Budapesti Hiradó, 1847. július-december (618-722. szám)

1847-07-01 / 618. szám

Szén lapok minden héten négyszer, n. m. kedden, csütör­tökön, pénl. és vasárn.jelennek meg. Előfizetési ár félévre finda-pesten házhoz-hordással h fi., Postán borítékban heten- «ént kétszer küldve 6 ft 24 kr, négyszer küldve pedig 7 ft 12 kr pp. A hirdetmények min­den négyszer hasábozott apró- betűs soráért vagy ennek helye­Csütörtök 618. BUDAPESTI Julius 1. 1847. HÍRADÓ. ért 5 ez. kr. a kettős hasába sorért pedig 10 p. kr iizclietik. Előfizethetni helyben a kiadóhivatalban, hatvani u* *- Ozai llorvátb-ha/ban 58i$ik szám alatt földszint, és minden királyi postahivatalnál. — Az ausztriai birodalomba s külföldre menendő példányok csak a bécsi csás/ari posta­hivatalnál rendeltethetnek meg. Előfizetési figyelmeztetés. ,BUDAPESTI HlRAD(Ú-nk 1847ki lsö félévi folyama már lejárván, ezennel a jelen második félévi (julius—decemberi) folyamra az előfizetést siettetni kérjük. Minthogy pedig legfensőbb rendelet folytán a nmgu budai kir. udv. kincstár által (1. Híradónk 592ik számát) olly hírlapokért, mellyek he- tenkint kétszer küldetnek el, a postadij félévre 48 pgő krról 1 ft 12 krra , ollyanokért pedig, mellyek hetenkint kétszernél gyakrabban küldetnek szét, 2 pengő forintra emeltetelt: ennélfogva kénytelenek vagyunk az eddigi szokott félévi postai előfizetési dijt, a legfensőbb rendelet értelmében, hetenkint kétszeri szétküldésnél 24 krral; 4szeri küldésnél pedig 1 ft 12 krral pengőben emelni. — Szabad akaratjoktól függ egyébiránt a t. elő­fizetőknek lapjainkat olly helyekre is, hova eddig négyszer küldettek , csak kétszer járatni. Előfizethetni e szerint a bekövetkező 2dik félévre Buda­pesten házhozhordással boríték nélkül 5 pfttal; különösen megjegyezvén itt, hogy kiadóhivatalunk több kihordó egyénekkel látván el magát, ezentúl az újság-kiadási napokon helyben minden t.ez. előfizető reggeli8—9óra közt már kezéhez fogta venni lapunkat; postán, hetenkint boríték­ban kétszer küldetve 6 ft 24 krral pgöben, postán hetenkint borítékban négyszer küldetve 7 ft 12 krral pengőben. Jelentjük egyszersmind, hogy azon esetre, ha alázatos folyamodásunk, mellyet legfelsőbb helyre terjeszteni, lapunk ’s előfizetőink érdekében, szük­ségesnek ítéltünk, kegyes meghallgattatást nyer, később azt, mennyivel a 4szeri küldetésért most több fizettetnék , visszatéritendjük. Az előfizetés elfogadtatik Pesten hatvani-utezai 483ik számú Horváth-házban a kiadó-hivatalban és minden magyar- ’s erdélyországi kir. postahivataloknál. — Külföldre járatni kívánt példányok iránt a megrendelések csupáncsak a bécsi cs kir. föposta-hivatal utján történhetnek. A B. P. Híradó szerkesztősége. TARTALOM. Magyarország és Erdély. Előléptetések. Me- gyék: Közgyűlés Esztergámban. Ugocsában. Budapesti hirharang. A kir természettudom. társulat évnegyedes közgyűléséről hivatalos jelentés. Rimaszombati levél (Műkedvelők színi előadása a tüzkán állottak részére.) A pest-váczi vasútvonalon múlt héten utazott személyek száma — Bél­és külföldi vegyes közlemények. Külföld. Nagybritannia. Franczia- ország Spanyolország. Portugália. Poroszország. — Hivatalos és magánhirdetések. HilfiYilRORiZÁ« éa ERDÉLY. A főm. m. k. helytartó-tanács, irattári segéd Pavianovich Károly halála következtében D e r é k i Mihály eddigi sorjegyzőt, ennek helyébe Prohászka Antal eddigi Írnokot, írnokká Bányász Soma járulnokot, ’s ezzé Lie zner Karoly díjas gyakornokot; — nemkü­lönben közelebb elhalt Bo 1 diz s Béni járulnok helyére Szvoboda József szinte dijas gyakornokot léptette elő. Meiiyéhi ESZTERGÁMBÓL. Junius 22ikei közgyülésüuk — m. fő- ispáni helyettesünk gyengélkedő egészsége miatt — első al­ispánt elnöklet alatt folyt le. Elnök alispán ur megnyitván a gyűlést, röv d vázlaiát adá megyénk állapotának ezen ínsé­ges idők közepett. Örömmel érleltük, miszerint megyénk lakosai közöl egy sem, az ide vándorlóit fölvidékiek közöl pedig csak három esett áldozatul ezen mostoha időnek , ’s ezen utóbbiakat is inkább az idejövet közbeni elgyengülés, (ámbár gondos ápolás alá vétettek) mintsem az éhség adá át a halálnak. Jelentő alispán ur szerint igen sokat köszönhetni e tekintetben a megyeileg rendelt, ’s fölhatalmazott választ­mánynak , de legtöbbet ő berczegségének országunk prí­másának , és a főtiszt, főanyakáptalannak, ámbár a lobbi megyei földesuraságok sem felejtkeztek meg jobbágyaik irá­nyában földesuii kötelességeikről. Az érintett választmány ugyanis folytonos éber figyelemmel kisérvén a szükség vál­tozatait a legczélszerübb intézkedésekkel sietett elejét venni a netalán bekövetkezhető nagyobb nyomornak. Azért is, mi­után tapasztalta volna, hogy az Esztergám sz. kir. városi piacz hetivásárain városi intézkedés folytán 10 óráig kizáró­lag csak kir. városi lakosoknak, és csak ezután volt volna szabad a vidékieknek élelemczikkeket vásárlani, minélfogva megtörtént volna , hogy 10 óra után már a piaczon a nye­részkedők mindent fölvásárolván, csak ezektől volt a sze­gény adózó kenyerét kény telen vásárlani: jónak látta a szom­széd Esztergám érseki városban szerdánkat hetivásárt a nyerészkedő vásárlók kizárásával tartani; ezenfelül időről időre a lisztet árszabályozni, az árszabály megtartását ’s igaz mértékek kiszolgáltatását nemcsak fenyegetések alatt szorgalmazni, hanem a vétkeseket (ettleg is fenyíteni. Ó herczegsége pedig, folytató jelentő alispán ur, és a főtiszt, főanyakáplalan mind testületileg, mind egyes tagjai által, nem csupán saját jobbágyaikat vető-és kenyér-gabonával, (mellyet részint ingyen, részint mérsékelt áron pénzért várás lejében, részint uj gabonáért, kiosztottak) és pénzzel is se­gíteni , hanem a százankint érkező fölvidékieket is naponkint étellel és pénzzel atyailag megvigasztalni kegyeskedik. Miért is a nyomorgó emberiség nevében legforróbb hálakö- szönetet mond. — Ezután olvastattak fenséges István föher- czeg ’s magyar kir. helytartó, és xM. Dorothea özvegy főhg- asszony leveleik, mellyekben hozzájok legalázatosabban in­tézett résztvevő's vigasztaló föliratunkra kegyesen válaszolni méltózlattak ; nemkülönben nmgu Szögyényi László alkan- czellár urnák, őt uj hivatalában üdvözlő föliralunkra érke­zett felelete. — Temesvár sz. kir. város levele , mellyben a kir. városok coordinatioja ’s országgyűlési abnormis helyze ­tük megszüntetése végett telt fölirásukat országgyűlési pár­tolásunkba ajánlják, ’s azon esetre , ha netalán a városok elrendezése a kir. kegy. előadások közt nem foglaltatnék, an­nak az országgyűlés—pedig elöleges — teendői közé sorozta- tását kérik, olly megjegyzéssel ulasitlalott az országgyűlési utasítások kidolgozásával megbízott választmányhoz, hogy az készítsen utasítást, melly szerint követeink, necsak a királyi városok országgyűlési szavazatát, hanem mind azon testietekét, mellyek illyetén szavazattal a törvény értelmé­ben bírnak, de attól (ettleg elültettek, miilyenek a káptala­nok, szabad kerületek, erélyesen szorgalmazzák. — Maros­széknek nem a részek, hanem inkább egész Erdélynek Ma- gyarországhozi csatolialását tárgyazó levelére, mint már annyiszor ezelőtt, most is kimondotluk, hogy mi ugyan szívből óhajtanok, ha egész Erdélyt testvéri karjainkkal ölelhetnők, azonban most csak szigorúan a törvényhez ra­gaszkodunk, az egész egyesülést boldogabb időktől várván. — Borsodmegyének a nádorválasztás iránti levele az orsz.- gyülési választmányhoz utasittatott.— Ugocsamegyének egy nagyszerű nádoremlék fölállítására fölszólító levele, e tárgy­ban már illy nézetet kifejlett határzalunk lévén, szinte a vá­lasztmánynak adatott át.— Ezeken röviden átesvén, huszabb idői használt fel ’s hevesebb vitát idézett elő Hevesmegye levele, mellyben a parádi botrányos ügyre nézve kinevezett bir. biztosság ellen sérelmesen panaszkodik, ’s berniünket ebeli sérelmének pártolására szólít fel. Első,’s pedig mielölt a csatolványok is fölolvastatlak volna, kezdett szólni B. J. olly hoszasan , mint már régen nem beszélt Ä ’s egészen régi modorában. Volt most megint mit hallani a comiialusok relatiojáról per commissarios , az uj rendszerről, Kreishaupt- mannokról ’s t. eféle elintiíiókat, mellyekel. ha elhiszünk, alkotmányos állásunk veszélyeztetése fölött leheljen kéiségbe nem esnünk, ’s már holnap a valóságos Kreishauptmann parancsaitól nem rettegnünk. Jó hogy azokat a nemzetek sírjain kopogtató ’s tátongó szellemeket, mellyekkel máskor ijesztett bennünket, most elő nem idézte, mert az Ínséges időktől úgy is eléggé lecsigázva erőtlenségünkben könnyen leroskadtunk volna e magicái tünemény előtt. De úgy látszik, hogy mióta szónok ur katona lett *) már a kisérletektől nem fél, ’s hihetőleg azért nem idézte ama tátongva borzasztó szellemeket, mert már most fölvilágosulva a lélekjárást nem hiszi. — Igen elevenen rajzoló a fenyegető veszedelmet, mel­lyet az 52 (?) administrator okoz, ’s valódiságát állításának azzal iparkodott bebizonyítani, hogy 1790ben csak három administrator volt, ’s az ország azt rósz néven vette. Hát mit mondjunk mi most, mikor 52 administrator van, kivált ha a kormány suttomban mindegyiket commissa- rius képességgel ruházza fel? hová lesz megyénk ha­tósági ereje , ha egy pofoszkodást sem szabad elintéznie, ha hatósága mindig gyengíttetik, hogy fogja védhetni a ha­zát a kormány ellen, mellyben midőn egyéb ausztriai ré­szeknek, mint p. o. Csehországnak cseh képviselője olt ül, a magyarnak senkije sincs ? ’sat. De úgy látszik, legfőbb tö­rekvése volt szónok urnák azt tudtunkra adni, mit már fe­ledtünk, hogy ö oppositionalista! és ez a legnagyobb argu­mentum , mellynél fogja védi a hevesi sérelmet ’s föliratni kiván. Volt most dolguk a higgadt gondolkozásuaknak, hogy azon ferde nézeteket, mellycket szónok ur kifejtett, meg­igazítsák, nem ugyan ő végétté, mert igen jól tudjuk, hogy rá nézve ez hálátlan munka, hanem a jeleovolt gyengébb gon dolkozásuak végett, kiket elragadtatásig heves szónoklata sima szavai könnyen eltántoríthattak volna azon csalódások örvényébe, mellyböl ő maga vagy nem tud , vagy nem akar kikapaszkodni. — K.S. czáfolólag az előbbi szónokot, előszám­lált néhány megyét, hol jelenleg is valóságos főispánok el­nöklenek, ’s az 52 administratort devalválta. A biztosságban sérelmet nem lát, 's azért egyszeiüen tudomásul vétetni kí­vánja. Ezt pártolja b. R. S., ki igen helyén látja, hogy mi­dőn olly ocsmány botrányt, miilyen a fenforgó parádi ese­mény, a megye nem képes orvosolni, kir. biztosra bízassák. Köszönetlel veszi azonban mégis B. J. hosszú szónoklatát, mert abból megtudta, hogy ő valóságos oppositionalista, mert eddig azt hitte szónokló báró ur, hogy ő csak Pesten az, itt azonban orthodoxus. Egyébiránt a hevesi levelet tudomásul tf) B. J ur az esztergálni egyenruhás polgári katonaságnál tiszt lett. ’S úgy látszik mellette igen boldog, ’s egyenruhájá­ban önmagának inkább mint másoknak tetszik; mert nemcsak a megyei gyűlésekre, hanem amúgy a rendes katonatisztek módjára, sétálni, kávéházba, még Párkányba vásárra is elmegy kardosán egyenruhában. Ám teljék kedve. Ein schlechtes Spiel was Kinder nicht freuet. — Lev. veszi. — M. M. Montesquieuből a társadalomra nézve nél- külözhetlennek állitván a személybátorságot, a parádi ese­mény pedig épen azt veszélyezlelné, a tettesekre méltán óhajtja a büntetést, mellyet mivel eddig Hevesmegye eszkö­zölni nem tudott, erőtlenségét vagy mást árult el, miért a kir. biztos helyesen küldetett,’s annálfogva abban semmi sé­relmet nem lát, hanem a levelet tudomásul veszi. — P. T. magán-tudomásával iparkodik a hevesi dolgokat felvilágosí­tani, ’s pártolja a sérelmet. — M. I. a választmányhoz átté- lelni — J. V. kan. tndomásul vétetni kívánták.— Fölkel most B. J., ’s keveset mondok, hogy lovagiatlan, nem parlamen­táris, hanem mondanom kell, csapszéki modorban támadja meg az ezelőtt szólott báró R. S-t, mit akkor nfndjárt teendelt, ha elnöklő alispánunk a már előre jelentkezett szólni akarók sorát zavarlalni engedi. Teli kárörömmel ’s pórias kifejezésekkel ferdíti most el báró R. S. beszédét, mintha ez az adminislratorokat a titkos policzia pótléká­nak nevezte volna, de leginkább fájlalja, hogy báró R. őt opposilionalis jellemében kétkedve )>tamphibiumaak (ezen szót báró ur nem mondta) tartja. Ö mindig oppositiona- lisfa volt, ’s fogadja, hogy az is fog maradni, ha nem tán­czol is most már Muzslán vörös jankliban ’s nem vezeti is a korteseket. — Mi az az orthodoxus*)? hogy meri azt neki b. ur mondani ? ’sat. Mutassa meg valaki, hogy ő akármelly tárgyhoz és mikor nem szólott az oppositio szellemében? Ki- vévén a vegyesházasság ügyét, hol meggyőződése mást kí­vánt **). — Erre ismét b. R. S. szavai elferdítését kiigaziió- lag beszédét isméllé; a parádi fürdőben elkövetett bojrány vizsgálatára kiküldött kir. biztosban sérelmet nem Iát. Ö fel­sége vi supremae inspectionis egy ártatlanul elveri magislra- lualis folyamodására küldött biztost. — A parádi esemény nem első, folytatása ez az egész országnak tudomására el­követett azon több excessusoknak, mellyeket orvosolni ma­ga Hevesmegye minden jó akarata mellett elegendő erővel nem birt. A föisp. helyetteseket hozza szőnyegre B. J. t.biró a kormányt gyanúsítván, nem emlékezvén arra, hogy né- melly hongyülésekben maga az ország óhajtotta, sürgette hogy az 1723. t.cz. a király gyakorlatba hozni kegyeskedjék. — Az 1825. országgyűlésen nagy lárma volt a titkos policzia ellen, és most midőn ö felsége törvényes módok által kívánja megtudni a megyék szándékait, érzelmeit, azt sem akarja az oppositio helyesleni. Kár, hogy az ellenzék nem akarja el­ismerni , hogy a kormánynyali szorosabb összeköttetés által a municipium ereje nem gyengül, hanem inkább annak eiőt kölcsönöz. - A régi phrasist a Kreishauptmannt említi B. J.; még ez magában nem valami rósz, hanem (essék elhinni, ha pedig nem hiszi, menjen Ausztriába’s meg fog győződni, hogy a Kreishauptmann hivatal igen üdvös; ott, főleg in eri- minalibus nem szenvednek a szerencsétlenek ítélet előtt 8, 10 évig. De hol itt a Kreishauptmann? A bécsi ministeriu- mot úgy irta le B J. ur, mim ha az más nem volna minta magyar kormánynak oppressiója, olly kezelést terjesztett tf) Bizonyosan azt gondolta B. ur, hogy orthodoxua = g — bér. Különben olly epésen nem fakadt volna ki. Kár volt előbb meg nem kérdenie szépen, mi az az orthodoxus ? De úgy van az, ha valaki affectál mindent tudni, ’s mindent, mit nem ismer, cso­daszörnynek tart. — Lev. *#) Ugy-e. Hát az oppositio nem meggyőződésből beszél. így még egy conservativ sem rágalmazta az ellenzéket, ha pedig igaz, mit sz. ur mond, akkor —. De nem ; lehetnek, sót tudjuk, van­nak, kik magokat az ellenzékhez számítják, 's oda csak annyiból tartoznak ut numero sint, 's ezeknek más kötelességök nincs is, mint az ellenzék szellemében, azaz más szájával beszélni, de ezek nem az ellenzéket, csak eszközeit teszik. Egyébiránt sz. ur szájából mégis furcsán hangzik ezen nyilatkozás, mert máskor mindig azon tántoríthatlan jellemű meggyőződésre hivatkozott, melly öt a haza boldogsága érzetében izgatta szólásra , 's most nyilván mondja, hogy öt csak az oppositio szelleme vezérlé még akkor is, midőn meggyőződést kürtőit. Édes hazám, igy már bol­dog leszesz , kivált ha oppositio szelleme=igazságl quoderit demonstrandum t—Lev.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék