Budapesti Hiradó, 1847. július-december (618-722. szám)

1847-09-17 / 663. szám

Péntek 603. September 17. 1847. BUDA­PESTI HIRADÓ. ezt 5 ez. kr. a kettős has'he­serért pedig 10 p. kr. fizetteti. Előfizethetni helyben* kiadóhivatalban, hatvani nt­ Ozal Hlorváth-házban ASstik szám alatt földszint, és minden királyi postahivatalnál. — Az a­u­s­z­t­r­i­a­i birodalomba s külföldre menendő példányok csak a t­é­c­s­i császári posta­hivatalnál rendeltethetnek meg. E­z­e­n lapok minden héten négyszer, u. m. kedden, csütör­tökön, pént. és vasárn.jelennek meg. Előfizetési ár félévre Buda­pesten házhoz-hordással 5 ft., Postán borítékban heten­ként kétszer küldve 6 ft 24 kr, négyszer küldve pedig 7 ft 12 kr pp. A hirdetmények min­den négyszer határozott apró­­betűs soráért vagy ennek helye- TARTALOM. Magyarország és Erdély. Az úrbéri örökvált­­kagk’Jima^án-*0^ szemP°ntból tekintve. Igazítás. Megyék- Czáfolat Bi­harból (folytatás ) Magyar gazd. egyesület aug 26kli­kusA szefiLTvmn társulatjelentése­ A magyar orvoSTfA szervizsgálók Vill. nagygyűlése Sopronyban (folytatás.) A vest-várii RrfaiV?na­­nz T.11 heten n,?zollak számna Külföld. Nagybritannia F­rancziaország Spanyolország. Olaszország. Persia. Legújabb Hivatalos és magánhirdetések. Loteriahozások. Nemzeti színházi játékrend Gabo­naar"írím­"/Famrészvények árkelete. Dunavizállás. HrhorIRi?D^L^M és­ kTUDOMANY’ Neumann K. Fr.: Die Völker des süd­lichen Russlands in ihrer geschichtlichen Entwicklung. éli ERDÉLY. Azh «rökjáltság magánjogi szem­tpaií®1 tekintye. Politikai, status és mezőgazdászai Hivin Gfiben 82 prbevá'laltság kérdése mar eléggé föl van de­­ritye. finanezmlis oldala, t.i. azon eszközök ’s módok, mely­lyek a fal a megváltás olcsón eszközöltessék,’s mi a nagylel- IS? ,igy ob­b hatáskört enged, a Pesti Hírlap által csak rövid idő előtt hozatott szőnyegre, nekünk tehát csak ma­­gánjog,, száraz, tényleges része a dolognak, az t. i., mi az gesz kérdésben leguntatóbb, jut osztályrészünkül. Mindaz­­által bízunk kegyes elnézésében úgy azoknak, kik a Híradót állandóan olvassák, mint kik netalán kivételképen csupán Íme czikkre fordítandják figyelmüket, mert hiszen nem a mi hi­bánk hogy a legfontosabb korkérdések untató anyagot is foglalnak magukban, valamint más részről nem is a legirigy­­lendnbb sors, miszerint a napi munkának csak száraz, inger­­nélküli s leguntatóbb része jut számunkra, miért is czikkünk untatóságának teljes öntudatában igyekezni fogunk azt minél rövidebbre szorítani. «1 - 1­­ Híradó 5791 számában az ősiség kérdésének ki­elégítő modern megoldását tárgyazó czikkünk végén ezek ál­”l Tagje Ugí 18 az ősiség kérdése értelmes módon megoldatni, ha azáltal a legújabb törvényekben fekvő aka­­dályai az űrben valtságszerződéseknek szerencsésen elhárít­jassldk. Ha, mint remélhetni, a nemesi birtokviszonyok átalános elvtleges szabályozása a közeledő törvényhozás által előleges föld-Rh­yaUa­t/°8 elismertetoi - és ha az ősiség elméletének legalább a mindennapi forgalomban előforduló legértéke-642 sz .)"ugy az urUSK­ örökváltság’tekínteteben külön rend­szabályok csak annyiban lennének szükségesek, a­mennyiben fentebb érintett akadályok elhárítása a nemesi birtokvi­árbéli váltságokat ezenkívül még más előmozdítani. Hogy ezen önként következő eredmények egyelőre mint valósultak képzeltethessenek, természetesen meg kell enged­ni, hogy ama birtokjogi szabályozás — bármilly kétséges legyen is még most annak valódi elfogadása — bizonyos elvei már elfogadottaknak fötételeztessenek. Azon világosság után, mellyel a legközelebb múlt or­szággyűlési kerületi választmány e tekintetbeni munkálata ’s méltóságos Gosztonyi urnak nem rég megjelent röpirata ’s felett elterjesztettek az Gosztonyi urnák nem általában a sajtós vitatás e kérdés egész országban, feltehetjük a nélkül, hogy magunkat igen vermes reményeknek engednék át, miszerint a nemesi bir­tokviszonyok szabályozását illetőleg a legközelebbi törvény­hozás mint minimumot legalább annyit fog létesíteni, meny­nyire az itt következők szorítkoznak. 1) Nem fog még korszerűnek látszani törvényho­zási uton oda hatni, hogy a királyi adományok jövőre a kir. visszaszállási jog fentartása nélkül adassanak ki, és hon a múltra nézve is, ezen, az adományi záradékok által szabá­lyozott koronajogról, a kerületi választmány, vagy méltóságos Gosztonyi ur által érintett megváltásért lemondassák. (Hiradó u­ 12 és 627 sz.). Ennek eszközlése egyelőre a királyi ado­­dand­­­etőleg a consensust­ szorgalmazók dolga mara­...?}. Jövőre felállítandó hitbizományokra nézve még vég­­eldöntés nem fog helyt foglalni, de a már felállítottak iránt az . . és­ T • 6O t. czikkek szigorú teljesítése szorgal­maztatni. (Híradó 621. sz.). ... A szerzett és öröklött vagyon közti doctrinális megkü­­önböztetés a végrendeleti intézkedésekre vonatkozólag egye­­vre fenállandó (Híradó 625.) szintúgy nem fognak megvál­­toztatni az öröködési rend iránti törvények, világosan kije­lentetni azonban, miszerint az ősiség semmi hitbizományi kö­teleket nem képez következőleg a rajta alapuló örökségi jo­­gok praeventív módon nem biztosíttathatnak, és az illyetén örökségi jogban rövidséget szenvedőnek, csupán az örökség­­hagyó szerzett, minden idegen reáljogtól egészen szabad va­­gyonábeli redintegratio útja, marad azontúlra is nyitva 4) A hajadoni és özvegyi jog (jus capillare et viduale) mel­­­yek, mint tudva van, nem örökségi jogok, hanem csak ideig­­lenes javadalmak, annyiban fog szabályoztatni, hogy a bíró eddigi arbitruma ezen javadalmak (lakás, évdíj és kiháza­­si­as) megszabásban, törvényes zsinórmérték által illő­kor­­atok közé szorittassék; és hogy az egyenes örökös ezen oda­ítélt javadalmakat nem természetben (ingatlan jószágban) vagy annak egy részében­ átadni, hanem az illető évenkinti öszvegéket készpénzben fizetni fog köteleztetni *). 5) Határozatba menend, hogy az ősiség élők közti cse-Csa­k annyiban hat vissza, a mennyiben vala- S .pro­re elidegenített birtok az eladó család által szilárd két keflend megtérnem. „ 6) Zálogjavaknál a zálogbirtokos, ha a zálogidő s tör­vényesen megállapított további visszaváltási idő elteltek, az örökbirtokosok (perennalis birtokosok) categoriájába fog át­tétetni. 7) Az örök- és zálogbirtokos jogai, mint reál­jogok ál­talában, mindenki irányában érvényesek; egy harmadiknak *) Egy illy zsinórmérték hiányában a hajadoni és özvegyi jognak törvényesen megengedett restrictiója gyakorlatban alig alkalmazható; és az özvegy vagy hajadon illy ideiglenes birtok­lása alatt nehéz az egyenes örökösök tulajdoni jogait tökéletesen megőrizni, végre a legüdvösb vállalatok is, mint a tagosítás, el­­különzések, úrbéri váltságok , telekkönyvek behozatala, az öz­vegy vagy hajadon ezen ideiglenes birtoklása alatt, ha nem is egészen akadályoztatnak , de mégis tetemesen neh­ezíttetnek, neveit, szerző szerint,némi biztossággal meghatározhatni. Szerző nyugvó igényei az eladón, ki a kárt okozó, vagy annak örö­kösein követelendők. Mi fogna már most a nemesi birtokviszonyok ezen itt csu­pán példa gyanánt föltételezett szabályozásából az úrbéri valtságok azon akadályaira nézve önkint következni, mellyek az 1836 es 1840dik évi törvényczikkekben fekszenek ’s mi­­zánk? * B’ P Hiradó 564dik szamdban szóról szóra felhő­. Ha a jobbágyok magokat földesuroktól, ki vagy eredeti— I®8 srakbirtokos’, hogy a zálogidő ’s a további visszaváltásra meghatározott idő elmúltával az örökbirtokosok sorába lé­pett, formaszerint megváltották, akkor az invalidation«s után szilárd adományi (donationalis) jogát bebizonyító csa­lád ezáltal legkevesbbé fog károsíttatni, miután csak azon időszennti becset a jószágnak (mellyben a megváltott úrbéri tartozások többé nem foglaltatnak) köteles a megpörlött és elmarasztalt tulajdonosnak kifizetni. Ha a birtokló földesur ellen akármi nemű nyugvó igények­orognak fel akkor a magokat formaszerint megváltott job­bágyok a 7d.k pont alatt föltételezett átalakítása által az evid­iónak, töké­etesen biztosítva vannak. Végre a földesúr­iig virtualis örökösei részéről ex puncto aviticitatis semmi­től nem kell tartania, mivel praeventiv biztosítása a csupán “s's(;8re. al?p­loU Cazaz, nem formális hitbizomány által meg­“ Sílt alaUI ,öllé,el tSilSA-'11 aZ urb­éri vál­ságoknak csupán az 1836 és vn8lt°s7Ók Jh veny,Celkrekben fekvö akadályai elhárításáról volt szó a huberre s a hitbizományi kötelékre nézve ele­gendőnek tartjuk most csak a B. P. Híradó 621dik számára hivatkozni, hol a múlt évi decemberben kibocsátott ausztriai pátens ide vonatkozó §§-ait szorul szóra közlöttük, és mi­után a P. Hírlap 933dik számában igen helyesen megjegyzi hogy az ausztriai tartományok úrbéri viszonyai alapelveikben hasonlítunk a mi viszonyainkhoz („az ausztriai tartományok nagy részében a viszonyok úrbériek ’s alapelveikben ha­sonlónak a mi viszonyaikhoz“), ennélfogva elvárandó­­nak hiszszuk vájjon nem fog-e a Pesti Hírlap az ausz­triai pátensbe közelebbről beereszkedni,’s nem fogja-e azon lapír'ÓFrenc'ííll­efsk­oTrftílOU loguda­c és mollujmnín­a/, astia triai császári rendeletben foglalt elvek egyszersmind a ma­gyarországi úrbéri váltság rendszerének lényegileg alapul szolgálhatni ?----------— Irodalom és Tudomány. A£í MANN K. FR. Die Völker des südl. Russlands in ihrer geschieht. Entwicklung. (Déli Oroszország népei, az e történeti fejlődésekben.) Leipzig 1847. I. Miután az Académie des Inscriptions et belles lettres többször kívánta a 111 —XI. századig a fekete és kazar tenger északi ré­m­nal. n.K­ laln ’c Vii H H AF1 V «Ül fÖPffinfiffit VeTSCDYZCS szein lakott népek eredete ’s vándorlásai történetét versenyzés utján megiratui, Neumann Károly Frigyes is, ki a „hónok törté­netével“ a kopenhági kir. tud. társaságtól már régebben nyert jutalmat, 1845re versenyzett ’s nyertes lett. Az ősi történetün­ket olly közelről érdeklő tárgy megérdemli, hogy a nevezetes munkát e helyt bővebben megismertessük. Szerző , első szakaszát igen élénken festett képével kezdi a kérdéses földrésznek, melly az ősz előkorban tenger alá temetve, sós tavak, ingoványok és siványhomok hazája maradt, hol a hosszú tél fagya ’s a rövid nyár forrósága egy formán ellensége­sen hat a növényzetre és emberekre, melly vázaiban egyes feje­delemségek keletkeztének kedvez , de nagyobb ’s állandó társa­dalmak létezésének ’s a műveltség meghonosodásának épen nem. Innen a történeti hagyományok kezdete óta ez örök kitolon­gása az itt maradást nem lelő középázsiai, északkeleti és észak- nyugati népségeknek a Hoang-ho (északi China folyója) felé, az­az Oxus, a Volga és Duna felé. E vad költő— Indus és Euphrat rések nyomai valamennyi ó és közepht-------­ben fenmaradtak , sőt az északi vad lakók kire a távol ’s elkü­­lönzött zsidókhoz is elhatott, mint Gog és Magog mondája mu­tatja. Neveik határozatlanok és változók , ’s majd ugyanazon ‘ ............ majd egy és más csoportait egyesítik különböző törzsököknek. Hlvek a Sakae és Hiongnu, a massageták és skythák isel bírtak e nevek örmények V — ---------------- 7 o mijo. Neveik határozatlanok és változók , népnek nagyobb kisebb osztályait jelentik ____alt «»vaeilik­ Im­lnnhAT^ fnr7.Sokökllo, sarmaták és csádok , törö­kök és tatárok nevei. Melly jelentéssel bírtak e nevek különböző időkben , görögök és romaiak, chinaiak és hindu­k , örményei és oroszoknál, azt tisztába hozni akarni meddő öröködés volna egyes esetekre szorítva azonban tmaiui HIDUUU otunuuvi. TV»..«. a külön törzsökök és seregek munkájában azon népekkel foglalkodik, mellyek az uráli nép­­kaputól a Volgán át a Donig és Dunáig elterjedő mély síkok­ és pusztákban mozogtak, ’s kiknek földeit és maradékait az orosz hatalom örökölvén, ez a kósza életnek véget vetett,’s helyette a műveltség feltételeit létesíti. Fontos szerzőnek azon észrevétele (a 8. 1.), melly szerint Herodot Skythiájának figyelmes vizsgálásából is kitűnik , mikép az ő korában ott, egyrészt legalább, mind azon népek honoltak immár, mellyek utóbb nagy birodalmakat alkottak, ’s annyi or­szágokat tűzzel és vassal nyomorgattak. Tudniillik uj nevek fel­merülése a történetben nem mutat egyszersmind uj népekére , ’s két uj tudomány, az általános nyelvtudomány ’s az általános em­bertan , amaz a szók és nyelvformák, ez a testalak és a rezfor­­mák összehasonlító vizsgálatával kimutatta azon szakadatlan lán­­czot, melly az utóbbiakat a régiekkel összeköti, nem szükséges tehát olly népköltözésekhez folyamodni, mellyeket sem a törté­net nem említ, sem a józan felfogás nem szükséges. Azon három­ágú népcsaládból, melly a fajilag különböző, de nyelvileg rokon török , tungúz és mongol törzsököket „tatár“ név alatt egyesíti, legelébb is a török jelenik meg mostani neve alatt a világtörté­netben ; ezeknek nagyobb , ’s a világ színpadán szereplett osz­tályai gyanánt tekinti szerző (11. 1.) a skythákat, avarokat, ka­zárokat , besenyőket, úzokat, kománokat és ujgurokat, melly véleményhez még alább visszatérünk. Először is azt állítja szerző , 11. 1., hogy a skythák alatt, kiket már Herodot ismer régi honokban az Oxus vizén túl (melly nevet szerző töröknek és „fehér viz“ értelemmel bírónak tart), a történet atyja törököket ért; hogy a skytha név, mi mai nap alkalmasint el van fogadva , a c­s­ú­d névvel függ össze , melly utóbbi szláv eredetű szó és „idegent“ jelent;’s hogy az a perzsák és hindu­knél előforduló Sakae és Sakas nevekkel egy jelentésű. E török skythák felett északnyugot felé és a Don keleti részein számos szláv népségek tanyáztak, mellyekhez számítja szerző a sauromatákat vagyis sarmatákat, kik közölök leg­­ismeretesbek lettek. Szerző itt Safárik ellen, ki szerinte a szlá­­vokat minden áron európai és néppé akarja tenni, a sarmaták szlávságát védi, a legrégibb szláv krónikásokra támaszkodva gatuaius !-----------------­IGAZÍTÁS Lapunk 659dik számának Iső czikkében némelly kité­rt az izó következőképen kíván módosíttatni: 1 has. 9 sorb felül­ről­ egy harmadiknak tulajdona ugyszinte realjoga helyett ,a tulajdoni jog ugyszinte egy harmadiknak realjoga. A 36dik sorb,­­az örökségi igények javára' helyett ,a kárpótlási igényekre nézve. A 38dik sorban hozománya' helyett ,hozományra nézve.' A 15ik sorb, alulról ,a betab­­lázásróli bizonyítványt' helyett ,a betablazast'; a 12ik sorban alu­rol adni ki' hely. olv. ,megengedni.' A­kik has. kik sorb, felülr. helyte­lenségei' hely. olv. ,kellemetlenségei.' ]?fej*vérc. BIHARBÓL. (Lukács György P. Hírlap 934—35. sz. a. közleménye elleni czáfolat folytatása.) Az említettem vád részletes elemezését illetolegj_az_alkot­kik e nevet a srb, sirb, sérv (azaz : nép) nevekkel azonit­­ják, melly nézetei, úgy hiszi, nem erőtleníti azon monda, hogy a sarmaták a módok egyik ága, miután, úgy mond, a szláv és medoperzsa nyelvek ben főleg rokonok. Északkelet felé a skythák és szláv törzsökök felett, a Volgán innen és túl, egész az Ural hegységig ’s a jeges tengerig, mint ma úgy Herodot idejében már , finn népek laktak, mellye­­ket’thyssageták , jyrkaek , ’s egyéb neveken találunk. Az utóbbi nevet Neumann egynek tartja az ugri névvel, melly az Ural kö­rüli lakjaikra vonatkozik, miután ogur a finn nyelvben magast jelent. Ide az északi Ural nyugati és keleti vidékeibe, a Pecsora folyamkerületétől az Obi torkolatáig és az ettől kelet fele elnyúló földekre, teszi szerzé az Ugrik eredeti földét, a magyarok hazáját (15.1.). Az Ugrik, Jugar és Jura néven gyakran for­dulnak, úgymond, elő a bizantiak , arabok és oroszok évköny­veikben ; a tartomány mai napig jugri Uralnak vagy magas ír­nek neveztetik, jugrajassok (j­ass­z a syrj­en nyelvben a töb­besnek képzője), azaz finn törzsekbeli népek által lakatik, ősz­* ...... 11__.....1. i.i.Arinia hocnn Au­n “melly posványlakókat' jelent; a finn és fenn név Tacitusnál is előfordul már, és szinte posványt az Ugorból romlottak nevezi magát, német eredetű , ••—-------------­jelent. A szláv népek őket, ’s mint már érintetett, hihetőleg a törökökkel együtt, csúdoknak, azaz idegeneknek nevezték. Az ugriak már igen régi időkben a körültök lakó skytha­torok se­regekkel vegyülhettek, mire, úgymond, néme­ly finn népek különösen a magyarok cseremiszek és csuvasok nyelvei mutatnak. E vegyülés magyarázza meg Neumann szerint azt, hogy e népegyetem külön törzsek éi különböző arczvonásokkal s testi viszonyokkal birnak (16. I.) Már Herodot előtt, vagy kevéssel utána kezdődött a sarmato- és skytho-török törzsökök közt azon tusa, melly e napig Amazok a keresztény kor előtt a második és első század északi tartományait foglalták el, a skythák tart. folyta alatt a Pontus így adófizetőikké lettek . ---- *--Zsököket, menyen a "cei'-"------ -----------­azért alauooknak vagy alánoknak (hegy ’s nevök az övékbe olvadt által,kivevén némelly egyes törzsököket, mellyek a hegyek közt fentarték ’s

Next