Budapesti Hiradó, 1847. január-június (517-617. szám)

1847-04-29 / 583. szám

tanár úr a köznép javára „Egészségtan“ czim alatt egy könyvecskét adott ki és annak jövedelmét az ínség enyhíté­sére szánta , ’s már is 40 ftot adott légyen át. Ezen kettős emberszeretete a tanár urnak közméltánylást nyervén, al­­kalmul szolgált az ínséggel küzdők pénztárát szaporíthatni. Ugyanis elnök ö­­isága az érintett könyvecskéből 300 a köznép között ingyen kiosztandó példányt vett meg, egy je­len volt Szanthusz nevű Thurszky-eredbeli hadnagy pedig 10 példányt. Nemkülönben Rendek József sz­ire képezdet tanár úr, a jelenlevő ínségre,’s a megyének azon kegyességére vonatkozólag, miszerint kiadott „Tanmódszer és ka­lauz“ czimü könyveit ajánlani, ’s pártolni méltóztatott, az ekép megyei után elkelt könyvek árából szinte 40 ft fizetett le az Ínséggel küzdők javára. — Jövő közgyűlésünk junius 22én, törvényszékek kezdete junius 7 én. BUDAPESTI HÍRHARANG. Örömmel mondhatjuk, hogy az egészségi állapot fővárosunkban javulni kezd, mit a ked­vezőbb időjáráson kívül mindenesetre a czélszerű hatósági intézkedéseknek és orvosunk buzgalmának is köszönhetni. Jövendőre hihetőleg még inkább biztosítva lesz a város a baj illy gyors elterjedése ellen, mert igen erélyes javilások van­nak tervezetben, mellyek bizonyára minél gyorsabban életbe fognak léptetni, így a városi kórházat nagyobbítani szándék, orvosi személyzetét pedig szaporitandják, melly eddig két­­ségkül olly csekély számú volt, hogy legjobb akarat mellett sem felelhetett meg fontos föladatának úgy, mikép más fővá­rosokban történni szokott. Másutt például a kórházak álla­potáról hivatalos jelentések szoktak hírlapok útján közöltet­­ni, mellyek a közönséget fölvilágosítják, megnyugtatják,’s a gyakorló orvosoknak is mintegy iránytűül szolgálnak, mert tudva van, hogy minden járvány, vagy évszaki baj először is a legszegényebb néposztályban fejüilt ki, mellynek tagjai kórházba kerülnek ; az illy esetek ’s gyógyítási sikerük nyil­vánítása tehát jó előre figyelmeztetné a közönséget ’s külö­nösen az orvosokat a teendőkre, ’s bizonyosan sok bajt és nyugtalanságot elhárítana. A mostani viszonyok közt illyesmi nem történt, ’s nem is történhetett, és azért csak itt ott föl­kapott hírek juthattak a közönség füleibe, csak rémülést okozva. Az orvosi személyzet szaporítása és kiterjedtebb uta­sításokkal ellátása gyökeresen megjavitandja e bajt, ’s ismét egy hatalmas lépéssel fogja előmozdítani orvosi ügyeink ál­talános emelkedését. — A váczi utczai gazdag háziurak egyi­ke most szent György napján huszonöt percenttel rugtatá magasbra a lakbért; kik házában illy olcsó lakáshoz jutni kívánnak, jelenthetik nyilvánosan szándékukat, ’s kérelmük meg fog hallgattatni. — De Gerando munkáival ajándékozd meg Petőfit; kívánjuk, hogy valamelly gazdag építőmester szinte munkájával, azaz egy három emeletes házzal ajándé­kozza meg a költőt. — Szombaton éjjel Budán a Víziváros­ban tolvajt fogtak ’s az orzott csomaggal egy­ütt a várba ki­­sérék; a hegy felén ledobá csomagát a tolvaj ’s egy kereszt­­után eltűnt, üldözői utána rohantak ’s a József laktanya melletti őr megállítá őt, az üldözők pedig szerencsésen elfo­­gák , és hajnali három órától egész öt óráig folyvást verék, pillanatig sem sajnálva fáradozásukat, ezután félholtan bör­tönbe vivék őt. Mégis nagy vadságra mutat az, hogy nálunk illy véres jelenetek gyakran megújulnak, ’s a tolvaj mindig nagyobb büntetésben részesül elfogatásakor, mint utóbb a törvények sz­­orusága által.— Egy árverésen e napokban egy képet száz ötven forinton vett meg egy ur, ’s fél óra múlva egy műismerőnek négyezer forinton adta azt el. A mű­vész nevét nem tudhattuk meg, de bizonyosan igen jelesnek kell lennie , hogy még nálunk is illy vevőre tudott találni. — Múlt héten ismét egy váltóhamisítót fogtak el, ki azzal men­tegeté magát, hogy csak ezer forintos váltókat koholt; ezen példás szerénységét bizonyosan illendően méltánylani fogják. — E napokban egy igen rongyos ember fizetés nélkül akar­ván a hajóhídon átmenni, a vámszedők megragadák őt, de ő azzal menté magát, hogy ur, ’s midőn ezt nem akarák puszta szavára elhinni, büszkén mutatott lábaira, mondván: „Nem látják, hogy urias „gumikalocsnit viselek . És csak­ugyan igaza volt, mert meztelen lábai valóban ron­gyos kaucsuk-czipőben fityegtek , ’s igy fizetés nélkül me­hetett át a hídon. Lám, milly hatalma van még a gyön­ge elmésségnek is, a hidvámosokat is megszelídíti! —A zugligetben a fáczánnál uj pompás és igen kényelmes ét­termet épitettek , mi bizonyosan szaporítani fogja a vendé­geket a budai hegyek azon legszebb vidékén; a nyári laká­sok már eddig is legkapósabbak voltak azon helyen.­­ A bolternyők alacsonysága ellen ismét sok a panasz, de a ke­reskedők azzal védik magukat, hogy különben a benyomuló napsugárok megrontanák az árukat, mert azoknak nem az rendeltetésök, hogy napfényre jussanak, egyébiránt pedig olly kevés a nagy ember, hogy miattuk nem érdemes az er­nyőket magasbra emeltetni. Ezen okok mindeddig elegen­dőknek találtattak. — Degré beszélyei rövid idő múlva ösz­­szegyűjtve meg fognak jelenni. Jókaitól is beszélygyűjtemény van sajtó alatt; ha ide számítjuk még három bárónk három regényét, úgy olvasmány elég leend­ő nyárra. — Énekesnők folyvást minden oldalról kínálkoznak nemzeti színházunkhoz, csak tenoristához nehéz jutni, kire legnagyobb a szükség; talán philosophiai jutalom kérdésül szolgálhatna annak meg­fejtése : miért nincs a mostani férfiaknak hangjuk, holott szavazati joguk mindinkább kiterjed ? — Két furcsa bérlője van most nemzeti színházunknak , egy jegyen ketten járnak be, de úgy, hogy az egyik hét órától nyolczig, a másik pe­dig azután végig van a színházban , ’s mondják, hogy mind­ketten igen jól mulatnak; az első azért, mert nem látja és hallja a rosz darabok végét, a másik pedig, mivel egy egész órát sem kell illy esetben eltöltenie, mint társának. — Egy koldusasszony konyhába nyomulván, egy kis ezüst-szelenczét lopott ’s szájába rejté; a szelencze azonban tele volt bors­sal , fölnyilt ’s a tolvajt elárulá, ki a bors égetését nem áll­hatá ki. — Többek által ostromoltattunk már, hogy mondjuk meg azon török követ szállását, ki a konstantinápolyi új szín­ház számára művészeket és igazgatót keres; sőt mi több, né­­hányan még az igazgatás elvállalására is ajánlkoztak, állit­ván, hogy a kénégény segélyével örömest sajátukká teendik azon tulajdonságot is, mellynél fogva alkalmasok leendnek egyszersmind a háremőri hivatal betöltésére. Sajnáljuk ezen urak szép buzgalmát, de — menekülni óhajtva további zak­latásoktól — kénytelenek vagyunk nyilvánítani, hogy a kér­déses török követ már visszautazott, miután embereit meg­találta és magával vitte. E szerint ez ügyben többé semmi kilátás nincs! — Egy ur nem rég egy zsemlyét ’s egy font marhahúst vásárolván, nem tudá, mikép vigye haza a húst, hogy zsebét össze ne piszkolja, mert papiros nem volt nála; végre igy segite magán: a zsemlyét kétfelé metszé, bélét kivájta, az egy font húst bele rejté, azután összeszok­tá a zsemlyét és mellénye zsebébe duga. Kérdés már most: a zsemlye volt-e nagyon nagy, vagy a font hús rendkívül ki­csiny? — A budapesti fegyveres polgárság, mint hírlik, egyesült erővel pattantyuskart is akar fölállítani, hat álgyu­­val; e dicséretes terv mindenesetre nagyszerű , és sikerülés esetén nagy zajt fog csinálni.­­ Csupa fakéregből is aján­lanak már kenyeret, miután egy kutya több hétig igen jól érzi magát ezen táplálék mellett; ez igen szép, de ha meg­gondoljuk, hogy csonton és csizmatalpon kívül mit esznek még meg mindent a ku­kák ártalom és undor nélkül, úgy ezen kutyapróba alkalmasint nem illik egyszersmind emberre.­­ A PESTI CZUKORGYÁR-EGYESÜLET választmánya ezennel, az alapszabályok adik czikke értelmében a szavazási joggal bíró egyesületi részvényes urakat a­z. évi június 7-én d. e. 10 órakor az itteni nemzeti casinóban tartandó rendkívüli közgyűlésre tisztelettel meghívja. — Ezen ülés főtárgyait teendik: 1) Az egyleti üzlet eddigi fokozatos fejlődéséről a tudó­sítás. 2) Az uj mérleg eredményének előterjesztése, a mellyel a választmány, alaptalan gyanúsítások következtében , egy e végre megkeresett bizottmány által is törvényes hatóság ellenőrsége alatt felvétetett, és az előre láthatólag eredményezendett nyere­ség mire fordítása iránti határozat. 3) Erélyes intézkedések, egyes egyesületi tagoknak, többféle az egyleti üzlet csendes kifejlődé­sét aláásó és akadályozó egyoldalú cselszövényeik ellen. 4) Pótló választása a netalán kiléptetendő választmányi tagoknak. 5) Jö­vőre nézve , az egyleti üzlet igazgatóságára vonatkozó határo­zat Az alapszabályszerű szavazási jogot feltételező részvénytu­lajdon constatkrozása végett megkerestetnek a részvényes urak, hogy eredeti részvényeiket a gyárigazgatóságnál téritvény mel­lett, legfölebb az ülés előtti napig letegyék, melly téritvény a részvényesek által mindjárt az ülés után ismét be fog váltatni.­­ A választmány ezt különös figyelembe ajánlja, mert az , hogy ki legyen az egyesület tagja ’s minő részvétnek örvendhet a köz­gyűlés? csak ezen részvényletétből ismertethetik meg. Pest, april 20án 1847. — A pesti czukorgyár-egyesület választmánya által. A PEST-VÁCZI VASUT-VONALON utazott f. évi apr. 19kén 698 személy; 20kán 677 sz.; 21kén 580 sz.; 22kén 1042 sz.; 23kán 599 sz.; 24kén 527 sz.; 25kén 2710 sz. ’S így apr. lükétől 25 ikeig bezárólag öszvesen 6833 személy. HOLItOLU, NAGYBRITANNIA. April 15én a felsőház első ülését tartotta a húsvéti szünetek után, még pedig a parlamenház­­nak részére újon épitett szárnyában; a régi felsőház a szü­net alatt lerontatott. A lapok reménye, hogy a királyné e napot jelenlétével ünnepélyesitendi, nem teljesült; a királyné és Albert­ig ápril 14ben látogatók meg az uj épületet. Maga az ülés érdektelen volt. — A alsóházban ápril 15én Russell lord egy tag kérdésére azt felelte, mikép a kormánynak nem szándéka rendszabályt javasolni a zsidóknak tökéletesen egyenlő polgári jelképesitésére. Ellenben egy bili kész itte­tik elő, az esküformának, melly a zsidókat b­zonyos hivata­lok viselésére képtelenné teszi, ’s a parlamentből kizárja, korszerű megváltoztatására. Melly bili azonban az idei gyű­lés folyta alatt nehezen fog előterjesztetni. Russell lord egy bili behozatalára hatalmaztatott fel az izlandi kóborlás ellen, ’s e bili első ízben felolvasztott. Végre a hadügyminister a katonai szolgálat idejének rövidítéséről szóló bili harmadszori felolvasását indítványozta, mi­vir H. Douglas tábornok, e rendszabály esküdt ellensége félrevetést javasló módosítvá­­nyának visszautasítása után meg is történt. A Times és M. Chronicle april 16ai számai kimerítő tu­dósításokat közölnek a porosz országgyűlés megnyitásáról, és a trónbeszédet kedvező észrevételekkel kísérik. FRANCZIAORSZÁG. Az april 1­6ai párisi lapok a porosz trónbeszédet többnyire teljes ford­­ásban adták, részből ke­serű megjegyzésekkel. A Constitutionnel Fridrik Vil­­mos király azon szavaiban, hol az Ausztria és Oroszország­gal­ viszonyt említi, a fenálló körülmények természetes te­kintetbevétele helyett, a szent szövetség némi megnjításá­­nak nyilvánítását látja. A J. d. D­éb­ats minden ítélettől tar­tózkodik ugyan, azonban szokása lévén Poroszország irá­nyában az ellenzéki lapok szempontjából szólni, és több olly fejlődéseket pártolni, mellyektől saját hazájában idegenkedik, az egyesült országgyűlés megnyitásáróli tudósításában is sej­teti, hogy a trónbeszéd kétségkívül szokatlan, alakjával megelégedve nincs, mert a királyi szavak rész benyomásá­­ról szól, és azt mondja, hogy a követek tetemes része an­nyira elkedvetlenültetett állatok, hogy az országgyűlést rög­tön elhagyni akarták, és csak lassan kint engedtek az eszé­­lyesség és mérséklet tanácsának. St. Aulaire gr. londoni követ egy idő óta Parisban van. A J. d. Débats szinte bizonyosnak tartja, hogy helyébe Broglie­rg fog ez állomásra küldetni. A párisi lapok azt híresztelik, hogy Miklós czár oda jőni szándékozik , sőt hogy látogatása hivatalosan is tudtul adva van. A ministerium emiatt némi zavarban mondatik lenni. An­nyi bizonyos , hogy a pétervári cabinet Francziaországhoz közeledni hajlandó. Szövetség alakulását senki sem hiszi, de azt igenis, hogy Oroszország bizonyos történetek esetére, mellyeknek mezeje Németország, vagy a dunai tartomá­nyok lehetnének, magának a Tuilleriák jóakaró semle­gességét biztosítni akarja. A Moniteur azt jelenti, hogy a vetések állásáról az or­szág minden részeiből folyvást igen kedvező tudósításokat kap. Párisi april­iskai tudósítások ezt jelentik: Compiègne és Fontainebleauba több főrangú tiszt küldetett annak meg­vizsgálására, e két pontnak n eelyikén leend jobb tábort ülni 3000 ember számára, kik abban egy, Francziaországba várt magas személy előtt hadi mozdulatokat mutatványoznának. Touloni april 12-ei levelek szerint Souverain sorhajó, Joinville hy aladmirál lobogó­hajója, valamint Jupiter és Juno sorhajók Görögország felé indulni készültek. A közvetett adó az 1847. év első negyedében 194 274,000 frankot tett, 4,155,000 frankkal kevesebbet, mint a tavaly évnek megfelelő negyedében. A fogyatékot a gabona­bevi­telnek könny­ebbítése okozá. Ápril 16-án a követkamarában egy folyamodmány tár­gyalásánál élénk vita támadt a kérdés felett: megengedtes­­sék-e Bonaparte családjának Francziaországba visszatérni, vagy nem? A kamara, Napóleon rokonainak Cremieux úr által történt erélyes vélelmezése, és Hebert pecsétői ellen­szólása után napirendre tért át. SPANYOLORSZÁG, Madrid, april 13. Múlt vasárnap (11) a királyné kikocsizásánál illetlen demonstrációk történ­tek. Izabella sógornéjával, Josephine infánsnéval, a Pra­­doba hajtott, egy ember a lovakat megragadván, kiállá: „éljen a szabadság!“ Mire a királyné : „éljen! tehát hagy­jon szabadon kocsikázni!“ Később, a királyné visszakocsi­­zásánál a tömeg kiáltozása élénkebb és jelentékenyebb len, és i­lyen felkiáltások is hallatszottak: „Le a moderációkkal! El a királylyal! Éljen a nemzetőrség! Éljen Espartero!“ Pla­­teria utczában olly nagy tolongás volt, hogy a királyné alig haladhatott tovább; a néptömegben egy lövés történt, és egy rendőri tisztet megsebesitett. Este némelly egyének elfogattak. A királyné pillanatnyira meg volt ijedve, és feltette magában többé kiséret nélkül ki nem kocsizni; tegnap a bikaviadalnál, ma a színházban volt, a csend nem zavartatott meg. A vasár­­napi jelenet tegnap a congressusban is előhozatott, Benavi­des belügyminister minden felelősséget visszautasított, mivel az esemény egészen váratlanul történt.— Obozaga megérke­zett, és helyét a cortesben elfoglalta. POROSZORSZÁG. Az egyesült országgyűlés rendei ápril 15. és 16-án vegyes ülésekben a válaszfelirati terv felett vi­tatkoztak. A viták igen hevesek voltak. Arnim, volt bel­ügyminister, az úri rend tagja, a feliratból e pontot: „Mi­után felséged az 1823diki junius 5dikei törvény által........ alapuló jogait.“ — továbbá a felirat vége felé e pontot: „Engedve felséged szózatának..........a trón elött letenni,­ kihagyatni, és a két pont közt lévő egész szerkezetet követ­kezőleg módosítni kívánta: „Bízunk felségedben, hogy nem fogja háladatosság hiányának tekinteni, ha tanácskozásaink folyamában közelebbről bocsátkozandunk a f. évi febru­áriai rendeletek azon pontjaiba, mellyeket közölünk sokan, régibb törvényekkel teljesen egybehangzóknak nem látnak. Mert, hogy kb­. felséged hű rendei, a trón valóságos gyámolai le­gyenek, és hogy mi felségednek drága hazánk javára sike­res segítségére lehessünk, szükség, hogy azok, kiket mi képviselünk, meggyőződve legyenek, mikép nekünk, mind a korona becsülete és ereje, mind pedig királyainktól nyert rendi jogaink becsesek, ’s mikép mi mindkettőt, mint megbecsülhetlen kincseket ójuk és ápoljuk. Ha az ország­gyűlés a maga tanácskozásai,kir. felséged pedig annak alá­zatosan előadandó okai által a régibb és újabb törvények ez­­ eltéréséről netán meggyőződni találnának, mi nem kételke­­­­dünk abban, hogy kir. felséged bölcsesége és igazságsze­­r­vetete megválasztandja az utakat, mellyek kiegyenlitésökre vezetnének, öszvehangzólag Poroszország javával, melly a monarchiai elv szilárdságán, és a rendek biztositott és ren­dezett jogain alapul.“— Auerswald, lovagrendi tag, e módositvány elfogadását indítványozta, úgy azonban, hogy az előtte és utána kihagyatni javasolt pontok is megtartas­sanak. — Arnim gr. javaslata 303 szavazattal, 290 ellen félrevettetvén, Auerswaldé 377tel 216 ellen elfogadtatott. A kihagyatni javasolt pontok megtartása által tehát Porosz­­ország rendei határozottan kimondják, hogy az 1820ki jan. 17-ei státuskölcsön-törvényben meghatározott, de a f. évi febr.­ákai rendeletek által még teljesen életbe nem léptetett jogaikra méltó igényeik vannak,és hogy eziránt óvást tesznek. Mielőtt a porosz országgyűlés tanácskozásainak mikint folyásába bocsátkozhatnánk , szükség olvasónkat azon for­mákkal megismertetni, mellyek közt a rendek a febru­ákai rendeletek által meghatározott jogaikat gyakorolhatják. Va­lamint ama rendeleteket 548ki számunkban egész terjedel­mükben közlöttük, szintúgy közöljük a következő okiratot: Rendszabályok az egyesült országgyűlés ügymenetére. Mi Fridrik Vilmos, isten kegyelméből Po­roszország királya, ’sat. Státusministeriumunk javaslatára, az egyesült országgyűlés ügymenete iránt ezeket rendeljük : isö §. Az egyesült országgyűlés megnyitásá­nak és berekesztés­ének módja. Az egyesült or­szággyűlés általunk személyesen, vagy az általunk kineve­zendő biztosunk által nyittatik meg és rekesztetik be. A meg­nyitás előtt isteni szolgálat van.— 2dik §. A kir. biztos állása. Biztosunk közbenjáró minden, az egyesült orsz.­­gyüléssel közlendőknél. Ő adja át annak előadásainkat, és a többi kormányi közleményeket; ő veszi át a gyűlés min­dennemű nyilvánításait, véleményeit, és felterjesztéseit. Az egyesült országgyűlés minden felvilágosítás, valamint a szük­séges anyagok iránt­­ hozzá fordul. I. Ügymenet, valamennyi rendek vegyes 287

Next