Budapesti Hiradó, 1848. január-június (723-875. szám)
1848-02-25 / 770. szám
190 Házmán F. Buda köv.: Ha a kör.jegyző a polgárok kiváltságait, közjogi kérdésnek nézi, igazsága van ; de ezek, mint p. a vámmentesség, magánjogi tekintet alá esnek. Ez, mint egyéb javadalmak is, nem azért adattak a városoknak , mert különös állást foglalnak , de mert hozzájuk a feudális korban , mellyben születtek , különös kötelességek is csatoltattak. És ha a vámmentességet a t. rv. károsnak tekintik , szerezzék ismét vissza a maga utján a kiváltságokat, és aztán a velök járó kötelességek átvételével a státus kedvéért szüntessék meg. Illy értelemben a kérdést elfogadja, sőt indítványozza. A reciprocitás csak úgy éretik el, ha a nemesi rend is lemond hasonló jogairól. A kerületi jegyző nem ismer szelidebb módot a szerkezetben javaslait kiáltó jogtalanságnál. (Szentkirályi M. kér. jegyző közbevágólag kijelenti, hogy a városi privilégiumok ellen semmi gyűlöletes kifejezést nem alkalmazott, szeretné, ha a városi követek is hasonlóul cselekednének ; ő nem keresett olly kifejezéseket, mintha isten tudja milly gyűlölséget akarna támasztani az aristokratia és a polgárok között, ő nem használt kihívó szót, azért magát olyantól megkiméltetni kéri; ha meg nem békülünk u. m., semmi sem lesz a dologból, é s ha a városiak ezt eltaszítják, a sikeretlenség vádja őket fogja érni.) Ha a kérjegyző a nemes és polgár vámmentességében nem lát kiáltó jogtalanságot, bocsánatot kér tőle, hogy őt ezen eszmével szövetségbe hozta; de ha ő nem lát, szóló igen is lát a kiváltságban jogtalanságot , mellynek átalános megszüntetését a státus érdekében óhajtja. És lát jogtalanságot abban, hogy midőn egyiktől a tulajdonjog elvétetik, a másik annak birtokában meghagyatik, mert a vámjog, mint Bártfa követe helyesen jegyzé meg, viszonosság elvén alapul. A jelen rendelkezésnek értelme az, hogy a polgárok adózhatnak a nemességnek. Cs. követe a kiváltságok megszüntetését succussio nélkül kívánja eszközöltetni. Szóló sem embere a revolutionak , de ép azért kívánja, hogy egyik osztály jogaitól más osztály kiváltságainak öregbítésére meg ne fosztassák. Azt is monda , hogy a polgári rend feláldozhatja kiváltságát, mert a rendezés utján nem élvezett jogok gyakorlatába lép, és hogy ez a nemesi kiváltság megszüntetését is könnyitendi. Ezen okoskodást Cs. követének ismert jellemével megegyeztetni nem tudja. — Az. rt. a rendezés utján a status érdekében ruháznak jogokat a városi lakosokra, de nem cserében magánjogokért, az illy jogot szóló pénzen megszerezni nem kivánja. Szabad ember szabad embernek nem fizet, adózója nem lehet, noha a státusnak szívesen adózik. Mi a nemesi kiváltságok megszüntetését illeti, erre azt jegyzi meg, hogy a nemesi rend már 1790 óta vigasztalja reményekkel a városokat, de az ige még most sem vált testté. Puszta ígéretért a vámmentességet fel nem áldozhatja addig, mig e részben átalános intézkedés nem történik, a miért indítványozza, hogy a t.rv. ruszint most kijelentsék , hogy a vámmentesség jövendőre mindenkire nézve megszüntetik. Kende Zs. Szatmár köv.: A városokat pártolván, hogy a polgárok kiváltságait a polgári levél, a nemességét pedig a születés adná, ezt a különbséget el nem ismeri, mert a kiváltságokat mindenütt a világon a véletlen adja. Azért míg a nemesség vámmentességéről le nem mond, addig attól a városokat megfoszthatóknak nem tartja. Bártfa követének nézeteit méltányolja, hagyassanak meg a polgárok tömegestül mint a nemesek is kiváltságaikban. Babarczy A. Csongrád köv.: Buda városa érdemes követének előadására, melly szólónak előbbi felszólalására vonatkozik , azt válaszolja, hogy a nemesség vámmentességének megszüntetését nem sürgetheti, mert arra küldői által felhatalmazva nincs, egyébiránt saját véleménye gyanánt nyilváníthatja, hogy e vámmentességet olly jótékonyságnak egyátaljában nem tartja, mellyért védő szót emelni érdemes lehetne. Szóval sem állitá egyébiránt, hogy a városi követek a nemesi vámmentességet eltörölni szándékozván, revolutiót akarnak, hanem azt mondá, hogy a nemesség ezt kevés várakozás után succussiók nélkül eszközölhetni reményű.Az érdemes követ ar be fogja látni, hogy azok, kik a vámmentességet a választókra kiterjeszteni nem akarják, ezt épen nem azért teszik, hogy a nemesség vámmentességét örök időkre fentartsák, mert hiszen ezt semmivel inkább nem biztosíthatnák, mintha a vámmentességet a városi választókra kiterjesztenék, ekkor lehetvén alaposan reményleni, hogy a vámmentes városi választók 16 követei, az érdekegység szempontjából, együtt fognának a nemesség képviselőivel működni, e szabadalom megörökítésére. Szőnyei K. Lőcse v. köv.: Nem küzd a privilégium mellett ’s a szerkezetet pártolja. Meghagyatván a szerkezet a 45,46 ’s 47. §§. is megtartattak. Ezenra nézve Hergessell F.(Györ város) kívánta, hogy a képviselő testület állandósága továbbra is megállapitassék, ’s ha ezt el nem érheti, utasitása szellemében kivánja, hogy az egész képviselőség 6 évre választassák,’s azután uj választás történjék, mi által a 3 évi kilépések által előidézendő súrlódások eltávolitatnának. Hasonlókép Korics G. (Zombor) valamint a tanácsnokokat és tisztviselőket, úgy a tanácskozó képviselőket is , csak minden 6-od évben kéri új választásnak alávettetni. A képviselőket a városok lakosainak minden osztályaiból aránylag választatni óhajtja, nehogy egyik osztály a másik felett túlsúlyt gyakoroljon. Ezen arány meghatározását szabályra bízatni kéri. (Maradjon.) A 49 §nál Kroner L. (Mosony) indítványára, és Bónis L. (Szabolcs) felvilágosítására, hogy miután a papok a városi bíróság alá rendeltettek, képviselőknek is megválaszthatók — a papok azoknak sorából, akik képviselők nem lehetnek, kihagyattak. Javaslatba hozatott (Sebestyén.Veszprém) nagy miután a sz. k. városokban leginkább német elem uralkodik, a nemzetiség előmozdítása kedvéért a képviselőktől a magyar nyelv tudása megkivántassék. Babarczy A. (Csongrád) a kik választási joggal nem bírnak, azokat képviselőknek megválasztatni nem kivánja. König J. (Székesfehérvár) a kik kir. hivatalt viselnek, ’s a bányatiszteket, képviselőkül megválaszthatóknak nem tartja, mert ezeket függetleneknek nem ismeri. Ezen indítványok el nem fogadtatván], maradt a szerkezet ’s az ülés eloszlott. LXI. kerületi ülés febr. 23-án. (Elnökök, jegyző ’s tárgy a tegnapiak).] Somsich P. elnök: A tegnapi ülés határozatai iránt tájékozván a t. rrket a tanácskozás tárgyát tűzi ki. Tolnay K. (Zala): A veszprémi indítvány feletti határozat kimondása figyelmét elkerülvén, még egyszer pártolására híja fel a t.rrket annak, hogy a képviselőktől a magyar nyelv tudása megkivántassék. Küldői az alkotmányt ’s a nemzetiséget nemcsak fentartani, de tágítani is kívánják. (Maradjon.) A 49 §. következett, melly arról szól, kik nem lehetnek képviselők. Komóssy L. (Debreczen) a §. záradékából kihagyatni kívánta azt, hogy az eddigi polgárok képviselőkül megválaszthatók, bár irni és olvasni nem tudnának is , mert ez az eddigi polgárokat bélyegezné. (Maradjon.) Az 52 -ban a képviselők esküje áll, Komlóssy L. (Debreczen) azt kívánta hozzátétetni, hogy a képviselők a város törvényesen alkotott szabályainak fentartására esküdjenek (Szentiványi K. közbeszól és a védegyletre !( Mosoly.) Biró J. (Arad) óhajtá, hogy arra is esküdjenek, hogy a nemzetiséget minden utón módon előmozdítani fogják. (Maradjon.) Somsich P. elnök, kihagyatni javaslá azt, hogy a képviselő az ország törvényeinek megtartására esküdjék, az minden polgárnak lévén kötelessége. Elfogadtatott. Az 53 és 54 .§, mik a képviselő testület számát határozzák meg, amint már megírtuk, Szemere B. javaslata szerint módosítottak. — A szerkezet mellett szavaztak: Pozsony, Nyitra, Trencsin, Vas, Nógrád, Zala, Komárom, Győr, Zólyom, Fejér, Abaúj, Zemplén, Szatmár, Szabolcs, Bereg, Bihar , Marmaros és Arad. — Bars és Somogy nem voltak jelen. Az elnökségről szóló 61 §. némi vitára nyújtott alkalmat. Bón is S. (Szabolcs) e §. végét a szerint kívánta módosítani, hogy az elnöknek ne legyen szabad hamarább eloszlatni a gyűlést, csak ha azt a gyűlésnek egy része kivánja. Babarczy A. (Csongrád): Midőn Szabolcsmegye érdemes követe indítványával az elnöki önkénynek határt szabni óhajt — a gyűlés épen rendetlenkedő részének nyit az önkényre szabad tért — mert ha az elnök épen az előidézett ingerültség végett óhajtaná a gyűlést szétoszlatni, és e szándékában, az eloszlatás szükségét előidézte rész korlátolhatná, világos, hogy az ülés szétoszlatásának jogát az elnöktől elvéve azt gyakran épen az ülés rokonczátlankodó részének tulajdonítanák — mi a rend eszméjével öszve nem férvén, a 61 §t maga épségében fentartatni kivánja. Kubicza P. (Trencsin) és Papszász L. (Bihar) a szabolcsi indítványt pártolják. Szentkirályi M. a szabolcsi indítványt akként formulázza, hogy míg a tanácskozás alatti tárgy be nem fejeztetik, addig az elnöknek a gyűlést csak a többség beleegyezésével legyen szabad eloszlatni. (Több oldalról helyeslés.) Paczolay J. (Hont) a pesti javaslatban még nem nyugszik , mert a gyűlés eloszlatásának szüksége akkor állván elő, mikor az ingerültség nagyfokra hág , ha a gyűlés-eloszlatás szükségének elhatározása a vitatkozás mérlegébe vetteték, az által az ingerültség még nagyobb fokra csigáztatik. Ezért ez intézkedés a kivihetlenség örvényébe merülne. Az elnökség becsületességében elég biztosítékot lát, hogy az ülést ok nélkül eloszlatni nem fogja. Somsich Pál az indítványt nem ellenzi ugyan, de feleslegesnek tartja, mert a városokban a nyers erő beavatkozásától, mint megyékben a kortesektől félni nem lehet, miért az indítványt pártolók aggodalmát alaposnak nem találja. Tolnay K. (Zala) véleménye szerint a megyék megokultak arra, hogy a főispáni önkényt zabolázni szükséges, ezért a szabolcsi indítványt pártolja. Asztalos P. (Marmaros) az elnöknek semmi jogát nem ismeri, csak kötelességeit. Nem osztozik Hont követének véleményében, hogy az ülés csak ingerültség miatt szokott eloszlattatok Főérdeke az, ha az elnök kisebbségben van, ’s hogy illyenkor az ülést eloszlathassa, ezt a kisebbség zsarnokságának tekinti, miért kívánsága oda terjed, hogy a gyűlés addig elne oszoljék, mig a tárgy be nem végeztetik. Szentiványi K. (Gömör) nem lenne féltékeny, ha biztosítva volna, hogy főpolgármesterek nem fognak elnökösködni. Előtte sem úgy áll a dolog, hogy a gyűlés csak akkor oszlattatik el, ha ingerült. Megtörténhetik ez is, de fő oka az szokott lenni, ha az elnök nincs többségben. Világos példa erre a honti esemény, hol a gyűlés kezdete előtt eloszlattatok, a miért el sem kezdődvén, rendetlenség miatt szét nem oszlattathatok. — Az indítványt pártolja, mert ha a többség az ülést eloszlatni kivánja, az elnök akarata teljesül, mit ha az elnök a többség akarata ellen tenne, önkényt gyakorolna. Bernáth Zs. (Ung) A jelennál Esop meséje jut eszébe, midőn a farkas felvette a juhász bundáját. Itt is az elnökből a bürgermeister kukucskál ki, ezt küldői ha akarják is, minden esetre szoros korlátok közé kívánják szorítani. Az elnök csak a magához hasonlóknak elnöke, különben úgy nem illik oda a városi, democraticus szerkezethez, mint az imperialis vagy consularis hatalom. Cs. követe szerint csak a többség rokonczátlankodik, de szóló az elnöki rokonczátlanságoknak nagyobb sorát tudná előmutatni. Az elnöknek más joga nem lehet, mint hogy a voksok egyenlősége alkalmával övé a döntő. Olgyay T. (Pozsony) úgy véli, hogy a hatalom-áthágás ellen a becsületérzés elég nagy gátat nem emelhet; ez a mai világban sokfélekép magyaráztatik, miért erre hivatkozni nem tartja elegendőnek,’s noha megyéjének a főispánokkal galibái nem voltak , de volt elég másoknak , az elnöki jogokat és kötelességeket törvény által meghatároztatni óhajtja ’s nem mehetvén oda, hova Marm. követeli, mert némelly tárgy 3 napos vitát is igényelhet, a pesti módosítást pártolja. Bón is S. (Szabolcs) ha meg is volna győződve, hogy Baranya követe a főpolgármester ellen az ellenzékkel fog szavazni, észrevételét még akkor is megtenné, ’s mint azt Pest követe módositá, a t.rv. figyelmébe ajánlaná. Tarib*ik J. (Buda) eláll a szótól, ha a pesti inditvány elfogadtatok (több hang: elfogadjuk). Balogh K. (Győr): Nem tagadhatni , hogy okoztathatnak rendetlenségek az elnökösködők részéről is, de meg fognak engedni a t. kér.rvek, ha állítani meri más részről azt is, hogy csak ugyan voltak esetek, mellyekben a rendetlenségek a tanácskozók által idéztettek elő; — ’s ez igy lévén kérdi szóló, mi tanácsosabb, mi kivihetőbb , kellő nyilvánosság mellett az elnökségnek adni jogot, vagy a tanácskozó testületre bízni az intézkedést ? A szóló az elsőt célszerűbbnek véli, de kész volna az utóbbit is elfogadni, ha azt épen Pest megye érdkövetének okoskodásánál fogva, gyakorlatilag kivihetlennek nem látná , miután a tanácskozók csak tanácskozás utján intézkedhetnének, itten pedig olly rendetlenségekről van szó, mellyek a tanácskozást magát, ’s igy valamelly végzésnek hozatalát is magában már lehetetlenné teszik. De továbbá a következményeket is tekintve veszélyt nem lát szóló abban, ha a gyűlés eloszlattatik, hiszen az másnap ismét folytattatik , ’s igy a többségnek az alkalom megtagadva nincs meggyőződését nyilvánitni; ellenben ha a gyűlés el nem oszlattatik, ’s a fellázadt szenvedélyek nőtten nőnek, mint ezt az élet bizonyítja, nem idézhet-e az olly szomorú eseményeket elő, mellyeket többé orvosolni sem lehet ? ’s mit nyerhet a közönség illy jelenetek által ? Nem hiszi szóló, hogy ez a nyilvánosság, vagy bármi tanácskozás érdeke lehessen, ’s ezekre nézve, de általjában annálfogva is, mivel még az egyéniségeknél sem tartja üdvösnek, ha azok felháborodott indulatokkal tanácskoznak, sokkal kívánatosbnak véli hasonló körülményekben minél egyszerűbb móddal a gyűlést eloszlatni, és miután ezt szóló a választmányi szerkezettel inkább elérhetőnek tartja, azt úgy a mint van, meghagyatni kivánja.IM a d a r á s z L. (Somogy) az inditvány ellen felhozottakat czáfolván , kijelenti, hogy azon státust bölcsnek nem tartaná, melly a hatalom ellen az erkölcsiségben és erényben elég biztosítékot találna. Senki nem lehet olly elbizakodott, hogy az erényt csak magának tulajdonítván, azt a tervtől megtagadja, ’s hogy ha áll, mit Cs. követe felhozott, hogy a kisebbség rakonczátlankodik, ekkor a szabolcsi inditvány ’s illetőleg pesti módosítás helyén van , mert a kisebbségé a szenvedő alávetés, ha a többség véleményét kimondja. Hogy a kisebbség tesz zavart, elismeri, van példa Hornban, mellynek helyzetét küldői abnormisnak találják ,s ez ügyben fel és írtak. De ha elismeri, hogy a kisebbség rakonczátlankodik, és azért kivánja, hogy az elnök határtalan hatalommal ne éljen ellene. Mert a gyűlést vagy rendetlenség miatt akarná eloszlatni, vagy önkényből ; az első esetben mellette lesz a többség, melly Cs. követe szerint nem rakonczátlankodik, a második esetben pedig szükséges, hogy a többség az önkényt megakadályozhassa. — Babarczy A. (Csongrád) A szabolcsi indítványt a pestivel egyátaljában nem azonosíthatja, mert míg az előbbi szerint a gyűlés feloszlatásában az elnököt az ülés egy része is akadályoztathatná, addig az utóbbi szerint ezt csak a többség tehetné azon esetekben, midőn valamelly tárgy felett a tanácskozás bevégezve nincs. A pesti indítvány a többség eszméjén alapulván annak fontosságát meg nem tagadhatja szóló , de azt alkalmazásban kivihetőnek egy átaljában nem véli, mert ha nem is tekinti, hogy egy tárgy felett, anélkül, hogy befejeztetnék, több nap folyhatnak a tanácskozások , annyi bizonyos, hogy midőn az ingerültség nagyobb mértékbeni előállása okozza a gyűlés eloszlatásának szükségét,gyakorlatilag alig lesz lehetséges a többséget az iránt expertálni, várjon a gyűlés feloszlatásában megegyezik-e — mert hiszen magának e kérdésnek eldöntése , főkép ingerült közönséggel, néha alig lenne egy nap bevégezhető. Igen egyoldalú intézkedés lenne , melly csak az elnök önkényének szabván határt, a tanácskozók közt gyakran kifejlő ingerültség káros következései elhárításáról nem gondoskodnék, holott bár elismeri szóló, hogy az elnök is visszaélhet gyűlés eloszlatási jogával, de más részről tagadnunk nem lehet, hogy gyakran merülnek fel körülmények, mellyekben az ülés tagjainak féktelensége teszi szükségessé az illy elnöki joggyakorlatot. Szóló igy lévén meggyőződve, e hitét kinyilatkoztatni úgy is mint e gyülekezet egyik tagja, úgy is mint képviselő tartozott. — Paczolay J. (Hont) vélekedése szerint, ha a t. rv. akarják, hogy az elnök a gyűlést el ne oszlassa, határozzák el a tanácskozási rendszert is, mondják ki, hogy míg egy indítvány tárgyalása befejezve nincs, más indítványt tenni ne lehessen ; a széksértés, gorombaságok visszatolását ne a tanácskozó testületre hanem juryre bizzák , melly a gyűlés kebeléből kimenvén, rögtön bíráskodik. Ha illy szogoru rendeletek léteznek, az elnök büntetlenül el nem oszlathatja az ülést, de míg a többség impune rendetlenkedhetik és kisebbíthet, nincs más mód hátra, mint hogy az elnök eloszlathassa a gyűlést, mig a tagok csak önmoralitásukra hagyatvák. Gömör követének azt válaszolja, hogy az illető honti gyűlés el nem oszlattatott, de a kisebbség által kövekkel veretvén szét, elhalasztatott. Somogy követének pedig azon viszonyokkal tisztelkedik, miszerint Somogy vmegye soha abnormisabb állapotban nem volt, mint jelenleg. (Zaj) Hunkár A. (Veszprém) okoskodása a körül forog , hogy miután a megyék praesidiálisokkal kormányoztatnak , ennek meggátlására minden alkalmat meg kell ragadni, mert milly sors várja a szegény városokat ? Olly lény, kit már születése előtt gyűlölnek,’s midőn ez is k. kinevezéstől függend, természetes, hogy ő is megkapja a praesidialist, kell tehát gátat emelni ellene, hogy mindent ki ne vihessen, mit reá parancsolnak. — Biró J. (Arad) Marmaros követének megjegyzése után indulva, azt úgy kivánja módositatni, hogy abban az elnöknek semmi joga ne maradjon, hanem kötelessége legyen a gyűlést megnyitni, kötelessége legyen azt eloszlatni ’sat. — Bőnis S. (Szabolcs) Cs. követének megjegyzésére viszonozza, hogy a szabolcsi és pesti inditvány közt egyéb különbség nincs, mint hogy a pesti