Budapesti Hiradó, 1847. július-december (618-722. szám)
1847-09-17 / 663. szám
Péntek 603. September 17. 1847. BUDAPESTI HIRADÓ. ezt 5 ez. kr. a kettős has'heserért pedig 10 p. kr. fizetteti. Előfizethetni helyben* kiadóhivatalban, hatvani nt Ozal Hlorváth-házban ASstik szám alatt földszint, és minden királyi postahivatalnál. — Az ausztriai birodalomba s külföldre menendő példányok csak a técsi császári postahivatalnál rendeltethetnek meg. Ezen lapok minden héten négyszer, u. m. kedden, csütörtökön, pént. és vasárn.jelennek meg. Előfizetési ár félévre Budapesten házhoz-hordással 5 ft., Postán borítékban hetenként kétszer küldve 6 ft 24 kr, négyszer küldve pedig 7 ft 12 kr pp. A hirdetmények minden négyszer határozott apróbetűs soráért vagy ennek helye- TARTALOM. Magyarország és Erdély. Az úrbéri örökváltkagk’Jima^án-*0^ szemP°ntból tekintve. Igazítás. Megyék- Czáfolat Biharból (folytatás ) Magyar gazd. egyesület aug 26klikusA szefiLTvmn társulatjelentése A magyar orvoSTfA szervizsgálók Vill. nagygyűlése Sopronyban (folytatás.) A vest-várii RrfaiV?nanz T.11 heten n,?zollak számna Külföld. Nagybritannia Francziaország Spanyolország. Olaszország. Persia. Legújabb Hivatalos és magánhirdetések. Loteriahozások. Nemzeti színházi játékrend Gabonaar"írím"/Famrészvények árkelete. Dunavizállás. HrhorIRi?D^L^M és kTUDOMANY’ Neumann K. Fr.: Die Völker des südlichen Russlands in ihrer geschichtlichen Entwicklung. éli ERDÉLY. Azh «rökjáltság magánjogi szemtpaií®1 tekintye. Politikai, status és mezőgazdászai Hivin Gfiben 82 prbevá'laltság kérdése mar eléggé föl van deritye. finanezmlis oldala, t.i. azon eszközök ’s módok, melylyek a fal a megváltás olcsón eszközöltessék,’s mi a nagylel- IS? ,igy obb hatáskört enged, a Pesti Hírlap által csak rövid idő előtt hozatott szőnyegre, nekünk tehát csak magánjog,, száraz, tényleges része a dolognak, az t. i., mi az gesz kérdésben leguntatóbb, jut osztályrészünkül. Mindazáltal bízunk kegyes elnézésében úgy azoknak, kik a Híradót állandóan olvassák, mint kik netalán kivételképen csupán Íme czikkre fordítandják figyelmüket, mert hiszen nem a mi hibánk hogy a legfontosabb korkérdések untató anyagot is foglalnak magukban, valamint más részről nem is a legirigylendnbb sors, miszerint a napi munkának csak száraz, ingernélküli s leguntatóbb része jut számunkra, miért is czikkünk untatóságának teljes öntudatában igyekezni fogunk azt minél rövidebbre szorítani. «1 - 1 Híradó 5791 számában az ősiség kérdésének kielégítő modern megoldását tárgyazó czikkünk végén ezek ál”l Tagje Ugí 18 az ősiség kérdése értelmes módon megoldatni, ha azáltal a legújabb törvényekben fekvő akadályai az űrben valtságszerződéseknek szerencsésen elhárítjassldk. Ha, mint remélhetni, a nemesi birtokviszonyok átalános elvtleges szabályozása a közeledő törvényhozás által előleges föld-RhyaUat/°8 elismertetoi - és ha az ősiség elméletének legalább a mindennapi forgalomban előforduló legértéke-642 sz .)"ugy az urUSK örökváltság’tekínteteben külön rendszabályok csak annyiban lennének szükségesek, amennyiben fentebb érintett akadályok elhárítása a nemesi birtokviárbéli váltságokat ezenkívül még más előmozdítani. Hogy ezen önként következő eredmények egyelőre mint valósultak képzeltethessenek, természetesen meg kell engedni, hogy ama birtokjogi szabályozás — bármilly kétséges legyen is még most annak valódi elfogadása — bizonyos elvei már elfogadottaknak fötételeztessenek. Azon világosság után, mellyel a legközelebb múlt országgyűlési kerületi választmány e tekintetbeni munkálata ’s méltóságos Gosztonyi urnak nem rég megjelent röpirata ’s felett elterjesztettek az Gosztonyi urnák nem általában a sajtós vitatás e kérdés egész országban, feltehetjük a nélkül, hogy magunkat igen vermes reményeknek engednék át, miszerint a nemesi birtokviszonyok szabályozását illetőleg a legközelebbi törvényhozás mint minimumot legalább annyit fog létesíteni, menynyire az itt következők szorítkoznak. 1) Nem fog még korszerűnek látszani törvényhozási uton oda hatni, hogy a királyi adományok jövőre a kir. visszaszállási jog fentartása nélkül adassanak ki, és hon a múltra nézve is, ezen, az adományi záradékok által szabályozott koronajogról, a kerületi választmány, vagy méltóságos Gosztonyi ur által érintett megváltásért lemondassák. (Hiradó u 12 és 627 sz.). Ennek eszközlése egyelőre a királyi adodandetőleg a consensust szorgalmazók dolga mara...?}. Jövőre felállítandó hitbizományokra nézve még végeldöntés nem fog helyt foglalni, de a már felállítottak iránt az . . és T • 6O t. czikkek szigorú teljesítése szorgalmaztatni. (Híradó 621. sz.). ... A szerzett és öröklött vagyon közti doctrinális megküönböztetés a végrendeleti intézkedésekre vonatkozólag egyevre fenállandó (Híradó 625.) szintúgy nem fognak megváltoztatni az öröködési rend iránti törvények, világosan kijelentetni azonban, miszerint az ősiség semmi hitbizományi köteleket nem képez következőleg a rajta alapuló örökségi jogok praeventív módon nem biztosíttathatnak, és az illyetén örökségi jogban rövidséget szenvedőnek, csupán az örökséghagyó szerzett, minden idegen reáljogtól egészen szabad vagyonábeli redintegratio útja, marad azontúlra is nyitva 4) A hajadoni és özvegyi jog (jus capillare et viduale) melyek, mint tudva van, nem örökségi jogok, hanem csak ideiglenes javadalmak, annyiban fog szabályoztatni, hogy a bíró eddigi arbitruma ezen javadalmak (lakás, évdíj és kiházasias) megszabásban, törvényes zsinórmérték által illőkoratok közé szorittassék; és hogy az egyenes örökös ezen odaítélt javadalmakat nem természetben (ingatlan jószágban) vagy annak egy részében átadni, hanem az illető évenkinti öszvegéket készpénzben fizetni fog köteleztetni *). 5) Határozatba menend, hogy az ősiség élők közti cse-Csak annyiban hat vissza, a mennyiben vala- S .prore elidegenített birtok az eladó család által szilárd két keflend megtérnem. „ 6) Zálogjavaknál a zálogbirtokos, ha a zálogidő s törvényesen megállapított további visszaváltási idő elteltek, az örökbirtokosok (perennalis birtokosok) categoriájába fog áttétetni. 7) Az örök- és zálogbirtokos jogai, mint reáljogok általában, mindenki irányában érvényesek; egy harmadiknak *) Egy illy zsinórmérték hiányában a hajadoni és özvegyi jognak törvényesen megengedett restrictiója gyakorlatban alig alkalmazható; és az özvegy vagy hajadon illy ideiglenes birtoklása alatt nehéz az egyenes örökösök tulajdoni jogait tökéletesen megőrizni, végre a legüdvösb vállalatok is, mint a tagosítás, elkülönzések, úrbéri váltságok , telekkönyvek behozatala, az özvegy vagy hajadon ezen ideiglenes birtoklása alatt, ha nem is egészen akadályoztatnak , de mégis tetemesen nehezíttetnek, neveit, szerző szerint,némi biztossággal meghatározhatni. Szerző nyugvó igényei az eladón, ki a kárt okozó, vagy annak örökösein követelendők. Mi fogna már most a nemesi birtokviszonyok ezen itt csupán példa gyanánt föltételezett szabályozásából az úrbéri valtságok azon akadályaira nézve önkint következni, mellyek az 1836 es 1840dik évi törvényczikkekben fekszenek ’s mizánk? * B’ P Hiradó 564dik szamdban szóról szóra felhő. Ha a jobbágyok magokat földesuroktól, ki vagy eredeti— I®8 srakbirtokos’, hogy a zálogidő ’s a további visszaváltásra meghatározott idő elmúltával az örökbirtokosok sorába lépett, formaszerint megváltották, akkor az invalidation«s után szilárd adományi (donationalis) jogát bebizonyító család ezáltal legkevesbbé fog károsíttatni, miután csak azon időszennti becset a jószágnak (mellyben a megváltott úrbéri tartozások többé nem foglaltatnak) köteles a megpörlött és elmarasztalt tulajdonosnak kifizetni. Ha a birtokló földesur ellen akármi nemű nyugvó igényekorognak fel akkor a magokat formaszerint megváltott jobbágyok a 7d.k pont alatt föltételezett átalakítása által az evidiónak, tökéetesen biztosítva vannak. Végre a földesúriig virtualis örökösei részéről ex puncto aviticitatis semmitől nem kell tartania, mivel praeventiv biztosítása a csupán “s's(;8re. al?ploU Cazaz, nem formális hitbizomány által meg“ Sílt alaUI ,öllé,el tSilSA-'11 aZ urbéri válságoknak csupán az 1836 és vn8lt°s7Ók Jh veny,Celkrekben fekvö akadályai elhárításáról volt szó a huberre s a hitbizományi kötelékre nézve elegendőnek tartjuk most csak a B. P. Híradó 621dik számára hivatkozni, hol a múlt évi decemberben kibocsátott ausztriai pátens ide vonatkozó §§-ait szorul szóra közlöttük, és miután a P. Hírlap 933dik számában igen helyesen megjegyzi hogy az ausztriai tartományok úrbéri viszonyai alapelveikben hasonlítunk a mi viszonyainkhoz („az ausztriai tartományok nagy részében a viszonyok úrbériek ’s alapelveikben hasonlónak a mi viszonyaikhoz“), ennélfogva elvárandónak hiszszuk vájjon nem fog-e a Pesti Hírlap az ausztriai pátensbe közelebbről beereszkedni,’s nem fogja-e azon lapír'ÓFrenc'ííllefskoTrftílOU logudac és mollujmnína/, astia triai császári rendeletben foglalt elvek egyszersmind a magyarországi úrbéri váltság rendszerének lényegileg alapul szolgálhatni ?----------— Irodalom és Tudomány. A£í MANN K. FR. Die Völker des südl. Russlands in ihrer geschieht. Entwicklung. (Déli Oroszország népei, az e történeti fejlődésekben.) Leipzig 1847. I. Miután az Académie des Inscriptions et belles lettres többször kívánta a 111 —XI. századig a fekete és kazar tenger északi rémnal. n.K laln ’c Vii H H AF1 V «Ül fÖPffinfiffit VeTSCDYZCS szein lakott népek eredete ’s vándorlásai történetét versenyzés utján megiratui, Neumann Károly Frigyes is, ki a „hónok történetével“ a kopenhági kir. tud. társaságtól már régebben nyert jutalmat, 1845re versenyzett ’s nyertes lett. Az ősi történetünket olly közelről érdeklő tárgy megérdemli, hogy a nevezetes munkát e helyt bővebben megismertessük. Szerző , első szakaszát igen élénken festett képével kezdi a kérdéses földrésznek, melly az ősz előkorban tenger alá temetve, sós tavak, ingoványok és siványhomok hazája maradt, hol a hosszú tél fagya ’s a rövid nyár forrósága egy formán ellenségesen hat a növényzetre és emberekre, melly vázaiban egyes fejedelemségek keletkeztének kedvez , de nagyobb ’s állandó társadalmak létezésének ’s a műveltség meghonosodásának épen nem. Innen a történeti hagyományok kezdete óta ez örök kitolongása az itt maradást nem lelő középázsiai, északkeleti és észak- nyugati népségeknek a Hoang-ho (északi China folyója) felé, azaz Oxus, a Volga és Duna felé. E vad költő— Indus és Euphrat rések nyomai valamennyi ó és közepht-------ben fenmaradtak , sőt az északi vad lakók kire a távol ’s elkülönzött zsidókhoz is elhatott, mint Gog és Magog mondája mutatja. Neveik határozatlanok és változók , ’s majd ugyanazon ‘ ............ majd egy és más csoportait egyesítik különböző törzsököknek. Hlvek a Sakae és Hiongnu, a massageták és skythák isel bírtak e nevek örmények V — ---------------- 7 o mijo. Neveik határozatlanok és változók , népnek nagyobb kisebb osztályait jelentik ____alt «»vaeilik ImlnnhAT^ fnr7.Sokökllo, sarmaták és csádok , törökök és tatárok nevei. Melly jelentéssel bírtak e nevek különböző időkben , görögök és romaiak, chinaiak és hinduk , örményei és oroszoknál, azt tisztába hozni akarni meddő öröködés volna egyes esetekre szorítva azonban tmaiui HIDUUU otunuuvi. TV»..«. a külön törzsökök és seregek munkájában azon népekkel foglalkodik, mellyek az uráli népkaputól a Volgán át a Donig és Dunáig elterjedő mély síkok és pusztákban mozogtak, ’s kiknek földeit és maradékait az orosz hatalom örökölvén, ez a kósza életnek véget vetett,’s helyette a műveltség feltételeit létesíti. Fontos szerzőnek azon észrevétele (a 8. 1.), melly szerint Herodot Skythiájának figyelmes vizsgálásából is kitűnik , mikép az ő korában ott, egyrészt legalább, mind azon népek honoltak immár, mellyek utóbb nagy birodalmakat alkottak, ’s annyi országokat tűzzel és vassal nyomorgattak. Tudniillik uj nevek felmerülése a történetben nem mutat egyszersmind uj népekére , ’s két uj tudomány, az általános nyelvtudomány ’s az általános embertan , amaz a szók és nyelvformák, ez a testalak és a rezformák összehasonlító vizsgálatával kimutatta azon szakadatlan lánczot, melly az utóbbiakat a régiekkel összeköti, nem szükséges tehát olly népköltözésekhez folyamodni, mellyeket sem a történet nem említ, sem a józan felfogás nem szükséges. Azon háromágú népcsaládból, melly a fajilag különböző, de nyelvileg rokon török , tungúz és mongol törzsököket „tatár“ név alatt egyesíti, legelébb is a török jelenik meg mostani neve alatt a világtörténetben ; ezeknek nagyobb , ’s a világ színpadán szereplett osztályai gyanánt tekinti szerző (11. 1.) a skythákat, avarokat, kazárokat , besenyőket, úzokat, kománokat és ujgurokat, melly véleményhez még alább visszatérünk. Először is azt állítja szerző , 11. 1., hogy a skythák alatt, kiket már Herodot ismer régi honokban az Oxus vizén túl (melly nevet szerző töröknek és „fehér viz“ értelemmel bírónak tart), a történet atyja törököket ért; hogy a skytha név, mi mai nap alkalmasint el van fogadva , a csúd névvel függ össze , melly utóbbi szláv eredetű szó és „idegent“ jelent;’s hogy az a perzsák és hinduknél előforduló Sakae és Sakas nevekkel egy jelentésű. E török skythák felett északnyugot felé és a Don keleti részein számos szláv népségek tanyáztak, mellyekhez számítja szerző a sauromatákat vagyis sarmatákat, kik közölök legismeretesbek lettek. Szerző itt Safárik ellen, ki szerinte a szlávokat minden áron európai és néppé akarja tenni, a sarmaták szlávságát védi, a legrégibb szláv krónikásokra támaszkodva gatuaius !-----------------IGAZÍTÁS Lapunk 659dik számának Iső czikkében némelly kitért az izó következőképen kíván módosíttatni: 1 has. 9 sorb felülről egy harmadiknak tulajdona ugyszinte realjoga helyett ,a tulajdoni jog ugyszinte egy harmadiknak realjoga. A 36dik sorb,az örökségi igények javára' helyett ,a kárpótlási igényekre nézve. A 38dik sorban hozománya' helyett ,hozományra nézve.' A 15ik sorb, alulról ,a betablázásróli bizonyítványt' helyett ,a betablazast'; a 12ik sorban alurol adni ki' hely. olv. ,megengedni.' Akik has. kik sorb, felülr. helytelenségei' hely. olv. ,kellemetlenségei.' ]?fej*vérc. BIHARBÓL. (Lukács György P. Hírlap 934—35. sz. a. közleménye elleni czáfolat folytatása.) Az említettem vád részletes elemezését illetolegj_az_alkotkik e nevet a srb, sirb, sérv (azaz : nép) nevekkel azonitják, melly nézetei, úgy hiszi, nem erőtleníti azon monda, hogy a sarmaták a módok egyik ága, miután, úgy mond, a szláv és medoperzsa nyelvek ben főleg rokonok. Északkelet felé a skythák és szláv törzsökök felett, a Volgán innen és túl, egész az Ural hegységig ’s a jeges tengerig, mint ma úgy Herodot idejében már , finn népek laktak, mellyeket’thyssageták , jyrkaek , ’s egyéb neveken találunk. Az utóbbi nevet Neumann egynek tartja az ugri névvel, melly az Ural körüli lakjaikra vonatkozik, miután ogur a finn nyelvben magast jelent. Ide az északi Ural nyugati és keleti vidékeibe, a Pecsora folyamkerületétől az Obi torkolatáig és az ettől kelet fele elnyúló földekre, teszi szerzé az Ugrik eredeti földét, a magyarok hazáját (15.1.). Az Ugrik, Jugar és Jura néven gyakran fordulnak, úgymond, elő a bizantiak , arabok és oroszok évkönyveikben ; a tartomány mai napig jugri Uralnak vagy magas írnek neveztetik, jugrajassok (jassz a syrjen nyelvben a többesnek képzője), azaz finn törzsekbeli népek által lakatik, ősz* ...... 11__.....1. i.i.Arinia hocnn Aun “melly posványlakókat' jelent; a finn és fenn név Tacitusnál is előfordul már, és szinte posványt az Ugorból romlottak nevezi magát, német eredetű , ••—-------------jelent. A szláv népek őket, ’s mint már érintetett, hihetőleg a törökökkel együtt, csúdoknak, azaz idegeneknek nevezték. Az ugriak már igen régi időkben a körültök lakó skythatorok seregekkel vegyülhettek, mire, úgymond, némely finn népek különösen a magyarok cseremiszek és csuvasok nyelvei mutatnak. E vegyülés magyarázza meg Neumann szerint azt, hogy e népegyetem külön törzsek éi különböző arczvonásokkal s testi viszonyokkal birnak (16. I.) Már Herodot előtt, vagy kevéssel utána kezdődött a sarmato- és skytho-török törzsökök közt azon tusa, melly e napig Amazok a keresztény kor előtt a második és első század északi tartományait foglalták el, a skythák tart. folyta alatt a Pontus így adófizetőikké lettek . ---- *--Zsököket, menyen a "cei'-"------ -----------azért alauooknak vagy alánoknak (hegy ’s nevök az övékbe olvadt által,kivevén némelly egyes törzsököket, mellyek a hegyek közt fentarték ’s