Budapesti Hiradó, 1848. január-június (723-875. szám)

1848-03-26 / 796. szám

296 között pénzcrisis végre az id. kormánynak következő ren­deletét idézte elő : „Az id. kormány a bank főtanácsának mai tárgyalása nyomán tekintetbe vévén, hogy az utolsó napokban a banknál a készpénz visszakövetelései annyira megszaporodtak, hogy a bank éretét kimeritni fenyegetik, tekintetbe vévén, hogy ez állapot a bankot azon alterna­tívába tette, miszerint vagy discontirozásait kell teljesen felfüggeszteni, vagy pedig fizetéseinek nem készpénzbeli szolgáltatására felhatalmazást kérni; tekintetbe vévén, hogy a discontirozás felfüggesztése, vagy csak megszorí­tása is a gyárakra és kereskedésre súlyos csapás lenne; te­kintetbe vévén, hogy e felfüggesztés a munka megszün­tetését okozná mindenütt és a munkásokat ínségbe dön­tené ; tekintetbe vévén tehát, hogy távol a bank discon­­tirozása felfüggesztésének vagy megszorításának megen­gedésétől , a köztársaság kormánya jelképesítni köteles­­az intézetet, az ipar és kereskedésnek a hitel hatalmas eszközeit nyújtani; tekintetbe vévén, hogy a kincstárba tartozó és a bankban letett készleteknek Pak­sban szük­ség maradni; tekintetbe vévén, hogy a bank valóban diszló állapota, és jegy kiosztásainak korlátozása a közönségnek minden kívánható biztosítékot nyújtnak, a minister javas­latára, határozza : 1. czikk. A jelen rendelet kihirdetésé­nek napjától a franczia bank minden jegyeit a nyilvános pénztárak úgy, mint a magánosok törvényes pénzül elfo­gadni kötelesek. 2. czikk. További parancsig a bank fel van oldva a kötelezettségtől jegyeit készpénzzel beváltani. 3. czikk. A bank semmi esetre 350,000,000 franknál több bankjegyet nem oszthat ki. 4. czikk. A forgalom köny­­nyebbítése végett a franczia bank felhatalmaztatik, apró jegyeket kiosztani, mellyeknek azonban legalább 100 fran­kosoknak kell lenniök. 5. czikk. A jelen rendelet érvé­­ nyes minden fiókbankokra, mellyeket a bank a megyék­ben felállított. 6. czikk. A franczia bank minden­­ik na­pon nyilvánitni fogja állapotát a Moniteurben.“ NÉMETORSZÁG. Poroszország. A hivatalos „Preuss. Zeitung“ következőképen jegyezte fel a berlini érés összeütközéseket: Berlin mart. 20. Valamint f. he­lyén, úgy 16án is este­felé nagyszámú nép gyűlt össze az utczákon , név szerint a fegyvertár előtt és a hársfáknál. A barátságos felszólításoknak a szétmenésre sikere nem lévén , katona­ságnak kellett a tömeget szétoszlatni, mire a csend többé nem háborgattatott. Idén az összecsoportulások nem is­métlődtek, sőt még este is mindenütt csend és rend ural­kodott, úgy hogy ezek tökéletesen helyreállítottaknak valónak tekinthetők. A mint másnap délelőtt a király ő felségének Porosz- és Németországra nézve olly remény­dús határozatai, mellyeket az egyesült országgyűlés sebe­sebb egybehivása iránti patens fejezett ki, és a tökéletes sajtószabadságot nyújtó f.­he­­zei törvény közhirré lettek, átalános öröm terjedett el; az utczák rendkívül megteltek néppel, jelesen a palotapiaczon délután nagy sokaság jött egybe a király ő felségét örömmel üdvözölve. A király ő felségének szózata a berliniekhez, mellyet tegnap közlénk, magában foglalja a közelebb kö­rülményeket, mellyek a fegyverek használását okozták. A seregek előnyomulása visszatolta a tömegeket; a város belső részeiben felállított torlaszok többnyire szétrombol­tattak, ’s reggelfelé a fegyverek további használása már nem volt szükséges. Mély sajnálatra méltó, hogy szá­mos áldozat esett el. A katonaság elfoglalta az utczákat ,s azokat még tegnap reggel is megszállva tartotta. Miután a polgárság a király ő felségének azon kérel­mét terjesztette elő, hogy a nyilvános rend és csend fentartását, miért tökéletesen kezeskedik, rábízza, ő fel­sége megparancsolta,hogy a katonaság a laktanyákba vissza vonuljon. E parancs teljesittetvén, ő felsége a király egy polgári had alakitását méltóztatott megengedni, melly is tüstént összeállóit, és számtalan tömeg kíséretében a ki­rályi palota udvarán jelent meg, holott a király a királyné és a királyi ház ismételve harsányul éljeneztettek. Este a város kivilágítva lévén, a sokaság örömmel hullámzott fel é s alá és hálával a haza szeretett atyja iránt, ki inkább szelídség és kegy által biztosította a város nyugalmát, mint fegyveres hatalommal. A polgárságba fektetett bi­­zodalom valósult. Valósulni fog ezentúl is; vajha tehát isten segítségével e bizalomnak, a hűség és egyetértésnek uralma alatt Porosz- és Németország javára érjen meg az, minek szeretett királyunk nagylelkűsége, bölcsesége és német indulata, f. hó f8ai örökké emlékezetes pátense ál­tal magvait elhintette. OROSZORSZÁG. Pétervárból mart. l1ig, Varsóból mart. 15ig terjedő tudósitásaink vannak. A párisi esemé­nyek hire Pétervárba épen egy udvari bál alkalmával ér­kezett meg. A czár tüstint kiáltá a jelen volt vezéreknek, készüljenek lóra ülni. Mart.­zén már czári ukáz jelent meg, a tartalék seregek egybehivását legfelebb ápril.­lig rendelő. A lengyel királyságban múlt febr. jén kihirde­tett ukáznál fogva jövő 1849ki máj.­ltől kezdve csak orosz pénzzel és orosz mértékkel kellene élni. Felelős szerkesztő — V­i­d­a Károly. Jara Hivatalos tudóaltánok. DEUTSCHE ALLGEMEINE ZEITDHC. Motto: töaljrljjit unfc ttcdjt, /«iljcit tini ffiefelj. Ápril 1-je napjával egy új előfizetés kezdődik ezen, könyvkereskedésemben naponkint meg­jelenő ujságlapra; megrendeléseket minden posta- és ujság-kiadóhivatalok a cs. k. ausztriai tartományokban elfogadnak. Próbalapok folyvást ingyen kaphatók: Pozsonyban: Wigand F. K., és Győrött: Schwaiger P. könyvkereskedéseikben. Mindennemű közlemények, mellyek a nevezett könyvkereskedések utján beküldhetők, a­­Deutsche Allgemeine Zeitung­ által a legnagyobb elterjesztésben részesülendnek, és soronkint csak 3 e. krral számíttatnak. — Leipzig 1848—ki februárban, 1183) 6) Brockhaus F. A. Szerencse jelenkezése Magyarországban. Midőn 1848-ik évi februárban a szerencse istennő megjelenését Magyarországban hir­dettük, ez örvendetes hír nagy örömmel fogadtatott, s a kedves vendégnek szívesen nyittattak ajtók is kapuk. A szerencse istennő híven tartá meg szavát, mert már ugyanazon évi mart. 6. és 8-ik nap­jain tartá ünnepélyes bemenetét az általa megkedvelt Pannóniába. E napokon történtek t. i. a Perisusti G. M. cs. k. szab. bécsi nagykereskedőház által rendezett nagy jószág-, arany- és ezüst lettek­ a húzások, mellyek által a Galiziában fekvő Pannowa dolna mezei jószág játszatott ki. Már az e nagykereskedőház vezetése alatt történt első­rszág-lotteriák által nem kevesebb, mint huszonnégy nagy nyerőszám, összesen 036,000 fo­­rintnyi értékkel — közöttük három főnyerőszám 200,000, és egy, 50,000 fiókkal — vándorolt Magyarországba. Legszembetűnőbb volt azonban a múlt évi mártius 6. és 8-ik napjain történt húzás. Az elő­húzás első nyerőszáma nyert 1000 darab ezüst-ingyen-nyerő jegyet, s ezek által a 200,000 ftos fő­­n­yerőszámot a főhúzásban, az elő- és utó-nyerőszámokkal egyetemben.­­ E sorsjegyet Roszwurm .J. A. és fiánál Sz. Feh­érvárott, Schallinger Leo abbai orvos, Károli György sz. keresztúri­azdasági tiszt társaságában vette meg. A 25.000 ftos másod főnyerőszám — Tempel f­erencz kőszegh­i kereskedőháznál vétetett vég 8 családatya által; 2000 ft Glatz J. és fiánál Nagyváradon; 1500 ft Török Ferencz urnái Pesten; 1300 ft Mozek­ Ferencz urnái Vasvárott; 1200 ft Linsorg József urnái Pécsett; 100 ft Kusewich A. urnái Verőczén; 1000 ft Panajoth Miklós urnái Ném­et-Boksán­ban és 1000 ft Schmidt J. L­. urnái Kalocsán nyeretett meg. De a többi jószág-lotteriáknál is mindig gondoskodott a szerencse Magyarországról. — így a Pelikanka birtoknak az 1845—ki ápril 19-kén végbement sorshúzása alkalmával a 200,000 ftos anyerő Aradon, egy 5 gazdatisztből álló társaság által, — a 10,000 ftos nyerőszám pedig Kalmár­­­i. urnái Sopronyban nyeretett meg ; — továbbá s Lembergben 501—ik sz. a. levő nagy jövedelmes árnak 1846-ki január 31-kén történt sorshúzásában a 2­0­0,000 ftos főnyerő Temesváron Jandl Antal urnái, a 4­0,0­0­0 ftos másod nyerőszám pedig Nagyszombatban, Planer Ignácz öz­vegyénél adatott el, és a lembergi Mendrochowitz palotának 1846-ki máj. 9-kén végbement orshúzása alkalmával a 2 0 0,000 ftos főnyerő egy komáromi kereskedő, és egy 2500 ftos nyerő­­zám Pesten Breisach Herrmann ur által nyeretett meg. — Hasonlókép a múlt évi jul. 10-kén­örtént sorshúzásban a 2­0­0,000 ftos főnyerö Nagyváradon Faur Gábor urnái, és egy 8000 ftos nyerö Pozsonyban, Kalotta Szilárd urnát adatott el. Az ugyanezen lotteriabeli 10,000 ftos nyerőszám pedig Keszthelyre Wünsch F. úrhoz hü­ldetett el. — Meglepő azon körülmény, hogy a r.agiewnik mezei jószág m. é. nov. 13-kán történt sorshúzása alkalmával a 2­0­0,000 ftos főnyerő sínét Nagyváradon , Faur Gábor urnát adatott el, s egy 5 egyénből álló társaság által nyeretett meg, és a 3 500 ftos nyerőszám Károly városban Incze E. urnái, a 2500 ftos Pesten Breisach If. urnái, és egy 10­00 ftos Brassóban, Panna testvéreknél adatott el. Bizonyos tehát, hogy a szerencse istenasszony Magyarország felé mindig nagy vonzódással a volt, de ő ez által nem kegyelmet osztogat, hanem csak a fiáladatos viszonzást teljesíti azon ügye­imért, mellyel őt ott kisérik. A fentebb megnevezett Perisutti G. M. nagykereskedőház, melly lotteriáinak minden tényezőit különkép Magyarországba küldötte, miáltal a szép Pannónia mostanig egy egész millió és 242.000 forintban részesült, jelenleg ismét egy gazdagon ellátott s egészen uj , külö­nösen érdekes terv szerint rendezett nagy jószág-, arany- és ezüst-lotteriát nyújt, mellyben a szép és jövedelmes két ház 68. és 79. szám alatt Bádenben Bécs mellett képezi a fényerőt. A szerencse tehát ismét jelenkezik Magyarországban, ezt kiáltozva: két szép ház, vagy helyettük készpénzben 200,000 ft, vagy átalában 13,800 nyerőszám, 200,000, — 25,000, — 15,000, — 12,000 sat. forintokkal nyerhető. (Kf) Ne késsünk tehát a szerencse ez intését használni, hanem lássuk el magunkat haladéktalanul sorsjegyekkel, mert a sorshúzás bizonyosan és visszavonhatlanul bekövetkezend a legközelebb jövő április 5- és 6-dik napjain. Pest 1848—ki martiusban. (177) 163. (1, 2) (179) Haszonbéri hirdetés. (5­­6) Nemes Soprony megyében fekvő Árpás nevű helység, ugyszinte nemes Györmegyében kebele­zett Kapi nevű helység és Móriczhida puszta ele­gendő biztosítás mellett jövő 1849-ik évi martius 1-je napjától kezdve több egymásután következő évekre haszonbérbe adatik; a haszonbérleti felté­telek iránt bővebb értesítést nyerhetnek a haszon­bérbe venni kívánók f. évi October 1-je napjáig kir. magy. udvari ügyvivő Dobrán János ur irodá­jában, Bécsben, hohe Brücke 353 sz. a. Ötödik javított és tetemesen bővített kiadás. Heckenast Gusztáv pesti kiadó könyvárus­nál megjelent s Wigand K. pozsonyi könyvárusnál kapható. Legujabb HÁZI TITORNOK. Mindennemű s különösen kereskedői levelek, valamint a közéletben előforduló bármiféle ira­tok helyes szerkesztésére vezérlő szabályok számos példákkal világosítva. A magyar nemzet hasznára irt kézi segéd­könyv. Magában foglalva : rövid nyelvtudományt, Út­mutatást a levélírásra , különféle örvendező , kö­szönő , tudósító, kérő, vigasztaló, emlékeztető, intő, feddő és szemrehányó, mentegető, meghívó, szerelem- és nőkért s egyéb levelek, s ezekre szóló válaszok példányait, kereskedői kör-, tuda­kozó-, ajánló- és hitel­adósoknak és adósok által irt, váltók, pénz, státuskötelezvények, fizetések, készpénzbeli küldemények, folyó számvitelek, áru­ügyek, szállítások stb. iránti levelek mintáit;min­dennemű magyar, latin, német és franczia czíme­­ket; folyamodások, örök bevallások, adásvevési, bérlési, csere-, zálog-, társasági, áruszerzési, épí­­­tési, szegődési, letéti, házassági, kölcsön- s egyéb kötések, egyezségek, kezességek, ajándéklevelek, engedmények, utalványok, nyugtatványok, térít­­tények, revények, meghatalmazások és ügyvéd­vallások, bizonyítványok, hirdetmények, számvi­­teli kivonatok, végrendeletek stb. szerkesztésénél követendő szabályokat, és illy iratok mintáit egy idegen- és műszótárral. Ezekhez járulnak : a vál­tóüzlet szabályai, váltóminták , könyvvitel és üz­letkönyvi példányok. Továbbá: az ausztriai status­papirosok ismertetése, azon keresztnevek jegy­zéke, mellyek magyar, német és franczia nyelven máskép estetnek ki, némelly magyar- és erdély­­országi városok és faluk nevei magyarul és né­metül, nevezetesebb honi és külföldi vásárok jegy­zéke , az európai főbb bankok névsora , a magyar­­ kereskedelmi bank alapszabályai és rendszabásai, s ha hazai első takarékpénztár szabályai s emlék­­könyvi versek. Végre : különféle pénz-, kamat-, folyam- és ártáblák, honi, bécsi és egyéb külföldi súly is más mértékek. Szerkesztők Farkas Elek és Kövi István. Ötödik javított és tetemesen bővített kiadás : 7dik ezer példány. Nagy 8-rét Pesten 1847. fűzve 2 ft 30 kr. pp. Tulajdonos Borsos Márton. — Nyomtatja Länderer és Heckenast. Épen most jelent meg H­eckenast Gusztáv pesti könyvárus és kiadónál és minden hiteles könyvárusnál kapható: C­orpus maxime memorabilium Synodorum Evangelicarum Augustanae confessionis in Hungária. Cum praefatione historica in sin­­gulas. Quatuor earum denuo, quintam primum edidit Joannes izeberinyi. Nagy 8-rét. Fűzve 1 ft pengő pénzben. Heckenast Gusztáv pesti kiadó kn­yvárus­­nál megjelent és Wig an­d F. K. pozsonyi könyvárusnál kapható : Deinhardstein. Erzählungen u. Novellen. Gr. 12. Pesth, 1846. In Umschlag geh. 2 II. CM. Duller, Ed., Märchen für die Jugend. Zweite durchgesehene und vermehrte Auflage. Mit 6 colorirten Bildern. Gr. 8. 1846. In ganz engl. Leinwand geb. 2 fl. 40 kr. Häufler, J. V., kleine historische Bdder-Gallerie aus Ungarns denkwürdiger Vorzeit für die Jugend. Mit vielen Abbildungen. Pesth, 1847. In Umschlag geheftet 2 fl. 40 kr. Hugo, Carl, Psalmen eines armen Poeten. Gr. 8. Pesth, 1846. In Umschlag geh. 2 fl. — — Ein Ungarkönig. Historisches Drama in 4 Acten. Gr. 12. Pesth, 1847. In Umschlag geheftet 1 fl. 40 kr. Lcvitsclinigg, H. Ritter v., Ein Märchen. Gr. 12. Pesth, 1847. In Umschi. geh. 1 fl. 20 kr. Marlin, Jos., Attila. Gr. 12. Pesth 1847. 3 Bde. In Umschlag geheftet 5 fl. Ritter, Ernst, Mohnkörner. Gesammelte Erzäh­lungen. Gr. 12. 1846. 2 Bde. In Umschlag geheftet 4 fl. Schauspiele, verworfene. Herausgegeben von Ludw. Foglar. Gr. 12. Pesth 1847. In Um­schlag geheftet 2 fl. 40 kr. Sehücking, Levin, Novellen. 8. 1846. 2 Bde. In Umschlag geheftet 4 fl. Stelzhamer, Franz, der Heimgarten (Novellen). 8. Pesth, 1847. 2 Bde. Im Umschi. geh. 3 fl. — — Jugend-Novellen. Ein schönes Bilder­buch mit 4 colorirten Lithographieen. Gr. 8. Pesth 1837. In Umschi. geh. 1 fl. Stifter, Adalbert, Studien. (Novellen-Samml.) 1. u. 2. Band. Zweite Auflage. Mit 2 Vignetten nach Geiger, vonAxmaun in Stahl gestochen. Gr. 12. Pesth 1847. In Umsehl. geh. 5 fl. — — 3. u. 4. Band. Zweite Auflage. Mit 2 Vig­netten nach Geiger, von Axmann in Stahl ge­stochen. Gr. 12. Pesth 1847. In Umschlag geheftet 5 fl. Tesche, Walter. Erzählungen aus dem Bergi­­schen. 8. Pestli 1847. 2 Theile. In Umschlag geheftet 3 fl. Tsabuschnigg, Adolf Ritter v., Der moderne Eulenspiegel. Roman. 8. Pesth 1846. 2 Bde. In Umschlag geheftet 4 fl.

Next