Budapesti Hiradó, 1848. január-június (723-875. szám)
1848-01-26 / 744. szám
követt, a városi helyhatóság alá esvén, tette azon városi hatóság által nyomoztassák, vizsgáltassák, ’s az által ítéltessék is el. Én a helyhatóságnak, átalános szempontból indulva, czélszerűségét megismerem, ’s annak nemcsak ellene nem vagyok, hanem hol helyét és szükségét látom, törvénynyel is megállapittatni óhajtom. De midőn azt törvényesíteni akarom, magánosok jogait sem téveszthetem szemem elől, és azokat maguk illető helyén kívül szükségtelenül megszorítani nem akarom, főleg e jelen munkálatnál, mellyben a bírák választhatása szélesebb alapra állításával az szándékoltatik elévetni, hogy ha nem minden, legalább a polgárság nagyobb része választhassa saját biráját, és hogy akkor, midőn ezen egyik legszebb alkotmányos jog, mellyel eddig a nemes csaknem egyedül élhetett, most, midőn a polgárságra kiterjesztetni szándékoltatik, a nemesre nézve megszorittassék ’s illetőleg elvétessék , ha méltányossággal ’s következetességgel ellenkeznék, de az igazsággal sem férne öszve, mert ez által a városban lakó nemesség , melly leendő városi biráját csak úgy ’s akkor választhatja, midőn a megállapítandó választói képességgel biránd, roszabb karba helyeztetnék a hozzá egyébként hasonló sorsú, de a város határán kívül lakó nemes társánál, ki ezentúl is a maga biráját minden megszorítás nélkül szabadon választhatja, mi által köztük nem óhajtott megszorító különbség idéztetnék elő, és a városban lakó nemesnek biráját választhatási egyik legszebb alkotmányos személyes joga, attól elválasztva, helyhez köttetnék. De idő előtti is, mert nem akarom hinni, mikint a t. rr. a nemességet a mostani szerkezetű városi bíróság alá kívánnák adni, anélkül hogy az czélszerűen rendeztessék. Továbbá szükségét sem látom annak, hogy a városban lakó nemes bűnvádi eljárás tekintetében a városi hatóság alá adassák, mivel felteszem, a t. rv. a nemességre nézve a büntető helyhatóság megállapítását az igazság kiszolgáltatása könnyítése és gyorsítása tekintetéből kívánják törvényesíteni, — kívánják azon okból, hogy a bűntett lehető gyorsasággal felfedeztetvén, a bűnös büntetését mentül előbb elvehesse. Ila ezen üdvös szól, mi előttem is nagy fontosságú, csak úgy ’s az által érezhetnék el, ha a kir. városban lakó nemes egyén ellen feladott vád, a városi hatóság által nyomoztatik, vizsgáltatik és ítéltetik el, és ezen kívánatos czél a megyei eljárással ép úgy el nem éretnék, szavamat nem emelném ; de az egyátalán nem áll, mert minden kir. városban lakik szolgabiró, kinek a városban kisebb számú nemesekkel kevesebb dolga lévén, a nemes egyén ellen feladott vádat még gyorsabban megvizsgálhatja, mint a több munkával terhelt városi tisztviselő. És miért ne ítélhetné el ezentúl is a nemes egyénnek ügyét az általa választott megyei biró, kiben neki bizodalma van, és a kinek — bár terhelő ítéletében — megnyugvását találja ? ’s miért a városi hatóság, mellyhez nem nagy rokonszenvvel viseltetik, minek oka a városi szerkezet ’s eljárásban rejlik. Mindezeknél fogva, mivel annak, hogy a városban lakó nemes bűnvádi eljárás tekintetében a városi hatóság alá rendeltessék, sem helyét, sem idejét, sem szükségét, de a jelen viszonyok közt czélszerűségét sem látván, és a bűnvádi eljárásról való intézkedést a büntető terv készítésére utasitatni óhajtván, a városban lakó nemes egyént bűnvádi eljárás tekintetében a városi hatóság alá rendelni nem óhajtom, nem akarom, és előterjesztésem pártolására a teröket tisztelettel felkérem. Bernát Zs. (Jag köv.: Alkotmányos országban botránykoztatóbbat nem képzel, mint ha bűntény esetében egyik felett más bíró és törvény ítél, mint a másik fölött, ’s igy minden castának külön bírósága, külön törvényei vannak. Ebből ered aztán, mit a költő mond, hogy — dat veniam corvis vexat censura columbas — a nagy bűnös elszakad, a kis bűnös megakad. Meg kell a szerkezetnek maradni egy kis hozzátétellel (a mit később), hogy a törvény előtt egyenlőség legyen. Nem kivánja szóló, hogy valaki szigorúbban büntettessék ugyanazon bűntény miatt, de a nevelés tekintetéből helyén látja a beszámítást. Midőn Jézus felségsértéssel vádoltatott, hogy magát zsidókirálynak nevezte, a polgári törvényszék ebbe állíttatván, Pontius Pilátus felmentette, ’s a papi ítélőszék halálra ítélte. (Tetszés.) A szerkezetben azon módosítást javasolja, miszerint „a városi hatóság“ helyett „városi biróhatóság“ tétessék, nehogy ha majd a főpolgármesteri hivatal alakul, ez is elfogatásokba avatkozzék. (Helyeslés.) Baranyay I. Kassa v. köv.: Hálás köszönetet mond a kk. és ennek, hogy a városi hatóságot olly függetlenné kívánják tenni, mint a megyeit, óhajtja azonban, hogy a helyhatóság eszméje is valahol kimondassák. Zsarnay J. Torna köv.: Ha mi azon elvből indulnánk ki az alkotandó büntető törvények hozatalánál, mellyet a n.váradi kápt. érd. követe még Hildebrand vagy Wild, Gergely római pápa rendszeréből idézett elő, hogy t. i. minden bűn az egyház ellen , úgy természetes lenne a következés, hogy mint ez hajdan volt, most is úgy legyen, — azaz minden elkövetett bűntény miatt úgy az egyházi, mint a világi személyek is a clerus által ítéltessenek meg. — De mi azon elvet tagadjuk, mi azt állítjuk, hogy minden bűntény az álladalom ellen követtetik el, ’s igy nem az egyház, hanem az álladalom egyénei tartoznak a felett ítélni. Nem hallgathatom el azon állítást is, miszerint az egyház itt külső és független társaságnak mondatik, mert ebben azon eszme rejlik, hogy az egyház felette van a státusnak. Ha nem külső, de erkölcsi társulatnak mondatott volna az egyház, úgy annak függetlenségét elismerném ; de mint külső, és nem erkölcsi társulatra ki kell jelentenem, hogy az egyház statum in statu nem képezhet, sőt ezen állításom még a kereszténytan által is igazoltatik, mert maga Jézus mondá: minden lélek a felső hatalmasságnak engedelmeskedjék, mert nincs hatalom, hanem Istentől; és itt bizonyosan nem az egyházi hatalom értetett, melly akkor még nem is létezett — hisz a hyerarchia hatalma az első századokban még nem is ismertetett, — de ugyanebből az is következik, hogy a minden lélek név alatt a clerus ismertetett , és hogy nemcsak az ő hatalma származott Istentől, hanem a világi hatalom is és különösen Magyarország, mellynek első királya Rex apostolicus ezt mindig gyakorolta; épen azért többször a pápai parancsokat, mikor a világ azoknak vakon hódolt, el nem fogadtuk. Véleményem szerint eddig iisdem legibus gubernantur jura eleri, quibus nobi-um — ha a nemesség lemondván eddigi jogairól, a városi hatóságnak magát aláveti, ez a clerusnak sem fog derogálni; igy hát miért vonnának külön falat? A szerkezetet pártolja. Tolnay K. Zala köv.: A szerkezetet akint kivánja módosíttatni, hogy ha az esküttszékek eszméjének alkalmazása, mi egyike küldői legkedvenczebb óhajtásainak, e helyen nem is fejtetik ki, legalább el ne mellőztessék. Máriássy A. Sáros köv.: A judicium páriumot annyiban fentartatni akarja, hogy az elitélés az illető hatóság által történjék. — Pártolja Sárost Rakovszky M. Liptó m. követe. Somsich P. Baranya köv.: Zala köv. kivánságára megjegyzi, miszerint itt a városok rendezéséről, nem pedig alkotmányos institutióink reformátiójáról lévén szó, az esküttszékek eszméjét amúgy mellesleg eldönteni nem lehet. A szerkezetre nézve, miután a városokat csak azon fokra kivánja emelni, mellyen állanak a megyék, úgy hiszi, hogy e tekintetből az egyházi rend a szerkezetben megnyughatik. Gr. Forgách A. pozsonyi kápt. köv.: A privilégium fokint csak a rendőri, nem pedig a hivatalbeli kihágásukra nézve látja megszoritottnak, ’s miután az egyháziak illy esetekben jelenleg is a megyei biróság alá tartoztak, ha, mint Baranya érdemes követe állitá , a városoknak nagyobb hatás, mint a megyéknek adatai nem czéloztatik, a szerkezetben megnyugszik. Még Sebestyén G. Veszprém követe szólván röviden a tárgyhoz, a szerkezetet pártolta, — ’s az ülés eloszlott. .Negyek. ESZTERGÁMBÓL. Jan. 4., 5. és 7dikén magos főpáni helyettesünk elnöklete alatt lefolyt közgyűlésünkről, — minthogy egy részt az többnyire tiszti jelentésekkel és saját magánügyeinkkel foglalkozott, másrészt pedig a közönségre nézve különben is érdekesebb országgyűlési tudósítások e lapok hasábjait méltóbban foglalják, — röviden csak a következőket közöljük. Olvastatott az országgyűlési utasítások készítésével megbízott megyei választmánynak a k. kir. előadásokra és a melléjük csatolt törvényjavaslatokra nézve beadott véleménye. E szerint a javaslatoknak azon pontjai, mellyek az országgyűlési rendek által választmányra bízattak, csak akkor vétetnek majd érdemleges tárgyalás alá, ha az imént említett választmánynak munkálatát követeink által iránymutatóul kizondjuk, a javaslatok egyéb pontjaira nézve észrevétel nem történvén. A megyei választmány javaslata egyéb tárgyakra nézve kevéssé módosíttatván, követeinknek utasításul ezek jegyeztettek föl: a) A Részekre nézve előbbi utasításunk nyomán különös tekintetet fordítván egész Erdélynek hozzánk csatol hatására, mindenek előtt a visszakapcsolási törvény végrehajtását sürgetendik ezt adattól nem föltételezvén. Némellyeknek azon nézete, miszerint a hozzánk csatolandó részek mostani kiváltságai, főleg az unitáriusoké, bekebeleztetésük után is fentartassanak, helyeslésre nem talált azon okból, mert ha talán vesztenének is kiváltságaikból, azt mást részről eléggé pótolandják uj előnyök, és jogi javadalmak, mellyekkel Erdélyben nem bírtak. Különben is már a visszacsatolás által magyarokká válván a hon köztörvényei alá tartozniok kell. b) Ügyelendnek követeink, hogy a honosítás alkotmányunk és nemzetiségünk fentartása és szilárdítása szellemében történhessék. c) A honkivüliek, ha egy éven túl távol maradnának (hivatalon kivül), az országos pénztárba négyszeresen adózzanak. d) A csángó magyarok honunkba betelepittessenek. e) A falusi jegyzők állapota anyagi és szellemi tekintetben javittassék. — Jövő gyűlésünk mártius 28kára tűzetett ki. NYITRÁBÓL, január 11én. M. é. dec. 13án m. alispánunk Ocskay Rudolf elnöklete alatt kezdődvén évnegyedes közgyűlésünk, érdekes mi alig fordult elő. A bodoki járás főbirája R. J. a szegények közt feloszlatni rendelt gabona iránti csempészkedésről, egy mellékutnak megyei határozat nélküli készíttetése, és a tiszti fuvaroknak magánszükségeire a legsürgősb mezei munka közben történt fordításáról puszta folyamodványban vádoltatván ez állítólagos visszaélésekre tiszti vizsgálat rendeltetett ; egyébként azt itt megjegyezni nem mellőzhetjük, mikép kár volt ezen komoly tárgyat nevetségessé tenni akarni azáltal, hogy ifjabb B. K. ügyész az esedező K. M. ügyvéd elmebetegsége iránt orvosi vizsgálatnak látván szükségét azt elrendeltetni kérte, de előterjesztése nemcsak viszhangra nem talált, hanem derék elnökalispánunk azt erélyesen visszautasította, a tanácskozások higgadt kebellek folytatását ajánlván; — az eredményt közlendjük. — Január 10én a honosítási törvényjavaslat elfogadtatván követeinknek utasításul adatott. — Krassó megyének az őiség tárgyábani levele addig, mig az ez iránti törvényjavaslat tanácskozás alá kerülend, elhalasztatott. — Szepes megyének korszerű bányatörvénykönyv létrehozását szorgalmazó felszólitása, miután erre nézve már intézkedtünk, tudomásul vétetett. — Február 13-án törvényszék ’s 27én közgyűlés fog tartatni. — Rend. 1. M osz k v a i hg. Az utolsó előtti ülésben St. Aulaire gróf Laffitte politikáját egyenlőnek mondotta a jelen ministerium politikájával. Ennek ellenmondok. Elnök. Tessék a jegyzőkönyvre szorítkozni. Moszkvai hg. A dolog engem csaknem személyesen érdekel. Apám emlékét védelmezni tartozom. St. Aulaire gr. engedményekről szólott, mellyeket ipám 1831- ben tett volna. Ezt vissza kell utasitanom. Laffitte és Guizot úr politikája közt nincs semmi hasonlatosság. Akkor az idők is mások voltak. Most Francziaországnak egy nagy dolgokra vállalkozható hadserege van. Laffitte 1831 ben a ministeriumot épen az olasz ügyek miatt hagyta el, mert azon esetet, ha az ausztriaiak a pápa-országba nyomulnának , ő casus bellinek tekinté. Ez egyetlen tény mindent megczáfol, mit St. Aulaire gróf mondott. Laffitte mémnoirjai kezemben vannak. Nyilvánitni fogom azokat. St. Aulaire. Tisztelem Laffitte úr emlékét, de a tények állnak. Két órával Olaszországba indulásom előtt ezt mondá nekem a minister : Legyen nyugodt, míg én Lajos Filep király ministere vagyok, nem lesz háború. Moszkvai herczeg. Ellenmondása mellett marad. No u i 11 e s herczeg, írott beszédet olvas fel, mellyben erélyesen kikel a schweizi radicális többség forradalmi eljárása ellen. Fejtegeti ebben, mikép Francziaország magaviselete Schweiz irányában jog és kötelesség szerinti volt. Francziaország elég hatalmas, hogy egyedül is szabadságutalmazója legyen , mindamellett czélszerű volt, Európa egyértelműségét állítni szembe a schweizi forradalommal , és ezáltal a szárazföldi hatalmakat mintegy vezérelni. Schweiznak jelen állapotában kell maradni, mert mint semleges confoederatio Francziaország határvédelmét kiegészíti. Mint egységes és katonai hatalom, tetemesen gyengitné Francziaország helyzetét Európában. Ezt tekintetbe kellene venniük a schweizi radicalok franczia barátainak. Montalembert gróf. „Nem szólok szerződésekről és sürgönyökről, még a jezuitákról sem; olly szempontra állok, melly az írott jognak, ha nem is fölötte, minden esetre kívüle látszik lenni, a társadalmi, a természeti és népjog szempontjára; vizsgálni fogom,mennyiből vannak kitéve e kérdésben a lelkiismeret, a család és az emberiség érdekei, milly visszahatást várhat Francziaország és Európa a schweizi eseményektől. Részemről azt tartom, Schweizban nem a jezuiták mellett vagy ellen, nem a felségi jogok mellett vagy ellen harczoltak, hanem harczoltak önök mellett és önök ellen. Harczoltak a vadoncz, a türelmetlen, a szabályozatlan szabadság mellett, a türelmes, a szabályozott, a törvényes szabadság ellen, mellynek képviselői és védői önök e világon. A viadal tárgya a Jura bérekem túl nem a jezuiták voltak, nem is a cantonok önállósága, hanem a rend, az európai béke, Francziaország és a világ nyugalma. Ez az mit legyőztek, megfojtottak, összezúztak küszöbünk előtt olly férfiak, kiknek nincs jobb kívánságuk, mint háború lángját szítani fel a Jura és az Alpesek túlsó oldalán. Következésképen nem legyőzöttekről, hanem legyőzöttekhez szólok, a socialis, a szabályozott, a szabadelvű rend képviselőihez, melly rend Schweizban győzetett le ,s most egész Európában barbárok közellévő berontásának van kitéve. Ez az én meggyőződésem, és vaknak tekintem azt, ki benne velem nem osztozik.“ E bevezetés után fájdalommal pillant vissza úgymond szónok egy hasonló esetre, Krakó bekeblezésére és a szónokszékről akkor hangoztatott szavak meddőségére. Ez összehasonlítása Schweiz ellen üt ki, mert itt a zsarnokság vétke képmutatással szövetkezve, a szabadság nevében követtetett el. Panasza nem vallási vagy katholikus panasz. „A katolicismuson sebek ejtettek ugyan Schweizban, azonban, hiszen a vallás sebei nem gyógyíthatlanok, hiszen a vallás sorsa üldöztetés, elnyomás, de a látogatásokból annál ragyogóbban lép elő. Ami nem lábad fel olly könnyen, az a rend, a béke és mindenek előtt a szabadság, ennek nevében akarok szólni; meg akarom mutatni a kamarának az évek óta elhatározott tervet, melly szerint Schweizból bevehetően várat akarnak alakítani a radicalismusnak, melly sem szabadság sem fejetlenség, mert a fejetlenségnél iszonyúbb —, várat, menedéket, műhelyt, honnan büntetlenül és győzedelmesen sugároztatná ki befolyását nemcsak a korlátlan, hanem az alkotmányos monarchiák ellen is. Mert tudja meg a kamara, hogy a radicalizmus nem gyűlöli annyira a néha javára váló korlátlan monarchiákat, mint az alkotmányos monarchiákat, mellyek a nemzeteket forradalmakba és háborúkba dőlni gátolják. A radicalizmus igen jó helyet választott, midőn Schweizot választotta, honnan egy részt Olaszországra, más részt az alkotmányos Németországra gyakorolja hatását, melly utóbbit már megmételyezte és áthatotta gonosz tanaival. E terv, hogy tovább ne menjünk, 1833 óta létezik, midőn a jezuitákkal még senki sem törődött. Symptomái Romarino expeditiója és Strauss tanár meghívása voltak. Következett a kolostorok, pedig nem jezuiták kolostorainak, hanem 8 vagy 10 század óta létezőknek megsemmisítése, mellyeket Napoleon pusztító keze is megkímélt vala. Azután nem mindjárt a jezuitákra, hanem a buzgó protestánsokra ütöttek Genf és Waadt protestáns kantonokban. Csak utoljára fegyverkeztek fel a franczia pártok izgatásainak következtében a jezuiták örvével, hogy a katholicismuson új sebet ejtsenek. És a jezuiták elűzésekor nem állapodtak meg a harcz mámoros hevében a kegyetlenségek és szentségtöréseknél, hanem mindjárt a könnyű győzedelem után, eltörléssel felérő sarezot vetettek az úgynevezett constituált hatóságok a még kolott hátralévő orokra Freyburg, Wallis és Luzern can- HI&LFOLD. A franczi pakkamara jan. 14-i ülése. A válaszfelirat Schweizot illető 7 dik szakasza folytatólag tárgyaltatik. Elnök. A szólás sora a tegnapi ülés jegyzőkönyve iránt a moszkvai herczegen van. 87