Budapesti Hiradó, 1846. július-december (413-516. szám)

1846-08-07 / 434. szám

Péntek 434. Augustus 7.1846. BUI >A I • ESTI Hl HA 1*0. Előfizethetni helyben a kiadóhivatalban, hatvani útv­ozat Horváth-házban 483 ik szám alatt földszint, és minden királyi postahivatalnál.­­ Az ausztriai birodalomba s külföldre menendő példányokat csak a bécsi császári posta­­hivatalnál rendeltethetnek meg. E­zen lapok minden héten ,egyszer, u. m. kedden, csütör­tökön, pént. és vasárn.jelennek meg. Előfizetési ár félévre b­uda­pesten házhoz-hordással 5 ft., borítékban 6 ft., postán bo­rítékban 60 ft. et. p. A hirdetmé­nyek minden apróbetűs hasáb­­joráért 5 (öt) ez. kr. fizettetik. TARTALOM. Magyarország és Erdély. Előléptetés. Egy plebejus levelei gr. Dessewffy Emilhez VI. Jegyzőkönyvi kivonata az 1846ik évi jul. 10. ős­zén tartott választmányi üléseknek a duna­­tiszai csatorna tárgyában. A tolnai szederselyem-egylet közgyűlésének eredménye. Erdélyi szemle. Literatura Szerény figyelmeztetés a kútfő­­idézésre. Külföld. Nagybritannia. Francziaország. Dánia. Leg­újabb. Hivatalos és magánhirdetések. Loteriákban húzott számok. Nemzeti színházi játékrend. Gabonaár. Státuspapírok és részvények árkelete. Dunavízállás. IRODALOM és TUDOMÁNY. Statistik des preussischen Staats (A porosz álladalom statistikája)Versuch einer Darstellung seiner Grund­­macht und Cultur, seiner Verfassung, Regierung und Verwaltung, im Lichte der Gegenwart. Berlin: Druck u. G. Reimer 1845. (Folytatás.) és ERDÉLY. G­­­r­s­i­k Imre kőrösmezei erdőhivatali ellenőr és számadó bocs­­kai sóhivatali ellenőrzé­sen előléptetve. (Egy plebejus levelei gr. Dessewffy Emil­hez. II.) *) Tisztelt gróf! Kegyed tán nem is vette észre, hogy „őszinte“ czikkeivel még csudákat is eszközlött. Pedig a dolog nincs különben. Már utolsó levelemből érthette ke­gyed egy fiatal publicistának születését; e jelenből egy sok­kal rendkívülibbet fog megérteni, és pedig ha az előbbit örömmel, ezt nem egy kis rémülés nélkül, mert azt csak távolról sem gyaníthatta, hogy őszinteségével már rég ki­halt szörnyetegeket támaszszon fel mély sírjaikból. Igen, én azt hittem és velem együtt sok igaz barátja a haladásnak, hogy az a csupa száj és hasból álló politikai irodalmi béka­szörny , melly egy darab idő óta e hazára csapásként nehéz­kedve, iszonyatos hasával végelnyomással fenyegeté a termé­szetes józan észt és valódi értelmességet, hála a mindent or­vosló időnek­ végre valahára ki van irtva, eltemetve mé­lyen a föld gyomrába, az ó világ más szörnyei, az óriási szárnyas gyíkok és mastodonok mellé! És ime­ előttem áll a fejetlen száj-has-szörny,széllel tömötten és felfivalkodot­­tan! Hallja kegyed a szörnyeteg-hangot! „Uraim, kik nem tartoztok hozzánk! bocsássatok meg mindenekelőtt, ha nem tudunk mi néven nevezni benneteket.“ „Conservativek ? e nevezetet nem egyszer visszautasí­­tátok, mert Isten vizsgálja meg veséitek redőit, de ajkaito­kon is zeng a reform.“ „Conservativ­ reformerek? ez annyi, mint fából csinált vaskarika.“ „Conservativ modorú reformerek ? Ez annyi, mint élet­len kés, szalmafedelű palota.“ „Kormánypártiak? A kormány még nem nyilatkozott mellettetek, mert hazánkban a kormány a közvélemény aré­nájára eddigelé soha le nem bocsátkozott. —Azonban mind­egy, ha most nevetek nincs, majd ad a história“ — és igy tovább ezen a hangon két pesti hírlapi czikken keresztül. — Igazi magyarul és világosan: brekeke, brekeke. Kloax, kloax! De hagyjuk, tisztelt grófur! ez ineptiákat, e politizá­lás! modort, melly nem tudva, vagy eltagadva a legközön­ségesebb és kézzelfogható tényeket is, csak saját agyának képtelenségeire építi bölcselkedéseit; — ez, a mellett hogy boszantó, felette unalmas ’s még a tréfát sem érdemli meg. Hanem, mivel e hazában olly nehezen foganszanak meg és vernek gyökeret a dolgok és állapotok körüli ép és helyes fogalmak, ellenben olly haraptűz módjára terjednek el és rögződnek meg a házsártos eszmék; hol olly ellenállhatlan befolyással bir a csillám, a tündöklő külső szin, ellenben olly csekély vonzerővel a száraz valóság------, engedje meg kegyed, hogy az eszmék megülepitése és tisztázása végett én is adjak némellyeket azokhoz, mellyeket kegyed a con­­servativismus melletti apostolkodásiban olly meggyőzőleg adott elő, hogy az ellenfél értelmesbjeinél is csak hallga­*) A plebejusnak ezen ’s még egy következő levele be vol­tak hozzánk küldve már jóval a minap közlőtt „Utó írás“ előtt, ’s azt csak az a propos kedvéért adtuk előlegesen. — S z e r k. tást és legfelebb olly kényelmetlen érzést okozott, miilyent a nemtetsző igazság szokott mindig szülni, é s csak az elfo­gultakat riasztotta egy kis vaklármára.------Még azon fiatal mágnás is, kit közelebbi alkalommal vala szerencsém tisz­telni , Burkenak igen helyes — csak szükségtelen, mert már követett — tanácsát ajánlván, úgy említi őt, mint con­servativ párt­tagot, mi világosan bizonyítja, hogy a kegyed conservativismusa iránt — mint én azt felfogtam — tisztá­ban nincs. Britanniában conservativ párt eddig soha sem is volt, hanem toryk, whigek, radicalok’sat., mellyek mind tetemesen különböznek politikájokban a conservativismustól, mellyet csak most próbált Peer Robert megalapítani, de si­­keresi­nie olly bajos.—A conservativismus egészen uj,—szü­leménye azon szükség általános érzetének, hogy a társadal­mi állapotokon javítani kell. Ezt Muszkaországban is érzik, és nemcsak Francziaországban. Az absolut maradás, a csö­könyösség eszméjére nem tud többé semmi párt támaszkod­ni,— háttérbe van az tolva mindenütt, ’s a reformok szük­sége minden kormány által el van ismerve. Csak az a kér­dés: mi módon? ’S ki ne látná már most, ha elfogulatla­nul és hályogtalan szemmel körültekint, hogy Európában jelenleg mindenütt, a­hol reformálnak, a conservativ modort követik? Ámde mi az a conservativ modor, mit úgy erőltö­­dik meg nem érteni reformi hivatását félteni kezdő némelly ellenzéki hazánkfia? Példának okáért: az augustus 4-diki éj reformja, ámbár békésen, közegyetértéssel, sőt közelragad­tatással — ’s tán egyszersmind holdvilágnál — is történt, a világért sem volt conservatív modorú, mert a­mi utána kö­vetkezett, olly természetesen és szükségesképen eredett be­lőle , mint nap az éjből. Ez örök emlékezetű, nagy és világ­­szerű példa, de kicsiben: lám nálunk is a váltótörvény nem hitelintézet kíséretében, hanem a nélkül hozatott be és ter­jesztetett ki hatalma a legkülönbözőbb elemekre, és a követ­kezés tudva van. Ellenzéki vagy forradalmi modor minden olly reformi műtétét, melly a fenállót temetőtalpából lerontja ’s helyébe egészen újat, tehát általában ismeretlent ’s kö­vetkezőleg ollyat állít, mihez senki sincs szokva, senki sincs belégyakorolva, melly és azért mindenkinek visszatetszik ’s még azoknak sem használ a szándéklott mértékben, kiknek egyenesen javára tétetett, — midőn véghetlenül árt és alig kilábolható szenvedést okoz azoknak, kiknek rovására esett. Nem conservativ, hanem forradalmi modora a reformnak: az örökváltságot egyszerre és kényszerítve akár akarja föl­­desúr vagy jobbágy, akár nem, erőszakolva hozni be; rend­szabály , melly az országot olly zűrzavarba sülyeszthetné, miből, nem tudom, hogyan fogna kivergődni, ’s mi nemcsak a földesurat helyezné egyszerre kibonyolithatlan galibába, hanem a szegény járatlan, tanulatlan parasztot is olly isme­retlen és meglepő helyzetbe tenné, mellyben magát otthon találnia lehetetlen volna ’s mig megszokhatná, addig az eszesebbek — tán a rendszabályt leginkább sürgetők — martaléka lenne; ellenben conservativ modor, azt lehetővé tenni ’s ollyformán elősegíteni, hogy mindenütt, hol való­ban nyilatkozik iránta az illetőknek komoly szándéka, köny­­nyen teljesülhessen. — Nem conservativ, hanem forradalmi modora a reformnak : az ősiséget egy tollvonással ,az ősiség megszűnt lenni!s eltörölni akarni; ellenben conservativ a mo­dor, azt úgy módosítani, hogy a jelen szükségnek elegen­­dőleg megfelelhessen ,s a magyar nemzetiség fentartására és az alkotmány aristocratikus alkatrészei enyészetteli meg­óvására tekintet legyen. — Forradalmi modor: legelőször mindjárt 10 millió adót vetni akarni egy legális nemzet nya­kára , melly legszebb szabadságának a nemadózást tartotta, ’s mellynél a nehézfizetésben kitünöbb nemzet a világon nincs; forradalmi modor : 3 milliót akarván, mivel mások egyelőre azt is sokalják, inkább az egészet félredobni,holott maga az elv is felérne sok millióval. — ellenben conservativ modor: kevesebbel és csak annyival próbálni meg az úgyis daczosnak ismert szűz vállak képességét és készségét, a mennyiről bizonyos, hogy nem fog a fizetés elvét koc­káz­­tatható visszahatást támasztani. — Forradalmi modor : úgy akarni rendezni a városokat, hogy azok népessége dema­gógok és hatalmas vesztegetők játékszere legyen; még forradalmibb: kizárni akarni azokból a társadalmi hatalom — a kormány — képviselőjét, őrjét a törvényeknek, a rend­nek és a szegényebb néposztálynak; ellenben conservativ modor: azokat úgy rendezni,hogy bennök igazság és rend ural­­­kodjék és a törvényhozásban minden érdekek lehetségig kép­viselve legyenek. Forradalmi modor : a megyei kihágásokat úgy akarni szabályozni, hogy a főhatalom képviselője pictus masculus, vagy dróton járó bábuvá aljasodjék ’s a rend ke­zelése pártok kezébe essék. Forradalmi modor: most még kiterjedett népképviseletről beszélni és tömegeknek akarni adni politikai jogok gyakorlatát egész kiterjedésben, mely­­lyek még alig bírnak polgári jogokkal is. Forradalmi modor: eskültszéket akarni egészen angol vagy franczia értelemben, olly országban, hol nemcsak czím és rang, hanem valósá­gos előjogok által egymástól megkülönböztetett és így egy­más iránt könnyen gyűlölséget táplálható osztályok léteznek. Forradalmi modor: az egész országban egyszerre palotákat akarni építeni a romlott emberek számára,’s milliókat áldoz­ni vén bűnösök javítására, midőn ifjú lelkek idomitására még semmit sem áldozott az ország; még forradalmibb: az egész büntető­rendszer javítását inkább eldobni, mint az uj rendszer próbájául ajánlott mintát elfogadni, mit nagy ural­kodók is, hazánknál századokkal korosabb civilisatióju or­szágban is előrebocsátani jónak láttak (legközelebb Porosz­­országban). Forradalmi modor : a köztünk és Ausztria közt fenálló vámsorompóknak is egyszerre lerontatását akarni — és itt bocsánatot kérek,tisztelt gróf úr! ha talán véleményé­től eltérek — mert századok alatt megülepedett érdekeket nem lehet feldúlni *) egy pillanat alatt ártalmas rázkódások nélkül; a védvámot nem is kell említnem, az nem forradal­mi, az hóbortos modor. Ezekből talán tájékozhatja magát, hogy mi hát. -------------­(Jegyzőkönyvi kivonata az 1846dik évi julius 10. és 11én a dunatiszai csatorna tár­gyában tartott választmányi üléseknek.) 1846ik évi julius 10én sz. k. Pest városában nagy Gyürky Pál uz ő excllsa elnöklete alatt a dunatiszai csatornavállalat tárgyá­ban választmányi ülés tartatván­y elnök ur ő excllja hivat­kozva az 1845dik évi junius­ban tartatott társulati közgyűlés azon határozatára, melly szerint Beszédes J. igazgató viz­­mérnök urnak ez érdemű terve iránt a külföldi tekintélyes vizmérnököknek, jelesen K­lenze L. bajorországi t. taná­csos és a kir. építészeti igazgatóság elnökének, W. Tierney Clark angol hídépítész urnak, és végre F­y­n­­­e H. F. első osztályzatú hollandi k­­vízmérnök urnak megérkezendő véle­ményei a jelen választmányi ülésben lennének tárgyalandók, mindenek előtt azon a fájdalmát jelentette ki, hogy a két utóbbi véleményeknek csak legközelebbi napokban lett el­­érkeztek miatt a dunatiszai csatorna érdemében azóta semmi sikeres előlépések nem történhettek; azután figyelmetessé tette a választmányt, hogy a fent érintett határozat fonalán a bemutatott e három rendbeli véleményeket és minden hozzá- fok csatolt rajzokat ’s kiszámításokat komoly figyelemmel tárgyalni, minden előfordulandó nehézségeket eloszlatni, ’s a különböző irányban találtató véleményeket kiegyenlíteni, szóval: e vállalat alakulására vezető módokról tanácskozni és e kép­ész pontosult körülményes javaslatokat a társulati köz­gyűlés megbirálására elkészíteni szíveskedjék, mellynek kö­vetkeztében Felolvastattak Klenze, F. Clark és Fynje urak vélemé­nyei ; ezen iratok terjedelmessége tekintetéből készített rö- * 36 *) A foldulás iránt kétségeim igen nagyok, noha az egy­szer­r­e­­ megszüntetés nem csekély nehézségeit teljesen tudom méltánylani. — Gr. D. E. Irodalom és Tudomány. Statistik des preussischen Staats. (A porosz álladalom statistikája.) Versuch einer Darstellung seiner Grundmacht und Kul­tur, seiner Verfassung, Regierung und Verwaltung, im Lichte der Gegenwart. Berlin. Druck Verlag G. Reimer 1845. (Folytatás.) 1V. Igazgatási rendszer. Poroszországban az igaz­gatási rendszer elve főkép a centralisatio. Hogy azonban a cen­­tralisatiónak minden provinczialis igazgatás feletti elsőbbségével mégis összekötött hiányok orvosolva legyenek, a következő in­tézkedések által eszközöltetik. 1) A statusnak belső egyetemes igazgatása három részre oszlik: községi­ igazgatásra, melly egyenesen magokra a községekre van bizva; kerület és tartomá­nyi igazgatásra, melly statustisztviselők kezei közt van, kik részint teljes hatalommal a király által neveztetnek , részint pe­dig az igazgatás alattiak által választatnak, ’s a király által meg­­erősíttetnek; végre központi statusigazgatásra, melly a ministe­rek, mint az uralkodó igazgatás közvetlen orgánumai által ve­zettetik. 2) Az igazgatás a collegialis és bureaukratiai ügyvise­­let szerencsés vegyítésével lép életbe. Az igazgatás középponti orgánumai: az egye­temes statusministerium, az egyes ministeriumok, ’s több főkor­­mányhatóságok , kikre a belső polgári élet igazgatásának önálló osztályai bizatvák. A statusministerek közöl mindenik hivatalába vágó különös ministeriumnak főnöke, illyenek. 1) A királyi ház és uradalmak ministeriuma. 2) Igazságszolgáltatási ministerium. 3) Törvényvizsgáló igazsági­ ministerium. 4) Belügyek ministe­riuma. 5) Lelki dolgok, nevelési és orvosintézeti ministerium. 6) Kincstári, 7) Hadi, 8) Külügyi ministerium. — Vannak még eze­­ken kívül más egyes főkormányhatóságok és ministeriumok is, mellyek főnökei azonban nem egyszersmind a statusministerium tagjai, sem azoknak alattok nincsenek, hanem csak a fejedelem iránt köteleztetnek személyes felelősségre; illyenek: a) Fővizs­gáló- (censur) törvényszék Berlinben, b) Fő- és országos ménesi igazgatóság osztálya, c) Kereskedelmi tanács, d) Kereskedelmi tisztviselőség, e) Főposta-hivatal. f) Status iskolák főigazgató­sága, g) Tenger-kereskedelmi intézet, h) Királyi főbank. i) Kir. hitelintézet Sziléziában, k) Status kincstári és pénzügyi departe­­ment. 1) A királyi nagy katona-árvaház igazgatósága Potsdamban. m) Főszámvételi kamara. A tartományi kormány-orgánumok élén állanak a tartomány­főnökök, kiknek a consistoriumok , tarto­mányi iskolai gyülekezetek, valamint orvosi collegiumok , és minden a tartományban létező különös intézetek közvetlen alat­tuk állanak, sőt hatáskörük kiterjed még az igazgatási collegiu­­mokra is, a­nélkül mindazáltal, hogy azok önállását és függet­lenségét megszoríthatnák. A tartományfőnök munkaköréhez tarto­zik mindazon országos dolgok igazgatása, mellyek kivitele leg­­czélszerűbben olly hatóságra bizatik, mellynek hatása egész tar­tományra , nem pedig csak bizonyos kormánykerületre van szo­rítva ; illyenek : minden álladalmi tárgyak, mennyiben a status szerkezeténél fogva bir rájok befolyással; minden nyilvános in­tézetek igazgatására a felügyelet, mellyek nem egy bizonyos kormánykerület részére állíttattak és szolgálnak; továbbá közbá­­torsági rendszabályok, olly szükség esetében, midőn azok egyes kormánykerület határát túllépik ; minden katonai rendszabályok, mennyiben a polgári igazgatást érdeklik, és az egész tartományra tartoznak; illy esetekben a tartományi főnök leginkább a tarto­mányban szállásoló haditest igazgató tábornagyával érintkezik. Ezenkívül a tartományi főnökök, mint már fentebb is említtetett, a népnevelési, közoktatási és orvosintézeti tárgyakkal is foglal­koznak ; felügyelésök van a sajtói életre és a vallási felekezetekre a törvény értelme szerint.­­ A vallási felekezetek belső igazga­tása egyébiránt következő: A rom. katholika egyház nyolcz ér­sekség és püspökség alatt áll, u. m. 1) ermlandi püsp. 2) kulmi püsp. 3) gnesen és póseni éra. 4) boroszlói kiváltságos püsp. 5) paderborni püsp. 6) münsteri püsp. 7) kölni érsek. 8) trieri püsp.; ez utóbbi 4 a kölni érsekség alatt összetartozik. Cons­is­tó­rium és tartományi iskola-igazgatóság, melly az evangélikus egyházi és iskolai dolgokra ügyel, minden tartomány fővárosában létezik egy, ennek szinte elnöke a tartományfőnök; ezen consistorium kétfelé oszlik: evangélikus lelki ügyek, és ok­tatási intézetek consistoriumára; egyébként egész Poroszország 366 evangélikus egyházkerületre vagy superintendentiára van felosztva. Orvosi collegium hasonlóképen minden tarto­mány fővárosában van. Ez csupán tudományos és műtani tanács­adó hatósága a kormánynak és törvényszékeknek az orvostant illető politikai és törvényszéki tárgyakban , és ennélfogva igaz­gatásra nincs szüksége. V. A status ereje. A status ereje különösen a pénz­ügyet (financzia) és hadierőt feltételezi. 1) A pénzügy. Valamint a joggyakorlat a statusban, conditio sine qua non, azon­­kép a pénzügy, az egész szerkezet idege, nervus rerum, a sta­tus külső belső életnyilvánulásának eszköze. Poroszországban a financzministerium a státuskiadások és bevételekről minden bár­mennyiben a polgári igazgatást érdeklik, és az egész tartományra tartoznak, illy esetekben a tartományi főnök leginkább a tarto­mányban szállásoló haditest igazgató tábornagyával érintkezik. Ezenkivül a tartományi főnökök, mint már fentebb is említtetett, a népnevelési, közoktatási és orvosintézeti tárgyakkal is foglal­koznak ; felügyelésök van a sajtós életre és a vallási felekezetekre a törvény értelme szerint.­­ A vallási felekezetek belső igazga­tása egyébiránt következő: A rom. katholika egyház nyolcz ér­sekség és püspökség alatt áll, u. m. 1) ermlandi püsp. 2) kulmi püsp. 3) gnesen és póseni éra. 4) boroszlói kiváltságos püsp. 5) paderborni püsp. 6) münsteri püsp. 7) kölni érsek. 8) trieri püsp.; ez utóbbi 4 a kölni érsekség alatt összetartozik. Cons­is­to­rium és tartományi iskola-igazgatóság, melly az evangélikus egyházi és iskolai dolgokra ügyel, minden tartomány fővárosában létezik egy, ennek szinte elnöke a tartományfőnök; ezen consistorium kétfelé oszlik: evangélikus lelki ügyek, és ok­tatási intézetek consistoriumára; egyébként egész Poroszország 366 evangélikus egyházkerületre vagy superintendentiára van felosztva. Orvosi collegium hasonlóképen minden tarto­mány fővárosában van. Ez csupán tudományos és műtani tanács­adó hatósága a kormánynak és törvényszékeknek az orvostant illető politikai és törvényszéki tárgyakban , és ennélfogva igaz­gatásra nincs szüksége. V. A status ereje. A status ereje különösen a pénz­ügyet (financzia) és hadierőt feltételezi. 13 A pénzügy. Valamint a joggyakorlat a statusban, conditio sine qua non, azon­­kép a pénzügy, az egész szerkezet idege, nervus rerum, a sta­tus külső belső életnyilvánulásának eszköze. Poroszországban a financzministerium­ a státuskiadások és bevételekről minden bar-

Next