Budapesti Hiradó, 1847. január-június (517-617. szám)

1847-05-28 / 599. szám

Most vedd szives üdvözletemet. A mi még mondani va­lóm van, egy közelebbi levelemre halasztom. Addig is ’sat. ’sat. — XX. Hegyek és várogok. GYŐRBŐL, május 23. Májusi közgyűlésünk első alispáni elnöklet alatt tartatott, mert főispánunkat a nejének megha­­lálozásából eredő gyász ezúttal eltartóztatta tőlünk. Megért­vén ezen szomorú eseményt, ő magához, kinek valamint örömében, úgy szomorúságában is őszinte részvéttel oszto­zunk, részvéttolmácsoló levél íratni rendeltetett. A váltófő­­törvényszék által követelt föllebezési díjfizetés ellen, miután a Y. t. k. II. r. 16dik fejezetében fölebbezési díjnak nyoma sincs, ő felségéhez felírunk. — Az élelmi­szerek árának rög­tön és rendkívüli fölemelkedése méltó aggodalmat szülvén, ő felségéhez alázatos felírás rendeltetett a végett, hogy a biro­dalomból­ kivitelt jobb jövőig elzáratni kegyeskedjék; egy­szersmind a nmlgy helyt, tanács is megkéretett ezen felírás előmozdítására. Mindkét rendbeli felírás nyomban feltétet­vén ’s felolvastatván, a gyűlésből rögtön el is küldetett. Foly­tában ezeknek takarékmagtárak létesítése iránt adandó vé­leményezés végett gr. Viczay Károly ö mlga elnöklete alatt küldöttség neveztetett ki. — A Rába szabályoztatása végett az országos érdemű gr. Széchenyi István ö­nmlagához, mint a tett emberéhez, megyés püspökünk vezérletével küldött­ség neveztetett. — Győr város tanácsának azon levelére, mellyben tudósít, hogy a gabona árának napról naprai fe­­lebb szökkenését gátolni akarván , Győr városban lakozó ga­bonakereskedőknek a heti vásárok alkalmávali gabonavásár­lást megtiltotta, ezen intézkedés pártoltatott, ’s első alispán ur a szükséges rendelkezésekre megbizatott. Ezen levél tár­gyalásakor bebizonyult ismét az, hogy mennyire kell a zöld asztalnál az előadásokra vigyázni. Ugyanis egy tekintélyes táblabiránk az uzsorások ellen, különben méltán intézett ki­­fakadásait olly általánosságba ruházta , hogy a legbecsüle­­tesb kereskedőkre is­ a gyanuskodás szennye­sáramlóit, — különösen pedig azon mondásával, hogy egy tekintélyes ke­reskedő a lisztet vásárolja össze, a városbeli elégedetlenek számát szaporította, ’s hogy ez oda dobott szikra veszedel­mes tüzet nem gerjesztett, csak egyéb szerencsés körülmé­nyeknek köszönhetni; kiderülvén utóbb­­. i. az, hogy a liszt­vásárlás kofák által támasztott és vaktában felfogott hazugság volt. Első alispánunk alispáni hivataloskodása alatt ezen gyű­lésen elnökösködvén, először közlelkesedéssel üdvözöltetett,­­s erélyes eljárásán megtörtek az ezúttal sem hiányzott sze­mélyeskedések. Magos megyés püspökünk is újabban lekö­telezte tisztelőit, gyűlésünkön­ folytonos jelenlétével ’s ta­­nácskozásbani befolyásával. — Rend. lev. PESTVÁROS 1­846dik évi rendőrségi kihágá­sainak áttekintése *). A lefolyt évi fenyitő törvény­­széki kimutatás után a rendőri kihágások száma 1846. évben négyszerre több mint a bűnügyi eseteké; volt t. i. 3794 (míg az utolsókból csak 874), sőt az 1845ik évhez képest teteme­sen szaporodott, bár mostanig, hoszabb időszakon keresz­tül, évről évre folytonosan keresbedett. Volt jelesen 1840ben a befogottak száma 7045 1841ben 1842ben „ 1843ban „ 1844ben „ 1845ben „ ellenben 1846ban „ 3794 tehát 406tal több mint a legközelebb múlt évben. Tekintetbe veendő, hogy a rend­őri eljárás alatt voltak többsége útlevélnélküli csavargó, mes­terlegény , kik sem mestereknél, sem a legénytanyán nem tartózkodnak, engedelemmel el nem látott házalók, gaz­dátlan cselédek, kik szállásbizonyítvány nélkül káborognak, éjjelenkint portyázó kéjszemélyek ’s több i­lyenek ; egyéb­iránt ezen nem örvendetes szaporodás ama szomorú helyzet­ből, t. i. a csekélyebb kereset mellett tulnyomorgató szük­ségből magyarázható, minek még károsabb hatása is lehe­tett volna ez évben , mi természetesen csak a főbajt, melly­ben szenvedünk, a minden világrészből ide özönlő földön­futók csödülését képes előmozdítani. Úgy találjuk, hogy a fölebb kimutatott plussal egybehangzólag 396tal többet kel­­­lett vala a városból kikisértetni (t.i. 1219d­),mint 1845ik év­ben. — Egyébiránt az arány, — mellyben a benszülött pesti lakosság, a vidék és a nemmagyar örökös tartományok (a külfölddel együtt) vannak a rendőri kihágások évszámához, — körülbelül egyformának látszik, így az utolsó két évben a befogottak száma 1845ben: pestiek 709 vagyis 21°/#-je az egésznek vidékiek, Magyarhonban születtek 2100 „ 62 „ Y) külföldiek 579 „ 17 -n 1846ban: pestiek 1011 * 26 „ Y) vidékiek, Magyarhonban születtek 2211 * 59 „a külföldiek 572n 15 n 1. Habár az 1846ki arány a pesti benszülöttekre nézve valami­vel kedvezőtlenebb, mégis eied részben a bevándorlónak töltik ki az egész öszveget, kik a börtön ’s dologháznak je­löltjei, ’s ezek, ha a város sorompóján kikisértetnek is, csak­hamar találnak utat a városba a visszatérésre. A rendőri kihágásoknál több némbert tapasztalunk ré­szesnek , mint a bűnmerényeknél. Nemi osztályozás szerint a rendőri kihágás elkövetőinek 63 százlék­ja (2426) férfi, és 37 százlék­ja (1368) nő. Életkorra nézve 16 éven alul esik 600 egyén vagyis 16 százlól­, 16—24 év között 1160, vagyis 31 száztól­, 24—50 „ 1440 „ 38 „ 50-----fölül 594 „ 15 „ Sajnosan kell itt is tapasztalnunk, hogy az ifjú kor arány­lag olly magas számot képez az egészben, ’s komolyan int rendszabályokról, gondoskodásra, mellyek által minden élet­kor , míg fogékony a megjavulásra , kiragadtassék az elha­­gyatottságból, miben ezeknek nagy része fölnevelkedik. Rendőri eljárás alatt voltak 1846ban vallásra nézve 2576 vagyis körülbelül 68 száztéli katholikus, 352 „n 9 „ evangélikus, 349 „ r09 „ református, 157 „n 4 „ gör. n. egyes, 411 „n 10 „ zsidó. Itt ismét előfordul már az 1845ik évről készített tés alkalmával tett észrevétel, hogy a zsidó­ népességnél aránylag sokkal gyakoribb a bünmerény, mint a rendőri át­hágás ; míg a félebbi részletezésben csak körülbelül 10 száz­télá­val játszik, a bűnmerényi évszámban­­ 9 százlék­ban részes! A múlt évi népesség lajstromának egybevetéséből az vi­­láglik ki, hogy m­nden 26ik egyénre a népességből egyegy rendőri kihágás esik, továbbá a férfi népességből minden 21 ik férfi rendőri kihágást követ el; a nőnépességből pedig minden 37 egyénre csak egy rendőri kihágás jut; minél majdazáltal nem kell felejtenünk, miszerint itt csak az ösz­­szeírt népesség értetik, és hogy — mint emlittetett — a be­zárattak közöl a pesti csak valamivel volt több '/7-ednél. Azon óhajtással zárjuk be ezen értekezésünket, vajha s­zerülne egyéb nevezetes: hazai városainkról is statistikai adatokat az itt megfejtett — fővárosunkra vonatkozó — kö­rülmények fölött nyerhetni. FELSZÓLÍTÁS a honi izraeliták között magyar­nyelvet terjesztő pesti egylet részéről kia­dandó magyar i­z­r­a­e­l­i­t­a - n­a­p­t­á­r ügyében. Vala­mint ezennel egyrészről mind azon számos községek érdemes elöljáróinak, ’s ama tisztelt férfiaknak , kik egyletünk részéről kibocsátott felhívás nyomán egy általa kiadandó magyar izraelita­naptár létrehozását, becses statistikai, életrajzi, szépművi ’stb. dolgozatokkal legnagyobb készséggel elősegítik, előleges kö­szönet szavaztatik; úgy más részről ama tisztelt községek, tisz­teletbeli tagjaink, ’stb., kiknek várva várt küldeményei még nem érkezének, minden hiedelemmel arra kéretnek, miszerint azo­kat legfölebb f­él junius tödikeig mint már utólagos határnapig — egyletünkhöz beküldeni szíveskednének, minthogy az idei folyam számára a szerkesztőség már a netán későbben jelentke­zőknek hasznát nem vehetné. Pesten, május 25én 1847. — A honi izraeliták között magyar nyelvet terjesztő pesti egylet­naptár szerkesztősége meghagyásából. Dr. Pol­­­á­k Henrik s.k., bizottmányi jegyző.ü­lvald, NAGYBRITANNIA. A kincstár cancellárja érdekes felvi­lágosításokat tett az angol pénzkeret nyomasztott állapotáról, a kölcsön discontabilt tegnap érintettük tárgyalásánál, az al­sóház máj, 14-ei ülésében. Nyilvánító, hogy a kormány azon könnyítni nem képes , mert okai emberi előrelátást megha­ladó körülményekben rejlenek. A pamut magas ára a tavali rosz­termés miatt, a nagy tőkék elnyeletése a vasúti vállala­tok által, és az élelemszerek drágasága, ezek egyedüli okai a mostani nagy szükségnek. Az 1844diki banktörvénynek benne semmi része, és a kormány azt felfüggeszteni olly ke­véssé szándékozik, mint az 5. és 1. fontos jegyek kibocsátá­sához nyúlni, mert ezek által csak a forgalom élénkü­ telik, de a tőkék nem szaporíttatnak. A nyomasztás fő okáról, az élelmiszerek szükségéről Wood­er következően nyilatko­­zik: Az izlandi burgonya megromlásából eredő kárt 16 mil­lió font sterlingre tették, de ehez még hozzá kell venni azt is, hogy a zab és árpa termése szinte igen szűk volt, és hogy nemcsak Izland, hanem Skóczia több részei is igen szenved­­tek , nemkülönben hogy Franczia­ és Németország, Hollan­dia és Belgium, ’s más külországok szinte tetemes gabona­­bevitelre szorultak, ’s hogy nálunk a gabona árát ez is nagy mértékben felrugtatta. Ezen roppant behozatalt egy ideig aranyban kellett fizetnünk. Azonban mivel a dolgok termé­­szetes folyamánál fogva végelemzésben mindenik ország ön­termékei és készítményeivel fizeti a behozatalt, Anglia is végre gyártmányaival fizetendi azt, és mennél hamarább fogja ezt elkezdhetni, annál jobb, annál elébb fog papirosainak nyomasztása megszűnni. E tekintetben a kilátások már is derülni kezdenek, és a papirosok kerete az egyesült statu­sokból érkezett tudósítások szerint már is kedvezőbb, ’s ha igaz, a miről értesültem, hogy Amerikából legközelebb nagy megrendelések érkeztek, a dolgok nemsokára jobb fordulatot vesznek. Azonban, ámbár a jobbrafordulás jelei nem hiányoz­nak, még­sem akarom tagadni, hogy még tán súlyos időket kell átélnünk. Szinto oly kevéssé érzem magam hivatva, vér­mes reményeket, mint komor sejtelmeket támasztani. Lehe­tetlen az országnak illy nagy csapást szenvedni a­nélkül, hogy azt minden osztályok érezzék, de a baj épen ezért né­mileg kiegyenl­ítetik. Sokkal többet bízom az angol nemzet erejében és kitartásában, semhogy attól kelljen tartanom, hogy e csapás le fogja sújtani. A nemes lord (Granby) véleménye az, hogy Angliának termékei kivitelét meg kell tiltani. En­nél nagyobb hibát nem követhetnénk el. Valamik azok , kik gabonájukat Angliába hozzák, azt innen más országokba is elvihetik. Anglia lerakóhely lesz az egész európai szárazföld számára, ’s az Angliábóli kivitel a szárazföldi árak által fog szabályoztatok Angliának pedig ajtai előtt lesznek a gabo­­naszállitmányok, ’s azokat a mindenkori szárazföldi árakon fogja vásárolhatni. Ellenben, ha a gabonakivitelt megtiltanák, a gabona más helyek felé venné irányát, és nem maradna kezünk alatt, ha rá­szorulnánk. Ha ehez még papirospénzünk rendszerében tett változtatás által kereskedési viszonyainkba bizonytalanságot hoznánk, még nagyobbitnák a szükséget, a zavart és a nehézségeket. FRANCZIAORSZÁG. A követkamarában máj. Idkén az 1844ki budget határozott bevégzésénél a kamara rászalta a bizottság jelentésében a volt pénzügyminister ellen intézett kitételt, ki is a jelentés szerkesztőjét Lacoudrais urat felszó­­lilá, hogy az illető kitételt vagy tényekkel bizonyítsa, vagy vonja vissza.­­ A május 17-ei ülésben az 1844-i budget határozott szabályozása iránt a vita folytattatván, Rondeau bizottsági előadó jelentést tesz, hogy a bizottság a volt pénz­­ügyministert illető kifejezést az előbbi jelentésből kitörölte, és azt azzal pótolá, hogy a pénzügyminister erélyesen fen­­tartsa az 1844diki aug. 17-ei körirat határozatait. — Laca­­ve-Laplagne: E szerkezet ellen semmi kifogásom, de nem hallgathatom el, hogy a jelentésben még több, engem kellemetlenül érintő pontok is vannak.— Lacoudrais elő­adja, hogy a jelentés szerkesztésénél Lacave-Laplagne úr jeles tulajdonságait illetni épen nem akará, ’s itt tehát félre­értésnek kell lenni. — L h e r b e 11 e megjegyzi, hogy ő, ’s kétségkívül az egész kamara, igen meg vannak illetve a szemeik előtt történő lesujtástól, mert a jelentés szavai vilá­gosak lévén, semmi félreértésnek helye nincs. — Benoit a pénzügyigazgatóságot mentegeti a bizottsági vád és Lher­­bette ezélzásai ellen.— Antoinne Passya belügyminis­­ter jelen nem létében szót emel a jelentés némelly szavaira, mellyek a belügyministeriumra magyaráztathatnának. — La­coudrais nyilvánítja, hogy e szavak nem illy értelműek. A­mint a királyné május 4-én a Pradóból visszakocsizott, Madrid egyik utczájában, midőn épen egy bérkocsi mellett elhajtatott,két nagy durranás történt, miket eleinte a madridi ifjúságnál szokásban levő játsziszernek, a bérkocsi alá tett két petárda elsütésének, később azonban a királynéra elsü­tött két pisztoly lövéseinek magyaráztak, és ez utóbbi gya­núból bizonyos La Riva ügyvéd és a „Clamor publico“ exaltado lap volt dolgozó társa elfogatott. A Popolar czímű madridi lap ez egyénről azt írja, hogy azon nap délután a lövő­in­tézetben pisztolylövésekben gyakorolta magát, és nem kétel­kedik azon, hogy a lövéseket a bérkocsiból ő tette a király­néra, ámbár ez legott megvizsgáltatván, üresnek találtatott. Midőn a királyné kocsija a durranásra megállóit, a királyné, ugyane lap szerint, hangosan kiáltá a kocsisnak „tovább!“ és még néhány erős szót, mellyek azonban nyilvánításra nem alkalmasok. A királyné május 5ke óta Aranjuezben mulat, és a mini­sterek nagyobb része is vele van. Egy madridi május 9kei levélben ezt olvassuk: Tegnap­előtt a hadügyminiszer Aranjuezből ide jővén, tudomást szer­zett magának a birói vizsgálat folyamatáról. La Riva ellen súlyos bizonyítványok vannak ugyan, de műveltségénél fogva őt illy bűnre képesnek nem tartják, annál kevesebbé, mivel semmi elmeháborodást nem árul el. Mindenesetre fel­tűnő , hogy ámbár az mondatik, hogy a királyné kísérete a golyókat fütyülni hallotta, sőt a királyné kalapja a fojtástól megpörköltnek találtatott, a hatóságok mégis történetesen útba vetett petárdák elsütésének áll­ták a dolgot. Vannak, kik azt hiszik, hogy a királynét e durranások által a mode­­radok a progressisták iránti hajlandóságtól akarták elijeszteni. Nem hallgathatom el, hogy az egész eseménynek, mely­nél a királyné élete veszedelemben látszott forogni, itt csak igen csekély hatása volt. — A királyné Aranjuezben főkép kocsizással és lovaglással mulatja magát. Tegnapelőtt egy négylovas kocsit hajtott, sógornéja donna Josefa infánsné pedig egy másik kocsit, és a futtatásnál annyira összeütődtek, hogy a kocsik kerekei eltörtek. Salamanca pénzügyminister a ki­rályné parancsára szinte Aranjuezbe ment, hogy, mint szak­értő ember, színházat és bikaviadalokat rendezzen. Aran­juezben hajókázási mulatságok is lesznek a Tajón,és a szük­séges elrendezés végett a tengerügyi minister is oda paran­­csoltatott. A királyné csolnakát hihetőleg valamellyik tapasz­talt admirál fogja kormányozni. Serrano tábornok szinte Aranjuezben van. Ezalatt a király az itteni Casa del campo­­ban tengeri nyulacskák lövöldözésével űzi gondjait, és teg­napelőtt, egy lap tudósítása szerint élet lőtt. Ő felségének egyik őse, III. Károly gyakran egyetlen egy vadászaton száz vaddisznót terített le. A királyi családban kevésbé múlt, hogy ismét egy rend­ellenes házasság nem történt. Donna Josefa infánsnő bizonyos Guelurral, egy havannai kereskedő fiával akart már h­íjén éjjel, egy kertben titkos házasságra lépni. A helyszínére egy pap és Prim és Moreno tábornokok, mint tanuk rendeltettek. Az infánsné férfiruhában illant ki atyja palotájából. Midőn azonban a kertben már mind az 5 személy együtt volt, a gese politico néhány rendőrrel ott termett, és az elfogáshoz látott, de megismertetvén magát az infánsné , atyja házába vissza­­vezettetett, és a vőlegény is szabad­lábra tétetett. A tábor­nokok azt állítják, hogy párviadalnál tanúskodásra hivattak a kertbe, és a szerelmi kalandról semmi tudomásuk nem volt. Május 1-én korán reggel rendőrtisztek jelentek meg Guel ur szállásán, ’s Donna Josefa szerelmes leveleit a királyné szá­mára lefoglalták, Guel urat pedig kocsira ültetvén, Cadizba vitték, honnan hazájába fog szállíttatni. Egy madridi, máj. N­kei levélben, mint utóirat ez áll: Mon ur (volt pénzügyminister) elfogatott,mert La Riva papi­rosai közt tőle leveleket találtak, mellyek szerint vele bizo­­dalmas viszonyban állott. Épen most terjed a hir, hogy teg­nap Aranjuezben Serrano tábornokra lőttek. PORTUGÁLIA: A királyné elé terjesztett és általa elfo­gadott békefeltételek a Times szerint következők : 1) Meg­bocsátása minden politikai vétségeknek tavali octobertöl és minden számüzöttek visszahivatása. — 2) Visszavonása min­den, a tavali october óta megjelent alkotmányellenes intéz- 4798 v. is 2247tel kevesebb 4662 4502 4057 3388 136tal 160nal 445tel 669czel *) Azon nevezetes statistikai adatok miatt , mellyeket ezen áttekintés magában foglal, és nem mulaszthattuk lapunkba is át­venni, úgy , mikép­p ,Nemzeti Újság4 a ,Pester Zeitung4 után azt közli. — Szer­k­. 303

Next