Budapesti Hiradó, 1847. január-június (517-617. szám)
1847-01-01 / 517. szám
IV arról, hogy oily oppositio, melly összes politikai eljárása következetességét képes egy conservativ aljegyzőnek a köztanácskozhatásbani megakadályoztatásáért, ’s csupa féltett uralkodási viszketegből feláldozni, kiirtassék. Ilyen a bihari opposite! Emlékezünk rá, mint bánt jelen gyűlésen B. Gy-el ? Azon oppositio, melly ekorig a szabadelmüség és jogegyenlőség zászlóját lobogtatá , melly jobbára honoratiorok, deákok és nemnemesek szavazatával szerzett magának a választóságnál többséget, most B. Gy. conservativ aljegyzőtől „nemességet“ praetenciált, ’s megtagadó erővel a szavazatot. A csúfságos indítványt Sz. I. ügyvéd tévé. Ha ezen indítvány az alkotmányos szabadság iránti azon polgári tiszteletből származik, hogy mit az ország törvényei nyíltan meg nem engednek — azzal élni bűn ’s nem szabad — egy , de csak egy szócskát sem teszünk az indítványra ; ’s annyival inkább nem, mert épen nekünk conservativeknek van azon meggyőződésünk , miszerint, ámbár anomál és tökéletlen olly honoratiorok állása, kik megyei hivatalban vannak, alispánok, szolgabirák és esküitek, egy szóval megyei birák lehetnek, ’s még sem szavazhatnak, a tárgynak elintézését mégis a törvényhozás utjáravalónak tartjuk. Azonban, mivel az oppositio ezen indítványa csupán onnan is azért eredeti, hogy egy conservativ aljegyzőt, ki elég bátor, az ellenzék legnagyobb embereivel is alkotmányos elvek dolgában szembe szállni - minden, a nyilvános tanácskozásban lehető hatástól megfoszthasson , nem hagyhatjuk szigorú megrovás nélkül annak keletkezését. Mi conservativek nyertünk ezen indítvány elfogadása által, de az opposilio-párt hírének rongyálló foszlányait áldozta fel. B. Gy. aljegyző ezután is fog szólni, neki pedig, tudjuk, több nem kell. ’S azt, úgy véljük, talán csak nem fogja megtiltani az a bihari ellenzék, hogy egy megyei tisztviselő szólhasson a közgyűlésen. Egyébiránt ki tudja. Nincs olly könnyelmű oppositio az egész országban, mint a biharmegyei. Ma igy, holnap amúgy változtatja ’s kótyavetyézi szabadelvüségét, mint nemtelen önérdekei kívánják , mit ugyan felejthetlenül is szemére hánytak az e. a. ügyvéd és tb. R. J. az ellenzéknek. Menjünk tovább. Tehát uraim, lehet conservativ pártot alkotni, nagyon is lehet, kivált illy oppositio mellett, mellynek hajdan legnagyobb hősei csúsznak-másznak a conservativek előtt, mellynek nincs határozott elve — kedves énjén kívül. Valóban alkotnunk kell conservativ pártot, vagy pedig beleegyeznünk, hogy családról családra, nemzedékről nemzedékre terjedjenek az illy oppositionak átkos és vallástalan elvei, a mi tudtunkkal. (Folytatjuk.), SÁROSBÓL. Főispáni elnöklet alatt f. évi dec. 1ökén tartott évnegyedes közgyűlésünk izgató körlevelek, magasztos sérelmi indítványok és pattogó elvpalinédiák híjával, megyénk belállapota, leginkább pedig a ránk mindinkább nehezülő közönség feletti tanácskozásokat idézett elő. Kedves első alispánunk beváltá minap adott szavát, és a megye állapotáról kimerítő jelentést ten , mellynek remek szerkezete és éles belátási gyakorlati alkalmazása az erélyes hivatalnokban helyzett reményeink valósultáról újabb bizonyságot nyújt. Bővebben erről közelebb. A jelentés felolvasása közben indítvány létetett a törvényszéki táblabírák ezentúli választatásáról, de a nevezetes többség nem akarván új elvsurlódásokra alkalmat szolgáltatni, a régi törvényes szokáshoz ragaszkodott, miszerint az illető elnöktől függ a tábla— bírák törvényszékre! kijelölése. És mivel vannak megyénkben lelkes egyének , kik az adózó nép iránti kíméletből ingyen bíráskodnak, ezek lajstroma — mit hálásan elismerünk — megint néhánynyal szaporodott. — Felüdült nádorunk e cs. kir. herczegségének félszázados érdemei tekintetéből az élet urának szent zsámolyánál hittük bemutatandónak szivbeli hálánkat, ’s ezért egyhangúlag elhatárzók ezen nemzeti kötelesség megülését. Másnap járásbeli sz.bíráink természeti jelentéseik adtak alkalmat a közönség iránti bővebb vitákra. Ugyanis kitetszvén jelentéseikből, hogy a múlt közgyűlés által a szegény adózó nép felsegélésére szabad-ajánlásképen, országgyűlési kulcs szerint 15 ezer főból csak csekély pénzösszeg került be, az ellenzék bajnokai elvkérdéssé akarák változtatni e segedelmezést, és kötelező erővel megravatását a nemességnek sürgették már azon tekintetből is, mert máskint sikert nem várhatunk. Azonban terjedelmesebb viták után győzött azon rész, melly az 1537-ik évi 21 d. t.czikk világos szavaira hivatkozva, a nemeseknek rovatásában az egyhangú akaratot, vagy inkább beleegyezést igénylé, ’s hogy ez voltaképen megtudassék, a kir. és rrk kívánatot, mindig loyalis készséggel fogadó lelkes főispánunk dec. 17-ére törvényes díj alatt (marcalis) gyűlést tűzött ki a nemesség segedelméről határozandót, minek napja bekövetkezvén, nem hittük azt ünnepélyesebben megülendőnek, mint ha áldott nádorunk felüdülése miatt előbb is a mindenség urának imáinkat bemutatnék. Ezen mindenrendű hatóságok a katonai rend közbenjöttével teljesített kötelesség után , elnök főispán indítványa, miszerint tekintve az 1537dik évi 21 d. t. czikk rendeletét a nagy ínség miatt szükséges segedelmezést egyhangúlag határoznék meg, közfelkiáltással elfogadtatott. Voltak ugyan két nagyobb birtokos urak , gr. K. J. és Sz. J. kik a nemesség bármi megrovatása elleni ellenmondásukat nyilvániták , azonban már ama készség is, mellyel jobbágyaik ellátásáról kezeskedtek , de ismeretes jellemök is reményt ad , hogy a közsegedelemre ők is kezet nyújtani nem vonakodandnak. Ezen így csaknem egyhangúlag megajánlott 15 ezer pst ’s hová fordítása iránt majd csak a jövő gyűlés vagy inkább az addig kifejlendő körülmények határozandnak , amiket éber figyelemmel kisérend az e végett kinevezett állandó inségi választmány. — Rend. lev. ZÁGRÁB. A véleményszabadság ügye a liberális és ellenzéki Zágrábmegyében milly lábon áll, azt a zágrábi német újság megyegyülésről szóló következő rajzából megérthetni: ..A többi praeferentialis tárgyak után a zágrábi újságra tértek át azrdek; eszébe juthatott volna egy vagy más szónoknak, midőn vére már előbb heves szívkiömlések után kissé lecsilapult, hogy e lap, szokás szerint, a jelen tárgyalásokat is nyilvánitandja, mi némellyeknek tán nem lenne ingökre; és ez aggodalmat több tag vaskos gyalázásokban a szerkesztőség ’s tudósitói irányában csakugyan ki is fejezte, hogy e mellett az ököljognak illető érvényessége ismét megszereztetett ’s kézzelfogható fenyegetések sem hiányoztak , az magától értetik; sőt egy tag a vrdek közöl anynyira ment, miszerint kijelenté, hogy azon esetben, ha az újságban még egyszer megtámadtatnék, a szerkesztőt saját labában fogná agyonlőni; más szónokok is buzgakodtak az alkalmatlan újságírónak hasonló sorsra örvendetes kilátást nyitni. Több indítvány történt egymásután e lapok szerkesztőjének rettegtetésére, és hogy a rájok nézve alkalmatlan tudósitásoktól szabaduljanak. Némellyek úgy vélekedtek , fogalmazza megyei jegyző a tudósításokat, ’s közlés végett adja át a szerkesztőségnek, azon kikötéssel azonban, hogy ahoz saját észrevételeit ne csatolhassa. Mások kívánták, hogy a vrdeknek nemtetsző észrevételek írója a sedria előtt felelőségre vonassák. Sokan a szerkesztőt a megyei táblabirák sorából akarák kitörültetni. Sőt voltak, mint említők, olly szónokok is, kik nyilvániták, hogy ököllel vesznek magoknak elégtételt, ’s gúnyolva tevék hozzá: „az illető panaszkodhatik aztán a megyénél ’s keresheti jogát.“ Többen oda nyilatkoztak , hassék valamennyi magyar megyéhez körlevél , miszerint a zágrábi újság csupa igaztalanságokat foglal magában’s azért annak semmi hitet ne adassák*). Csupán egy szónok figyelmezteté a vrdeket, hányszor bocsátott ki a zágrábi újság szerkesztősége felszólítást és nyilatkozott késznek az általa közlött tudósítások hiteles cáfolatát vagy helyreigazítását is lapjaiba fölvenni; a vrdek tehát ahelyett, hogy gyalázások és fenyegetésekre bocsátkoznak, ha az újság valami helytelenséget közöl, mutassák ki inkább azt, és igazítsák helyre; de e szavak mint a pusztában kiáltozóé elhangzottak. Végre elnöklő alispán a gyűlöletes vitatkozást azon észrevétellel rekeszte be, hogy a zágrábi újság szerkesztősége ellen eddig elé tett lépések sikeretlenek maradtak , ’s ennélfogva az ezután teendők is hihetőleg eredménytelenek leendőek. Ezzel a gyűlés berekesztetett.“ JELENTÉS a kir. magyar térnészettudományi társulat névkönyve és naptáráról. A kir. magyar ternészettudományi társulat névkönyve és naptára, bár közbejött akadályok miatt kissé késedelmezve, január első napjaiban ki fog kerülni a sajtó alól, szerkesztve Ilonte-Degoi Albert Ferercz segédcsillagász és alálírt által. A társulat e naptár közrebocsátása által a műveltebb és tudományos, kivált pedig a csillag-, természet- és lebtant (meteorológia) kedvelő közönség kivonatainak kielégítését tűzte ki magának feladatul. Ennélfogva a naptár szerkesztője Albert Ferencz úr, a naptárban minden hónapnak négy lapot szentelt, a kér elsők egy tökéletes rom. katholikus, protestáns, görög, zsidó és török naptárt, ’s a természettudományi nevezetességek krónikáját, — a harmadikon a nap és hold járását, a negyediken végre a bujdosók jelesebb tüneményeit pontosan kiszámítva adván elő. A jövő évi oct. 9kén föltűnendő nevezetes gyűrűalaku napfogyatkozás kezdetét, nagyságát, atakát és végét, nemcsak a magyar-, erdély-, horvátés tótországi királyi városokra, hanem más nagyobb és nevezetesebb mezővárosokra és helységekre is kiszámitá. Továbbá a budai csillagdában 1815ben tett légkörtüneményi vizsgálatok eredményeit szabatosan összeállító, ’s kifejtegető rövletlen azt is, mikint kellessék a légsuly- (barometer) hév- (thermometer) nedvhideg (psychrometer) esömérével (embrometer) czélravezető vizsgálatokat tenni, a szél irányát és erejét ’stb. meghatározni. Végül több rendbeli tudományos mindennapi használatú táblázatokkal érdekesíté e naptárt, minél fogva hiszszük, hogy az kitűzött feladatának lehetőleg meg fog felelni. — A társulat névkönyve mellett az alapszabályok, a társulat 1916/ évi működései , a gyűjtemények és könyvtár gyarapodva , a pénztár állapoja adatunk elő, ’s a társulat múlt évben elhunyt tagjainak (Gömöry Károly, Marino Alajos és Vajda Péter) vázlatos életrajzai. Kik ezen naptárból nagyobb számú példányokat óhajtanak, azok arra figyelmeztetnek, hogy megrendeléseiket alól—írtnál minél előbb tudassák. Költ Pesten dec. 22-én 1846. Dr. Török József, mint a kir természettudományi társulat titoknoka. (Lakása szénapiacz 84 sz. a.) A PESTI KERESKEDELMI NYUGDÍJ- ÉS BETEGÁPOLÓ INTÉZET, melly noha csak ez évben nyittatott meg, olly fényes .) E nézet kifejeztetett, mielőtt még tudni lehet, mit fog a lap a folyvást tartó gyűlésről mondani ! Az egyetlen tény, mire azon állítást építek , hogy t. i. lapunk merő igaztalanságokat közöl, az, hogy a 95. számbani megyei tudósítás lld.sorában ez áll: „az illető szolgabiró jelenté , hogy a kraljeviczei parasztázitó a sedria eibe idéztetvén , ott megjelenni vonakodott de az illető szolgabiró ezt nem jelenthető , miután a parasztok által pusztított erdő (de igen magok a parasztok) nem az ő járásába tartoznak. De mi a jelentő szolgabirót azért tartottuk ,illetőnek, mivel a sedria által kötelességévé tétetett amaz eseményeket megvizsgálni. Ez tehát a corpus delicti, miért szemünkre hányatik , hogy lapunk merő igaztalanságokat közöl! Minden lap szerencsésnek tartaná magát, ha rá több é s nagyobb tévedéseket nem foghatnának ! — Egy más , említésre szinte alig méltó körülmény, miért bennünket igaztalanságról vádolnak , ez valahogy egyik megyei tudósításunkban állott, mikép eddigelé nem volt tudva , Preh G. az utolsó tisztujitás óta milly pártelveknek hódol. Ha mi (és velünk valóban mások is) e fontos eset iránt egész a mostani tisztujitásig kétségben valánk , úgy jelenleg többé már nem vagyunk, ’s örömest kinyilatkoztatjuk, hogy Preh G. legújabban magát híven a horvát-magyar párthoz tartozónak mutatta. Ezzel, úgy hiszszük, megfeleltünk a hozzánk intézhető minden követeléseknek. — A zágor. uj s. szerk. KÜLFÖLD. NAGYBRITANNIA. A tunisi bej részére London egyik vendégfogadójában a kormány nagy előkészületeket tétetett volt, ámbár közvetlenül nem bízta meg, mint a franczia lapok állították, hanem, midőn Parisban Normanby lordnál eziránt kérdést tett, azt felelteté neki, hogy igen szívesen fogják látni, ha azt nem kívánja , hogy független fejedelemnek tekintsék, mint Parisban, mert Angliának a fényes portával levő barátságos viszonyai ezt meg nem engedik. A Times szerint a kormány a katonaság szolgálatidejét (15—17 évről) 10 évre szándékozik leszállitni. Az elbocsátott katonák olly szolgálatokra fognak használtatni, mint most a chalsea-invalidok. Ugyane lapban egy levél közöltetik a mosquitoi partról, mellyben azon ünnepély halik le, mellyel Mosquitiának az angolok által trónra ültetett királya György sept.lyén Blunfieldsben, a darázsország fővárosában, egy tanácsost beigtatott. Az úgynevezett király egész komolysággal tartotta trónbeszédét összehívott udvara és az angol ügynökök előtt, és az ország igazgatását hat angol tanácsosra ruházta. A kis villongás, melly St. Móricz szigetén magát az angol kormányzó és az ottani franczia consul, Barbet ur közt adta elő, azáltal intéztetett el, hogy Barbet a Sandwich szigetekre tétetett át. Minthogy pedig Palmerston lord az exequatur visszavételével fenyegetőzött, ez a franczia ellenzéknek Guizot úr ellen új fegyvert nyújt. A dublini repeültársulat dec. 44-ei heti gyűlésében O’Connell mindenek előtt Izland napról napra szomorúbb állapopotáról szólott, és azt mondá, hogy a múlt héten csupán Connaughtban a halottnéző Jury jelentése szerint negyvenkilencz ember halt meg éhen. Azután előadta, miért nem sikerült az ifjú Izladnak kibékítése a repealtársulattal. O’Brien mindenek előtt azt kívánta, hogy a társulatból kirekesztett tagok visszahelyeztessenek, és hogy csak azután fog az anyagias erkölcsi erők tana iránt fejtegetésbe bocsátkozni. FRANCZIAORSZÁG. A dec. 1zei J. d. Débats ismét közölt egy czikket Krakó ügyében, bizonyítgatva, hogy Krakó köztársaság eltörlését nem parancsolta szükség. A Presse már néhány nap óta foglalkozik ismét e tárgygyal, azonban ez sem hozott elő semmit, mit már eddig nem mondott volna. Dec. 17én megint azt állította, hogy Francziaország benső megnyugvással tekinti az 1815i szerződések eltörlését, magát általuk többé megkötöttnek nem érezvén. Ellenben a Tuileriák hivatalos irataiban, a Portefeuille ismételt és lehető leghatározottabb állítása szerint, Francziaország ez érzése nincs kifejezve, hanem az, hogy Francziaország az 1815i szerződéseket innentől is kötelezőknek tekinti. Andorra, a Pyrenaeák közt fekvő és Spanyol-és Francziaországok uralma alatt álló köztársaság, mellynek kormányzója egy spanyol és egy franczia főbíró, novelén új törvénykönyvet hozott magának; a gyilkosságnak ritka bűne egy feneketlennek tartott örvénybe taszítással büntettetik. E kis köztársaság 54 faluból áll 12 ezer lakossal. A J. d. Débats most azt mondja, hogy a franczia bank nem leend kénytelen rendkívüli rendszabályokhoz nyúlni. A Paris erősítményeinek felfegyverzésére szükséges 1000—1200 álgyu és tarack már készen van. Strassburgban a régóta szétoszlatott nemzeti őrség reorganizáltatik. Királyi rendeletek által a szegények gyámolítására 1,200,000, községek gyámolitására pedig, szegények foglalkoztatása végett 4 millió fr. rendkívüli kölcsön vettetik ki. GÖRÖGORSZÁG. Az Alig. Zg athenei levelezője szerint Kolettis e kép felelt Palmerston lord tegnap közlöttük nyers izenetére: „Sir Edmund Lyons lovagcsat, urnák. Szerencsém volt, öntől ő britanniai felsége első státustitoknoka ő lordsága egyik sürgönye másolatát hivatalosan átvenni. E közlemény czélja, úgy látszik, olly elvre emlékeztetni a görög király ő felsége kormányát, mellyet tagadni annak soha eszébe nem jutott. Bizonyítja ezt maga a török ministerhez f. hó Ildikán intézett üzenet tartalma. Ha ez üzenetről Palmerston lord eddig még nem értesült volna, kérném önt, küldje meg neki, és jelesen az ide mellékelt másolat aláhúzott pontjára figyelmeztesse a lordságát. Ezek, nem kétlem, azt bizonyítják, hogy a görög király ő felsége kormányának soha eszébe nem jutott, akár nemzeti jogot, akár egyesek jogait, mellyek fentartása Görögországot bizonyára 3 sikernek örvend , hogy máris 201 fizető tagot számlál. — Milly részvéttel fogadtatott ez intézet nemcsak belföldiek, ’s kereskedők között, hanem külföldön is, ’s azok által, kik a kereskedelmi osztályhoz nem tartoznak , világosan tanúsítja azon körülmény , miszerint az intézetnek 35 ezer pártra menő tőkéjéből 28 ezer nemes adakozások útján gyűjtetett. Ez intézet czélja lévén a kereskedelmi , ’s boltsegédeket betegségekben ápolással és gyógyszerekkel, és önhibájok nélkül szolgálatra alkalmatlanokká válván , mind őket, mind özvegyeiket és kiskorú árváikat nyugpénzzel ellátni. Nem lehet méltányló figyelem nélkül hagyni azon érdemet, mellyet az intézet létrehozása körül ernyedetlen buzgalommal működvén különösen Frölich Frigyes, Kanitz Manó és Nádasy István testi nagykereskedők szereztek. — Az intézet saját kórházat építtet a terézvárosi hárs-ulczában. Hivatala a nagyhid-ulczában 673. számadik emeleten van. Az igazgató választmány az építendő kórház költségeinek fedezésére a pesti redout-termekben jövő jan. 26-án fényes társasági tánczvigalmat fog rendezni. A testvérvárosok tiszteit közönsége a nemes czél tekintetéből e részvétre felkéretik , ’s az igazgató választmány reménye , hogy a minden jót és nemest hőkebellel felkaroló hölgyek nem fogják pártolásukat elvonni azon osztálynak jótékony intézetétől, melly a nőegylet üdvös működéseinek előmozdításához nem csekély áldozattal járult. Jegyek előre kaphatók lesznek Pesten Nádasy és Zograf urak kereskedéseiben a váczi utczában , Budán az „Életképek“ szerkesztőségénél.