Budapesti Hiradó, 1846. július-december (413-516. szám)
1846-08-02 / 431. szám
rencsétlen teremtményeknek, kiket ifjúi könnyelműség juttat szülői állapotra; könnyen rá volt tehát vehető, hogy leendő magzatát az előtte könyörgő asszonynak átengedje, ki e mellett fülvilági üdvére fogadta, hogy a kis magzatkának olly jó dolga lesz, mint mennyországban. Az asszony a határozott időben pontosan meg is jelent, az 50 pftot letette, még a szolgákat is megajándékozó, és lihegő kebellel sietett lova a kis honpolgárkával, kinek e rejtélyes elvitetése fölött bármellyik regényíró már csak azon okból is a legcsodálatosb viszályszövedékeket kapcsolhatja egymásba, mivel ez egész eseményt hiteles kútfő után mondtuk el. — Rebesgetik hogy az eddigi bitófa helyén nagyszerű dologház építése van tervezetben. Valóban a legdicsőbb surrogatum, miután a dologház azon czélszerü eszköz, mellynélfogva a csavargó népsöpredék a bitófától legbiztosabban megmentethetik. — Napokban egy bajuszos promovens által irt körlevél alatt a folyamodónő nevét igy pillantottuk meg: „N. N. nöleányzó.“ Vannak tehát, spectabilis domine, „férfileányzók“ is? — Győrött a polgári testület zászlószentelési ünnepélye julius 26-án, mint a megérkezett pestiek mondják, igen pompásan ütött ki ,s még sokáig hír emlékezetében fog az maradni az odagyülekezett számos vendégeknek. Zászlóanya Zichy grófnő volt; jeles lyrai költőnk Garay János pedig ez alkalomra a pestiek részéről szép hazafias verseket készített. Kedden délután az angolkisasszonyok intézetében egy apácza temettetett el ünnepélyes szertartással, hogy benne jeles egyént vesztett el a tanintézet, már csak az is eléggé tanúsítja, mikép a kezére bizott leánytanítványok, kiknek legtöbb alkalmuk volt őt kiismerhetni, sűrű könyhullatások között kisérék öt kora sírhelyére. — Egy a vidéken közelebb huzamosb ideig tartózkodott jeles irót jellemzetes modorban hallottunk a divatlapok ottani olvasása fölött nyilatkozni. Mulatság okáért, az olvasók sértése nélkül szabadjon e nyilatkozásról emlékeznünk: ,Előveszik, úgymond ő, a divatlapokat és a fővárosi hírtárczákat átolvassák, a színi bírálatokat átnézik, a vidéki levelezéseket átfutják, végre a beszély- és versírók neveit megpillantják, munkáikat pedig félreteszik — olvasatlanul. — Már ismét egy mesterembernek volt inasa iránti kegyetlen bánásmódjáról győződhettünk meg, kinek vad körmei közöl csupán két részvétes fiatal urnak sikerült az összekinzott iljenetet megszabadítani; a fiúnak egész szeme véres vala, karján pedig tüzes vassal okozott seb volt látható. Sajnos példa, mennyire elfelejtkezhetik némelly kézműves, hogy egy időben neki is kellett inaskodni. — Rózsavölgyi Márk összes zeneműveinek Vdik füzete megjelent. Ha elgondoljuk, milly sokaknak okozott gyakran víg órákat e veterán zenész, úgy derék művei méltók a pártolásra. Valamellyik duna melletti kisebb városból összefogott csavargók hatósági felvigyázat mellett a legközelebbi helységbe kisértettek, mikép születési helyekre menjenek; itt azonban az illető átvevő oda nyilatkozott, hogy neki e rongyos egyének továbbkísértetésére nincsenek emberei; átada tehát mindegyik kezébe a saját elparancsoltatásáról szóló hivatalos levelet, azon utasítással: menjen kiki a maga születési helyére. Ez épen anynyit tesz, mintha a tolvajt magánosan a hatósághoz utasítanák, hogy magát önkénytesen zárassa be. És mégis, ki hinné? egyike e szabad pórázra engedett csavargóknak csakugyan Pestre érkezett ’s magát az illető hivatalos levél átadása mellett, jelenté a hatóságnál. A romlott emberek között is vannak tehát — szebblelküek. — Ámbár hirharangozónk szemlátomást épülő egészségben jött meg e napokban Füredről, tanácsadó orvosok javaslatára mindazáltal, kik hosszasabb munkaszünetet és tartósabb szabadség-élvezetet ajánlottak a szorgalmas írónak, néhány hétre a szliácsi fürdőkbe ismét elutazott. Kívánjuk, térjen minél előbb tökéletes egészségi állapotban vissza. — A KEGYELMES KIRÁLYI LEIRAT az erdélyi országgyűlés megnyitása tárgyában.* illető választási joghoz képest, az 1791 . 20. t. sz. értelmében, kijelölés történjék, ’s kegyelmes kinevezés végett , késedelem nélkül élőnkbe terjeszszék fel; másodiknak, hogy a jelenleg ürességben levő kincstárnoki, tart. főszámvevőségi elnöki, két korm. tanácsnoki, valamint itélőmesteri hivatalokra, hasonló módon kijelölés történjék ’s kir. kegyelmes kinevezésünk végett terjeszszék fel; harmadiknak : hogy az 184ya-beli 1.czikk általt rendelt rendszeres bizottmány munkálataiból az úrbéri munkálatot, melly az idézett törvény rendelete szerint a többi előtt ’s minden más munkálattól különváltan lévén kidolgozva , előlegesen tárgyalandó , legelőbb vizsgálják át ’s terjeszszék mihamarább legfelsőbb jóváhagyásunk alá ; egyszersmind a többi munkálatokat is, amennyiben már bevégezték , a rájuk vonatkozó kegyelmes határozatainkkal kapcsolatban tárgyalják; negyediknek, hogy a közelebb múlt országgyűlésen alkotott s királyi megerősítésünkkel érvényesített törvényczikkeket, legfelsőbb szentesítésünk végett terjeszszék fel; egyszersmind azon országgyűlésről kell más feliratokra adott kegyelmes válaszainkat is vegyék tanácskozás alá; végre ötödiknek, hogy mivel tapasztalás bizonyítja , hogy az Approbata Constitutio III. része 8. czímének azon rendelkezése, miszerint a benne leírt eljárásnak, olly foglaló ellen, ki az általa elfoglalt javakban törvényes és közvetlen öröködési joggal bir , nincs helye, ellenkező magyarázatokra szolgált anyagul: az érintett törvény e részben a kép világosíttassék fel , hogy legfelsőbb jóváhagyásunk hozzájárultával olly módosulást nyerjen, mihez képest a tettleges fellépés útja bezáródván, mind a birtokban levő tulajdonosok igazságos követelései, mind pedig a törvényes és kétségtelen örökösök jogai iránt kellőleg gondoskodva legyen. — Nektek azért, királyi kormányszékünk , teendőtök lesz, nevezett teljes hatalmu kir. biztosunknak mindenekben, miket királyi nevünkben előterjesztend és nyilvánitani , teljes hitelt adni; kegyelmes parancsaink teljesítésében segélyére lenni ’s gondoskodni, hogy az 1791. 11. t. sz. rendelése szerint a tárgyakat Hiedelemmel, mérséklettel és jó renddel lássák el ’s egyedül a közjóra irányzott kegyelmes nézeteinknek elégtétessék. — Többire hozzátok cs. kir. és fejedelmi kegyünkkel hajlandók maradunk. Kelt birodalmi fővárosunkban Bécsben Ausztriában. Julius hava kilenczedik napján. Ezer nyolczszáz negyvenhatban , országlásunk tizenhetedik évében. FERDINAND m. k . báró Jósika Sámuel m. k. cs. ap. kir. felsége parancsára : báró Apor Lázár m. k. Első Ferdinand Isten kegyelméből ausztriai császár, Magyar- és Csehországok e néven ötödik apostoli királya,sat. Erdély nagyfejedelme és székelyek grófja ’sat. Méltóságos, tisztelendő, tekintetes ’sat., őszintén kedvelt lóvéink! Dicsőült elődeinktől hagyománykép öröklött azon őszinte törekvésünket , mihez képest igen kedvelt Erdély nagyfejedelemségünk és hozzá csatolt részeinek törvényeit és jogait épségben fentartatni akarjuk , valamint közjóllétének mindennemű alkalmas, törvényszerű eszközök általi öregbítése és szilárdításabeli atyai hajlamunkat újabb adattal is tanusitandók, Erdély nagyfejedelemségünk és csatolt részeibeli három nemzetnek, 1846ik évi September 9ik napjára, sz. kir. Kolozsvár városában szokott módon tartandó országgyűlés kitűzését határoztuk, ’s arra őszintén kedvelt hívünket, tek. nagyságos 1. báró Puchner Antalt, val. b. t. státustanácsosunkat, a Terézia jeles kat. rend lovagját, dicsőült Leopold császár jeles rendének, továbbá az orosz szent György és szent Wladimir negyedik osztályú, valamint szent György nagy keresztjének lovagját, a siciliai király szent György vitéz rendjelének tulajdonosát, főtábornoki helytartónkat, harmadik számú gyalogezredünk tulajdonos tábornokát, ’s Erdély nagyfejedelemségünkben főhadi kormányzónkat, neveztük ki személyünket képviselő teljes hatalmú királyi biztosunk gyanánt. — Nektek azért kegyelmesen parancsoljuk , hogy az itt országgyűlésre kegyelmesen kinevezett teljes hatalmú királyi biztosunkkal előleges egyetértés következtében , említett nagyfejedelemségünk és csatolt részeinek mindhárom nemzetbeli karokat és rendeket, kiknek a törvények rendelete szerint országgyűléseken jelen kell lenniök , az általunk országgyűlés-tartás végett kijelölt helyre és időre , királyi nevünkben és szokott módon hívjátok öszve, egyszersmind tegyétek közzé, hogy azon országgyűlésen minden bármelly tanácskozási tárgyak előtt legelsőnek akarjuk, hogy az ürességben levő udv. korlátnoki állomásra a törvényeknél fogva ’ *) Közöljük az „Érd. Híradói" után magyar fordításban. — Sz e rk. KisRéV ellen. A franczia lapokról és a franczia nyilvánosságról, mint a szabad sajtó szüleményéről, egy levelező következőleg is. „A franczia ember párt embere, habár gyakran maga sem hiszi, mindig valami tekintély zászlója alá esküszik. Minélfogva minden szerkesztőség korlátlan hatalmasság, a tényeket elörő vagy életbe léptető , amint hasábjaiba illenek. A kormányi és ellenzéki sajtó ebben tökéletesen egyenlők, így lévén, nyilvánosságról, magasabb értelemben, szó sem lehet. Nyilvánosságra Francziaországban csak az jó , mit valamelly párt vagy egyes személy kinek arra pénze van (, saját érdekéből nyilvánosságra bocsát. Innen van az , hogy Németországról csak az jó tudomásra, mi egy párisi német lapban nyilvánittatik , vagy mit a lapokban nyilvánitni, valamelly németnek érdekében fekszik. Lengyelországról csak az, mit a Francziaországban lakó lengyelek, Olaszországról, mit az olaszok tesznek közhírré. Angliára nézve legújabban egy kis haladás történt a hírlapokban, de a lényeg itt is a régi maradt. És ami a külföld ügyeire nézve nagyban, az a belföldi ügyekre nézve kicsiben történik, valahányszor a tárgy valamelly pártot vagy nagy befolyású személyt nem érdekel.“ A levelező e rajzolatát a minapi vasúti szerencsétlenség meglehetősen igazolja. Tizenhárom vasúti szekér jut. Siári mocsárba zuhan, és számos ember életét veszti, jul. 20-án még mindig sok lap azt vitatja, hogy a halottak száma 30, 50, sőt 100, míg a kormány és Rotschild közlönyei hivatalosan csak 14 emberhalált közöltek. Nem is fog soha kiderülni a való, még a szerencsétlenség oka sem. — Milly egészen más az angol időszaki sajtó működése. Itt is vasúti baj történt, jul. 18-án, Stratford mellett. Két mozdony összeütődvén 40 ember tetemes sebeket kapott. Mihelyt Stratfordban e történet közhírré lett, a lapok szerkesztői a helyszínére siettek; a vasúti hatóságok mindent lelkiismeretesen megmutatnak és elbeszélnek, és 20-án már minden lapban Angliaszerte egyenlő tudósítás közöltetik, hogy a szerencsétlenség oka az adandó jelek elhibázása volt, hogy nyolczan a kórházba, öten pedig magánházakba vitettek, senki meg nem halt , és a társaság kára 6000—7000 ft stb. NAGYBRITANNIA. A felsőházban jul. 20. semmi nagyobb érdekű. — Az alsóban Russell lord előterjesztette a ministerium tervét a czukorvám iránt és azt hosszú beszéddel támogatta. (A terv tartalmát röviden már utolsó számunkban közlöttük.) Miután pedig a gyarmatosok a czukorvám e megváltoztatása által eleinte tetemes károkat szenvednének, Russell azt javasolja , engedtessék meg a gyarmatok törvényhozó testületeinek, hogy a náluk britt gyártmányok javára fenálló 5—7 perent különbségi vámokat szinte eltörölhessék ; javaslá továbbá, hogy minden akadályok, mellyek a munkások csődülését nyugatindiába hátráltatják, eltávolíttassanak, így a gyarmatoknak a jelen rendszabály még használni fog. Az egyedárusság kora lejárt, és tovább nem tűrhető , hogy akár a gyarmatok terheltessenek néhány itthoni érdek javára, akár pedig az itthoni fogyasztók a gyarmatosok hasznára. Végre azt mondá szónok, hogyha a jelen kormány nem is leend hosszú életű, mégis nagy hasznot teend az országnak, ha a ház, mint szónok reméli, a ministerium javaslatát elfogadja. — Több szónoklatok után a törvényjavaslat további tárgyalása jul. 24 éve halasztatott.—Ez ülésben O’Connell is megjelent, és a ministeri oldalon foglalt helyet. Ellenben sir R. Peel, megsértett lába miatt botra támaszkodva szinte megjelenvén, az ellenzéki padok legelsőjén telepedett le Goulbourn mellett* ; tehát mégis részt veend a parlamenti vitákban. Sokan élénken üdvözlök az érdemes baronetet. — Ugyanez ülésben Rowling tanár azt kérdé a hadügyminiszertől, igaz-e, hogy minap Hounslowban egy katona a 7dik huszárezredből agyonkorbácsoltatott. Mire box Maule azt felelé , hogy White Fridrik huszár, mivel altisztjét piszkaiéval megütötte, 150 korbácsra ítéltetett, melly fenyítést kiáltotta ugyan, de nehány nap múlva meghalt, a ministerium a halottnéző jury jelentését várja. (Ezen eset a sajtóban nagy zajt okozott, és az angol katonai törvények megváltoztatása minden oldalról hangosan követeltetik.) FRANCZIAORSZÁG. Ájul. 22ei Moniteur 24 pairkinevezést közöl; ezek közt 16 volt kamarai követét, 4 tábornokét (Hautpoul, Jamin, Rapatel, Trezel, 3 academiai tagét Clourens, Poinsot, Troplong) és a Chinából visszatért Lagrence ministerét. A belügyminister intézményt bocsátott a megyék igazgatóihoz, hogy a jelen választások ideje alatt az igazgatóságok titoknoki hivatalai folytonosan nyitva legyenek, miszerint a nyilatkozványok és másolatok,miket ott minden iromány kinyomatása előtt a lenálló törvény szerint letenni kell, minden órában letétethessenek, és a vélemények nyilvánulását a hatóságok, mint 1842ben történt, perczig se hátráltassák. Júl. 20 án Paris tizenkét kerületeinek követségi jelöltjei már tudva voltak, a hírlapok azoknak programmjaival voltak elborítva. Az első kerületben Lamoriciére tábornok lépett fel a ministérium jelöltje , Perier Kázmér, a híres minister fia, ellenében. A programmok közt legjobbnak tartatott Blanquié a Pressében, ki mint democrata a radical Mariéval mérkőzik, és sem a kormánynyal, sem pedig az ellenzékkel nincs megelégedve; amazzal nem, mert nem működik elég erélyesen a nép javára, ezzel pedig, mert ugyane czélra csak czifra szavai vannak. Louis Blanc is a jelöltek közt van, de 22-ig még nem bocsátotta közre politikai hitvallását. E napon már elkezdődtek Parisban az előkészülő gyűlések, a választási nagy csata előharczolatai. A nyolcadik kerületben Beudin conservativ és Bethmann radical jelölt, előadták elveiket és nézeteiket. Bethmann sokkal nagyobb tetszést aratott. E gyűléseket megelőzőleg a J. d. Débats (20an) ismét komoly intést intézett a conservativ választókhoz, tartsanak össze, és határozzák előre különös összejövetelben el, kire szavazzanak. A Journal bizonyosan attól tart, hogy ha a választó urak előlegesen le nem köttetnek, szíveikre az ellenzéki szónoklatok könnyen káros benyomást gyakorolandnak. Azonban a másik oldalon sem hibáznak hathatós szóvirágok, p. o. Perner Kázmér azzal végzi be programmját, hogy ha megválasztják, ő bizonyára nem lesz háladatlan. A grenoblei democratai választmány lényegesen következő nyilatkozványt bocsátott ki: „Mi készek vagyunk az ellenzék többi színezeteinek jelöltjeit is, kik haladást komolyan kívánnak, ’s a jelen ministerium politikáját elunták, pártolni. Pártolunk tehát minden jelöltet, kiválasztási és parlamentreformot; a nemzetőrség új létegesítését; a Septemberi törvények visszahúzását vagy revisióját; a kormány befolyásának az esküttszékek ítéleteire sajtóvétségeknél, és az esküttek jegyzékének elkészítésénél, megszüntetését; a hírlapi hirdetmények iránti törvény visszavételét; minden defalio, és az algíri alkirályság félrevetését; és az ország által olly sürgősen kívánt státusgazdászati reformokat, a só felmentését, postareformot, a kamatok leszállítását, de kivált a munkás osztályok sorsának megvizsgálását és javítását; végre olly politikát, melly a nyilvános erkölcsiséget a megvesztegetés mételye ellen megóná, és a franczia névnek, melly a külföld előtt rendszeresen lealacsonyittatik, előbbi polczára emelését kívánják, sürgetik, követelik.“ SPANYOLORSZÁG, Madrid , jul. 12. Az itteni lapoknak folyvást kizárólag a királyné férjhezmenésével van dolguk. Egy hír, hogy bizonyos személyek a kóburgi herczeget akarják jelöltül felállítni, és ezen combinatioval a jelen, semmi irányt nem követő ministériumot leszorítni, a napi sajtóban kivonatokra is méltatlan gyalázó polémiát idézett elő. Csak a Heraldo tegnapelőtti számából vonom ki egy méltóbb modorban írt czikk lényeges tartalmát. E czikkben legelöl az mondatik, hogy bizonyos személyek a kóburgi herczeghez akarják a királynét adni,’s ezt új ministerium segítségével , mellynek tagjai Castro y Orozo (a kör.kamara elnöke) Bravo Murillo, Seijas, Salamanca és Concha lennének, keresztülvinni. Azután azt mutogatja a lap, hogy Leopold kóburgi herczeg nemcsak a királynéval, hanem valamire való spanyol granddal sem áll egy rangfokon. A portugáli királyné is e házból való herczegnek adá kezét; most látjuk, milly súlyt és állandóságot szerzett a szomszédonban a trónnak az Angliától kapott vőlegény. Ezt sem kell feledni: Angliának Portugáliában nagy befolyása van, tehát az ottani királynénak könnyen adhatott férjet. Spanyolországban ellenben, hol befolyása nem olly nagy, más módhoz kellene nyúlnia. Az Eubeni összejövetelek tudva vannak. Tudva van , hogy Francziaország csak olly feltét alatt igéré, Montpensier rggel Isabella kezét nem kéretni, ha Anglia sem gyámolítand e részben semmi herczeget a koburgi házból. Guizot nem mondta volna a kamarában , miszerint Francziaország megváltozhatlan akarata, hogy királynénk férje Bourbon legyen, ha ebben Angliával eleve meg nem egyezett volna. Végre tudva van a státusférfiak előtt, hogy Anglia múlt májusban bizonyos fáradozásokat, mellyek amaz irányában történtek, rész néven vett. Még egyszer kérdjük a kóburgiág pártolóit, mi hasznunk lenne e combinatio valósulásából ? Tán az északi hatalmak elismerését nyernék meg? Nem, mert ő nem jelöltjük. Tán a trónnak és az országos intézeteknek adna nagyobb szilárdságot? *) Disraeli, ki Peelt, mikor csak lehet, megszűrni es nem mulasztja , minap azt mondá az exminister megsértett lábáról, hogy őt már utolsó támaszai is elhagyják. 75