Budapesti Hiradó, 1848. január-június (723-875. szám)

1848-02-25 / 770. szám

190 Házmán F. Buda köv.: Ha a kör.­jegyző a polgárok kiváltságait, közjogi kérdésnek nézi, igazsága van ; de ezek, mint p. a vám­mentesség, magánjogi tekintet alá esnek. Ez, mint egyéb javadalmak is, nem azért adattak a városoknak , mert különös állást foglalnak , de mert hozzájuk a feudális korban , mellyben születtek , különös kötelességek is csatol­­tattak. És ha a vám­mentességet a t. rv. károsnak tekintik , szerezzék ismét vissza a maga utján a kiváltságokat, és aztán a velök járó kötelességek átvételével a státus kedvéért szün­tessék meg. Illy értelemben a kérdést elfogadja, sőt indít­ványozza.­­ A reciprocitás csak úgy éretik el, ha a nemesi rend is lemond hasonló jogairól. A kerületi jegyző nem ismer szelidebb módot a szerkezetben javaslait kiáltó jogtalanságnál. (Szentkirályi M. kér. jegyző közbevágólag kijelenti, hogy a városi privilégiumok ellen semmi gyűlöletes kifeje­zést nem alkalmazott, szeretné, ha a városi követek is hasonlóul cselekednének ; ő nem keresett olly kifejezéseket, mintha isten tudja milly gyűlölséget akarna támasztani az aristokratia és a polgárok között, ő nem használt kihívó szót, azért magát o­lyantól megkiméltetni kéri; ha meg nem békü­­lünk u. m., semmi sem lesz a dologból, é s ha a városiak ezt el­­taszítják, a sikeretlenség vádja őket fogja érni.) Ha a kér­­jegyző a nemes és polgár vámmentességében nem lát kiáltó jogtalan­ságot, bocsánatot kér tőle, hogy őt ezen eszmével szövetségbe hozta; de ha ő nem lát, szóló igen is lát a kiváltságban jogtalanságot , mellynek átalános megszüntetését a státus érdekében óhajtja. És lát jogtalanságot abban, hogy mi­dőn egyiktől a tulajdon­jog elvétetik, a másik annak birtoká­ban meghagyatik, mert a vámjog, mint Bártfa követe helyesen jegyzé meg, viszonosság elvén alapul. A jelen rendelkezés­nek értelme az, hogy a polgárok adózhatnak a nemességnek. Cs. követe a kiváltságok megszüntetését succussio nélkül kí­vánja eszközöltetni. Szóló sem embere a revolutionak , de ép azért kívánja, hogy egyik osztály jogaitól más osztály kivált­ságainak öregbítésére meg ne fosztassák. Azt is monda , hogy a polgári rend feláldozhatja kiváltságát, mert a rendezés utján nem élvezett jogok gyakorlatába lép, és hogy ez a ne­mesi kiváltság megszüntetését is könnyitendi. Ezen okosko­dást Cs. követének ismert jellemével megegyeztetni nem tudja. — Az. rt. a rendezés utján a status érdekében ruháznak jo­gokat a városi lakosokra, de nem cserében magánjogokért, az illy jogot szóló pénzen megszerezni nem kivánja. Szabad em­ber szabad embernek nem fizet, adózója nem lehet, noha a státusnak szívesen adózik. Mi a nemesi kiváltságok megszün­­tetését illeti, erre azt jegyzi meg, hogy a nemesi rend már 1790 óta vigasztalja reményekkel a városokat, de az ige még most sem vált testté. Puszta ígéretért a vámmentességet fel nem áldozhatja addig, mig e részben átalános intézkedés nem történik, a miért indítványozza, hogy a t.­rv. ruszint most ki­jelentsék , hogy a vámmentesség jövendőre mindenkire nézve megszüntetik. Kende Zs. Szatmár köv.: A városokat pártolván, hogy a polgárok kiváltságait a polgári levél, a nemességét pedig a születés adná, ezt a különbséget el nem ismeri, mert a kivált­ságokat mindenütt a világon a véletlen adja. Azért míg a ne­messég vámmentességéről le nem mond, addig attól a városo­kat megfoszthatóknak nem tartja. Bártfa követének nézeteit méltányolja, hagyassanak meg a polgárok tömegestül mint a nemesek is kiváltságaikban. Babarczy A. Csongrád köv.: Buda városa érdemes kö­vetének előadására, melly szólónak előbbi felszólalására vo­natkozik , azt válaszolja, hogy a nemesség vámmentességének megszüntetését nem sürgetheti, mert arra küldői által felhatal­mazva nincs, egyébiránt saját véleménye gyanánt nyilváníthatja, hogy e vámmentességet olly jótékonyságnak egyátaljában nem tartja, mellyért védő szót emelni érdemes lehetne. Szóval sem állitá egyébiránt, hogy a városi követek a nemesi vám­­mentességet eltörölni szándékozván, revolutiót akarnak, hanem azt mondá, hogy a nemesség ezt kevés várakozás után suc­­cussiók nélkül eszközölhetni reményű.­­Az érdemes követ ar be fogja látni, hogy azok, kik a vámmentességet a válasz­tókra kiterjeszteni nem akarják, ezt épen nem azért teszik, hogy a nemesség vámmentességét örök időkre fentartsák, mert hiszen ezt semmivel inkább nem biztosíthatnák, mintha a vámmentessé­get a városi választókra kiterjesztenék, ekkor lehetvén alaposan reményleni, hogy a vámmentes­ városi választók 16 követei, az érdekegység szempontjából, együtt fognának a nemesség kép­viselőivel működni, e szabadalom megörökítésére. Szőnyei K. Lőcse v. köv.: Nem küzd a privilégium mellett ’s a szerkezetet pártolja. Meghagyatván a szerkezet a 45,46 ’s 47. §§. is megtartat­tak. Ezen­­ra nézve Hergessell F.(Györ város) kívánta, hogy a képviselő testület állandósága továbbra is megállapitassék, ’s ha ezt el nem érheti, utasitása szellemében kivánja, hogy az egész képviselőség 6 évre választassák,’s azután uj válasz­tás történjék, mi által a 3 évi kilépések által előidézendő súr­lódások eltávolitatnának. Hasonlókép K­o­r­i­c­s G. (Zombor) valamint a tanácsnokokat és tisztviselőket, úgy a tanácskozó képviselőket is , csak minden 6-od évben kéri új választásnak alávettetni. A képviselőket a városok lakosainak minden osz­tályaiból aránylag választatni óhajtja, nehogy egyik osztály a másik felett túlsúlyt gyakoroljon. Ezen arány meghatározását szabályra bízatni kéri. (Maradjon.) A 49 §nál Kroner L. (Mosony) indítványára, és Bónis L. (Szabolcs) felvilágosítására, hogy miután a papok a városi bíróság alá rendeltettek, képviselőknek is megválaszthatók — a papok azoknak sorából, a­kik képviselők nem lehetnek, ki­hagyattak. Javaslatba hozatott (Sebestyén­.Veszprém) nagy miután a sz. k. városokban leginkább német elem ural­kodik, a nemzetiség előmozdítása kedvéért a képviselőktől a magyar nyelv tudása megkivántassék. Babarczy A. (Cson­grád) a kik választási joggal nem bírnak, azokat képviselők­nek megválasztatni nem kivánja. König J. (Székesfehérvár)­­ a kik kir. hivatalt viselnek, ’s a bányatiszteket, képviselőkül megválaszthatóknak nem tartja, mert ezeket függetleneknek nem ismeri. Ezen indítványok el nem fogadtatván], maradt a szerkezet ’s az ülés eloszlott. LXI. kerületi ülés febr. 23-án. (Elnökök, jegyző ’s tárgy a tegnapiak).] Som­sich P. elnök: A tegnapi ülés határozatai iránt tá­jékozván a t. rrket a tanácskozás tárgyát tűzi ki. Tolnay K. (Zala): A veszprémi indítvány feletti határozat kimondása figyelmét elkerülvén, még egyszer pártolására híja fel a t.­rr­ket annak, hogy a képviselőktől a magyar nyelv tudása meg­kivántassék. Küldői az alkotmányt ’s a nemzetiséget nemcsak fentartani, de tágítani is kívánják. (Maradjon.) A 49 §. következett, melly arról szól, kik nem lehetnek képviselők. K­o­m­­­ó­s­s­y L. (Debreczen) a §. záradékából ki­­h­agyatni kívánta azt, hogy az eddigi polgárok képviselőkül megválaszthatók, bár irni és olvasni nem tudnának i­s , mert ez az eddigi polgárokat bélyegezné. (Maradjon.) Az 52 -ban a képviselők esküje áll, Komlóssy L. (De­breczen) azt kívánta hozzátétetni, hogy a képviselők a város törvényesen alkotott szabályainak fentartására esküdjenek (Szentiványi K. közbeszól­ és a védegyletre !( Mosoly.) Biró J. (Arad) óhajtá, hogy arra is esküdjenek, hogy a nem­zetiséget minden utón módon előmozdítani fogják. (Marad­jon.) Somsich P. elnök, kihagyatni javaslá azt, hogy a képviselő az ország törvényeinek megtartására esküdjék, az minden polgárnak lévén kötelessége. Elfogadtatott. Az 53 és 54 .§, mik a képviselő testület számát határoz­zák meg, a­mint már megírtuk, Szemere B. javaslata sze­rint módosítottak. — A szerkezet mellett szavaztak: Pozsony, Nyitra, Trencsin, Vas, Nógrád, Zala, Komárom, Győr, Zó­lyom, Fejér, Abaúj, Zemplén, Szatmár, Szabolcs, Bereg, Bi­har , Marmaros és Arad. — Bars és Somogy nem voltak jelen. Az elnökségről szóló 61 §. némi vitára nyújtott alkalmat. B­ó­n i­s S. (Szabolcs) e §. végét a szerint kívánta módosítani, hogy az elnöknek ne legyen szabad hamarább eloszlatni a gyűlést, csak ha azt a gyűlésnek egy része kivánja. Babar­czy A. (Csongrád): Midőn Szabolcsmegye érdemes követe indítványával az elnöki önkénynek határt szabni óhajt — a gyűlés épen rendetlenkedő részének nyit az önkényre szabad tért — mert ha az elnök épen az előidézett ingerültség végett óhajtaná a gyűlést szétoszlatni, és e szándékában, az eloszla­tás szükségét előidézte rész korlátolhatná, világos, hogy az ülés szétoszlatásának jogát az elnöktől elvéve azt gyakran épen az ülés rokonczátlankodó részének tulajdonítanák — mi a rend eszméjével öszve nem férvén, a 61 §t maga épségében fentartatni kivánja. Kubicza P. (Trencsin) és Papsz­á­sz L. (Bihar) a szabolcsi indítványt pártolják. Szentkirályi M. a szabolcsi indítványt akként formulázza, hogy míg a ta­nácskozás alatti tárgy be nem fejeztetik, addig az elnöknek a gyűlést csak a többség beleegyezésével legyen szabad eloszlat­ni. (Több oldalról helyeslés.) Paczolay J. (Hont) a pesti javaslatban még nem nyugszik , mert a gyűlés eloszlatásának szüksége akkor állván elő, mikor az ingerültség nagyfokra hág , ha a gyűlés-eloszlatás szükségének elhatározása a vitat­kozás mérlegébe vetteték, az által az ingerültség még nagyobb fokra csigáztatik. Ezért ez intézkedés a kivihetlenség örvényé­be merülne. Az elnökség becsületességében elég biztosítékot lát, hogy az ülést ok nélkül eloszlatni nem fogja. Somsich Pál az indítványt nem ellenzi ugyan, de feleslegesnek tartja, mert a városokban a nyers erő beavatkozásától, mint megyék­ben a kortesektől félni nem lehet, miért az indítványt pártolók aggodalmát alaposnak nem találja. Tolnay K. (Zala) véle­ménye szerint a megyék megokultak arra, hogy a főispáni ön­kényt zabolázni szükséges, ezért a szabolcsi indítványt pártolja. Asztalos P. (Marmaros) az elnöknek semmi jogát nem is­meri, csak kötelességeit. Nem osztozik Hont követének véle­ményében, hogy az ülés csak ingerültség miatt szokott elosz­lattatok Főérdeke az, ha az elnök kisebbségben van, ’s hogy illyenkor az ülést eloszlathassa, ezt a kisebbség zsarnokságá­nak tekinti, miért kívánsága oda terjed, hogy a gyűlés addig elne oszoljék, mig a tárgy be nem végeztetik. Szentiványi K. (Gömör) nem lenne féltékeny, ha biztosítva volna, hogy főpolgármesterek nem fognak elnökösködni. Előtte sem úgy áll a dolog, hogy a gyűlés csak akkor oszlattatik el, ha inge­rült. Megtörténhetik ez is, de fő oka az szokott lenni, ha az elnök nincs többségben. Világos példa erre a honti esemény, hol a gyűlés kezdete előtt eloszlattatok, a miért el sem kez­dődvén, rendetlenség miatt szét nem oszlattathatok. — Az in­dítványt pártolja, mert ha a többség az ülést eloszlatni kiván­ja, az elnök akarata teljesül, mit ha az elnök a többség aka­rata ellen tenne, önkényt gyakorolna. Bernáth Zs. (Ung) A jelen­­nál Esop meséje jut eszébe, midőn a farkas felvette a juhász bundáját. Itt is az elnökből a bürgermeister kukucs­kál ki, ezt küldői ha akarják is, minden esetre szoros korlátok közé kívánják szorítani. Az elnök csak a magához hasonlók­nak elnöke, különben úgy nem illik oda a városi, democraticus szerkezethez, mint az imperialis vagy consularis hatalom. Cs. követe szerint csak a többség rokonczátlankodik, de szóló az elnöki rokonczátlanságoknak nagyobb sorát tudná előmutatni. Az elnöknek más joga nem lehet, mint hogy a voksok egyenlő­sége alkalmával övé a döntő. Olgyay T. (Pozsony) úgy véli, hogy a hatalom-áthágás ellen a becsületérzés elég nagy gátat nem emelhet; ez a mai világban sokfélekép magyarázta­­tik, miért erre hivatkozni nem tartja elegendőnek,’s noha megyéjének a főispánokkal galibái nem voltak , de volt elég másoknak , az elnöki jogokat és kötelességeket törvény által meghatároztatni óhajtja ’s nem mehetvén oda, hova Marm. követe­li, mert némelly tárgy 3 napos vitát is igényelhet, a pesti módosítást pártolja. B­ón is S. (Szabolcs) ha meg is­­ volna győződve, hogy Baranya követe a főpolgármester ellen az ellenzékkel­ fog szavazni, észrevételét még akko­r is megten­né, ’s mint azt Pest követe módositá, a t.­rv. figyelmébe aján­laná. Tar­ib*ik J. (Buda) eláll a szótól, ha a pesti indit­vány elfogadtatok (több hang: elfogadjuk). Balogh K. (Győr): Nem tagadhatni , hogy okoztathatnak rendetlenségek az el­­nökösködők részéről is, de meg fognak engedni a t. kér.­rvek, ha állítani meri más részről azt is, hogy csak ugyan voltak esetek, mellyekben a rendetlenségek a tanácskozók által idéz­tettek elő; — ’s ez igy lévén kérdi szóló, mi tanácsosabb, mi kivihetőbb , kellő nyilvánosság mellett az elnökségnek adni jogot, vagy a tanácskozó testületre bízni az intézkedést ? A szóló az elsőt c­élszerűbbnek véli, de kész volna az utóbbit is elfogadni, ha azt épen Pest megye érd­­követének okoskodá­sánál fogva, gyakorlatilag kivihetlennek nem látná , miután a tanácskozók csak tanácskozás utján intézkedhetnének, itten pedig olly rendetlenségekről van szó, mellyek a tanácskozást magát, ’s igy valamelly végzésnek hozatalát is magában már lehetetlenné teszik. De továbbá a következményeket is tekintve veszélyt nem lát szóló abban, ha a gyűlés eloszlattatik, hiszen az másnap ismét folytattatik , ’s igy a többségnek az al­kalom megtagadva nincs meggyőződését nyilvánitni; ellen­ben ha a gyűlés el nem oszlattatik, ’s a fellázadt szenvedélyek nőtten nőnek, mint ezt az élet bizonyítja, nem idézhet-e az olly szomorú eseményeket elő, mellyeket többé orvosolni sem le­het ? ’s mit nyerhet a közönség illy jelenetek által ? Nem hi­szi szóló, hogy ez a nyilvánosság, vagy bár­mi tanácskozás érdeke lehessen, ’s ezekre nézve, de általjában annálfogva­­ is, mivel még az egyéniségeknél sem tartja üdvösnek, ha azok felháborodott indulatokkal tanácskoznak, sokkal kívánatosb­­nak véli hasonló körülményekben minél egyszerűbb móddal a gyűlést eloszlatni, és miután ezt szóló a választmányi szer­kezettel inkább elérhetőnek tartja, azt úgy a mint van, meg­hagyatni kivánja.IM a d a r á s z L. (Somogy) az inditvány ellen felhozottakat czáfolván , kijelenti, hogy azon státust bölcsnek nem tartaná, melly a hatalom ellen az erkölcsiségben és erény­ben elég biztosítékot találna. Senki nem lehet olly elbizako­dott, hogy az erényt csak magának tulajdonítván, azt a te­rvtől megtagadja, ’s hogy ha áll, mit Cs. követe felhozott, hogy a kisebbség rakonczátlankodik, ekkor a szabolcsi indit­vány ’s illetőleg pesti módosítás helyén van , mert a kisebb­ségé a szenvedő alávetés, ha a többség véleményét kimondja. Hogy a kisebbség tesz zavart, elismeri, van példa Hornban, mellynek helyzetét küldői abnormisnak találják ,s ez ügyben fel és írtak. De ha elismeri, hogy a kisebbség rakonczátlan­kodik, és azért kivánja, hogy az elnök határtalan hatalom­mal ne éljen ellene. Mert a gyűlést vagy rendetlenség miatt akarná eloszlatni, vagy önkényből ; az első esetben mellette lesz a többség, melly Cs. követe szerint nem rakonczátlanko­dik, a második esetben pedig szükséges, hogy a többség az önkényt megakadályozhassa. — Babarczy A. (Csongrád) A szabolcsi indítványt a pestivel egyátaljában nem azonosít­hatja, mert míg az előbbi szerint a gyűlés feloszlatásában az elnököt az ülés egy része is akadályoztathatná, addig az utóbbi szerint ezt csak a többség tehetné azon esetekben, midőn va­lamelly tárgy felett a tanácskozás bevégezve nincs.­­ A pesti indítvány a többség eszméjén alapulván annak fontosságát meg nem tagadhatja szóló , de azt alkalmazásban kivihetőnek egy átaljában nem véli, mert ha nem is tekinti, hogy egy tárgy felett, anélkül, hogy befejeztetnék, több nap folyhatnak a tanácskozások , annyi bizonyos, hogy midőn az ingerültség nagyobb mértékbeni előállása okozza a gyűlés eloszlatásának szükségét,gyakorlatilag alig lesz lehetséges a többséget az iránt expertálni, várjon a gyűlés feloszlatásában megegyezik-e — mert hiszen magának e kérdésnek eldöntése , főkép ingerült közönséggel, néha alig lenne egy nap bevégezhető. Igen egyoldalú intézkedés lenne , melly csak az elnök önkényének szabván határt, a tanácskozók közt gyakran kifejlő ingerült­ség káros következései elhárításáról nem gondoskodnék, holott bár elismeri szóló, hogy az elnök is visszaélhet gyűlés el­­oszlatási jogával, de más részről tagadnunk nem lehet, hogy gyakran merülnek fel körülmények, mellyekben az ülés tag­jainak féktelensége teszi szükségessé az illy elnöki joggyakor­latot. Szóló igy lévén meggyőződve, e hitét ki­nyilatkoztatni úgy is mint e gyülekezet egyik tagja, úgy is mint képviselő tartozott. — Paczolay J. (Hont) vélekedése szerint, ha a t. rv. akarják, hogy az elnök a gyűlést el ne oszlassa, hatá­rozzák el a tanácskozási rendszert is, mondják ki, hogy míg egy indítvány tárgyalása befejezve nincs, más indítványt tenni ne lehessen ; a széksértés, gorombaságok visszatolását ne a tanácskozó testületre hanem juryre bizzák , melly a gyűlés kebeléből kimenvén, rögtön bíráskodik. Ha illy szogoru ren­deletek léteznek, az elnök büntetlenül el nem oszlathatja az ülést, de míg a többség impune rendetlenkedhetik és kiseb­bíthet, nincs más mód hátra, mint hogy az elnök eloszlat­hassa a gyűlést, mig a tagok csak önmoralitásukra ha­­gyatvák. Gömör követének azt válaszolja, hogy az illető honti gyűlés el nem oszlattatott, de a kisebbség által kövekkel ve­retvén szét, elhalasztatott. Somogy követének pedig azon viszonyokkal tisztelkedik, miszerint Somogy vmegye soha abnormisabb állapotban nem volt, mint jelenleg. (Zaj) Hun­kár A. (Veszprém) okoskodása a körül forog , hogy miután a megyék praesidiálisokkal kormányoztatnak , ennek meggát­­lására minden alkalmat meg kell ragadni, mert milly sors várja a szegény városokat ? Olly lény, kit már születése előtt gyűlöl­nek,’s midőn ez is k. kinevezéstől függend, természetes, hogy ő is megkapja a praesidialist, kell tehát gátat emelni ellene, hogy mindent ki ne vihessen, mit reá parancsolnak. — Biró J. (Arad) Marmaros követének megjegyzése után indulva, a­zt úgy kivánja módositatni, hogy abban az elnöknek semmi joga ne maradjon, hanem kötelessége legyen a gyűlést megnyitni, kötelessége legyen azt eloszlatni ’sat. — Bőn­is S. (Szabolcs) Cs. követének megjegyzésére viszonozza, hogy a szabolcsi és pesti inditvány közt egyéb különbség nincs, mint hogy a pesti

Next