Budapesti Hiradó, 1848. január-június (723-875. szám)

1848-05-23 / 843. szám

nyújt kezességet engedelmességre; nem ez azon út, mel­lyen az Ausztriáhozi ragaszkodást megmutathatni.“ Ehez mi csak azt adjuk, hogy ama demonstratiót nem a hor­­vát nemzet tette, és bármilly ügyesen jön előkészítve, bármilly ügyesen van leirva, mint minden báni intézkedés és zágrábi dolgok, de a mai világban szemfényvesztés­sel , ijesztgetéssel nem sokra mehetni; tudják a magya­rok, hányat ütött az ik­rek órája — bizonyosan kevesebbet mint a horvát nemzeté, melly csak azt várja, hogy segély érkezzék és lépjen fel Magyarország. — Ugyanez nap este Zágrábban a tömeg nyilvánosan megégeté a magyar ministerek arczképeit és a nádorét másodszor is, melly alkalommal macskazene mellett éljen-t ordítozott.­­ A zágrábmegyei kisgyülésben pedig felvétetvén azon rendeletek, közgyűlésre halasztattak, és felolvasta­tott a bánnak egy irata a megyei rendekhez, melly­ben ezek felszólittatnak, hogy „a haza függetlensége és biz­tosságára minden szellemi és anyagi erőt, mellyet a haza bir, mozgásba kellvén tenni, legfelebb más. Alig írassák össze a szabadosok és mindazok számát, kik gyalog vagy lovon fegyvert foghatnak­, a szakadosokat mindenesetre készen tartsák, hogy első intésre ott teremhessenek, hova ő parancsolandja, egyszersmind a nemzetőrség és tömeges felkelés iránt rendelés tétessék, hogy szükség esetére ké­szen álljon.“ A báni rendeletek gyors végrehajtására bi­zottmány neveztetett. — A budapesti lapok kiemelik a jelenetet, mellynek a főváros lakosi tanúi valának máj. 17., midőn a Zanini olasz ezred egyik zászlóalja Hercules gőzösön Pestről el­távozott, Hranovszky kir. biztos és tábornagy rendelkezé­se alá; éljen­ek és erviva-k közt szálltak a bajnokok a hajóra, melly a zenekar indulója, kendőlobogtatások és ka­lapok emelgetése mellet hagyá el a partot. Egy része a katonaságnak kocsikon szállíttatott Tétényből Csáktor­nyára és Nagy-Kanizsára, a többi Eszék felé. Előtte való nap többen mentek közölök a radical körbe felvilágosítást kérni, ha nem a magyarok ellen használtatnak-e, és mi­után megnyugtattatának, hogy mellettünk fognak har­­czolni, lelkesülve távozának. A P. Zeit. szerint ugyane körben szép összeg pénz is gyüjtetett számukra úti aján­­dékul. — Másnap (18.) ismét egy zászlóalj szállittaték hajón Hrabovszky parancsa alá. — Ugyanez nap reggel megkezdeték Pest utczáin ze­neszó mellett az önkénytes nemzetőrségrel toborzás. — A P. H.-nak Maglódról (Pestmegye) írják, hogy a nemzetőrséget összeíró választmányt, a capacitáló plébá­nost és a jegyzőt vasvillákkal fenyegette és megszalasz­totta a nép. E járásban leginkább a tótok, kivált luthe­ránusok rokonczatlankodnak. — Kraszna megyében máj. 8. b Wesselényi Miklós kir. biztos az 1848. VI. törvényt, a visszacsatolást vég­rehajtotta. E nap 50,000 lakost nyert Magyarország. Az új törvények kihirdettettek. A főispán Kabos Jósef em­­­székét elfoglaló; mind a törvények, mind ő, nagy lelkese­déssel fogadtattak; a nép küldöttségek és köszönő felira­tokkal jelenté ki háláját a király, nádor, ministerium és , földesurai iránt; a népképviselők zene és lobogók mellett örömmel telve távoztak a gyűlésről, melly a legszebb rendben folyt le; a megyében egy pillanatra sem háborit­­tatott a csend a magyar kormány iránt nagy bizalom van; a nép víg és dolgozik, és a földesurak kapnak elegendő és jó napszámost. — Tolnában az ik­rek megzabolázására készülő ön­kénytes nemzetőrség tetemesen szaporodik. — Nyitrán két ágost, vallásfelekezetü pap a szakol­­czai járásból jelenvén meg, a tót ajkú néphez intézett iz­gató beszédek és hasonló szláv proclamatiók szétosztása miatt letartóztattak. A népnél ez izgatások nem találtak viszhangra. Tarnóczy K. Pozsony m. korm. biztos úr meg­bízatása e megyére is kiterjesztetett és a statárium kihir­­dettetett. A megye kebelében felmerült zavargások lecsil­­lapitvák s mindenütt csend van. — Selmeczről írják a P. H.-nak, hogy Szeberényi János ev. püspök tót egyházaihoz lelkes körlevelet bocsá­tott királyunk ő fels. születése napján. E levél, melly mindenütt az egyházi szószékről olvastatott fel a népnek, józan modorban megfoghatóvá teszi, hogy egy kormány­zati nyelvnek kell lenni, a magyarnak t. i., melly a szláv nemzetiséget korán sem fenyegeti, annál kevésbé akarja ezt elnyomni, sőt a magyar kormány gondoskodandik ró­la. Inti a püspök úr híveit, hogy ne hagyják magukat a magyarság ellen izgatók által elámittatni. E felszólítás nagy hatású leend a szláv mozgalmak ellen. — Illy szel­lemű felszólítást küldött a n.-libercsei evang. lelkész is a P. H.-ba, hol rendtársait kérve inti, hogy hiv polgárai legyenek e honnak és a magyarok mellett dolgozzanak. _Pápán némelly kézművesek berontottak este a zsi­dókhoz és felszóliták őket, hogy fegyvereiket adják ki, mit ezek okosan, hogy az erőszakos zavargást eltávolít­­sák, teljesítenek is. Komolyabb csendháborítás nem volt. Nem akarjuk hinni, hogy a magyar Pápa helyeselné né­hány rakonczátlan lakosa tettét. Krassó megye gyűlésén a bányatisztek rendőri hatósá­ga épségben hagyatott az országgyűlés rendelkezéséig, mit Oravicza bányaváros képviselői öröm közt jelentenek küldőiknek. A képviselőknek a bányahatóság által kiadott megbizó leveleit is elfogadja a megye ; a bányahelyekről többen vétettek fel a bizottmányba, így fenáll a megye és bányatiszstek közt a jó egyetértés, mellyre jelenleg mindenütt nagy szükségünk van. A budapesti bányászati tanácskozmánytól, hová már a követek elküldettek, a bá­nyászat, főleg a bányásznép minden üdvöst vár. — Jászberényben a máj. 6. gyűlésen Szentkirályi Mó­­ricz lelkes beszéddel foglalá el elnöki székét. Felolvastat­­tak a k­övettel öntések, kihirdettettek a törvények , köz­­bátorsági bizottmány alakult, tízruha volt főkapitány pá­­j­kai gazdálkodásáról tudósítás létetett, mellynél fogva lo­vai és egyéb marhái lefoglaltattak.­­ Egy bécsi lap szerint a Vilmos magyar huszár-ez-­­ red Galicziából, a nádor huszár-ezred pedig Csehország­ból hazánk felé útban vannak. Még egy magyar ezred váratik. — Csak jöjjenek! AISZTI­IA. Bécs, május 18-án. G. Nugent f. hó fákon kelt tu­dósítása szerint, Schulzig , Culoz és Schafgotsche tábor­nokok Treviso falai alá nyomultak. Nugent a városnak reggeli 9 órakor 3 órai gondolkozási időt engedett, melly­nek eltelte után a város minden oldalról lövetni fog. 13án a pápai és piemonti seregek megsemmisítése tökéletes volt. A pápai dragonyosok szinte mind elfogattak, s a ha­tárőrök 6 forintért is árulták a lovakat. A zsákmány te­mérdek. A sereg hangulata győzelemittas. Grnicz. Az ausztriai birodalom nemzetiségeinek se­­paratismusi törekvései naponként határzottabban nyilvá­nulnak. A szlovének legközelebb kérelmet nyújtottak be ő felségéhez, mellyben az alkotmány azon pontjánál fogva, melly minden nemzetiségeknek s nyelvnek sért­­hetlenséget biztosít, azt kérik, hogy a szlovén, eddig a laibachi, grliczi és trieszti kormányhatóságokban politi­kailag eldarabolt néptörzsek , Szlovénia d­ezim alatt külön királysággá alakíttassák, külön tartományi gyűléssel; — hogy köztök a szlovén nyelv legyen a hivatalos és isko­lai ; s végre, hogy Szlovénia a német birodalomba ne ke­­beleztessék be. Bécs. Azon hazug hireket, mellyek a kir. ausztriai bank bankjegyeinek értéke felől terjesztetnek, alólírt ke­reskedési testületek és az alsó ausztriai iparegylet az által vélik tettlegesen leginkább megc­áfolhatóknak, hogy ezennel egyhangúlag kinyilatkoztatják, hogy a kfr. ausz­triai bank bankjegyeit mindennemű fizetéseknél, váltók, vásárlások s eladásoknál sat. tökéletes névszerinti értékek szerint folytonosan elfogadják, a mint azok minden köz­pénztáraknál hasonlón elfogadtatnak. Bécs, május 21-én 1821. A cs. kir. nagykereskedői és a kir. polgári keres­kedői testület. Az alsó-ausztriai iparegylet. Sinn, Mayer, Coith, Eskeles, Lechner, Stricker, Voigt, MEifl­ETORSZÁG­ Frankfurt. A bizottmány f. hó 12 ikei ülésében fel­olvastatott a szövetségi­ gyűlésnek a végrehajtó triumvirá­tusról szóló jegyzőkönyve, mellyben világosan olly néze­tek fejeztetnek ki, hogy a szövetségi gyűlés a parlament constituirozó hatóságát nem akarja elismerni, s Németor­szág jövendő alkotmányát egyedül a fejedelmekkel kötendő szerződéseken akarja alapítni. E reactionnair elvek kife­jezése ingerült kifakadásokat idézett elő a szöv­­gyűlés el­len. Simon: a kormányok nem tehetnek mást, mint magukat a parlament karjai közé vetni, többé nem lehet azt alkotó gyűlésnek el nem ismerniök. A német nemzet jobban megjutalmazandja bizodalmukat, mint őke nemze­tét 30 éven át. Spatz: a szövetségi­ gyűlés csak a sze­mélyekre nézve tisztíttatott meg, de a szellem megmaradt. Az alkotó gyűléstől el akarják jogait csempészni, s kö­zébe titkos árulókat állitni s olly végrehajtó hatalmat, melly — mikor tetszik — szétűzhesse. A népfölség van megsértve; a kormányok lehetetlenné tették, hogy ba­­rátjaik legyenek, mert azokban fizetett védőket lát min­denki. Jacobi: e jegyzőkönyv a régi gyalázatos rend­szer kifolyása. A szövetségi­ gyűlésnek semmi fogalma nincs alkotmányos státusról. A jegyzőkönyvet kinyomatni kéri. Végre a jegyzőkönyv ellen óvás határoztatott. OLASZORSZÁG. Turin, F. ha­nikán nyitotta meg Eugen herczeg, a királyi helytartó, a parlamentet, a trónbeszéd némelly ér­dekes pontjait közöljük: Uraim, a gondviselés minket hí­vott, hogy ez Európára s Olaszországra nézve legfonto­sabb korszakban avassuk fel hazánkban a képviseleti kor­mányt. Belboldogságunkat csak olasz testvéreink szen­vedései zavarták, kiket az idegen lábaival taposott. A nemzet haragtól égve kelt föl királyával, hogy Olaszor­szág becsületét és függetlenségét fentartsa. Ha meg fog történni az, hogy a félsziget többi részeivel­ óhajtott összeolvadás létre j­ön, e változások arra szolgálandnak, hogy hivatásunk fontosabb leend s a hatalom azon fokát érjük el, mellyre akar bennünket a gondviselés Olaszország javára fölemelni. Anconába, május vskéig 4 nápolyi gőzös, egy fre­gatt é­s egy brig érkezett 5000 emberrel. Szárazon 250 lovas és 8 ágyú. A római minister Mamiani 6000 főből álló tartaléksereget rendelt állíttatni. Milánóba Gioberti megérkezett, czélja utazásának , hogy egy északolaszországi királyság felállítására mun­káljon , mellynek feje Károly­ Albert, fővárosa Milano lenne. FRANCZIAORSZÁG, Paris , május 12-én. A tegnapi ülésében a nemzeti gyűlésnek David indítványozza, hogy az id. kor­mány mindegyik tagjának különösen e czélra vett em­lékpénz adassék. (Rosszalás jelei.) Elnök: Pártolja va­laki az indítványt ? Mindenünnen ,nem a kiáltás hallatsz­ván, az indítvány abba maradt. Hosszabb viták után a bi­zottmányok kinevezése módja és rendje felett, de a mely­­lyeknek semmi határzott eredményük nem volt, Vivien, a gyűlés belszabályai kidolgozására kiküldött bizottmány nevében, az ez által készített javaslatot olvasta föl, mi tüstént tárgyalás alá vétetett, s igen csekély módosítá­sokkal elfogadtatott; a javaslat főbb pontjai ezek: 1) A gyűlésben a rendre az elnök ügyel föl. 2) A gyűlés szá­mára elrekesztett helyre semmiféle idegen, semmi szín alatt be nem mehet. 3) A hallgatóság ülve, fedetlen fő­vel hallgatni tartozik. 4) Minden, a ki tetszés vagy nem tetszés jelét adja, szóval vagy mozdulattal, a huissier (a gyűlés szolgája) által kivezettetik. 5) A­ki a tanácskozást zavarja, tüstént illető birája elébe állíttatik. 6) Az elnök köteles a gyűlés kül­­s belbátorsága felett őrködni, ezért fel van jogosítva a fegyveres erőt s minden hatóságokat segélyül fölszólitni. Mindenféle tisztek, parancsnokok, hivatalnokok e fölszólitásnak engedelmeskedni tartoznak. 7) Az elnök nyitja meg a gyűlést, ő mondja­­ki a gyűlés megkérdezése után a határozatot, a legközelebbi gyűlés megnyitási óráját s tárgyait; ez utóbbiak a teremben ki­h­atnak. 8) Egy tag sem beszélhet, mielőtt az elnöknél a szólást nem kérte s meg nem nyerte. Mindegyik szónok a szószékről beszél, ha csak az elnök meg nem engedi, hogy helyéről szólhasson. 9) Senkit beszédében félben­­szakasztni nem lehet. 10) A kérdéstől eltávozó szónokot az elnök figyelmezteti, hogy a kérdésre térjen vissza. 11) Egyedül az elnök utasíthat valakit rendre; a szónok a rendre utasításnak engedni tartozik, de igazolhatja ma­gát. 12) Senki kétezernél többször egy tárgyról nem be­szélhet. 13) Minden személyesség, tetszési vagy rászólási zaj a tagoknak meg van tiltva. 14) Ha a gyűlésben za­jongás támad, az elnök felteszi kalapját, ha még ekkor is tart a zavar, nyilvánítja, hogy felfüggeszti a gyűlést; ha ez sem használ, egy órára felfüggeszti stb. — A javaslat elfogadása után jelentette az elnök, hogy fontos közlendői vannak : a végrehajtó bizottmány köszöni a gyűlés bizo­dalmát, s egyszersmind jelenti, hogy a ministériumok kö­vetkezőleg vannak betöltve: külügy: Bastide ; státustit­kár ugyanez osztályban Jules Favre; — belügy: Recurt; közoktatás: Carnot; vallásügy: Bethmont; kereskedés és földművelés: Floccon; közmunkák: Trélat; pénzügy: Duclerc; hadügy ideiglenesen: Charras; tengerészet: Casy admiral. Marrast a párisi maireséget és Caussidiére a rendőrségi igazgatóságot megtartják továbbra. A végre­hajtó bizottmány titkára: Pagnerre, tanácskozási szava­zattal a ministeri tanácsban. Ebből látni lehet, hogy a végrehajtó bizottmányban eddig teljes egyetértés van, s a hatalmon igaz lélekkel osztoztak. Ledru-Rollin több sze­mélyes és politikai baráti fontos hivatalokban vannak, mint: J. Favre, Floccon, Trélat, Caussidiére, Peupin, a párisi munkás, a munkaügyi ministeriumnál státustitkárrá neveztetett ki. Paris (legújabb). F. hó 15-én. Mára volt határozva a clubok által a lengyelek érdekében a nagy népdemon­­stratio. Délután a Bastille téren megmérhetlen nép­tömeg — számát 600,000re teszik — gyűlt össze, s e ki­áltással­­ ,le a nemzeti gyűléssel, melly 9 nap tanácskozik belrendezése fölött!* a nemzeti gyűlés palotája felé meg­indult. A gyűlésben Wolowski szónokolt a lengyelek ügyében, midőn a tömeg ,éljen a köztársaság, Lengyelor­szág és Olaszország, kiáltással berohant a terembe, s be­nyomult a követi padok közé. Az iszonyú zaj közben L. Blanc kivánta, hogy a párisi nép petitiója tüstént vétes­sék vitatkozás alá. Bl­a­n­q­u­­ pedig, hogy Lengyelor­szág segítségére tüstént sereg küldessék. B­a­r­a é­s a gaz­dagokra egy milliárd adót kiván vettetni. A zaj iszonyú fokra hágott, midőn Huber a karzatról le kiáltott: , A nép nevében a nemzeti gyűlés el van oszlatva.* A nép az elnöki padokra rohan. Veres zászlót lebegtet ,fegyverrel kiáltások közt. Egy clubfőnök az uj id. kor­mánynak következő névsorát olvassa fel: Cabet, Barbés, Huber, Proudhon, Ledru-Rollin, Blanqui, Pierre Leroux, Raspail. A nép ,éljen az uj id. kormány; éljen a demo­­craticus köztársaság!* kiáltással üdvözlé e neveket; 5 órakor elfoglalta az uj id. kormány a városházát. 6 óra­kor, midőn a posta indult, Paris leirhatlan fölizgatottság­ban volt. *) F. hó löki telegraphi sürgöny szerint a nyugalom is­mét helyre állt, a nemzetőrség hiv maradt. A Peuple fran­­gais f. hó 17kei száma szerint a nyugalom tökéletesen helyre állt. A Moniteur több új rendeleteket közöl; egyik­ben a nemzetőrségnek és sorkatonaságnak a haza nevé­ben köszönet nyilvánittatik; egy másikban Courtais, Albert, Barbés vádállapotba helyeztetnek. — A kormány­bizottmány következő felszólítást bocsátotta ki: Bűn­me­­rény követtetett el a nemzeti gyűlés ellen. Néhány lázi­­tók meg akarták sérteni a nép fölségét. E merénynyel szemközt képviselőitek hidegen és szilárdan maradtak; a nép fölsége győzött a vad erőszak felett. A gyűlés pilla­natnyi félbenszakasztás után újra elkezdte munkáit. Köz­­tetek van nagyságában, erejében, készen a köztársaság diadalát biztositni, a munkások méltányos reményeit tel­­jesitni, mellyeket bennök a forradalom fölébresztett. A bűn le van győzetve. A nemzetőrség, az állandó őrség, a sorkatonaság, Pak­s és környékének egész fegyveres ereje szétkergették azon őrjöngő összeesküdteket, kik szabad­ságellenes terveiket Lengyelország neve mögé rejtették. Polgárok győzelmetek szent volt, mert testvéri vér nem folyt. Őrködjetek s maradjatok ezentúl is fegyverben, a köztársaság védelmére az anarchia ellen. A birói hatalom működik, a végrehajtó őrködik; a vétkesek börtön­ *) Ha a franczia nemzet ezen néhány istentelen nagyra­vágyó által rajta elkövetett gyalázatot is eltűri, akkor az egész világ csak megvetés- és iszonyodással tekinthet rája. # 491

Next