Budapesti Hiradó, 1846. július-december (413-516. szám)
1846-08-07 / 434. szám
Péntek 434. Augustus 7.1846. BUI >A I • ESTI Hl HA 1*0. Előfizethetni helyben a kiadóhivatalban, hatvani útvozat Horváth-házban 483 ik szám alatt földszint, és minden királyi postahivatalnál. Az ausztriai birodalomba s külföldre menendő példányokat csak a bécsi császári postahivatalnál rendeltethetnek meg. Ezen lapok minden héten ,egyszer, u. m. kedden, csütörtökön, pént. és vasárn.jelennek meg. Előfizetési ár félévre budapesten házhoz-hordással 5 ft., borítékban 6 ft., postán borítékban 60 ft. et. p. A hirdetmények minden apróbetűs hasábjoráért 5 (öt) ez. kr. fizettetik. TARTALOM. Magyarország és Erdély. Előléptetés. Egy plebejus levelei gr. Dessewffy Emilhez VI. Jegyzőkönyvi kivonata az 1846ik évi jul. 10. őszén tartott választmányi üléseknek a dunatiszai csatorna tárgyában. A tolnai szederselyem-egylet közgyűlésének eredménye. Erdélyi szemle. Literatura Szerény figyelmeztetés a kútfőidézésre. Külföld. Nagybritannia. Francziaország. Dánia. Legújabb. Hivatalos és magánhirdetések. Loteriákban húzott számok. Nemzeti színházi játékrend. Gabonaár. Státuspapírok és részvények árkelete. Dunavízállás. IRODALOM és TUDOMÁNY. Statistik des preussischen Staats (A porosz álladalom statistikája)Versuch einer Darstellung seiner Grundmacht und Cultur, seiner Verfassung, Regierung und Verwaltung, im Lichte der Gegenwart. Berlin: Druck u. G. Reimer 1845. (Folytatás.) és ERDÉLY. Grsik Imre kőrösmezei erdőhivatali ellenőr és számadó bocskai sóhivatali ellenőrzésen előléptetve. (Egy plebejus levelei gr. Dessewffy Emilhez. II.) *) Tisztelt gróf! Kegyed tán nem is vette észre, hogy „őszinte“ czikkeivel még csudákat is eszközlött. Pedig a dolog nincs különben. Már utolsó levelemből érthette kegyed egy fiatal publicistának születését; e jelenből egy sokkal rendkívülibbet fog megérteni, és pedig ha az előbbit örömmel, ezt nem egy kis rémülés nélkül, mert azt csak távolról sem gyaníthatta, hogy őszinteségével már rég kihalt szörnyetegeket támaszszon fel mély sírjaikból. Igen, én azt hittem és velem együtt sok igaz barátja a haladásnak, hogy az a csupa száj és hasból álló politikai irodalmi békaszörny , melly egy darab idő óta e hazára csapásként nehézkedve, iszonyatos hasával végelnyomással fenyegeté a természetes józan észt és valódi értelmességet, hála a mindent orvosló időnek végre valahára ki van irtva, eltemetve mélyen a föld gyomrába, az ó világ más szörnyei, az óriási szárnyas gyíkok és mastodonok mellé! És ime előttem áll a fejetlen száj-has-szörny,széllel tömötten és felfivalkodottan! Hallja kegyed a szörnyeteg-hangot! „Uraim, kik nem tartoztok hozzánk! bocsássatok meg mindenekelőtt, ha nem tudunk mi néven nevezni benneteket.“ „Conservativek ? e nevezetet nem egyszer visszautasítátok, mert Isten vizsgálja meg veséitek redőit, de ajkaitokon is zeng a reform.“ „Conservativ reformerek? ez annyi, mint fából csinált vaskarika.“ „Conservativ modorú reformerek ? Ez annyi, mint életlen kés, szalmafedelű palota.“ „Kormánypártiak? A kormány még nem nyilatkozott mellettetek, mert hazánkban a kormány a közvélemény arénájára eddigelé soha le nem bocsátkozott. —Azonban mindegy, ha most nevetek nincs, majd ad a história“ — és igy tovább ezen a hangon két pesti hírlapi czikken keresztül. — Igazi magyarul és világosan: brekeke, brekeke. Kloax, kloax! De hagyjuk, tisztelt grófur! ez ineptiákat, e politizálás! modort, melly nem tudva, vagy eltagadva a legközönségesebb és kézzelfogható tényeket is, csak saját agyának képtelenségeire építi bölcselkedéseit; — ez, a mellett hogy boszantó, felette unalmas ’s még a tréfát sem érdemli meg. Hanem, mivel e hazában olly nehezen foganszanak meg és vernek gyökeret a dolgok és állapotok körüli ép és helyes fogalmak, ellenben olly haraptűz módjára terjednek el és rögződnek meg a házsártos eszmék; hol olly ellenállhatlan befolyással bir a csillám, a tündöklő külső szin, ellenben olly csekély vonzerővel a száraz valóság------, engedje meg kegyed, hogy az eszmék megülepitése és tisztázása végett én is adjak némellyeket azokhoz, mellyeket kegyed a conservativismus melletti apostolkodásiban olly meggyőzőleg adott elő, hogy az ellenfél értelmesbjeinél is csak hallga*) A plebejusnak ezen ’s még egy következő levele be voltak hozzánk küldve már jóval a minap közlőtt „Utó írás“ előtt, ’s azt csak az a propos kedvéért adtuk előlegesen. — S z e r k. tást és legfelebb olly kényelmetlen érzést okozott, miilyent a nemtetsző igazság szokott mindig szülni, é s csak az elfogultakat riasztotta egy kis vaklármára.------Még azon fiatal mágnás is, kit közelebbi alkalommal vala szerencsém tisztelni , Burkenak igen helyes — csak szükségtelen, mert már követett — tanácsát ajánlván, úgy említi őt, mint conservativ párttagot, mi világosan bizonyítja, hogy a kegyed conservativismusa iránt — mint én azt felfogtam — tisztában nincs. Britanniában conservativ párt eddig soha sem is volt, hanem toryk, whigek, radicalok’sat., mellyek mind tetemesen különböznek politikájokban a conservativismustól, mellyet csak most próbált Peer Robert megalapítani, de sikeresinie olly bajos.—A conservativismus egészen uj,—szüleménye azon szükség általános érzetének, hogy a társadalmi állapotokon javítani kell. Ezt Muszkaországban is érzik, és nemcsak Francziaországban. Az absolut maradás, a csökönyösség eszméjére nem tud többé semmi párt támaszkodni,— háttérbe van az tolva mindenütt, ’s a reformok szüksége minden kormány által el van ismerve. Csak az a kérdés: mi módon? ’S ki ne látná már most, ha elfogulatlanul és hályogtalan szemmel körültekint, hogy Európában jelenleg mindenütt, ahol reformálnak, a conservativ modort követik? Ámde mi az a conservativ modor, mit úgy erőltödik meg nem érteni reformi hivatását félteni kezdő némelly ellenzéki hazánkfia? Példának okáért: az augustus 4-diki éj reformja, ámbár békésen, közegyetértéssel, sőt közelragadtatással — ’s tán egyszersmind holdvilágnál — is történt, a világért sem volt conservatív modorú, mert ami utána következett, olly természetesen és szükségesképen eredett belőle , mint nap az éjből. Ez örök emlékezetű, nagy és világszerű példa, de kicsiben: lám nálunk is a váltótörvény nem hitelintézet kíséretében, hanem a nélkül hozatott be és terjesztetett ki hatalma a legkülönbözőbb elemekre, és a következés tudva van. Ellenzéki vagy forradalmi modor minden olly reformi műtétét, melly a fenállót temetőtalpából lerontja ’s helyébe egészen újat, tehát általában ismeretlent ’s következőleg ollyat állít, mihez senki sincs szokva, senki sincs belégyakorolva, melly és azért mindenkinek visszatetszik ’s még azoknak sem használ a szándéklott mértékben, kiknek egyenesen javára tétetett, — midőn véghetlenül árt és alig kilábolható szenvedést okoz azoknak, kiknek rovására esett. Nem conservativ, hanem forradalmi modora a reformnak: az örökváltságot egyszerre és kényszerítve akár akarja földesúr vagy jobbágy, akár nem, erőszakolva hozni be; rendszabály , melly az országot olly zűrzavarba sülyeszthetné, miből, nem tudom, hogyan fogna kivergődni, ’s mi nemcsak a földesurat helyezné egyszerre kibonyolithatlan galibába, hanem a szegény járatlan, tanulatlan parasztot is olly ismeretlen és meglepő helyzetbe tenné, mellyben magát otthon találnia lehetetlen volna ’s mig megszokhatná, addig az eszesebbek — tán a rendszabályt leginkább sürgetők — martaléka lenne; ellenben conservativ modor, azt lehetővé tenni ’s ollyformán elősegíteni, hogy mindenütt, hol valóban nyilatkozik iránta az illetőknek komoly szándéka, könynyen teljesülhessen. — Nem conservativ, hanem forradalmi modora a reformnak : az ősiséget egy tollvonással ,az ősiség megszűnt lenni!s eltörölni akarni; ellenben conservativ a modor, azt úgy módosítani, hogy a jelen szükségnek elegendőleg megfelelhessen ,s a magyar nemzetiség fentartására és az alkotmány aristocratikus alkatrészei enyészetteli megóvására tekintet legyen. — Forradalmi modor: legelőször mindjárt 10 millió adót vetni akarni egy legális nemzet nyakára , melly legszebb szabadságának a nemadózást tartotta, ’s mellynél a nehézfizetésben kitünöbb nemzet a világon nincs; forradalmi modor : 3 milliót akarván, mivel mások egyelőre azt is sokalják, inkább az egészet félredobni,holott maga az elv is felérne sok millióval. — ellenben conservativ modor: kevesebbel és csak annyival próbálni meg az úgyis daczosnak ismert szűz vállak képességét és készségét, a mennyiről bizonyos, hogy nem fog a fizetés elvét kockáztatható visszahatást támasztani. — Forradalmi modor : úgy akarni rendezni a városokat, hogy azok népessége demagógok és hatalmas vesztegetők játékszere legyen; még forradalmibb: kizárni akarni azokból a társadalmi hatalom — a kormány — képviselőjét, őrjét a törvényeknek, a rendnek és a szegényebb néposztálynak; ellenben conservativ modor: azokat úgy rendezni,hogy bennök igazság és rend uralkodjék és a törvényhozásban minden érdekek lehetségig képviselve legyenek. Forradalmi modor : a megyei kihágásokat úgy akarni szabályozni, hogy a főhatalom képviselője pictus masculus, vagy dróton járó bábuvá aljasodjék ’s a rend kezelése pártok kezébe essék. Forradalmi modor: most még kiterjedett népképviseletről beszélni és tömegeknek akarni adni politikai jogok gyakorlatát egész kiterjedésben, melylyek még alig bírnak polgári jogokkal is. Forradalmi modor: eskültszéket akarni egészen angol vagy franczia értelemben, olly országban, hol nemcsak czím és rang, hanem valóságos előjogok által egymástól megkülönböztetett és így egymás iránt könnyen gyűlölséget táplálható osztályok léteznek. Forradalmi modor: az egész országban egyszerre palotákat akarni építeni a romlott emberek számára,’s milliókat áldozni vén bűnösök javítására, midőn ifjú lelkek idomitására még semmit sem áldozott az ország; még forradalmibb: az egész büntetőrendszer javítását inkább eldobni, mint az uj rendszer próbájául ajánlott mintát elfogadni, mit nagy uralkodók is, hazánknál századokkal korosabb civilisatióju országban is előrebocsátani jónak láttak (legközelebb Poroszországban). Forradalmi modor : a köztünk és Ausztria közt fenálló vámsorompóknak is egyszerre lerontatását akarni — és itt bocsánatot kérek,tisztelt gróf úr! ha talán véleményétől eltérek — mert századok alatt megülepedett érdekeket nem lehet feldúlni *) egy pillanat alatt ártalmas rázkódások nélkül; a védvámot nem is kell említnem, az nem forradalmi, az hóbortos modor. Ezekből talán tájékozhatja magát, hogy mi hát. -------------(Jegyzőkönyvi kivonata az 1846dik évi julius 10. és 11én a dunatiszai csatorna tárgyában tartott választmányi üléseknek.) 1846ik évi julius 10én sz. k. Pest városában nagy Gyürky Pál uz ő excllsa elnöklete alatt a dunatiszai csatornavállalat tárgyában választmányi ülés tartatvány elnök ur ő excllja hivatkozva az 1845dik évi juniusban tartatott társulati közgyűlés azon határozatára, melly szerint Beszédes J. igazgató vizmérnök urnak ez érdemű terve iránt a külföldi tekintélyes vizmérnököknek, jelesen Klenze L. bajorországi t. tanácsos és a kir. építészeti igazgatóság elnökének, W. Tierney Clark angol hídépítész urnak, és végre Fyne H. F. első osztályzatú hollandi kvízmérnök urnak megérkezendő véleményei a jelen választmányi ülésben lennének tárgyalandók, mindenek előtt azon a fájdalmát jelentette ki, hogy a két utóbbi véleményeknek csak legközelebbi napokban lett elérkeztek miatt a dunatiszai csatorna érdemében azóta semmi sikeres előlépések nem történhettek; azután figyelmetessé tette a választmányt, hogy a fent érintett határozat fonalán a bemutatott e három rendbeli véleményeket és minden hozzá- fok csatolt rajzokat ’s kiszámításokat komoly figyelemmel tárgyalni, minden előfordulandó nehézségeket eloszlatni, ’s a különböző irányban találtató véleményeket kiegyenlíteni, szóval: e vállalat alakulására vezető módokról tanácskozni és e képész pontosult körülményes javaslatokat a társulati közgyűlés megbirálására elkészíteni szíveskedjék, mellynek következtében Felolvastattak Klenze, F. Clark és Fynje urak véleményei ; ezen iratok terjedelmessége tekintetéből készített rö- * 36 *) A foldulás iránt kétségeim igen nagyok, noha az egyszerre megszüntetés nem csekély nehézségeit teljesen tudom méltánylani. — Gr. D. E. Irodalom és Tudomány. Statistik des preussischen Staats. (A porosz álladalom statistikája.) Versuch einer Darstellung seiner Grundmacht und Kultur, seiner Verfassung, Regierung und Verwaltung, im Lichte der Gegenwart. Berlin. Druck Verlag G. Reimer 1845. (Folytatás.) 1V. Igazgatási rendszer. Poroszországban az igazgatási rendszer elve főkép a centralisatio. Hogy azonban a centralisatiónak minden provinczialis igazgatás feletti elsőbbségével mégis összekötött hiányok orvosolva legyenek, a következő intézkedések által eszközöltetik. 1) A statusnak belső egyetemes igazgatása három részre oszlik: községi igazgatásra, melly egyenesen magokra a községekre van bizva; kerület és tartományi igazgatásra, melly statustisztviselők kezei közt van, kik részint teljes hatalommal a király által neveztetnek , részint pedig az igazgatás alattiak által választatnak, ’s a király által megerősíttetnek; végre központi statusigazgatásra, melly a ministerek, mint az uralkodó igazgatás közvetlen orgánumai által vezettetik. 2) Az igazgatás a collegialis és bureaukratiai ügyviselet szerencsés vegyítésével lép életbe. Az igazgatás középponti orgánumai: az egyetemes statusministerium, az egyes ministeriumok, ’s több főkormányhatóságok , kikre a belső polgári élet igazgatásának önálló osztályai bizatvák. A statusministerek közöl mindenik hivatalába vágó különös ministeriumnak főnöke, illyenek. 1) A királyi ház és uradalmak ministeriuma. 2) Igazságszolgáltatási ministerium. 3) Törvényvizsgáló igazsági ministerium. 4) Belügyek ministeriuma. 5) Lelki dolgok, nevelési és orvosintézeti ministerium. 6) Kincstári, 7) Hadi, 8) Külügyi ministerium. — Vannak még ezeken kívül más egyes főkormányhatóságok és ministeriumok is, mellyek főnökei azonban nem egyszersmind a statusministerium tagjai, sem azoknak alattok nincsenek, hanem csak a fejedelem iránt köteleztetnek személyes felelősségre; illyenek: a) Fővizsgáló- (censur) törvényszék Berlinben, b) Fő- és országos ménesi igazgatóság osztálya, c) Kereskedelmi tanács, d) Kereskedelmi tisztviselőség, e) Főposta-hivatal. f) Status iskolák főigazgatósága, g) Tenger-kereskedelmi intézet, h) Királyi főbank. i) Kir. hitelintézet Sziléziában, k) Status kincstári és pénzügyi departement. 1) A királyi nagy katona-árvaház igazgatósága Potsdamban. m) Főszámvételi kamara. A tartományi kormány-orgánumok élén állanak a tartományfőnökök, kiknek a consistoriumok , tartományi iskolai gyülekezetek, valamint orvosi collegiumok , és minden a tartományban létező különös intézetek közvetlen alattuk állanak, sőt hatáskörük kiterjed még az igazgatási collegiumokra is, anélkül mindazáltal, hogy azok önállását és függetlenségét megszoríthatnák. A tartományfőnök munkaköréhez tartozik mindazon országos dolgok igazgatása, mellyek kivitele legczélszerűbben olly hatóságra bizatik, mellynek hatása egész tartományra , nem pedig csak bizonyos kormánykerületre van szorítva ; illyenek : minden álladalmi tárgyak, mennyiben a status szerkezeténél fogva bir rájok befolyással; minden nyilvános intézetek igazgatására a felügyelet, mellyek nem egy bizonyos kormánykerület részére állíttattak és szolgálnak; továbbá közbátorsági rendszabályok, olly szükség esetében, midőn azok egyes kormánykerület határát túllépik ; minden katonai rendszabályok, mennyiben a polgári igazgatást érdeklik, és az egész tartományra tartoznak; illy esetekben a tartományi főnök leginkább a tartományban szállásoló haditest igazgató tábornagyával érintkezik. Ezenkívül a tartományi főnökök, mint már fentebb is említtetett, a népnevelési, közoktatási és orvosintézeti tárgyakkal is foglalkoznak ; felügyelésök van a sajtói életre és a vallási felekezetekre a törvény értelme szerint. A vallási felekezetek belső igazgatása egyébiránt következő: A rom. katholika egyház nyolcz érsekség és püspökség alatt áll, u. m. 1) ermlandi püsp. 2) kulmi püsp. 3) gnesen és póseni éra. 4) boroszlói kiváltságos püsp. 5) paderborni püsp. 6) münsteri püsp. 7) kölni érsek. 8) trieri püsp.; ez utóbbi 4 a kölni érsekség alatt összetartozik. Consistórium és tartományi iskola-igazgatóság, melly az evangélikus egyházi és iskolai dolgokra ügyel, minden tartomány fővárosában létezik egy, ennek szinte elnöke a tartományfőnök; ezen consistorium kétfelé oszlik: evangélikus lelki ügyek, és oktatási intézetek consistoriumára; egyébként egész Poroszország 366 evangélikus egyházkerületre vagy superintendentiára van felosztva. Orvosi collegium hasonlóképen minden tartomány fővárosában van. Ez csupán tudományos és műtani tanácsadó hatósága a kormánynak és törvényszékeknek az orvostant illető politikai és törvényszéki tárgyakban , és ennélfogva igazgatásra nincs szüksége. V. A status ereje. A status ereje különösen a pénzügyet (financzia) és hadierőt feltételezi. 1) A pénzügy. Valamint a joggyakorlat a statusban, conditio sine qua non, azonkép a pénzügy, az egész szerkezet idege, nervus rerum, a status külső belső életnyilvánulásának eszköze. Poroszországban a financzministerium a státuskiadások és bevételekről minden bármennyiben a polgári igazgatást érdeklik, és az egész tartományra tartoznak, illy esetekben a tartományi főnök leginkább a tartományban szállásoló haditest igazgató tábornagyával érintkezik. Ezenkivül a tartományi főnökök, mint már fentebb is említtetett, a népnevelési, közoktatási és orvosintézeti tárgyakkal is foglalkoznak ; felügyelésök van a sajtós életre és a vallási felekezetekre a törvény értelme szerint. A vallási felekezetek belső igazgatása egyébiránt következő: A rom. katholika egyház nyolcz érsekség és püspökség alatt áll, u. m. 1) ermlandi püsp. 2) kulmi püsp. 3) gnesen és póseni éra. 4) boroszlói kiváltságos püsp. 5) paderborni püsp. 6) münsteri püsp. 7) kölni érsek. 8) trieri püsp.; ez utóbbi 4 a kölni érsekség alatt összetartozik. Consistorium és tartományi iskola-igazgatóság, melly az evangélikus egyházi és iskolai dolgokra ügyel, minden tartomány fővárosában létezik egy, ennek szinte elnöke a tartományfőnök; ezen consistorium kétfelé oszlik: evangélikus lelki ügyek, és oktatási intézetek consistoriumára; egyébként egész Poroszország 366 evangélikus egyházkerületre vagy superintendentiára van felosztva. Orvosi collegium hasonlóképen minden tartomány fővárosában van. Ez csupán tudományos és műtani tanácsadó hatósága a kormánynak és törvényszékeknek az orvostant illető politikai és törvényszéki tárgyakban , és ennélfogva igazgatásra nincs szüksége. V. A status ereje. A status ereje különösen a pénzügyet (financzia) és hadierőt feltételezi. 13 A pénzügy. Valamint a joggyakorlat a statusban, conditio sine qua non, azonkép a pénzügy, az egész szerkezet idege, nervus rerum, a status külső belső életnyilvánulásának eszköze. Poroszországban a financzministerium a státuskiadások és bevételekről minden bar-