Budapesti Hiradó, 1847. január-június (517-617. szám)

1847-01-01 / 517. szám

­I­V arról, hogy oily oppositio, melly összes politikai eljárása kö­vetkezetességét képes egy conservativ aljegyzőnek a közta­­nácskozhatásbani megakadályoztatásáért, ’s csupa féltett ural­kodási viszketegből feláldozni, kiirtassék. Ilyen a bihari op­posite! Emlékezünk rá, mint bánt jelen gyűlésen B. Gy-el ? Azon oppositio, melly ekorig a szabadelmüség és jogegyen­lőség zászlóját lobogtatá , melly jobbára honoratiorok, deá­kok és nemnemesek szavazatával szerzett magának a vá­lasztóságnál többséget, most B. Gy. conservativ aljegyzőtől „nemességet“ praetenciált, ’s megtagadó erővel a szavazatot. A csúfságos indítványt Sz. I. ügyvéd tévé. Ha ezen indítvány az alkotmányos szabadság iránti azon polgári tiszteletből származik, hogy mit az ország törvényei nyíltan meg nem engednek — azzal élni bűn ’s nem szabad — egy , de csak egy szócskát sem teszünk az indítványra ; ’s annyival inkább nem, mert épen nekünk conservativeknek van azon meggyő­ződésünk , miszerint, ámbár anomál és tökéletlen olly hono­ratiorok állása, kik megyei hivatalban vannak, alispánok, szolgabirák és esküitek, egy szóval megyei birák lehetnek, ’s még sem szavazhatnak, a tárgynak elintézését mégis a törvényhozás utjáravalónak tartjuk. Azonban, mivel az op­positio ezen indítványa csupán onnan is azért eredeti, hogy egy conservativ aljegyzőt, ki elég bátor, az ellenzék legna­gyobb embereivel is alkotmányos elvek dolgában szembe szállni - minden, a nyilvános tanácskozásban lehető hatás­tól megfoszthasson , nem hagyhatjuk szigorú megrovás nél­kül annak keletkezését. Mi conservativek nyertünk ezen in­­dítvány elfogadása által, de az opposilio-párt hírének ron­­gyálló foszlányait áldozta fel. B. Gy. aljegyző ezután is fog szólni, neki pedig, tudjuk, több nem kell. ’S azt, úgy véljük, talán csak nem fogja megtiltani az a bihari ellenzék, hogy egy megyei tisztviselő szólhasson a közgyűlésen. Egyébiránt ki tudja. Nincs olly könnyelmű oppositio az egész országban, mint a biharmegyei. Ma igy, holnap amúgy változtatja ’s kó­­tyavetyézi szabadelvüségét, mint nemtelen önérdekei kíván­ják , mit ugyan felejthetlenül is szemére hánytak az e. a. ügyvéd és tb. R. J. az ellenzéknek. Menjünk tovább. Tehát uraim, lehet conservativ pártot alkotni, nagyon is lehet, ki­vált illy oppositio mellett, mellynek hajdan legnagyobb hősei csúsznak-másznak a conservativek előtt, mellynek nincs ha­tározott elve — kedves énjén kívül. Valóban alkotnunk kell conservativ pártot, vagy pedig beleegyeznünk, hogy család­ról családra, nemzedékről nemzedékre terjedjenek az illy oppositionak átkos és vallástalan elvei, a mi tudtunkkal. (Folytatjuk.), SÁROSBÓL. Főispáni elnöklet alatt f. évi dec. 1ökén tartott évnegyedes közgyűlésünk izgató körlevelek, magasz­tos sérelmi indítványok és pattogó elvpalinédiák híjával, me­gyénk belállapota, leginkább pedig a ránk mindinkább ne­hezülő közönség feletti tanácskozásokat idézett elő. Kedves első alispánunk beváltá minap adott szavát, és a megye ál­lapotáról kimerítő jelentést ten , mellynek remek szerkezete és éles belátási­ gyakorlati alkalmazása az erélyes hivatal­nokban helyzett reményeink valósultáról újabb bizonyságot nyújt. Bővebben erről közelebb.­­ A jelentés felolvasása közben indítvány létetett a törvényszéki táblabírák ezentúli választatásáról, de a nevezetes többség nem akarván új elv­­surlódásokra alkalmat szolgáltatni, a régi törvényes szokás­hoz ragaszkodott, miszerint az illető elnöktől függ a tábla— bírák törvényszékre! kijelölése. És mivel vannak megyénk­ben lelkes egyének , kik az adózó nép iránti kíméletből in­gyen bíráskodnak, ezek lajstroma — mit hálásan elismerünk — megint néhánynyal szaporodott. — Felüdült nádorunk e cs. kir. herczegségének félszázados érdemei tekintetéből az élet urának szent zsámolyánál hittük bemutatandónak sziv­­beli hálánkat, ’s ezért egyhangúlag elhatárzók ezen nemzeti kötelesség megülését. Másnap járásbeli sz.bíráink természeti jelentéseik adtak alkalmat a közönség iránti bővebb vitákra. Ugyanis kitetsz­vén jelentéseikből, hogy a múlt közgyűlés által a szegény adózó nép felsegélésére szabad-ajánlásképen, országgyűlési kulcs szerint 15 ezer főból csak csekély pénzösszeg került be, az ellenzék bajnokai elvkérdéssé akarák változtatni e sege­­delmezést, és kötelező erővel­ megravatását a nemességnek sürgették már azon tekintetből is, mert máskint sikert nem várhatunk. Azonban terjedelmesebb viták után győzött azon rész, melly az 1537-ik évi 21 d. t.czikk világos szavaira hivatkozva, a nemeseknek rovatásában az egyhangú akaratot, vagy inkább beleegyezést igénylé, ’s hogy ez voltaképen megtudassék, a kir. és rrk kívánatot, min­dig loyalis készséggel fogadó lelkes főispánunk dec. 17-ére törvényes díj alatt (marcalis) gyűlést tűzött ki a nemesség segedelméről határozandót, minek napja bekövetkezvén, nem hittük azt ünnepélyesebben megülendőnek, mint ha áldott nádorunk felüdülése miatt előbb is a mindenség urának imáin­kat bemutatnék.­­ Ezen mindenrendű hatóságok a katonai rend közbenjöttével teljesített kötelesség után , elnök főispán indítványa, miszerint tekintve az 1537dik évi 21 d. t. czikk rendeletét a nagy ínség miatt szükséges segedelmezést egy­hangúlag határoznék meg, közfelkiáltással elfogadtatott.­ Voltak ugyan két nagyobb birtokos urak , gr. K. J. és Sz. J. kik a nemesség bármi megrovatása elleni ellenmondásukat nyilvániták , azonban már ama készség is, mellyel jobbá­gyaik ellátásáról kezeskedtek , de ismeretes jellemök is re­ményt ad , hogy a közsegedelemre ők is kezet nyújtani nem vonakodandnak. Ezen így csaknem egyhangúlag megajánlott 15 ezer pst ’s hová fordítása iránt majd csak a jövő gyűlés vagy inkább az addig kifejlendő körülmények határozandnak , a­miket éber figyelemmel kisérend az e végett kinevezett ál­landó inségi választmány. — Rend. lev. ZÁGRÁB. A véleményszabadság ügye a liberális és el­lenzéki Zágrábmegyében milly lábon áll, azt a zágrábi né­met újság megyegyülésről szóló következő rajzából megért­hetni: ..A többi praeferentialis tárgyak után a zágrábi új­ságra tértek át azrdek; eszébe juthatott volna egy vagy más szónoknak, midőn vére már előbb heves szívkiömlések után kissé lecsilapult, hogy e lap, szokás szerint, a jelen tár­gyalásokat is nyilvánitandja, mi némellyeknek tán nem lenne ingökre; és ez aggodalmat több tag vaskos gyalázá­­sokban a szerkesztőség ’s tudósitói irányában csakugyan ki is fejezte, hogy e mellett az ököljognak illető érvényessége ismét megszereztetett ’s kézzelfogható fenyegetések sem hiá­nyoztak , az magától értetik; sőt egy tag a vrdek közöl any­­nyira ment, miszerint kijelenté, hogy azon esetben, ha az újságban még egyszer megtámadtatnék, a szerkesztőt saját labában fogná agyonlőni; más szónokok is buzgakodtak az alkalmatlan újságírónak hasonló sorsra örvendetes kilátást nyitni. Több indítvány történt egymásután e lapok szerkesz­tőjének rettegtetésére, és hogy a rájok nézve alkalmatlan tudósitásoktól szabaduljanak. Némellyek úgy vélekedtek , fogalmazza megyei jegyző a tudósításokat, ’s közlés végett adja át a szerkesztőségnek, azon kikötéssel azonban, hogy ahoz saját észrevételeit ne csatolhassa. Mások kívánták, hogy a vrdeknek nemtetsző észrevételek írója a sedria előtt fele­lőségre vonassák. Sokan a szerkesztőt a megyei táblabirák sorából akarák kitörültetni. Sőt voltak, mint említők, olly szónokok is, kik nyilvániták, hogy ököllel vesznek magok­nak elégtételt, ’s gúnyolva tevék hozzá: „az illető panasz­­kodhatik aztán a megyénél ’s keresheti jogát.“ Többen oda nyilatkoztak , h­assék valamennyi magyar megyéhez körle­vél , miszerint a zágrábi újság csupa igaztalanságokat foglal magában’s azért annak semmi hitet ne adassák*). Csupán egy szónok figyelmezteté a vrdeket, hányszor bocsátott ki a zágrábi újság szerkesztősége felszólítást és nyilatkozott kész­nek az általa közlött tudósítások hiteles c­áfolatát vagy hely­reigazítását is lapjaiba fölvenni; a vrdek tehát a­helyett, hogy gyalázások és fenyegetésekre bocsátkoznak, ha az új­ság valami helytelenséget közöl, mutassák ki inkább azt, és igazítsák helyre; de e szavak mint a pusztában kiáltozóé el­hangzottak. Végre elnöklő alispán a gyűlöletes vitatkozást azon észrevétellel rekeszte be, hogy a zágrábi újság szer­kesztősége ellen eddig elé tett lépések sikeretlenek marad­tak , ’s ennélfogva az ezután teendők is hihetőleg eredmény­telenek leendőek. Ezzel a gyűlés berekesztetett.“ JELENTÉS a kir. magyar tér­­n­észet­tudo­mányi társulat névkönyve és naptáráról. A kir. magyar ternészettudományi társulat névkönyve és naptára, bár közbe­jött akadályok miatt kissé késedelmezve, január első napjaiban ki fog kerülni a sajtó alól, szerkesztve Ilonte-Degoi Albert Ferercz segédcsillagász és alálírt által. A társulat e naptár köz­rebocsátása által a műveltebb és tudományos, kivált pedig a csil­lag-, természet- és lebtant (me­teorológia) kedvelő közönség ki­­vonatainak kielégítését tűzte ki magának feladatul. Ennélfogva a naptár szerkesztője Albert Ferencz úr, a naptárban minden hónapnak négy lapot szentelt, a kér elsők egy tökéletes rom. kath­olikus, protestáns, görög, zsidó és török naptárt, ’s a természettudományi nevezetességek krónikáját, — a harmadikon a nap és hold járását, a negyediken végre a bujdosók jelesebb tüneményeit pontosan kiszámítva adván elő. A jövő évi oct. 9kén föltűnendő nevezetes gyűrűalaku napfogyatkozás kezdetét, nagy­ságát, atakát és végét, nemcsak a magyar-, erdély-, h­orvát­­és tótországi királyi városokra, hanem más nagyobb és neveze­tesebb mezővárosokra és helységekre is kiszámitá. Továbbá a bu­dai csillagdában 1815ben tett légkörtüneményi vizsgálatok ered­ményeit szabatosan összeállító, ’s kifejtegető rövletlen azt is, mikint kellessék a légsuly- (barometer) hév- (thermometer) nedvhideg (psychrometer) esömérével (embrometer) czélravezető vizsgálatokat tenni, a szél irányát és erejét ’stb. meghatározni. Végül több rendbeli tudományos mindennapi használatú tábláza­tokkal érdekesíté e naptárt, minél fogva hiszszük, hogy az ki­tűzött feladatának lehetőleg meg fog felelni. — A társulat név­könyve mellett az alapszabályok, a társulat 1916/­ évi működé­sei , a gyűjtemények és könyvtár gyarapod­va , a pénztár álla­­po­ja adatun­k elő, ’s a társulat múlt évben elhunyt tagjainak (Gömöry Károly, Marino Alajos és V­aj­d­a Péter) vázlatos életrajzai. Kik ezen naptárból nagyobb számú példányokat óhaj­tanak, azok arra figyelmeztetnek, hogy megrendeléseiket alól—­írtnál minél előbb tudassák. Költ Pesten dec. 22-én 1846.­­ Dr. Török József, mint a kir természettudományi társulat titoknoka. (Lakása szénapiacz 84 sz. a.) A PESTI KERESKEDELMI NYUGDÍJ- ÉS BETEGÁPOLÓ IN­TÉZET, melly noha csak ez évben nyittatott meg, olly fényes .) E nézet kifejeztetett, mielőtt még tudni lehet­, mit fog a lap a folyvást tartó gyűlésről mondani ! Az egyetlen tény, mire azon állítást építek , hogy t. i. lapunk merő igaztalanságokat kö­zöl, az, hogy a 95. számbani megyei tudósítás lld.­sorában ez áll: „az illető szolgabiró jelenté , hogy a kraljeviczei parasztá­­zitó a sedria eibe idéztetvén , ott megjelenni vonakodott de az illető szolgabiró ezt nem jelenthető , miután a parasztok által pusztított erdő (de igen magok a parasztok) nem az ő járásába tartoznak. De mi a jelentő szolgabirót azért tartottuk ,illetőnek,­ mivel a sedria által kötelességévé tétetett amaz eseményeket meg­vizsgálni. Ez tehát a corpus delicti, miért szemünkre hányatik , hogy lapunk merő igaztalanságokat közöl! Minden lap szeren­csésnek tartaná magát, ha rá több é s nagyobb tévedéseket nem foghatnának ! — Egy más , említésre szinte alig méltó körül­mény, miért bennünket igaztalanságról vádolnak , ez vala­­hogy egyik megyei tudósításunkban állott, mikép eddigelé nem volt tudva , P­reh G. az utolsó tisztujitás óta milly pártelveknek hó­dol. Ha mi (és velünk valóban mások is) e fontos eset iránt egész a mostani tisztujitásig kétségben valánk , úgy jelenleg többé már nem vagyunk, ’s örömest kinyilatkoztatjuk, hogy P­r­eh G. leg­újabban magát híven a horvát-magyar párthoz tartozónak mutat­ta. Ezzel, úgy hiszszük, megfeleltünk a hozzánk intézhető min­den követeléseknek. — A zágor. uj s. szerk. KÜLFÖLD. NAGYBRITANNIA. A tunisi bej részére London egyik vendégfogadójában a kormány nagy előkészületeket tétetett volt, ámbár közvetlenül nem bízta meg, mint a franczia lapok állították, hanem, midőn Parisban Normanby lordnál eziránt kérdést tett, azt felelteté neki, hogy igen szívesen fogják látni, ha azt nem kívánja , hogy független fejedelemnek te­kintsék, mint Parisban, mert Angliának a fényes portával levő barátságos viszonyai ezt meg nem engedik. A Times szerint a kormány a katonaság szolgálatidejét (15—17 é­vről) 10 évre szándékozik leszállitni. Az elbocsá­tott katonák olly szolgálatokra fognak használtatni, mint most a chalsea-invalidok. Ugyane lapban egy levél közöltetik a mosquitoi partról, mellyben azon ünnepély h­alik le, mellyel Mosquitiának az angolok által trónra ültetett királya György sept.­lyén Blun­­fieldsben, a darázsország fővárosában, egy tanácsost beig­­tatott. Az úgynevezett király egész komolysággal tartotta trónbeszédét összehívott udvara és az angol ügynökök előtt, és az ország igazgatását hat angol tanácsosra ruházta. A kis villongás, melly St. Móricz szigetén magát az angol kormányzó és az ottani franczia consul, Barbet ur közt adta elő, azáltal intéztetett el, hogy Barbet a Sandwich szigetekre tétetett át. Minthogy pedig Palmerston lord az exequatur visszavételével fenyegetőzött, ez a franczia ellenzéknek Gui­zot úr ellen új fegyvert nyújt. A dublini repeültársulat dec. 4­4-ei heti gyűlésében O’Con­nell mindenek előtt Izland napról napra szomorúbb állapo­­potáról szólott, és azt mondá, hogy a múlt héten csupán Connaughtban a halottnéző Jury jelentése szerint negyven­­kilencz­ ember halt meg éhen. Azután előadta, miért nem sikerült az ifjú Izl­adnak kibékítése a repealtársulattal. O’Brien mindenek előtt azt kívánta, hogy a társulatból kire­kesztett tagok visszahelyeztessenek, és hogy csak azután fog az anyagias erkölcsi erők tana iránt fejtegetésbe bocsátkozni. FRANCZIAORSZÁG. A dec. 1zei J. d. Débats ismét közölt egy czikket Krakó ügyében, bizonyítgatva, hogy Krakó köztársaság eltörlését nem parancsolta szükség. A Presse már néhány nap óta foglalkozik ismét e tárgygyal, azonban ez sem hozott elő semmit, mit már eddig nem mon­dott volna. Dec. 17én megint azt állította, hogy Francziaor­­szág benső megnyugvással tekinti az 1815i szerződések el­törlését, magát általuk többé megkötöttnek nem érezvén. Ellenben a Tuileriák hivatalos irataiban, a Portefeuille ismételt és lehető leghatározottabb állítása szerint, Fran­­cziaország ez érzése nincs kifejezve, hanem az, hogy Fran­­cziaország az 1815i szerződéseket innentől is kötelezőknek tekinti. Andorra, a Pyrenaeák közt fekvő és Spanyol-és Francziaországok uralma alatt álló köztársaság, mellynek kormányzója egy spanyol és egy franczia főbíró, nove­lén új törvénykönyvet hozott magának; a gyilkosságnak ritka bűne egy feneketlennek tartott örvénybe taszítással büntettetik. E kis köztársaság 54 faluból áll 12 ezer lakossal. A J. d. Débats most azt mondja, hogy a franczia bank nem leend kénytelen rendkívüli rendszabályokhoz nyúlni. A Paris erősítményeinek felfegyverzésére szükséges 1000—1200 álgyu és tarac­k már készen van. Strassburgban a régóta szétoszlatott nemzeti őrség reor­­ganizáltatik. Királyi rendeletek által a szegények gyámolítására 1,200,000, községek gyámolitására pedig, szegények fog­lalkoztatása végett 4 millió fr. rendkívüli kölcsön vettetik ki. GÖRÖGORSZÁG. Az Alig. Zg athenei levelezője szerint Kolettis e kép felelt Palmerston lord tegnap közlöttük nyers izenetére: „Sir Edmund Lyons lovag­csat, urnák. Szeren­csém volt, öntől ő britanniai felsége első státustitoknoka ő lordsága egyik sürgönye másolatát hivatalosan átvenni. E közlemény czélja, úgy látszik, olly elvre emlékeztetni a görög király ő felsége kormányát, mellyet tagadni annak soha eszébe nem jutott. Bizonyítja ezt maga a török mini­­sterhez f. hó Ildikán intézett üzenet tartalma. Ha ez üzenet­­ről Palmerston lord eddig még nem értesült volna, kérném önt, küldje meg neki, és jelesen az ide mellékelt másolat alá­húzott pontjára figyelmeztesse a lordságát. Ezek, nem két­lem, azt bizonyítják, hogy a görög király ő felsége kor­mányának soha eszébe nem jutott, akár nemzeti jogot, akár egyesek jogait, mellyek fentartása Görögországot bizonyára 3 sikernek örvend , hogy máris 201 fizető tagot számlál. — Milly részvéttel fogadtatott ez intézet nemcsak belföldiek, ’s kereske­dők között, hanem külföldön is, ’s azok által, kik a kereske­delmi osztályhoz nem tartoznak , világosan tanúsítja azon körül­mény , miszerint az intézetnek 35 ezer pártra menő tőkéjéből 28 ezer nemes adakozások útján gyű­jtetett. Ez intézet czélja lévén a kereskedelmi , ’s boltsegédeket betegségekben ápolással és gyógyszerekkel, és önh­ibájok nélkül szolgálatra alkalmatlanokká válván , mind őket, mind özvegyeiket és kiskorú árváikat nyug­­pénzzel ellátni. Nem lehet méltányló figyelem nélkül hagyni azon érdemet, mellyet az intézet létrehozása körül ernyedetlen buz­galommal működvén különösen Frölich Frigyes, Kanitz Manó és Nádasy István testi nagykereskedők szereztek. — Az intézet sa­ját kórházat építtet a terézvárosi hárs-ulczában. Hivatala a nagy­­hid-ulczában 673­. szám­adik emeleten van.­­ Az igazgató vá­lasztmány az építendő kórház költségeinek fedezésére a pesti redout-termekben jövő jan. 26-án fényes társasági tánczvigalmat fog rendezni. A testvérvárosok tiszteit közönsége a nemes czél tekintetéből e részvétre felkéretik , ’s az igazgató választmány reménye , hogy a minden jót és nemest hő­kebellel felkaroló höl­gyek nem fogják pártolásukat elvonni azon osztálynak jótékony intézetétől, melly a nőegylet üdvös működéseinek előmozdításá­hoz nem csekély áldozattal járult. Jegyek előre kaphatók lesznek Pesten Nádasy és Zograf urak kereskedéseiben a váczi­ utczában , Budán az „Életképek“ szerkesztőségénél.

Next