Budapesti Hiradó, 1848. január-június (723-875. szám)
1848-03-28 / 797. szám
298 sata a főrendeknek elfogadtatott, mellynél fogva a 13. §. végén ezen szavak után : „a rendes katonaságéhoz hasonló részen“ ezeket látnák beiktatandónak : „melly dij, tulajdon községek határán kivül ugyan, de illető t. hatóságuk kebelébeni szolgálatuk idejére a t. hatósági házipénztárból, illető t. hatóságok határán kívüli szolgálatok idejére pedig az országos pénztárból fog fizettetni.“ A 23. §ra tett észrevételek alervnek, miszerint a nemzeti őrségnek fegyveresen, mint testületnek, tanácskozni és végzéseket hozni nem szabad, elfogadtatott. Az esküformára tett észrevételei a m. ferrnek el nem fogadtattak. Egyébiránt a többi észrevételekre nem volt megjegyzés. A kerületi ülés országossá változott Országos ülés az. rrnél. Legelébb a m. ferrtől áthozott válaszüzenetek olvastattak fel. Ezután a fentebbi kerületi ülésben tárgyalt üzenetek mentek keresztül, de a haszonbérlők és tltonosok közötti viszonyokról szóló válaszizenet a kerületi ülésbe vitetett vissza. Ugyanezen napon, am. ferrnél gr. Keglevich G. főtárnokmester elnöklete alatt tartott országos ülésben hitelesíttettek : Fiume és Buccari, Turopolya kerületek rendezése, nemzeti őrsereg, a magyar egyetem és nemzeti színházak iránti válaszüzenetek-Délután 5 órakor a kerületi ülés folytattatott. Legelébb Vidoss József felolvasó másodszenetét a kk. és írnek a nemzeti őrsereg tárgyában. Ki fog nyomatni. Felvétetett ezután válaszüzenete a m. ferrnek a színházakról a törvényjavaslat iránt. A m. ferrnek azon javaslatát, miszerint az országos nemzeti színház a törvényjavaslat 3. §ában foglalt átalános rendelkezés alól — rendőri tekintetben az illető hatóság joga fentartása mellett — kivétessék, mert a nemzeti színháznak külön országos igazgatója van, ki mind a színi előadásokra, úgy ezen országos intézet díszére is különösen felügyelni tartozik, — főkép Szentkirályi M. ostromló, nem látván okát, hogy bármelly színház bármelly tekintetben a helybeli hatóság alól kivétessék. Vagy minden színházat ki kell venni, vagy mindeniket egyiránt a hatóság alá rendelni. A többség azonban az országos igazgatóban elég biztosítékot látván , a főrrdi javaslathoz járult. — Tárgyaltatott továbbá válaszüzenete a m. forrnek a magyar egyetem tárgyában közlött törvényjavaslat iránt. — Ara. forr. észrevételei elfogadtattak. Szentkirályi M. Am. forrnek szóbeli izenetek folytán , mellyben az úri hatóság megszüntetésével hátramaradt viszonyok kiegyenlítéséről kivánnak gondoskodni,különösen az úriszéken tárgyalt pörökre nézve úgy vélekedik, hogy hol rendezett tanács nincs, a sommás perek a szolpikó-, a rendes folyamnak pedig a törvényszékekbe tartoznak. Az árvás ügyek a számadószéken fognak elintéztetni, gyámokat a hatóságok rendelnek, a rabokra nézve pedig az illető úri hatóságok rendelet által fel fognak szólitatni, hogy börtöneiket ideiglen a törvényhatóságnak átengedjék. (Helyeslés). Olgyay T.: Arra tett észrevételt, hogy hol rendezett nagy uradalmak vannak, olly megyékben a gyám- és árvás hivatalok túl lesznek terhelve, miért jónak látná elhatározni, hogy hol a szükség megkívánja, batóságok árvái hivatalok felállítása iránt a ministeriumhoz folyamodhassanak. Tarnóczy K.: Az uradalmaktól a rabokat átvétetni kívánja, mert némelly uradalomnak nem lesz annyi jövedelme, hogy a rabokat eltarthassa. (?) Szabó A. elnök: Ha jól értettük, ollyasmit mondott, miszerint ha az uradalmak a rabtartástól fel nem szabadítatnak, a közbátorság lesz veszélyeztetve, mert az uradalmak inkább lerázzák magukról a sok költségbe kerülő rabokat ! Kossuth L.: A büntető igazság kiszolgáltatására nézve a költségnél sokkal fontosabb tekintet előtte az, hogy egyes ember vérbiróságot ne gyakoroljon, mert a vérbiróság olly feudális szagot hord magán, melly a népben gyülölséget támaszt. (Helyeslés.) Szentkirályi M. elnök: Végzésül kimondja, hogy az uraságok büntető hatalma megszüntettetvén, ezt ezentúl a vármegyék fogják gyakorlani. Vidoss József: Az országgyűlési követeknek népképviselet alapján választásáról szóló törvényjavaslatot jelenti be, melly a legnagyobb figyelem kísérete mellett olvastatott fel. Kossuth Lajos: Egyszeri elolvasásból is észrevehették a tek. rr., hogy e munkálatnak vannak vezérelvei, miknek elfogadásától függ az alkalmazás. Fájdalommal jegyzi meg, mikint nem tudja, mit gondolnak azon bécsi urak, midőn a fejedelmi szó sem elég, hogy a miniszeriális törvények szentesítessenek. Ez komoly aggodalomra híja fel a teröket, minek kiszámíthatlan következései lehetnek. E munkálatra nézve már kívánatos lett volna, hogy a választmány az új kormánynyal érintkezésbe jöjön, miben a ministériumnak semmi inittálása nincsen. A választói censust illetőleg megjegyző, hogy miután a fundamentális megállapodást hosszú időre halasztani nem lehet, addig is kellett tenni valamit. Harmadik megjegyzése az, hogy e javaslat a hatósági képviselettől eltérvén , a képviseletet népszámra állította, de itt figyelemmel kellett lenni arra, hogy melly község annyi fontos tekintettel bir, miszerint külön képviseletet érdemel, illy esetben kevesebb népszám is elegendő básis legyen. — Angliában is némelly helyeken kevesebb népszám vézetik, mint a sikföldön, hol az érdekek szétoszolvák. Egyébként nem gondolja, hogy e felett most tanácskozni kellene, ’s ezek felett előbb tanácskozmányban látná jónak határozni. Meglehet, némellyek kevésnek fogják a számot találni, ámde a választmánynak semmi biztos adata nem volt, ’s ez olly kérdés, amellyel a tervek maguk közt kiegyenlíthetnek, mert ha a képviseletnek más hasisát veszik fel, minek akkor e munkálatot kinyomatni. Azon egyre kell még figyelmezni, hogy jelenleg valami állandóról gondoskodni nem lehetett, csak arról, hogy hadd jöjjön össze a nemzet. Még egy javaslatot olvas fel, melly azon esetre szól, hogy ha Erdély Magyarországgal egyesülni kiván, mellynek folytán a javaslat szerint 367 követből álló népképviselő országgyűlésre, Erdély ezen felül maga kebeléből aránylag 65 követet küldene. Bónis L. Szabolcs köv.: Rá áll, hogy a javaslat elébb tanácskozmányba vitessék be. Madarász L. Somogy köv.: Valahányszor szükség kívánja a conferentiát nem ellenzi, de jelenleg helyét nem látja, mert e tárgyat a nyilvánosság által kívánja megérleltetni,s kétszeres időpazarlásnak veszi, hogy a javaslat előbb a tanácskozmányban vitattassék meg, miután a ki nem elégített szenvedély kerületi ülésben sem fog elhallgatni. Pest követe által előadottakra megjegyzi, mikint a jelen munkálatot ministeriális initiatívának nem tekinti, hogy pedig a ministeriális törvények Bécsben fenakadtak, noha e tekintetben felséges urunk szavát bújuk, szóló nem tudja , hogy Magyarország teljes hatalmú nádorának milly excellenttásokkal kelljen alkudozni, ebbeli további nézeteit azonban fentartja. Úgy vélekedik továbbá, hogy a választás alapját időközileg most mindjárt el lehet fogadni, anélkül, hogy ez végzéssé alakuljon. Kossuth L.: Azon szempontból szólt, mert attól tart, hogy a kiegyenlítés a szám körül fog forogni, ’s máris hallani lehet, hogy egyik másik több követet kiván. Ez számvetési tárgy ’s az arithmeticát tanácskozási tárgynak nem tekinti. Ivánka Zs. Korpona köv. : Pest követének véleményét pártolja , miután a közvéleménynek elég alkalma leendő tárgyról értesülni. Kossuth Lajos: Senkinek sincs kedve titkosan tanácskozni, de számolni bajos, jobb ezt a conferentiában elvégezni. Paczolay Ján: Hont köv.: A conferentiát nem ellenzi, de miután ekkor is combinálni szükség a tárgyat, a javaslatot kinyomatni kivánja. Kossuth L.: Amint tetszik a tervnek, de a conferentia feladatát nem úgy veszi , hogy minden §. felett kelljen tanácskozni, hanem csak a vezérelvek vitatandók meg, miknek eldöntése nélkül bajos valamit kinyomatni. Szentkirályi M. elnök: Kimondja a többséget, hogy a felosztási szám és a vezérelvek felett előbb conferentiát fognak a tervek tartani. Az előbbi tárgyra visszamenve az úri hatóság megszüntetése folytán történendő intézkedésekre nézve a 139. sz. t.cz. 4. §ban lát provisiót, miszerint míg a törvénykiszolgáltatás általánosan rendeztetni fog, a megszüntetett úri törvényhatóságot ideiglenesen polgári ügyekben a sommás perekre nézve, ott, hol rendezett első bírósági hatóságii tanácsok nincsenek, a szolgabírák , büntető és rendes folyamatú polgári perekre nézve pedig a megyei törvényszék fogja gyakorolni. (Helyeslés). A fogházakra nézve pedig az illetőket rendelet által felszólítandóknak véli, hogy fogházaikat ideiglenesen a törvényhatóságoknak átengedjék. (Helyeslés). Kérdi végre, hogy a conferentiát ma kivánják-e megtartatni , vagy holnap. (Vegyes hangok: „ma“ — „holnap.“) Bónis S.: A conferentiát holnap kivánja megtartatni, minden követ meghallotta a javaslatot, jó lesz elébb odahaza összevetni az adatokat. (Helyeslés). Ezután még a turopolyai, Fiume és Buccari kerületek elrendezése iránti főrendi válaszüzenetek vetettek fel. Ezek tárgyalása közben Kossuth L. a szárnyaló nyugtalan híreket a következő telegraphi sürgönynyel oszlató el: „A lemondásomról a hír hamis, és ilyen az, hogy a ministerium megerősítése megtagadva, az alkudozás végéhez közeleg, holnap tisztában leszünk. A nádor.“ (Hangos éljenzés). Végtére a haszonbérlők és tulajdonosok közötti viszonyokra vonatkozó és az országos ülésből visszakerült válaszszenet vétetvén fel, a királyi személynek javaslata, miszerint az izenet ezen szavai: „semmiféle biró nem képes“ — (t. i. meghatározni , mennyire lehet minden külön esetben az úrbéri szolgálat a gazdaságnak a haszonbérlő által folytatott rendszeréhez képest értékesíthető) ezekkel cseréltessenek fel : „törvény által elhatározni nem lehet.“ — Elfogadtatott. Az ülésnek vége. Sik országos ülés am. terrnél mart. 27 én d. 12 ór. gr. Keglevich Gábor főtárnokmester elnöklete alatt. Felolvastatott II. izenete a te rvnek az országgyűlésnek évenkinti üléseiről. A t. rr. nézetében a m. forr. észrevétel nélkül megnyugodtak, ’s igy e tárgyban a két tábla közti egyessés megtörtént. Tárgyaltatott válaszizenete a kk. és rrnek, a m. forrhez, az eddig kötött úrbéri örökváltsági szerződések tárgyában közlött szóbeli izenetekre. — A kk. és rr. nem vélvén eszközölhetőnek, hogy az eddig kötött úrbéri örökváltsági szerződések minden lehető esetei, valamelly általános intézkedéssel kimerittessenek, jónak látnák e tekintetben olly törvényt alkotni , melly által a ministerium hatalmaztatnék fel, minden egyes előfordulható kérdések felett az igazság és méltányosság alapján határozni, ’s e czélból azon javaslatot terjesztik elő, hogy „az úrbéri megszüntetett magán úri javadalmak státusadóssággá leendő átváltoztatásáról“ közlött törv. javaslathoz uja tolhatnék, melly szerint „a már eddig kötött úrbéri örökváltsági szerződésekre nézve a jelen törvény alapján a körülményekhez képest a ministerium fog igazság és méltányosság szerint intézkedni.“ — Gr. Zichy Henr., az illy rendelkezést czélszerűnek és tanácsosnak nem tartván, a bíróságra nézve valamelly positívumot kiván határoztatni. — Élénk vita keletkezett. Állitatott, miszerint a felelős ministérium ezen rendeletnek végrehajtását magára nem vállalhatná, de csupán általánosan az igazság és méltányosság elvére alapítni a bíróság eljárását tanácsos dolog sem volna, miután az önkénynek tág mező nyittatnék. — B. Perényi Zs. szükségtelennek sőt károsnak találta ezen tárgyról kérdést intézni a tervhez , miután az örökváltsági kötött szerződések miképeni teljesítésére ’s igy a múltra nézve a törvénynek visszaható ereje nincs. Azonban felszólitatván e tárgyban a t. rr. é s ők javaslatot is terjesztenek , azt vélné visszaszentelni, miszerint a m. forr. ezen javaslathoz hozzá nem járulnak, és nem kívánják , hogy a ministérium e tárgyban minden előfordulható kérdések iránt az igazság és méltányosság alapján a körülményekhez képest a jövő orsz. gyűlésre kimentő részletes törv. javaslatot terjesszen elő. — Marczibányi A.: Az ügyet addig halasztani nem kivánja, miután az eddig kötött örökváltsági szerződések értelmében a váltsági summák fizetésének ideje elérkezett, ’s a jobbágyság, be akarván várni a jövő törvényhozásnak e tárgybani intézkedését, addig a fizetést megtagadná, ’s a földesur pénzéhez nem juthatna. Ezért a közbejöhető összeütközések elkerülése tekintetéből ez ügyben határozatot hozni jelenleg szükséges. A rr. javaslatát pártolja, mert a dolgot úgy érti, hogy valamint az úrbéri követelések megszűntével a földesur a status által kármentesittetik, úgy az örökváltsági summának illetményében is a status által fogna a felebbieki javaslat értelmében kármentesítetni. — Gr. Andrássy György: A földesur és jobbágy közti érdekek kiegyenlítését e tárgyban compromissionalis bíróságra bízatni javasolja. — Gr. Erdödy Sándor : A ministerium a kk. és rr. többségének kifolyása lévén, a javaslati rendelkezésben bizhatni , hogy a ministerium a rászabott kötelességet és fáradságot magára vállalandja. A ministerium pedig felelős lévén, önkénytől tartani nem lehet. ’S miután a jelen ministeriumban a rínek bizodalma központosul, ezen rendeletet elfogadhatónak véli. — Gr. Batthyány Kázmér : Hogy a törvénynek visszaható ereje nem volna , ezt csak azon örökváltsági szerződésekre alkalmazhatni, mellyek tökéletesen con summáivá vannak. A melly szerződések azonban még nem teljesittettek, miután a jobbágyok részéről bona fide köttettek, ’s az úrbéri kötelezettségek megszűntével is a hátralevő summákat lefizetni kellene, — ez által épen azon jobbágyok ipara és szorgalma büntettetnék, kik magokat az urbériségek terhe alól felmenteni igyekeztek. — Intézkedni kívánna akint, hogy a kimondott és megállapított elvek szerint a ministerium jövő országyülésre javaslatot terjesszen elő. Gr. Pálffy Jós. : A rr. javaslatát pártolja. B. Perényi Zsig. : Ezen sokoldalú kérdésnél óvatosnak kell lenni. A bona fide kötött szerződést is szerinte teljesiteni kell, valamint teljesitni köteles a szerződést az is, ki bona fide valamelly jószágot vásárolt, ’s urbériségét jelenleg elveszti. Ezen ügyet a ministériumra azért sem bízná, mivel a felelős ministérium fogalmával és hivatásával ellenkeznék, az illy rendeletnek végrehajtása. A ministérium a törvény által pozitíve kiszabott kötelességeket teljesíti. Terjesszen tehát, mint már előadó, a ministerium e tárgyban új törvényjavaslatot a jövő országgyűlésre. (Helyeslés.) Ez értelemben a többség kimondatott. Felvétetett végre első üzenete a kk. és rrnek a sz. k. várorosokról szóló t. ez. tárgyában. A rr. a 3. §ban ezen szavakat : „a közös teherviselés alapján“ — feleslegeseknek tekintik ; mert az iránt intézkedni, milly alapon rendeztessenek el a sz. k. vsok a jövő országgyűlés által , ezen orsz.gyűlésnek feladata nem lehet é s hatalmában sem áll. De különben is egyik törvényhozásnak a másik fölött felsőbbséget tulajdonítani nem lehetvén , minden olly intézkedések, mellyek a következő t.hozás ekbe mintegy zsinórmértékül látszanak szabva lenni, önmagukban sikeretlenek és czélellenesek.— A m. forr. e nézetnek hódolva, a 3. §ból csupán ezen szavakat „közigazgatási tekintetben“ kívánják kihagyatni. — A 6. §ban a c) pont alatta képesítő házbérmennyiséget a m. ferrek a nagy városokra — mint közlöttük — 100 fra, Pest városára nézve 200 írtra kívánják emelni. A t. rv. ezen kívánathoz nem járulnak, nem azért , mintha tagadnák, hogy a javaslott összegekben bizonyos arány és öszhangzás nem volna, hanem mivel az általuk javaslott képesítő házbéri összegek huzamos idő óta az országban mindenütt köztudomásul jutván, azokat felebb emelni, ezen csupán ideiglenes törvényben czélszerünek nem vélik. — Am. forr. azonban gr. Cziráky Ján. indítványára, miután a t. rr. a m. főrr. javaslatát helyesnek találják, előbbi nézetük mellett ezúttal is megmaradtak. Áthozatott válaszizenete a kkr és rrnek a m. főrrhez a legelő-elkülönzés, összesítés és faizás tárgyában közlött szóbeli izenetükre. ---------------POZSONYI HIRFÜZER. Az események most olly gyorsan torlódnak egymásra, hogy a legmerészebb képzeletet is átlépik, azt sem meri már hinni az ember, hogy ha ma péntek van, várjon holnap szombat lesz-e; múltkor azt íréli, hogy a ministérium még nem alakult meg, és mire a lap napfényre került, kihirdetteték a ministerium névsora is, mellynek legfelsőbb szentesítése talán már közönségesitve leend, mire e sorok a sajtót elhagyandják. A tanácskozások mindkét táblán ugyszólva szakadatlanul folynak, naponkint három négy ülés is tartatik a felső házban úgy mint az alsóban ; esti ülések alkalmával, lámpák és csillárokkal a teremek ellátva nem lévén, gyertyák használtatnak ; illyenkor a rendeknél nehány asztalon merő 8 garasos bádog-gyertyatartókat láthatni, mellyek ellen azonban semmi kifogás nincs, mert világosság elég van. — Mindenki azt mondja , hogy a múlt hétfői és keddi zavargásban a zsidók ellen csak izgágák, támogattatva az illy alkalmat felhasználni szerető csőcselék-néptől , szerepeltek és a polgárság értelmes része a botrányt épen nem helyeselte , tudván azt, hogy erőszak útján csak veszthet, annyival inkább, mert a mostani ingerült állapotban csak önérdekét kockáztatja, ki az alsóbb osztálynál az izgalom szikráját éleszti; sajnos, hogy a polgárság itt is nagy ellenszenvvel viseltetik a zsidóság iránt; azért tanácskozmányából nyújtott is be, mint halljuk , nádor ő fenségéhez folyamodást, mellyben kéri.