Budapesti Hiradó, 1847. január-június (517-617. szám)

1847-04-02 / 569. szám

minden részletben egy iránt mélyen ismerő elnöklete alatt végeztetett és végeztethetett! valóban lehet, igenis lehet, csak ti ott a baloldalon akarjátok, mindjárt lehet elnöklete alatt legsikeresebben tanácskozni. Ámde ti nem akarátok, ti nem engedétek! Most is mit tartozott az a tömérdek dolog higgadt és szerencsés megoldásához, hogy T. D. egyik leg­ártatlanabb és nálatok is teljes viszhangra talált mondását az administratornak, botrányosan el akará ferdíteni ? Illett-e commissionális helyzetünkhöz azon minden műveit társaság­ból rég kidobott beszédmodor, mellyel gr. H. S., Cs. S., ’s A.J. a főisp helyettes személyét minden ok nélkül ismétel­ve megrohanták? Nincs időnk ’s kedvünk ezekre érdemi­leg most felelgetni, ’s csak annyit mondunk T. D.-nek,hogy a „rendbontó gőg“ és „kormányi kegyelem“ közt egy utólér­­hetlen különbség van; de az idő, melly Isten után senkinek sem marad adós, a tisztelt urat is ki fogja fizetni egykor ! Gr. H. S. urat kérjük, igen szépen kérjük, méltóztassék ez­után olly kereszténytelenül nem nyilatkozni közgyűlésben és sehol emberi társaságban, mert kritikán alulivá teszi magát a politikában, — ’s mi a nemes grófot csekélységünk vidám érzetében ignorálni fogjuk. Bizony szivére vehette volna a B. párt már csak körülményeink szerencsétlen voltánál fogva is azon aranyigazságokat,mellyekre P.L.első alispán a keserű személyeskedés közepett gondos hazafisággal emlékezteté, ha nem volna valami távol czéljaiban azon félelmetes törekvésből, mellyet B. Gy. Sz. Imre szavaira válaszolólag felejthetlen ta­nulsággal kimagyarázott. Sz. I. ugyanis bevett szokása sze­rint neki esvén a „Budapesti Hiradó“-nak, egyszersmind gúnyosan mondogató, „hogy a jobb oldalon olly conservati­­veket is lát, kiknek nincs mit conserválniok.“ Erre tehát B. Gy. következőleg fejezte ki magát: „Én abban semmi gúnyo­­lásra méltót nem találok, hogy olly conservativek is vannak, kiknek nincs mit conserválniok, sőt ebben inkább a legne­mesebb önfeláldozás és jóakarat erényét sej­em; mivel, ha már magoknak nincs mit conserválhassanak, legalább mint becsületes emberek azon törekszenek, hogy a másoké con­­serváltathassék. ’S ezen eljárás, úgy hiszem, mind a hazára mind az emberi társaságra teljesen megnyugtató Bellát azon egész sereg ellenzéki hősök,kiknek Sz. J. úrral együtt pláne semmijük sincs, miért ellenzékiek a baloldalon? Azért n.­ur! hogy a másoké forradalmilag elraboltassék ? Ezeknek aztán politikája mind a hazára , mind az emberi társaságra egyiránt gyászos és veszedelmes lehetne.“ Szónok ez elő­adására csak a semmivel bírók tábora zendült fel; ellenben a világtörténetet ismerők és valamivel birók zajos tetszéssel fogadák az érzékeny megkülönböztetést. Mi soha sem hal­lottuk , hogy egy J. I., I. M., M. K. az emberi sorsok megtá­madásában kerestek volna argumentumot a haladás és jog­­egyenlőség észszerű bebizonyítására a baloldalon. Ők átlát­ják valamint m., hogy olly argumentummal és olly szellemben, millyennel T. D. és Sz. Imre szokták — haladást pártolni annyit tesz, mint a szabadság után sóvárgó népnek „az élet kenyerében“ adni be a „halált.“ — Jövő rendes közgyűlé­sünk határnapjául jun­glike tűzetett ki; végre, hogy el ne felejtsem , k. b. Andrássy József ur „bucsuh­atára B—y L. ellenzéki tag hálalevelet indítványozott, rend. lev. Vegyes közlemények. Hivatalos tanodai látogatás Pesten. Nem hiszem, hogy nem örvendett volna minden a nevelést és szigorú rendet szivén viselő magyar, olvasván tavaly szinte e lapok hasábjain ő méltóságának Fogarassy Mihály válasz­tott püspöknek a budai tanulmányi kerület kir. főigazgatójává lett legfelsőbb helyröli kegyelmes kineveztetését. Ezen hiányt rég pótoltatni kívánta a tanügy, de valamint mindent, úgy ezt is csak az idő, ’s fenséges királyunk atyai intézkedése érlelhető meg. — Hogy a budai tankerületnek szüksége volt egy illy vallást, tudományt és nemzetiséget hőn karoló ’s ápoló főigazgatóra , azt bebizonyitandja azon gazdag siker, mellyel ő méltóságának a nevelés szent ügyét elömozdítni törekvő buzgalma ,’s fáradhatlan működése szülend. — Hogy pedig e legszebb reményünk valósuland, az kétségentúli, mert rendkívüli hévvel ragaszkodik a körébe tartozó nevelési ’s tanítási ügyhez. Ezt látni ’s tapasztalni szerencséjük volt a pesti kir. főelemi osztályok tanárainak, midőn múlt hó 26. és 27k én a nemes Pestváros részéről kiküldött t. Vojdisek József tanácsnok ’s iskolaigazgató ur kíséret­ében osztályon­­kint tévé hivatalos látogatását, melly alkalommal nemcsak az általa felhívott tanítványok feleleteit, hanem még a ren­des tanítók előadásait is legnagyobb figyelemmel kíséré. A megtörtént vizsgálat után a főelemi tanodák ügy- és rende iránt gyűlést tartatni kívánt, melly csakugyan e méltóságá­nak elnöklete alatt 28kán mégis tartatott. A határzatok föl­­terjesztetendnek a nagy helytartó-tanácshoz , azért tehát az eredményről majd máskor szólandunk.— Végre a gyűlést befejező ő méltósága amaz örvendetes nyilatkozattal, hogy legnagyobb örömére a legkitűnőbb rendet és tanítási buzgal­mat tapasztalta a főelemi tanodák minden osztályában,­­s azért nem is kívánt azoknak öt rendes tanáraitól egyebet, minthogy ezután is olly hazafias szívvel és ernyedetlen buz­galommal kisérjék a nevelés és tanítás ügyét, mint miilyent eddig tanúsítottak. — Nincs egyéb hátra, mint szivünk leg­tisztább érzelmét követve e méltóságának hosszú évsort, ’s állandó egészséget kívánni, hogy igy a legüdvösb hatással működhessék több éven át a méltóság azon fénypolczán, mellyen őt most tisztelni szerencsénk van.— Hartmann L. ZÁGRÁBBÓL. Olvasóink a múlt évi megyei tudósítások­ból emlékezni fognak még azon kihágásokra, mellyeket a káptalannak Kraljevec és Sesvete birtokain a parasztok egy urasági erdő pusztítása által elkövettek. E kihágások vid­eója Goles vagy Savicska nevű kalandor, eddig büntetlenül űzte gazságait; a szegény elámított parasztoktól mint ügyvédök fizetteté magát, ’s őket a földesuraság ellen mindig tüzeseb­ben bujtogatá. Amint végre karhatalom rendeltetett ellene, a föld népe őt mint vélt szószólóját védelmezé ’s a karhatalmat visszaverte. Az utolsó közgyűlésből ismét egy erős katonai karhatalom küldetett Sesvetére, mellynek közeledtével azon­ban a bujtogató elillant, miután a parasztoknak előterjesztő, hogy Bécsbe utazik ügyöket védelmezendő’s elnyomóikat be­­vádolandó, melly alkalommal magának védenczei állam tetemes útiköltséget adatott; helyette tehát néhány más kolompos fogatott el a katonai karhatalom által ’s mult ha­­dikán ide hozattak. A szegény felizgatott jobbágyoknak kell most már az ámító kalandor helyett lakolniok ’s hihetőleg a lett kárt is, valamint izgatójoknak olly sokáig elhalasztott befo­­gatása által szaporodott költségeket is egyedül viselniük. — Azonban ezt is utolérte a büntető nemes is; Zagorjában ugyanis egy varasdmegyei szolgabiró elfogta őt ’s e napok­ban ide kisérteté. — A bírák emberszeretet­étől függ már most, mennyiben fogják az elámított jobbágyokat vakmerő bujtogatójok önző izgatásai eredményeiért lakoltatni. Goles, Savicska, a mint t. i. e bujtogatót nevezik, a törvényszék által már kihallgattatott, ’s bizalmas körökben mindenféle dolgokról suttognak , mellyek , ha alaposak, a legnagyobb elővigyázatra intenek. (Agr. Z—g.) A hazai ter­mények ára legközelebb múlt pesti J­ó­­zsefvásárunkon következő volt ezüstpénzben: ánizs mázs. 13—17 ft; aranygrété zöld 10-11 ft; baraczk-magé 20 ft; bor, tokaji­ aszú átalagja 40 —150 ft; ménesi aszú akója 20—100 ft, budai veres­óé 4—12 ft, újé 4—8 ft, fejér óé 4—8 ft; újé 4—4 ft 24 kr, kőbányai óé 4 ft 30 kr — 10 ft, újé 4 ft 36 kr—5 ft 12 kr; hegyi fejér és veres­óé 5 ft 30 kr—16 ft, újé 5—8 ft, sikföldi fejér és veresé 3 ft 12 kr—4 ft; borkő fejér (­term.) mázs. 14—16 ft, veresé 12 ft 30 kr—14 ft, bőr, ökörbőr párja 18—25 ft, tehéné 12—15 ft, lóé 4—5 ft 48 kr, kosé 2-3 ft 48 kr, szar­vasé 6—20 ft, őzé 1 — 2 ft, borjúbőré 1 ft kr—4 ft 24 kr, juhbőré 1 ft 15 kr—3 ft 30 kr, báránybőré 36 kr—1 ft 30 kr, gödölyéé 36 kr—2 ft, borzé 2—3 ft, rókáé 3 ft—3 ft 36 kr, farkasé 3—4 ft, nemes nyesté 5 ft 36 kr—6 ft 24 kr, könyeslé 5 ft 12 kr —5 ft 36 kr, vadmacskáé 2 ft 24 kr— 2 ft 48 kr, fekete macskáé 48 kr—1 ft 12 kr, nyúlbőr szára 14—15 ft; dárdany: rozsnyai mázs. 14—15 ft 30 kr, liptóié 12 ft 30 kr, fémes dárdanyé 28—28 ft 30 kr; dohány: kerti és hegyié 6—12 ft, tszai első­rendűé 16—18 ft, másod­rendűé 10 — 12 ft, debrői első­ rendűé 16—20 ft, másod­rendűé 10—12 ft, harmad­rendűé 7—9 ft, debreczeni lső rendűé 20—22 ft, 2ad rendűé 12—14 ft, 3ad rendűé 9— 11 ft, pécsi lső rendűé 10—12 ft, 2ad rendűé 8—9 ft, szegedi lső rendűé 14—16 ft, 2ad rendűé 10—12 ft, 3ad rendűé 7—9 ft, tekercsé 3—3 ft 30 kr; kömény: édes m. 7—10 ft, konyhaköményé 8 ft 30 kr—9 ft 30 kr; enyv : finom asztalosé 16—17 ft, középszerűé 15 ft; fadgyué: ol­­vasztatlan 16 16 ft 48 kr, olvasztotté 21—23 ft, bánságié 20—22 ft, erdélyié 22—23 ft, oláh transié 19—20 ft; ga­bona : bánsági tisztabuza pozs.­m. 4 ft 54 kr—5 ft 4 kr, első fajú tiszta búzáé 4 ft 24 kr— 4 ft 50 kr, kétszeresé 4—4 ft 16 kr, rozsé 3 ft 36 kr—3 ft 52 kr, árpáé 2 ft 40 kr—3 ft, zabé 1 ft 30 kr—1 ft 32 kr, kukoriczáé 2 ft 56 kr—3 ft 20 kr; gubacs­­ó­­lső rendű köble (120 font) 6—7 ft, 2ad rendűé 4 ft 30 kr—5 ft 30 kr, 3od rendűé 4 ft, al­­só ren­dűé 6 ft 30 kr—7 ft 15 kr, 2ad rendűé 5 ft 30 kr—6 ft 15 kr, 3ad rendűé 4— 5 ft; gyapjú: egynyire a finom mázs. 85— 108ft, középszerűé 60—76ft, közönségesé 40 — 54ft, két­­nyiretü téli finomé 58 - 62 ft, középszerűé 44—52 ft, közön­ségesé 36—42 ft , kétnyiretü nyári finomé 55—62 ft, közép­szerűé 48—53 ft, közönségesé 36—45 ft, bárány­gyapjúé 56—90 ft, bőrről nyitotté 45—80 ft, timárgyapjué 35 - 52­­, erdélyi zigaráé 43 ft 30 kr—44 ft, bánsági kézzel mosotté 33—35 ft, kézzel mosott magyar fürtösé 27—30 ft, úszta­totté 26—28 ft, feketéé 21—23 ft, szücsgyapjué 24—26 ft; gyökér: al­ana mázsé 7—8 ft, ennuláé 4—5 ft; halzsiré 8 ft; hamuzsi: magyar fejéré 9 ft 30 kr—11 ft, kékesé 8 ft 40 kr—9 ft 15 kr, kék közönségesé 8—8 ft 30 kr; kender: apatini gerebenezelté 18—40 ft, nem gerebenezelté 9—11 ft 30 kr ; mag: luezernáé 16—22 ft 30 ft, stájer lóheré 14 —48 ft, lenmag 1 pozs.­m. 3 ft 30 kr—3 ft 36 kr, repeze vad 2 ft 24 kr - 2 ft 30 kr , vetett nyárié 3 ft 15 kr—3 ft 36 kr, télié 3 ft 30 kr—3 ft 40 kr, kendermagé 1 ft 36 kr; méz: bánsági fejér tiszt. mázs. 12—15 ft, sárga 12—13 ft, barna 9—11 ft, sonkolyos 12—13 ft, rozsnyai 13-14 ft; olajé: vadrepc­eolajé 14 ft 30 kr—15 ft, vetett magié 15 ft 30 kr—16 ft 15 kr, finomitotté 16 ft 30 kr—17 ft 15 kr, lenolajé 22 ft 30 kr—23 ft, mákolajé 26—28 ft; pálinka: seprű- és törköly­pálinka akója 11 ft 30 kr—14 ft, bánáti szilvapálinkáé 10 ft 30 kr—14 ft, szerémié 14—16 ft, boriéi 30’: 23—33 ft, boriéi 35’: 34—35 ft; paprika mázs. 10—12 ft; rongyé: finom 6—6 ft 24 kr, középsze­rűé 3 ft— 3 ft 36 kr, közönségesé 2—2 ft 12 kr; szalon­náé 20—24 ft; szappané: szegedi mázs. 16—17 ft, kö­zönséges feketeé 14 ft 30 kr—15 ft 36 kr; szarv: szarvas­szarv mázs. 30—36 ft, ökörszarv száza 21—26 ft, bivaly­szarvé 14—22 ft, tehéné 8 11 ft; marhaköröm száza 36 — 48 kr, szarvhegy száza 2­ 10 ft 30 kr; sziksó: finom mázs. 9 ft 30 kr—10 ft 30 kr, közönségesé 8 ft 30 kr; asszu szilváé 9 ft 30 kr—10 ft 40 kr; szömörcze sárga mázs. 3 ft 30 kr—4 ft; szőr : lószőr kifőzött és fonott mázs. 46—50 ft, nyers hosszúé 54—62 ft, rövidé 30—34 ft; timsóc fejér 7 ft; toll­­ágyi fosztatlané 16—68 ft, foszlotté 24-50 ft, pehelyé 90 120 ft; k­ótoll száza 30 kr — 1 ft 6 kr; viasz: sárga rozsnyai mázs. 82—86 f­t, bánsági 81 ft 30 kr-84 ft; zsír: dizsnózsiré 22—26 ft. — Pest mart. 18án 1847. A polgári szab. keresk. testület részéről Aig­ner Ferencz első- és Barabás Antal másodelnök. POLFOM). NAGYBRITANNIA. A londoni mart. 20ai lapok az orosz kormány és a franczia bank üzletével foglalkoznak. Mart. 19én a londoni börze is egészen ezzel volt elfoglalva. Itt eleinte az eseményt csak kedvező oldaláról tekinték, t­i., hogy a kölcsön, mellyet az angol bank, a franczia banknak nemrég adott, immost vissza fog fizettetni, ’s ezáltal az an­gol pénzállapot is könnyebbséget nyerend, ’s igy történt, hogy a pénzkeret rögtön 1 percenttel rúgott fel, csakhamar azonban az árnyékoldalra is figyelmessé lettek , t. i., hogy Oroszországnak ezáltal forrásai megapadván, kevesebb angol árut fog vásárolni, továbbá, hogy a franczia ministérium az üzletnek a pénzkeretre tanúsított jótékony hatásánál fogva új kölcsön felvételére ösztönöztethetik, végre, hogy az egész­nek politikai indokok szolgálhatnak alapul. E tekintetben azt beszélték egymásnak , hogy Oroszországnak felesleges köz­pénze nem lehet, minthogy még csak nem régen akart köl­csönt fölvenni országos építkezéseire , hogy az üzlet Orosz­országra nézve hasznos nem lehet, szinto oly kevéssé, mint emberszerető cselekvény, vagy alkalom-megragadás, kész­pénzét befektetni, mellyet Oroszország adósságainak fizeté­seire jobban fordíthatna, tehát világos, hogy politikai okok­nak kell lappangni. Ezen elmélkedések a pénzkeretet mart. 19én ismét lenyomták. A mart. 20ai Times is azt mondja, hogy a fenebbi alku politikai okokból idéztethetett csak elő, mert az ajánlatot maga a császár tette, a külügyi ministerium útján. A végczél, úgy­mond, nem lehet egyéb, mint szövetséget idézni elő Orosz- és Francziaország közt, mi mellett igaz, hogy ez utóbbi a júliusi forradalomból eredt politikát, a régi rend­szer eszméinek lesz kénytelen feláldozni. Anglia, melly az orosz szövetséget Francziaország ellen az újabb korban mindig visszautasította, nyugodtan várhatja el, mit fognak e szövetséghez a franczia nemzet és kamarái mondani, és Európa két legerősebb hatalmasságának e szövetkezése el­len az egész világ résen leend FRANCZIAORSZÁG, Paris, mart. 21. A drágaság sok­kal nagyobb mint váratott; a vélemény az volt, hogy a ter­més legfelebb egy tizedrészszel szolgáltatott kevesebb gabo­nát,és hogy a kenyér ára vagy 50 pettel fog emelkedni; még most sincs ugyan bebizonyítva, hogy a termés fogyatkozása kisebb volt, de az árak az egész országban megkettősödtek. Eddig körülbelül 16 napra való gabona hozatott be , ’s még ugyanannyi váratik. Sokan azt hiszik , hogy a drágaság már elérte tetőpontját, hogy a­zárakban elegendő gabona van, tulajdonosai , mihelyt a jég eltisztulása uj behozatalt en­­gedend, azt eladni lesznek kénytelenek , ’s hogy a mester­séges áraknak csökkennök kell. Meglehet, ’s ideje is már, mert a városok és egyesek kimerítik magokat a kenyérosz­togatásban. A segélyrendszabályok soha sem voltak olly jól organizálva mint ez idén, ’s ezeknek köszönhető, hogy a szükség nem lett olly nagy, mint 1817ben volt, ámbár a kenyér jelenleg drágább mint akkor valt. A mai tudósítások a piaczokról kedvezők, a gabonaár csökkenése közönséges és tartósságot igér. Ez bizonysága lenne , hogy a kereske­delmi miniszernek sokszorosan megtámadott m­últ septemberi jelentése (melly e lapokban szinte közölve volt) jó alapra épittetett, hogy azonban a rendkívüli magasságot, mellyre a gabonaár a rosz termés miatt emelkedik, nem ítélték meg kellőleg, ’s a gabona behozatalának szabadságát későn ál­lították fel. — Mintha összebeszéltek volna a franczia lapok, az orosz bankszövetség politikai oldalát nem feszegetni, ’s mindenesetre zavarban vannak, milly fontosságot tulajdonít­sanak neki Kivéve a Pressét, melly mindig különös lel­kesedéssel volt az orosz-franczia véd-és daczszövetség iránt, a többi még nem tudott eligazodni. A J. d. Débats e tár­gyat illető első czikkének végén tiltakozik minden befolyás ellen a politikába,és mai czikkében tanácsosnak tartja, a muszka nagylelkűség politikai jelentőségét mellőzni, azt nem tudom mikor, kellőképen méltánylandó, félig-meddig elé­­gületlenséget nyilvánít az iránt, hogy az orosz pénzügy­­igazgatóság a párisi banknak mintegy egyik igazgatójává té­tetett amaz üzlet által, és ismétli, hogy az első benyomás általános meglepetés, sőt féltékenység volt. A National e féltékenységet határozottabban nyilvánítja, végre mégis meg­­vallja, hogy a politika irányát nem látja át. A Presse dia­dalmaskodására e lap imigy felel: „Ti érdekekről beszéltek. Ugyan mellyek azon érdekeink , miket Oroszország előse­gíthetne? Volt idő, midőn azt ajánlá nekünk , hogy a rajnai tartományokat elfoglaljuk , azaz: ellenünk akarta zuditni az egész német nemzetet, Angliát, Poroszországot és Ausztriát. Ki gondolhat most még illy lehetlenségekre? Ha il­yetén őr­jöngés még létezik valahol, bizonyára nem zavarog másutt, mint azok agyában, kik e pillanatban orosz szövetséget hir­detni merészkednek. Francziaországnak ki kellene vetkőzni minden érzelmeiből, minden múltjából és a világ előtt a leg­gyalázatosabb apostasiában jelenni meg ; el kellene forra­dalmát árulnia,’s cserben hagynia minden nemzeteket, mely­­lyek ránk számot tartanak, ’s magát az orosz szövetségesévé kárhoztatnia. Nem, hazánk nem fog illy erkölcstelenségig sülyedni.“ Legfeltűnőbb, hogy Thiers ur közlönye e követ­kezménydús esemény mellett csak pénzügyi szemlélgetésekbe merül, ’s legfelebb azt mutogatja, milly nagy halmazban fek­szik a nemes érez sz. Péter és Pál várában (az orosz keres­kedelmi lap szerint 420,888,598 frank értékű), ’s milly ju­tányosan fektettetett e tőke egyik része franczia papirosokba. Ezzel a Conslitutionnel tán azt akarja mondani, hogy Thiers az orosz szövetségi ministernek is alkalmatos volna. A Rothschild-ház Páris városa tanácsának 5 millió frank kölcsönt ajánlott gabonavásárlásra külföldi piaczokon, úgy hogy az a párisi piaczon a folyó áron adassék el, a netalági veszteséget Rothschild viselje, ellenben a nyereség Páris szűkölködői közt oszlassák szét. A városi tanács azt feleli, hogy a város elegendőképen van ellátva étellel minelamel­­lett Rothschild urnak nagylelkű ajánlatáért köszönéssét sza­vazott ’s őt arra kérte, hogy azzal a kormányhoz forduljon, e 328

Next