Budapesti Hiradó, 1848. január-június (723-875. szám)
1848-05-28 / 848. szám
vél a megtanított ilir tömeg által tetszéssel fogadtatott elnök alispán úr baráti után figyelmeztetve volt, hogy a levél ellen szót ne emeljen, mert egy volt ezredes rendeletet kapott a bántól, hogy tartóztassa le. Az eredményen: felirásilag intéztetik ő felségéhez kérelem az iránt, ha a magyar ministériumnak engedelmeskedjék-e a megye vagy a bánnak ? Sem a középponti választmány, sem a követválasztás iránt nem történt intézkedés. — A kikindai és becses vizsgálat elől megszökött ilir hősök Karloviczon a fegyveres szerbekkel egyesülve, az érseket patriarchává, Suplikacz, most Olaszországban levő ezredest , vojvodává kiáltották ki. Csernovics proclamatióit megégették és a megyét pusztítással fenyegetik. A P. H. legújabb újvidéki tudósítása szerint 16. érkezett Péterváradra Eötvös kir. ügynök kiséretével, magával hozva a meghatalmazásokat Hrabovszky számára, ki (hallomás után irja a levelező) kiküldetését elvállalni nem akarta, mig ő felségétől kéziratot ez iránt nem kap. Eötvös azonnal visszament Pestre. A karloviczi szerb gyűlésről Bécsbe indított küldöttség Slorvátország-féle menend. — Pozsonyban tegnap (május 27.) reggel sok nép várta a Dunaparton a bécsi gőzöst, az újabb eseményekről értesülendő. A hajóról két bécsi nemzetőr is szállott ki, kik tudakozódással szinte megrohantattak; egyik tehát emelvényre állott és egy rövid iratot olvasott fel, a tegnapelőtt keletkezett petitio pontjait tartalmazót, miért azt mondák némelly itteni hallgatói, hogy izgató és a városházra kisérték, társával együtt, mivel ez őt mentette. Vallásuk is felemliketett hallgatóik által, szerintök az elfogottak zsidók. AUSZTRIA, Bécs, május 25-kén. Tegnap tértek vissza az ő felsége visszahívására küldött biztosok gr. Hoyos és gr. Wilczek Innsbruckból, kik ő felsége egészségi állapotáról legmegnyugtatóbb tudósítást hoztak, s ő felségének egy rendeletét, hogy az alább következő nyilatkozvány minden tartományokban kihirdettessék a ministerium által; ugyanezzel Magyarországban a nádor bízatván meg. „Nyilatkozvány népeimhez.“ A Bécsben május lelkén történtek azon szomorú meggyőződésre juttattak , hogy egy anarchikus párt, a leginkább idegenek által félrevezetett academiai légióra s a szokott hűségtől eltántorodott polgárok és nemzetőrük egyes osztályaira támaszkodva, engemet cselekvési szabadságomtól megfosztni törekedett, hogy eként az ezen egyes jogbitorlások felett bizonyosan átalánosan felháborodott tartományok és lakvárosom jó érzelmű lakosi felett hatalmát gyakorolja. Egyéb választásom nem maradt, mint a hű őrséggel szükség esetében a kimenetelt erővel is kikürzolni; vagy pillanatra, minden zaj nélkül az irántam istennek hála összesen hiven maradt tartományok egyikébe visszavonulni. A választás nem lehetett kétséges. A békés, vérnélküli módra határoztam magamat, s a mindenkor egyiránt hívnek tapasztalt hegyvidék felé fordultam, hol egyszersmind közelebb vagyok azon seregrőli hírekhez, melly a hazáért olly vitézül küzd. Távol tőlem a gondolat, hogy azon ajándékokat, mellyeket népeimnek a martiusi napokban adtam, s ezeknek természetes következményeit visszavenni vagy megszoritni akarjam, ellenkezőleg folytonosan hajlandó leendők népeim méltányos kivánatait törvényes uton meghallgatni , s a nemzeti és tartományi érdekeket figyelembe venni, csak hogy ezek valósággal átalánosaknak bizonyuljanak be , törvényszerű úton terjesztessenek elő, az országgyűlés által vitattassanak meg, és szentesítés végett nekem nyújtassanak át, s ne fegyveres kézzel és megbízás nélküli egyesek által csikartassanak ki. Ezt akartam Bécsbeli elutazásommal aggasztó feszültségbe jutott népeimnek minden tekintetbeni megnyugtatására mondani, s egyszersmind emlékeztetni őket, hogy atyai szeretetemben mindenkor kész voltam gyermekeim közül az elveszettnek hitteket s megtérteket újra föl fogadni.“ — Innsbruck, május 20ikán 1848. Ferdinánd, m. k. A ministeri tanácsnak átadatott még a következő cabineti irat: „Kedves Pillersdorff báró! Gr. Hoyos altábornagy csak előbb adta át a ministeri tanácstól f. hó 1zikén estve hozzám intézett iratot. Válaszom erre ez: Bécs városa a legutóbbi időben a maga nagy kárára előbb irántam s elődeim iránt mutatott hívségét annyira megsértette, hogy kénytelennek érzettem magamat arra határozni, hogy egy időre elhagyjam, s csak akkor menjek ismét vissza, midőn előbbi érzelmei visszatértéről tökéletesen megleendek győződve. A miniszertanács, mint ezt elutazásom alkalmával előre feltettem, kötelességének fogja ismerni, ideiglenesen mindazok felett intézkedni, miket a monarchia helyzete s a trón oltalma kiván, a dolgok rendes menete birodalmamban, lakásom egy időre megváltozása által, meg nem zavartathatván. Költ mint fentebb. Ferdinánd, m. k. Bécsbe naponként újabb felirások jőnek városoktól, testületektől, egyénektől, mellyek a lelki esmények leghatárzottabb rosszalását foglalják magokban. A kraini rendek felírása ezek közt különös figyelmet érdemel, mellyben ünnepélyesen nyilvánítják azon fővárosi testületek érzelmeit, kik magukat az összes császárság népes akaratának képviselőiül akarják tartatni, nemcsak nem osztják, de mindazok által — kik hivatlanul milliók nevében törvényhozókként merészelnek föllépni — a monarcha alkotmányos jogai csorbítása ellen óvást tesznek. S minthogy a mostani körülmények közt a jövő hónoikára határzott országgyűlésen a szabad vitatkozás lehetetlenné lett, ezen országgyűlést valamelly vidéki városban, például Innsbruckban van Linzben kérik tartatni. Hasonló szellemben nyilatkozott Szilézia is. Bécs, május 24. Stadeczky tábornagy közli a st. luciai ütközetben magukat megkülömböztettek névsorát. A tábornokok közül hg Schwarzenberg, gr. Strassoldo, gr. Clam, hg Liechtenstein , gr. Gyulay, a magyar ezredek tisztei közül Pottornyai ezredes, Nagy alezredes, Kedves alhadnagy. A bécsi egyetemi önkénytes csapat Tyrolban Stozonál már harczban volt; 60an s velők még 30 császárvadász 400 lázadótól támadtattak meg, kikkel két ágyú is volt; mind e mellett visszaverték az ellenséget. Az oktatásügyi minister rendeletére az egyetem, ipariskola s académia minden osztályaiban a felolvasások megszüntettek s a tanulók elbocsáttattak. Prága. Gr. Thun Leo a cseh országgyűlést jun.tikára hívta össze önhatalmúlag, a nélkül hogy a ministeriumtól engedelmet kért volna rá. Ez a német népségnél — melly ebben a separatismusi irányzat újabb jelét látja — nagy fölindulást okozott. — Gr. Thun azon nyilatkozata következtében , hogy ő felsége távollétében a ministerium rendeleteire nem fog ügyelni, a nemzeti bizottmány ideiglenes kormányt akart kinevezni Csehországra nézve , mire gr. Thun kijelentette, hogy nem a jelen ő felsége által kinevezett, hanem a netalán a császár megegyezése nélkül alakult ministeriumot értette. Prágában 21 ikén a nemzeti bizottmánynak ismét viharos ülése volt. Hr. Lazansky helytartósági tanácsos teljes szláv öltözetben jelent meg, s hatalmas ,slawai kiáltások közt előadta, hogy ő Bécsből jön, hol szemtanúja volt azon veszélyeknek, mellyek a császár éltét s bátorságát fenyegették . Ferencz Károly főherczeget kérte, a dynastia méltósága megmentésére az által, hogy Bécsből távozzék el, s vegye rá a császárt is a hűtlen és hálátlan város elhagyására. Mantuából írják, hogy r btkán az őrsereg az ismét felgyógyult Benedek, s Castellitz, és Deli ezredesek által vezetve kiütést tett, s az ostromlókat sánczaikig viszszaverte. Az ellenség sok elestet s foglyot vesztet. WEMETORSZÁG, Frankfurt, máj, lükén. A német alkotó gyűlés tegnap a munkarend megalapításával foglalkozott; a viták olly viharosak voltak, s az egész olly rendetlenül ment, hogy czélszerű belszabályzat hiánya nagyon is érezhető volt. Ma ideiglenes elnök választásához fogott a gyűlés; 305 szóval 396 közül Gagera választatott meg, ki e bizalmat igen erőteljes beszédben köszönte meg , mellyből csak ezeket emeljük ki: ,,A gyűlés előtt a legnagyobb feladat fekszik. Alkotmányt kell készítnie Németország számára. Erre hivatása s megbizatása, a német nemzet teljhatalmúságában van. Ezért a gyűlés jelleme alkotó. Németország egy akar lenni, egy birodalom, a nép akarata által kormányozva, minden kormányok és osztályok közremunkálásával. Ennek eszközlése egyedül a gyűléstől függ. A nemzet egységet akar, s ez meg fog lenni.“ — Alelnökké Sofron választatott. Berlin, máj. 23-án. Tegnap nyitotta meg a király a porosz országgyűlést. A megnyitó beszédben kinyilatkoztatta, hogy állandó czélja Németország egysége , a lengyelekre nézve, hogy a legújabb lázadás sem gátolandja, hogy Posen tartomány reorganizálásával a lengyelek kívánatainak megfeleljen , tekintettel lévén a német nemzetiség igényeire is. A dán ügyekre nézve reménye, hogy egy örömmel elfogadott barátságos közbenjárás a békét siettetni fogja. , illeti a katonai védrendszabályok felőli intézkedés. (Roszszaló zúgás.) E javaslatok hevesen támadtattak meg több tagok által, egy a kormányt azon titkos szándékkal vádolta, hogy a monarchia helyébe pentarchiát akar állítni, a másik pedig retrograd tervekkel. E vádakat Fi a co n ! hévvel visszautasította. Majd ingerült vita támadt a felett, hogy a kormány e tárgyakat a szabályzat ellenére, minden előleges közlés nélkül hozta szőnyegre. Jules Favre igyekezett megmutatni, hogy a szabályzat nincs , megsértve, de mindenfelől zajos kiáltások szakasztották félbe beszédét, egyszerre több követ rohant a szónoki állványra s kezdett beszélni. J. Favre: A helyzetet to-vább nem lehet tűrni, önöknek meg kell hallgatniok . . . meg fognak hallgatni... E szavakra iszonyú lárma keletkezett, a követek felugráltak székeikről, s rendre utasíttatni kívánták a szónokot. Az elnök feltette kalapját, 10 percz múlva visszaállt a csend, az elnök rendre utasította Favre-t. Ez igazolni akarta magát, de szavai csak újabb ingerültséget idéztek elő. Végre Marrast megnyugtatta a tagokat, megmutatván, hogy a kormányt indítványaira nézve nem lehet azon megszorítások alá vetni, működése lankasztása nélkül, mint más indítványozókat. Végre a kormány javaslatai az illető bizottmányokhoz utazittattak. Az alkotmánykészítő bizottmány tagjaivá választottak : Carmenin, Marrast, Lamennais, Vivien, Tocqueville, Dufaure; több tag nem nyert átalános többséget ; a többiek választása másnapra halasztatott. Guinard és Saisset a nemzetőrség vezérkarának fejei hivatalaikból letétetve elfogattak. Rendőrfőnökké Trouvé- Chauvel neveztetett ki. A kormány a zavargók megbüntetésére hathatós rendszabályokat tesz, ritkán éjjel újra számos elfogatások történnek. Ledru-Rollin tiszttársaival mindenben kezet fog, s Lamartine-nek — hálából-e vagy politikából nem tudni — enged. Courtais ellen — kinek vétke úgy látszik inkább gyöngeség- s népszerűsége megtartása vágyából, mint roszindulatból származott — Crémieux megkezdte a vizsgálatot. A császárság agg tábornokát, ki éltében már annyi szenvedéseken ment át, ez aj gyalázat egészen megtörte, már harmadnap óta minden eledelt s orvosi segélyt visszautasít, ezt mondván ,inkább a halált, mint gyalázatos éltet; ő meg akarta a polgárvért kimérni, mert ő a nép tábornoka volt.* — A megyékben a leikéi merény nagy fölindulást okozott, a roueni samiensi nemzetőrség útnak indult a gyűlés védelmére. Az Aube megyeiek a gyűlést Bourgesba át kívánják tetetni. Az örömnyilvánító föliratok mindenfelől érkeznek. FRMCZI10BOXÁG, Paris, máj. 18. A nemzeti gyűlés palotája tegnap is ágyukkal s nemzetőr osztályokkal volt megrakva. A ülésben az elnök jelentette Caussidiére-nek követi állomásáról lemondását, mi kevés vita után elfogadtatott, továbbá a meluni nemzetőrség egy zászlóaljának megérkeztét, melly magát a gyűlés rendelkezése alá adja, s a havrei nemzetőrség feliratát, mellyben életét vagyonát fölajánlja a gyűlésnek. A gyűlés köszönetet szavazott. Ezután a korszikai választásokról jelentés olvastatott, hol követekké választattak : Bonaparte Péter, Conti, Pietzri, Casa Bianca, Louis Blanc és Bonaparte Napoleon. A Bonaparte család száműzetése megszüntetettnek nyilvánittatván, mind elismertettek, csupán L. Blanc választatása — mint a melly törvénytelen eszközökkel történt — semmisíttetett meg. Ezután az alkotmánytervet készítendő bizottmányra történt szavazás. Recurt, belügyminister következő fontos törvényjavaslatokat terjesztett a nemzeti gyűlés elébe: 1) Minden fegyveres összegyűlések megtiltatnak, ki nyilván vagy titkon fegyvert hord valamelly összegyűlésben, 3 hónaptól 2 évig terjedhető fogsággal büntettetik. 2) Francziaország földéről , valamint X. Károly úgy Lajos Fülöp családa is száműzetik. 3) A nemz.gyűlés védelmében megsebesült nemzetőröknek a státus által jutalom adassék. (Tetszés.) Crémieux, igazságügyminister pedig következő törvényeket indítványozott: 1) A kormánybizottmány tagjai ne legyenek kénytelenek az ülésekben részt venni. 2) A ministerek ugyanerre köteleztessenek. 3) A kormánybizottmány tagjai csak a gyűlés határzata által hivathassanak a gyűlésbe, felvilágosítás adása végett. 4) A gyűlés elnöke összehívót dokoltathat, de egyedül a kormányt AiGIIIA. Anglia a szűkkeblű tiltó rendszer megszorításaibóli teljes kibontakozás, s a szabad kereskedés eszméje felé újra nagy lépést készül tenni. A máju 1 6iki ülésében az alsóháznak Labouchére a kereskedésügyi minister, a még II. Richard alatt hozott s Cromwell alatt teljesen kifejtett hajózási törvényen (navigation-law) némelly kárigényeire módosításokat javasolt tétetni. E törvény, mellynél fogva Angliába külföldi czikkeket csak Angliában épült hajókon , mellyeken a legénység 3/4-e angol, lehet bevinni, e czikkek bevitelét csaknem lehetetlenné tette. Labouchére hosszas beszédben fejtegette, hogy e törvény szűkkeblű rendeletei mennyire túlélték magukat, s mennyire károsak magukra az angolokra nézve. Nevetséges ellenmondásba jőnek, ha tovább is a tiltórendszer mellett maradnak. Közelget az idő, midőn a nemzetek nem fognak velünk másként, mint egyenlő feltételek alatt kereskedni. Poroszország már ezt nyilvánította. Amerika követe szinte kijelentette, hogy Angliával örömest szabadabb elvű szerződésre lépne a tengeri kereskedést illetőleg. Ha önök keveset tehetnek — így szólt e követ: — mi is keveset fogunk tenni; ha sokat tehetnek , mi is so,kat fogunk tenni; ha mindent megtesznek, mi is mindent meg fogunk tenni. Azután fejtegette , hogy a hajózás ezáltal nem csökkenni , de gyarapodni fog. Bentinck lord, a védrendszer buzgó híve, néhány gyenge okkal igyekezett megdönteni a miniszer erősségeit , azt állítván , hogy az új rendszabályokból csak az idegeneknek, különösen az amerikaiaknak lesz hasznuk. Ricardo mély szakismerettel pártolta a bilit, s tudtára adta a nemes lordnak, hogy „igen jó lovag és kocsis lehet ugyan , de e tárgyhoz semmit sem ért.“ A tárgy további vitatása 18ikára halasztatott. Mitehefl, az ifjú Izland forradalmi töredékének vezére 13ikán felségsértés és hazaárulást veikért elfogatott s a Newgate börtönbe záratott. Elfogatására f. hó 6. és 13án megjelent czikkei adtak alkalmat , mellyekben az izlandi protestáns bérlőket lázitotta. Az esküttszék ritkán fog a vád felett ítélni. Az angol lapok teljesek boszankodó kifakadásokkal a párisi népsalak lelkéi gyalázatos merénye ellen. A Times eként K. Márlókén, 12 órai távolságra egymástól, két hatalmas nemzet törvényhozó testülete gyűlt össze. Az egyiknek, melly magát nemzeti gyűlésnek nevezi — hasonlithatlanul nagyobbak igényei, mint a másiknak. Mert egyenesen az összes nép megbizottaiból áll. Föl van hatalmazva nem követni, , d.e teremtést, az alkotmányt. Kétszázezer fegyveres áll készen függetlenségét védelmezni. Az egész világra kiterjedő hivatást érez magában. E fenséges gyülekezettel mikep lehet összehasonlitni merni azon óságot, melly magát alháznak nevezi, melly trónt tisztel s az aristocratia előtt meghajol, melly tanácskozásaiban a múltak penészes roliantjait nyitja fel, melly hibás választási rendszerét most is tűri, mellynek oltalmát." néni áll egyéb" fegyveres, mint néhány öreg parlamenti szolga ? Hiszen ez egy törpe amaz óriás mellt