Budapesti Hiradó, 1847. július-december (618-722. szám)

1847-09-26 / 668. szám

218 SZATMÁRBÓL,. N.­K­irály sept. II. F 14.6d"nap­­ján[kezdődött évnegyedes közgyűlésünk; a rendek igen nagy számmal jelentek meg, a terem kivált a gyűlésnek első órái­ban tömve volt. Minden arczon derültség mutatkozott; mi lehetett ennek oka , kitalálni könnyű: Szatmármegyét nem győzte azon szerencséje eléggé örvendeztetni, hogy István főherczeg ő fenségét kebelében szemlélheti, ’s mig ő fensége elhunyt atyja felejthetlen érdemeinek emléke szíveinkben az emberi keblek érző oltárain mint Vesta tüze folytonosan lán­gol , az ifjú herczeg ő fensége újabb zálogát nyujtá azon nagyszem szeretetnek, mellyel az üdvözültnek halhatlan lelke fenséges utódjának szellemében is elömleszti a magyar világot. Igen, ő fensége magas személye látásának kedves reménye ’s a nemes és őszinte hódolat legforróbb vágyai va­jának azok, mellyek az emberi arczvonásokból kiolvastat­hattak. Vannak sejtelmek, mellyek valósulásáról biztosít az előérzet, ez történt sept. okán is; a tömeg sejtelme teljesült, a közgyűlés tanácskozásának tárgya e fensége miképi elfo­gadtatásának tervezete volt; tanácskozónk a módokról, mely­­lyekkel kijelenthetnék a szív azon érzeteit, mellyekre a száj szavakat nem talál. — Múlt nug.­odik napján Szatmár vá­rosában tartott rendkívüli közgyűlésünknek e tárgyra vonat­kozó intézkedései részint helybenhagyattak, részint a körül­ményekhez alkalmazva módosítalak, ’s óhajtva várt magas vendégünk elfogadására a czélszem rendelkezések megté­tettek. — Ezután egyesek ügyeit tárgyazó főkormányszéki rendeletek ’s k. helyt.tanácsi intézvények a szokott rend sze­rint olvastatván, a megyei levelezésekre ker­ült a sor, mely­­lyek közös legnevezetesbek valának Erdélyből Hunyad me­­gyének és Marosszéknek az iránt tett felszólításai, hogy a részek visszatolásával épen az alkotmányos újjászületés kezdetén az erdélyi magyar elemeket meg ne buktas­suk, sőt inkább az általános egyesülés kivívásáig azokat mint Erdély alkotó részeit meghagyatni a közelgő országgyű­lésen sürgessük; felelet az jön, hogy a részek visszacsato­lása törvény által lévén meghatározva, ellene mit sem tehe­tünk ; olvastattak még némelly kir. városok levelei is, mely­­lyek egyenlően azt sürgették, hogy a kir. városok rendezé­sének előleges bevégzését országgyűlési követeinknek uta­sításul adjuk , mellyek tartalmaikhoz ’s modoraikhoz képest, részint a választmánynak adottak által, részint pedig egy­szerű tudomásul vétettek. BUDAPESTI HIRHARANG Egy fiatal tisztviselő, némi pénzzavarok miatt vasúton Szolnokba utazván, ott fejbe lőtte magát, de olly roszul, hogy azért kár volt innen elutaznia; a sérülés azonban mégis olly veszélyes, hogy életéhez sem­mi remény, így járnak szók, kik szántani nem akarnak és mégis aratni szeretnek. — Igen hiteles kézből levelet kaptunk, mellynek írója panaszkodik, hogy még múlt évben egy se­­bestyénutczai házban dolga lévén, a háziúr egyik nagy ku­tyája megharapta lábát; 5 tüstint panaszt ten az eb gazdá­jánál, de sebére gorombaságnál egyebet nem kaphatott. Né­­­hány nap előtt ismét arra ment ezen át, és a múlt évi kutya már előre haladott mesterségében, mert most már az utczán harapta őt meg. A telt panaszra ismét csak gorombaság volt a válasz. Pesten többször volt már ugyan kutyareform, de a dolgok i­lyetén állásában ismét nem ártana komolyan megti­zedeltetni ezen veszélyes állatokat. — Budán az Örzseszüzek zárdájában, és illetőleg templomában tolvajt fogtak, ki be­­záratá ott magát, hogy a templom kincseivel odább állhas­son. Egy apácza dél tájban a karzatra ment, magát orgonázás­­ban gyakorlani,­­s ott az elbújt zsiványt történetesen meg­­pillant­, és azonnal zajt ütött a kolostorban. Rövid idő múl­va három városhajdú jelent meg a történet színhelyén, de nem merték a zsiványt megtámadni rejtekében, mert életök a városé lévén, azt könnyelműen koc­káztatni nem lehet. A közel lakó timármester legényei közöl azonnal vállalkozott tehát egy derék simárlegény, mert ezek mindenütt igen bátrak szoktak lenni, és a zsiványt megragadó rejtekében, ki bát­tőrrel sebet ejte ugyan a bátor önkénytes karján, de azért mégis hurokra került. Mihelyt meg volt kötözve, tüszint érezteték vele ökleiket a városhajduk. Vallomásából kisült, hogy szökött katona, és éjjel magába a kolostorba is beron­tani szándékozott, milly szerencse, hogy ezen vakmerő szándékában meggátoltatott ! — Nemzeti színházunkban múlt héten a „Bűvös vadász“ czímű lőporos daljáték szépszámú közönség előtt adatott, ’s Lászlóné érdemlett tapsokat nyert. Bognár, mint szerződött tag ezúttal először lépvén föl, meg­lehetős sikerrel működött. Csodálatos, hogy majd minden né­met daljátékban ördög, boszorkány és mindenféle szellemek fordulnak elő, mintha illy természet fölötti segély nélkül nem is lehetne a kemény kiejtésű német nyelven énekelni.­­ „Bizo­nyos utczában sok bolt be van zárva, mert gazdáik megbuk­tak ; talán jobb lett volna inkább ezen illető gazdákat bezá­ratni?“ Ezen ártatlan megjegyzésünk mintegy fél év előtt jelent meg először e helyen,­­s azóta olly nagy utazást ten, minő után mi eddig hiába sóvárogtunk. Először ugyanis egy pesti német lapban olvastuk ezen sorainkat, abból aztán át­vette a Theaterzeitung, onnan a prágai újság, onnan a lip­csei Charivari, és most már ismét az előbbi pesti német lap­ban látjuk, mi pedig azért ismételtük most itt, hogy leg­alább ott szálljon ki útikocsijából, honnan útnak indult ezen nevezetes újdonság. Épen semmi fontosságot nem helyzünk abban , hogy apró czikkeink lefordíttatnak-e vagy nem, és azzal sem törődünk, hogy a közlésnél jelen rovatunk forrás gyanánt idéztetik-e vagy nem; de arra mindenesetre kérjük a t. német collegákat, hogy „híven“ fordítsanak, és ne úgy, mint például e napokban az egyik tévé, midőn egy czikkün­­ket (a nyilvános irodáról szólót) közölvén, a „Didaskáliá­­kat“ megrója tulajdon firmünk alatt, mintha a megrovás tő­lünk származott volna. Ezt azért jegyezzük meg, mivel ok nélkül, csupán más kedvéért hajba kapni nem akarunk sen­kivel, mi a közönséget úgy sem mulattatja. Végre azon né­met lapok, mellyek e rovatunkat használják, legalább egy tisztelet példánynyal lephetnének meg bennünket, hogy ne kelljen tulajdon apróságunkat pénzért olvasnunk.­­ A nyári szállásokról lassan kint beköltöznek már fővárosunk pénzes lakosi, nem annyira a hüvösülő idő miatt, mint inkább, mi­vel az esték már hosszabbak, következéskép unják magu­kat. Ez eddig rendén van, de bezzeg furcsa az , hogy unal­muk elűzése végett már most minden este színházakba jár­nak. Ez már aztán hasonszenvi elv szerinti elűzése az una­lomnak , tudniillik, hasonlót hasonlóval! — Bizonyos felvi­déki megyében valaki oda nyilatkozott, hogy, habár száz­ezer forintjába kerül is, követté választatja magát. Ugyan mennyit ima alá ezen at valamelly igen szükséges jótékony intézet, például országos tébolyda megalapítására? Egyéb­iránt jól értesültek azon hiedelemben vannak, hogy a száz­ezer forintot ő talán nem is fogja annyira sajnálni és meg­­sínyleni, mint mások! — Fontos kérdés a természetvizsgá­­lókhoz : honnan van az, hogy a gőzhajókapitányok rendkí­vüli szerencsének örvendnek a hölgyek körül ? — A fodrá­szok folyamodni készülnek a városi hatósághoz azon indít­­ványnyal, hogy ezentúl mind­azon csavargók és köténytelen némberek, kiket innen zsúpon tova szállítanak, előbb haju­kat borotva által veszítsék, hogy legalább hajuk meglövé­­séig visszatérni ne merészeljenek. Ebből rájok nagy haszon származnék , mert először a hajat olcsón megvehetnék, má­sodszor pedig, sok csavargó azonnal parókát csináltatna, csakhogy jövedelmes állomását a fővárosban tüszint ismét el­foglalhassa.­­ Még a ráczvárosban is ugyancsak nagyban űzik már a haladást, hirdették ugyanis még szüret előtt, hogy már kaphatni legjobb minőségű idei ráczürmöst. Csak egy lépést még, és csodagyermekek már születések előtt hangversenyt fognak adni a billentyűs trombitán.­­ A csaj­­kások gyakorlatait Dunánkon élénk figyelemmel kíséri a kö­zönség, és rendkívül óhajtja , bár jövő télen ügyességüket még inkább tüntetnék ki, és a bárdolatlan részeges révészek helyett ők gyakorlanák e fontos mesterséget Budapest kö­zött.— Az ügyvédek száma ismét közel ötszázzal szaporodott, a pöröké ellenben folyvást csökken, az utóbbi eredmény igen örvendetes, az előbbi legalább ártatlan. — Egy pesti szabótól hallottuk, hogy most néhány ezer forintot kölcsön kell vennie, mivel igen sok munkája van országgyűlésre. Furcsa eredmény, különben azt hinné az ember, hogy a szabó inkább megfordítva adhatna pénzt kölcsön, midőn sok munkája van. — _ _______ A Pest megye pártfogása alatt álló hazai első TAKARÉKPÉNZ­TÁR részvényeseinek a legközelebbi közgyűlés által kiosztatni rendelt ideiglenes részvénylapjai már elkészülvén, tisztelettel fel­­szólittatnak a t. ez. részvényesek , hogy azokat az intézet pénz­tári hivatalában szerda és szombat napokon a hivatalos órákban személyesen vagy írásbeli megbízottaik által méltóztassanak át­venni. Költ Pesten, sept. 23kán 1847. — Szalay József, jegyző. -----------------­A KISDEDOVÓ INT. M. D. TÉRJ. EGYESÜLET aug. 27kén Pest vármegye háza teremében , Zsoldos Ignácz alelnök ur­a­nga elnöklete alatt megtartván ez idei második rendes, úgynevezett nyári közgyűlését , az igazgató választmánynak félévi működé­séről számot adó jelentéséből­­) azon tapasztalatot meríté a közgyűlés, hogy az alakulás éveiben nagyobbára magánosak, most pedig a fejlődés korszakában inkább a törvényhatóságok járulnak ezen egyesület anyagi fölsegéléséhez , mi egyszersmind azon remény táplálhatására vezet, hogy nem sokára az öszves nemzet, a törvényhozás is kiterjesztendi pártfogását ezen egye­sületre , melly a kisdedeknek minden testi veszélyektöli megava­­tásukon felül egyszersmind a nemzetiség és közerkölcsösség ter­jesztését tűzte ki főczéljául. A jelentés 2dik pontjából örömmel értesült a közgyűlés, hogy az alapító törvényhatóságok közöl Torontál vármegye, és sz. kir. Pest városa, egyes alapítók közöl pedig Simon Florent egyesül, ügyvéd úr, befizeték az egyesület pénztárába alapítványaikat; hogy sz. kir. Pozsony város hasonlót tenni határozott, ’s hogy sz. kir. Szeged városhoz is megérke­zett az általa tett alapítvány érdemében a felsőbb engedelem. A 3dik pontban rendes részvényesekül bejelentett Csemniczky Edu­­érdné szül. Beniczky Sarolta asszonyságot, és Kohn Samu urat pesti kisdedovót szívesen üdvözlé a közgyűlés tagjaiul, ’s nevei­ket az évlapokba iktattatni rendeld ; 4szer köszönettel fogadtat­tak az ezen félév folytában az egyesület, ’s illetőleg a képző in­tézet számára tett következő adományok : Lónyay János ur 6 excja a megboldogult lg Grassalkovics Antal tömegéből 4 öl tűzi­fának kiszolgáltatását utalványozá. Forster Vilmos ur egy 20 pft értékű épületrészvényét, ’s ennek 17 hónapra járandott kamatait. Amtmann Ferencz hasonló részvényétől ugyan­ennyi időre számí­tott kamatokat. Nádassy István úr az idei sorshúzáson kisorolt 2 épületrészvényét öszvesen 40 pftnyi értékűt, e felett pedig a többi részvényeitől is járandó kamatokból 4 pftot, Kanicz M L. ur 5 ft 56 krnyi, Schneider és Zeides urak pedig 2 ft 25 krnyi kamatköveteléseiket visszaajándékozák az egyesületnek, 5ször Herczeg Sándor úr 10 pfttal adakozott, Rácz Alajos, Pest vár­megye volt rendes seborvosa végrendeletében szintén ennyit ha­gyományozott egyesületünk felsegélésére. Peregriny Elek úr és Stuller Ferencz pedig könyvekkel kedveskedtek az intézeti könyv­tár számára . 6szor reményét fejezi ki a választmány, hogy a közelebbi normanapok egyikén a nemzeti színházban csakugyan fog adatni egyesületünk javára egy színi előadás. 7szer elfogad­tatott a választmány azon javaslata, hogy az egyesületnek, leg­szigorúbb gazdálkodás mellett is 2400 pftnyi évenkénti költségei fedezhetése végett az országgyűléshez folyamodás intéztessék, miszerint a hazai jótékony intézetek és vállalatok fölsegélése czime alatt netalán teendő országos ajánlatok között egyesületünk részére legalább 40,000 pftnyi segedelem rendeltetnék. Az ezen pontban felmutatott 8ad­rétnyi új aláírási lapminta is helyeselve fogadtatott; ez fogván az újabb aláírások gyűjtésénél használ­tatni. A Sik pontban jelenti a választmány, hogy az alapszabá­lyok szerint havonkint mindenesetre megtartja üléseit, szabad­ságot von azonban rendesen két hetenkint tartani üléseket. Eszer az 1846ik évi számadásoknak a közgyűlésileg kiküldött bizott­mány által végrehajtott megvizsgáltatása azon megnyugtatás kí­séretében kezeltetik , hogy azokra nézve a pénztárnok irányában semmi nehézség elő nem fordult; maga a bizottmányi jelentés egész terjedelmében , az évkör végeztével, a jövő­beli közgyű­lés eb­be fog terjesztetni. lőször jelentetik, hogy a pénztári naplók egy külön bizottmány által havonként rendesen megvizs­gáltatnak. 11 szer jelentetik , hogy az épület-részvényeknek ez idénre kitűzött sorshúzása f. évi jul. 31én csakugyan végbement, 19 kötelezvény számot huzatván ki. Ezen sorshúzás eredményé­ről a n.érd. közönség annak idejében hírlapok utján már értesítve volt. A 121k pont a két külön pénztár jelen állapotát tartalmazza, miszerint a) a közpénztárban 1847 elejétől a közgyűlés napjáig volt az öszves bevétel 2286 ft 33 kr, öszves kiadás 2274 ft 31 kr.­­ Van a pénztárban 12 ft 2 kr, a kiadásokra nézve azon­ban megjegyzendő , hogy ezen öszvegben foglaltatik az ideigle­nes 5 pet kamatra kihelyezett 900 ft, továbbá pénztárnok Antal Mihály úr által az egyesület nevére a takarékpénztárba letett 25 ft adomány, és végre a segélykölcsönül kiadott 44 pft, és így 969 pftot valóságos költségnek venni nem lehet. b) Az épület­­részvény pénztárban az 1846 évről áthozott pénztár-maradék­hoz ez évben semmi új bevétel nem járulván, az magában 1847 ki bevételül vétetik 174 ft 31 krral, a kiadás pedig ez évben 22 ft 25 krt tevén, marad ezen pénztárban készlet 152 ft 6 kr. A választmányi jelentés 131k pontjában előterjesztetik, hogy a múlt közgyűlési határozat értelmében az intézeti egész segélydíjasok száma egygyel szaporíttatott, az intéz, igazgató jövendőjének biztosítása tárgyában működő bizottmány pedig a jövő közgyűlés el­be terjesztendő javaslatát. 14 szer az intézeti növendékek vizs­gálatával foglalkozó bizottmánynak eljárásáról az jelentetik, hogy illő szigorral teljesítvén a reá bízottakat, a vizsgálatok eredmé­nyéről rendesen teszi a választmány elibe jelentéseit, mellyek a növendékek fölvételénél, avagy kisdedovói állomásra kijelölte­­téseknél, az intézeti igazgató véleményével együtt mindenkor kellő figyelembe vételnek. Ugyanezen leczkebizotts­ánynak léte­tik tisztéül a növendékek önképeztetésére megkivántaló segéd­­kezési könyveket beszerezni. (Vége köv.) NEVELÉSI PÁLYAKÉRDÉSEK. A f. évi augustus 9 és főkén valamint taval Pesten, úgy az idén Sopronyban összegyűlt prot. tanitók, a nevelési ügy előmozdítása tekintetéből a hazai nevelők ügyeimébe és megoldásul ajánlják a következő pályakérdéseket. 1. Fejtessék meg, koránk különféle nyelvi és vallási vi­szonyaira alkalmazottan, mellyek minálunk eddigelé a tanító képezésének, hivatalra képesítésének és abbani el­járásának szokott módjai és gyakorlatai, — és mi után volnának azok legczélszerűbben elintézendők a jó elemi, polgári, gymnasiális és felsőbb tanodákra nézve ? Jutalma 12 db arany. — //. Adassék rajta: milly működése van ha­zánkban az elemi és néptanítónak a mindennemű halók (p­l. szülő, község, egyház ’s megyehatóság, nyelv, vallás, más tanodák ’s tanitótársak) irányában. Jutalma mostanig (mert mind az előbbi kérdésre, mind erre még folyvást adakozhatni) 14 db arany. — III. Készíttessék terve a magyar prot. tanitók nevelés-tanítási köztanácskozm­ányának. Jutalma 5 darab arany. — A pályamunkálatok — az illynemü munkák szokása szerint — idegen kéz által tisztán íratva és jeligés pecsétes le­vélkétől kisérve, mellyben a szerző neve rejlik , küldessenek be Pestre, a jövő 1838ik év augustus elején tartandó és előlegesen kihirdetendő tanitói tanácskozmányhoz, vagy ezt megelőzőleg dr. Tavassy Lajos, a pesti prot. gymn. tanára és igazgatójá­hoz , ki által e munkák a tartandó tanitói gyűlésnek be fognak adatni és egy , a gyűlés által kinevezendő , 5 tagból álló biráló választmány által — mellyben mindenesetre legalább is egy fa­lusi nép- vagy elemi tanítónak is kellene lennie —meg fognak bi­­ráltatni. Két hó lefolyta után a bizálmányi eredmény közhírré fog tétetni, és a jutalmat nyert szerző ezt ugyancsak Pesten Tavassy Lajosnál fel fogja vehetni, ollyképen, hogy még munkája is sajátja maradand. Ellenben, ha ezt az ismert „Nevelési emlékla­podban engedné kinyomatni, egy egy nyomtatott ívért még egy aranyat fogna kapni. Hogy ha egy munka sem fogna a jutalomra méltónak tartatni, akkor az nem fog kiosztatni, hanem az ajánló által — ha t. i. már ez évre is nem gyűlnék össze a két első kér­désre összesen húsz-húsz arany — kétkét aranynyal szaporítva, újból fog kihirdettetni 1849re. Kérjük ezeknélfogva a pártolta­­­tást adakozási tekintetből, hogy munkák hiányában nem leen­dőnk , arról biztosít a hazai nevelők munkássága, kik, amint tudva van , a magy. tud. társaság utolsó nevelési kérdésére ösz­­szesen 14en pályáztak. — Dr. Tavassy Lajos, SZEGZÁRD, sept. 17. 1847. (Nevelési állapot) Örömmel tapasztaltam a B.P.Hiradó több számaiban, hogy a t. szerkesztő.-.ég nem csupán politikai ügyekkel foglalkozik, hanem gyakran olly tárgyat is veszén fel, melly a legfonto­sabb ugyan, nagy befolyással és eredménynyel bír az embe­rekre, azaz ránk polgárosultakra — ha t. i. e czimet igé­nyeljük’s magunkat az eskimókkal, vagy az amerikai ős­erdők vad lakóival párvonalba állitni nem akarjuk — de ál­talánosan véve mégis a legészrevétlenebb ’s legkevésb figyel­met gerjeszt. Ezen tárgy pedig a nevelés, az úgynevezett népiskolák. Igen, uraim,le a kalapokkal e szónál: nevelés, mert csak ez az egyedüli eszköz, melly által a kétkezü em­lősállatból embert képezhetni. Nem szándékom itt az emberi nevelés közelebbi részle­teibe bocsátkozni, ámbár a hírlapok gyakran a legnagyobb hévvel értekeznek ló- vagy birkatenyésztésről; én csak az itteni tanodák jelen állapotát akarom nyilvánosság elé ter­jeszteni. Szegzárd néhány év óta él és mozog, ’s koránsem tarto­zik azon városok közé, mellyek az elöhaladó korszellem után sántikálnak. Sok szép és hasznos lépett itt életbe néhány év óta tiszteletreméltó ’s munkás férfiak befolyása által, ’s az iskolaügyben is méltán nézünk üdvös javításoknak elibe. Szegzárd a reformátusokon és zsidókon kívül 8000 kath. lakost számlál, kik négy tanodával birnak; az egyik az első ’s másod normális osztályt foglalja magában, a másik az első

Next