Budapesti Hiradó, 1847. január-június (517-617. szám)

1847-04-20 / 578. szám

264 laszi nyerő, hogy erre nincs szükség, mert Budapesten is elég van. E szerint remélhetjük, hogy a hús ára le fog szál­líttatni , mi­által aztán legalább illendően lehet majd menteni a rosz mértéket és még roszabb minőséget.­ Az állatkínzás elleni üdvös hatású társulatot ús fontos teendőre figyelmez­tetjük. Tudva van, mikép öreg tisztviselők, szolgák ’sat. jö­vendője már mindenütt tökéletesen biztosítva van , ’s minden szegény ember megőrizheti becsületét, mert tudja, hogy el­gyöngült agg korában illendően fog róla gondoskodni az, ki­nek egész élete munkásságát hűségesen feláldozta. Biztosítva lévén e szerint e tekintetben már az emberek ügye, itt van ideje, hogy az állatokra is kiterjedjen a társulati szellem fi­gyelme , mert igen természetes, hogy csak akkor gondos­kodhatunk az állatokról, midőn már embertársaink közül nincs többé mit javítanunk. Az érintett uj fon­os teendő te­hát ennyiből áll: egy vagyonos ur közárverés utján eladá lo­vait, mellyek neki teljes huszonöt évig híven szó­gáltak; ezen lovakat most itteni fuvarosok vásálják meg néhány rész fo­rintért. Ezen lovak huszonöt évig—a boldog csikókon nem is számítva — kényelmes istálóban ’s legnagyobb bőségben éltek , és most, hűséges szolgálatuk jutalmául, hóban vízben, terhes szekér előtt, éhesen kellend az ostor kínos csapásai alatt nyögniük, sőt mi több, a mellynek talán , Miss Fanny/­ vagy „Lord Byron“ volt eddig neve, ezentúl, az új tulajdo­nos neveletlensége következtében, „Pogyár“ neve leend­ő A tisztelt társulat tehát jól tenné , ha az illy érdemes kiszol­gált lovakat az árveréseken összevásárlaná, ’s végnapjaikat tűrhetőkké lenni iparkodnék, mi nem fogna rendkívül sok­ba kerülni, és a megnyugtató öntudatban bizonyára ele­gendő jutalmat találna. — Van legalább egy éve, hogy operai előadás alkalmával, midőn t. i. Schodelné vagy Hol­­lósy K. is énekelt, színházunkban nem láttunk aránylag olly kevés embert, mint múlt pénteken a „Sevillai borbély‘ má­sodszori adatásakor, melly előadás még jóval sikerültebb volt az elsőnél, különösen a zártszék-padok közt nagy hé­zagok mutatkoztak, mi ismét bizonyítja, hogy nem aggód­tunk ok nélkül, midőn mondottuk, miszerint az áremelés által leginkább a zártszéki közönséget, az összes színházi közönség magvát, fogjuk meggyéríteni. Hátha még a német színház ismét megnyílik, vagy legalább az ideiglenes elké­szül­és olcsóbb helyárakkal fog kínálkozni, mellette küzd­­vén egyszersmid a huzamos­ nélkülözési és újdonsági vágy! Sokszorozott szorgalom és legnagyobb érdekgerjesztés és fentartás által lehet csak a fenyegető veszélyt kikerülni vagy legalább enyhíteni, ’s örömest hiszszük, hogy meg is fog minden történni, mi a lehetőség határin túl nem esik. Szigli­getitől „Mátyás fia“ czimű történeti drámát fogadott el a já­­tékszini választmány, melly ha tükörben mutatja a hires ma­gyar visszavonás és érdeklesés gyilkoló szellemét. Kívánjuk, hogy kielégítő hatása legyen színpadon. — Sokan megüt­köztek abban, hogy a nemzeti színház igazgatósága Paksyné és Reszler vádjaira hivatalosan csak azt válaszolta: „Paksyné asszony midőn felmondott, csak az igazgatóság részéről tör­­ténendett felmondást előzte meg; az okokat szükségtelen előszámlálni, valamint nyilatkozata ellenében is szükségte­len minden igazolás.“ És: „Reszler úr az intézettől elszö­kött, ’s irányában a törvényes lépések már megtételtek, ’s épen ez okból nyilatkozata ellenében fölösleges minden szó.“ Mi ezekben nem megütközésre, hanem inkább megnyug­vásra látunk okot, mert illy hangon csak az nyilatkozhatik, ki erre teljes igazsága által jogos.(tatik. — E héten Bassa­­donna olasz dalművész fogja magát hallat­ni színpadunkon; némelly lapok azt mondják, hogy nem jól énekel, de mi azt nem hiszszük, mert már gyermekkorunkban hallottuk, hogy ő igen kitűnő énekes. Ha tehát B. ur ezen B. ur, úgy bizo­nyosan nem mindennapi élvezetre várhatunk. — Egy magyar lap szerkesztője, mikép maga írja, e napokban azon meg­győződéshez jutott egy kedélyes séta alkalmával, hogy Pest utczái éjfél után sötétek. Ej, tisztelt bajtárs, ezen nevezetes meggyőződéshez éjfél előtt is juthatod volna ön!— A Bécs­­ből jövő gőzösök egyikén bizonyos az olly hallatlan viselet­tel mocskolá be magát, hogy a kapitány kénytelen volt őt Visegrádnál ábrudon kivenni a hajóból. Jobb lett volna egy­úttal megkísérteni, hogy ugyan ki birt volna-e a partra úsz­ni? Ez legalább rettentő például szolgálna másoknak. - Iro­dalmunkban nagy pangás uralkodik, alig láthatunk új köny­vet ; remélik azonban, hogy a mostani folytonos esőzés után ezen hiányosság gyorsan födöztetni fog.­­ A pesti takarék­­pénztár részvényei olly rendkívül magasan állnak, é s így is olly nehezen kaphatók, hogy nem ártana talán kissé ará­nyosabb mértékbe helyezni egymás ellenében a nagy kö­zönség és részvényesek érdekeit. — Új FELSZÓLÍTÁS a kir. magyar természettudo­mányi társulat részéről, (országunk növényzete tárgyában.) A királyi magyar természettudományi társulat múlt évi ápril hó utolján tartott kisgyűlési határozata követ­keztében azon kérelmet bocsát­ a testvérhon természetbará­­tihoz , hogy a közelgő ugyanazon évi május hó­tökén a ko­rán megindult növényélet kiképződési fokozata körül vizs­gálódni ,s arról a társulatot tudósítani szíveskednének. A Kérő felszólítását a társulat az idén újra ismétli azon kü­lönbséggel, hogy a teendő vizsgálatokra május hó első nap­ját tűzte ki, melly nap a következendő években is hasonló végre meg fog tartatni.­­ Midőn a királyi magyar termé­szettudományi társulat jelen felhívásával az említett vizsgá­latokra és azoknak a társulattal leendő szives közlésére a testvérhon természetbarátit felkéri, az által olly adatok bir­tokába reményt jutni, mellyek hazánk különféle tájékainak meteorologiai ismeretét igen elősegitendik, mert a növény­­élet kifejlődési fokozata a meteorologiai hatások nyilatkozata.­­ A társulat ezen kérelme által nem valamelly terjedelmes értekezéseket, hanem csak puszta adatok felsorolását óhajtja nyerni, mellyeknek felhasználását magának tartandja fen a társulat. Hogy a leendő vizsgálatok véghezvitelében némi öszhangzás legyen, addig is, mig egy helybeli tudós tag­társ által az ide vonatkozó ígért, terv beadatnék, ’s hírlapok utján közzététetnék, — a növények kifejlődési fokozata meg­jegyzésén kivül meg a következendők megemlitését kéri a tár­sulat : a tájék magas vagy alanti fekvését, a telep minősé­gét, hegyek vagy erdők közel vagy távol­létét, a közel fekvő hegyek kopárságát vagy ellenkezőleg, a tájékot leple hó vagy eső mennyiségét, mint a növényélet kifejlődését nagy mértékben módosító körülményeket, és mint ollyano­­kat, mellyek a haza külön tájékai szerint olly igen változók. — Ha ezen közrebocsátott, és a jövő években is megújí­tandó felhívó kérelme a királyi magyar természettudományi társulatnak a testvérhen természet barátinál viszhangra talá­­land, bizton reményű a társulat, hogy néhány év múlva — a már megindított naptárában foglalt meteorológiai jegyzetek mellé — egy a hazánk időjáratát biztosabban jellemző és a mezei gazdáknak a jövő évekre irányt adó függeléket adhat. Mint egy részről t. ez. Gebhardt Ferencz prof., Römer Flórián pozsonyi prof., Nendtvich Tamás pécsi gyógy­szerész, Szathmáry István aradi kórházi orvos, és Stenczel Hugo uraknak múlt évi fáradozásaikért ez ügyben köszönetet mondunk , és őket újra fölkérjük, úgy más részről szívünkből óhajtjuk , hogy az említett urak nyomdokit minél többen kövessék, társulatunkat pedig ez ügyben tudósítani, elősegíteni szíveskedjenek. — A királyi természettudo­mányi társulat április­ban tartott füvészek­ szak­­gyülése határozásából közli Dr. Gerenday József, mint választmányi tag. MAGYAR NEMZETI MUSEUM TÁRGYÁBAN. (Vége.) III. Képcsarnokba. 1) Ő cs. kir. Jokerczegsége dicsőült József, kegyelmes nádorunk felszólitása következ­tében , amgy Pyrker János László egri atyaérsek ő excllja­bűn talált tulajdon, Einsle festőművész által festett mellké­pét, méltóztatott m. n. museumunk Pyrker nevet viselő kép­tárába bekül­d­ni. Élni fog e szerint Pyrkerünk mint m. n. museumunk nagylelkű­­etilegi pártolója nemcsak sziveinkben ’s törvénykön­yvünkben, de hű képében museumunknak nagylelkűleg átengedett övéi közt is, mellyeket egykor mint saját gyermekeit atyai módon ápolt, ’s egyrészt a végveszély­től megmentett. — 2) Benyovszky Péter táblabiró történeti érdekkel biró Báthory László Camaldulensis szerzetes, a ki a sz. bibliát több szentek történeteivel magyar nyelvre forditá, ’s 1456ban meghalározott­ ülő helyzetben levő 4 láb magas, és egy ismeretlen magy. ruhás ősz ember képével. — 3) Sár­­váry Jakab ügyvéd és táblabiró saját­os testvérei nevében néhai Kiss Sámuel debreczeni volt rajztanító, egy ismeretlen brassói polgármestert ábrázoló aquarellben festett csinos ké­­pével kedveskedtek. IV. Természet, kézműtani osztály gyűjte­ményeibe: A. Állatok országából, a) Emlősö­ket. 1) Theilhá­s miskolczi ónműves, dr. Doleschall Gábor szives közbenjártával egy, 100 év elött bizonyos Raab nevű asszony testéből, állítólag fájdalom nélkül ’s természeti uton kiereszkedett tyúktojás nagyságú húgy­követ(Urolythus).— 2) Nendi­­ich Tamás pécsi gyógyszerész vizi poczkot (Hy­­podaeus amphibius). — 3) Nogell István pesti egyetemi fü­­­vészkertész-segédje egy fehérrel tarkázott házi egeret (mus musculus). — b) Madarakat. 1) Jiubinyi Ferenc­ táblabiró lassútúzokat (otis tarda). 21 Sárnder Albert tábla­biró feketés p­róka válfaját (Pyrhula vulgaris). 3) Szekerka Lajos tiszafüredi iskolatanító egy ezüst lócsért (Larus argen­­­atus). 4) Dobra K­onrád nagy búvárt (mergus merganser). 5) Urineus János kamarai tiszt, nagy ritkaságu nagyobb szepesast (aquila clanga). 6j Petényi Salamon m. nemzeti museumi őrsegéd, fehérfejű örvesrigót (Turdus torquatus), egy fakó selyem farkat (Bombicilla garrula), és egy parány ökörszemet (Troglodites parvulus). — c) Rovarok osz­tályából. Stackel Lajos pesti polgár, sárból készített mesterséges rovar­fészket ajándékoztak. — B) Ásványok országából. 1) Rubinyi Ferenc­, táblabiró 35 különféle magyarországi kövesült csigákat. 2) Frivaldszky Imre m. n. museumi őrsegéd 102 különféle francziaországi kövesült­ csigákat. 3) Dr. bélteki Nagy Zsigmond marosszéki főor­vos , feleki sárga homokot, oláhpiani termőaranyat, vasti­tánt (nigrin) és korábolyt, (Gal­czot) szíveskedtek ajándékozni. A fentebbiekhez járul még egy nagyszerű Marschan József selmeczi kir. bányai főmérnök által ajándékozott ’s m. n. mu­seumunk ásvány-gyűjteményéhez tartozó földruméi színezett rajz, magyarázatokkal és sok hegyi átmérésekkel. — C) Kézműtani gyűjteménybe: Sárváry Jakab saját és testvérei nevökben, édes atyjok néhai Sárváry Pál debre­czeni professor hagyományából: 1) Stereotyp kísérlet öt kis ón táblán Erős Gábor ’s több debreczeni tanulóifjak által 1797—ISOlben; 2) Rézmetszés 1798, 3 kis réz táblán, több debreczeni tanulóifjak által; 3) Kótametszés kísérlete 1820, Pap Gábortól egy k­s réz táblán. A fent elősorolt ajándékokon kívül, mellyeket az illető osztályokba helyeztetés végett alólirt hálás köszönettel vett által, ajándékoztatott még Wiener Jakab pesti kárpitos polgár, ’s az ipar kiállításnak Pesten 1846ban volt egyik rendezője által egy üvegtáblás kapu­t Költ Pesten, mart. 31 én 1847 Kubinyi Ágoston, a m. n. museum igazgatója. A PEST-VÁCZI VASUT-VONALON utazott f. évi apr. 12-én 491 személy; 13kán 634 személy; 14kén 504 sz.; 16kén 517 sz.; 16kán 375 sz.; 1­2kén 370 sz.; 18kán 2205 sz. ’S igy apr. 12kétől 181káig bezárólag öszvesen 5096 személy.­ ­ T Ti TT-I-U m I H-ir-i • ’ -n -Ilin r­ hico aedificatum , m. hegy, magasság fogalmából értelmezendő gyökerektől). Az ó, ö részesülő képzőről mondatik (43. I.) hogy ez „nem egyéb, mint a személyes névmás ”, melly hangrend szerint ó-ra , vidéki szójárás szerint u W-re, ’s ezekből néha a e /-re is változik.“ E puszta állítást mi nem hiszszük, azért e kép­zőt alaposan akarjuk itten kifejteni, hogy kifessék , milly helye­sen alkalmaztatik ez a benne rejlő eredeti eszméhez képest akár mint részesülő (ó ö alakban) akár mint minőséget jelentő társnév képző (u ü alakban). Tehát az ő, ö részesülő képzőnek az ő (illő) személyes névmáshoz, habár alakra nézve vele egynek látszik is, semmi köze (szinte mint az alakra nézve egy eredetűnek látszó könyv liber­nek a könyv vagy k­ö­n­y­v lacryma , fal vorat igének a f­a­l paries , fél timet igének a féldimidium, vagy fél — vő—fél — szókhoz nincsen) hanem egy eredetű az o vagy oh indulat szócskával, de melly töl mégis jelentésére nézve kü­lönbözik. Tudniillik a lét eszméje (notio existentiae) a fehelés, fuvás (spiratio) értelméből vétetvén , ez lappang az ú­s része­sülő képző alatt is. De soroljuk össze a gyökereket , vagy ob sonus spirandi, innét suspirii, doloris (fájdalmat jelentő indulat­szó 1.263. lapon) va, vail, vajh, sonus suspirandi, innét de­­siderit (vajba vagyat jelentő indulat­szó 1. u. o.) va, van, est, existit (a létige) íú vagy f­uj spirat, f­uj suspirat, innét dolet, fojt (fo­it, facit) exspirare facit, (enecat) héber: phuach, (honnét phe, száj, és a spirando) lat. vivo (honnét vita, él­et, ihl­et, leh­elet) m. pih­en, gör. pau 'lat.’lat. A van. létigében világos ezen értelem a) ó e alakban a részesülő képzésére fordittatik , szinte mint a lat. ens az est a létigének jelenidőbeli részesülője, ans ens alakban az igék részesülőjé­nek alkotására, miszerint dicsér­ő laud­ans, ir­ó send­ens, üllö sed­ens; b) u ű alakban, melly hajdan szinte ó ô-nek íratott (nako necco, 1. a müncheni codexben) valamivel leírást, tulajdon­ságot (est ci, habet) minőséget jelentő társnevek alkotására h­asz­­náltatik , miszerint nagyláb­u, kiskez­ü (46. 48. 1.) est ei, ha­bet pedem magnum, manum parvam , miért is, mint helyesen je­gyeztetik meg a „31. nyelv rendszeré“ -nek 283. lapján velők csak akkor lehet élni, midőn a mondat van igével feloldható; c) va, ve, vá­n , vén alakban az állapot-jegyzék raga, ’s ezért for­­dittathatnak latinra ezek is az est ige részesülőjével (95­­.) mond­­v­á­n dic­e­n­s , hi­v­é­n cred­ e­n­s, eredendő. Egyébiránt, ha mindazon szókban, mellyek ugyanott a Ma­gyar nyelv rendszerében felhozatnak, az ó, ö végzetet képzőnek ’s nem inkább jelentéstelen hangnak kell-e venni? olly kérdés, mellyre mi nemmel felelni vagyunk kénytelenek. Csak egy két szót kísértünk meg elemezni. A saj­t­ó eredetibb alakja szerint satu, ’s rokon a sőt, ast­ (ul ost-ül öst-ül ost-ul) raggal= una cum, apj-ost-ul=;in nexu cum (ul=vel, vele patre, h­­e una cum patre) sajt, szita, szittyó; beszékelvén az n, sánta, sanda 'stb. szókkal, mellyekben a kötés, szorítás esz­méje tevén satu vagy sajtó am­­presum, quasi premulum a premendo, sajt caseus, lac expressum, szittyó iuncus a fungendo , funis junecus, sánta, san­ta, quasi megkötött láb vagy szem, claudus a claudendo; sőt etiam, imo, a kötés fo­galmából nagyító kötszó (particula augendi), a szita is a szö­vés-kötéstől mondatván. A kohó (héber: kohu, vacuitas: inani­­tas, et concret, res vacua et inanis) véleményem szerint az ih vagy hi egyszerű gyökérből így képződött: ib,vagy éh­(ség vacuitas stomachi) hi, vagy hiu , vacuus, vanus, inanis (hon­nét: hiába in vanum) a kifejlődött u átmenvén 6-re (mint ebben: könyv , könyv) dév­izál vacat, otiatur, a V átmenvén 6-re, (mint ebben: Valentinus , Bálint) hiba vacuitas, inanitas , de­­fectus, átlőve: bohó, vacuus, vnanis, szolidus. Illy szó­elemzési modor arra vezet, hogy ha az ó, öt a szab­ó fed­ö­­ben képzőül kell is venni, még nem következik , hogy az ollyan a fals--ó—, dics-ö-ben is, mint 43 és 44 II. állittalik. „Az ó,őképzönek, mondatok továbbá (45 I.), némelly szavak­ban nagyító ereje van, p. o. anyó, nenő, bátyó, apó.“ Ez is puszta vélemény és találgatás. Kísértsük meg az ó, ó alá beerő­­szakolni az épen ellenkezőt, a kicsinyítő értelmet: kacs­ó (kis kéz), tin­ó, csik­ó. Mindenesetre az anyó , nenő, bátyó, apó nagy, a kacsó, tinó, csikó, kicsi tárgyakat jelentenek. „Ezen betű, (6, 6) — folytattatok — ad a kicsinyítő ke szónak nagyitó értelmet ezen szókban: szem - ók pof­ók. Semmi nem tanú­sítja inkább, hogy az academia , mint mondók, a szóelemzésben gyenge lábon áll, mint e tévállitás , ’s azon fogalomzavar, melly az ak, ek, ik, ok, ok, (60 I.) á­k , é­k (61 I ) a­k , ők (62 I.) á­n­k , é­n­k (68 I.) é­k­o­n­y , ékeny (61 I.) képzők alatt öszvehalmozott szókból kiviláglik. Tájékozásul e zavarban a felsorolt képzőkről röviden csak ezeket jegyezzük meg: 1) a k (vagy ak, ek, ik, ok, ök, ók, ék, ók, ők, ánk, énk) némelly szókban gyökérhang, például az: alak, telek, kicsak, toro­ '001.) szem­öldök (61 1.) pók (nem poliók 62 1.) futónk (68 1) ’stb. szókban. 2) némellyekben, úgy látszik, annyi mint ki (mi) p. o. a borit­ék , ivad­ák­ban. 3) Némel­lyekben kifejlett jelentéstelen betű , p. o. ebben: abrak. 4) Kü­lönösen az ák, ék, ók, ők, kifejlődvén torok betű mellett az n , ánk, énk, és ez lágyulva áttétetvén ékony, ékeny alakokban a k­egyeredetü a többes képzővel, (I. ezt 61 1.) melly rokon az ak­aszt (ik­ tat, vagy ig­ tat) iga iugum a jungendo’stb. kötés fogalmából értelmezendő szókkal, a kötés fogalmából fejlődvén ki a többség (ember­ek:homo in nexu cum homines homines) nagyság- bőség, sokaságé. A többség, bőség, nagyság, sokaság ezen értelme van a tud-á-st-os, isz­­á-A'-os , szem-e-A­, pof-ó-A', fél-é-nk, nyul-á-n­k, változ­­é-k­on­y , enged-é-k­e­n­y ’stb. szókban is a k betű által kife­jezve, az els­ő­­ álló magánhangzó igéknél az ó, ö részesülő ne­veknél az is, n­ minőség-képzőből tevén átalakulva, miszerint tud­­á-k-os, tud-ó k os, félénk am: fel-é-nk , azaz sokat tudó, nagyon, nagy mértékben félő; szem-ő-k, am: szem-ü-k, szá­i-ó-k , has-ó-k (vidékiesen: szajbók, haspók) am : száj­ú-le , has-ú-k, azaz: nagy (k) szemű, szájú, hasú. Többire az­ékony, ékeny-ben az eny, eny-t a kifejlett n-ből lágyultnak tartom. Okom az, mert a fél-ék, fel-én­k, ’s fél­ék­eny közt értelemre nézve semmi különbséget nem találok. Hogy némelly szavakban inkább ’s egyedül az­ékony, ékeny divatos, a nyelvszokástól van. fialLFftí.n Paris, apr. 6. A madridi udvari zavarok egy időre meg vannak oldva, ’s ámbár e megoldásnak a franczia’befolyásra nézve komoly következményei nemcsak lehetnek, de alkal­masint lesznek is, a J. d. Débats erőt vett magán ,”és derült

Next