Budapesti Hiradó, 1847. július-december (618-722. szám)

1847-07-13 / 625. szám

10 pkért válthatnak, hol egyszersmind a kiállított művek laj­stroma is 10 pkrért kapható. TIZENHARMADIK KÖZLEMÉNY a József-nádor nem­­zeti képcsarnoka pénzalapjának gyarapítására érkezett adományok felöl: A) Mirgos Gaganetz József eperjesi püspök 251k számú aláírási ivén: Gaganetz Józs. püspök 15 ft, eperjesi káptalan 5 ft, Dobranszky Viktor püsp. titoknok 1 ft, Soltész Józs. eperjesi plebanus 40 kr, öszvesen 21 ft 40 kr ezüst pénzben. B) A Csanádi főtiszt, káptalan 35 sz. ivén: Schuller Ferencz nagyprépost és Fabry Ign. o­v. kanonok, mindenik 5 ft, öszvesen 10 ft. C) Mirgos P­o­p­p­o­vic­s István verseczi püspök 74 sz. ivén: Poppovics István püspök 5 ft. D) Mirgos M­a­r­c­z­i­b­á­n­y­i Antal trencsinmegyei főispán 100 sz. ivén : Marczibányi Ant. főispán 5 ft. E) Mirgos id. V­i­té­z János Abaujmegyei főisp. helytartó 116. sz. ivén: id. Vitéz János f. helytartó 30 ft. F) Mirgos gróf An­d­r­á­s­sy György sárosme­gyei főispán 119. sz. ivén: gr. Andrássy György 10 ft. G) T. ez. marmaros-szigethi biró 219. sz. ivén: Búzát Bogdán és Búzát Kristóf, mindenik 1 ft 20 kr. Ember Zacharias, Pusztay Ferencz, Zachey Arn. Ján., mindenik 1 ft. Todorovics Ján., Berghoffer Ján., mindenik 40 kr, Csolosz Pál és Hollósy Sim., mindenik 30 kr, Augustinovits Kejetán , Bayer Józs., Csisch Vencz., Ember Emanuel, Ember Ist., Ember Tódor, Emsz Kár., Gergelyffy Valerian, Hucsovszky Ferencz, Kirnbauer Má­tyás, Maurer Andr, Mendel Hassmann , Palentsik Jak., Todoro­­vits Ant., Todorovits Gerg., Todorovics Mikl., Vanyek M. Rad , Zeffirovics Gerg, mindenik 20 kt, öszvesen 14 ft. H) T. Patay Józs. táblabiró 356. sz. Ivén : Patay József 5 ft, Patay Ferencz 1 ft, öszvesen 6 ft. I) Tek. Pély Gábor hajdukerületi főkapi­tány 455. sz. ivén: H.-Böszörmény és H.-Szoboszló város kö­zönsége, Pély Gábor főkapitány, mindenik 5 ft; H.-Dorogh, H.-Hadház és H.-Nánás város közönsége, mindenik 2 ft; Bene­dek Laj., Borbély N., Csörgheő Ján., Farkas István, Fogthay Já­nos, Kazinczi Sám., Kiss Ján., Kovács Sár. (Nánáson), Kürthy Ján., Nagy Antal, Oláh Jak. (Nánáson), Oláh Laj., Oláh Mih., Oláh Sánd., Pápay Imre, Simay Dán., Somosi Miki., Somossy Péter, mindenik 1 ft, Eötvös György, Farkas Laj., Tőkés László, min­­denik 40 kr , Gál Sándor 30 kr, Antsán Ján., Barbarits János, Bariba Mih , Békéssy Józs., Botos Ferencz, Csab­a Mih , Czeglédy Laj., Gállyai Pap József, Eötvös Leop., Erdélyi Ist., Fejérvári Ján., Filetzi Pál, Fodor Károly, Gurbán György, Hadh­ázy Dán., Hodos Sári , Horváth Józs., Hudatsek Pál, Igaz József, Jánossy Lajos, Jósa János, Juhos Gerg., K. Gy., Keky Ján , Kiss Gábor, Kovács Istv., Kovács Ján., Kovács Sám. (Böszörményen) Kovács Endre, Kovács Márt., Kövér György, Lakatos Józs., Lengyel Tiv., Lente Beal., Magyar Ign., Micskey János, Molnár György, Metz And., Nábrády Józs., Nagy Bálint, Nagy Imre (Böszörményen), Nagy Imre (Nánáson), Nagy Kár, Oláh Gerg., Oláh Jak. (Szo­­boszlón), Orosz Istv., Ortutay György, Posta Mih., Rátz Ján. (Do­­roghon), Rátz Ján. (Nánáson), Sarkady Sánd, Simándi Sánd , So­­mándy Mih., Somossi Józs., ifj. Somossy Mik., Soós Gab., Szelemy Mih., Tegze Kár., Teleky Józs., Tóth Ferencz, Várady Andr , Varga Laj., Virágh György , Weszprémy Gásp., Wolosinovszky József, mindenik 20 kr, Bálint György, Czeglédy Józs., idősb Hodos Sári , Kántor And., Kiss Dán., mindenik 10 kr, öszvesen 64 ft. J) Tek. Baranyay István kassai polgármester gyű­jte­­ménye : Baranyay Ist., Rimanóczy Fer , Sikulszky Jan , Szojka Sánd., Török Sári , mindenik 2 ft,Bellaagh Józs., Breger Vilm., Dobay Laj., Papp Józs., Ujházy Laj., mindenik 1 ft, ö­zvesen 15 ft. K) Főtiszt, s­zathmári káptalan külön küldeménye 20 ft. L) Ngos Budatinszky György beszterczebányai kápta­lani nagyprépost adománya 5 ft. M) Mirgos Bezerédy György, a dunántuli kerülettábla elnökének adománya 10 ft. N) Mirságos báró Jeszenák János adománya 10 ft. D) Leopold Lajos és kir. főherczeg 531k számú magyar gyalog­ezred ado­mánya 20 ft. E 1­ödik közlemény öszvege 235 ft 40 kr ezüst pénzben. Közli Mátray Gábor, egyesületi titoknok. külvöld. Hamburg, jul. 3. A franczia kormány 1831 ben Seba­­stiani akkori külüggyministere által a közbenjárás elvét hir­­deté, mint „Francziaország maga kötelezését, más orszá­gok ügyeibe nem avatkozni, és a jogot, mellyel Francziaor­szág egyszersmind igényel, miszerint más státusok se avat­kozzanak.“ A minister ezt a júliusi forradalom új politikája elvének nyilvánítá, ellentétben a restauratio, a szent szövet­ség , a legitimitás és a visszahatás politikájával. „A szent szövetség, mondá, a közbenjárás elvére alapult, melly elv a másodrangu statusok függetlenségét tönkre teszi; míg az ellenkező elv, mellyel mi követünk, mellynek tiszteletet sze­rezni tudandunk, minden országok függetlenségét biztosítja.“ — A külügyek jelen ministere Francziaországban, Guizot, hasonló politikai elvet vallott, midőn 1831 ki jan. 16-án, azt mondá, hogy bármik legyenek valamelly közbenjárás okai, mihelyt az fegyveresen és erőszakkal történik, legott a nem avatkozás szent elvének, a népjog atyjának sérelmévé válik. Ugyanazon év jan. 26-án pedig ezt mondá Guizot a szó­nokszékről: „Azon napon, midőn Francziaország azt nyi­­latkoztatá, hogy valamíg valamelly nemzet saját ügyeire szo­rítkozik, akár változtassa meg kormányformáját, akár nem, ügyeibe senkinek avatkoznia nem szabad, ezen napon Fran­cziaország megtörte a szent szövetséget, kikiáltotta a nem­zetek szabadságát.“­z Ancona megszállása által Franczia­ország az általános háború veszedelmétől sem rettent vissza, és tettleg tiltakozott az ausztriai közbenjárások ellen Olasz­országban. A jelenleg teljesen uralkodó rendszer volt ez, a conservatív többség békepolitikája, melly a nem avatkozást kormányzási elvvé emelte, ellenében az ellenzék szabadsági rokonszenveinek. Mit látunk 1847ben ? Avatkozni látjuk Francziaországot, Anglával és Spanyolországgal kezetfogva, Portugáliában, nem elhárítására a vérontásnak és a rend fel­bomlásának, hanem azon pillanatban, midőn a polgári háboru vége felé közeledett; avatkozni egy királyné javára, ki az alkotmányt és a szabadság biztosítékait, mellyek fentartását esküvel fogadó, megszegte, visszahelyezendő az absolutis­­must, mellynek visszanyomása által Dom Miguel személyében a nemzet neki a trónt vérrel vítta ki. Midőn már az egész ország fegyverben állott a királyné ellen, ennek ereje kime­rítve volt, és a tény, hogy a nemzet nagy többsége az abso­­lutisticus visszahatást tűrni nem akarja, kétségtelen jön, a három alkotmányos hatalmasság aláírja a közbenjárási jegy­zőkönyvet, és Anglia nem minden hittelenség nélkül elkezdi az erőszakoskodást a felkelők kormánya ellen. És mind­két hatalom ugyanazon képmutatással mentegeti magát. Az angolok mondják : csak azért avatkoztunk, hogy Franczia- és Spanyolországok ezt egyedül és az absolutizmus javára ne tehessék. Más­részt Guizeta leghatározottabban nyilvánító a kamarában, mikép Anglia Spanyolországgal Francziaor­szág kizárásával leendő közbenjárás iránt alkudozék. Mint a spanyol királyné férjhezadása körüli ármányoknál, a két al­kotmányos nagy­hatalom míniszerei egész Európa előtt meg­hazudtolják egymást. Mind a két kormány azt állítja, hogy az alkotmányi elv érdekében vetette magát közbe, és hogy az alkotmány visszaállítását és a közbocsánatot biztosi­­tták. De ha valaha , itt lehetne kérdeni Montesquieuvel: „Où est donc la garantie de la garantie?­ Hol van a biztosíték, hogy azon kormány, melly a kény­uraságért esküjét megszegte, és polgári háborúba bocsátkozni mert, le fog mondani ezen irányról most, midőn idegen segítség által politikájának bal­követ­kezményeitől megmentetett, és az uraságba újra vissza­helyeztetett? Vagy tán feltehető, hogy Anglia, Franczia­ és Spanyolországok karhatalommal fognak M­áría da Gloria királyné ellen fellépni, ha új fogadásait ismét megszegi ? Fájdalom azonban , a portugáli közbenjárás nem áll egyedül, hanem összevág a schweiczi szövetséghez intézett franczia üzenettel, és a görög kormánynak zaklattatásával. Mit ítéljünk a júliusi Francziaország ministeréről, midőn ez ország a jesuitákat kebeléből kiűzi, míg Schweiczban mel­lettük és az 1815-i alkotmány mellett fenyegetésekkel lép fel, és nyíltan megvallja, hogy egy, a júliusi forradalom ellen­­tétét képező idegen politikával, melly a schweiczi jesuiták pártolását nem titkolja, egyetértésben van ? Azonban a fe­nyegetések háttérbe szorulnak, ha Palmerston lord hallatlan fellépését Görögországban tekintjük. Soha még európai kormány egy másik kormány ellen nem lépett fel hivatalos iratokban és nyilvános parlamenti beszédekben a legmélyebb béke idején a túlnyomóság olly dölyfösségével, mint most, Anglia Görögország ellen. Pedig csak azért, mert a jelen görög ministerium, melly maiden elfogulatlan tények szerint egyike a legjobbak, becsületesebbek és belálóbbaknak Gö­rögország eddigi kormányai közt, nagyobb mértékben mon­datik hajlani a franczia, mint angol befolyáshoz,’s mivel a ki­rály és kormánya magukra vonták az angol követ­ők­ E. Ly­ons személyes haragját, ki nem elégedve meg az udvar és a kormány sértésével, a görög hatóságokat majd minden an­gol lapokban a legdurvábban rágalmazza. A 27 ezer ft stg. kamattartozás, melly ürügyül szolgált arra, hogy Palmerston lord hadi hajóinak árgyaival Kolettis iránti rész akaratának nyomatékot adjon, födözve van ugyan egy magánszemélynek a hatalmas lordot megszégyenítő nagylelkűsége al­ól; de a Mussurus-féle czivakodásban Görögországnak meg kellen magát aláznia , ’s valamíg az angol róniai szigetektől, Orosz­országból és az athenei követségi szállásból izgatott követ­­választások befejezve nincsenek, Kolettis feje felett damoclesi kard függ. — F Európa közvéleménye , me­ly egykor a szem szövetség politikáját Görögország függetlenségének el­smeré­­sére kényszerítette, melly Görögországot pénzzel és vérrel se­gítette szabadsági harczában,e közvéleménynek joga van fel­emelni szavát azon bántalmak ellen, mellyeket Görögország Angliá el szenved. Mialatt Görögország ötezer hajója és 30 ezer megedzett és ügyes manóza az angol kereskedést kárral fenyegetik, mialatt Oroszország nem türheti, hogy a jelen Görögországból egy jövendő nagy görög birodalom magja váljék, melly Oroszországtól az egyházi rokonszenveket el­vonná, Német és Francziaországnak nincs más érdekük, mint hogy a Levanteban egy "polgárosult státus megerősödjék és virágzásnak induljon. NAGYBRITANNIA. A parlamentházak június 30-án és július 1 jén a külföldet nem érdeklő tárgyakkal foglalkoztak. Július 2-án az alsóház egy reggeli és egy esti ülést tartott. A reggeliben a hajózási törvények további (1 S4S ki martius Iteig) felfüggesztése iránti , 11 másodszori felolvasása lévén kérdésben, Angliának állása a német vámszövetséghez jött szóba. Lord G. Bentinek egy az Álla Preussische Zigból angol lapokba átvett czikk nyomán, mellyben az mond­tik, hogy Anglia fenyegetődn­ék, ha a vámszövetség az 184­1 iki szerződést meg nem újítja, vagy a vámot az angol c/­i­kekre fölemeli, kérdést tett: igaz-e ez állítás? Palmerston lárd ezt alaptalannak nyilvánította és a dolog mibenállását elő­adta. — Ezek után Bentinek lord a bili felolvasása ellen tartott beszédet. Lépésnek tekinti­­ azt a hajózási törvények teljes eltörlésére, melly törvényeknek fentartásától ő és elv­barátai egyedül reményük Anglia tengeri tulnyomóságának fentartását. A hajózási törvények felfüggesztése, mond to­vább, eddig is szükségtelen volt, mert a kormány a gabona­­behozatal nagyobbítására a had­hajókat használta volna. A felfüggesztést jövő septembernél tovább terjeszteni pedig annál fölöslegesebb volna, mivel azon időben a rendes mó­don is elegendő gabona fog behozatni. — Russell lord ezekre azt feleli, hogy senki nem tudhatja előre, milly ala­kot öltenének magukra jövő septemberben az ország szük­ségei, és hogy a legközönségesebb eszélyesség is megkí­vánja , hogy a parlament a legroszabb esetre is rendszabályt hozzon. Ha a nemes lord, úgymond, bejegyezett múlt fe­bruárban, midőn a gabona ára csak 73 shilling volt, a ha­józási törvények felfüggesztésébe, okszerűen nem ellenezheti azt most, midőn a búza ára 94 shill., és rövid idővel ezelőtt 110—115 shill. volt. A nemes lord azon állítását pedig, hogy a felfüggesztés lépést képez a hajózási törvények határozott eltörlésére, vissza kell utasí­tom. Milynemű rendszabály czél­­szerűsége vagy czélszerűtlensége iránt én és társaim semmit nem végez­ünk, és én biztosíthatom a nemes lordot hogy i­den e tárgyat megfontolandjuk nem hagyjuk magunkat sem a felfüggesztés ideje alatt történt doolgok , sem a különböző vé­­leménynyilvánulások által tévútra vezetni A hajózási törvé­nyek eltörlése nemcsak az ország kereskedési és hajózási ér­dekeivel függ össze, hanem egyszersm­nd tengeri túlnyomó­­ságával és hatalmával is.­­ Liddel a hajózási törvények egyik főpártolója, a ministerelnök e nyilatkozatával meg­elégedvén, a korábbi vita folytában Benink lord is vissza­húzta ellenzését. A reggeli ülés délutáni 4 órakor végződ­vén, az esti 5 órakor kezdődött, de benne semmi kiemelésre méltó elő nem fordu­l. A londoni City alsóházi egyik követségére lord John Russell, sir G. Larpent és Pattison úr mellett. Roihswh­td Lionel báró is föllépett mat jelölt, mi a toryknál igen rész­vért szült. A Standard ebből azt látja, hogy a zsidók eman­­cipac­­óját hasonló módon akarják keres­tü­lvinni a wh­'gek, mint vitték a katolikusokét a hires 18280 clarei követvá­lasztás által, mellyben O Connell, kinek akkor mini kath.d­­­kusnak szinte nem volt joga a parlamentben helyet foglalni, alsóházi taggá elválasztatott. (Morning Chronicle) A gabonatörvények eltörlése által Anglia uj állást nyert, melly azonban nem bizonyos addig, míg az idegen országokkali kereskedési viszonyok határo­­zottan megállapítva nincsenek, melly viszonyokat a még el nem horyott okok megzavarhatják. Volt idő, midőn Anglia teóriában és gyakorlatán hamis tanokat hirdetett a keres­kedő világnak; e tanokat most el kell hagynia és a keres­kedő világot az okszerű politikára visszavezérelnie. A sza­bad kereskedés rendszere olly kevéssé veszedelmes, m­i a vasutak, de mégis új­ut, mellyen akadályokat elfördeni, bak­téle­­ket legyőzni, tapasztalásokat tenni kell. Hogy e ta­pasztalások hasznunkra váljanak , szükség hogy a kormány a törvényhozás közremunkálására és belátására számot tarthasson. Legnagyobb fontosságú, hogy a főváros a parla­mentben a szabad kereskedés határozott pártolói által kép­­viseltessék. A londoni követválasztások bizonyos tekinetben mindig nemzeti ténynek tekinettek, melly a parlamentnek bizonyos szint adott,’s erre most annál nagyobb súlyt kell tennünk, mivel az 1817ben választandó kamarának semmi esetre visszaesőnek lenni nem szabad. Hogy a City jelöltjei közt Rothschild báró is megjelent, ez a kő figyelmet termé­szetesen az izraeliták jogállapotára vezeti. A kormány bi­zonyára megragadandja ez alkalmat, hogy egy méltatlan megkülönböztetésnek véget vetni és a régi besítéletek utolsó nyomát eltörölni javasolja. FRANCZIAORSZÁG A követkamarában jul. 1 jén a köz­munkák 1848ki rendes budgetje elfogadtatván, tán a rend­­kivül kiadások vétettek elő, mellyeknél a kamara bizottsága, mint tudva van, a kormány költségvetését 85 millió frankkal csonkitá meg. A 13ik -ban a kormány vasiakra 66 milliót kivánt, ezt a bizottság 21 millióra mérsékelte.— Leon Fauscher módosaványul 40 millót ajánl. A bizottság, mond, e pontban túltakarékosnak mutatkozott. Ha a meg­kezdett vasúti nagy munkálatok felfüggesztetnének , az által­a készek is szenvednének és újra elkezdésük későbben annál költségesebb lenne. A vasu háló téke­lésében szünet tá­madna, holott minden,­mi annak gyors befejezését elősegíti, a közjóllétet is emeli és a kiadott költségek visszanyerését könnyebbíti. Politikai tekintetből sem kellene a háló létesí­tését halogatni. A szomszéd nemzetek , Anglia, Belgium, Németország már majd készen vannak hálóikkal, míg Fran­cziaország nagyon hátra van A kereskedés és stratégia egyiránt megkívánják , hogy Francziaország ez állapotból kivergődjék. — Big­non, a bizottság jegyzője előadja, hogy e tetemes leszállítást a bizottság nemcsak a pénzügyek rész állapota miatt javasolja, hanem mivel a munkálatok túl­ságos kiterjedésbeni folytatását is meg kell gátolni, mert p­l. 1846ban midőn e munkák nagy erélylyel folytak, a munka­bér tetemesen fölemelkedett. Végre a módosítvány, valamint egy másik is, mellyben a bizottság javaslatának 6 moll.óvali megtoldása ajánljaték, félrevettetett. A Pressében következő levél nyilvánittatik: „Már több levelet irtam a külügyek ministerének , felvilágosításokat kí­vánva jelesen az iránt, hogy a követkamarában junius 17én egy levelet olvasott fel a bourganeufi követtől 1838ból; mi­után pedig feleletében ki nem elégített, becsületemnek tar­tozom annak ny­ivánitásával, hogy azon levél létéről soha semmit sem tudtam, és hogy a pairséget 1838ban szintúgy visszautasítottam volna magamtól, mint visszautasitám 1846- ban, t. i. azon feltételek mellett, mellyek szintolly kevéssé válnának becsületére annak , ki elfogadná, mint­ a minister­­nek, ki azon feltételeket tenni képes volt. Paris, jun. 27-én 1847. (Aláírva) Girard­­ gróf altábornagy.“ A Presse alaptalannak nyilvánítja, mit más lapok Gi­­rardi n Emil arról hirdettek, hogy t. i. a kamarai követség­ről leköszönt. OLASZORSZÁG. A Monde Illustrato római lap követ­kező szép vonást közöl a pápáról: Egy gazdag római nemes két fiának egyikét általános örökösévé akarta tenni o­ly fel­tétel alatt, ha a vagyon egyik részét az egyháznak átadja ; a két testvér ellenben elhatározda az atyai vagyont, bármi álljon a végrendeletben, egymás közt felosztani. Ezen fel­indulva az atya , titkon készítette el végrendeletét, ’s abban fiainak csak egy kis összeget hagyott, többi összes vagyonát pedig azon papnak rendbé, ki azon napon , mellyen érte a gyászmise fog tartatni, legelő tartand misét ugyanazon szentegyházban. E végrendeletét egy törvényes személynél tette le. Ez a végrendelőnek nemsokára megtörtént halála­­ után a végrendeletet feltörvén , és különös tartalmán meg­ütközvén a pápához vine. IX. Pius késő este értesült a vég- 83

Next