Budapesti Hiradó, 1848. január-június (723-875. szám)
1848-03-26 / 796. szám
296 között pénzcrisis végre az id. kormánynak következő rendeletét idézte elő : „Az id. kormány a bank főtanácsának mai tárgyalása nyomán tekintetbe vévén, hogy az utolsó napokban a banknál a készpénz visszakövetelései annyira megszaporodtak, hogy a bank éretét kimeritni fenyegetik, tekintetbe vévén, hogy ez állapot a bankot azon alternatívába tette, miszerint vagy discontirozásait kell teljesen felfüggeszteni, vagy pedig fizetéseinek nem készpénzbeli szolgáltatására felhatalmazást kérni; tekintetbe vévén, hogy a discontirozás felfüggesztése, vagy csak megszorítása is a gyárakra és kereskedésre súlyos csapás lenne; tekintetbe vévén, hogy e felfüggesztés a munka megszüntetését okozná mindenütt és a munkásokat ínségbe döntené ; tekintetbe vévén tehát, hogy távol a bank discontirozása felfüggesztésének vagy megszorításának megengedésétől , a köztársaság kormánya jelképesítni kötelesaz intézetet, az ipar és kereskedésnek a hitel hatalmas eszközeit nyújtani; tekintetbe vévén, hogy a kincstárba tartozó és a bankban letett készleteknek Paksban szükség maradni; tekintetbe vévén, hogy a bank valóban diszló állapota, és jegy kiosztásainak korlátozása a közönségnek minden kívánható biztosítékot nyújtnak, a minister javaslatára, határozza : 1. czikk. A jelen rendelet kihirdetésének napjától a franczia bank minden jegyeit a nyilvános pénztárak úgy, mint a magánosok törvényes pénzül elfogadni kötelesek. 2. czikk. További parancsig a bank fel van oldva a kötelezettségtől jegyeit készpénzzel beváltani. 3. czikk. A bank semmi esetre 350,000,000 franknál több bankjegyet nem oszthat ki. 4. czikk. A forgalom könynyebbítése végett a franczia bank felhatalmaztatik, apró jegyeket kiosztani, mellyeknek azonban legalább 100 frankosoknak kell lenniök. 5. czikk. A jelen rendelet érvé nyes minden fiókbankokra, mellyeket a bank a megyékben felállított. 6. czikk. A franczia bank mindenik napon nyilvánitni fogja állapotát a Moniteurben.“ NÉMETORSZÁG. Poroszország. A hivatalos „Preuss. Zeitung“ következőképen jegyezte fel a berlini érés összeütközéseket: Berlin mart. 20. Valamint f. helyén, úgy 16án is estefelé nagyszámú nép gyűlt össze az utczákon , név szerint a fegyvertár előtt és a hársfáknál. A barátságos felszólításoknak a szétmenésre sikere nem lévén , katonaságnak kellett a tömeget szétoszlatni, mire a csend többé nem háborgattatott. Idén az összecsoportulások nem ismétlődtek, sőt még este is mindenütt csend és rend uralkodott, úgy hogy ezek tökéletesen helyreállítottaknak valónak tekinthetők. A mint másnap délelőtt a király ő felségének Porosz- és Németországra nézve olly reménydús határozatai, mellyeket az egyesült országgyűlés sebesebb egybehivása iránti patens fejezett ki, és a tökéletes sajtószabadságot nyújtó f.hezei törvény közhirré lettek, átalános öröm terjedett el; az utczák rendkívül megteltek néppel, jelesen a palotapiaczon délután nagy sokaság jött egybe a király ő felségét örömmel üdvözölve. A király ő felségének szózata a berliniekhez, mellyet tegnap közlénk, magában foglalja a közelebb körülményeket, mellyek a fegyverek használását okozták. A seregek előnyomulása visszatolta a tömegeket; a város belső részeiben felállított torlaszok többnyire szétromboltattak, ’s reggelfelé a fegyverek további használása már nem volt szükséges. Mély sajnálatra méltó, hogy számos áldozat esett el. A katonaság elfoglalta az utczákat ,s azokat még tegnap reggel is megszállva tartotta. Miután a polgárság a király ő felségének azon kérelmét terjesztette elő, hogy a nyilvános rend és csend fentartását, miért tökéletesen kezeskedik, rábízza, ő felsége megparancsolta,hogy a katonaság a laktanyákba vissza vonuljon. E parancs teljesittetvén, ő felsége a király egy polgári had alakitását méltóztatott megengedni, melly is tüstént összeállóit, és számtalan tömeg kíséretében a királyi palota udvarán jelent meg, holott a király a királyné és a királyi ház ismételve harsányul éljeneztettek. Este a város kivilágítva lévén, a sokaság örömmel hullámzott fel é s alá és hálával a haza szeretett atyja iránt, ki inkább szelídség és kegy által biztosította a város nyugalmát, mint fegyveres hatalommal. A polgárságba fektetett bizodalom valósult. Valósulni fog ezentúl is; vajha tehát isten segítségével e bizalomnak, a hűség és egyetértésnek uralma alatt Porosz- és Németország javára érjen meg az, minek szeretett királyunk nagylelkűsége, bölcsesége és német indulata, f. hó f8ai örökké emlékezetes pátense által magvait elhintette. OROSZORSZÁG. Pétervárból mart. l1ig, Varsóból mart. 15ig terjedő tudósitásaink vannak. A párisi események hire Pétervárba épen egy udvari bál alkalmával érkezett meg. A czár tüstint kiáltá a jelen volt vezéreknek, készüljenek lóra ülni. Mart.zén már czári ukáz jelent meg, a tartalék seregek egybehivását legfelebb ápril.lig rendelő. A lengyel királyságban múlt febr. jén kihirdetett ukáznál fogva jövő 1849ki máj.ltől kezdve csak orosz pénzzel és orosz mértékkel kellene élni. Felelős szerkesztő — Vida Károly. Jara Hivatalos tudóaltánok. DEUTSCHE ALLGEMEINE ZEITDHC. Motto: töaljrljjit unfc ttcdjt, /«iljcit tini ffiefelj. Ápril 1-je napjával egy új előfizetés kezdődik ezen, könyvkereskedésemben naponkint megjelenő ujságlapra; megrendeléseket minden posta- és ujság-kiadóhivatalok a cs. k. ausztriai tartományokban elfogadnak. Próbalapok folyvást ingyen kaphatók: Pozsonyban: Wigand F. K., és Győrött: Schwaiger P. könyvkereskedéseikben. Mindennemű közlemények, mellyek a nevezett könyvkereskedések utján beküldhetők, aDeutsche Allgemeine Zeitung által a legnagyobb elterjesztésben részesülendnek, és soronkint csak 3 e. krral számíttatnak. — Leipzig 1848—ki februárban, 1183) 6) Brockhaus F. A. Szerencse jelenkezése Magyarországban. Midőn 1848-ik évi februárban a szerencse istennő megjelenését Magyarországban hirdettük, ez örvendetes hír nagy örömmel fogadtatott, s a kedves vendégnek szívesen nyittattak ajtók is kapuk. A szerencse istennő híven tartá meg szavát, mert már ugyanazon évi mart. 6. és 8-ik napjain tartá ünnepélyes bemenetét az általa megkedvelt Pannóniába. E napokon történtek t. i. a Perisusti G. M. cs. k. szab. bécsi nagykereskedőház által rendezett nagy jószág-, arany- és ezüst lettek a húzások, mellyek által a Galiziában fekvő Pannowa dolna mezei jószág játszatott ki. Már az e nagykereskedőház vezetése alatt történt elsőrszág-lotteriák által nem kevesebb, mint huszonnégy nagy nyerőszám, összesen 036,000 forintnyi értékkel — közöttük három főnyerőszám 200,000, és egy, 50,000 fiókkal — vándorolt Magyarországba. Legszembetűnőbb volt azonban a múlt évi mártius 6. és 8-ik napjain történt húzás. Az előhúzás első nyerőszáma nyert 1000 darab ezüst-ingyen-nyerő jegyet, s ezek által a 200,000 ftos főnyerőszámot a főhúzásban, az elő- és utó-nyerőszámokkal egyetemben. E sorsjegyet Roszwurm .J. A. és fiánál Sz. Fehérvárott, Schallinger Leo abbai orvos, Károli György sz. keresztúriazdasági tiszt társaságában vette meg. A 25.000 ftos másod főnyerőszám — Tempel ferencz kőszeghi kereskedőháznál vétetett vég 8 családatya által; 2000 ft Glatz J. és fiánál Nagyváradon; 1500 ft Török Ferencz urnái Pesten; 1300 ft Mozek Ferencz urnái Vasvárott; 1200 ft Linsorg József urnái Pécsett; 100 ft Kusewich A. urnái Verőczén; 1000 ft Panajoth Miklós urnái Német-Boksánban és 1000 ft Schmidt J. L. urnái Kalocsán nyeretett meg. De a többi jószág-lotteriáknál is mindig gondoskodott a szerencse Magyarországról. — így a Pelikanka birtoknak az 1845—ki ápril 19-kén végbement sorshúzása alkalmával a 200,000 ftos anyerő Aradon, egy 5 gazdatisztből álló társaság által, — a 10,000 ftos nyerőszám pedig Kalmári. urnái Sopronyban nyeretett meg ; — továbbá s Lembergben 501—ik sz. a. levő nagy jövedelmes árnak 1846-ki január 31-kén történt sorshúzásában a 200,000 ftos főnyerő Temesváron Jandl Antal urnái, a 40,000 ftos másod nyerőszám pedig Nagyszombatban, Planer Ignácz özvegyénél adatott el, és a lembergi Mendrochowitz palotának 1846-ki máj. 9-kén végbement orshúzása alkalmával a 2 0 0,000 ftos főnyerő egy komáromi kereskedő, és egy 2500 ftos nyerőzám Pesten Breisach Herrmann ur által nyeretett meg. — Hasonlókép a múlt évi jul. 10-kénörtént sorshúzásban a 200,000 ftos főnyerö Nagyváradon Faur Gábor urnái, és egy 8000 ftos nyerö Pozsonyban, Kalotta Szilárd urnát adatott el. Az ugyanezen lotteriabeli 10,000 ftos nyerőszám pedig Keszthelyre Wünsch F. úrhoz hüldetett el. — Meglepő azon körülmény, hogy a r.agiewnik mezei jószág m. é. nov. 13-kán történt sorshúzása alkalmával a 200,000 ftos főnyerő sínét Nagyváradon , Faur Gábor urnát adatott el, s egy 5 egyénből álló társaság által nyeretett meg, és a 3 500 ftos nyerőszám Károly városban Incze E. urnái, a 2500 ftos Pesten Breisach If. urnái, és egy 1000 ftos Brassóban, Panna testvéreknél adatott el. Bizonyos tehát, hogy a szerencse istenasszony Magyarország felé mindig nagy vonzódással a volt, de ő ez által nem kegyelmet osztogat, hanem csak a fiáladatos viszonzást teljesíti azon ügyeimért, mellyel őt ott kisérik. A fentebb megnevezett Perisutti G. M. nagykereskedőház, melly lotteriáinak minden tényezőit különkép Magyarországba küldötte, miáltal a szép Pannónia mostanig egy egész millió és 242.000 forintban részesült, jelenleg ismét egy gazdagon ellátott s egészen uj , különösen érdekes terv szerint rendezett nagy jószág-, arany- és ezüst-lotteriát nyújt, mellyben a szép és jövedelmes két ház 68. és 79. szám alatt Bádenben Bécs mellett képezi a fényerőt. A szerencse tehát ismét jelenkezik Magyarországban, ezt kiáltozva: két szép ház, vagy helyettük készpénzben 200,000 ft, vagy átalában 13,800 nyerőszám, 200,000, — 25,000, — 15,000, — 12,000 sat. forintokkal nyerhető. (Kf) Ne késsünk tehát a szerencse ez intését használni, hanem lássuk el magunkat haladéktalanul sorsjegyekkel, mert a sorshúzás bizonyosan és visszavonhatlanul bekövetkezend a legközelebb jövő április 5- és 6-dik napjain. Pest 1848—ki martiusban. (177) 163. (1, 2) (179) Haszonbéri hirdetés. (56) Nemes Soprony megyében fekvő Árpás nevű helység, ugyszinte nemes Györmegyében kebelezett Kapi nevű helység és Móriczhida puszta elegendő biztosítás mellett jövő 1849-ik évi martius 1-je napjától kezdve több egymásután következő évekre haszonbérbe adatik; a haszonbérleti feltételek iránt bővebb értesítést nyerhetnek a haszonbérbe venni kívánók f. évi October 1-je napjáig kir. magy. udvari ügyvivő Dobrán János ur irodájában, Bécsben, hohe Brücke 353 sz. a. Ötödik javított és tetemesen bővített kiadás. Heckenast Gusztáv pesti kiadó könyvárusnál megjelent s Wigand K. pozsonyi könyvárusnál kapható. Legujabb HÁZI TITORNOK. Mindennemű s különösen kereskedői levelek, valamint a közéletben előforduló bármiféle iratok helyes szerkesztésére vezérlő szabályok számos példákkal világosítva. A magyar nemzet hasznára irt kézi segédkönyv. Magában foglalva : rövid nyelvtudományt, Útmutatást a levélírásra , különféle örvendező , köszönő , tudósító, kérő, vigasztaló, emlékeztető, intő, feddő és szemrehányó, mentegető, meghívó, szerelem- és nőkért s egyéb levelek, s ezekre szóló válaszok példányait, kereskedői kör-, tudakozó-, ajánló- és hiteladósoknak és adósok által irt, váltók, pénz, státuskötelezvények, fizetések, készpénzbeli küldemények, folyó számvitelek, áruügyek, szállítások stb. iránti levelek mintáit;mindennemű magyar, latin, német és franczia czímeket; folyamodások, örök bevallások, adásvevési, bérlési, csere-, zálog-, társasági, áruszerzési, építési, szegődési, letéti, házassági, kölcsön- s egyéb kötések, egyezségek, kezességek, ajándéklevelek, engedmények, utalványok, nyugtatványok, téríttények, revények, meghatalmazások és ügyvédvallások, bizonyítványok, hirdetmények, számviteli kivonatok, végrendeletek stb. szerkesztésénél követendő szabályokat, és illy iratok mintáit egy idegen- és műszótárral. Ezekhez járulnak : a váltóüzlet szabályai, váltóminták , könyvvitel és üzletkönyvi példányok. Továbbá: az ausztriai statuspapirosok ismertetése, azon keresztnevek jegyzéke, mellyek magyar, német és franczia nyelven máskép estetnek ki, némelly magyar- és erdélyországi városok és faluk nevei magyarul és németül, nevezetesebb honi és külföldi vásárok jegyzéke , az európai főbb bankok névsora , a magyar kereskedelmi bank alapszabályai és rendszabásai, s ha hazai első takarékpénztár szabályai s emlékkönyvi versek. Végre : különféle pénz-, kamat-, folyam- és ártáblák, honi, bécsi és egyéb külföldi súly is más mértékek. Szerkesztők Farkas Elek és Kövi István. Ötödik javított és tetemesen bővített kiadás : 7dik ezer példány. Nagy 8-rét Pesten 1847. fűzve 2 ft 30 kr. pp. Tulajdonos Borsos Márton. — Nyomtatja Länderer és Heckenast. Épen most jelent meg Heckenast Gusztáv pesti könyvárus és kiadónál és minden hiteles könyvárusnál kapható: Corpus maxime memorabilium Synodorum Evangelicarum Augustanae confessionis in Hungária. Cum praefatione historica in singulas. Quatuor earum denuo, quintam primum edidit Joannes izeberinyi. Nagy 8-rét. Fűzve 1 ft pengő pénzben. Heckenast Gusztáv pesti kiadó knyvárusnál megjelent és Wig and F. K. pozsonyi könyvárusnál kapható : Deinhardstein. Erzählungen u. Novellen. Gr. 12. Pesth, 1846. In Umschlag geh. 2 II. CM. Duller, Ed., Märchen für die Jugend. Zweite durchgesehene und vermehrte Auflage. Mit 6 colorirten Bildern. Gr. 8. 1846. In ganz engl. Leinwand geb. 2 fl. 40 kr. Häufler, J. V., kleine historische Bdder-Gallerie aus Ungarns denkwürdiger Vorzeit für die Jugend. Mit vielen Abbildungen. Pesth, 1847. In Umschlag geheftet 2 fl. 40 kr. Hugo, Carl, Psalmen eines armen Poeten. Gr. 8. Pesth, 1846. In Umschlag geh. 2 fl. — — Ein Ungarkönig. Historisches Drama in 4 Acten. Gr. 12. Pesth, 1847. In Umschlag geheftet 1 fl. 40 kr. Lcvitsclinigg, H. Ritter v., Ein Märchen. Gr. 12. Pesth, 1847. In Umschi. geh. 1 fl. 20 kr. Marlin, Jos., Attila. Gr. 12. Pesth 1847. 3 Bde. In Umschlag geheftet 5 fl. Ritter, Ernst, Mohnkörner. Gesammelte Erzählungen. Gr. 12. 1846. 2 Bde. In Umschlag geheftet 4 fl. Schauspiele, verworfene. Herausgegeben von Ludw. Foglar. Gr. 12. Pesth 1847. In Umschlag geheftet 2 fl. 40 kr. Sehücking, Levin, Novellen. 8. 1846. 2 Bde. In Umschlag geheftet 4 fl. Stelzhamer, Franz, der Heimgarten (Novellen). 8. Pesth, 1847. 2 Bde. Im Umschi. geh. 3 fl. — — Jugend-Novellen. Ein schönes Bilderbuch mit 4 colorirten Lithographieen. Gr. 8. Pesth 1837. In Umschi. geh. 1 fl. Stifter, Adalbert, Studien. (Novellen-Samml.) 1. u. 2. Band. Zweite Auflage. Mit 2 Vignetten nach Geiger, vonAxmaun in Stahl gestochen. Gr. 12. Pesth 1847. In Umsehl. geh. 5 fl. — — 3. u. 4. Band. Zweite Auflage. Mit 2 Vignetten nach Geiger, von Axmann in Stahl gestochen. Gr. 12. Pesth 1847. In Umschlag geheftet 5 fl. Tesche, Walter. Erzählungen aus dem Bergischen. 8. Pestli 1847. 2 Theile. In Umschlag geheftet 3 fl. Tsabuschnigg, Adolf Ritter v., Der moderne Eulenspiegel. Roman. 8. Pesth 1846. 2 Bde. In Umschlag geheftet 4 fl.