Budapesti Hiradó, 1848. január-június (723-875. szám)

1848-03-28 / 797. szám

298 sata a főrendeknek elfogadtatott, mellynél fogva a 13. §. vé­gén ezen szavak után : „a rendes katonaságéhoz hasonló ré­szen“ ezeket látnák beiktatandónak : „melly dij, tulajdon községek határán kivül ugyan, de illető t. hatóságuk kebelé­­beni szolgálatuk idejére a t. hatósági házipénztárból, illető t. hatóságok határán kívüli szolgálatok idejére pedig az országos pénztárból fog fizettetni.“ A 23. §ra tett észrevételek ale­rvnek, miszerint a nem­zeti őrségnek fegyveresen, mint testületnek, tanácskozni és végzéseket hozni nem szabad, elfogadtatott. Az esküformára tett észrevételei a m. fe­rrnek el nem fo­gadtattak. Egyébiránt a többi észrevételekre nem volt meg­jegyzés. A kerületi ülés országossá változott Országos ülés az. rrnél. Legelébb a m. fe­rrtől át­hozott válaszüzenetek olvastattak fel. Ezután a fentebbi ke­rületi ülésben tárgyalt üzenetek mentek keresztül, de a ha­szonbérlők és t­l­tonosok közötti viszonyokról szóló válasz­­izenet a kerületi ülésbe vitetett vissza. Ugyanezen napon, am. fe­rrnél gr. Keglevich G. fő­tár­n­o­k­m­e­s­te­r elnöklete alatt tartott országos ülésben hitelesíttettek : Fiume és Buccari, Turopolya kerületek ren­dezése, nemzeti őrsereg, a magyar egyetem és nemzeti szín­házak­­ iránti válaszüzenetek-Délután 5 órakor a kerületi ü­lés folytattatott. Leg­elébb Vidoss József felolvasó másodszenetét a kk. és írnek a nemzeti őrsereg tárgyában. Ki fog nyomatni. Felvétetett ezután válaszüzenete a m. ferrnek a színházakról a törvény­­javaslat iránt. A m. ferrnek azon javaslatát, miszerint az or­szágos nemzeti színház a törvényjavaslat 3. §ában foglalt átalános rendelkezés alól — rendőri tekintetben az illető ha­tóság joga fentartása mellett — kivétessék, mert a nemzeti színháznak külön országos igazgatója van, ki mind a színi előadásokra, úgy ezen országos intézet díszére is különösen felügyelni tartozik, — főkép Szentkirályi M. ostromló, nem látván okát, hogy bármelly színház bármelly tekintetben a helybeli hatóság alól kivétessék. Vagy minden színházat ki kell venni, vagy mindeniket egyiránt a hatóság alá rendelni. A többség azonban az országos igazgatóban elég biztosítékot látván , a főrrdi javaslathoz járult. — Tárgyaltatott továbbá válaszüzenete a m­. forrnek a magyar egyetem tárgyában köz­­lött törvényjavaslat iránt. — Ara. forr. észrevételei elfo­gadtattak. Szentkirályi M. Am. forrnek szóbeli izenetek foly­tán , mellyben az úri hatóság megszüntetésével hátramaradt viszonyok kiegyenlítéséről kivánnak gondoskodni,­­külö­nösen az úriszéken tárgyalt pörökre nézve úgy vélekedik, hogy hol rendezett tanács nincs, a sommás perek a szol­­pik­ó-, a rendes folyamnak pedig a törvényszék­ek­be tartoz­nak. Az árvás ügyek a számadószéken fognak elintéztetni, gyámokat a hatóságok rendelnek, a rabokra nézve pedig az illető úri hatóságok rendelet által fel fognak szólitatni, hogy börtöneiket ideiglen a törvényhatóságnak átengedjék. (Helyes­lés). Olgyay T.: Arra tett észrevételt, hogy hol rendezett nagy uradalmak vannak, olly megyékben a gyám- és árvás hivatalok túl lesznek terhelve, miért jónak látná elhatározni, hogy hol a szükség megkívánja, b­atóságok árvái hivatalok felállítása iránt a ministeriumhoz folyamodhassanak. Tar­n­óczy K.: Az uradalmaktól a rabokat átvétetni kí­vánja, mert némelly uradalomnak nem lesz annyi jövedelme, hogy a rabokat eltarthassa. (?) Szabó A. elnök: Ha jól értettük, ollyasmit mondott, miszerint ha az uradalmak a rabtartástól fel nem szabadítat­nak, a közbátorság lesz veszélyeztetve, mert az uradalmak in­kább lerázzák magukról a sok költségbe kerülő rabokat ! Kossuth L.: A büntető igazság kiszolgáltatására nézve a költségnél sokkal fontosabb tekintet előtte az, hogy egyes ember vérbiróságot ne gyakoroljon, mert a vérbiróság olly feudális szagot hord magán, melly a népben gyülölséget tá­maszt. (Helyeslés.) Szentkirályi M. elnök: Végzésül kimondja, hogy az uraságok büntető hatalma megszüntettetvén, ezt ezentúl a vár­megyék fogják gyakorlani. Vidoss József: Az országgyűlési követeknek népképvise­let alapján választásáról szóló törvényjavaslatot jelenti be, melly a legnagyobb figyelem kísérete mellett olvastatott fel. Kossuth Lajos: Egyszeri elolvasásból is ész­­revehették a tek. rr., hogy e munkálatnak vannak ve­zérelvei, miknek elfogadásától függ az alkalmazás. Fáj­dalommal jegyzi meg, mikint nem tudja, mit gondolnak azon bécsi urak, midőn a fejedelmi szó sem elég, hogy a mi­­niszeriális törvények szentesítessenek. Ez komoly aggodalomra híja fel a te­röket, minek kiszámíthatlan következései lehet­nek. E munkálatra nézve már kívánatos lett volna, hogy a választmány az új kormánynyal érintkezésbe jöjön, miben a ministériumnak semmi inittálása nincsen. A választói censust illetőleg megjegyző, hogy miután a fundamentális megállapo­dást hosszú időre halasztani nem lehet, addig is kellett tenni valamit. Harmadik megjegyzése az, hogy e javaslat a ható­sági képviselettől eltérvén , a képviseletet népszámra állította, de itt figyelemmel kellett lenni arra, hogy melly község annyi fontos tekintettel bir, miszerint külön képviseletet érdemel, illy esetben kevesebb népszám is elegendő básis legyen. — Angliában is némelly helyeken kevesebb népszám vézetik, mint a sikföldön, hol az érdekek szétoszolvák. Egyébként nem gondolja, hogy e felett most tanácskozni kellene, ’s ezek felett előbb tanácskozmányban látná jónak határozni. Meg­lehet, némellyek kevésnek fogják a számot találni, ámde a vá­lasztmánynak semmi biztos adata nem volt, ’s ez olly kérdés, a­mellyel a te­rvek maguk közt kiegyenlíthetnek, mert ha a képviseletnek más hasisát veszik fel, minek akkor e munkála­tot kinyomatni. Azon egyre kell még figyelmezni, hogy je­lenleg valami állandóról gondoskodni nem lehetett, csak arról,­­ hogy hadd jöjjön össze a nemzet. Még egy javaslatot olvas­­ fel, melly azon esetre szól, hogy ha Erdély Magyarországgal­­ egyesülni kiván, mellynek folytán a javaslat szerint 367­ kö­vetből álló népképviselő országgyűlésre, Erdély ezen felül maga kebeléből aránylag 65 követet küldene. B­ó­n­i­s L. Szabolcs köv.: Rá áll, hogy a javaslat elébb tanácskozmányba vitessék be. Madarász L. Somogy köv.: Valahányszor szükség kívánja a conferentiát nem ellenzi, de jelenleg helyét nem látja, mert e tárgyat a nyilvánosság által kívánja meg­­érleltetni,­­s kétszeres idő­pazarlásnak veszi, hogy a ja­vaslat előbb a tanácskozmány­ban vitattassék meg, miután a ki nem elégített szenvedély kerületi ülésben sem fog elhall­gatni. Pest követe által előadottakra megjegyzi, mikint a jelen munkálatot ministeriális initiatívának nem tekinti, hogy pedig a ministeriális törvények Bécsben fenakadtak, noha e tekintetben felséges urunk szavát bújuk, szóló nem tudja , hogy Magyarország teljes hatalmú nádorának m­illy excellen­­ttásokkal kelljen alkudozni, ebbeli további nézeteit azonban fentartja. Úgy vélekedik továbbá, hogy a választás alapját időközileg most mindjárt el lehet fogadni, a­nélkül, hogy ez végzéssé alakuljon. Kossuth L.: Azon szempontból szólt, mert attól tart, hogy a kiegyenlítés a szám körül fog forogni, ’s már­is hallani lehet, hogy egyik másik több követet kiván. Ez számvetési tárgy ’s az arithmeticát tanácskozási tárgynak nem tekinti. Ivánka Zs. Korpona köv. : Pest követének véleményét pártolja , miután a közvéleménynek elég alkalma leend­ő tárgyról értesülni. Kossuth Lajos: Senkinek sincs kedve titkosan tanács­kozni, de számolni bajos, jobb ezt a conferentiában elvégezni. P­a­c­z­o­l­ay Ján: Hont köv.: A conferentiát nem ellenzi, de miután ekkor is combinálni szükség a tárgyat, a javaslatot kinyomatni kivánja. Kossuth L.: A­mint tetszik a te­rvnek, de a conferen­­tia feladatát nem úgy veszi , hogy minden §. felett kelljen tanácskozni, hanem csak a vezérelvek vitatandók meg, mik­nek eldöntése nélkül bajos valamit kinyomatni. Szentkirályi M. elnök: Kimondja a többséget, hogy a felosztási szám és a vezérelvek felett előbb conferentiát fog­nak a te­rvek tartani. Az előbbi tárgyra visszamenve az úri hatóság megszüntetése folytán történendő intézkedésekre nézve a 139. sz. t.cz. 4. §ban lát provisiót, miszerint míg a törvény­kiszolgáltatás általánosan rendeztetni fog, a megszün­tetett úri törvényhatóságot ideiglenesen polgári ügyekben a sommás perekre nézve, ott, hol rendezett első bírósági ható­ságii tanácsok nincsenek, a szolgabírák , büntető és rendes folyamatú polgári perekre nézve pedig a megyei törvényszék fogja gyakorolni. (Helyeslés). A fogházakra nézve pedig az illetőket rendelet által felszólítandóknak véli, hogy fogházai­kat ideiglenesen a törvényhatóságoknak átengedjék. (Helyes­lés). Kérdi végre, hogy a conferentiát ma kivánják-e meg­tartatni , vagy holnap. (Vegyes hangok: „ma“ — „holnap.“) Bónis S.: A conferentiát holnap kivánja megtartatni, minden követ meghallotta a javaslatot, jó lesz elébb odahaza összevetni az adatokat. (Helyeslés). Ezután még a turopolyai, Fiume és Buccari kerületek elrendezése iránti főrendi válaszüzenetek vetettek fel. Ezek tárgyalása közben Kossuth L. a szárnyaló nyugtalan hí­reket a következő telegraphi sürgönynyel oszlató el: „A l­e­­mondásomról a hír hamis, és i­lyen az, hogy a ministerium megerősítése megtagadva, az alkudozás végéhez közeleg, holnap tisztában leszünk. A nádor.“ (Hangos éljenzés). Végtére a haszonbérlők és tulajdonosok közötti viszonyok­ra vonatkozó és az országos ülésből vissza­került válaszszenet vétetvén fel, a királyi személynek javaslata, miszerint az izenet ezen szavai: „semmiféle biró nem képes“ — (t. i. meghatározni , mennyire lehet minden külön esetben az úrbéri szolgálat a gazdaságnak a haszonbérlő által folytatott rendszeréhez képest értékesíthető) ezekkel cseréltessenek fel : „törvény által elhatározni nem lehet.“ — El­fogadtatott. Az ülésnek vége. Sik országos ülés am. terrnél mart. 27 én d. 12 ór. gr. Keglevich Gábor főtárnokmester elnöklete alatt. Felolvastatott II. izenete a te rvnek az országgyűlésnek évenkinti üléseiről. A t. rr. nézetében a m. forr. észrevétel nélkül megnyugodtak, ’s igy e tárgyban a két tábla közti egyes­­sés­ megtörtént. Tárgyaltatott válaszizenete a kk. és rrnek, a m. forrhez, az eddig kötött úrbéri örökváltsági szerződések tárgyában közlött szóbeli izenetekre. — A kk. és rr. nem vélvén eszkö­­zölhetőnek, hogy az eddig kötött úrbéri örökváltsági szerződé­sek minden lehető esetei, valamelly általános intézkedéssel ki­­merittessenek, jónak látnák e tekintetben olly törvényt al­kotni , melly által a ministerium hatalmaztatnék fel, minden egyes előfordulható kérdések felett az igazság és méltányosság alapján határozni, ’s e czélból azon javaslatot terjesztik elő, hogy „az úrbéri megszüntetett magán úri javadalmak státusadóssággá leendő átváltoztatásáról“ közlött törv. javas­lathoz uj­a­ tolhatnék, melly szerint „a már eddig kötött úr­béri örökváltsági szerződésekre nézve a jelen törvény alapján a körülményekhez képest a ministerium fog igazság és méltá­nyosság szerint intézkedni.“ — Gr. Zichy Henr., az illy rendelkezést czélszerűnek és tanácsosnak nem tartván, a bíró­ságra nézve valamelly positívumot kiván határoztatni. — Élénk vita keletkezett. Állitatott, miszerint a felelős ministé­rium ezen rendeletnek végrehajtását magára nem vállalhatná, de csupán általánosan az igazság és méltányosság elvére ala­­pítni a bíróság eljárását tanácsos dolog sem volna, miután az önkénynek tág mező nyittatnék. — B. Perényi Zs. szükség­telennek sőt károsnak találta ezen tárgyról kérdést intézni a te­rvhez , miután az örökváltsági kötött szerződések miképeni teljesítésére ’s igy a múltra nézve a törvénynek visszaható ereje nincs. Azonban felszólitatván e tárgyban a t. rr. é s ők javaslatot is terjesztenek , azt vélné visszaszentelni, miszerint a m. forr. ezen javaslathoz hozzá nem járulnak, és nem kí­vánják , hogy a ministérium e tárgyban minden előfordulható kérdések iránt az igazság és méltányosság alapján a körülmé­nyekhez képest a jövő orsz. gyűlésre kimentő részletes törv. javaslatot terjesszen elő. — Marc­zibányi A.: Az ügyet addig halasztani nem kivánja, miután az eddig kötött örök­váltsági szerződések értelmében a váltsági summák fizetésének ideje elérkezett, ’s a jobbágyság, be akarván várni a jövő tör­vényhozásnak e tárgybani intézkedését, addig a fizetést meg­tagadná, ’s a földesur pénzéhez nem juthatna. Ezért a közbe­jöhető összeütközések elkerülése tekintetéből ez ügyben ha­tározatot hozni jelenleg szükséges. A rr. javaslatát pártolja, mert a dolgot úgy érti, hogy valamint az úrbéri követelések megszűntével a földesur a status által kármentesittetik, úgy az örökváltsági summának illetményében is a status által fogna a felebbi­eki javaslat értelmében kármentesítetni. — Gr. A­n­­drássy György: A földesur és jobbágy közti érdekek kiegyen­lítését e tárgyban compromissionalis bíróságra bízatni java­solja. — Gr. Erdödy Sándor : A ministerium a kk. és rr. többségének kifolyása lévén, a javaslati rendelkezésben biz­hatni , hogy a ministerium a rászabott kötelességet és fárad­ságot magára vállalandja. A ministerium pedig felelős lévén, önkénytől tartani nem lehet. ’S miután a jelen ministeriumban a rínek bizodalma központosul, ezen rendeletet elfogadható­nak véli. — Gr. Batthyány Kázmér : Hogy a törvénynek visszaható ereje nem volna , ezt csak azon örökváltsági szer­ződésekre alkalmazhatni, mellyek tökéletesen con summáivá vannak. A melly szerződések azonban még nem teljesittettek, miután a jobbágyok részéről bona fide köttettek, ’s az úrbéri kötelezettségek megszűntével is a hátralevő summákat lefizetni kellene, — ez által épen azon jobbágyok ipara és szorgalma büntettetnék, kik magokat az urbériségek terhe alól felmenteni igyekeztek. — Intézkedni kívánna akint, hogy a kimondott és megállapított elvek szerint a ministerium jövő országyülés­­re javaslatot terjesszen elő. Gr. Pálffy Jós. : A rr. javas­latát pártolja. B. Perényi Zsig. : Ezen sokoldalú kérdésnél óvatosnak kell lenni. A bona fide kötött szerződést is szerinte teljesiteni kell, valamint teljesitni köteles a szerződést az is, ki bona fide valamelly jószágot vásárolt, ’s urbériségét jelen­leg elveszti. Ezen ügyet a ministériumra azért sem bízná, mi­vel a felelős ministérium fogalmával és hivatásával ellenkez­nék, az illy rendeletnek végrehajtása. A ministérium a törvény által pozitíve kiszabott kötelességeket teljesíti. Terjesszen tehát, mint már előadó, a ministerium e tárgyban új törvényjavasla­tot a jövő országgyűlésre. (Helyeslés.) Ez értelemben a több­ség kimondatott. Felvétetett végre első üzenete a kk. és rrnek a sz. k. v­á­ro­rosokról szóló t. ez. tárgyában. A rr. a 3. §ban ezen sza­vakat : „a közös teherviselés alapján“ — feleslegeseknek te­kintik ; mert az iránt intézkedni, milly alapon rendeztessenek el a sz. k. vsok a jövő országgyűlés által , ezen orsz.­gyűlés­nek feladata nem lehet é s hatalmában sem áll. De különben is egyik törvényhozásnak a másik fölött felsőbbséget tulajdoní­tani nem lehetvén , minden olly intézkedések, mellyek a kö­vetkező t.hozás ek­be mintegy zsinórmértékül látszanak szabva lenni, önmagukban sikeretlenek és czélellenesek.— A m. forr. e nézetnek hódolva, a 3. §ból csupán ezen szavakat „közigaz­gatási tekintetben“ kívánják kihagyatni. — A 6. §ban a c) pont alatta képesítő házbérmennyiséget a m. ferrek a nagy városokra — mint közlöttük — 100 fra, Pest városára nézve 200 írtra kívánják emelni. A t. rv. ezen kívánathoz nem járulnak, nem azért , mintha tagadnák, hogy a javaslott összegekben bizonyos arány és öszhangzás nem volna, hanem mivel az általuk javaslott képesítő házbéri összegek huzamos­ idő óta az országban mindenütt köztudomásul jut­ván, azokat felebb emelni, ezen csupán ideiglenes törvényben czélszerünek nem vélik. — Am. forr. azonban gr. Cziráky Ján. indítványára, miután a t. rr. a m. főrr. javaslatát he­lyesnek találják, előbbi nézetük mellett ezúttal is megma­radtak. Áthozatott válaszizenete a kkr és rrnek a m. főrrhez a le­­gelő-elkülönzés, összesítés és faizás tárgyában közlött szóbeli izenetükre. ---------------­POZSONYI HIRFÜZER. Az események most olly gyorsan torlódnak egymásra, hogy a legmerészebb kép­zeletet is átlépik, azt sem meri már hinni az ember, hogy ha ma péntek van, várjon holnap szombat lesz-e; múlt­kor azt íréli, hogy a ministérium még nem alakult meg, és mire a lap napfényre került, kihirdetteték a ministerium névsora is, mellynek legfelsőbb szentesítése talán már kö­­zönségesitve leend, mire e sorok a sajtót elhagyandják.­ A tanácskozások mindkét táblán ugyszólva szakadatlanul folynak, naponkint három négy ülés is tartatik a felső házban úgy mint az alsóban ; esti ülések alkalmával, lám­pák és csillárokkal a teremek ellátva nem lévén, gyer­tyák használtatnak ; illyen­kor a rendeknél nehány asz­talon merő 8 garasos bádog-gyertyatartókat láthatni, mellyek ellen azonban semmi kifogás nincs, mert vilá­gosság elég van. — Mindenki azt mondja , hogy a múlt hétfői és keddi zavargásban a zsidók ellen csak izgágák, támogattatva az illy alkalmat felhasználni szerető csőcse­lék-néptől , szerepeltek és a polgárság értelmes­ része a botrányt épen nem helyeselte , tudván azt, hogy erőszak útján csak veszthet, annyival inkább, mert a mostani in­gerült állapotban csak önérdekét koc­káztatja, ki az al­sóbb osztálynál az izgalom szikráját éleszti; sajnos, hogy a polgárság itt is nagy ellenszenvvel viseltetik a zsidóság iránt; azért tanácskozmányából nyújtott is be, mint hall­juk , nádor ő fenségéhez folyamodást, mellyben kéri.

Next