Budapesti Hiradó, 1846. július-december (413-516. szám)
1846-07-10 / 418. szám
Bien lapok minden hétét négyszer, n. m. kedden, csütörtökön, pént. és vasárn.jelennek meg. Előfizetési ár félévre Budapesten házhoz-hordással 5 ft., borítékban 6 ft., postán borítékban 6 ft. ez. p. A hirdetmények minden apróbetűs hasábsoráért 5 (öt) ez. kr. fizettetik. Péntek 418. TuTina 111 Előfizethetni helyben« JlilUlö IV. 1040* kiadóhivatalban, hatvani uU BUDAPESTI 111RAD0. ozal Horváth-házban 483ik szám alatt földszint, és minden királyi postahivatalnál. — Az ausztriai birodalomba s külföldre menendő példányokat csak a bécsi császári postahivatalnál rendeltethetnek meg. Lapunk második félévi (julus-decemberi) folyamára még folyvást előfizethetni. TARTALOM. Magyarország és Erdély. Névváltoztatás. Halálozás. Tiszavölgyi társulat. Megyék. Tisztválasztó közgyűlés Körösben. Elkésett tudósítás a honti közgyűlésről. Állatkínzás elleni egyesület. A Magyar gazd. egyesület közgyűlésének főtárgyai jun. 6án (folytatás.) Külföld. Nagybritannia. Francziaország. Olaszország. Legújabb. Hivatalos és magánhirdetések. Loteriákban húzott számok Nemzeti színházi játékrend. Gabonaár. Statuspapirok és részvények arlf prpp UnistviUlsik IRODALOM és TUDOMÁNY. Ofner-Stadtrecht v. 1244-1421. Ernüchtert und herausgegeben v.Andr. Michnay und Paul Lichner 1845. — Válasz Irányi Dánielnek „Váltó- és csődügyekben keletkezett főtörvényszéki határozatok gyűjteménye“ czimü munka bírálatára. ]VIA€iYABOR§MCi és ERDÉL¥. ő cs. kir. ap. Fölsége Szloboda Pál oroszláni evang. lelkész vezetéknevének „Szabados“ra változtatását kegy. megengedte. HALÁLOZÁS. Schwarczenegger Ferencz brumnovi kir. harminczados meghalálozott. ^kA TISZAVÖLGYI TÁRSULAT központi választmánya üléseit f. hó 6án ismét megkezdé. Széchenyi István gróf ő nm. előadó pénzügyi eljárásainak sikerét. Tiszavölgy szebb jövendője hazafi keblének legbensőbb vágyódását képezvén, mintavállalat minden ágaiban, úgy különösen ez annyira lényeges részében tett lépései mindig közelebb viszik az ügyet fejlődéséhez. Előadása szerint a vállalat végrehajtására szükséges pénzerő maga idejében hiányzani nem fog. Most a szabályozási munkálat megkezdésére 400 ezer pengő főnyi előleges kölcsön iránt köttetett szerződés ötös kamatra. Ehez számítva még a jó felemelt ári alapból és ki. kincstárból járuló segélypénzeket, 550 ezer pengőútnyi öszveg áll jelenleg a társulat czéljaira készen, mi lehetővé teszi, hogy a munka még e nyáron megkezdessék. E czélból a tisztelt gróf és a központi választmány tagjai a műértő személyzettel, együtt Szegedtől kezdve fölfelé „Szeged“ gőzösön látogatják meg a Tiszát, ’s különösen azon pontokat, mellyeknél az augustus sikára kitűzött debreczeni gyűlés után a vizi munkálatok megkezdetni fognak. — Folyó hónap 16dikán lesz a megjelenés Szegeden, 17dikén részt veend a társaság a csongrádi vizszabályozó egyesület gyűlésében. 16kán vagy 19kén indul a gőzös Szegedről Csongrád felé , ’s 19én vagy 20kán leend Szolnokon — 20 vagy 21én Tiszabőn, 21 vagy , 22kén Tiszafüreden, 22 vagy 23kán Tisza-Dobon, 23 vagy 24én Tokajban, onnan, ha a Bodrogon gőzössel haladni nem lehetne, tengelyen utazandik a társaság 24 vagy 25kén Sáros-Patakra ’s onnan 27re S. A. Ujhelybe a zemplényi vízszabályozó társulatok gyűlésére, hol egyszersmind elhatározandja további utazása alatt tartandó állomásait, miről akkoron az illetők értesiltetni fognak. Kik a vállalat iránt hazafi rokonszenvvel viseltetnek, kétségenkül örömmel sietendnek részt venni ez érdekes kirándulásban, mellynek emlékét egykoron áldani fogják a szabályozott Tiszavölgy lakosai. Auguszt 17-e táján hihetőleg megkezdetnek Bereg , Ung, Zemplén, Szabolcs, Heves és Csongrád megyékben a munkálatok, mellyek részletesen fognak a debreczeni nagyülésekbe terjesztetni, hasznos szolgálatot teendenek ez okból az ügybarátok ,s különösen a köztisztviselők, ha erélyesen figyelmeztetni és serkentetni fogják addig is a dolgozó osztályt, hogy az érdeklett időre munkához készüljenek , melly nemcsak azonnal bérérdemlésre nyujtana alkalmat , de utóbb a szabályozásból eredő annyi áldással jutalmazandj a becsületes ügyekezetöket. Itt az idő, eljött a kedvező alkalom hazafiak! csak egyetértés és munkásság az eljárásokban ’s lelkiismeretes pontosság a törvény’s igazság alapjaira fektetett költségviselésben — ’s a Tiszavölgy megmentve eddigi csapásitól boldog és virágzó leend. Megyek. KÖRÖSBŐL. Jul. 1. Múlt junius hó 25én tisztujitásunk volt. E megye mintegy 1100 szavazatot számlál, de miután alig jelent meg 500 kortes, egészben 600—650nél nem sokkal többen szavaztak. Főispáni helytartó gr. Pejacsevics Péter nyitá meg a gyűlést régi szokás következtében horvát nyelven, mit a rendek lelkesedéssel fogadtak. Az első alispánságra megtörtént a kijelölés és közakarattal eddigi első alispán, Zidarics János kir. tanácsos választatott meg. E választás után a kortesek közt nyugtalanság mutatkozott; nagy zaj támadt ugyanis, mellyel egy nagy rész eddigi részbiró Korilics Károly mellett emelt; mások Zdenczayt kiabálták. Korilics pártja buzgóbb lévén, az asztalhoz nyomult, őt arra fölemelték, ’s zajgó örömmel a másodalispáni székbe ülteték. Szünet nélkül uj lárma kezdődött, ’s rémitőn kiálták: Nemcsics ugyanazon módon mint az előbbi emeltetett ’s hurczoltatott ez is, mig végre a középponti főszolgabirói székre ültették. Semmikép nem vala lehetséges csendet és rendet eszközölni; a fél asztal betört; a körösi püspök, a zágrábi káptalan követe, ’s némelly más urak jól összevissza lökdössenek,sőt végre a tisztújító kortesek buzgalma még az elnökséget is háborítá annyira, hogy miután a kijelölést nem lehete elolvasni, agyűlés szétoszlatott. A megyeház erkélyéről jelentetett a nemeseknek, hogy a helyettes úr az ülést eloszlatta, mivel a candidatiót hallani nem akarták; ha másnap ismét olly nyugtalanok lesznek, a helyettes gróf újólag azt teendi. — A kortesek eltávoztak szállásaikra, hol ettek és ittak, de e mellett csendesen maradtak. — Másodnap már a legnagyobb rend és csend uralkodott; Bober József, ideiglenes jegyzőnél csengetvü volt, ’s valahányszor csengetett, minden elhallgatott. A másodalispánságral kijelölése szerint végbe ment. A helytartó gróf nem veheté ki a többség kivonatát, minélfogva szavazat alá bocsátá a választást; kitűnt ebből, hogy a többség a tegnap via facii megtett Komilics mellett nyilatkozott. Nemcsics János központi fősz.bíróvá, Gvozdanovics Pál podravári, Farkas Vukolinovich Lajos moslavaii járás fősz.bírájává, Fodroczy György eddigi főjegyző helyébe Zigrovics Ferencz választottak; Fodroczy Sándort pedig a helytartó gróf aljegyzővé nevezte ki. Az egész tisztujitás nem tartott félóránál tovább; a többi változások többnyire áthelyeztetések. Egészen csak három egyén maradt ki. — Zene, ének, táncz elég volt, de kihágás nem történt. A kortesek zászlóval zene mellett távoztak el. A gróf két tánczvigalmat adott. Utóirat: Stájerország közösen tisztelt kormányzója gróf Yikenburg Szilárd, ki a varasdmegyei tepliczi fürdőben mulat, meglátogatá a megyénkben fekvő Kalnik királyi vár romjait, hol őt gróf Pejacsevics Péter néhány úrral együtt üdvözlé . Yikenburg gróf szeretetre méltó nyájassága által minden őt ismerőnek szeretetét megnyerő, táblabiróvá is kineveztetett, ’s mi büszkék vagyunk, hogy tisztelt nevét levéltárunkba iktathatok. Elkésett tudósítás HONTBÓL. Hontmegyének 11. évi april hó végén ’s folytatva május elején tartott közgyűléséről, közbejött akadályok miatt csak e napokban olvashattuk a tudósításokat. Hogy a P. Hírlap 660, 670 és 674dik sz?ín.?l^a!1 f°?jük találni, azt e lapnak eddigi működésétől vártuk; de hogy később a B. P. Híradóban megjelent tudósítás is szintolly kevéssé fogja azon gyűlés típuszát kifejezni, azt csak annak tulajdoníthatjuk, hogy későn adatván, ’s talán jegyzetei nem lévén, nem adható úgy, mikint különben tette volna. Nincs hálátlanabb munka, mint régmúlt és azért érdekvesztett tárgyról írni; azonban itt az igazság érdeke kívánja meg, hogy a távolban élő, de a honti eseményeket részvéttel kísérő hazafiak félszeg, egyoldalú és sok részben egészen hamis tudósításokkal — minek az említett P. Hírlap számaiban foglaltatvák — el ne ámulassanak. Hogy e gyűlés hű képét adhassuk, a t. olvasó emlékezetébe vissza kell idéznünk azt, hogy miután az ellenzék 1842ben a conservativ rész minden embereit a hivatalokból kitette ’s három év alatt a rakonczátlankodás és elbizottság minden súlyát irgalmatlanul éreztető, — ez magát az 1845- diki tisztújításon rehabilitálta, ollyannyira, hogy valamint az ellenzékből csupán négy vagy öt tagot — ezeket is a javulásnak szentül megigérése után — választott, úgy a többi mind, kivéve az első alispánt ’s néhány fiatalabbat, csak azok választattak, kik az ellenzék által olly méltatlanul mellőztetettnek. Hogy az illy, a szó legszorosabb értelmében vett restauratio az ellenzékieknek, kik magok között az alispánságot, követséget ’s egyéb föhivatalokat már 15 évre előre kiszámiták ’s e lépcsőn utolérni reménylett fényes kir. hivatalokban magokat képzelék (mert ne gondolja ám senki, hogy a mi liberális ellenzéki embereink cynikusok; ők, az alig spectabilisek, magokat folyvást nagyságoltatják; 3—400 frt jövedelemmel Gunkel-frakkba szeretnek járni, szakácsot, kertészt, inasokat tartanak, ’s néha, midőn elámított egyik vagyonosabb emberek névnapi tisztelkedésére mennek, attól ezereket nyernek kártyán, — tehát annyit veszthetnének is), mondom illy restauratio után hogy az ellenzék megelégedve nincs, az igen természetes. Látván tehát, hol a tisztviselőség egészen, a táblabirák és egyéb urak nagy része a conservativekhez tartozik, ott többséget gyűlésekben csak kortes által szerezhetni, e kétélű méltatlan fegyverhez nyúltak tehát, ’s a múlt 1845ik augustusi gyűlésbe, anélkül, hogy a conservativ rész csak egyet is használt volna, száz néhány kortest csödített be. Mi történt itt? azt az olvasó közönség tudja, tudja, mikép visszatolásul később a másik rész még többet idézett be ,s azáltal eszközöltetett, hogy azon gyűlés halnapi tartása után végre is eredménytelenül oszlott el. Ezt a kormány nem tűrhetvén, szigorú parancsot küldött a megyéhez, mellyben a kisebbségben levő töredéknek rakonczállankodási erősen megrovatnak. Ez volt a villany, melly az ellenzéket felriasztotta, ’s az a jövő gyűlésre minden áron többséget szerezni elhatárzá, azon hiedelemben, hogy, mivel szerintük csak a főlsp. helyettesnek tulajdoniltathatik bukásuk, ha ellene többséget szerezhetnek, a kormány látván ezt, e megye kormányzatától fölmentendő ’s ők isméti uralkodásukba lépendének. Életkérdés vala tehát ez és azért minden erejüket megfeszítek, hogy a f. évi jan.zkei közgyűlésre többséget teremtsenek. A conservativ rész — bárha erős föltétele volt korteseket nem használni — minthogy az ellenfél illy előre hirdetett és igy szinte kihívó csatát víni törekedett, annak megmutatásául, hogy még illyformán sem lehet rajta győzedelmeskedni, maga részéről szinte megtette a szükségeseket, ’s Irodalom és Tudomány. Ofner Stadtrecht von 1244—1421. Erläutert und herausgegeben von Andreas Michnay und Paul Lichner, Professoren am evangelischen Lyceum zu Pressburg. (Budaváros joga 12Mtöl 142lig. Kiadták Michnay András és Lichner Pál, pozsonyi evang. lyceumbeli lanitók) Pressburg, Druck und Verlag von Carl Friedr. Wigand 1845. Ezen könyvet szintúgy sorozhatni a magyar mint német könyvek közé. A kiadók ellátták két czimmel; az egyik magyar, a másik német. Az ajánlás 6 cs. kir. fenségének István főherczegnek szóló; az előszó magyar , a bevezetés és a többi német. Nem is lehet máskép, mert a városi jog, melly itt közöltetik, eredetiképen német, és igy szükségkép az értelmezésnek is németnek kell lenni. A munka igen érdekes, legfőkép most, midőn a szabad kir. városok reorganisatiója szóba jött, és kétségkívül az országgyűlési tanácskozás egyik főtárgya leend. — A magyar alkotmány históriai alkotmány, nem ugrott ki Minervakint egy föbül készen úgy , mint most van , hanem az idő ’s a történetek által fejlődött ki, a mi mellékesen legyen mondva — sokkal jobb, mint az odrogrozott alkotmányok. Természetes, hogy az alkotmány egyik nevezetes része, a kir. városok is, azon után fejlődtek. Eredetök az Árpád-korszaki királyok idejébe esik ; ezek a német elemre támaszkodtak, a német elemben védpajzst találtak a lázadások ellen; már szent István is Kupát idegenek ereje által győzte meg; az árpádi királyok nagyon vigyáztak, hogy a német etem össze ne forrjon a magyarral, mert nézetök szerint ez által védőiket elvesztették volna. A magyarok viszont ellenök nagyon agyarkodtak , és a lázadás, mellyben Gertrud királyné — második András felesége — életét veszté, a németek ellen intéztetett, ’s a királyné megöletett, mert a németeket használta a magyar oligarchák hatalmának megtörésére. Illy helyzetben természetes , hogy a németek öszszetartottak, és — ha úgy szabad mondani — németségeket megtartani iparkodtak. Ez eltartott Zsigmond király idejéig. Ekkor nagy változás jön , midőn a kir. városok Zsigmond alatt az országgyűlésen részt venni kezdtek. Ez által megszakadt azon háló, mellyel az árpádi királyok az egész országra telepitvényeik (colonisatioi rendszerük) által kihúztak, mert Zsigmond a telepek közöl csak néhányat emelt kir. városokká, a coloniák ereje tehát nem állott többé egy érdek mellett, a kir. városok érdeke különbözött a többi telepek érdekétől, a 16 szász város elzálogosittatott, a coloniák erejükből vesztettek, a telepek egy része lassankint elvesztette jogait, a többiek magyarosodni kezdenek. Albert és Corvin Mátyás alatt a városok már sokkal magyarabbak voltak , mint Zsigmond alatt. Az előttünk fekvő könyv a városok törvényét adja elő, valamint az Zsigmond alatt volt; tehát épen azon időpontot ismerteti, mellyben a kir. városokra nézve egy igen érdekes változás történt. Csak Buda városról szól; de ollyan volt minden város joga, mert sokszor olvassuk az oklevelekben: ad Normam Civitatis Budensis , vagy Albaregalensis; ez volt a minta. Ezen mintának mintája pedig a magdeburgi városi törvény volt. Ezt tájékozás végett előrebocsátani szükségesnek tartottam; lássunk most a munkához magához. A bevezetésben szólnak a kiadók a kéziratokról, mellyeken munkájuk alapszik. Két kézirat használtatott, az egyik — valószínűleg az eredeti — a pozsonyi evangélikus lyceum sajátja; a másik — az úgynevezett Cromer kézirat — Frank professor úr tulajdona. Ez valószínűleg a pozsonyi kézirat másolata. A törvénykönyv maga 441 szakaszból áll, mellyből kivonatot készíteni igen nehéz , mert igen terjedelmes , és majdnem mindenről szól ami a várost illeti, csak arról nincs említés , vájjon a város az országgyűlésen mikép jelent meg. Ezen hiány abban találja okát, hogy akkor épen, midőn a codex íratott, kezdettek a városok meghivatni, és így valami megállapított rendszer még nem volt. A kiadók dicsérendő szorgalommal, és szép tudománynyal magyarázzák az egyes törvényeket nyelv, történeti és törvényi szempontból; ők olly ügyességgel jártak el ezen nehéz foglalatosságban, hogy alig maradjen valami kívánandó. Én részemről mindenütt kielégítő, kimerítő felvilágosítást találtam. A codex után adalékul következik a szászok joga Szepesben; Sik András nagy szabadságlevele, mellyet az erdélyi szászoknak adott 1224 ben ötödik István a szepesi szászoknak adott szabadalomlevele 1271 től. Buda városa négy privilégiumai: IV. Béláé 1244.; IV. Lászlóé 1276.; ugyanazé 1287.; Zsigmondé 1403.— 1V. Béla privilégiuma, mellyet Nagyszombatnak adott 1238ban. 111. András privilégiuma a pozsonyiak számára 1291.; I. Lajos privilégiuma Nagybánya és Felsőbánya számára 1376ban. Zsigmond nagy diplomája Kassa városa számára 1435ben. Buda város által Kolozsvár számára kiadott statútumai. — Privilégiumok a kiadásról, törvényes eljárásról, —mi igen érdekes— az 1421 év után történt hozzáadások. — Végre Zápolya nemesi privilégiuma , mellyet Budának adott 1533ban? Ez mind nagyrészben már nyomtatásban kijött, de köszönetet érdemlenek a kiadók, hogy ezen több könyvekben elszórt privilégiumokat isat, itt összefüggésben előadják. A könyv végén találtatik egy nagy szorgalommal és olvasottsággal kidolgozott német, avult szavak magyarázata. A kiadás szép és a pozsonyi könyvkereskedő és nyomtatónak Wigand Károly Frigyes urnák dicséretére válik. Ajánljuk a könyvet mindazoknak, kik a városi elrendezéssel közelebbről foglalatoskodnak, vagy hivatva vannak a hozzászólásra , de az egész olvasó közönségnek is. Valóban nem szolgálna hiszül, ha ezen minden tekintetben jeles munka nem találna elegendő olvasóra és vevőre. Gr. Majláth János-ÁLAST/ Irányi Dánielnek , Váltó és csődügyekben keletkezett főtörvényszéki határozatok gyűjteménye’’ czimű munka iránti nap ara. A Budapesti Híradó 413. sz.ban „Váltó- és csőd ügyekben keletkezett főtörvényszéki határozatok czimü munkám e etti 1.. . . . ... . . . nánípi urtól. — Nem akarok a bizailat jelent meg ifj. Irányi Dániel uripitok ellen szót emelni. Hanem azon megsyőződesre indíttatva , ikép a bírálóknak szavai is egyes véleményt foglalhatnak ma*