Budapesti Hiradó, 1847. július-december (618-722. szám)

1847-11-02 / 689. szám

szinte rendeztetnek; utasítást az egész közönség ad. IX. Az erdélyi megyék felszólítására , hogy a partiumokat ne bánt­suk , az összes Erdély egyesítését sürgessék hazánkkal. A partiumok iránti törvénysérelem orvosoltassék. X. Horvát­­országi és surmezei, továbbá gr. Erdödy család sérelmei pár­toltatók. XI. Hevesi botrány a parádi fürdőkben semmi sérelmes nem lévén a kormány eljárásában , nem pártolta­­tik. XII. Fiumei vasútra , a vonal hol vitelének elhatározását eszközöljék a­ követek, és XIII. A benszülött népesség sza­porodása és egészségének fentartása iránti rendelkezés a törvényhozás figyelmét igényelvén, igyekezzenek a követek az országos pénzalap meghatározásával lelenc­házak felállí­tását, és az egészség tekintetéből a nép érdekében sikeres törvény alkotását eszközölni. Az inség elhárítására nézve pedig előzőleg, mindazokon felül, mellyek az ország anyagi és szellemi kifejtésére, ’s eképen közvetve, az Ínség elhárítá­sára vezetnek — igyekezzenek magtárak és a büntetőtör­vénykönyvvel életbeléptetendő dolgozóházak felállítása iránt o­ly törvényt alkotni, hogy a szolgálat nélkül kivált népe­sebb városokban csavargó dologkerü­lők ottan munkára kény­­­szeriltessenek. ínség beállása esetére pedig olly törvény ho­zatalát eszközöljék, melly a helytartótanácsot fölhatalmazza, hogy a törvényhatóságok meghallgatásával, több czélsze­­rünek találandó intézkedései között, a gabonának árát sza­bályozhassa, és eképen a gabonávali uzsoráskodásnak útját elvágja. A gabonakivitelnek a vámok általi szabályozását pedig az országgyűlés teendői közésen hagyja. XIV. Hono­sítás. Ezen elvekre kívánjuk alapítani a törvényt, a) Tiz évi benlakás , és a magyar nyelv tudása, ’s a magyar király ’s haza iránt a hüségi eskünek, a hazába jöttével hazai tör­vényhatóság előtti letétele, kellékei a honosításnak, ezek nélkül külföldiek, sem vagyonszerzési, sem hivatali képes­séggel nem bírhatnak, ’s a haza közügyeibe még választás által sem folyhatnak be. b) Külföldön lakás közhiva­tali kötelességen kívül csak három évekig, ’s az is csak olly feltét alatt engedtetik , hogy az első év mint tapasz­talás végetti utazás minden különös teher nélkül ha­gyatván, a 2dik ’s 3dik évekért és igy a további évekért is a jószágbirtokos rendes adóját pogressive sokszorozva fogja fizetni a haza szükségeire; c­ ki 3 éven túl a hazától közhivatali kötelességen kívül mulat, polgári jogait elveszti ’s jószágai az országos pénztár javára a status tulajdonává vál­nak. Kivételnek e pont alól tanulók, művészek, ’s kenyér­­kereset miatt kinn maradozó honfiak, d) az országgyűlés azon joga fenmarad, hogy első pontban kitett kellékekkel bírók közöl, érdemeikhez képest, azokat, kiket kiván, nemesi vagy mágnási rangra érdemesítsen, e) ezen négy pontokba foglalt általános szabály alól kiveendők : a csángó és bukovinai magyarok, kiknek a hűségi eskü letételével egyszerre leendő polgárosításukat,’s minden polgári jogokban részesitésöket,’s a kamarai pusztákra telepittetésök iránt ő felségének meg­­kéretését eszközöljék a követek; továbbá kiveendők a zsi­dók, kikkel már eddig is eléggé el lévén árasztva az ország, külföldről)­ bevándorlásuk általában meggátolandó, semmi qualificatio mellett beköltözésök meg nem engedtetik. (Foly­­tattatik.) — www. ________ BUDAPESTI HIRHARANG. A nemzeti múzeum hivata­los jelentéséből örömmel láthatni, hogy a nagy­közönség iránt a folyvást élénk részvéttel viseltetik, és kincseit gyara­pítani törekszik; annál kívánatos­ tehát, miszerint mind az épület belső felszerelése , mind a tisztviselőség olly karba helyeztessék, hogy e kincsek ne csak helyet foglaljanak, hanem egyszersmind tanulmányul és élvezetül használtat­hassanak , s mert eddig a belső elrendezés, bútorozás nem­csak dísztelen, hanem egyszersmind czélszerűtlen, ’s az ott nyert magyarázatok a legfölületesb kíváncsiságot sem elégí­tik ki. — Pesten most összesen harminczkét nyilvános in­tézet létezik, mellyek koronkint gyűléseket tartanak, ’s van­nak buzgó honfiak, kik majd valamennyinek tagjai, mi vi­lágosan tanúsítja, hogy a magyar rendkívül munkás és min­denre alkalmas ; pedig épen ezen két szép tulajdont szere­tik ócsárlóink tőlünk megtagadni. Legújabban névmagya­­rositó egylet is van alakulóban, melly mindenkinek ingyen fog szép névvel szolgálni, hogy a sok roszul választott uj név száma gyérüljön. Ezen egyletnek alkalmasint sok dolga lesz, mert a mai világban jó nevek dolgában bizony nagy a szükség! — Országgyűlési szivarokat is árulnak már, rend­kívül díszes, czifra takaróban ; értékök azonban csak olly gyönge, mintha épen nem viselnének illy fontos czímet. — Kisfaludy Sándor munkáiból már a 7—d ik füzet is megjelent, e kiadás olly olcsó, hogy bizonyára sok ezer példányban kell kelnie, ha azok állítása való, kik a magyar könyvek csekély kelendőségének okát drágaságukban szeretik keresni. A„Kisfaludy“ gőzös folyvást vígan jár a Balatonon,még pedig olly kedvező sikerrel, hogy jövedelmezését a fürdői időszak elmúlása óta is kielégítőnek mondhatni. E vállalatnak min­den tekintetben szép a jövendője. — Lapjaink egyikéből örömteljes meglepetéssel tudtuk meg, hogy a váczi utczai legjobb gyümölcsárusnőt Suszter Nettl-nek nevezik. Sie­tünk e nevezetes újdonságot tovább terjeszteni, és csak azt sajnáljuk, hogy mellékadatul a budai legjobb gyümölcsárus­­nőt nem nevezhetjük meg, pedig jutalmul bizonyosan kap­nánk legalább is egy pár szép figét. — Petőfi a nógrádme­­gyei táblabírák közé soroltatott, csodálja aztán még valaki, hogy napjainkban olly sok a politikus költő, és mondja még valaki, hogy a magyar nemzet nem gondoskodik jeles költői­ről. — Azon ritka eset fordult most elő, hogy a közbizalom egy gyakorló orvost is országgyűlési követséggel ruházott föl. Azon hatóság bizonyára rendkívül jó és szilárd egész­ségnek örvend, mert különben nem vált volna meg orvosá­tól. A tisztelt követre nézve ezen közbizalom mindene­setre igen hízelgő.­­ A követek névjegyzékéből az is kitűnik, hogy igen nagy a nőtelenek száma, minek hírére Pozsonyban sok gondos családapa azonnal magyar nyelv­tant vásárland kisasszonyai számára, hogy a gyermektelen honatyákkal társaloghassanak. Valóban igen czélszerű, ha minél több nőtlen követ küldetik Pozsonyba, mert ott azu­tán több megházasodhatik, é s ez rendkívül segítné a ma­gyarosodást előmozdítani azon túlnyomólag német beszé­dű városban. — Berlioz Hektor Pestet ausztriai városnak nevezi Magyarországban , egyébiránt itteni fogadtatásával meg van elégedve, és sok jót is mond némelly magyarokról egy párisi lapban. — Egy olasz énekesnőről azt mondja egy itteni bíráló, hogy torkából ökölnyi vastagságú hangok jön­nek. Egyéb semmi ? Valóságos szerencse, hogy csak hangok, és nem makkaroni.­­ A falusi hentesek megjelentek már a pesti piaczon és féláron adják a húst, nem csodálhatni tehát eléggé , hogy mégsem tiltatott meg nekik az árulás, mint a fűszerkereskedőknek a zsíreladás, azonban még ez is meg­történhetik , már csak viszonyosság elvénél fogva is. — „Buda várának visszavétele a törököktől a legközelebb teljes zenekar által fog ismételtetni a városi tánczteremben. A graetzi ostromnál a hangokból meg lehetett ugyan ismerni a francziákat, de hogy a török jancsárokat mikép lehet majd megkülönböztetni a spahiktól és labanczoktól, már ez nagy föladat. Ezen divatos zeneostromoknál csak az a szerencse, hogy emberhalál nem történik, mivel arra még nincs példa, hogy valaki csupán unalomból meghalt volna. — Azon meg­lepő hírt hallottuk, hogy fővárosunkból nagymennyiségű ma­gyar pezsgőt szállítnak Törökországba; e szerint a törökök is csakugyan az európai műveltség sorompóiba lépnek. — Pesten „Kos-sört“ hirdetnek, ez tehát alkalmasint csak há­zasférfiaknak való; mondják, hogy elég olcsó és jó is annak, ki szereti. — Beszélik, hogy egy pesti könyvnyomda eladó, mivel tulajdonosa nem akar vele többé vesződni; ha ez való, úgy a tudós társaság most megszerezhetné, melly már rég tulajdon nyomda után sóvárog, mivel a nyomtatási költsége­ket megunta fizetni. Mi is házat veszünk, mihelyt nem bírjuk többé a házbért fizetni. — A nagy hidutczában tanult mada­rakat mutogatnak, mellyek leginkább pontos katonai gya­korlatok által tűnnek ki, s ezt nem kell csodálni, mert a leg­­lényegesb katonai készülettel bírnak, tudniillik szárnyakkal. — Budán a várban a kutak o­ly szomorú állapotban vannak, hogy minduntalan megromlanak, és o­lyankor a sok cseléd közt edénytöréseken kívül, verekedések és egyéb botrányok is történnek, tűz esetén pedig alig lehetne segélyt remélni. E tárgy o­ly komoly, hogy teljes figyelmét igényli a ható­ságnak, mert inni sem akar minden ember bort, a marhahúst pedig bizonyára egy sem óhajtja borban főzetni. A gőzma­lom igazgatója ajánlkozott már, hogy tökéletes erőművekkel látandja el a várbeli kutakat, de az eldöntő határzat olly so­káig késik , hogy utoljára a kutak majd végkép elromlanak, ’s a várbeli lakosok kénytelenek lesznek szomjúság miatt a várat föladni, ha valaki találkozik, kinek annak elfoglalására kedve van. — A MAGYAR NEMZETI MUSEUM TÁRGYÁBAN. I. A Könyv­tárba továbbá részint ajándékoztattak , részint megvétettek : 5) Jekelfalusy Vincze czimzetes püspök, ’s m. kir. helyt. tanácsos: a) .Memorie critiche delle Citta di Santo Ar­cangelo raccolte da monsignor Marino Marini. Roma 1844.‘ b) .Diplomatici Pontificia dissertazione di monsignore Marino Marini Roma 1841.‘ c) Odae Anacreontis et Sapphus a Petro Aloysio Valentiui. Florentiae 1843. jeles munkákkal. — 6) Ho­ltme­gy­e ritkaságokat gyűjtő társulata több érdekes nyomtatott munkákkal, kézirati könyvekkel, jeles földabroszszal és 18 darab ritka, Edik Lajos, Vidik Károly, Rákóczy György, Thököly Imre, 2d. Rákóczy Ferencz, Mustafa esztergomi fő­­gondviselö, Heister Sfortia Fülöp herczeg ’s egyebek leveleivel gazdagiták könyvtárunkat. — 7) A magyar középponti vasúti egyesület részéröl .Helyzete a magyar középponti vasút Pest és Szolnok közti részének ’sat. térképpel. — (Folyt, következik.) KÜLFÖLD. NAGYBRITANNIA, London, oct. 20. A ministeriumok­­ban és a diplomátiában élénk mozgalom vehető észre. Mull szombaton Brogl­e­ry Párisból sürgönyöket kapván sokáig volt Palmerston lordnál. A ministeri sajtó hangulata Spa­nyolország miatt indulatosabb mint valaha, a M. Chroni­cle nem hiszi a királyi házastársak kibékülését. A Stan­dard hosszú czikben becsmérli az olasz nemzetet és a pápa reformra való igyekezetét. VI. Sándor, II. Gyula és X. Leo is illy hangon beszéltek, mond , országlásuk elején a szabad­ságról és javításokról, később mégis kikké levének! Az an­gol nemzetnem is kellene gondolni az olasz és spanyol álar­­c­osdival. FRANCZIAORSZÁG: Aumale hg algíri kormányzóvá ki­­neveztetésekor Sainte Marguerite, Cette és Bresson várakból számos arab foglyok szabadon bocsáttattak és Afrikába visz­­szaszállittattak. Francziaország ministériumainak statistikája: Az igaz­ság- és egyházügyi ministeriumban 47,878 tisztviselő van 47,591,870 frank évi fizetéssel; a külügyek ministériuma: 359 tiszt 6,499,922 fr.; a közoktatás ministériuma 1834 tiszt 5,259,772 fr; a belügyeké: 2715 tiszt 4,036,996 fr; a föld­művelés és kereskedésügyi ministérium: 1259 tiszt 255,790 fr; a közmunkáké 1758 tiszt, 5,529,000 fr; a hadi ügyeké: 25 2451., 64,816,000 fr; a tengeri és gyarmati ügyeké 9876 1., 19,148,934 fr.; a pénzügyeké: 70,111 tiszt, 92,886,941 fr. Veszphália néhai királya Bonaparte Jeromos a ministerium­­tól biztosíttatván, hogy Párisbani tartózkodása ellen semmi akadály nincs, egy szép házat vett magának a város belse­jében. Paris, oct. 19. A Constitutionnel haragja Besan­­ç­onból Freiburg kantonba történt franczia fegyverszállítás fölött, a J. d. Débatsnak további viszonzásra nyújtott al­kalmat, melly szerint azon harag onnan ered, mert a fegy­ 205 ver olly cantonnak adatott el, melly életével szabadságát és törvényeit, alkotmányát és szövetségi szerződését védeni akarja. Igen, ha a rend és törvényesség ellen történt volna a lázadás, ez megnyeri vala a Constitutionnel rokonszenvét. Ha aztán a kormány ezen lázadást elő nem segítendette, a Constitutionnel hasonló dühhel szórta volna átkait ellene, mint most. Ismeretes már ezen tactika. A radicálok, kikkel a Constitutionnel tart, többségben vannak és erősebbek; az ellenpárt gyöngébb. De ez el van tökélve, inkább veszni, mint hátrálni. Azt kívánják tőle , hogy legdrágább kincsét, mellyel egy nemzet bírhat, feláldozza, t. i. függetlenségét és bizonyos mértékben vallását is. Ebbe azonban sohasem fog beleegyezni. Azok, kikről illy gyalázatot tesznek föl, a schweiczi szabadság vitézeinek és alapítóinak utódai, és az atyák vére még most is buzog a fiúkban. A radicálok balfo­gásaik által háborút idéztek volna elő. A Freiburgba történt fegyvereladás által a franczia kormány részéről a há­borúnak legkevesebb segedelem sem nyujtatott. Sőt ellen­kezőleg. A J. d. Débats úgy hiszi, hogy a háború csak úgy mellőztethetik el, ha a radikálokra kissé rájuk ijesztenek. Ezek az 1845iki megveretést, midőn önkénteseknek nevez­ték magukat, még el nem felejtették. Azonban bármint cse­lekedett volna a kormány, tettei ez vagy ama rész iránti ro­­konszenvnek magyaráztattak volna. A különszövetség igenis egyrészt ultramontánok és jezsuitákból áll, azonban számos conservatív férfit is számlál, és minden mérsékelt, szabad­elvű , türelmes, szóval: conservativ szellemű schweiczi által pártoltatik. E párt védelmezi a törvényt és a rendet, a can­­toni függetlenséget, a szövetségi szerződés talpkövét, sőt ma­gát a szövetségi egyességet, mellyel forradalom útján és fegyverrel reformálni akarnak. Ama párt a radicalis dema­gógia árjait felfogó gát, melly enyészetének napján Schwei­­czot elboritandja. A radicalis párt tizenkét cantonban igenis kezében tartja a hatalmat, ’s általa az országgyűlési többsé­get. Maradjon az alkotmány és a szövetségi szerződés kor­látai közt, ’s Európa, ’s különösen Francziaország szemei előtt, Schweicz rendkövető kormányának fog tartatni; felejt­ve lesznek irányai ’s az, hogy Ochsenbein ur a Luzern ellen kardott rántor demagógok vezére volt. Olly kormány azon­ban , melly a törvényeket sérti, az alkotmányt, melly fenál­­lásának alapja, szétszaggatja, önkint elhagyja a rendkövető kormány körét ’s párttá aljasul. Schweicz pedig, fájdalom, illy állapotban van, ’s midőn valamelly status illyenbe he­lyezi magát, az idegen kormányoknak az igazságra és saját érdekeikre kell ügyelniök. OLASZORSZÁG. A.Diario di Romai különös mel­lékletben közli az oct. 15k én kelt pápai motupropriot, a sta­tus­ consulta (országos tanács) felállításáról a római statu­sokban. — Az e parancsot megelőző előszóban, m­ellyben a sz. atya úgy nyilatkozik, hogy ő márf. é. apr. 19én kelt kör­levelek által, különféle tekintélyes férfiaknak a tartományok­ból a fővárosba összehívása alkalmával nyilvánítván szándékát egy status­ consulta intézetének megalapítása iránt, miszerint annak segedelmével a statuskormányzás épülete a tökélynek lehető magas fokára emeltessék, most azon óhajtását fejezi ki, hogy alattvalói neki ezért a mérséklésnek, a vallásnak és személye iránti szeretetnek jutalmával adózzanak.­­ A ré­­tegesitő rendszabály 9 czimre oszlik ; az­­ ő, melly a con­­sulta megalakitásáról szól, azt rendeli, hogy székhelye Róma lévén, egy elnöklő bibornokból, egy másodelnök főpapból és 24 státustanácsnokból álljon, kik közöl négyen Róma vá­rosát és a Comarcát, ketten a bolognai tartományt, a többi pedig a többi 18 tartományt képviselendik. Azonkívül a con­­sulta mellé egy auditori (hallgatói) testület rendeltetik, ’s egy főtitoknok és egy főjegyző a szükséges hivatalokkal. — A Il­ik czim, melly a státustanácsnokok megválasztásáról és kinevezéséről szól, rendeli, hogy a két elnök a pápa által vá­lasztandó ; a tanácsnokokat szinte a sz. atya választja azon három három kijelöltekből, kiket a tartományi tanácsok az országos hatóságok útján a státustitoknoki hivatalnak felter­jesztenek. E három jelölt kijelölésénél a tartományi tanácsok szorosan kötelesek magukat tartani azon három három jelöl­tekhez, kik a községi tanácsok által beküldöttek , mi mellett megjegyzendő, hogy ez utóbbiak nemcsak a magok körében hanem a tartomány bármelly más pontján lakó egyénekre is adhatják szavazatukat. A státustanácsnokok választatnak a tartományi és kormányszéki tanácsnokok osztályaiból, a con­­falonierékből és az egy confaloniere hatósága alatt álló köz­ségek véneiből; földbirtokosokból, kik vagy 10,000 scudi értékű földbirtokot, vagy 1000 scudira menő évi jövedelmet képesek kimutatni; a három felebbviteli törvényszék ügyészi könyvébe beírt ügyvédekből; az ország legfőbb tudományos intézeteihez tartozó tudósokból, végre az előkelő kereskedők­ből és nagy iparintézetek tulajdonosaiból. Választathatási képességre megkivántatik, hogy a jelölt belföldi, 30 éves, a polgári jogok részese,és feddhetetlen magaviseletű legyen.­ A státustanácsnokok hivataloskodása általában csak öt évig tart; ötödrészök évenkint kilép; a kilépők ugyan újólag megválasztathatnak, azonban a második és harmadik m­eg­­választathatás közt legalább 5 évnyi időnek kell lefolyni.­­ A státustanácsnok hivatala semminemű kormányhivatallal egy­be nem fér, melly a fővárostóli távollétét kívánja. Ha valamelly státustanácsnok hivataloskodása alatt státustisztséggel biza­­tik meg, tanácsnoki hatása azonnal megszűnik, ’s uj választás történendő. A tanácsnokok hivatala fizetéstelen ugyan, de a költségek nénik visszapótoltalak, melly költségeket a tarto­mányok ideglenesen következőkép­viselnek : a legatiók kö­veteinek fizettetik évenkint 600, az első osztályú delegatiók követeinek 500, a második osztályúakénak 300, Róma és a Comarca követeinek, valamint azoknak, kik Rómában laknak, 300 scudi. Hivatalaiktól a statustanácsnokok hivataloskodásuk alatt csak a felség egyedüli parancsára, és a status és mini­ster tanácsnak a statustitoknoki hivatal utján történt kihall -­­gatása után fosztalhatnak meg. — A III-ik czim, a consulta *

Next