Budapesti Hiradó, 1848. január-június (723-875. szám)
1848-03-26 / 796. szám
Máriássy A. Sáros köv.: Pozsony követének véleményében osztozik. Tomcsányi Józs: Békés köv.: Hont követének kijelentését ez időben vita tárgyául tenni nem akarja, a tárgyra nézve kívánja, hogy hol az elkülönözés megtörtént, megtörténtnek nyilatkoztassék, hol pedig nem ment véghez, arra nézve a ministérium a jövő országgyűlésre tegyen javaslatot. Szentkirályi M. jegyző : A legközelebbi országgyűlésig elég dolog lesz a törvények végrehajtásával, akármilly eljárást szabnának a tervek, addig nem igen történnének meg az illy elkülönzések, De nehogy az illy pörök az uriszék megszüntetése következtében megakadjanak, avagy hogy időközben újak folyamatba vétessenek , legjobb lesz e végett az alispáni széket kijelölni. Ezen módosítással legjobbnak tartja azt a mit Békés követe mondott. Biró Imre elnök : A 198ki sz. irományt a rendeknek kívánságához képest végzésileg megsemmisitettnek kinyilatkoztatja. Vidoss Józs. Vas köv. : Ilont követének véleményében nem osztozik ’s hogy az ellenkező vélemény is tudva legyen , megjegyzi, miszerint a ministeriumot dictatorságnak nem tekinti , mert midőn ő felsége a törvényhozás felterjesztése értelmében gróf Batthyány Lajost ministerelnöknek kinevező , felelős ministeriumot alapitott, mellyet dictatorságnak nevezni nem lehet. Kossuth L.: Hont követének nagy szavára, minőkkel tréfálni bajos, nem akart felelni, mert gondolá, hogy az el fog hangzani; most azonban kijelenti, hogy dictatort nem ismer és számot vessen magával az, aki valakit dictatossággal gyanúsítani merészel. A rend és nyugalom érzetétől mindenkinek át kell hatva lennie , és meg nem foghatja Hont követének alaptalan mondását, és ki illyet mond, kétszer is fontolóra vegye az illy szót. (Zajos tetszés.) Biró Imre elnök : Kérdi, hogy az erdők fentartásáról is kivánnak-e a t.rr. rendelkezni ? Erre nézve a jegyző szinte javaslatot fog szerkeszteni. A termék szóbeli üzenetben átküldött egyéb kivonataira nézve különösen a haszonbérlők és tulajdonosok közti viszony kiegyenlítése iránt törvényben rendelkezni nem látták helyén. Azon községekre nézve pedig, hol az örökváltság már megtörtént, de a díj még egészen le nem fizettetett, a ministériumnak meghagyatik, hogy a fenforgó körülményekhez képest az igazság és méltányosság alapján intézkedjék. Gr. Széchenyi Istv. elnök: Miután Pest m. követének Útmutatása folytán azt hiszi, hogy ha a 198. számú iratból csak egy példány is elterjed az országban, kárt fog okozni, Nyitra követét barátságánál fogva kéri, ne vegye rosz néven, ha az iratot az elnöki székben szétszaggatja, a hátralévő példányokat pedig önmagának ajándékoztatni kéri bepakolásra, ha Pestre megy ’s igy osztón él magyar áll Buda még. (Nevetés.) Tarnóczy K. Nyitra köv.: Barátsági contestatióknak vagy deprecatiónak helyét nem látja , midőn nem személyekről van szó ; az iratot ő maga eltépte. Gr. Széchenyi I. elnök: Az emberek leginkább az első benyomás után indulnak, ha ezen irat igy megsemmiztetik , ezen fogás használni fog, vannak többen jelen, kik ezt kihirdetik. Kossuth L.: Nagy-becskerek népgyülésének petitióját nyújtja be, melly a pesti 12 pont elfogadásáról szól. Választ-mányhoz utasittatott. Ezután a magos főrik válaszizenetei az országgyűlés évenkinti üléseiről és a sz. kir. városokról szóló rendi izenetekre kerültek tanácskozás alá. Végre Kossuth L. felszólalására elhatároztatott, hogy a még hátralevő tárgyak összeszedessenek, ’s az országgyűlésnek pár nap alatti eloszlása a nyugalom érdekében kívánatos lévén , a sanctio alá bocsátandó t. czikkek szerkesztessenek. Délután 5 órára ismét kér ülés volt hirdetve, mellyben első emelé szavát Bó n is S. A jelen rendkívüli körülmények között, úgymond, sok függ attól , hogy a törvények mielőbb sanctionáltassanak, nehogy a saníctió iránt szállongó különbféle alaptalan hirek a felizgatott kedélyeket kitörésre ösztönözzék , szóló a nyugalom embere lévén felvilágosítást kíván a ministériumtól, mi történt légyen a sanctio gyorsítása iránt. Kossuth L. : Nem tekinti ugyan magát még olly állapotban, hogy hivatalosan felelhessen, jelenti azonban, hogy semmi bizonyost nem tud; a ministerelnök Bécsbe ment Deák Ferenczczel és a nádorral, de eddig még semmi tudósítás nem érkezett, és ha valami történt, úgy hiszi, hogy az országgyűlési elnökségnek tudtára esett, miért ha a tervek a magukat tájékozni kívánják , nincs más útt, mint országbíró ! ő kegyelmességét hivatalosan megkérdezni (tudtul adatik , hogy ő kegyelmessége elment Bécsbe) avagy a tárnokot. Ezen javaslat nyomán Szabolcs , Gömör és Pozsony megyékelső követei kiküldettek,s visszatérvén egyedül azt jelentették, hogy az országbíró negyedóra előtt Bécsbe ment, a tárnok meg semmit sem tud a dologról, azt sem, hogy az országbíró elutazott. Tudomásul vétetett: König Józs. Székesfehérvár köv.: Utasításánál fogva jelenti, hogy küldői alszik sz. sajtó t.javaslattal megelégedve nincsenek, melly tárgyban utasítását per extensum felolvassa. Biró Imre elnök.: Székesfehérvár köz.igazolása végett utasítását felolvasván, a napirendre hija fel a rendeket. Kossuth Laj. : Székesfehérvár követének előadására , megjegyzi, mikint a jelen országgyűlés nehézsége abból ered, mert missiójában nem kifolyása a nemzet összes többségének , amiért lehetetlen elkerülni , hogy az új elemeken sarkalló közvélemény az országgyűlés határozataival néha összeütközésbe ne jöjön é s a t. rv. méltányolni tudják az illy kijelentéseket , mellyek tájékozásul szolgálnak arra, hogy működéseikben az egész ország kívánatainak megfelelni igyekezzenek, de hol a dolog meg nem egyeztethető, ott saját hazafiús érzelmekről vesznek tájékozást. Nem lehet tagadni, hogy a sajtótörvénynek legelső javaslata elégedetlenséget támasztott, de ezt a törv. kik üzenete, mihelyest közzé tétetik , meg fogja szüntetni, és ha Fehérvár követe ezt küldőinek megküldi , azok meg fognak nyugodni. Jelenleg Székesfehérvár manifestatiojában egy okkal több van arra , hogy a magas forra rendi javaslatot elfogadják, különben megtörténhetik, hogy az országgyűlés sajtó t. nélkül oszlik szét, mi szerencsétlenség volna. Szintay J. Bereg köv. : Az országgyűlésnek működései iránt küldőinek méltányolását tolmácsolván, kivánataik közül, a mik még e táblánál elő nem hozattak, kettőt emel ki: egyike az, hogy azon tilalom, melly a megyéjében lévő sós forrásoktól az adózókat kizárja, megszüntettessék, különben a megye önhatalmával fog intézkedni; második az, hogy az örökös főispánságok még ez országgyűlésen szüntessenek meg. Szentkirályi M. Olvassa a legelő-elkülönzés és faizás, — a haszonbérlők és tulajdonosok közötti viszonyok ’s az eddig kötött úrbéri szerződések tárgyában készült javaslatokat , nem különben válaszizenetet a tervnek a sz. k. városok ’s az országgyűlés évenkinti tartása tárgyában, ’s ernyedetlen szorgalmáért az egész tábla által többszörösen megéljeneztetett. Nem lévén más tárgy hátra az ülés eloszlott. FIGYELMEZTETÉS az úrbéri viszonyok eltörlése iránti 1. czikknek egy kétséges kitétele iránt. Az úrbéri tartozások megszüntetését tárgyazó törvényczikk utolsójának, melly az urbériséggel kapcsolatban volt javakat terhelő pénzbeli követeléseknek a törvényhozás újabb rendelkezéséig felmondhatását felfüggeszti, Íme kitételére: „a kereskedelmi viszonyokból eredő váltók kivételével“ azon aggodalmas észrevételt kell nyilvánítanom, hogy ezen kitétel úgy is magyaráztathatván, mintha csak a kereskedési viszonyokból eredeti váltók vétethetnének bírói eljárás alapjául, — ennek meghatározása egészen a bírói önkényre hagyatik. ’S ha a bíróság az említett kitételnek csakugyan olly magyarázatot adana, akkor a váltói eljárás eddigi kerékvágásából egészen kiemeltetik , mert jöt annak bebizonyítása, hogy a váltóadós urbériséggel kapcsolatban volt földbirtokos-e vagy nem, aztán, hogy a per alatti váltó kereskedési viszonyból eredt-e vagy nem ? fogván kivántatni, — ez által a váltóper eddig nem ismert ’s czéljával ellentétben lévő hosszadalmasság, ’s körülményességekbe bonyolitatik; — aztán már ezen kitétel: „kereskedelmi viszony“ igen tág értelmű lévén — annak elhatározásában : mi eredt kereskedési viszonyokból mi nem, a birói önkénynek ismét igen tág tér nyittatik. Ez által nemcsak a most fenálló váltókövetelések, mellyeknek birtokosai a kereskedési viszonybeli eredetiség kimutatásának szükségét nem sejthetve, arról a váltószerződés kötésekor nem gondoskodtak, a többi követelésekkel egy sorsú felfüggesztéshez volnának és pedig azon kárral sorozva, hogy a váltóbirtokosok folyó kamatjaikat sem követelhetnék, minthogy erre nézve törvényes rendelkezés nincs, és a most már régibb lejáratú váltók, ha a törvényhozás újabb rendelkezése kissé elkésnek, a rövid két évi elévülés, melylyet csak keresetindítás szakíthat félbe, törvényének fenállása mellett, jogaikat utóbbra is elvesztenék, hanem az ezután kötendő váltószerződések is igen meggyérülnének,minthogy kevésnek volna kedve olly körülményes perlekedésbe bonyolulható, ’s elhatározásában a birói önkénytől annyira függő üzletet tenni; átalában pedig a váltók forgatása egészen megszűnnék. Ez pedig nagy baj volna, mert így csak a váltókra delegált hitel, és pénzbeli forgalom annyira megcsökkenne , és ennek hatása az üzletek minden nemeire olly nyomasztó lenne, hogy azt elviselni számtalan magáncsaládok érzékeny megsínylése, ’s a haza iparának tetemes megzsibbasztása nélkül rövid időre sem lehetne. Azért bátorkodom hazafiul szerény szózatomat emelni, hogy az hozás az előadott tekinteteket bölcs figyelmére méltatva, az említett kitételt, a törvénycikk concentratiójánál, minden prókatőri csüréscsavarást, mellynek e criticus időszakban, kivált zsidó követelő ellenében úgy is nagyobb nyomatéka volna, a birói önkényt ’s mind azon következhető bajokat kizáró, ’s honatyai szándékát tisztán kifejező határozottsággal módosítani méltóztassék. Pozsonyban mártius 22én. Sánta Gábor váltó-ügyvéd. A budai takarékpénztár részvényesei f. hótkén Császár Ferencz hétszemélyes táblai ülnök és részvényes úr elnöklete alatt tartott közgyűlésében a betevőkre nézve köv. korszerű és kedvező határozatok hozattak : minden betétel 2000 pft erejéig 5gy kamatosittatik, a betéteseknél, mellyek a hónap első felében tétettek, a kamat azon hónap ifitől — azoktól, mellyek a hónap második felében történtek , a következő hólső napjától fog számíttatni, ezen arány a visszafizetéseknél is megtartatik. — 2000 pftot haladó betételek , a betétei napjától a kivétel napjáig 4/2n/n számítandók levén. — 5 pftnyi betétesig semmi, 5 fttól 200 ftig 2 kr., 50 ftig 4 kr., 100 ftig 6 kr., 200 ftig 10 kr., 200 ftig 20 kr. ezenfelül minden 1000 pft után tiz tizevnyi könyvecske díjfizetés határoztatott. — A kamatok rendesen félévenkint január és július hó másod felében fizettetnek , ha azonban a betevő a betétei napjától kivánná a félévét számíttatni és kamatját fölvenni, ezt a betéteikor bejelenteni tartozik. — Az intézet mint eddig, úgy jövőre is pengő ezüst pénzben, három ezüst húszast egy ezüst forintra véve, számit; — e határozatok i. e. apriliielső napjától lépnek életbe, melly naptól minden eddig 2000 pítig tett betételek 5'/„ kamattal fognak számittatni. — Továbbá határoztatott , hogy arany és ezüst ékszerekre 10 pofton — igaz gyöngyökre és drágakövekre pedig 1000 pfton alól előlegezések nem fognak adatni. — Az egyleti részvények átíratása jövendőben az igazgató választmány beleegyezésével történhetik. — A pénztárnok évi fizetése 800 pftra, a segédé 500 fitra, a szolgáé 250 fitra emeltetvén. — a jegyzőnek 200 pftnyi tiszteletdíj utalványoztatok. — Végre az első évi 6358 fit 54 krnyi tiszta nyereményből részvényenkint 4 filcnyi osztalék kiadatni, a még hátralevő 2358 ft 54 kr. pedig tartalékalapul vétetni rendeltetett, imént érintett osztalék fe. april hetől a szelvények átadása mellett, az egyleti pénztárnál fölvehető lévén. — J—r. HillFOID. FRANCZIAORSZÁG. Paris, mart. 16. Eddig a franczia köztársaságot csak a pénzcrisis szorongotta, most átalánosabb crisis látszik beállni. Ledru-Rollin körirata a kormányi biztosokhoz a departementekben és a párisi nemzetőrség gránátos és voltigeur századjainak szét* oszlatása, hogy a nagy tömeggel egybeolvasztassanak, részvért szült. A fensőbb polgári osztályokból ez ellen számtalan kérelem nyujtatik be az id. kormánynál.— Ledru- Rollin köriratát, melly még nagyobb ingerültséget okozott, részint maga szerzője, részint Lamartine, a kormány nevében, módosították sőt defavouírozták. Amaz az igazságügyi ministerrel egyetemben visszahúzta a biztosok felhatalmazását, hatósági és bírói tiszteket letenni. Lamartine pedig a „választási szabadságot pártoló republicans klub“ panaszt emelő küldöttségének azt felelte, mikép az id. kormány senkit nem bízott meg azzal, hogy a törvényeken felülemelkedő hangon beszéljen. Ez lenne a leggonoszabb corruptio, a félelemnek és a meggyőződések erkölcsi elnyomásának corruptiója. A köztársaságnak és a szabadságnak azonosoknak kell lenni, különben a köztársaság hazugság lenne, holott az id. kormány azt akarja, hogy igazság legyen. Szavazzon mindenki a maga lelkiismerete szerint. — Tegnap a városházán igen heves jelenet történt, hol Ledru-Rollin egy indítványa félrevettettvén az indítványtevő azzal fenyegetőzött, hogy a népet híja be a terembe és erőszakhoz nyúl. Erre Garnier Pages pisztolyt vont elő, és mondá, hogy akkor meglövi, minek következtében a nép beszólítása elmaradt. — Frocon betegen fekszik. Parisban mart. 16. és 17én nyugtalanságok voltak, miről egy 16án délután kelt levélben ezeket olvassuk : E sorokat mintegy csatamezőről irom. A nemzetőrség és a nép közt az ellenségeskedés minden pillanatban kiüthet. A nemzetőrség t. i. fegyver nélkül a városházához csődült össze és Ledru-Rollin elmozdítását követeli. Kívánsága, hogy a követ választásokra semmi befolyás ne gyakoroltassák. A Grevepiaczon a nép tömegekben áll és a nemzetőrség csapatait tartoztatja. A nép el van tökélve Ledru-Rollint torlaszokkal is védelmezni . . . Kinézek az ablakon. Courtais ősz tábornok (a nemzetőrség parancsnoka) a Place de la Concordie piacára lovagol, le akarják lováról rántani. Szóhoz nem juthat, csak e szavait hallom : „ne nyugtalankodjatok!“ öt perc múlva eltávozása után a nemzetőrség is haza megy, a nép győzve foglalja el helyét. 4 '/5 óra van. Lamartine és Cremieux gyalog jőnek a városházától; a nép leirhatlan örömmel fogadja őket. A nemzetőrséget Courtais tábornok parancsolta haza. A polgárok igen fel vannak ingerülve, mert a nép utalma alá állott. — I7én óriási demonstratio volt a városháza előtt, hova mintegy 100,000 különféle mesterségű munkás vonult a Concordia-piaczról a Szajna partján, a Parisba visszajött seregek eltávolítását, a nemzetőrség új organisatióját és a követválasztások elhalasztását követelendő. Első követelésének már eleget tettek : a Parisban még fekvő egyetlenegy ezred azon éjjel a fővárosból kiküldetett ; rendelve van a nemzetőrség reorganisatiója is; a harmadik kérést pedig az id. kormány fontolóra venni ígérte, mire a nép a városházától haza ment. A Moniteur a munkaorganisáló bizottságnak két első ülését közli. Az elsőben a munka napi ideje 10 órára szorittatott. A másodikban Louis Blanc azt indítványozta, hogy Paris négy legnépesebb részében 400 munkás családot magukban foglalható épületek építtessenek, mellyben mindegyik családnak egy kis szobája leend. A státus kisebb munkadíjt fog fizetni, mint a magános munkaadók, de a munkások a menageirozás által sokat megtakaríthatnak. Mindenik épületben lesz egy kisdedóvó terem, egy iskola, kert és fördő. Az épületekbe csak törvényesen házas munkások vétetnek fel. A számosabb családoknak elsőbbségük leend. A bizottság a javaslatot elfogadta. A Nationala Parisban lévő németeknek az id. kormánynál tisztelgett küldöttségére következő észrevételt tesz: Francziaországgal Oroszország ellen, mondják a németek. Ennél nincs igazabb, nincs az európai állapotban czélszerübb. Békét Francziaországgal, azaz a nyugottal, azon országgal, melly olly erőteljesen küzd mások megszabaditásáért is, békét a Szajna melléki nagy democratiával, Oroszország ellen, azaz az absolutisticus és visszaható mozgalmak ellen, mellyek vezetője Oroszország olly sokáig volt, terjedésének érdekéből. Gyönyörű látvány, mellyet a németek valahára kivínak maguknak : a nagy Németországnak egy hazává alakulása. Mi, a nagy Francziahon gyermekei, kik olly élénken érezzük, milly dicső és édes illyen nagy nemzetben élni, igen jól felfogjuk, mennyire ösztönözve érezhetik magukat a németek, egyik vagy másik módon egységre vergődni. Miért sietnek annyira a német fejedelmek ? Azért, mert a néptől meghaladtatni félnek. Késő félelem! Már meg vagytok haladva. A több nap óta nagyobb és nagyobb mértékben mutat-