Budapesti Hiradó, 1848. január-június (723-875. szám)
1848-06-01 / 851. szám
522 3) Az értelmiség itt tanácskoznék a felől, miként kellessék az izgatásokat átalában, de különösen a veszélyes eszközök és vesztegetés által előidézetteket lehetetlenné tenni. 4) Tanácskoznék a felől, hogy a voksok el ne vesztegettessenek, s hogy igy az esetleges választás megaka- dályoztassék. Az említett czélok elérése tekintetéből meghívjuk az X választókerületi választó urakat, hogy június X napján X órakor X épületben megjelenni szíveskedjenek, ahol legelőbb is az elnök és egy titoknok lesznek választandók. — Több választó. Beregszászból, május 20 án. Folyó évi május 8-án tartatott közgyűlésen hirdettettek ki az új törvények. Volt országgyűlési követeink rövid, de hatályos előadásuk által, a nagy számmal egybegyült polgárokat föllelkesíték, tisztán értésükre adván nekiek, miszerint a kivivott szabadság csak úgy élvezhető, ha szoros egyetértés, testvéri hű érzelem csatol minden polgárt egymáshoz. — Bereg megye négy kerületre való osztása megtörtént, de hogyan ? azt kérdezni! Két kerület választó helyei, a kerületek szélső pontjaira tétettek; kinek tetszik — gondolok némellyek — a joggyakorlat, nem sajnálnak a kitűzött helyeiken megjelenni. — Törvény értelmében megalakult az állandó bizottmány. Középponti választmányunk szinte megalakulván a választók összeírására nézve, minden kerületre nézve meg választá a választmányi tagokat, melly választmány munkálatát jövő hónap junius 15én megkezdvén, a törvény szabta módon bevégzendi. A törvényeknek helyenként való kihirdetése, járásbeli szolgabiráknak kötelességül tétetett, kár hogy mindenik szolgabiró mellé egy népszerű s a törvények szellemét tisztán fölfogott egyén, — bár régi táblabíró is — nem alkalmaztatott. Érdekes tudni, miként a felvidékről a törvények meghallgatására meglehetős számmal megjelent oroszok, — bár e közgyűlésen a rájuk jótékonyan ható magyar törvényeket nem értették (kijelentetvén nektek azonban, hogy otthon nyelvükön is meg fog magyaráztatni) teljes megelégedéssel távozanak, érezve azt, hogy ők is részesülnek azon jogokban, mellyekből eddig kizárva valának. Megyénkben a népkedély nyugott, eddigelé bujtogatók nincsenek. Egypár szót a nemzeti őrseregről is. Különös figyelmet érdemelnek megyénkben Munkács, Beregszász, Bereg, Bereg-Ujfalu s Vári öt városok, s ezen városok polgárai csakhamar, még törvény kihirdetése előtt, megértve a nemzetőrseregre vonatkozó törvényt, siettek magukat besorozni, s Beregszászban az önkéntesek száma tesz 275öt, törvény értelmében megtétetvén az összeírás, összesen a nemzetőrök száma mintegy 420, körülbelül 100 saját vadász fegyverével, a 100 e város költségén készült lándzsákkal teszik gyakorlatukat ez utóbbi fegyverek inkább, de a vadász fegyverek kívánatos, hogy hova hamarább bajonettekkel cseréltethetnének föl, a fegyvertelen 220nak pedig, mint szinte minden a megyében létező nemzetőröknek fegyver adatnék. — E városban alakult nemzetőrsereg 3 századra van osztva. — Tisztelt, kapitányig megválasztá, azonban ideiglenesen választotta főparancsnokának Eötvös Tamás tiszta felfogású polgártársat, így elválasztá a többi négy város is parancsnokának, legközelebb pedig egyetértőleg abeli kérelmüket terjesztők fel a királyi helytartónak, miszerint becsületes őszinte keblű polgártárs Eötvös Tamást, parancsnoki hivatalában megerősíteni méltóztassék. — Tisztikar: ideigl. főparancsnok : Eötvös Tamás; első kapitány: Szintay János; volt országgyűlési követ; többi kapitányok: Komjáthy Ábrahám, Jandresich Antal; tábori ügyész: Répássy; főhadnagyok : Janka Károly, Székely Bencze, Kovács Gerő, Szeles Gábor biró, szám feletti, úgy szinte Szathmáry Lajos; alhadnagyok: File István, Ládár, Kovács, Pap F. Somi; irodaigazgató szokott ranggal: Illésy stb.; orvosok: Lang F., megyei főorvos; sebész orv.: Linner J.; tábori pap: Grynesics Alaj.; főesperes: Janka József. Ezen megalakult őrség az őrállást is pontosan teszi, s éjjeli czirkálásokat tart. — Rend. lev. Győr, Máj. 27. Az olvasó közönség arról értesült az időszaki sajtó utján, hogy Győrött egy kath. pap, a jószágok és kolostorok elrablásáról rajongva, a népet a protestánsok ellen lázítva, véráldozatra hívta fel. (P. Hírlap 43. sz. szerint.) E szemtelen hazugságot visszalököm szerzőjéhez. A tények leplezetlen leirása a legsujtóbb cáfolat, elmondom azért hitem szerint a történteket. Már a virágvasárnapon tartott népgyűlésen az előbbi ellenzék némelly tagjai azáltal , hogy a köztiszteletben álló városi tanácsot, még az alföldi csikóshoz sem illő kifakadásokkal a legvadabbul meggyalázták, a polgárság méltó haragját hívták fel. Nagyhétben egy előkelő protestáns polgárnál értekezés tartatott, mellynek czélját és határozatait ugyan nem, de azt tudjuk, hogy ezután nyilsebeséggel elterjedt azon hir, mellynek, akarom hinni, alapos oka nem volt, hogy a kath. templomok, kolostorok elvételéről és jószágokról tanácskoztak; melly hirre a győri Carmelita atyák figyelmeztetve lőnek, hogy áldozó csütörtökön éjjelre megtámadást várhatnak. A megtámadás nem történt. Ez alaptalan hir nagyon felingerelte a 14,000 kath. lakót, a 4000 protestáns ellenében, úgy hogy a husvét vasárnapon tartott népgyülésnek váratlan eredménye lehetett volna, ha csak egy pap a népnek hevét szónoklatával meg nem hati. Reá húsvéthétfőn tartatott a kérdéses egyházi beszéd, melly az egyháza sorsát mindeddig másra bizó katholikus népet religioi buzgóságra, és egyházi érdekeinek, a netaláni megtámadás esetében, védelmére figyelmeztette. E beszédet a legtestvériebb csend követte mai napig. Eddig a tény. És a P. Hirlap levelezője, arczát bocskorbőrrel, nehogy pirulni lássuk, betakarván, azt írja, hogy a fanatizált nép (t. i. a beszéd által) vérszomjasan jelent meg a gyűlésre, holott a gyűlés egy nappal megelőzte az egyházi szónoklatot. A szónokot bűnös esztelennek, hitét vaknak káromolja. Azonnal küldöttség szaladt le a ministeriumhoz, vádképen előadván, hogy egy győri pap lázitó beszédet mondott. A káptalan fel is terjesztette már véleményét a cultusminister felszólítására, melly után a loyalis ministerium, az illegális vádnak alaptalanságáról meggyőződvén, csak helyeselheti, hogy katholikus pap kath. szónoklatot tart. Átalában az egész honban feltűnő, hogy az előbbi ellenzék az általa felkorbácsolt kedélyeket lecsilapitani nem bírván, a reá nehezedő felelősség sulyját a papság vállaira szeretné letenni. Uraim ! az uj szövetségnek csak egyetlen egy papja vagyon, ki, mint Isten báránya, elvette a világ bűneit, de kitől ti elfordultatok. A papság abban volt s vagyon segitségtekre, hogy a népet engedelmességre tanítja, de ti az engedelmességnek lánczszemeit szétbontottátok ; abban, hogy a religio igaz szabadságát hirdeti, de tőletek féktelen szabadságot tanult, tőletek azt, hogy lehet a legfőbb, legszentebb tekintélyeket összetiporni. — A hirlapi levelező azon súlyos vád alá, mellyet ellenünk emelt , nem merte nevét aláírni, nehogy a nyilvánosság emberére rá ismerjünk ; e sorok írója azon öntudattal, hogy igazságot véd, s tollharcztól nem tart, nyíltan szól. — Bertha: Adakozások a haza szükségeire. A m. k. vasút pozsonyi osztály személyzete áthatva hazánk veszélyfenyegette állapotáról valólrt fölhívására, nem késett alább látható öszveggel önkéntes adóként a haza közszükségeinek fedezéséhez járulni, kijelentvén, hogy havonként hasonló arányban ezen önkéntes adóhoz járuland, mindaddig, míg annak szükségét látandja: Lázár Vilmos 2 p.ft, Bednarics Antal 1 ft, Beyer József 4 ft, Horváth Alajos 3 ft, Wagner József 1 ft, Obermeyer György 1 ft, Wehle Károly 2 ft, Siegel Isidor 1 ft, Siegel József 1 ft, Köhler Fedor 3 ft, Kalmár Soma 2 ft, Medek Ferencz 1 ft, Böhm János 2 ft, Melchior F. 1 ft, Pucho György 3 ft, Vaisz a f. évre 6 ft, Horváth József a f. évre 4 ft, Langaszer J. a f. évre 3 ft, Macieovszky J. 2 ft, Führer Ernő 1 ft, Fischböck K. 1 ft, Kösse Otto 3 ft, Kress János 1 ft, Meissner Miksa 1 ft, Usnul Károly 1 ft, Baumert József 1 ft, összesen 52 ft pp. — Pozsony, május 29-én 1848. Lázár Vilmos, a m. k. v. pénztárnoka. A pozsonyi kir. akadémiában több év óta szép sikerrel működött „képző kör“nek jelenleg még a városban tartózkodó lelkes tagjai értesülvén ministeri felhivás nyomán az annyira zaklatott édes hazát veszélylyel folytonosan fenyegető ármányokról, azon boldogító reményben, hogy rendelkezésük a már elbúcsúzott tagtársak részéről is örömmel helybenhagyatni fog, társulatuk 22 ezüst forintra rugó egész tőkéjét, mellyet e hó elején közgyűlésileg a helybeli takarékpénztárba letettek volt, onnan kivenni, és a Budapesti Híradó utján a magas ministeriumhoz tisztelettel átküldeni, honfiúi sz. kötelmük habár csekély részecskéjét is lerovandók, egyértelmüleg elhatározás Éljenek a lelkes ifjak sokáig, s lássáki minél elébb a hon fölvirulását. Kelt Pozsonyban, 1848 máj. 25 én. A képző kör tagjai nevében. Ferenczy Zsigmond Jakab s. k., magyar irodalom tanára, s a képző kör elnöke. Szerkesztő ur! Ezennel hivatalosan értesítem önt, hogy az esztergomi takarék-pénztári intézet, e mai napon, közgyülésileg hozott határozata értelmében, a haza oltárára ajándékképen 500 ezüst ft., kölcsönképen pedig, egy évre lejáró kincstári kötelezvényekre 2000 ezüst ft. utalványozott. Egyébként városunkban békével folynak a dolgok, a tisztújítás minden zavar nélkül ment véghez. A ministérium iránt legőszintébb bizalmat tanúsít mindenki. — Esztergom május hó 27én 1848. — Birkés Endre, t. p. jegyző. Pestről írják, hogy Hrabovszky Eszéken nagy örömmel fogadtatott, s mindent rendbe hozott. — Már Zágrábban van; ellenben Újvidéken ama párt, melly Karloviczon a vajdaságot, s tőlünk elszakadást proclamálta, terrorismus által győzött a restauration, még a mérséklett szerbeket is kihagyta, s Kosticsot biróvá, Stratimirovics Rádót kapitánnyá választotta; mindkettő feje a vétkes tervű pártnak; a ministeriumhoz küldöttség jött, segélyt s orvoslást kérendő. Csernovics, ki épen itt volt, azonnal leküldetett. Az újvidékiek Bónist kérik biztosul. Hirfűzér. — A magyarhoni oláhok a P. H.-ban ünnepélyes óvást tesznek közzé a szerbek Karloviczon tartott alkotmányellenes irányú népgyülésen Rajacsics érseknek partriarchává választatása, mint törvénybe ütköző és az oláh nemzet jogait letapodó tett ellen. — Ugyanazon küldöttség, melly ez óvást kiadta, és a görög n. e. egyház két harmadát képviseli, jelenleg Pesten van s benyujtá a kormánynak az oláh nemzet kérelmét, mellynek pontjai: a) a karloviczi metropolitától egészen független, általuk választandó egyházi kormány ideiglenes érsekhelyettessel, mig zsinatuk bővebben intézkedik; b) egy kormánybiztos elnöklete alatti kiküldetése oláhok és szerbekből álló bizottmánynak, melly az iskolai és egyházi alapítványokat, kolostorok viszonyait, okleveleket megvizsgálva különválassza; c) a román nemzet fiaiból önálló egyh. és iskolai kormány, független a szerb hierarchiától. Politikai igényeik pedig ezek : d) a magyar nyelv dipl. méltóságát elismerve, belügyeikben, egyházuk, iskoláikban saját nyelvük hagyassák meg; e)a cultusministeriumban oláh honpolgárokból külön osztály állíttassák részökre; f) a kormányzás ágaiban ők is alkalmaztassanak, valamint g) a határőri ezredekben is kiválólag oláh nemzetségü tisztek. — Zerdahelyi Ede jeles zongoraművész körútra indult, a haza nevezetes városaiban hangversenyeket rendezendő, az országos közszükségek némi fedezésére. — Széchenyi Ist. gróf házat épittet Pesten, hogy a jelen zavargó időkben ösztönt öntsön azon pénzes polgárokba is, kik csak azt nézik, mit csinál Széchenyi, és hogy a tőzsérek ládáiban heverő húszasok és tallérokat keringésbe idézve, a munkátlan népnek keresetet szerezzen. — Máj. 25. és 26. tisztelkedtek hivatalosan a budapesti sorkatonaság és nemzetőrség tiszti karai a hadügyminiszernél a budai országház teremében. Legközelebb mindkét fegyveres sereg felett szemlét tartana hadügyminister ur a budai vérmezőn. — A hadügyminiszterium már felterjeszté nádor ő fenségének a budapesti nemzetőrség főbb tiszti állomásaira kijelölteket. — Az önkényes seregbe felvettek Komáromba küldetnek a hadgyakorlatok tanulása végett; formaruhások , barna attila veres zsinórzattal, kék nadrág és bakancs, fekete csákó „Honvéd“ felírással. A tisztek mellék baloldalán egy csillag viselésével különböztetendnek meg. — A pesti szépitő bizottmány és városi hatóság határzatba tették az egész városnak két ölnyi magasságú fallal körülkerítését; a kivitel a közmunkák miniszerére bizaték — írja a P. Z. — Buda városa máj. 27. tartott tisztújításában, miután az előbbi tanács lemondott, golyózással polgármesterré Wallheim F., városbiróvá Schreiber J., kapitánnyá Andorffy K. választattak. — A Svulpa mellől irja a fenebbi lap, hogy a magyar ministerium egy futárja, ki a károlyvári várparancsnokságnál mint lovas kapitány jelentette magát és Zágráb kikerülésével külön gőzösön Sziszeken át Zeng felé vette útját, Károlyvárról 16 nemzetőr által, kik sebesen utána hajtattak, 4 mértföldnyire elévetvén, egész hiedelemmel visszamenni kényszerittetett, Károlyvárott iratai és holmije lepecsételtettek és ezekkel együtt, nemzetőrök fedezete alatt, Bunyevácz zágrábi alispán kiséretében, a bánhoz vitetett. — A Fünfkirchner Zeit. irja, miszerint a bán a pécsi püspökhez is küldött ilir meghivó levelet a tartományi gyülésre, miután Verőcze megye egy része a pécsi egyh. megyébe esik, és ennélfogva a püspök meg szokott hivatni a tart. gyűlésre; püspöke excllja azonban a meghívást ezúttal nem fogadta el. — A baranyai főispán, gr. Batthyány Kázmérhoz, is jött egy ikk irat a bántól. — Ugyane lap tudósit, miszerint a bán Vukovich Eszék városa kapitányát hivatalától felmenté és az alsó vidék azon pontjaira küldé, hol a hős Eugen vezér hidat épittetett, és Laudon serege annyi vért ontott; a kiküldetés czélja kétség kívül a bán érdekét előmozdítni a szerbeknél. — Ha titkos szavazásra kerülne a dolog Slavoniában, minden esetre a magyar párt aratna győzelmet — jegyzi meg a levelező. Egy másik levél szerint e lapban, a szlavóniai népség legnagyobb része páni félelemben van az oroszok, szerbek , bosnyákok híresztelt berohanása miatt, s ha kérdeztetik, kimondja, hogy mit sem akar tudni a separatistikus törekvésekről; állítólag a papok által izgattatik leginkább a szakadásra, kik a legaljasb hazugságokkal ámitgatnak, mellyek szerint a magyarok Slavoniát leigázni akarják. Több család kiköltözött már onnan Magyarországba, és ha az ilir izgatásoknak mihamarább eleje nem vétetik — végzi a lev. — úgy testvér testvér ellen, atya gyermeke ellen fog legközelebb harczolni, merő polit. félreértésből. — Oraviczáról egy magánlevélből töredéket közöl a P. H. Verseczen az egyházi magyar jegyzőkönyveket nyilvánosan elégették. Csernovics k. biztos ur szép számú huszárcsapat kiséretében ide jött a csend helyreállítása végett, mire Kumanovics szolgabiró a szerb párt fővezére megszökött s nyomába nem akadhattak. Vrany helység plébánosa a rögtönbirósági rendeletet leszaggatta, és azzal ámitá a népet, hogy a szabadságot az orosz czárnak és horvátoknak köszönheti, miért Kovács főbiró által azonnal elfogatott. Az oláhok iszonyú ellenszenvvel viseltetnek a ráczok iránt, mi e vidékre is nagy szerencse. A karloviczi küldöttek különbféle aljas képeket vittek haza, mellyek egyikén három magyar van festve, nyakuk körül kötéllel, mellynek vége az ördög kezében van, s ez, valahányszor Batthyányt, Kossuthot, Klauzált, vagy a magyarok istenét éltetik, fojtogatja őket. — A Karloviczról hazajött szerb küldöttek Ó-Moldován kinyilatkoztaták a népnek, miszerint az ilir nemzet megalakult s Magyarországtól elszakad,hogy Rajacsics pátriárka, Supplikácz #) vajda lett; kitűzték a szer *) *) Supplikácz ezredes Olaszországban harczol, s mint hiteles helyről halljuk, esze ágában sincs aféle szerb ábrándos