Budapesti Hiradó, 1847. január-június (517-617. szám)

1847-02-21 / 546. szám

tartunk; ha azonban ennek csakugyan meg kell történni, úgy legalább a bérletdíjt nem kellene háborgatni, hogy minél nagyobb állandó közönséget nyerhessünk, melly az unal­­masságok seregét is elnyelje, mert rendkívüli élvezetek csak bérszünetben nyujtatnak leginkább, é s akkor a magasb díja­kat is örömes­ebb megfizeti a kiváncsi közönség, de tekint­sünk csak végig például a múlt januári játékrenden, és vall­juk meg őszintén: mivel lehetne menteni, ha például jövő májusban ismételnék azt, magasb beléptidíjak mellett?! — Most jelent meg Szigligeti összes színműveinek ötödik füzete, tartalma „Pasquil“ vígjáték három fölvonásban, ára tíz ga­ras. — Degrétől két vígjáték készül előadás alá, a többször említett „Divatvilág“ és „Segítsünk egymásnak,“ vígjáték egy fölvonásban. — Utolsó álarczos tánczmulatságunkban furcsa kis tréfa ment véghez; egy váczi férj, ki igen sokat hallott már a pesti arszlánok eleven mulatozásiról, azt mon­­dá kedves fiatal nejének, hogy Balassa-Gyarmatra kell utaz­nia, honnan, két nap múlva térend vissza ; a házaspár szo­kás szerint hivatalos, de mégis elég meleg csókok közt el­vált, a férj elutazott, ’s a fiatal menyecskének eszébe jutott, hogy az utóbbi váczi bálon többi közt egy barna pesti arsz­­lánnal tánczolt, ki olly sok szépet mondott neki három óra alatt, mennyit férje boldog házasságuk három éve alatt sem birt elmondani. Ha az embert az ördög csak egy hajszálánál ragadja is meg , tüstint egészen magához rántja, szokták mondani, ’s ez történt most váczi csinos menyecskénkkel is. A barna arszlán nem ment ki fejéből, ő tehát kiment a vasúthoz és Pestre röpült, ott az angol királynénál szobát nyittatott, álruhát bérlett, ’s föltevé magában, hogy a kér­déses barna arszlánt minapi pajzánságiért ugyancsak dere­kasan meg fogja faggatni; akár megesküdött volna, hogy ezen jámbor szándékon kivül egyéb még csak esze ágába sem volt. Elment tehát a tánczterembe pompás kertészlyánynak öltözve ’s keresi szemeivel a barna arszlánt, mert hogy itt kell lennie, abban épen nem kétkedett, miután maga mondá, hogy ott leend, ’s ugyan mikép mondana hölgynek illy mó­dos arszlán ollyasmit, mit teljesítetlenül hagyna! A hölgy gondosan tekintgete mindenfelé, ’s végre egy olasz banditát pillanta meg, barna fürtökkel, ki őt szinte rendkívül szem­ügyre vette. Szive nyugtalanul kezde dobogni; vannak sej­tések , gondolá magában, ez bizonyosan a barna arszlán. Megszók­ták tehát egymást, természetesen változtatott hangon, é s a férfi csakhamar olly sürgető, olly epedő jön , hogy — vacsorálni mennének mindketten az étterembe. Ott az álar­­czokat természetesen le kell­ venni, és — férj és feleség meglepetve üdvözlék egymást. Az elöltök párolgó káposztás fáczánt nem ették ugyan meg, de azért mégis hihetőleg kibé­kültek, martán mindketten egyenlően vétkesek valának. Vasút nélkül e szerencsétlenség alkalmasint elmaradt volna! — Bizonyos nagy városban — ezt külföldi lapban olvastuk — a légszeszvilágitás életbe lépése óta a hölgyek kalapjaik két oldalán egy egy kis lámpát viselnek, mellyekben gyertya ég, mert különben sem ők nem láthatnák hová mennek, sem a férfiak nem láthatnák, hogy k’után mennek. Illy lámpás­ ka­lapokat a budapesti hölgyek, az utcrák légszeszszek­ világí­tása előtt, próbául színházunkban viselhetnének, azáltal mind ők , mind a férfiak csak nyerni fognának. — 3 A PESTI TESTGYAKORLÓ-INTÉZET ügye és közgyü­lése. Midőn a pesti testgyakorló-intézet 1839ik évben részvé­nyek utján alakult, alapitói azt hitték , hogy megnyittatott a tér, mellyen a nevelésnek honunkban eddig egészen elhanyagolt al­katrésze végre életre fog viradni ’s ezen hittel örömest párosit­ják azon reményt, miszerint a testgyakorlati nevelés ügyét a közönség meleg részvéttel karolandja fel. A kezdet nem csalt, mert alig pendült meg egy fővárosunkban felállítandó nyilvános testgyakorlati tanodának eszméje, a részvényaláírások egymást érték ,s néhány hét múlva a társulat megalakult, a tanoda meg­nyíltától­. Egy részvény az alapszabályok értelmében évenkinti 12 pftból állott é s szólt hat évre, ezen éveken át a­ részvényes jogosítva lévén egy növendéket az intézetbe ingyen-oktatásra küldhetni.­­ Azonban csak a kezdet tette meg hatását. A be­következett években mindinkább lankadt a részvét, ’s most, mi­dőn a hat részvényévek lejártával az első legnagyobb számú alá­írókra nézve a kötelezettség megszűnt ,s közösök új részvénye­sekül csak igen kevesen ajánlkoztak, a részvényesek száma olly csekélyre olvadott le , hogy az intézet hanyatló pénzereje miatt tovább fen nem állhatandna , ha a választmány legczélszerűbbnek vélt újabb intézkedései — intézeti pártfogó gróf Zichy Ferraris Manó erélyes közremunkálása mellett — kedvezőbb jövőre re­ményt nem nyújtanának. — Pedig ezen olly kevéssé pártolt ta­noda hatása üdvös és eredménydús. Kettős czélja lévén , u. m. az ifjúság testi képeztetése ’s egyszersmind képző-intézet azokra nézve , kik más helyekre mint testgyakorlat tanítói alkalmaztatni kívánnak , kik évi fenállása óta mindkét nemű növendékei számát öszvesen mintegy 1övőre tehetni ’s belőle mint képző­ intézetből is mostig nyolczan léptek ki testgyakorlat-tanitókul: Győr, Po­zsony , Kassa , Eperjes , Losoncz , Kézsmárk , Debreczen és Tata városok számára. — Korunkban, midőn a nevelés fogalmát szűk korlátai közöl már kibontakozottnak hiszszük, szükség-e még elmondanunk, hogy a gymnastika a nevelés egyik lényeges és nélkülözhetlen alkatrészét képzi? Van-e , ki meg ne győződ­hetnék arról, hogy a lélek kifejlésére s erősbülésére is a test czélirányos kifejlése s erősítése szükséges, hacsak koránért, beteges , halvány szobabölcseket inkább , mint erős , egészséges és életképességű utódokat akarunk nevelni? És van-e, ki ne tudná , hogy a lélek és test épsége hasonló lépcsőzeten halad ’s hogy a gymnastikai intézetek képesek az ifjúban nemzetiséget, hazaszeretetet, önérzetet, önállóságot ’s védszerüséget éleszteni, mint megannyi emeltyűit a hazai érdekek előmozdításának ? Mert a núnt erő, bátorság, becsületesség ’s hazaszeretet a népet szítmisédivál tiszteletessé teszik , úgy elveszti az e becsülhessen tulajdont a test elpuhulása által, mellyet mindig a lélek törpülése természeti kisérőkint követ ’s melly rendszerint oka az elkorcsu­lásnak 'sat. Értsük a mondottakat a valódi értelemben vett test­­gyakorlatokról, m­elyeknek meg van erkölcsi hatásuk, nem pedig p. o. athlet-játékokról, erőmutatványokról, mellyek nem egyebek, mint a gymnastikának fertelmes kinövései, torzsdenesei ’sat. ’sat. — Az intézeti választmány áthatva ezen nevelési ág fontosságától, főbb teendői közé sorozta folyamodni legfelsőbb helyre, hogy a testgyakorlat, mint nélkülözhetlen nevelési alkat­rész a népnevelési eszközök közé felvétessék ’s azért a honunk­ban létező gymnasiumok , felsőbb tanodák ’s népoktatókat képző intézetekkel gymnastikai gyakorlatok köttessenek öszve. Az eredmény váratik. ’S ha a jövő országgyűlés sérelmei a nevelési rendszer iránti intézkedést ismét ki nem szorítandják a munkála­tok sorából , úgy reményleni lehet, miszerint testgyakorlati in­tézetek — Némethon példájára — honunkban is életbe fognak léptetni. — A mondottakhoz alkalmat veszünk még hozzáadni a pesti testgyakorló-intézet f. évi febr. 2 án tartott közgyűlésének eredményét: 1) felolvastattak a közgyűlés tudomása végett azon körlevelek, mellyeket a választmány országunk püspökeihez, káptalanjaihoz ’s városaihoz , a pesti testgy.-intézet segedelme­­zése tárgyában , intézendő volt. Hasonló felkérések két év előtt is történvén, a közgyűlés hálás méltánylással hozá emlékezetbe az egri főkáptalant, melly az intézetet 3 részvényaláírással meg­örvendeztetni szíveskedett. S­ határozhatott, hogy az eddigi alapszabályok szerint 12 pftban meghatározott 's hat évre szóló részvények , 6 pftra ’s csak 3 évre kötelezőleg szállíttassanak le ’s bocsáttassanak ki uj aláírási ívek — a középponti kisdedóvó­­intézet példájára — majd rendes kötelezvényekkel felcserélen­­­dők­. A 100 pftos aláírók alapítók gyanánt tekintetvén , az alap­szabályok értelmében örökös joggal birandnak az intézetbe éven­­kint egy növendéket ingyen gymnastikai oktatásra küldhetni; a 6­ontos aláírókra nézve pedig ezen jog csak részvényéveik lejár­táig terjed , magában értetvén, hogy minden egyes részvény egy egy növendéknek adand helyet az intézetben. E szerint azon részvényes , ki előbbi években p. o. 12 pftot irt alá, két rész­vénynyel bírónak fog tekintetni é s javadalmai is részvényei szá­mához képest növekszenek ; 3) ismételtetést, hogy az intézet hi­vatalos nyelve egyedül a magyar legyen ’s ezutánra az eddig szo­kásban volt német meghivó-czédulák is megszüntetvén, csupán magyar szerkezetűek küldessenek szét; 4) igazgatóul egyhangú­lag ismét Fuchs Keresztély , aligazgatóul Zofál­l Lörincz , pénz­tárnokul pedig Fuchs Gusztáv választattak meg; 5) az alapsza­bályoknak a jelen körülményekhez alkalmazandó megváltoztatása és egyéb az intézet ügyeit érdeklő munkálatok a választmányhoz utasíttattak; a választmány alapszabályszerű újraválasztása pedig ezúttal rendkívüli közgyűlése halasztatott. A közgyűlés megbí­zásából Vereby József, jegyző. A kénégény alkalmazása mellett teendő műtételek, mel­yekről e lapok 540­. számában már szólottunk, a kije­lölt napon (febr. 11 kén) nagyszámú szakértő közönség előtt meglepő fényes sikerrel vitettek véghez. Vizsérv, függélyek által okozot fitymaszer, végbélsipoly véres műtétele, — és egy görvélyes orr-és felső ajk fekélyedésnél erős etető szem­nek alkalmazása voltak a próbatét tárgyai. — Az első egyén 3'perczig szítte be a gőzt, mellyre 3'perczig tartó érzé­ketlenség állott be. A műtét az ismert páratlan Ügyességű Balassa tanár ur által 19" percz alatt vitetvén véghez, utána még 2' és 41' perczig volt a műtéti teljes érzéketlen állapotban; a kábultság szaka ezentúl még 2' perczig tar­tott. A beteg fölébredvén, a történtekről semmit sem tudott, és állitá , hogy semmi fájdalmat nem érzett. Kérdeztetvén, akarja-e magát a műtétnek alá vetni? ezt véghez vitetni kí­vánta. ( 2) A fitymaszor igen érzékeny fájdalommal járó műtételére szánt beteg 3' és 30' perczig volt a gőz behatá­sának kitéve, mellyre 2' perczig tartó érzéketlenség és 6' perczig tartó kábultság következett. A műtét a számos füg­gélyek eltávolításával együtt 1' és néhány másod­perczig tartván, a beteg a műtét után még 1' és 1­­' perczig érzé­ketlen maradt. Teljesen magához lővén csak égető érzésről panaszkodott. — 3} A harmadik egyén, kinél a végbél-si­­poly 8' percz alatt műtétezett, 3' perczig légté be a gőzt, ’s utána 2' teljesen érzéketlen , 1­­/*' perczig kábult lett. Fölocsúdván fölült, ’s bár a sérült helyet féltestének terhével nyomta, mindamellett semmi fájdalomról sem panaszoskodott, hanem álmait — mellyek nyugtalanítók valának — beszélte el és kívánta a műtét véghezvitelét. ( 4) Ez 4' perczig szítta be az altató égénygözt, 4' és 2' perczig önkénytelen moz­gások és a végtagok rövid ideig tartott görcsös öszvehúzó­­dásai között feküdt érzés nélkül. Az egyik legerősebb etető szer­v perczig tartott alkalmazása alatt semmi fájdalmat sem nyilvánított, fölébredvén a történtekről mit sem tudott.­­ Ez alkalommal egész gyűjteménye mutattatott be azon ké­születeknek , mellyek a gőz kifejtésére és beszivására álli­tattak öszve, az egyszerű Johnson-féle hólyagtól egész a Hooper mintája után be- és kilégző billentyűkkel ellátott készületig. Mellyeknek szerkesztése és kiállítása mellett kü­lönösen Dr. Ma­tano­wszk­y és Würtzler gyógyszerész urak fáradoztak. Az elsőséget azonban az örcsével ellátott hólyag-készület nyeré el, melly kétségtelenül mind biztos­ság , mind óvatosság tekintetéből, legczélszerűbbnek tar­­tatik.­­ A készületek ’s a szer hatása jelentőségének leírása nem ide tartozván , róla orvosi lapunkban szólandunk. Az alkalmaztatás körülményeinek meghatározása a további tu­dományos kisérletektől függend; a következéseket ’s ered­ményeket, az esetek figyelmes megvigyázása döntendő el. Az eddigi tapasztalatokból annyi kitűnik , hogy a találmány értelmes felügyelés mellett sok esetben alkalmaztathatik, hatása azonban nem teljesen közönyös, é s azért is avatatlan kezekbe nem való. Dr. Kovács Sebestyén: KÜLFÖLD. NAGYBRITANNIA. Az alsóházban febr. 4-én Bentinek lord izlandi nagyszerű vasúti tervének indítványba tételét Russell lord nem ellenzette, azonban kinyilatkoztatá , hogy azt a kormány, későbbi stádiumaiban , közelebb megvizsgá­lás után határozottan ellenzeni fogja. Az indítvány első íz­ben felolvasztott. — A Times és Globe ellene vannak a tervnek, míg a Standard ’s a többi tory lapok pártolják. A felsőházban febr. 5bén Stanley lord és Fitzy William Jr. pártolásukat ígérték a Bentinck féle vasúti tervhez, midőn az a felsőházban tárgyaltatni fog. Az alsóház ezenkívül e két napon egy törvényjavaslattal foglalkozott, melly által a kor­mány ír gyámolítási czélokra 300 ezer ft stg rendkívüli kia­dásra fog felhatalmaztatni. A felsőházban némi közoktatási rendszabályokat terjesztett elő a ministérium , mellyek a püspökök tetszését megnyerték , de nem Brougham lordét, ki is kimerítő nevelési rendszer javaslatát kívánta volna. Bentinek lord vasutindítványának részletei ezek: 1) A kormány felhatalmaztatik, a kincstárból 16 millió ft iiget kivenni, vagy kincstári jegyekben kibocsátni, vagy a status nevében kölcsön venni, izlandi vasutak építésére kölcsönö­ket kiosztogatandó ; 2) minden a parlament által megerősí­tett vasúti társaságoknak joguk van, e tőkéből kölcsönt kér­ni, mellyel nekik a vasúti biztosok jelentése után a kincstár lordjai kiadni tartoznak; 3) az ezen kormány pártolta vas­utaknál foglalkozó munkásokra különös gond leend , köte­­leztetvén a vállalkozók, fizetésüket hetenkint kész­pénzben kiadni, és számukra a munka tőszomszédságában lakhelye­ket építni; 4) a vasúti biztosok e vasúti munkákra felügyel­nek ; 5) az előlegezett kölcsönöknek biztosítéka maga a vasút, és azok 30 év múlva visszaszolgáltatandók, a kamatok félévenkint, a kincstári jegyek mindenkori kamatlába szerint fizettetnek; 6) a kormány felhatalmaztatik , azon vasutakat, mellyeket az illető társaságok befejezni nem bírnak , átvenni, bevégezni és eladni. A M. Chronicle szerint a Palmerston és Guizot-féle leve­lezés a spanyol házasságok ügyében befejezettnek tekinthe­tő , mit a J. d. Débals­illy megjegyzéssel közöl: Palmerston lord sietése és körültekintése Aberdeen lord tanácsának kö­vetésében teljes méltánylást érdemel. Houssonville franczia kamarai követ, ki minap a spanyol házasságról a kormány mellett röpiratot adott ki, bizalmas utasítással érkezett meg Londonban. A M. Chronicle után a lapok a Krakóra vonatkozó okira­tokat nyilvánítják. FRANCZIAORSZÁG A követkamarában febr. 5. Guizot Thiers félnapi beszédére nem sokkal rövidebbel felelt. Min­denek előtt Thiersnek mérsékelt vitatkozási modoráért kö­szönetet mondott, azután hivatkozva a pak­kamarában elő­adottakra , a spanyol házasságok körüli eljárását taglalta, megc­áfolni igyekezve, hogy Anglia irányában kétszínű volt legyen. Többek közt azt, hogy a két házasságnak, adott szava ellenére, egy időbeni végrehajtásába beleegyezett, Krisztina királyné sarkalásával mentegette. Replicájával azonban nem oszlatta el azok véleményét, kik azt gyanítják , hogy Krisz­tina királyné a franczia udvar utasítása szerint csalta törtje az angol kormányt, a koburgi herczeg kezének kérése által. Miután a tényt a maga igazolására felvilágosította, átment a házasságok következményeire , és az általuk szült helyzetre, mellynek komolyságát nem tagadá. Mikép állnak a dolgok mindenekelőtt Spanyolországban? kérdé. A kormány vá­doltatok , hogy az ottani pártviszonyokba avatkozott. Ez nem áll. A kormány egy spanyol pártot sem vett szárnyai alá , hogy pedig barátjai iránt illő korlátok közt rokonszenvét nyilvánította, ahol teljes joga volt. A házasságok által tete­mesen nagyobbodott a két ország barátsága, a­nélkül, hogy a függetlenség legkisebb rövidséget szenvedne. Ezután Angliára menvén át, legmélyebb meggyőződése, miszerint a franczia és angol nemzet közt sokkal több vélemény és in­dulat-egyenlőség , sokkal egyenlőbb intézetek és politikai fejlődések léteznek, hogysem a jó egyetértésnek helyreállni ne kellene. „Anglia olly véleményben van talán, hogy a há­zasságok általi Spanyolország külpolitikájának szabadsága korlátoltatott. Él bennem a hit, hogy nemsokára eljövend az idő, melly Angliának bebizonyitandja, hogy Franczia és­­Spanyolország közt minden függés nélkül lehet egyetértés a világpolitikában. Anglia a földközi tengeren lát talán vesze­delmet. Ez is nagy tévedés. Az utrechti béke kötésekor An­gliának még nem volt olly nagy befolyása e tengeren mint most. Ama kötés Gibraltárt engedte át Angliának. Akkor még Malta és Corfu nem voltak Angliáé. Száz év óta az ut­rechti békekötés egyensúlya csak Anglia hasznára és a mi kárunkra zavartatott meg. Algéria elfoglalása és Franczia és Spanyolországok egyetértése legfelebb kárpótlást nyújtnak nekünk azért, mit Anglia nyert. Távol vagyok a nézettől, hogy a földközi tengernek franczia tónak kell lenni. E tenger mégis olly fontos ránk nézve, hogy minden, azon történő változás mellett résen kell lennünk. Fáradt kezdek lenni, tehát a szárazföldi hatalmasságok iránti viszonyokról csak néhány szót. A nagy hatalmasságok a spanyol kérdésben legkisebb ellenzés jelét sem adták maguk tartása által, és nem csatlakoztak Anglia politikájához , ámbár e részben nem hi­ányzott a felhívás. Ezen rábeszélési kísérletek hihetőleg is­mételtetni fognak, azonban, ha a király kormánya szilárdan megmarad állásában, ha az európai állapotok fentartásának politikáját, a­nélkül, hogy a júliusi forradalom érdekei és elveiből legkevesebbet is feláldozna, követni fogja , nem kell attól tartanunk , hogy a nagy hatalmasságok ellenünk for­dulnak. Önök nem tartanak számot e hatalmasságok rokon­­szenvére , de bölcsességekre , belátásukra, jól értett érde­keikre bizonnyal számolhatnak. Ezt tizenhat év óta mutatták meg önöknek, és megmutatják ezentúl is, ha önök nem vál­nak el azon politikától, melly a jelen kormány politikája. Még egypár szót a másodrangú statusokról, mellyeket Thiers úr futólag emlitett, de mellyek komoly tekintetet érdemel­nek. Ha ezen státusok Francziaországban nem látnak forra­dalmi és hódító hatalmat, hajlandók iránta , és erősnek kí­vánják látni. Merem pedig mondani, hogy jelenleg nem tar­tanak tőle , és ezt, hazám érdekében,szerencsének mondom. 119

Next