vár­ni , ha például Becher Magyarország veszteségét a kereskedés­ben 1834ről 33,949,140 ftra p. p. teszi, míg csak hat évvel ké­sőbb az 1843 -ai országgyűlési választmány munkálata szerint a Magyarország’s örökös tartományok közti forgalom amaz hasznára 1840ben majd 10,000,000 pontot hozott­­) , és mégis más ada­tok hiányában valamint Becher úgy a kerületi választmány is csupán hivatalos forrásokból menthetett; de mikint lehet itt két évben, mellyek között csak hat évi időszak van, 43,000,000 pontnyi különbséget kimagyarázni2)? v.igy más ol­dalról a választmány illy alapra támaszkodva mikint sürgethető a magyar műipar védelmét az örökös tartományoké ellenében a ne­messég javára , miután a föld népe abból még sokáig semmi hasz­not nem húzott volna ? Ha már most Fényes ki is mutatja , mi­szerint Becher adatai nem lehetnek alaposak, mivel egyrészt pél­dául az örökös tartományok öszvesen sem állítanak ki annyi gya­r) Természetesen ideszámítandó egész transito-kereskedése (?) az aldunai tartományoknak Magyarországon keresztül, így p.o. a ser­téskereskedés, de Fényes adatai szerint azon 12 év alatt, melyek rovataiban foglaltatnak, csupán sertésből 2,094,072 darab hajlatolt a török tartományokból Magyarországon keresztül Ausztria örökös tar­tományiba; mindazáltal a­, állítólagos nyereségi öszveg a transilo-ke­­reskedés leszámítása mellett is még mindig nem valószínű. *) Igen könnyen. Becher a régi, még József id­­őben megállapított becsét a portékáknak vette számítási bázisul — a két. választmány pe­dig a cs k. Rechnungs-directorium által 1840ik óta kiadott hivatalos kimutatásokat. Ez utóbbiakban a portékák mostani aversionalis közép íra van alapul véve a számításokban. — S­z­e r­k. potkelmét, mennyit Becher Magyarországba behozatni mond, másrészt pedig az ország olly évenkénti veszteséget, miilyen Be­cher adataiból mutatkozik, csak igen rövid ideig tűrhetne; to­vábbá , ha mindjárt kézzelfogható is, hogy Magyarországnak mint termesztőnem pedig mint iparűző állodalomnak nem 10,000,000et nyerni, hanem szükségkép vesztenie kell3), mit a készpénzbeni átalános szükölködés ’s a földbirtokosok növekedő eladósodása kétségen kívül tesznek4), mégsem lehetett Fényesnek , Magyar­­ország ’s az örökös tartományok közti kereskedés közt habár csak a megközelítő mérleget is sehol feltalálni, azért is azt 1­816 - tól 1827ig terjedő kereskedési rovataiból nem képes kivonni. E szerint mezőgazdaságunk kifejlésének ’s a külföldi gyártmányok növekedő fogyasztásának csak megközelítő felszámítása marad neki, ’s itt az­t találja, hogy ezen 12 év alatt a marha, gabona, dohány, kender, gyapjú és repete kelete folyvást nagyobbodott, míg a boré még mindig sülyedésben van, a lovak és sertés kivi­tele pedig ez időszak folytában nem emelkedett. Ezzel ellentét­ben a gyapjú és pamutszövetek fogyasztása aránytalanul felrúgott. Ez nem csak valószínű , hanem bizonyos, de azért mégis csak annyit bizonyít, hogy a bázisul felvett középárak szerint, a tőlünk ki­vitt portékák értéke a hozzánk behozottakét felülmúlja — de nem azt bizonyítja, hogy ennyivel tobb pénz jön be az országba, mint ki­megy, mert kivitelünk ért­éke egy részben az országon kivül köttetik el, é s azt, hogy mennyi pénz jön be utazók és bevándorlók által, és olly kevéssé lehet kiszámítani. --Szer­k. 41 Ez nem kézzelfogh­at­ó, bocsánatot kérünk, csak az kézzelfog­ható , hogy azon ország, melly a termékeket nemesített — gyártott — alakban viszi ki, nyereségesebb kereskedést űz mint az, melly dur­ván viszi ki, de azért az mindig igaz marad, hogy a melly ország 10 millióval több értékű nyersterméket visz ki, mint behoz gyártott csik­ket, aktiv kereskedést űz, de azért nem lehet állítani, hogy ennyivel szaporodik forgó tőkéje, mert ezen superplus m­ás csatornákon ism­ét kimehet; az­ egyesek eladósodása semmit sem bizonyít magában, mert ez, ha az emberek megszokják, többet költeni, mint bevenni, a legmo­­tívabb és nyereségesebb kereskedés mellett is megtörténhetik és°tör­­témk. Az angol aristocratia nagy rész­e is el van adósságokba merül­ve, mert pompásan él és többet költ kellettnél — pedig ott csak activ a kereskedés ? — S z e r­k. ! ’s pedig annyira, hogy egészben átalános veszteség jön ki, mely­­lyet csak a legszükségesb iparágak megalapítása csökkenthet. Legújabb időben Magyarország kereskedési állásának isme­rete hivatalos oldalról mindinkább nyilvánosságra hozatik­­­, a kereskedési rendszer lassan kint napfényre lő , és ezért könnyebb­­ is reend biztosabb eredményhez jutni. Zárva nézünk tehát a Fé­nyes által megígért újabb felvilágosítások elibe , mellyeknek lt­­rehozásánál most olly forrásokat használhat, mellyek neki az­előtt részint ismeretlenek, vagy megközelithetlenek voltak, ré­szint pedig nem is léteztek; ez utolsók közé számítandók külö­­nösen a mindig haladó műipar eredményei, mellyek nehányai már az előbbi két iparműkiállítás által a közönség tudomására jutot­tak, mit azonban nagyobb mértékben a legközelebbi, vagyis ez évitől méltán várhatunk. Olly mozgó időben mint a mienk , áfa­ lábán minden statistika nem sokára elavul, annyira, hogy az utó­doknak csupán előbbi állapotok hasonlításául szolgálhat, meny­nyivel inkább kell még ennek történni a kereskedési forgalom és mezőgazdaság fejlődésének annyira változó viszonyai közt! De ez utolsó tekintetben még nem igen hamar számolhatunk kétségtelen adatokra, miután a termékmennyiség meghatározására szolgáló források annyi és olly sokféle kiváltságokkal biró országban épen nem lehetnek tökéletesek s tiszták, másrészt pedig az ausztriaval­ kereskedés eredményei a nemességadómentessége’s egy­éb okoknál fogva szinte nem hozathatnak kielégitőleg köztudomásra­­). Ha a mondottakból Fényes statistikájának első kötete nem a szerző velke, hanem kellő források nem léte miatt, hiányosnak mutatkozott: a második kötet forrásbőség miatt (embarras des richesses) annál tökéletesebben és kerekdedebben van kiállítva. *) Ezeknek resultátuma'.l a Hiradó, mióta fenáll, a legnagyobb részletességgel közlölte, 's ezt leendi ezen ml is. — 8 z c r k ”) Egyálalában nem látjuk, hogy miért ne hozathatnának? Hogy a nemesség adómentességének mi dolga van itt, nem látjuk. A ^hivata­los, évenkint közzétett, adatok a kereskedési forgalmat ege­r­őszin­es­séggel kizárják. A nemesség adóm­entessége nem titok, fenállása mel­lett ezen adatokból egy argumentumot sem­ lehet kihúzni. Mai időben az effélékben már titok nincs. — S­z­e­r­k.

Next