Budapesti Hiradó, 1847. július-december (618-722. szám)
1847-09-26 / 668. szám
218 SZATMÁRBÓL,. N.Király sept. II. F 14.6d"napján[kezdődött évnegyedes közgyűlésünk; a rendek igen nagy számmal jelentek meg, a terem kivált a gyűlésnek első óráiban tömve volt. Minden arczon derültség mutatkozott; mi lehetett ennek oka , kitalálni könnyű: Szatmármegyét nem győzte azon szerencséje eléggé örvendeztetni, hogy István főherczeg ő fenségét kebelében szemlélheti, ’s mig ő fensége elhunyt atyja felejthetlen érdemeinek emléke szíveinkben az emberi keblek érző oltárain mint Vesta tüze folytonosan lángol , az ifjú herczeg ő fensége újabb zálogát nyujtá azon nagyszem szeretetnek, mellyel az üdvözültnek halhatlan lelke fenséges utódjának szellemében is elömleszti a magyar világot. Igen, ő fensége magas személye látásának kedves reménye ’s a nemes és őszinte hódolat legforróbb vágyai vajának azok, mellyek az emberi arczvonásokból kiolvastathattak. Vannak sejtelmek, mellyek valósulásáról biztosít az előérzet, ez történt sept. okán is; a tömeg sejtelme teljesült, a közgyűlés tanácskozásának tárgya e fensége miképi elfogadtatásának tervezete volt; tanácskozónk a módokról, melylyekkel kijelenthetnék a szív azon érzeteit, mellyekre a száj szavakat nem talál. — Múlt nug.odik napján Szatmár városában tartott rendkívüli közgyűlésünknek e tárgyra vonatkozó intézkedései részint helybenhagyattak, részint a körülményekhez alkalmazva módosítalak, ’s óhajtva várt magas vendégünk elfogadására a czélszem rendelkezések megtétettek. — Ezután egyesek ügyeit tárgyazó főkormányszéki rendeletek ’s k. helyt.tanácsi intézvények a szokott rend szerint olvastatván, a megyei levelezésekre került a sor, melylyek közös legnevezetesbek valának Erdélyből Hunyad megyének és Marosszéknek az iránt tett felszólításai, hogy a részek visszatolásával épen az alkotmányos újjászületés kezdetén az erdélyi magyar elemeket meg ne buktassuk, sőt inkább az általános egyesülés kivívásáig azokat mint Erdély alkotó részeit meghagyatni a közelgő országgyűlésen sürgessük; felelet az jön, hogy a részek visszacsatolása törvény által lévén meghatározva, ellene mit sem tehetünk ; olvastattak még némelly kir. városok levelei is, melylyek egyenlően azt sürgették, hogy a kir. városok rendezésének előleges bevégzését országgyűlési követeinknek utasításul adjuk , mellyek tartalmaikhoz ’s modoraikhoz képest, részint a választmánynak adottak által, részint pedig egyszerű tudomásul vétettek. BUDAPESTI HIRHARANG Egy fiatal tisztviselő, némi pénzzavarok miatt vasúton Szolnokba utazván, ott fejbe lőtte magát, de olly roszul, hogy azért kár volt innen elutaznia; a sérülés azonban mégis olly veszélyes, hogy életéhez semmi remény, így járnak szók, kik szántani nem akarnak és mégis aratni szeretnek. — Igen hiteles kézből levelet kaptunk, mellynek írója panaszkodik, hogy még múlt évben egy sebestyénutczai házban dolga lévén, a háziúr egyik nagy kutyája megharapta lábát; 5 tüstint panaszt ten az eb gazdájánál, de sebére gorombaságnál egyebet nem kaphatott. Néhány nap előtt ismét arra ment ezen át, és a múlt évi kutya már előre haladott mesterségében, mert most már az utczán harapta őt meg. A telt panaszra ismét csak gorombaság volt a válasz. Pesten többször volt már ugyan kutyareform, de a dolgok ilyetén állásában ismét nem ártana komolyan megtizedeltetni ezen veszélyes állatokat. — Budán az Örzseszüzek zárdájában, és illetőleg templomában tolvajt fogtak, ki bezáratá ott magát, hogy a templom kincseivel odább állhasson. Egy apácza dél tájban a karzatra ment, magát orgonázásban gyakorlani,s ott az elbújt zsiványt történetesen megpillant, és azonnal zajt ütött a kolostorban. Rövid idő múlva három városhajdú jelent meg a történet színhelyén, de nem merték a zsiványt megtámadni rejtekében, mert életök a városé lévén, azt könnyelműen kockáztatni nem lehet. A közel lakó timármester legényei közöl azonnal vállalkozott tehát egy derék simárlegény, mert ezek mindenütt igen bátrak szoktak lenni, és a zsiványt megragadó rejtekében, ki báttőrrel sebet ejte ugyan a bátor önkénytes karján, de azért mégis hurokra került. Mihelyt meg volt kötözve, tüszint érezteték vele ökleiket a városhajduk. Vallomásából kisült, hogy szökött katona, és éjjel magába a kolostorba is berontani szándékozott, milly szerencse, hogy ezen vakmerő szándékában meggátoltatott ! — Nemzeti színházunkban múlt héten a „Bűvös vadász“ czímű lőporos daljáték szépszámú közönség előtt adatott, ’s Lászlóné érdemlett tapsokat nyert. Bognár, mint szerződött tag ezúttal először lépvén föl, meglehetős sikerrel működött. Csodálatos, hogy majd minden német daljátékban ördög, boszorkány és mindenféle szellemek fordulnak elő, mintha illy természet fölötti segély nélkül nem is lehetne a kemény kiejtésű német nyelven énekelni. „Bizonyos utczában sok bolt be van zárva, mert gazdáik megbuktak ; talán jobb lett volna inkább ezen illető gazdákat bezáratni?“ Ezen ártatlan megjegyzésünk mintegy fél év előtt jelent meg először e helyen,s azóta olly nagy utazást ten, minő után mi eddig hiába sóvárogtunk. Először ugyanis egy pesti német lapban olvastuk ezen sorainkat, abból aztán átvette a Theaterzeitung, onnan a prágai újság, onnan a lipcsei Charivari, és most már ismét az előbbi pesti német lapban látjuk, mi pedig azért ismételtük most itt, hogy legalább ott szálljon ki útikocsijából, honnan útnak indult ezen nevezetes újdonság. Épen semmi fontosságot nem helyzünk abban , hogy apró czikkeink lefordíttatnak-e vagy nem, és azzal sem törődünk, hogy a közlésnél jelen rovatunk forrás gyanánt idéztetik-e vagy nem; de arra mindenesetre kérjük a t. német collegákat, hogy „híven“ fordítsanak, és ne úgy, mint például e napokban az egyik tévé, midőn egy czikkünket (a nyilvános irodáról szólót) közölvén, a „Didaskáliákat“ megrója tulajdon firmünk alatt, mintha a megrovás tőlünk származott volna. Ezt azért jegyezzük meg, mivel ok nélkül, csupán más kedvéért hajba kapni nem akarunk senkivel, mi a közönséget úgy sem mulattatja. Végre azon német lapok, mellyek e rovatunkat használják, legalább egy tisztelet példánynyal lephetnének meg bennünket, hogy ne kelljen tulajdon apróságunkat pénzért olvasnunk. A nyári szállásokról lassan kint beköltöznek már fővárosunk pénzes lakosi, nem annyira a hüvösülő idő miatt, mint inkább, mivel az esték már hosszabbak, következéskép unják magukat. Ez eddig rendén van, de bezzeg furcsa az , hogy unalmuk elűzése végett már most minden este színházakba járnak. Ez már aztán hasonszenvi elv szerinti elűzése az unalomnak , tudniillik, hasonlót hasonlóval! — Bizonyos felvidéki megyében valaki oda nyilatkozott, hogy, habár százezer forintjába kerül is, követté választatja magát. Ugyan mennyit ima alá ezen at valamelly igen szükséges jótékony intézet, például országos tébolyda megalapítására? Egyébiránt jól értesültek azon hiedelemben vannak, hogy a százezer forintot ő talán nem is fogja annyira sajnálni és megsínyleni, mint mások! — Fontos kérdés a természetvizsgálókhoz : honnan van az, hogy a gőzhajókapitányok rendkívüli szerencsének örvendnek a hölgyek körül ? — A fodrászok folyamodni készülnek a városi hatósághoz azon indítványnyal, hogy ezentúl mindazon csavargók és köténytelen némberek, kiket innen zsúpon tova szállítanak, előbb hajukat borotva által veszítsék, hogy legalább hajuk meglövéséig visszatérni ne merészeljenek. Ebből rájok nagy haszon származnék , mert először a hajat olcsón megvehetnék, másodszor pedig, sok csavargó azonnal parókát csináltatna, csakhogy jövedelmes állomását a fővárosban tüszint ismét elfoglalhassa. Még a ráczvárosban is ugyancsak nagyban űzik már a haladást, hirdették ugyanis még szüret előtt, hogy már kaphatni legjobb minőségű idei ráczürmöst. Csak egy lépést még, és csodagyermekek már születések előtt hangversenyt fognak adni a billentyűs trombitán. A csajkások gyakorlatait Dunánkon élénk figyelemmel kíséri a közönség, és rendkívül óhajtja , bár jövő télen ügyességüket még inkább tüntetnék ki, és a bárdolatlan részeges révészek helyett ők gyakorlanák e fontos mesterséget Budapest között.— Az ügyvédek száma ismét közel ötszázzal szaporodott, a pöröké ellenben folyvást csökken, az utóbbi eredmény igen örvendetes, az előbbi legalább ártatlan. — Egy pesti szabótól hallottuk, hogy most néhány ezer forintot kölcsön kell vennie, mivel igen sok munkája van országgyűlésre. Furcsa eredmény, különben azt hinné az ember, hogy a szabó inkább megfordítva adhatna pénzt kölcsön, midőn sok munkája van. — _ _______ A Pest megye pártfogása alatt álló hazai első TAKARÉKPÉNZTÁR részvényeseinek a legközelebbi közgyűlés által kiosztatni rendelt ideiglenes részvénylapjai már elkészülvén, tisztelettel felszólittatnak a t. ez. részvényesek , hogy azokat az intézet pénztári hivatalában szerda és szombat napokon a hivatalos órákban személyesen vagy írásbeli megbízottaik által méltóztassanak átvenni. Költ Pesten, sept. 23kán 1847. — Szalay József, jegyző. -----------------A KISDEDOVÓ INT. M. D. TÉRJ. EGYESÜLET aug. 27kén Pest vármegye háza teremében , Zsoldos Ignácz alelnök uranga elnöklete alatt megtartván ez idei második rendes, úgynevezett nyári közgyűlését , az igazgató választmánynak félévi működéséről számot adó jelentéséből) azon tapasztalatot meríté a közgyűlés, hogy az alakulás éveiben nagyobbára magánosak, most pedig a fejlődés korszakában inkább a törvényhatóságok járulnak ezen egyesület anyagi fölsegéléséhez , mi egyszersmind azon remény táplálhatására vezet, hogy nem sokára az öszves nemzet, a törvényhozás is kiterjesztendi pártfogását ezen egyesületre , melly a kisdedeknek minden testi veszélyektöli megavatásukon felül egyszersmind a nemzetiség és közerkölcsösség terjesztését tűzte ki főczéljául. A jelentés 2dik pontjából örömmel értesült a közgyűlés, hogy az alapító törvényhatóságok közöl Torontál vármegye, és sz. kir. Pest városa, egyes alapítók közöl pedig Simon Florent egyesül, ügyvéd úr, befizeték az egyesület pénztárába alapítványaikat; hogy sz. kir. Pozsony város hasonlót tenni határozott, ’s hogy sz. kir. Szeged városhoz is megérkezett az általa tett alapítvány érdemében a felsőbb engedelem. A 3dik pontban rendes részvényesekül bejelentett Csemniczky Eduérdné szül. Beniczky Sarolta asszonyságot, és Kohn Samu urat pesti kisdedovót szívesen üdvözlé a közgyűlés tagjaiul, ’s neveiket az évlapokba iktattatni rendeld ; 4szer köszönettel fogadtattak az ezen félév folytában az egyesület, ’s illetőleg a képző intézet számára tett következő adományok : Lónyay János ur 6 excja a megboldogult lg Grassalkovics Antal tömegéből 4 öl tűzifának kiszolgáltatását utalványozá. Forster Vilmos ur egy 20 pft értékű épületrészvényét, ’s ennek 17 hónapra járandott kamatait. Amtmann Ferencz hasonló részvényétől ugyanennyi időre számított kamatokat. Nádassy István úr az idei sorshúzáson kisorolt 2 épületrészvényét öszvesen 40 pftnyi értékűt, e felett pedig a többi részvényeitől is járandó kamatokból 4 pftot, Kanicz M L. ur 5 ft 56 krnyi, Schneider és Zeides urak pedig 2 ft 25 krnyi kamatköveteléseiket visszaajándékozák az egyesületnek, 5ször Herczeg Sándor úr 10 pfttal adakozott, Rácz Alajos, Pest vármegye volt rendes seborvosa végrendeletében szintén ennyit hagyományozott egyesületünk felsegélésére. Peregriny Elek úr és Stuller Ferencz pedig könyvekkel kedveskedtek az intézeti könyvtár számára . 6szor reményét fejezi ki a választmány, hogy a közelebbi normanapok egyikén a nemzeti színházban csakugyan fog adatni egyesületünk javára egy színi előadás. 7szer elfogadtatott a választmány azon javaslata, hogy az egyesületnek, legszigorúbb gazdálkodás mellett is 2400 pftnyi évenkénti költségei fedezhetése végett az országgyűléshez folyamodás intéztessék, miszerint a hazai jótékony intézetek és vállalatok fölsegélése czime alatt netalán teendő országos ajánlatok között egyesületünk részére legalább 40,000 pftnyi segedelem rendeltetnék. Az ezen pontban felmutatott 8adrétnyi új aláírási lapminta is helyeselve fogadtatott; ez fogván az újabb aláírások gyűjtésénél használtatni. A Sik pontban jelenti a választmány, hogy az alapszabályok szerint havonkint mindenesetre megtartja üléseit, szabadságot von azonban rendesen két hetenkint tartani üléseket. Eszer az 1846ik évi számadásoknak a közgyűlésileg kiküldött bizottmány által végrehajtott megvizsgáltatása azon megnyugtatás kíséretében kezeltetik , hogy azokra nézve a pénztárnok irányában semmi nehézség elő nem fordult; maga a bizottmányi jelentés egész terjedelmében , az évkör végeztével, a jövőbeli közgyűlés ebbe fog terjesztetni. lőször jelentetik, hogy a pénztári naplók egy külön bizottmány által havonként rendesen megvizsgáltatnak. 11 szer jelentetik , hogy az épület-részvényeknek ez idénre kitűzött sorshúzása f. évi jul. 31én csakugyan végbement, 19 kötelezvény számot huzatván ki. Ezen sorshúzás eredményéről a n.érd. közönség annak idejében hírlapok utján már értesítve volt. A 121k pont a két külön pénztár jelen állapotát tartalmazza, miszerint a) a közpénztárban 1847 elejétől a közgyűlés napjáig volt az öszves bevétel 2286 ft 33 kr, öszves kiadás 2274 ft 31 kr. Van a pénztárban 12 ft 2 kr, a kiadásokra nézve azonban megjegyzendő , hogy ezen öszvegben foglaltatik az ideiglenes 5 pet kamatra kihelyezett 900 ft, továbbá pénztárnok Antal Mihály úr által az egyesület nevére a takarékpénztárba letett 25 ft adomány, és végre a segélykölcsönül kiadott 44 pft, és így 969 pftot valóságos költségnek venni nem lehet. b) Az épületrészvény pénztárban az 1846 évről áthozott pénztár-maradékhoz ez évben semmi új bevétel nem járulván, az magában 1847 ki bevételül vétetik 174 ft 31 krral, a kiadás pedig ez évben 22 ft 25 krt tevén, marad ezen pénztárban készlet 152 ft 6 kr. A választmányi jelentés 131k pontjában előterjesztetik, hogy a múlt közgyűlési határozat értelmében az intézeti egész segélydíjasok száma egygyel szaporíttatott, az intéz, igazgató jövendőjének biztosítása tárgyában működő bizottmány pedig a jövő közgyűlés elbe terjesztendő javaslatát. 14 szer az intézeti növendékek vizsgálatával foglalkozó bizottmánynak eljárásáról az jelentetik, hogy illő szigorral teljesítvén a reá bízottakat, a vizsgálatok eredményéről rendesen teszi a választmány elibe jelentéseit, mellyek a növendékek fölvételénél, avagy kisdedovói állomásra kijelöltetéseknél, az intézeti igazgató véleményével együtt mindenkor kellő figyelembe vételnek. Ugyanezen leczkebizottsánynak létetik tisztéül a növendékek önképeztetésére megkivántaló segédkezési könyveket beszerezni. (Vége köv.) NEVELÉSI PÁLYAKÉRDÉSEK. A f. évi augustus 9 és főkén valamint taval Pesten, úgy az idén Sopronyban összegyűlt prot. tanitók, a nevelési ügy előmozdítása tekintetéből a hazai nevelők ügyeimébe és megoldásul ajánlják a következő pályakérdéseket. 1. Fejtessék meg, koránk különféle nyelvi és vallási viszonyaira alkalmazottan, mellyek minálunk eddigelé a tanító képezésének, hivatalra képesítésének és abbani eljárásának szokott módjai és gyakorlatai, — és mi után volnának azok legczélszerűbben elintézendők a jó elemi, polgári, gymnasiális és felsőbb tanodákra nézve ? Jutalma 12 db arany. — //. Adassék rajta: milly működése van hazánkban az elemi és néptanítónak a mindennemű halók (pl. szülő, község, egyház ’s megyehatóság, nyelv, vallás, más tanodák ’s tanitótársak) irányában. Jutalma mostanig (mert mind az előbbi kérdésre, mind erre még folyvást adakozhatni) 14 db arany. — III. Készíttessék terve a magyar prot. tanitók nevelés-tanítási köztanácskozmányának. Jutalma 5 darab arany. — A pályamunkálatok — az illynemü munkák szokása szerint — idegen kéz által tisztán íratva és jeligés pecsétes levélkétől kisérve, mellyben a szerző neve rejlik , küldessenek be Pestre, a jövő 1838ik év augustus elején tartandó és előlegesen kihirdetendő tanitói tanácskozmányhoz, vagy ezt megelőzőleg dr. Tavassy Lajos, a pesti prot. gymn. tanára és igazgatójához , ki által e munkák a tartandó tanitói gyűlésnek be fognak adatni és egy , a gyűlés által kinevezendő , 5 tagból álló biráló választmány által — mellyben mindenesetre legalább is egy falusi nép- vagy elemi tanítónak is kellene lennie —meg fognak biráltatni. Két hó lefolyta után a bizálmányi eredmény közhírré fog tétetni, és a jutalmat nyert szerző ezt ugyancsak Pesten Tavassy Lajosnál fel fogja vehetni, ollyképen, hogy még munkája is sajátja maradand. Ellenben, ha ezt az ismert „Nevelési emléklapodban engedné kinyomatni, egy egy nyomtatott ívért még egy aranyat fogna kapni. Hogy ha egy munka sem fogna a jutalomra méltónak tartatni, akkor az nem fog kiosztatni, hanem az ajánló által — ha t. i. már ez évre is nem gyűlnék össze a két első kérdésre összesen húsz-húsz arany — kétkét aranynyal szaporítva, újból fog kihirdettetni 1849re. Kérjük ezeknélfogva a pártoltatást adakozási tekintetből, hogy munkák hiányában nem leendőnk , arról biztosít a hazai nevelők munkássága, kik, amint tudva van , a magy. tud. társaság utolsó nevelési kérdésére öszszesen 14en pályáztak. — Dr. Tavassy Lajos, SZEGZÁRD, sept. 17. 1847. (Nevelési állapot) Örömmel tapasztaltam a B.P.Hiradó több számaiban, hogy a t. szerkesztő.-.ég nem csupán politikai ügyekkel foglalkozik, hanem gyakran olly tárgyat is veszén fel, melly a legfontosabb ugyan, nagy befolyással és eredménynyel bír az emberekre, azaz ránk polgárosultakra — ha t. i. e czimet igényeljük’s magunkat az eskimókkal, vagy az amerikai őserdők vad lakóival párvonalba állitni nem akarjuk — de általánosan véve mégis a legészrevétlenebb ’s legkevésb figyelmet gerjeszt. Ezen tárgy pedig a nevelés, az úgynevezett népiskolák. Igen, uraim,le a kalapokkal e szónál: nevelés, mert csak ez az egyedüli eszköz, melly által a kétkezü emlősállatból embert képezhetni. Nem szándékom itt az emberi nevelés közelebbi részleteibe bocsátkozni, ámbár a hírlapok gyakran a legnagyobb hévvel értekeznek ló- vagy birkatenyésztésről; én csak az itteni tanodák jelen állapotát akarom nyilvánosság elé terjeszteni. Szegzárd néhány év óta él és mozog, ’s koránsem tartozik azon városok közé, mellyek az elöhaladó korszellem után sántikálnak. Sok szép és hasznos lépett itt életbe néhány év óta tiszteletreméltó ’s munkás férfiak befolyása által, ’s az iskolaügyben is méltán nézünk üdvös javításoknak elibe. Szegzárd a reformátusokon és zsidókon kívül 8000 kath. lakost számlál, kik négy tanodával birnak; az egyik az első ’s másod normális osztályt foglalja magában, a másik az első