Budapesti Hiradó, 1846. július-december (413-516. szám)

1846-07-10 / 418. szám

Bien lapok minden hétét négyszer, n. m. kedden, csütör­tökön, pént. és vasárn.jelennek meg. Előfizetési ár félévre Buda­pesten házhoz-hordással 5 ft., borítékban 6 ft., postán bo­rítékban 6­ ft. ez. p. A hirdetmé­nyek minden apróbetűs hasáb­­soráért 5 (öt) ez. kr. fizettetik. Péntek 418. Tu­Tina 111 Előfizethetni helyben« JlilUlö IV. 1040* kiadóhivatalban, hatvani uU BUDAPESTI 111RAD0. ozal Horváth-házban 483ik szám alatt földszint, és minden királyi postahivatalnál. — Az ausztriai birodalo­mba s külföldre menendő példányokat csak a bécsi császári posta­­hivatalnál rendeltethetnek m­eg. Lapunk második­ félévi (julus-decemberi) folyamára még folyvást előfizethetni. TARTALOM. Magyarország és Erdély. Névváltoztatás. Halálozás. Tiszavölgyi társulat. Megyék. Tisztválasztó közgyűlés Kö­rösben. Elkésett tudósítás a honti közgyűlésről. Állatkínzás elleni egyesület. A Magyar gazd. egyesület közgyűlésének főtárgyai jun. 6án (folytatás.) Külföld. Nagybritannia. Francziaország. Olaszország. Legújabb. Hivatalos és magánhirdetések. Loteriákban húzott számok Nemzeti színházi játékrend. Gabonaár. Statuspapirok és részvények arlf prp­p UnistviU­lsik­ IRODALOM és TUDOMÁNY. Ofner-Stadtrecht v. 1244-1421. Er­nüchtert und herausgegeben v.Andr. Michnay und Paul Lichner 1845. — Válasz Irányi Dánielnek „Váltó- és csődü­gyekben keletkezett főtörvényszéki határozatok gyűjteménye“ czimü munka bírálatára. ]VIA€iYABOR§MCi és ERDÉL¥. ő cs. kir. ap. Fölsége Szloboda Pál oroszláni evang. lelkész veze­téknevének „Szabado­s“ra változtatását kegy. megengedte. HALÁLOZÁS. Schwarczenegger Ferencz brumnovi kir. h­ar­­minczados meghalálozott. ^kA TISZAVÖLGYI TÁRSULAT központi választmánya üléseit f. hó 6án ismét megkezdé. Széchenyi István gróf ő nm. előadó pénzügyi eljárásainak sikerét. Tiszavölgy szebb jövendője hazafi keblének legbensőbb vágyódását képezvén, mintavállalat minden ágaiban, úgy különösen ez annyira lényeges részében tett lépései mindig közelebb viszik az ügyet fejlődéséhez. Előadása szerint a vállalat végrehajtására szükséges pénzerő maga idejében hiányzani nem fog. Most a szabályozási munkálat megkezdésére 400 ezer pengő főnyi előleges kölcsön iránt köttetett szerződés ötös kamatra. Ehez számítva még a jó felemelt ári alapból és ki­. kincstárból já­ruló segélypénzeket, 550 ezer pengő­útnyi öszveg áll jelen­leg a társulat czéljaira készen, mi lehetővé teszi, hogy a munka még e nyáron megkezdessék. E czélból a tisztelt gróf és a központi választmány tagjai a műértő személyzettel, együtt Szegedtől kezdve fölfelé „Szeged“ gőzösön látogatják meg a Tiszát, ’s különösen azon pontokat, mellyeknél az augustus sikára kitűzött debreczeni gyűlés után a vizi mun­kálatok megkezdetni fognak. — Folyó hónap 16dikán lesz a megjelenés Szegeden, 17dikén részt veend a társaság a csongrádi vizszabályozó egyesület gyűlésében. 16kán vagy 19kén indul a gőzös Szegedről Csongrád felé , ’s 19én vagy 20kán leend Szolnokon — 20 vagy 21én Tiszabőn, 21 vagy , 22kén Tiszafüreden, 22 vagy 23kán Tisza-Dobon, 23 vagy 24én Tokajban, onnan, ha a Bodrogon gőzössel haladni nem lehetne, tengelyen utazandik a társaság 24 vagy 25kén Sá­ros-Patakra ’s onnan 27re S. A. Ujhelybe a zemplényi víz­szabályozó társulatok gyűlésére, hol egyszersmind elhatá­­rozandja további utazása alatt tartandó állomásait, miről akkoron az illetők értesiltetni fognak. Kik a vállalat iránt hazafi rokonszenvvel viseltetnek, kétségenkül örömmel sie­­­tendnek részt venni ez érdekes kirándulásban, mellynek emlékét egykoron áldani fogják a szabályozott Tiszavölgy lakosai. Auguszt 17-e táján hihetőleg megkezdetnek Be­­reg , Ung, Zemplén, Szabolcs, Heves és Csongrád megyék­ben a munkálatok, mellyek részletesen fognak a debre­czeni nagyülés­ek­be terjesztetni, hasznos szolgálatot teen­­denek ez okból az ügybarátok ,s különösen a köztisztviselők, ha erélyesen figyelmeztetni és serkentetni fogják addig is a dolgozó osztályt, hogy az érdeklett időre munkához készül­jenek , melly nemcsak azonnal bérérdemlésre nyujtana al­kalmat , de utóbb a szabályozásból eredő annyi áldással ju­­talmazandj a becsületes ügyekezetöket. Itt az idő, eljött a kedvező alkalom hazafiak! csak egyet­értés és munkásság az eljárásokban ’s lelkiismeretes pon­tosság a törvény’s igazság alapjaira fektetett költségviselés­ben — ’s a Tiszavölgy megmentve eddigi csapásitól boldog és virágzó leend. Megyek. KÖRÖSBŐL. Jul. 1. Múlt junius hó 25én tisztujitásunk volt. E megye mintegy 1100 szavazatot számlál, de miután alig jelent meg 500 kortes, egészben 600—650nél nem sokkal többen szavaztak. Főispáni helytartó gr. Peja­­csevics Péter nyitá meg a gyűlést régi szokás következtében horvát nyelven, mit a rendek lelkesedéssel fogadtak. Az első a­l­is­pá­nságra megtörtént a kijelölés és közakarat­tal eddigi első alispán, Zidarics János kir. tanácsos választa­tott meg. E választás után a kortesek közt nyugtalanság mu­tatkozott; nagy zaj támadt ugyanis, mellyel egy nagy rész eddigi rész­biró Korilics Károly mellett emelt; mások Zden­­czayt kiabálták. Korilics pártja buzgóbb lévén, az asztalhoz nyomult, őt arra fölemelték, ’s zajgó örömmel a másodal­­ispáni székbe ülteték. Szünet nélkül uj lárma kezdődött, ’s rémitőn kiálták: Nemcsics­­ ugyanazon módon mint az előbbi emeltetett ’s hurczoltatott ez is, mig végre a középponti fő­­szolgabirói székre ültették. Semmikép nem vala lehetséges csendet és rendet eszközölni; a fél asztal betört; a körösi püspök, a zágrábi káptalan követe, ’s némelly más urak jól összevissza lökdössenek,sőt végre a tisztújító kortesek buz­galma még az elnökséget is háborítá annyira, hogy miután a kijelölést nem lehete elolvasni, agyűlés szétoszlatott. A megyeház erkélyéről jelentetett a nemeseknek, hogy a he­lyettes úr az ülést eloszlatta, mivel a candidatiót hallani nem akarták; ha másnap ismét olly nyugtalanok lesznek, a he­lyettes gróf újólag azt teendi. — A kortesek eltávoztak szál­lásaikra, hol ettek és ittak, de e mellett csendesen marad­tak. — Másodnap már a legnagyobb rend és csend uralko­dott; Bober József, ideiglenes jegyzőnél csengetvü volt, ’s valahányszor csengetett, minden elhallgatott. A másodalis­­pánságral kijelölés­e szerint végbe ment. A helytartó gróf nem veheté ki a többség kivonatát, minélfogva szavazat alá bocsátá a választást; kitűnt ebből, hogy a többség a tegnap via facii megtett Komilics mellett nyilatkozott. Nemcsics Já­nos központi fősz.bíróvá, Gvozdanovics Pál podravári, Far­kas Vukolinovich Lajos moslavaii járás fősz.bírájává, Fodroczy György eddigi főjegyző helyébe Zigrovics Ferencz választot­tak; Fodroczy Sándort pedig a helytartó gróf aljegyzővé nevezte ki. Az egész tisztujitás nem tartott félóránál tovább; a többi változások többnyire áthelyeztetések. Egészen csak három egyén maradt ki. — Zene, ének, táncz elég volt, de kihágás nem történt. A kortesek zászlóval zene mellett tá­voztak el. A gróf két tánczvigalmat adott. Utóirat: Stájerország közösen tisztelt kormányzója gróf Yikenburg Szilárd, ki a varasdmegyei tepliczi fürdőben mu­lat, meglátogatá a megyénkben fekvő Kalnik királyi vár romjait, hol őt gróf Pejacsevics Péter néhány úrral együtt üdvözlé . Y­ikenburg gróf szeretetre méltó nyájassága által minden őt ismerőnek szeretetét megnyerő, táblabiróvá is kineveztetett, ’s mi büszkék vagyunk, hogy tisztelt nevét levéltárunkba iktathatok. Elkésett tudósítás HONTBÓL. Hontmegyének 1­1. évi april hó végén ’s folytatva május elején tartott közgyű­léséről, közbejött akadályok miatt csak e napokban olvashat­tuk a tudósításokat. Hogy a P. Hírlap 660, 670 és 674dik sz?ín.?l^a!1 f°?jük találni, azt e lapnak eddigi működésétől vártuk; de hogy később a B. P. Híradóban megjelent tudósítás is szintolly kevéssé fogja azon gyűlés típuszát kifejezni, azt csak annak tulajdoníthatjuk, hogy későn adatván, ’s talán jegyzetei nem lévén, nem adható úgy, mikint különben tette volna. Nincs hálátlanabb munka, mint régmúlt és azért érdekvesztett tárgyról írni; azonban itt az igazság érdeke kívánja meg, hogy a távolban élő, de a honti eseményeket részvéttel kísérő hazafiak félszeg, egyol­dalú és sok részben egészen hamis tudósításokkal — minek az említett P. Hírlap számaiban foglaltatvák — el ne ámu­­­lassanak. Hogy e gyűlés hű képét adhassuk, a t. olvasó emléke­zetébe vissza kell idéznünk azt, hogy miután az ellenzék 1842ben a conservativ rész minden embereit a hivatalokból kitette ’s három év alatt a rakonczátlankodás és elbizottság minden súlyát irgalmatlanul éreztető, — ez magát az 1845- diki tisztújításon rehabilitálta, ollyannyira, hogy valamint az ellenzékből csupán négy vagy öt tagot — ezeket is a javu­lásnak szentül­ megigérése után — választott, úgy a többi mind, kivéve az első alispánt ’s néhány fiatalabbat, csak azok választattak, kik az ellenzék által olly méltatlanul mel­­lőztetettnek. Hogy az illy, a szó legszorosabb értelmében vett restauratio az ellenzékieknek, kik magok között az al­­ispánságot, követséget ’s egyéb föhivatalokat már 15 évre előre kiszámiták ’s e lépcsőn utolérni reménylett fényes kir. hivatalokban magokat képzelék (mert ne gondolja ám senki, hogy a mi liberális ellenzéki embereink cynikusok; ők, az alig spectabilisek, magokat folyvást nagyságoltatják; 3—400 frt jövedelemmel Gunkel-frakkba szeretnek járni, szaká­csot, kertészt, inasokat tartanak, ’s néha, midőn elámított egyik vagyonosabb emberek névnapi tisztelkedésére men­nek, attól ezereket nyernek kártyán, — tehát annyit veszt­hetnének is), mondom illy restauratio után hogy az ellen­zék megelégedve nincs, az igen természetes. Látván tehát, hol a tisztviselőség egészen, a táblabirák és egyéb urak nagy része a conservativekhez tartozik, ott többséget gyűlések­ben csak kortes által szerezhetni, e kétélű méltatlan fegy­verhez nyúltak tehát, ’s a múlt 1845ik augustusi gyűlésbe, anélkül, hogy a conservativ rész csak egyet is használt volna, száz néhány kortest csödített be. Mi történt itt? azt az olvasó közönség tudja, tudja, mikép visszatolásul később a másik rész még többet idézett be ,s azáltal eszközöltetett, hogy azon gyűlés halnapi tartása után végre is eredményte­lenül oszlott el. Ezt a kormány nem tűrhetvén, szigorú pa­rancsot küldött a megyéhez, mellyben a kisebbségben levő töredéknek rakonczállankodási erősen megrovatnak. Ez volt a villany, melly az ellenzéket felriasztotta, ’s az a jövő gyű­lésre minden áron többséget szerezni elhatárzá, azon hiedelemben, hogy, mivel szerintük csak a főlsp. helyettes­nek tulajdoniltathatik bukásuk, ha ellene többséget sze­rezhetnek, a kormány látván ezt, e megye kormányzatától fölmentendő ’s ők isméti uralkodásukba lépendének. Élet­kérdés vala tehát ez­­ és azért minden erejüket megfeszítek, hogy a f. évi jan.­zkei közgyűlésre többséget teremtse­nek. A conservativ rész — bárha erős föltétele volt korte­seket nem használni —­ minthogy az ellenfél illy előre hir­detett és igy szinte kihívó csatát víni törekedett, annak meg­mutatásául, hogy még illyformán sem lehet rajta győzedel­meskedni, maga részéről szinte megtette a szükségeseket, ’s Irodalom és Tu­domány. Ofner Stadtrecht von 1244—1421. Erläutert und herausgege­ben von Andreas Michnay und Paul Lichner, Professoren am evange­lischen Lyceum zu Pressburg. (Budaváros joga 12Mtöl 142lig. Kiad­ták Michnay András és Lichner Pál, pozsonyi evang. lyceumbeli la­­nitók) Pressburg, Druck und Verlag von Carl Friedr. Wigand 1845. Ezen könyvet szintúgy sorozhatni a magyar mint német köny­vek közé. A kiadók ellátták két czimmel; az egyik magyar, a másik német. Az ajánlás 6 cs. kir. fenségének István főherczeg­­nek szóló; az előszó magyar , a bevezetés és a többi német. Nem is lehet máskép, mert a városi jog, melly itt közöltetik, eredetiképen német, és igy szükségkép az értelmezésnek is né­metnek kell lenni. A munka igen érdekes, legfőkép most, midőn a szabad kir. városok reorganisatiója szóba jött, és kétségkívül az országgyű­lési tanácskozás egyik főtárgya leend. — A magyar alkotmány históriai alkotmány, nem ugrott ki Minervakint egy föbül készen úgy , mint most van , hanem az idő ’s a történetek által fejlő­­dött ki, a mi mellékesen legyen mondva — sokkal jobb, mint az od­rogrozott alkotmányok. Természetes, hogy az alkotmány egyik nevezetes része, a kir. városok is, azon után fejlődtek. Eredetök az Árpád-korszaki királyok idejébe esik ; ezek a német elemre támaszkodtak, a né­met elemben védpajzst találtak a lázadások ellen; már szent István is Kupát idegenek ereje által győzte meg; az árpádi királyok nagyon vigyáztak, hogy a német etem össze ne forrjon a ma­gyarral, mert nézetök szerint ez által védőiket elvesztették volna. A magyarok viszont ellenök nagyon agyarkodtak , és a lázadás, mellyben Gertrud királyné — második András felesége — életét veszté, a németek ellen intéztetett, ’s a királyné megöletett, mert a németeket használta a magyar oligarchák hatalmának megtörésére. Illy helyzetben természetes , hogy a németek ösz­­szetartottak, és — ha úgy szabad mondani — németségeket megtartani iparkodtak. Ez eltartott Zsigmond király idejéig. Ek­kor nagy változás jön , midőn a kir. városok Zsigmond alatt az országgyűlésen részt venni kezdtek. Ez által megszakadt azon háló, mellyel az árpádi királyok az egész országra telepitvényeik (colonisatioi rendszerük) által kihúztak, mert Zsigmond a telepek közöl csak néhányat emelt kir. városokká, a coloniák ereje tehát nem állott többé egy érdek mellett, a kir. városok érdeke kü­lönbözött a többi telepek érdekétől, a 16 szász város elzálogo­­sittatott, a coloniák erejükből vesztettek, a telepek egy része lassankint elvesztette jogait, a többiek magyarosodni kezdenek. Albert és Corvin Mátyás alatt a városok már sokkal magyarabbak voltak , mint Zsigmond alatt. Az előttünk fekvő könyv a városok törvényét adja elő, vala­mint az Zsigmond alatt volt; tehát épen azon időpontot ismerteti, mellyben a kir. városokra nézve egy igen érdekes változás tör­tént. Csak Buda városról szól; de ollyan volt minden város joga, mert sokszor olvassuk az oklevelekben: ad Normam Civitatis Budensis , vagy Albaregalensis; ez volt a minta. Ezen mintának mintája pedig a magdeburgi városi törvény volt. Ezt tájékozás végett előrebocsátani szükségesnek tartottam; lássunk most a munkához magához. A bevezetésben szólnak a kiadók a kéziratokról, mellyeken munkájuk alapszik. Két kézirat használtatott, az egyik — való­­színűleg az eredeti — a pozsonyi evangélikus lyceum sajátja; a másik — az úgynevezett Cromer kézirat — Frank professor úr tulajdona. Ez valószínűleg a pozsonyi kézirat másolata. A törvénykönyv maga 441 szakaszból áll, mellyből kivonatot készíteni igen nehéz , mert igen terjedelmes , és majdnem min­denről szól a­mi a várost illeti, csak arról nincs említés , vájjon a város az országgyűlésen mikép jelent meg. Ezen hiány abban találja okát, hogy akkor épen, midőn a codex íratott, kezdettek a városok meghivatni, és így valami megállapított rendszer még nem volt. A kiadók dicsérendő szorgalommal, és szép tudo­mánynyal magyarázzák az egyes törvényeket nyelv, történeti és törvényi szempontból; ők olly ügyességgel jártak el ezen nehéz foglalatosságban, hogy alig marad­jen valami kívánandó. Én ré­szemről mindenütt kielégítő, kimerítő felvilágosítást találtam. A codex után adalékul következik a szászok joga Szepesben; Sik András nagy szabadságlevele, mellyet az erdélyi szászoknak adott 1224 ben ötödik István a szepesi szászoknak adott szaba­dalomlevele 1271 től. Buda városa négy privilégiumai: IV. Béláé 1244.; IV. Lászlóé 1276.; ugyanazé 1287.; Zsigmondé 1403.— 1V. Béla privilégiuma, mellyet Nagyszombatnak adott 1238ban. 111. András privilégiuma a pozsonyiak számára 1291.; I. Lajos privilégiuma Nagybánya és Felsőbánya számára 1376ban. Zsigmond nagy diplomája Kassa városa számára 1435ben. Buda város által Kolozsvár számára kiadott statútumai. — Privilégiumok a kiadásról, törvényes eljárásról, —mi igen érdekes— az 1421 év után történt hozzáadások. — Végre Zápolya nemesi privilé­giuma , mellyet Budának adott 1533ban? Ez mind nagyrészben már nyomtatásban kijött, de köszö­­netet érdemlenek a kiadók, hogy ezen több könyvekben elszórt privilégiumokat isat, itt összefüggésben előadják. A könyv végén találtatik egy nagy szorgalommal és olvasott­sággal kidolgozott német, avult szavak magyarázata. A kiadás szép és a pozsonyi könyvkereskedő és nyomtatónak Wigand Károly Frigyes urnák dicséretére válik. Ajánljuk a könyvet mind­azoknak, kik a városi elrendezéssel közelebbről foglalatoskodnak, vagy hivatva vannak a hozzá­szólásra , de az egész olvasó közönségnek is. Valóban nem szol­gálna hiszül, ha ezen minden tekintetben jeles munka nem találna elegendő olvasóra és vevőre. Gr. Majláth János-ÁL­AST/ Irányi Dánielnek , Váltó és csődü­gyekben keletkezett főtör­vényszéki határozatok gyűjteménye’’ czimű munka iránti na­p ara. A Budapesti Híradó 413­. sz.ban „Váltó- és csőd ügyekben k­eletkezett főtörvényszéki határozatok czimü munkám e etti 1­.. . .­­ . ... . . . nánípi urtól. — Nem akarok a biza­­ilat jelent meg ifj. Irányi Dániel uripi­­tok ellen szót emelni. Hanem azon megsyőződesre indíttatva , ikép a bírálóknak szavai is egyes véleményt foglalhatnak ma*

Next